Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-24 / 120. szám
# 2 # PETŐJE! NÉPE • 1990. május 24. A megyei tanács elfogadta a múlt évi gazdálkodásról szóló beszámolót (Folytatás az 1. oldalról) a személyi jövedelemadóból befolyt esetleges többletet. A lakossági adóknál az egy évvel korábban jelzett hatás erőteljes volt, a helyi jellegű adók nem jelentettek olyan bevételi érdekeltséget, mint azt korábban tapasztalták. Külön kiemelendő, hogy az egyéb bevételek mértéke és aránya egyaránt csökkent. Bács-Kiskunban tavaly a tanácsok és intézményeik a 12,8 milliárd forint összbevétel 93,2 százalékát használták fel. Ez ugyan 1,7 milliárddal több az 1988. évinél, be kell számítani viszont az adóreformból következő költségnövekedést és a két számjegyű inflációt. Működésre, fenntartásra 8,6 milliárd forintot költöttek a tanácsok, s ez 32 százalékkal volt több az előző esztendeinél, ám csaknem egymilliárd forintot tett ki a megemelt társadalombiztosítási járulék. A nagymértékű évközi pótlólagos állami támogatás kétharmad része — mintegy 230 millió forint — szolgálta a központi elhatározású bérrendezést az egészségügyben, az oktatásban és a közművelődésben. Ám a bérkifizetés így is csak 11 százalékkal volt magasabb az 1988-asnál. A rendkívül feszes költségvetés évek óta erőteljesen mérsékelte a felújításra fordítható előirányzatokat. Az 1989. évi pénzügyi lehetőségek már a tervezéskor is drasztikusan csökkentek a fejlesztési célú kiadásoknál. A teljesítés viszonylag kiegyensúlyozott volt, a helyi tanácsok többségénél valóban érvényesült a szelektív beruházási politika. A csökkenő pénzügyi lehetőség főként a lakásgazdálkodást érintette. A tanácsi gazdaság helyzetét nem lehetett függetleníteni a nemzetgazdaság egészének állapotától, az állami költségvetés egyensúlyi problémáitól. Ezzel együtt az ellátási feladatukat teljesítő tanácsoktól — az 1990. évi tervek és források ismeretében — kiegyensúlyozott, a gondoktól ugyan feszített, mégis egészséges, működőképes gazdaságot vehetnek át Bács-Kiskun megye önkormányzatai. A tanács a beszámolót elfogadta, majd meghallgatta Tokai László általános elnökhelyettes értékelését az 1989. évi településfejlesztési versenyről. Az előadó hangsúlyozta, hogy a tavalyi településfejlesztési verseny eredményhirdetésével egy három évtizedet megélt, ellentmondásaival együtt is eredményes mozgalom utolsó felvonása jött el, miután a versenyt 1990-re már nem hirdették meg. A településfejlesztési és környezetyé- delmi bizottság értékelését a tanács jóváhagyta, majd Gaborják József átadta a jutalmakat a díjazott települések képviselőinek, és az emlékplakettcket a munkában kiemelkedő részt vállaló egyéneknek. A következő napirendi pont keretében a Kiskunsági Nemzeti Park regionális és tájrendezési tervének koncepciójával ismerkedett meg a megyei tanács. Kiemelt szempont a KNP területén lévő természeti környezet értékeinek védelme, az erdő- és mezőgazdasági tevékenység összehangolt szabályozása, a területfelhasználási, településhálózati kérdések elemzése, a közlekedési, energiaszállítási létesítmények nyomvonalának meghatározása, a vízgazdálkodás problémaköre, a természetvédelmi igényű turizmus lehetőségeinek, a térségben lévő települések kapcsolatainak számításba vétele. A felvetődő kérdésekre dr. Tóth Károly, a KNP igazgatója ado(t részletes választ, kitérve a Szelidi-tó ügyére és a szovjet csapatok távozásával felszabaduló területek sorsára. A tanács a