Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-26 / 122. szám
1990. május 26. • PETŐFI NÉPE • 11 SPORT • SPORT • SPORT A VASKÚTI ÚSZÓCSALÁD Kis medencében is születnek nagy eredmények Emlékszem, mekkora port kavart annak idején a vaskúti uszoda építése. Tíz éve annak, hogy elkezdték az alapozást, és 1981. november hetedikén át is adták. Miből futja ekkora beruházásra a vaskútiaknak? — kérdezgették az „irigyek”. Aztán mit kezdenek egy ilyen kis település lakói a „fene nagy” uszodájukkal, ott pompázik majd a maga teljes kihasználatlanságában, mutogathatják büszkén mindenkinek, de sem fönntartani, sem pedig tartalommal megtölteni nem tudják — csengenek vissza fiilembe azok a hangok, amelyek jóságos szkepticizmussal jövendölték meg a létesítmény csődbe jutását. Aztán néhány hete olvasom, hogy a bajai, kecskeméti versenyzőket is fölvonultató megyei diákvetélkedőn a vaskó ti úszók szerepeltek a legjobban. Nocsak! A két városban modern, nagy uszoda várja a sportolókat, jeles szakembergárda dolgozik a medencék környékén. Erre mi történik? Jobbak a vaskútiak, akik egy irinyó-pirinyó tanuszodában, szerény körülmények közt készülhetnek csupán. Valaminek lennie kell Vaskúton! Csoda, vagy egészen más...? Svraka János tanácselnök és Mázsár Zoltán létesítményvezető vár az ajtóban. Büszkén vezetnek végig az uszodán és a hozzá szervesen kapcsolódó sportcsarnokon. A vízben apró gyerekek, a legkisebbek a mostaniak közül, hallom házigazdáimtól. Rövid néhány mondatból megtudom, hogy egy perc megállás sincs az átadás óta az uszodában. A kötelező iskolai oktatás mellett tanfolyamokat szerveznek, intézmények bérlik, köztük a környező települések iskolái Hercegszántóról, Garáról, Bácsborsódról. A hétvégeken pedig a nagyközönségé a víz, élnek a lehetőséggel a vaskútiak. Mennyibe kerül az intézmény fönntartása? — kérdem a tanácselnököt. Bizony jócskán fölözi a milliót, kapom a választ. Ez nem kis összeg egy ekkora településen, mondom, de Svraka János megnyugtat: eddig még mindig ki tudta szorítani a tanácsi költségvetésből. Ahol lehet, takarékoskodunk ám, kontráz Mázsár Zoltán. Mindig számíthatunk a helyi vállalatok dolgozóinak a segítségére, cserében megkapják a csarnokot és az uszodát egy-egy órára. Tehát aki akar, az bejut a létesítménybe, összegzem a hallottakat. Sajnos, nem, csillapítják elégedettségemet. Volt idő, amikor valóban mindig nyitott ajtó várta az érdeklődőket, ám ennek a víz minősége látta kárát, s ezért nagyon meg kell tervezni azt, hogy hetente hány órát és mennyien használják a tanuszodát. Sok éve üzemel, eleinte támadták érte a vaskútiakat. Megérte? Mit adott az uszoda a település lakóinak? Széles mosollyal adják a választ: megérte. A tanulók többsége, osztályonként két-három kivétellel, megtanul úszni. A tanfolyamokon nem ritka az ötven év fölötti úszni vágyó. A kilenc év alatt fölnőtt egy generáció, nézzem csak meg a lányokat, fiúkat milyen sportosak és csinosak. S ne feledjük el az egészségmegőrző-javító hatást sem. Volt egy kislány, évekkel ezelőtt azért hozta el az édesanyja az uszodába, mert lába elmaradt a fejlődésben, gépben járt. Ma meg? Az egyik legcsinosabb lány a nyolcadikosok közt, versenyúszó lett belőle ... * * * S ne feledkezzünk meg arról sem, hogy megismertünk egy csodálatos embert, mondja a tanács elnöke. Vértessy Lászlónét, a „Julcsit”, az edzőt, aki kezdettől fogva itt dolgozik a vaskúti fedettben .. . Mázsár Zoltán bólogat, valóban ritStraszcr András felvételei ka az ilyen sportember! Szeretik a vaskútiak, szinte idevalósinak tartják, pedig Bajáról jár át edzést, tanfolyamot tartani. Remekül ért a gyermekek nyelvén, pedig eredendően nem pedagógus. Svraka János meséli: december elején Bajáról jött haza, látja, hogy a buszmegállóban várakozik az edző: Persze, fölvette a kocsiba, két nagy sportszatyrot cipelt. Kérdi, mi ez? Hát ajándék a gyerekeknek, holnap Mikulás, adta meg a választ a Julcsi. Mindezt saját pénzen, de viszi magával a legtehetségesebbeket a versenyekre is. Igaz: nem tud olyat kérni, amit a szülők ne vállalnának. Nézzen csak, most is ott lesik a szülők a gyerekeket az uszoda üvegfalánál, figyelik a „csemo- tát”, beépült az edzés a családi programba. Egyébként is családias sport az úszás Vaskúton. Alig akad „egyke” a csoportokban, mindenki hozza a testvérét az edzésekre. Az edző pedig mindenkit elvállal. Hívták Bajára az új uszodába, de ő nem ment. maradt a tanítványai közt. Biztos, mert anyagilag is jól jár Vaskúton — jegyzem meg csöndesen. Ja, havi kétezerért csinálja, kapom a választ. * * * Két edzés közt sikerül beszélnem Vértessynével. Középfokú edzői képesítése van. Egészségügyi úszásként indult a dolog, aztán szép lassan kialakultak a versenyszerű keretek. Előbb kezdőlanfolyamokat szervez, aztán a legtehetségesebbeket megtartja. Következő lépcsőfok a haladó csoport, majd a csúcs: a legjobbak, a „menők”, ide már dicsőség bekerülni. Kérdem, hogy telik egy napja a bajai—vaskúti úszóedzőnek? Ez jó kérdés, várjunk csak. Reggel fél nyolckor'bemegy a munkahelyére félórás „villámmelóra”. Utána három órán át kötelező úszásoktatást tart diákoknak a bajai uszodában, majd következik délután háromig- négyig ismét a munkahely. Hetente kétszer kerékpárral jön Vaskútra (oda- vissza közel húsz kilométer), a hét többi napján Baján tart tanfolyamot felnőtteknek. Általában este fél nyolc körül ér haza. Hétvégeken persze versenyek, ahova évek óta elviszi a saját gyerekeit is, így legalább többet vannak együtt. Elég zsúfolt a program, ahogy hallom: nem éppen mesés összeg a jutalom érte. Á, ezt pénzért nem lehet csinálni, de az is tény: ha nem csinálhatná, belepusztulna! Vaskút egy nagy család, érzi, hogy szeretik. Elterjedt: befejezi az itteni edzősködést. Kétségbeesve várták a szülők, a gyerekek: ne hagyja el őket. Persze meg sem fordult a fejében az, hogy becsukja maga mögött a vaskúti uszoda ajtaját. Hiszen annyi az ügyes, tehetséges gyerek: a- Friedrich testvérek, a Welchner Nóra, a Mátyás Zoli, no és a legnagyobb reménység, Klocker Edit. Még csak tízéves, de már hívják a fővárosba! Örülhet az az edző, aki a pályafutása során csak egy hozzá hasonló képességű gyerekre bukkan! Hogy hagyhatna itt egy ilyen kis közösséget? Hordja őket edzésre Bajára, versenyekre Szolnoktól Dunaújvárosig. Persze, szűkülnek a lehetőségek, egyre költségesebb az utazás. Azért, ha egy mód kínálkozik rá, elmennek mjnden jelentősebb eseményre. Igaz, megkapta már „jó ismerőséitől” azt is: ne panaszkodjon akkor, amikor egy versenyen ötezer forintos tiszteletdíjat kapott félperces úszásért, s erre ahelyett, hogy zsebre vágta volna, fölajánlotta egy sérült sportoló gyógyítására ... * * * Vértessyné siet vissza a medencéhez, jönnek a menők. Kicsi a vízfelület, egyszerre csak tizenöten-húszan edzhet- nek. A gyerekek, kamaszok lesik az edző minden mozdulatát, pedig helyenként nagyon szigorú velük. Csobban, fodrozódik a vaskúti tanuszoda vize, messzire haitik a „csatazaj”, edzés van, tudják jól a helyiek. Az edző kiabál, sípol, magyaráz. A gyerekek róják a hosszakat. A szülők és az apró testvérek az üvegfalon túlról figyelik az eseményeket... Rajimar István DIÁKSPORT Három sportágban, három napon át... Kiskunfélegyházán a Petőfi Sándor Általános Iskola mindig híres volt sportszerető tanulóiról, akik már több alkalommal nyertek úttörő-olimpiai bajnokságot. Ennek az iskolának a padjait koptatta egykor dr. Réczi László birkózóvilágbajnok és Magyari Béla űrhajós alezredes is. Az iskola DSK-ja a héten negyedik alkalommal rendezte meg a Petőfi Kupa elnevezésű tömegsportversenyét, amelyen a város közel ezer általános iskolás tanulója versengett három napon keresztül. Atlétikában a József Atti- la-iskola tanulói szerepeltek a legeredményesebben, kispályás labdarúgásban a rendező Petőfi általános iskola csapata győzött, míg a leányok kézilabdacsatáját a Darvas J. Általános Iskola gárdája nyerte. A három sportág versenyén nyújtott egyenletes teljesítményével a Darvas József Általános Iskola (testnevelők: Mészáros Gy., Veres I.. Kárász L.) nyerte el a Petőfi Kupa vándordíját, amelyet Szirmai Ferencné, a Petőfi általános iskola igazgatója adott át a győztes intézmény képviselőjének. • Szirmai Ferencné, a Petőfi általános iskola igazgatója átadja a kupát a pontversenyben győztes Darvas József Általános iskola képviselőjének. (Farkas Tibor felvételei.) • Kezek „játéka” a fiúk focimeccsén. Az egypontos vereség nem szégyen RÖVIDEN # Baján a Közút SC teniszszakosztálya tenisz- tanfolyamot szervez a nyáron, fiúk és lányok részére a Petőfi-szigeti tenisztelepen, két turnusban. Az első turnus július 2-ától augusztus 1-jéig, a második augusztus 13-ától 31-éig tart. Jelentkezni lehet a tenisztelepen, a gondnoknál, június 25-éig. • Varga István, az Újpesti Dózsa NB I-es, bajnokesélyes labdarúgócsapatának vezetőedzője vidéki csapatnál folytatja szakvezetői pályafutását. Vargát saját szakosztályvezetősége alkalmatlannak tartotta, míg Hólya István, a klub elnöke marasztalta. Varga azonban nem kér az ellentmondásokból, s egy általa még titokban tartott vidéki klubbal kötött kétéves szerződést. # Kedd óta a helyszínen készül a magyar férfi tornászválogatott a 19. Euró- pa-bajnokságra. Donáth Ferenc szövetségi kapitány kijelölte a Lausanne-ban hét végén porondra lépő három indulót. Eszerint Boda László (Bp. Honvéd), Csol- lány Szilveszter (Ú. Dózsa) és Fajkusz Csaba (Ú. Dózsa) vesz részt a kontinens- bajnokságon, míg Tóth Balázs (Bp. Honvéd) tartalék lesz. Az Európa-bajnokság szombaton 14 órától zajlik az 'összetett versennyel, vasárnap 14 órától pedig a sze- renkénti döntőkre kerül sor. • A magyar labdarúgóválogatott hétfőn barátságos mérkőzést játszik a vb- döntőre készülő Arab Emírségek csapatával a franciaországi Nimes-ban. Mészöly Kálmán szövetségi kapitány az alábbi játékosokat hívta meg a keretbe: Gáspár, Géléi, Kozma, Pintér, Garaba, Disztl L., Kovács K. Varga, Mészáros, Bognár Gy., Kip- rich, Fischer. A női EB miatti egy hónapos szünet talán nem ártott sokat a rájátszás előtt a női kosárlabdabajnokság színvonalának, ám ami a KSC szereplését illeti, a jobb helyezésbe vetett remények alaposan megcsappantak. Farkas és Balázs kiesése után Kurucz Anita is „gipszcsizmát” öltött, és csak nézője lehetett társai küzdelmének. Ilyen előzmények után került sor az 5—8. helyért folyó csatározás első fordulójára, amelyben az eddigi 5. helyet tartó Szarvas volt a KSC ellenfele. Az első mérkőzésen, Szarvason, a KSC mélyvizbe dobott fiataljai igazán jól vizsgáztak, és mindössze egy pont különbséggel nyert az ellenfél. A csütörtöki visszavágón sokáig úgy tűnt, hogy nem sikerül a bravúr, vagyis a jobb és rutinosabb ellenfél ellen kiharcolni a győzelmet. A csapat pedig mindent megtett. Fück, Kovács, Borzsek és Till egymást múlta felül, és az élete első NB I-es mérkőzését játszó Steiner remekül. fogta a vendégek ponterős játékosát. A hajrában aztán változott a kép. Kovács és Fück triplájával feljött a KSC, a vezetést is átvette. Amikor az utolsó percre fordult az óra, a kecskeméti csapat 3 ponttal vezetett, és felcsillant a győzelem lehetősége. Igaz, csak néhány másodpercig. Kár, hogy az utolsó percben éppen azok követtek el „gyermeteg” hibákat, akik a játék folyamán a legtöbbet nyújtottak. Az ajándéklabdákat aztán a Szarvas kíméletlenül értékesítette, és másodszor is egypontos, minimális győzelmet aratott. „Egy ponttal mindig a jobbik csapat kap ki!” Ez a régi kosarasmondás nyilván nem vigasztalta Tóth Viktor edzőt. — Nyert mérkőzést buktunk el — mondta —, s nem most először. Azt hiszem, hogy mi vagyunk az NB I-ben az egypontos vereségek csúcstartói. Pedig nagyon bíztam abban, hogy kiharcoljuk a harmadik mérkőzés lehetőségét. — Azért vesztettünk, mert a végén a rutinos játékosok nem bíztak a fiatalokban, s mindent egyedül akartak megoldani — tette hozzá edzőtársa, Adamik Ferenc. A kétszer egypontos vereségért nem kell szégyenkeznie a KSC- nek, s az pedig öröm, hogy néhány fiatal tehetséges játékosnak alkalma volt bebizonyítani, hogy lehet rájuk számítani, és lesz még jobb csapata is a kék-fehéreknek. —SZ— Nincs hely Romariónak a brazil válogatottban? Több mint két hónapos szünet után biztatóan mozgott a holland PSV Eindhoven labdarúgócsapatának brazil válogatott játékosa, Romario. A csatár március 4-én szenvedett szárkapocscsonttörést. A kiváló támadó csontja rosszul forrt össze, ezért azt újra el kellett törni. Sokan vélekedtek úgy, s nem is ok nélkül, hogy a holland bajnokság legnagyobb külföldi csillaga nem lehet ott a június 8:án kezdődő Mondialén. Az akaraterő azonban csodát tett. Romario csütörtökön egy félidőre pályára lépett a brazil válogatott színeiben. Az ellenfél az olasz harmad- osztályú ÁC Gubbio együttese volt. A dél-amerikaiak számára nem jelentett nehéz feladatot 14 gól elérése. A megilletődött edzőpartner túl sok ellenállásra nem volt képes. A figyelem ezen a találkozón elsősorban Romarióra irányult. A jelentések szerint játékán nem látszott a hosszú kihagyás, s hogy három gólt szerzett, az mindennél többet mond. — Elégedett vagyok az első próbálkozással. Pár napja még csak remélni mertem, hogy sikerülni fog a visszatérés. Játék közben egyáltalán nem éreztem fájdalmat. Most már az a fontos, hogy lelkileg is összeszedjem magam — nyilatkozta a csatár. Nincs könnyű helyzetben Sebastiao Lazaroni szövetségi kapitány, mivel — igaz, sokan ezért irigyelhetnék a dél-amerikai szakvezetőt most választania kell Careca, Müller, 'Romario és Bebeto között. És egyáltalán nem biztos, hogy csupán a múltbéli érdemeiért az eindhoveni csatárra esik a választás ...
