Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-04 / 103. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. május 4. 1 AZ INGATLANKEZELŐ VÉLEMÉNYE: „Támogatjuk a bérlőközösségek megalakulását” A Petőfi Népe 1990. április 2ü-ai számában „Mit akar a Lakásbérlők Egyesülete?” címmel cikk jelent meg. Ehhez fűz néhány gondolatot — amely a lakosság szélesebb körét is érinti — Márton Lajos, a Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat igazgatója. „A Lakásbérlők Egyesülete kecskeméti elnökének ténybeli megállapításaival egyetértünk. Mint annyi mást, az állami bérlakások kezelését, fenntartását is másként gondolták az államosítás kezdetén, mint ahogyan most látjuk. A lakás mindig is jelentős szerepet játszott a társadalomban élő ember számára, mert megszerzése és megtartása korábban is sokaknak okozott gondot. Az államosítással megvalósult lakáspolitika elvileg mindenki számára biztosította az otthonhoz jutás lehetőségét - olcsó bérű állami lakások formájában —, ami azt is jelentette, hogy már a kezdetek kezdetén lényeges feszültség alakult ki a lakbérbevételek és a fenntartásra kiadott költségek között. Ezt még tetézte az a tény is, hogy 1957-ig a lakbérek bevételének jelentős részét az állam elvonta erről a területről. Ilyen előzmények ismeretében érthető, hogy az ország lakásállománya miért került ebbe a helyzetbe. A lakáskezelők évtizedeken keresztül a régi, leromlott állapotú épületek javítgatásával voltak kénytelenek foglalkozni, s erre egyik forrásként felhasználni az újabban épült lakások bérbevételeit is. A felhalmozódott gondok alapvető oka az, hogy az állampolgárok keresetébe nem építhették be a tisztességes lakás fenntartásához, vásárlásához, bérléséhez szükséges összeget, ezért ezt lakbér formájában megkérni sem lehet. A amortizációt is figyelembe véve, megfelelő, jó színvonalú üzemeltetéshez a mai lakbérbevétel három-négyszeres emelésével kellene számolni, amit a magas infláció is alátámaszt. Kecskeméten az állami bérlakások aránya az összes lakásoknak 14-15 százalékát teszi ki. Az elmaradt felújítási kategóriába (30 év óta teljes felújításban nem részesült lakások) lakásállományunk 7-8 százaléka tartozik, ami szám szerint mintegy 450 lakást jelent. Ez arányait tekintve, lényegesen kevesebb, mint a fővárosban vagy más vidéki nagyvárosban. Félreérthető tehát a nyilatkozatban tapasztalható általánosítás, habár az elnök úr konkrétan a vállalatunkat nyilatkozatában nem említi. Az ingatlankezelés teljes körű feladatának ellátásához a már említett okok miatt nem elegendő a lakbérbevétel. Ez csak az üzemeltetés és a karbantartási feladatok ellátására elegendő, illetve tetők, homlokzatok időszerű felújítására. Az elmaradt felújításokat továbbra is az állami támogatásból lehet finanszírozni. Példaként lehet felhozni a szövetkezeti vagy OTP- tulajdonban lévő lakás- ingatlanokat, ahol a fenntartásra befizetett összegekből nem tudtak akkora alapot létrehozni, amely jelentős hitelek felvétele nélkül elegendő lenne az épületek felújítására. Az Országgyűlés és a kormány már nem tudta végigvinni az ingatlankezelés továbbfejlesztésére irányuló terveit, de a jövőben nem is fognak egységes, minden városra, minden szervezetre érvényes rendszert kidolgozni. A fő törekvés az, hogy állami lakásingatlanok a helyi önkormányzatok tulajdonába kerüljenek. A megválasztandó új önkormányzat határozza meg a helyi lakás- gazdálkodással összefüggő szociálpolitikai, gazdálkodási és műszaki feladatokat. A költségtakarékosság és a szolgáltatás színvonala érdekében valószínű versenyhelyzetet teremtenek, és erre vállalatunknak