Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-22 / 118. szám

1990. május 22. • PETŐFI NÉPE • 3 A SÍRRONGÁLÁSOK UTÁN A városé-e a temető Tiszakécskén? A hozzátartozó elvesztése win­dig fájdalmas. Hát még, ha egy anya, mint a tiszakécskei Szóláth Sándorné, 21 éves fiától válik meg örökre, egész hátralévő életében viseli a gyász súlyos terhét. Vigasz­talhatom, de a sebet begyógyítani az anyai szíven nem tudom! „Én és a férjem is odamegyünk ” Kocsit ígértünk neki hu­szonegyedik születésnapjára, 1986-ban — emlékezik Szóláth- né, a Nagykőrösi Konzervgyár tiszakécskei üzemének munkása —, és síremlék lett belőle. A jobb szeme megdagadt, ezt vettük ész­re rajta először. Szarkóma, mint az orvosoktól megtudtuk, ment­hetetlenül beteg a fiunk. Otthon, a családja körében halt meg sze­gény, négy éve. Úgy sírtam ak­kor ... Ha kapok Béres-cseppe- ket, talán megmentettem volna! Emberileg érthető ilyen eset­ben a szalmaszálba kapaszkodás is, noha az anya nem vádolhatja önmagát egy súlyos kórfolyamat végzetes kimeneteléért. Amit a temetés után megtehetett még: OTP-kölcsönből, 62 ezer 500 fo­rintért síremléket készíttetett a fi­ának. — Havi 1600 forintot törlesz­tettünk a takarékpénztárnak a kölcsönért — tér vissza kis időre a közelmúltba Szóláth Sándorné. — Ennyivel tartoztunk a gyerme­künk emlékének és saját ma­gunknak. Én és a férjem is oda­megyünk egyszer... Kétszeres fájdalom, kétszeres kiadás Nézve az egymás mellett szoro­san, sűrűn'sorakozó sírokat a ti­szakécskei temetőben, a rajtuk lé­vő-építmények a kerítésen belül 1 rnáregy más világ képét adják: Az élők alkották, milliókért. Ez a, kőben megtestesülő, szeretet egy­fajta társadalmi hagyomány to­vábbélése is, mintegy elképzelt kapcsolat a megmásíthatatlan helyzetben a szeretett hozzátarto­zókkal. Ebbe a meghitt viszonyba rontott bele durván nemrégiben a tiszajenői Lénárt Antal, amikor az egyik éjszaka huszonkét síremlé­ket összetört, megrongált. Van­dál pusztításának Szóláthék is ká­rosultjai. A gyermekük elvesztése miatt érzett fájdalmukat most újabb fájdalom tetézi a sírgyalá- zás és a tetemes anyagi kiadás kö­vetkeztében. Szóláthné azt kérte tőlünk, se­gítsünk eloszlatni Tiszakécskén azt a téves híresztelést, hogy a 22 sír tulajdonosa a tanács pénzbeni hozzájárulásával hozatja rendbe a síremlékeket. Erről szó sincs. Ő sem számíthat a tanácsra. Hu­szonötezer forintra vonatkozó kérelmét — hogy tudniillik ennyi pénzt kapjon, amelyet nem kell visszatérítenie — Sulákné Anka Katalin osztályvezető nem fogad­ta el. így a tönkretett sír tulajdo­nosa újra az OTP-hez fordult, hogy a sírmeléket másodszor is megcsináltathassa. Huszonnyolc százalék kamatra adott neki a takarékpénztár 20 ezer forintot, míg 30 ezerrel a 70 esztendős ke­resztanyja, Kocsis Józsefné segí­tette ki, úgy, hogy nem kért tőle kamatot. Hoványi Márton kőfa­ragó ezután hozzáfogott a mun­kához — eddig elkészítette a sir szegélyét —, hogy június 2-ára, Szóláthék fia halálának negyedik évfordulójára átadhassa a csa­ládnak az újraépített síremléket. Előbb a környezettanulmány! Abban, hogy a temetőben vég­hezvitt pusztítással okozott kárt be tudja vasalni a bíróság a fiatal tiszajenői elkövetőn, Szóláthné kételkedik. Majd elválik a per be­fejeztével. Addig nem számíthat ■ semmilyen támogatásra? De igen — ez volt Kovács Miklós társa- t dalim tanácselnök-helyettes vá­lasza —, ha Szóláth Sándorné lehetővé teszi a tanácsnak laká­sán a környezettanulmányt, szo­ciális helyzetének felmérésére.-— Nekünk annyiféle lehetőség *% •»..< .mm í I • ... ennyivel tartoztunk a gyer­mekünk emlékének és magunk­nak. (Szóláth Sándorné) van a kezünkben — mondta az elnökhelyettes —, hogy ilyen és hasonló esetekben segithessünk1. Csak előbb meg kell nézni: hol és milyen anyagi körülmények közt él a kérelmező?Döntés előtt szük­séges meggyőződni a dolgok va­lódi állásáról. Akárki bemehet Ez ellen nem is lehet senkinek kifogása. Azt viszont joggal teszi szóvá panaszosunk is, hogy a sír­rongálásokat megelőző estén nem zárták be a temető kapuját. Sovány vigasz (ma már), hogy a temetőnek van egy, a vagyonbiz­tonságért felelős megbízottja. A lényeg: a tettes akkor szaba­don bemehetett és rombolhatott. Ma szerda. Dél van és csönd. A temető kapuja ezúttal is tárva- nyitva. Az megy be rajta, aki akar. Sehol egy őr, egy portás Áagy egy gondnok, aki emlékez­tetne rá, hogy ez a temető kié. A városé? A tanácsé? Kohl Antal .• Június 2-ára helyreállítják a lerombolt sírt. De ki védi meg azután? (Tóth Sándor felvételei) RÁDIÓJEGYZET LITVÁNIA Litvánia iránt, tapasztalhatjuk, egy­re növekszik hazánk lakosságának is az érdeklődése. Egy valamikori nagy tér- > séget uraló, de lélekszámában mindig is kis- nép szabadságvágyával, kemény, harcos fellépésével vívta ki a — hánya­tott sorsa miatt is együttérző — magya­rok rokonszenvét. Valójában zenei műsornak készült, még 1987 őszén, a vilniusi litván zene fesztiválja alkalmából, Lázár Eszter ri­portja, muzsikusokat is kérdező, zené­vel tűzdelt összeállítása. Időközben ki­derült, hogy az egyik megszólaltatott: Vytautas Landsbergis neve után a zene- történész és zongorista megjelölés mel­lé azt is oda kell fűzni, hogy államfő. Előfordul mostanában a kelet-közép- európai országokban másutt is, hogy írók, művészek lépnek elő vezető politi­kussá. (Václav Havel és Göncz Árpád a közeli példa.) > A rádióban, lényegében ismétlés­ként, elhangzó Hősök földje, Litvánia című, két részből álló műsor első része olyan későn — az éjfél előtti óránkban — került adásra a Bartók rádióban, hogy aligha számíthatott nagyobb hall­gatóságra. Ami azért is nagy kár, mert a témához igazán értő Bojtár Endre történelmi visszatekintése napjainkban különösen értékes útmutatást jelentett (volna) mindenki számára. Bojtár, aki a nyelvet is beszéli, máig is kiadatlan tanulmányával, szinte az egyetlen szak­értője nálunk ennek a témának. Köny- nyen fogható állomáson, jobb adásidőt követel az időszerűség is, kedves mű­sorszerkesztők! HELYKERESŐ Ha akadt véletlenül olyan fiatal, aki délelőtt tizenegykor — iskolaidőben! — bekapcsolta a Petőfi rádió legutóbbi Helykereső című műsorát, bizony meg­lepődhetett. Az esélyekről, lehetősé­gekről fiataloknak ajánlott adás ugyanis a budapesti ínségkonyhákról, az erre rászorulókról — sajnos, egyre többen vannak —, a Vöröskereszt szo­ciális segélyszolgálatának munkájáról szólt. Az ilyen körkép természetesen helyénvaló, sőt, gyakrabban kellene tükröt tartani a társadalom tehetősebb rétegei elé. hátha ez a szűkös forráso­kat is duzzasztaná. El kell azt is mondani, hogy hazánk­ban kétmilliónál is több ember él a létminimum alatt, és csak néhány ezer embernek tudnak segíteni ezek a szer­vek. A Vöröskereszt 220 intézményét MÁJUS 25—27. Mégis lesz Bajális! Elsősorban a pénzszűkének tulajdonítható, hogy a bajai majális, azaz az immár hagyományos, háromnapos rendezvénysorozat sorsa csak a kö­zelmúltban dőlt el. Bizonyossá vált, hogy az idén is lesz Bajális. A szervezést Héhn Gizella ifjúsági- ház-igazgató és Fang István, a Madisz alelnöke végzi. Tőlük érdeklődtem a programról. Az események május 25-én, pénteken 9 órakor, a Vasvári utcai sportpályán a Baja—Zombor test­vérvárosi atlétikai versennyel kezdődnek. Először lép nyilvánosság elé a nemrég megalakult bajai marjorette-csoport, mely a Petőfi-szigetről indul­va, végigvonul a belvároson. Szintén délután a madarasi, a vaskúti és a bajai ifjúsági fúvószenekar ad térzenét, majd a mohácsi nemet hagyományőr­ző kórus és a sombereki nemzetiségi tánccsoport lép fel a Tóth Kálmán téren. Bizonyára sok érdek­lődőt vonz a Magyar Vaisnava Hindu Egyesület előadása a lélekvándorlásról. Este 7 órakor mutat­ja be műsorát a „Lábszínház”, a művelődési köz­pont színháztermében. (Nevéhez illően a Svejkből, Örkény-egyperceSekből stb. láthatunk részleteket.) A szombati nap három rendezvénnyel indul. A közönség szurkolhat a horgász- vagy a kispályás labdarúgó-bajnokságon, esetleg a nemzetközi sze­nior úszóversenyen. A nagycsaládosok vetélkedőt rendeznek, délután pedig a roncsautók versenyén tágulhatunk. A néptáncbemutatón a Csitaonica, a Gemenc és a pécsi délszláv együttes lép fel. Egy bolíviai zenekar hangversenyét Bródi János kon­certje követi. A vasárnap délelőtt evezősverscnnyel és a Béke téri kirakodóvásárral kezdődik. A gyerekek a Tóth Kálmán téren találnak tartalmas szórakozást. Báb-V karatebemutató, társastánccsoport követik egymást. Délután érdemes lesz Bátmonostorra látogatni, az országos motokrosszversenyre vagy a szentist- váni pályára, a Bajai Tsz SK—Soltvadkert labda­rúgó-mérkőzésre. Nagy szenzációnak ígérkezik a világhírű Albert Ignatyenko fellépése a színházte­remben, aki jövőbelátó, gondolatolvasó stb. ké­pességével kápráztatja el a közönséget. Végezetül a Tóth Kálmán téren a Faktor, a Szerelem és a Telegramm egvüttes ad koncertet. G. Z. Uj elnök a keceli Szőlőfürtben Mint ismeretes, Csipkó Sándornak az országgyűlé- siképviselő-választásokon nem sikerült a szavazatok többségét megszereznie, így újabb öt évre nem lehet a Kecel—Kiskőrös—Soltvadkert térség képviselője. Az elmúlt évben hallani lehetett arról, hogy inog alat­ta a szakszövetkezeti elnöki szék. A tagok például kevesellték jelenlétét és részvételét a szövetkezeti munkában, s nem „vigasztalta” őket, hogy a parla­menti bizottsági és plenáris üléseken elnökük szavait sokszor hallhatták. A szakszövetkezet elnöke és vezetősége mintegy egy hónappal ezelőtt lemondott azzal az indokkal, hogy ily módon kívánja elősegíteni a szövetkezet megújulá­sát. A Keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetben pénteken, a késő délutáni órákban megtartott közgyűlésen ke­rült sor az elnök és a vezetőség tagjainak megválasztá­sára. A jelölőbizottság huszonnégy szakszövetkezeti tagot javasolt, a közgyűlésen pedig szóban még két fő szavazólapra kerülését fogadták el. A huszonnégy jelölt közül a legtöbb szavazatot kapott tizennégy szakszövetkezeti tag lett a vezetőség tagja. (Mellesleg csupán öt régi vezetőségi tagot választott újra meg a szövetkezeti kollektíva.) A sző vet kezet,elnökének Lo­vas Menyhértet javasolta a jelölőbizottság. Ugyan­csak titkos szavazással a mintegy 1300 szakszövetke­zeti tag — húsz ellenszavazattal — Lovas Menyhértet meg is bízta az elnöki teendők ellátásával. A volt elnök, Csipkó Sándor pedig megkezdte fél­éves felmentési idejének letöltését, s az eddigi informá­ciók szerint utána nyugdíjba vonul. — cs — HASONLÍT, DE NEM AZ Puma­hamisítás SZÁMOS KÉRDŐJEL, BIZONYTALANSÁG A fogyasztási szövetkezetek kongresszusai kevés segítséget adtak A gyors változások szüksé­gessé tették, hogy a fogyasztási szövetkezetek alkalmazkodja­nak az új gazdasági környezet­hez. A közelmúltban tartották kongresszusaikat, mégpedig ez alkalommal először a három ágazat — az áfészek, a takarék- és a lakásszövetkezetek — kép­viselői külön vitatták meg, mi­ként lehetne előbbre lépniük. Külön-külön megalakították az országos szövetségeiket. Nem feledkeztek meg az ágaza­ti együttműködésről sem, és lét­rehozták a Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Föderációs Tanácsát. Ezzel egy időben fel­oszlatták a Szövoszt. A Mészöv tegnap Kecskemé­ten küldöttközgyűlésen értékel­te a kongresszusok munkáját. A megyei szövetség titkára, Er­délyi Ignác bevezetőjében rá­mutatott: a napokban történt összejövetelek lezártak egy több évtizedes szakaszt. Hang­súlyozta: nem valószínű, hogy minden fontos, szövetkezeteket érintő kérdésre helyes választ tudtak adni. Még nem ismert a kormányprogram, tehát a jövőt teljes bizonyossággal nem lehet megítélni. Megállapították, hogy vállal­kozó jellegű szövetkezetek kel­lenek, ahol alkalmazzák a gaz­dasági társaságok korszerű el­veit. A szövetkezet azonban nem lesz társaság, de részt vesz a kft.-kben vagy az rt.-kben. A kongresszusok a megyei érdekképviselettel nem foglal­koztak. Ezek megítélésében a teljes önállóság érvényesül. Az ágazati választmányok na­gyobb hatáskörrel dolgoznak, a Mészöv mint föderatív intéz­mény fogja össze tevékenységü­ket. így van ez Bács-Kiskunban is, hogy meddig, nem tudják. A teljes bizonytalanság erre is vonatkozik. Döntés született a vagyonkezelő központ létreho­zásáról. Ennek konkrét megva­lósítási formájával a megye áfé- szei nem értenek egyet. Külön­véleményüknek az országos ta­nácsban is hangot adtak. A felszólalók szintén egyön­tetűen megállapították, hogy a kongresszusok kevés tartalmi segítséget adtak a további mun­kához. Ennek fő oka a már em­lített kormányprogram hiánya. Egyesek szerint kissé korai volt a kongresszusok összehívása. K. S. — mint elhangzott — annak idején ál­lamosították, a nemrég újra elosztott párt- és munkásőrszékházakból pedig nem kaptak egyet sem. Ha a küldemé­nyekből árusítanak valamit, akkor a pénz egynegyedét áfaként be kell fizet­niük — hallottuk a sok panaszt. Vagyis nem is olyan egyszerű a szolidaritás gyakorlása, a segítség megszervezése. Minderről jó, hogy szó esett. Amit nem érthettek a netáni rádió- hallgató fiatalok, hogy miért éppen a nekik címzett Helykereső tűzte műso­rára mindezt? Reméljük, nem elretten­tésül, hogy íme, ilyen jövő vár a mosta­ni ifjakra. Előbb tán azzal kellene pró­bálkozni a rádió segítségével is. hátha mégis akad a számukra hely és munka ebben az országban. Még szerencse, hogy a műsor délutáni folytatásában ezekről is hangzott el kérdés és felelet. MESEVILÁG Gyermeknap közeleg. Logikus len­ne, hogy a jegyzetíró a vasárnapi gyer­mekműsorokra hívja fel a figyelmet. Hadd tekintsek túl ezen. A rádió mese­választéka, a Hol, volt, hol nem volt.. . című esti adásban már régóta igen szín­vonalas válogatással siet az odafigyelő, gyermekét a rádióhallgatással is a jóra szoktató szülő segítségére. Olyan mű­vészek hangján hallhatják a magyar és külföldi meseirodalom legjobbjait a gyermekek, mint például Básti Lajos. Moór Marianna, Pártos Erzsi, Ronyecz Mária, Velenczey István, Farády István, Agárdi Gábor és sokan mások. Tapasz­talatból mondhatom, hogy a gyermek lelkivilága, szókincse lesz gazdagabb a meghallgatott, s olykor a szülő által is kiegészített, kipótolt mese révén. F. Tóth Pál 81 magyar boltban árulták Hatezer darab, hamis Puma1 márkajelű szabadidőruhát fog-* Iáit le a rendőrség az utóbbi hetekben. A vizsgálat még nem zárult le, de az máris bizonyos, hogy a termékeket két magyar vállalat importálta a dél-koreai Kolon, illetőleg az indonéziai Nuage cégtől. A Pumának ne­vezett termékeket 81 magyar boltban foglalták le. E cikkeket a már említett két távol-keleti cég gyártotta. A*hamis Puma rendkívüli hasonlóságot mutat az eredetivel. Ennek valószínű­leg az az oka. hogy a dél-koreai és az indonéziai cég valóban szállít a Pumának alapanyagot és készterméket, s az eredeti műszaki leírás, illetőleg a gyár­tástechnológia ily módon ren­delkezésükre áll. A Puma Rudolf Dassler Sport AG és a magyar.Marie- Modell Kereskedelmi és Ruha­ipari Kisszövetkezet tavaly jú­nius 15-én kötött egymással szerződést: Ennek értelmében a Marie-Modell nemcsak ha­zánkban, hanem többek között az egész szovjet piacon jogosult a Puma sport- és szabadidőru­házati termékek gyártására, gyártatására és forgalmazásá­ra. A márkázott termékeken egyébként 17 megkülönböztető jegyet helyeznek el. A Marie- Modell évi 84 millió forint érté­kű márkát fizet a magyarorszá­gi forgalmazás licencdíjaként, a gyártott mennyiségtől függetle­nül. A Marie-Modell a Pumával kötött szerződés alapján de­cember óta havonta 32 millió forint értékben gyárt, gyártat és forgalmaz mintegy 60-féle Pu- ma-modellt. A mostani Puma­hamisítási ügy különösen kelle­metlen, és gazdaságilag is káros a Marie-Modellnek, mert fi- nanszirozói — a FÉR és az In- tertriál — visszavonták ajánla­taikat. A FÉR kiszállt az üzlet­ből, az Intertriál amely a bu­dapesti Nyugati pályaudvaron a McDonalds-szel szemben ter­vezett márkaboltot nyitni, még áprilisban — elhalasztotta vál­lalkozását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom