Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-17 / 114. szám

— 4 • PETŐFI NÉPE • 199(1. május 17. A „TETTRE KÉSZ” EZREDES (1.) Az őrültek kacagásával • • Oköllel vagy pisztolyaggyal Úgy tett 1946 egyik fagyos februári napján Ré­vész László, a Független Kisgazdapárt köztiszte­letnek örvendő képviselője az Országház egyik néptelen folyosóján, mintha véletlenül sodródott volna pártjuk lapjának főszerkesztője mellé. „Megverték, megkínozták” Óvatosan körülnézett és csak akkor kérte fővá­rosi barátját: egy életbevágó ügy megbeszélésére kövesse a mellékhelyiségbe, amikor meggyőződött arról, hogy tiszta a levegő. A félreeső hely tágas előterében leplezetlen izga­lommal tudatta Futó Dezsővel: „Csak a parla­ment, az országos közvélemény nyomásával távo­lítható el Bánó Mihály rendőr ezredes a hírős vá­rosból. Nyilvánosságra kell hozni a fiatalember visszaéléseit, bűneit. Bosszújától félve ódzkodnak bűnei feltárásától a helybéli polgárok. Segítesz?” Azonnal bólintott a Kis Újság révén is tekinté­lyes Futó Dezső. Szinte megállíthatatlan panasz­áradat szakadt ki a kecskeméti ügyvéd-képviselő­ből: „Ezt megverték, attól elszedték mindenét, megkínozták az idős értelmiségit..." A szerkesztő hitetlenkedve hallgatta a rendőrkapitány kegyet­lenkedéseiről tudósító vádakat, bármennyire tisz­telte az időközben háznaggyá előléptetett kiskun­sági politikust. Másoktól is érdeklődött, mások is felkeresték panaszaikkal. Megdöbbenve tapasztal­ta, hogy barátja igencsak visszafogottan ismertette a rendőrségi visszaéléseket. Szörnyülködés az Országgyűlésben Az Országgyűlés naplójából még ennyi év után is szinte feljajgat 1946. február 27-én elmondott interpellációja. „Bánó Mihályt több ember meggyilkolása és agyonkínzása terheli. Nevezett a magyar állami rendőrséget több száz millió pengő értékben meg­károsította. Ez a rendőrségi uniformisba öltözte­tett cégéres gonosztevő, a demokrácia Héjjas Iván­ja.” A továbbiakban hosszan sorolta nevezett, bűntársakkal közösen elkövetett gazemberségeit. Utalt arra, hogy Bánót felfüggesztették, de beosz­tottjai közül többen „tényezői a rendőrségnek”. Kifejtette: nincs mentség Bánó Dezső bűneire. Nem ült Horthy börtöneiben, deportálva sem volt. Szadista gazember. „Amikor eléje vezettek egy em­bert, első dolga volt, hogy arcul ütötte, ököllel vagy pisztolyaggyal verte és utána hasbarúgta. Nem minden rúgástól kaptak a vizsgálati fogság­ban levők hasfalrepedést, vesevérzést vagy szaka­dást. Ez volt a rendőr ezredes úr bevezetője. Utána levetkőztették a foglyot, állványra vagy székre kö­tötték és gumibottal verték talpát, csípőjét, karját, legalább 10 percig. (Egy hang a kisgazdapárton: csendőrmódszer.) A kínzásokhoz egy Dozier nevű. Pestre áthelyezett tiszt segitett. Csak a második menet után kérdezte a megverteket, hogy milyen bűnt hajlandók magukra vállalni. Ha nem eléged­tek meg a beismeréssel, akkor kezüket összekötöz­ték vagy bilincsbe rakták, földre tepertők őket és derekuk fölé széket helyeztek, amelyen helyet fog­lalt az ezredes úr és egy vastagabb bottal kezdte verni az áldozat fejét. A különlegesebb kínzások közé tartozott egy villanyárammal telített, bádog­harang, amelyet fejére raktak a letartóztatottnak. Ilyen vallatási, módszerek