koncepciót jóváhagyta, így következhet a regionális és tájrendezési terv kidolgozása. Az ülés további részében egyéb ügyekben döntött a testület. Elfogadta Papesch László felmentését művelődési osztályvezetői megbízatása alól, s megbízta Csekei Sándort e feladat ellátásával. Kitüntetések elnevezését módosította, jogszabályokat alkotott, illetőleg helyezett hatályon kívül, határozott a nemzetközi kapcsolatok kiszélesitésé- ről és pénzügyielőirányzat-módosítá- sokról. A tanácskozás végén Gaborják József megemlítette, hogy június 8-án lejár a testület mandátuma, ám a parlament valószínűleg a meghosszabbítás mellett dönt. Ha ez így történik, akkor a tanácsok hivatalban maradnak, kérte a tanácstagokat, hogy megbízatásukat a hátralévő időben is lássák el. V. T. A DÍJAZOTT TELEPÜLÉSEK: Városok kategóriája: 1. Bácsalmás 2. Kunszcntmiklós 3. Kiskunfélegyháza Nagyközségek: ‘ I. Hajós 2. Bácsbokod—Bácsborsód 3. Kerekegyháza Községek, 2500 lakos felett: 1. Jászszentlászló 2. Nagybaracska 3. Dávod Községek, 2500 lakos alatt: 1. Hercegszántó, 2. Géderlak 3. Kunadacs A Hazafias Népfront javaslatára a Zöld, virágos környezetért mozgalom első helyezettjeként Ballószögöt jutalmazták kiilöndíjjal. Megnyílt a tavaszi BNV (Folytatás az l. oldalról) Az amerikai Texas Instrument elnök vezérigazgatója ugyancsak sajtótájékoztatót tartott. Kiemelte: szeretnének a magyar iparral ' együttműködni, de konkrét elképzeléseik még nincsenek. A cég európai tőkéjét illetően a térség 150 legfejlettebb vállalata közé tartozik, évi forgalmuk 1 milliárd dollár. A Fiat képviselői arról tájékoztatták a sajtó képviselőit, hogy magyarországi kapcsolataik hosz- szabb szünet után ismét élénkülnek, s évente már 150-200 Iveco kamiont szállítanak a Technoim- pexen keresztül a Hungarocami- onnak és a Volánnak, s tőlünk főleg cellulóztermékeket vesznek. A szakmai rendezvények csütörtökön folytatódnak. (MTI) • A Kecskeméti Traverz Általános Acélszerkezeti Vállalat „Flat-Rack” síkkonténerét vásárdíjjal tüntették ki. Felvételünkön, az előtérben, a BNV-díjat szimbolizáló parányi bronzszobrocska, a háttérben pedig a kitüntetett termék látható. (Gaál Béla felvétele) MINISZTERELNÖK: ANTALL JÓZSEF Új kormányunk van A Magyar Demokrata Fórum szóhoz jutó képviselői szinte egybehangzóan védelmükbe vették a kormányprogram irányelveit, többé-kevésbé finomítva, kiegészítve, néhány ponton nyomatékosává azokat. Voltak, akik mihamarabbi társadalmi igazságtételt sürgettek. Elhangzott, hogy az egész nép várja, miképpen lép az új kormány, meddig hagyja helyükön azokat, akik felelősek az ország lezülléséért. Nagy tapsot aratott az a javaslat, miszerint az eddigi vállalati vezetők csak úgy maradhassanak pozíciójukban, ha még az idén újbóli megmérettetésre vállalkoznak akár egy pályázat keretében —, s sikerrel felelnek meg a kritériumoknak. A szocialista párt frakciójához tartozó képviselők témakörökre bontva elemezték a kormányprogramot, s közülük számosán kijelentették: nem támogatják az előterjesztést. A gazdaságpolitikai elgondolásokhoz kritikai megjegyzéseket fűző Bossányi Katalin szerint a gazdasági fordulat meghirdetésén túl nem látni, mitől és miért fordul a szekér. Nem csűpán az hiányzik, hogy miből és hogyan kívánják megvalósítani a terveket, hanem kitűnik a realitásnélküliség is. „Ez a program mindenki bibliája lesz, naponta és sokat kell majd forgatni.” „A program elfogadásával néhány éven belül rég nem tapasztalt élelmiszerbőséget teremtenek a kisgazdák.” „Az iparpolitikai tézisek a vállalkozásokat segítik.” „A program elfogadásához elegendőek az irányelvek.” „Reális alapja van az 1947-es földtulajdon visz- szaállításának.” „Józan paraszti ésszel sok mindent meg leheteti oldani.” „A kormány a mi kormányunk, bízunk benne.” Egyebek között ezek a megállapítások hangzottak el a beterjesztett kormányprogram mellett a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt képviselőinek hozzászólásaiban. A kormányprogram vitájában már a frakcióvezető, Orbán Viktor azt a keményen bíráló hangot ütötte meg, amely a Fidesz parlamenti képviselőinek további hozzászólásait is jellemezte. A fiatal demokraták nem is mint kormányprogramról, vagy annak tervezetéről szóltak az Antall József által beterjesztett dokumentumról azt következetesen csak fogalmazványnak nevezték. A Fidesz képviselőinek negatív véleményét jól tükrözi az a képviselői megjegyzés, amely a frakció értetlenségét fogalmazta meg: miként jöhetett létre az egyébként színvonalas háttértanulmányokból egy ilyen kormányzati előterjesztés. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselői, mint a kormánykoalíció tagjai, kivétel nélkül támogatták az előterjesztett kormányprogramot. Egyetértő hozzászólásaikban ugyanakkor a program több olyan elemére is felhívták a figyelmet, amely bővebb kifejtést érdemelt volna. A kormány "külpolitikai elképzeléseit érintve Karcsay Sándor annak a véleményének adott hangot, hogy a Varsói Szerződés és a Magyar Köztársaság viszonyáról szóló határozattervezetben az 1956-os Nagy Imre-nyilatkozatra való hivatkozással az ország nem menne sokra a nemzetközi tárgyalásokon. A magyar külpolitikának a realitásokból kell kiindulnia. Rámutattak arra: csakis az önkormányzatok megteremtésével érhető el számottevő javulás a településfejlesztésben, az iskola-, és egészségügyben, valamint a környezetvédelemben. A független képviselők közül a szerdai vitában egyedül Vargáné Piros Ildikó szólalt fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy mielőbb szükséges lenne megalkotni az új földtörvényt, mert vidéken nagy a bizonytalanság az agrárszektor sorsát illetően és emiatt csökken a termelési kedv. Valamivel hat óra előtt befejeződött a kormányprogram vitája, aminek során ezen a napon csaknem 70-en szólaltak fel. Ezután Antall József válaszolt a fölvetett kérdésekre: Este fél 7-kor kezdte meg válaszadását Antall József. A kijelölt miniszterelnök a vitával kapcsolatosan a legnagyobb jelentőséget annak tulajdonította, hogy a képviselők a kormányprogram ellen szóltak, azt kritikával, esetenként — szóhasználata szerint — vit- riolos megfogalmazásokkal illették. Mint mondta, benne még az erősebb megjegyzések sem váltottak ki visszatetszést, vagy felháborodást, sőt, őszintén örült annak, hogy egy kormány- programot végre így vitattak meg az Országgyűlésben. Nagy derültséget keltettek azok a szavai, amelyek szerint keserűséget okozott volna számára, ha Orbán Viktor nem olyan felszólalással fogadja a programot, mint amilyet kedden elmondott. Úgy vélekedett, hogy arra a Fideszre, amely következetesen száll szembe a program minden pontjával, feltétlenül szükség lesz a jövőben is. A fiatal demokraták szavait külön is megköszönte Antall József. Hangsúlyozta: a magyar országgyűlés egyik sajátossága, hogy a padsorokban az elmúlt esztendők küzdelmeiben részes fiatalok együtt ülnek azokkal az idősebb képviselőkkel, akik nem a parlamentben öregedtek meg. Ezért arra kérte a fiatalokat: legyenek türelmesek, amikor a korosabb honatyák régi sebeket tárnak fel, amikor egy nemzet sok évtizeddel ezelőtti, s az elmúlt esztendőkig viselt fájdalmát kívánják kibeszélni. Az ország kivezetésére a válságból ugyanis a fiatalok és az idősebbek csak együtt képesek. A külpolitikát érintő megjegyzésekre reagálva, Antall József örömét fejezte ki, hogy a pártok többsége egyetértett a megfogalmazott célokkal, bár akadtak más, módszerbeli és ütemezési elképzelések. Leszögezte: a kormány külpolitikája nem lehet kizárólag egyirányú, sok országgal kell kapcsolatot tartani. Újból megerősítette, hogy Magyarország ki kíván lépni a varsói paktumból, bár azt is leszögezte, hogy a nemzetközi szerződéseket általában nem lehet egyoldalúan felrúgni. Következetesen, megfontoltan a nemzetközi, diplomáciai és katonai megegyezéseket keresve lehet csak ezt a szándékunkat elérni, ezt a fontos kérdést nem lehet sürgősségi alapon, egyoldalúan elintézni. Többen kifejtették véleményüket a vitában az ellentmondásokról is. Antall József szerint azok kiélezhetőek, hiszen egyszerre kell gazdasági megszorításokat alkalmazni, szociális intézkedéseket megtenni, környezetvédelmi és kulturális felemelkedést megvalósítani. Mindez kijátszható egymás ellen - mondta, majd felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzék szónokainak kívánságlistája is legalább annyira ellentmondásos volt, amikor azt sorolták: milyen intézkedéseket kellene tenni a gazdaságban, a tudományban vagy a sportban. Utalva Bőd Péter Ákos mondataira, kifejtette: az új kormány meg kívánja élénkíteni a gazdaságot, olyan politikát követ majd, amelyben a fennmaradás kényszere jobb teljesítményre sarkall. Eredményeként a növekedés a gazdaság természetes állapotává válik, s az átalakuló gazdaság képes lehet az európai átlagos növekedés elérésére. Antall József a továbbiakban a következő esztendők költségvetési elképzeléseit elemezve utalt arra, hogy miután számos — többek között IMF megállapodás van továbbra is érvényben, igen kevés játéktere marad az új kormánynak. Bizonyos átcsoportosítások végrehajtására nyílik mód a legsürgősebb teendők elvégzése érdekében. Ezek prioritását a forráslehetőségek feltárását követően fogják meghatározni. A közeljövő elképzeléseit érintve szólt arról: a nehézségek ismeretében is arra készül az új kormány, hogy külső erőforrások bevonásával hazánk megrendezi a világkiállítást. Ennek elmulasztása ugyanis infrastrukturális és presztízsszempontból egyaránt ártana az országnak. Biztosította a képviselőket arról, hogy a kormány nem lép felelőtlenül. Á jogalkotás területét érintve szólt arról is: a pártok parlamentben ülő képviselőinek közös hibája - és ezt együttesen kell vállalniok —, hogy még mindig nincs tájékoztatási és sajtótörvény. Ezt a mulasztást azonban az Országgyűlésnek sürgősen pótolnia kell. A kijelölt miniszterelnök részletesebben szólt az önkormányzatokkal kapcsolatos kormányelképzelésekről. Kiemelte, hogy az önkormányzati megye szerepéről és a települések önkormányzatáról majd az önkormányzati törvénytervezet parlamenti vitájában kell dönteni. Az bizonyos, hogy ma még alapvető nézetkülönbségek vannak, ám vélekedése szerint a pártok képviselői ebben egyetértésre fognak jutni. Az önkormányzati törvény elfogadásához kétharmados többségre lesz szükség, s ez a törvény teszi majd lehetővé a hely- hatósági választásokat is. A továbbiakban Antall József már nem tért ki a kormányprogram irányelveinek részleteit vitató megjegyzésekre, felszólalásokra, kritikákra. Összefoglalóan kijelentette: a kormányzat ígéretet tesz arra, hogy részletes programját három hónapon belül kidolgozza és leteszi a képviselők asztalára, figyelembe véve a másfél napos vitában elhangzottakat. Antall József kijelölt miniszterelnök nagy tapssal fogadott válasza után Szabad György bejelentette, hogy Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke átiratot intézett az Ország- gyűléshez. Ebben a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló — többször módosított— 1949. évi XX. törvény 33. paragrafusának 3. bekezdése alapján javasolta az Országgyűlésnek Antall József miniszterelnökké választását. Az Országgyűlés Antall Józsefet 218 támogató, 126 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett választotta a Magyar Köztársaság miniszterelnökévé és fogadta el a kormányprogramot. A parlament ma tartja következő ülését. (MTI) — LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: NB I-es női röplabdamérkőzés a 13—20. helyért: Szolnok—Dutép SC 2:3 (—9, -12,9,11,-10). PÉNTEKEN NYILVÁNOS ÜLÉS Mire kíváncsi a sajtó vizsgáló bizottság ? (Folytatás az l. oldalról) tő meg a tulajdonlás kérdése, méghozzá a november 26-ai népszavazás eredményével összefüggésben. A Kisgazda- párt álláspontja szerint az MSZP még nem számolt el a vagyonával, így nyilvánvalóan el sem adhatja azt. Egykét lapnál maguk az újságírók próbálnak olyan gazdasági formát kitalálni kft.-t szervezni vagy részvénytársaságot alakítani amely működtethetné az orgánumot. A privatizációnak ez is egy módja lehet, nem? Én azt hiszem, hogy a jelenlegi helyzetben talán ez lenne a legegészségesebb módja a probléma megoldásának. Mert az ugyan nyilvánvaló, hogy az MSZP nem őrizheti meg a lapokat „tulajdonosként", ám új tulajdonost is nehéz lenne találni. Ha azonban azoké lenne az újság, akik írják és szerkesztik, akkor ez a megoldás — párosulva a felelősséggel e lapoknak mindenképp javára válna, és persze jól járna a jobb újsággal az olvasó is. CSURKA ISTVÁN (MDF) a vizsgálóbizottság vezetője: Arra szeretnénk választ kapni, , történt-e egyáltalán bármiféle szabálytalanság, esett-e sérelem a nemzeti érdeken, és. hogy a népszavazás, illetve törvények által is vagyonelszámoltatásra kötelezett MSZP mentette-e át a vagyonát az eladásokkal. Megvizsgáljuk azt is, hogy nem alakulnak-e ki monopóliumok, hova kerülhek a pén- , zek, értékarányos-e az adásvétel. Remélem továbbá, hogy nyomára bukkanunk annak: mi szorítja rá a váltásra egyik-másik szerkesztőséget, mi csábítja egyes megyei lapok vezetőit ezekre az eladásokra. Feltétlenül el kell adni — kérdezem én egy rentábilisan működő, jól bevezetett lapot, amely ráadásul fontos része a tömegtájékoztatásnak? Egyelőre az az érthetetlen, hogy miért hullámzik végig a pánik a szerkesztőségeken. — Tényleg nem sejti, hogy éppen Csurka István egyik másik magánemberként és íróként tett megjegyzésére hivatkoztak többen azok közül, ' akik a Springerhez szegődlek? Másfelől pedig egy külföldi tőkés igen szerény összeggel igen nagy magyarországi befolyáshoz juthat. Ha pedig a jövőtől való félelem a megfelelő pillanatban találkozik a tőkével, már meg is köttetett az üzlet . . .-- A vásárlók tényleg előnyben vannak a puha magyar forint viszonylagos értéktelensége miatt. A kérdésének a másik felére az a válaszom: a hatalomátmentés az egész országban óriási mértékben folyik. A sajtóbanegyes vezetőknek talán egy új gazda keresése és megtalálása jelenthette saját pozíciójuk megőrzésének lehetőségét. Ez emberileg érthető, ám nem tekinthető közérdeknek. A bizottság az új hatalomé, melyben az MDF-é a többség. Egy vitában Ön nemrég odanyilatkozott: újra fel kellene osztani a sajtót, amire lett isfölhá- borodás. Mint már annyiszor, ekkor is a saját véleményemet hangoztattam. Szerintem ugyanis az igazságos és a célszerű az volna, ha az MDF, az új kormány, az az új vezető társadalmi érő, amelyik felhatalmazást kapott a választásokon a demokrácia megteremtésére, a rendszerváltoztatásra, az rendelkezne legalábbis a szavazatainak megfelelő arányban sajtóval, persZe, nem gépies módon elosztva. De tulajdonképpen én pusztán arra akartam rámutatni, hogy az MDF-nek nincs sajtója: a kormány, a vezető erő örülhet, ha egyik-másik orgánum elnéző vagy baráti hangot használ vele szemben. Ez igazságtalan állapot. A vizsgátóbizottság helyben született megoldásokkal is találkozni fog. Például az Új Ludas, a Nemzeti Népsport gárdájának önállósulási törekvéseivel. Ez gyakorlatilag egy lapalapítás, ami ellen semmilyen kifogást nem tehetünk. Maga a privatizáció természetesen üdvözlendő és semmiképpen nem megakadályozandó — azt persze megnézzük, hogy mindenütt teljesen törvényesen történt-e. MOLNÁR PÉTER (FIDESZ): A fölállított bizottság feladatköre any- nyira általános, hogy muszáj lesz kiválasztanunk néhány konkrét témát, hogy egyáltalán valamilyen eredményre juthassunk. Nagyon remélem, hogy Springer-üggyel kezdhetjük a munkát. Dokumentumokat bekérünk, beszélünk újságírókkal, a vevővel, az eladóval. Az én véleményem a megyei lapokkal kapcsolatban az — e javaslatomat házszabálysértő módon végül is nem szavaztatták meg az Országgyűléssel —, hogy az Országgyűlés kérje föl az MSZP-t, hogy a vagyonelszámoltató bizottság működésének befejezéséig függessze föl a lapeladásokat. Kényesebb kérdés, hogy mi lesz a már Sprin- ger-kézre jutott újságokkal. Meg kell nézni természetesen az üzleti hátteret, a jogi körülményeket. A népszavazás eredményéből következően például lehetséges, hogy eleve törvénytelen bármiféle eladás az elszámoltatás lezárása előtt. De lehet, hogy az Axel Springer ‘-Budapest Kft. abszolút legálisan jutott e lapok birtokába. Ez esetben az új tájékoztatási törvényt kell majd figyelembe venni: egy cég hány lapot tarthat a kezében. Ha ennél bárkinek több lapja lesz, kötelezhető az eladásra, még akkor is, ha ebből neki kifejezetten haszna származik. Csak úgy, persze, nemigen vehetnénk el tőle: jogállamban élünk. A Fidesz ezek szerint elismeri az MSZP tulajdonjogát is? Semmiképpen sem. Mi javasoltuk egy másik különbizottság kiküldését, mely a vagyonelszámoltatást vizsgálta volna —- ezt önálló indítványban is kezdeményeztük, remélem, hogy a Tisztelt Ház hozzá fog járulni a különbizottság kiküldéséhez. Azt hiszem, hogy a vizsgálat aligha zárulhat más eredménnyel, mint hogy a megyei lapokat az MSZP köteles visszaadni állami vagy önkormányzati tulajdonba, de, persze, a szerkesztésbe egyik politikai erő sem szólhatna bele. Az szakmai kérdés. Bármiféle közvetlen ellenőrzés vagy utasításos rendszer a Fidesz számára elfogadhatatlan. — Mi lenne, ha az újságot azok vennék meg, akik írják és szerkesztik ? Ez is elképzelhető: a privatizáció egyik módja. * * * A parlamenti vizsgálóbizottság — melynek nyomozási jogköre is van pénteken nyilvános üléssel kezdi meg működését. Ballai József