is fel kell készülni. Az állami lakások eladásával kapcsolatos tanácsrendeletet az új önkormányzat valószínű ugyancsak felülvizsgálja, de megítélésem szerint a szociálpolitikai szempontok, valamint a forgalmi értéken történő értékesítés mindenképpen előtérbe kell hogy kerüljön. Az ezekből befolyó összegeket akár lakásfenntartásra, akár fiatalok lakástámogatására is lehet fordítani. Megjegyezzük, hogy a jogszabályok már több éve lehetőséget adnak a lakóépületek kollektívájának arra, hogy lakóközösségek formájában — a lakbér egy részének, vagy a teljes lakbérnek a visszatartása mellett — saját maguk végezzék, illetve végeztessék az üzemeltetést, karbantartást és a kisebb felújítási munkákat. Támogatjuk a Lakásbérlők Egyesületének ez irányú kezdeményezését mind több bérlőközösség létrehozására. A víz- és csatornadíjak emelésére központi intézkedések alapján került sor. A vízfogyasztási normákat a szobaszám és komfortfokozat figyelembevételével határozták meg. Kétségtelen, hogy ez sok esetben igazságtalanságot okoz, mert nem vitatható, hogy az egyedülállók lényegesen kevesebb vizet fogyasztanak, mint egy négy-öt tagú család. Ahol vízmérőóra felszerelése műszakilag megoldható, ott egyetértünk a mérőhely kiépítésével, azonban ennek költségeit a bérlőnek kell vállalnia. A kivitelezésre az építőipari részlegünk felkészült, egy mérőhely kiépítése 2500 - 3000 forintba kerülne. Itt hívom fel a bérlőink figyelmét a fokozott víztakarékosságra, mert — figyelembe véve a múlt évi vízfogyasztást és a norma alapján megállapított vízmü-hozzájárulás összegét a felmerült költségek 75-80 százalékára nyújt fedezetet az általunk közölt vízdíj. A jogszabály szerint ugyanakkor, ha a vízfelhasználás a normától plusz-mínusz 5 százalékban eltér, a többletet ki kell számlázni, illetve a megtakarítást vissza kell fizetni. Végezetül megemlítjük, hogy amennyiben a Lakásbérlők Egyesülete erre igényt tart, tételesen el tudunk számolni az üzemeltetési és karbantartási ráfordításokkal, mert épületenként számítógépen ezek feldolgozásra kerülnek. Készségesen együttműködni kívánunk tehát a Lakásbérlők Egyesületével, a költségek csökkentése, a szolgáltatás színvonalának javítása érdekében. Ezzel szemben csupán azt kérjük, hogy a bérlői magatartás formálásával a közös helyiségekben a rend, a tisztaság megőrzésével, a társadalmi tulajdon védelmével, az együttélés szabályainak betartásával segítsék munkánkat.” ISMERJÜK-E BÁCS-KISKUNT? Hol van és mit ábrázol? MEGFEJTÉS: A MEGFEJTŐ NEVE: LAKCÍME: A teszt ördöge Huszonhét tagú munkástanács alakult az Április 4. Gépipari Műveknél A teszt az egészséges életmód paramétereit tartalmazta. Dohányzik ? 10 cigarettán alul vagy felül adja? Eszik-e húst, iszik-e alkoholt? Kovács rögtön nekiült, hogy kitöltse, és megtudja, hány évvel fiatalabb, netán öregebb koránál. Kicsit liberális volt önmagával szemben. Az alkoholfogyasztási szokásánál a napi egy pohár bornál maradt, s ezt díjazták legjobban a teszt összeállítói. (Biztosan ok is éppen ennyit ittak naponta, s megvetették az absztinenseket.) A sportolásnál a vállalati sörmeccseket rendszeres tevékenységnek tüntette fel, noha évente egyszer-kétszer kerítettek sort rájuk. Ilyenkor leadtak vagy ezer kalóriát, és felvettek hatezret a zsíros bográcsgulyás és számolatlan üveg sörök képében. Nem is beszélve a másnaposság ellen megivott reggeli pálinkáról, majd sörről, s a beszerzett izomlázról, ami egy hétig még a járást is megnehezítette. Meglepődve vette észre a következőt : Nem elég, hogy a házasságban leélt éveket nem duplájával számolták el, de jutalompontokat is adtak érte, sőt ráadásul büntették a léha aggle- gényi életet. (Na, ezt a tesztet is az alkotók feleségei cenzúrázták !) Itt még nem is kellett hazudnia. Az étkezések firtatásánál maga ellen volt elfogult, hiszen rendszeres húsevésnek jelölte meg az üzemi konyha főz tjének fogyasztását, holott az áremelés óta húst már csak mutatóban tartalmaztak az étkek. Munkájából, amit közepes buzgalommal végez, bármikor ki tud kapcsolódni, nem nagyon törődik a határidőkkel, nincs időzavarban. Legalábbis ezeket írta be a kérdésekre. Ez további jó pontokat — levonást jelentett valós életkorából. A testsúlyra vonatkozó kérdésekre akkori súlyát írta be, amikor még nem kezdett nőni a pocakja. Erről nem egészen ő tehetett, hanem a fürdőszobában elrozsdásodott mérleg, amelynek fáradt rugója egyre kisebb súlyokat mutatott, ha ráálltak a család tagjai. Erre még rátett pardon, levett néhány lapáttal. A cigarettáról leszokott. Már tizenötször . . . így ebbe a rovatba igent írt be, miközben lepöc- költe a hamut az éppen kezében füstölgő cigarettája végéről. Következett a summázat. A mínusz- és pluszpontokat ösz- sze kellett adni, s a tényleges korához hozzáadni vagy abból levonni. Mínusz 15 pontja lett, 45 éves volt, tehát biológiai kora csak 30 év. Másnap a munkahelyén el is újságolta mindenkinek. Legfőképpen egy csinos lánynak a könyvelésből. O azonban már ismerte a tesztet, mert kiegészítette: Kovácskám. fordítsa csak meg ezt a papírt! A hátoldalán van egy ellenőrző kérdés. Arra is válaszoljon, de az igazat! Megfordította a lapot. Az ellenőrző kérdés valóban elkerülte a figyelmét. A teszt szerinti harmincéveseké imígy szólt: ..Hányszor él Ön nemi életet? A. Naponta kétszer? B. Naponta egyszer? C. Hetente egyszer?" Majd fejtetőre állított betűkkel az értékelés: Ha erre a kérdésre az A választ adta, úgy Ön valóban 30 évesnek tekinheti magát. Ha a B-t, kérjük, még egyszer, gondosabban töltse ki a tesztet. Ha az ön válasza C, akkor Ön notórius hazudozó volt a teszt kitöltésekor. Kovács elvörösödő nyaka jelezte, melyik csoportba tartozik. Gőz József Két sikertelen kísérlet után ezen a héten megalakult a munkástanács Kiskunfélegyházán, az Április 4. Gépipari Müveknél. A korábbi sikertelenségnek az volt az oka, hogy az elképzelést támogató dolgozókat a munkaidő után nem tudták kellő számban összehívni. Ezért változtattak a szervezési módszeren. Bodor István szervező tájékoztatása szerint a munkástanács Számos építőipari vállalkozás, cég küszködik napjainkban megélhetési gondjaival, a megmaradás vagy a megszűnés állapotával. Befolyásolja ez, egyebek mellett, az iparitanuló-képzést is. Bács-Kiskun megyében a Dutép válsága megközelítőleg ezer tanulót érintett. Ha ők utcára kerülnének a szakmunkásvizsgájuk előtt, a munkanélküliek egyre növekvő számát gyarapítanák. Kiskunfélegyházán a 608-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet vezetői elhatározták, hogy valamilyen megoldást keresnek. Szakmunkásra mindig i szükség van, és lesz a jövőben is. Az országban tapasztalható gazdasági nehézségek és a demográfiai hullám tetőzése egybeesik. Vajon hol tanulhatnak, helyezkedhetnek el a fiatalok? Höl szerezhetnek gyakorlatot, ha munkahelyüket, a „tanműhelyét" adó vállalatot felszámolják? Félegyházán az iskola, a város vezetősége, a megyei tanáas illetékes szerveivel egyetértésben úgy döntött, hogy a tanulni akaró fiatalokat az iskolába fel kell venni és kiképezni. Szakma nélkül még nehezebb helyzetbe kerülhetnének. Kiskunfélegyházán és az országban másutt kevesebb lakás épül, a kisebb javításokra, átalakításokra, helyenként a nagyobb arányú felújításokra szükség van. A leendő tanulók; az. iskolában ellétrehozásával egyetértők aláírásukkal jelezték szándékukat, majd tíztagú közösségenként egy-egy képviselőt küldtek az alakuló gyűlésre. Kevés híján háromszázan írták alá az egyetértő nyilatkozatot. Többségük fizikai munkás, ámbár a vállalat alkalmazottai közül is számosán támogatták a munkástanács létrehozásának a gondolatát. A csütörtökön huszonhét alapitó töltött évek után, talán már kedvezőbb körülmények között kezdhetik el kenyérkereső foglalkozásukat. A megyei és a városi tanács együttesen három és fél millió forinttal támogatja azt a vállalkozást, melyet a kiskunfélegyházi szakmunkásképző kezdeményezett, és a napokban a helyi városi újságban pályázatot hirdetett a leendő építő-szolgáltató munkaszervezet építésvezetői állásának betöltésére. Emellett szerszámokat, gépeket, szállítóeszközöket, járrrfcíveket szereznek be, hogy a munkát el is tudják kezdeni. Előzőleg a 608-as szakmunkásképző igazgatósága a helyi építőipari munka- közösség véleményét kérte, csak ezután kezdte el az építésvezetőség szervezését. Napjainkban a munkavállalás szervezése. a szerződéskötés folyik. A szakmunkásképzőben pedig az elsőéves tanulók oktatására úgynevezett tanudvart létesítenek, ahol az építőipari alapképzést kapják és a különböző műveleteket sajátítják el a fiatalok. Az eddigi munkaajánlatok birtokában a másod- és harmadéves építőipari tanulók nyáron már megkezdhetik a munkát. A fiatalok, felügyelet mellett, különböző építkezéseken, karbantartási munkában sajátítják el a szükséges gyakorlatot, melyhez az elméleti ismereteket az iskolában szerzik. Nyugodtaggal megalakult testületnek a neve ezért is lett Április 4. Gépipari Művek munkás- és alkalmazotti tanácsa. Tény , hogy elég tisztázatlan jogviszonyok között kezdték meg a munkát. Valamennyien mégis bíznak abban, hogy az új kollektív szerződés már rögzíti a munkástanács helyét és szerepét, ezáltal a működési lehetőségét is az Április 4. Gépipari Müvek munkahelyi szerkezetében. tabb tempóban, olcsóbban dolgoznak, amint tették azt Kiskunfélegyházán az előző években társaik is a tanulóképzés során. Éppen a József Attila Általános Iskola legutóbb történt bővítése és más kivitelező munkák bizonyítják, hogy milyen szép teljesítményre képesek a hivatástudó tanulók, kellő szakmai felügyelet mellett. Hasonló megoldást A munkástanács érdekképviseleti szervezet akar lenni Kiskunfélegyházán. Fontos kérdésnek tártiák.' hogy a munkástanácsnak legyen beleszólása a szerkezeti átalakulás menetébe a vállalatnál. Nem mindegy, hogy az eddigi fiktív tulajdonosok továbbra is bérmunkásként vagy tulajdonosként dolgoznak. Hz az érdekképviseleti szervezet befolyásolni akarja a munkavédelem, a munkaerő-gazdálkodás, a személyi ügyek alakulását. Az elképzelés megvalósításának módját a választott vezetőség dolgozza ki. melynek tagjai: Balogh István, Be- recz Ferenc, Buri Gábor. Dányi Lajos, Iványi Gyula. Iványi László. Ma- jer László, Rácz Pál és Varga József, FI. S. próbálnak keresni Bács-Kiskun megye más ipari szakmunkásképző intézetei is. Előzetes számítás szerint erre a célra legalább 18-20 millió forintos támogatásra lenne szükség. Felmerülhet a kérdés, hogy a munkanélküliek segélyezésére, vagy éppen annak megelőzésére, áthidalására célszerűbb-e fordítani. Mindkettőt természetesen a jövő érdekében. ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALKOZÁST SZERV EZ FÉLEGYHÁZÁN A 608-AS SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZET Tanműhely helyett munkaudvar az iskolában • Dolgoznak az ifjú asztalosok. (Kcp cs,szöveg: Nénicdi László)