után igazán nem lehet csodálkozni, ha a kihallgatottak 80 százaléka dob­hártyarepedést, sérvet, veseszakadást stb. kapott. (Zaj a kisgazdapárton.)" Vallatás sallerrel A még a szociáldemokraták padsoraiból is ször- nyülködő bekiabálásokkal kísért felszólalásnak különösen az úgynevezett saller-vallatásra vonat­kozó részét fogadta felháborodottan az Ország- gyűlés. „A sallert autógumi-ragasztásra használ­ják, amelyet ha meggyújtanak, több száz fokot fejleszt. Ilyen sallert kötött az emberek talpára, karjára Bánó és az őrültek kacagásával kacagott az állati üvöltésbe kitört emberek szeme közé. Az emberbőr és az emberhús égett, pörkölt szagát igen szerette a rendőr ezredes, mert vattacsomókat ben­zinbe vagy petróleumba mártva, meggyújtva do­bott meztelen emberi testekre.” A Bánó-féle vallatási módszerek taglalása köz­ben felidézte egy édesapja jelenlétében meztelenre vetkőztetett prepa megaláztatását. Futó Dezső szerint Bánó szerelmi viszonyra kényszeritett egy előzetes letartóztatásban levő hölgyet, aki gyerme­ket vár tőle. Az újságíró felsorolta a vallatásokban közreműködő nyomozókat, fogházőröket. Tudat­ta, hogy két női detektívet azóta elküldték a rend­őrségtől. Azzal vádolta Bánót és nyomozótársait, hogy a beidézett hozzátartozók egy részét kifosz­tották ... A vádak további sorolását a házelnök szakította félbe. A beszédidő lejárására hivatkozva vonta meg a szót a kisgazda képviselőtől. Félrevezették Rajkot? Rajk László belügyminiszter május másodikán semmitmondó válasszal próbálta elkenni a kínos tényállást. Azzal kezdte, hogy elődjétől. Nagy Im­rétől örökölte ezt az ügyet. Nem tagadta: már az interpelláció előtt számtalan bejelentés érkezett a minisztériumba, de nem igazolódott a rendőrséget a mások tulajdonának elsajátításával gyanúsító vád. A vizsgálatot az igazságügy-minisztérium to­vább folytatja, ennek befejezése után visszatérnek az ügyre, és amennyiben esetleg részben vagy egészben igazolódnának a vádak, megteszik a szükséges intézkedéseket. Futó Dezső elégtelennek és elfogadhatatlannak minősítette a választ: úgy gondolja, hogy beosztot­tai félrevezették a minisztert. Az Országgyűlés tag­jai azonban még hittek az újonnan kifievezett bel­ügyminiszternek és jóváhagyták a halasztást. Az igazságügy azonban nem sietett a vizsgálattal. Má­jus harmadikán újabb halasztást kért és kapott. Ismereteim szerint a Bánó-ügyet — a leváltott ren­dőr ezredes gyanús balesete után levették a napirendről. Heltai Nándor (Folytatjuk) Sorozatok egyéni hőse: Zenthe Ferenc Zenthe ma népszerűbb, mint életében va­laha volt. Ennek pedig egyszerű a titka: a televízió. Ha valaki — bárhol a világon egy televíziós sorozat (egyik) hőse, az bizton számolhat azzal, hogy akár álruhát öltve, álszakállt ragasztva, fekete pápaszemmel ar­cát elbarikádozva is mindenki megismeri. Volt már egyszer nagyon népszerű Zenthe. akkor is egy tévés sorozat okán, amelyet A Tenkes kapitányának hívtak. Ám az évti­zedekkel ezelőtt volt. amikor nem volt még ennyi nézője a képernyőnek, mint ma. Az a bájos eredetiség azonban, amit Zenthe a Szomszédok nyugdíjas sofőrjének, Takács l’ista bá'-nak az alakjában megcsillogtat. i egyszeri és egyszerűen utolérhetetlen. (Záró­jelben: sokat segít a népszerűség fenntartásá­ban egy másik, véget nem érő és évtizedekkel ezelőtt kezdődött, ám láthatatlan sorozat is: a Szabó család s benne Zenthe harcos újság­író-figurája!) — Annak idején Fejér Tamás miért bízta éppen önre a Tenkes kapitányát? — Azzal indokolta: „Te kiegyensúlyozott ember vagy, tizenhárom folytatást végigdol­gozni csak nyugodt színésszel lehet". Valóban nyugodt vagyok, tudta ezt Hor­váth Ádám is, aki nem tizenhárom folytatás­ban, hanem valamilyen életfogytiglanban gondolkodik a Szomszédok jövőjéről. — Talán bányamérnök apámtól örököl­tem, hogy nyugodt vagyok, és szeretem a rendet, a feszességet, a pontosságot, mégha mindezt lazán, könnyedén, jó kedéllyel pró­bálom is egyensúlyozni — folytatja Zenthe. Édesapám szakmájában akár néhány cen­timéternyi pontatlanság is halálos veszélyt okozhatott: betör a víz az aknaba, vagy ilyesmi. — Örül a nagy népszerűségnek, mint min­denki? — Csakugyan, mint mindenki, bár olykor terhes. A múltkor például a trolin egy néni (néni? lehet, hogy egyidős velem, esetleg fia­talabb) köszönés nélkül rámförmedt: — Mi az. maga trolin jár. tán nincs kocsija, elissza? Van autóm persze, de sokszor kényelmesebb C> g\ui vd'b ,|. 11\ ugdua-, ki uta/m. ám mire válaszolhattam volna, meg­rovom már le is szállt. — Apropó: változott valamit az élete, amió­ta '81-ben nyugdíjba ment? — Alig. Anyaszínházamban, a Madáeh- ban továbbra is osztanak rám szerepeket, a különbség annyi, hogy most nem egyszerűen kiírják a nevem a próbatáblára, hanem előbb megkérdik: vállalom-e a feladatot? Egyéb­ként tévé, rádió, szinkron változatlanul fog­lalkoztat, a filmgyár — hát az igen ritkán. — Pedig hogy kiugrott annak idején a Két­szer kettő néha ötben! S néhány éve méltán nyerte el a filmkritikusok díját az év legjobb férfialak fiúsáért a Jób lázadásában. És azóta?-- Azóta nem léptem át a filmgyár küszö­bét, de sohase a színészt kérdezze az ilyesmi okáról. A rendezők tudják, ha tudják, hogy időről időre miért felejtenek el. A filmszerű látvány azonban így sem kevés belőlem, itt a Szomszédok. Benne a Takács Pista, hát az igazán én magam vagyok, mintha rám írták volna, illetve kcthélről kéthétre írják. — Mit csinál a szabad idejében, ami azért még egy örökké elfoglalt, semmire rá nem érő nyugdíjasnak is jut! Ha csak tehetem, Balatonszepezdre me­gyek, van ott egy kis házikónk. Vitorlásha­lónk van, kapitánya Feri fiam, azaz Golyó, ahogy a fejformája miatt születése óta hí­vom. A vitorlás legénysége pedig magam vagyok. Golyó egyébként külkereskedő, két­diplomás, nyelveket jól tudó, meglett csa­ládapa. SzepeZden a fiataloknál már megfor­dult a sorrend, ők gyakran engem hívnak öreg Golyónak. Zenthe észre sem veszi, hogy ragyog a verne, amikor a fiáról beszél. Kamaszkorá- ban. amely egybeesett a Beatles fénykorával, Golyó zenélni akart, emlékezik Zenthe. Ké- obb, gimnazistaként, fellépett a fiú a Ma­dách egyik produkciójában, de ahogy a ze- nészség, úgy a színészet sem smakkolt igazán neki. Hanem? Mérnök leszek, mondta a fiú, no. ennek örülne igazán a nagyapád, ha élne. telelte Zenthe, de ahhoz előbb jeles érettségi kell, hogyan vesznek fel különben az egye­temre? Az meglesz, garantálta némi flegmá­val Golyó. A Cukor utcai gimnáziumba járt, az érettségi délelőttjén beültem a szomszédos Bécsi sörözőbe, döntöttem magamba a kor­sókat, pedig amúgy nem vagyok nagy ivós, s közben óránként jöttek ki hozzám jelente­ni: Golyó ebből is jeles, abból is jeles. Izgal­mamban és örömömben már teljesen berúg­tam, amikor jött végül Golyó, hűvösen, ele­gánsan, nyugodtan, mintha nem is ő érettsé­gizett volna éppen, öt órán át, mit paran­csolsz, kérdeztem rekedten, whiskyt kért meg Pali Mail cigarettát, parancsolj kérlek, mondtam, alig győztem instállni, spicces is voltam meg boldog is. Felvették a villamos­mérnöki karra, tovább tanult közgazdász­nak. most ide-oda utazgató és üzleteket kötő külkereskedő, én meg csak egy nyugdíjas öreg vagyok, hát hol vagyok én ettől? Hogy hol van Zenthe Ferenc, örökifjún és hetvenévesen? A közönség szeretetéhen él, nézőinek szívében. ' Barabás Tamás MINDENKI ERRŐL BESZÉL_________________________ Te nem fizetsz nekem, én nem fizetek neked... A tévéhíradóban láthattuk a Borsodi Ércelőkészítő Mü igazgatójának meg- lehétősen tanácstalan arcát, amint megerősítette a hirt: valóban leáll a vál­lalat, mert a gázművek a 15 milliós kifizetetlen számla miatt lezárta a gáz­csapot. Az igazgató érvelése ismert. Nem tudnak fizetni, mert nekik sem fizetnek. Ha ez így megy tovább, önmagában is a gazdaság összeomlásához vezethet ezt már nem a miskolci igazgató, hanem gazdasági szakértők állítják a mind félelmetesebb méretű vállalati fi­zetésképtelenséget látva. Valójában miért jött létre a ma már csaknem 300 milliárd forintos „körbe­tartozás”? A bankárok szerint azért, mert pénzszűke van, s. a vállalati sor- banállás tulajdonképpen egy új magyar pénznemként értelmezhető. Ám a szak­értők többsége ennél mélyebben keresi az okokat, szerintük a gazdaságtalan termelés, az életképtelen vállalatok fel­számolásának elhúzódása teremtett olyan helyzetet, amely a rendkívül ve­szélyes sorbanálláshoz vezetett. Hiába ugyanis a csődtörvény, nin­csenek reális tulajdonosai a vállalatok­nak, és nincs valódi piac sem, amely minősítené a gazdálkodók döntéseit. Az állam, mint tulajdonos, névtelen és gyenge. Persze az állami szanálás nem kizárólagos kelet-európai intézmény. Az állam sehol sem hagy elveszni egy gazdasági és társadalmi szempontból je­lentős vállalkozást. Csakhogy a fejlett tőkés országokban az ilyen mentőakci­ókra is a piaci szempontok szigorú szem előtt tartásával kerül sor. A munkanél­küliséggel persze ott is számolnak, de az állás nélkül maradók támogatása, át­képzése olyan foglalkoztatási kérdés, amely hosszabb távon semmiképpen sem akadályozhatja meg a feleslegessé vált munkahelyek felszámolását. A mai magyar viszonyok ismereté­ben nem lehet azon csodálkozni, hogy a vállalatok nem érzik közelinek és fe­nyegetőnek a csődveszélyt, többségük változatlanul a túlélésre játszik. A vál­lalatvezetők ugyanis nem a szavakból, hanem a tettekből indulnak ki. s ez utóbbiak egyelőre nem ösztönzik külö­nösebben a leépítést, a racionalizálást, a struktúraváltást. Bért még mindig le­het emelni, s amúgy is számtalan titkos ösvénye van a gazdálkodási dzsungel- nek, amelyen a fennmaradást biztosíta­ni lehet. A most tapasztalható sorbanállás három éve, a kormány amúgy önmagá­ban indokolt pénzszűkítő intézkedései nyomán terjedt el. Fura mód a hitelek csökkentése sem oda vezetett, ahova „normális” gazdaságokban szokott, te­hát például nem az export fokozásá­hoz. A magyar vállalatok miután ész­lelték a korábbi hitelforrások eladását, kezdtek nem fizetni. A „körbetartozás” járványa mind súlyosabb: 1987. de­cember 31-én a mostaninak még csak az egytizede volt. A magyar gazdaság többé már nem irányítható utasításokkal, nem lehet el­rendelni a korszerűbb termékeket, a hatékonyabb munkát. Ám ha a terv- utasítás helyett alkalmazható szabá­lyozóeszközök, nevezetesen a pénz­mennyiség változtatása, az adók mér­tékének módosítása hatástalannak bi­zonyulnak, akkor igen nagy bajba ke­rül az ország. Továbbra sem alakul át a magyar gazdaság, a Nyugattól való leszakadás, az elszegényedés drámai méreteket ölthet. A szakértők szerint nincs más kiút, fel kell számolni az életképtelen vállala­tokat, mert a jelenlegi döntésképtelen­ség miatt előállt általánps fizetésképte­lenség a jól működő vállalkozásokat is tönkre fogja tenni. P. É. A PETŐFI NÉPE AJÁNLATA KÖNYV A legendáról SZABÓ GÉZA yy - *„*-0, y)•,T-. ­Annak ellenére, hogy a szibériai IV- tőfi-legenda vitatott kérdései közül még egyetlen egyet sem sikerült tisztáz­ni (kinek is lenne ez feladata?), néhány könyv már napvilágot látott ebben a témakörben. Elsősorban a tavalyi bar- guzini expedíció résztvevői vetették pa­pírra az ásatással, a legendával kapcso­latos észrevételeiket, élményeiket és ál­láspontjaikat. Kéri Edit Petőfi Szibériá­ban?! (kérdőjel és felkiáltójel: vajon me­lyik marad majd meg a legvégén) cím­mel adta közre igen érdekes, sok eset­ben nyomozó szerepkörre vállalkozó írását, melyet azonban igényesebben is megírhatott volna a szerző. Az Eötvös Kiadó akkor jelentkezett ezzel a könyv­vel, amikor az ismételt csontvizsgála­tok során megcáfolták az Akadémia tudósai az elmúlt nyári következtetése­ket. Sajnos, ez meghatározta az egyéb­ként sikerre szánt kötet sorsát, vagyis a kiadott 30 ezer példányból mennyi is talál gazdára mostanában. A debreceni Szuromi Lajos is igen határozott tanulmányt publikált a kö­zelmúltban Petőfi orosz versei??? cím­mel (itt már három kérdőjel szerepel!). Az eszperantó és magyar nyelven meg­jelentetett részletes elemzés arról a két, orosz nyelvű versről szól, melyekről tudni vélték többen, hogy Petőfitől származnak. Szuromi Lajos irodalom­tudós mindentől és mindenkitől függet­lenül kezdett el foglalkozni a versekkel és arra a végkövetkeztetésre jutott (amivel persze vitatkozni lehelne és esetleg cáfolni), hogy nagy költőnk sze­mélyes lírai mélysége tárul fel az általa elemzett költeményekből. Mondanom sem kell, hogy az imént bemutatott kis könyvecske (fűzött, fénymásolatban sokszorosított) sem aratott osztatlan sikert. Nem tudni, milyen sors vár Szabó Géza munkájára, melynek címe: Ásatás Barguzinhan; A régész egy legenda nyo­mában. A Múzsák Kiadó gondozta a kéziratot. A minap megjelent fényké­pekkel, a régész vizsgálati eredményei­nek közreadásával és a korábban pub­likált. a legendára vonatkozó leírások­kal kiegészített régészeti jegyzőkönyv a maga nemében is érdekes, és kiegészíti az előző két, e témában megjelent munkát. FILM Az istenek a fejükre estek Jamie Uys-t, a Sivatagi show, a Hóbortos népség I., II. című filmek rendezőjét szerte a világon ismeri a közönség. Műve­inek legtöbbje Afrikában játszó­dik, és igen sok­ban nevezte ki fő­szereplővé az ál­latokat és a Kala­hari sivatagot. Az istenek a fejükre estek második része is a Kalahári sivatag szívében, egy olyan medencében játszódik, amelyet száz­húsz méter mélységben finom homok tölt ki, s ahol a busmanok élete sok évszázadon át alig változott. Ez a tér­ség az otthona a busman Xixónak is, aki a mostani produkció főszerepét alakítja. A forgatás megkezdése előtt Uys mint egy interjúban megemlíti körülbelül három hónapott töltött el hclyszínvadászattal, mivel a Kalahári igen nagy és kiterjedt. Ebben a világ­ban nagyon kevés kellék van, amivel dolgozni tehet - mondja. Csak a ho­mok, a fa és az állatok, így a tereprajz- nak is szerepet kell játszania a munká­ban, és minden jelenetben sajátos jelle­gével kell hozzájárulnia a történethez. Xixo és családja ebben az európai ember számára igen kietlen világban él. Persze a fehér ember alig-alig vetődik el a „bozótemberek" birodalmába, hisz nem büszkélkedhetnek azzal, hogy a bennszülöttekhez hasonlóan soká­ig kibírnák víz nélkül is. Ann Taylor, a fiatal ügyvédnő, aki Afrikába utazik egy konferenciára, félórás sétarepülés re indul az előadása előtt. Egy váratlan vihar következtében azonban a pilótá­val együtt hamarosan egy különös ala­kú fa tetején landolnak . .. Temeze^^^ Keményen A kemény zene, a rockmuzsika ked­velői bizonyára örülnek annak, hogy az utóbbi napokban számos olyan le­mez került forgalomba, melyen a-stílus legjobbjai hallhatók. A Whitesnake albuma a legigénye­sebbek közé tartozik. Slip of the tongue című korongjukon tíz dal csendül fel, valamennyi kiforrott, elmélyült zené­lésről tanúskodik. A fiatalok rajonga­nak a Duran Duran muzsikájáért. Nem véletlen, hiszen fülbemászó, hamar megkedvelhető szerzeményekkel jelent­keznek. Ezúttal is, a Decade című LP­Icsbanda I cgiijuhhlcnicziiknckstílusos címet választottak: Metál az ész. Fiz dal. egy műfajban, csak keményen. Új név a Második Alapítvány együttesé. A Profil 'karolta fel őket és lemezkiadására is vál­lalkozott. Kezdetnek nem rossz, bár nem igazán kiemelkedő a tíz dalt tartalmazó albumuk. A kemény rockzenét „nyűvő” csapat kiváló énekesnőt tudhat magáé­nak SzerleticsMáriaszemélyében. Vajon hallunk-e még róluk?. JÍONCERT^^J Vendégszerep Nem is igazan koncénrol \.m szó. Inkább előadóestről. Cscpregi Éva, az ex-Neoton szólóénekesnője ugyanis új szerepre vállalkozott, mégpedig verse­ket mond. Műsorán három költemény hangzik el, valamint húsz dal. Termé­szetesen az összekötő szövegről is az énekesnő gondoskodik. Vendége, a ré­gi, hű barát: Végvári Ádám. (Ádám és jükön. A heavy metal képviselő közül a Mötlcy Crüe Dr. Feelgood című össze­állítását ajánljuk a kemény (fém!) zene barátainak. Őrjítő élményben lesz ré­szük. A hazaiak közül már jól ismert a Pokolgép, a hajdani Ki mit tud?-győz­Éva!) A Vendégszerep címet viselő más­fél órás műsort a kecskeméti Erdei Fe­renc Művelődési Központban láthat­ják - ha 11 h a tják az érdeklődők május 22- én, kedden este nyolc órától. (Képün­kön a „vendégszereplő”. Fotó: Straszer András).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom