Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-16 / 113. szám
TANÁCSKOZTAK A HONATYÁK I Folytatás a: 1. oldalról) lós. Kérte a kisgazdapárti képviselőt: a konkrét ügyek megjelölésével adja át a szóban forgó dokumentumokat, hogy mielőbb megindíthassa a vizsgálatot. Hozzátette: a konkrétumok nélküli, csupán az általánosság szintjen mozgó vádakat sem elfogadni, sem visszautasítani nem tudja. Ugyancsak napirend előtt jelentkezett Király Zoltán (MDF), az újságírók védelmében kérve szót. Felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldi tudósítókat „kitessékelték” a sajtópáholyból, s a hazai újságírók is meglehetősen mostoha munkafeltételek közepette dolgoznak a Parlamentben. E helyzetet - - mint hangsúlyozta minél előbb rendezni kell az Országgyűlésről szóló tisztességes és korrekt tájékoztatás érdekében. Történelmi tartozás kiegyenlítése A testület ezt követően rátért a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló 1990. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalására. A napirendet az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság képviseletében dr. Salamon I.ászló (MDF) terjesztette elő. A bizottsági előadó utalt arra, hogy a korábbi Országgyűlés a törvény megalkotásával a történelem régi tartozását törlesztette a haza méltatlanul megtagadott fiaival szemben. Ez azonban nem tekinthető tökéletes megoldásnak, mert a törvény csak az élő állampolgárok tekintetében rendelkezett: külön kérelemhez kötötte az állampolgárság visszaszerzését. Az elhunytak esetére nem tartalmazott egyértelmű rendelkezést. Ezt a hiányt pótolja a mostani törvényjavaslat. Hozzáfűzte: politikailag és jogilag is jelzi a kérdés indokoltságát, hogy a szakbizottság a javaslatot egyhangúlag terjeszti a Ház elé. Mivel a törvényjavaslathoz módosító indítvány nem érkezett, s vita felszólaló híján nem alakult ki, Vörös Vince szavazást rendelt el. Ennek eredményeként a képviselők 339 igen, 1 ellenszavazattal elfogadták a törvényjavaslatot. Az elfogadott módosítás értelmében a törvény rögzíti, hogy az elhunyt személyek esetében hatálytalannak kell tekinteni a jog- fosztö intézkedést, tehát niagyar állampolgárságukat nem veszítették el. Kompromisszum az államtitkárok jogállása ügyében Két órán át tartó, olykor nem is konkrétan a törvényjavaslathoz kapcsolódó vita jellemezte, 25, vélt vagy valós vádakat, védekezéseket, ironikus megjegyzéseket és viszontválaszokat tartalmazó felszólalás kísérte az államtitkaik jogállásának és felelősségének átmeneti szabályozásáról szóló törvénytervezet tárgyalását. Ez a törvényjavaslat az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság pénteki állásfoglalása alapján új változatban, karcsúsított formában került a törvényhozók asztalára. Lényege — miként a bizottság előadója, dr. Balsai István (MDF) is vázolta , hogy megszűnik a miniszterhelyettesi funkció, továbbá az a gyakorlat, hogy országos hatáskörű szerveket is államtitkárok irányítanak. Ezzel szemben lesz politikai (parlamenti), címzetes (a kormánybiztos és a tárca nélküli miniszter közötti), közigazgatási, valamint helyettes (minisztériumi) államtitkár. A törvényjavaslat szerint az államtitkárokat a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. Elhangzott az is, hogy e tervezet törvényerőre emelése nélkülözhetetlen a kormányalakításhoz. Már az Alkotmányügyi, Törvény- előkészítő és Igazságügyi Bizottság pénteki vitája után érzékelhető volt, hogy a korábbinál rövidebb, csak a legszükségesebb kérdésekről rendelkező jogszabályt a plenáris ülésen is csak kemény küzdelem árán fogadják majd el. Az MDF és az SZDSZ álláspontja ütközött mindkét testületben. Míg az MDF a beterjesztett törvény- javaslat módosítás nélküli elfogadása mellett érvelt, az SZDSZ úgy vélte: kardinális kérdés számára, hogy az államtitkárjelölteket is hallgassák meg a parlamenti szakbizottságok, illetve, hogy kinevezésük a szakminiszter javaslatára, de a miniszterelnök véleményezésével történjen. Ezért ragaszkodott ilyen tartalmú módosító indítványához. A plenáris vita érzékeltetésére néhány adat: a 25 hozzászólás közül 13 az MDF. 6 az SZDSZ, 4 a Független Kisgazdapárt, 2 a Fidesz képviselője részéről hangzott el. Az SZDSZ azt az álláspontját hangoztatta, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása nem feltétlenül szükséges a kormányalakításhoz, amelyet egyébként — ellenkező véleményekkel szemben — a szabaddemokraták nem kívánnak semmi módon akadályozni, s eddig sem tették. Sőt, már a választások előtt is a mielőbbi kormányalakítást óhajtották szolgálni. Nézetek ütköztek arról: megfelel-e a magyar közjogi hagyományoknak és az európai demokráciának az államtitkárok meghallgatása; a parlamenti demokráciának vagy egy elnöki rendszernek megfelelő jogi szabályozást folytat-e a parlament. Felvetődött az a javaslat is áthidaló megoldásként, hogy az államtitkárokat egy szűkebb, szakértői grémiumnak kellene meghallgatni. Ám ezt azonnal vétózta a Fidesz kérdéssorozata: ha a parlamenti szakbizottságok nem szakértői testületek,' akkor hogyan definiálható létjogosultságuk, ki nevezi ki az újabb szakértői grémiumot, hogyan válik legitimmé? A fiatal demokraták kompromisszumos javaslattal is szolgáltak. Végül is az SZDSZ — a Fidesz áthidaló javaslatát elfogadva — szűkítette módosító indítványát, csupán ahhoz ragaszkodott, hogy a közigazgatási államtitkár kinevezése történjék az illetékes miniszter javaslatára — a miniszterelnök útján —, és csak a közigazgatási államtitkárokat hallgassák meg az illetékes parlamenti bizottságok. Míg e kompromisszum megszületett, ahhoz nem csupán az általános vita, hanem az Alkotmányügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi Bizottság ebédszünetben lezajlott vitája is szükségeltetett. Ennek is volt köszönhető, hogy a plénum a tervezetet 4— az SZDSZ módosító javaslatával — 309 egyetértő szavazattal, ellen- szavazat nélkül, 12 tartózkodással elfogadta. Hazánk békejobbot nyújt A plénum ezután a szomszédos államokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetéről folytatandó tárgyalások megkezdésére vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot vitatta meg. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ), az önálló indítvány beterjesztője felszólalásában egyetértett a Külügyi Bizottság által végleges formába öntött határozati javaslattal, s elfogadhatónak nevezte az Emberi Jogi. Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság módosító javaslatait is. Véleménye szerint a magyar országgyűlés késznek fog bizonyulni arra, hogy példát mutasson a térségben saját, türelmes, toleráns, nagylelkű kisebbségi politikájával. Azt kell felmutatnunk, hogy Magyarországot nem nemzeti önzés vezérli - noha a féltést, a gondot, az érzelmeket nem kívánjuk letagadni . a kérdést demokratikus alapelvek alapján kívánjuk rendezni. Kifejezte meggyőződését, hogy a magyar országgyűlés határozatával történelmi ajánlatot tesz szomszédainak. Magyarország kétoldalú szerződések sorozatával szeretné a kelet-közép-európai nemzeti kisebbségek kulturális autonómiáját létrehozni, ennek révén elősegíteni a térség békés együttműködésén alapuló demokratikus fejlődését. Hazánk békejobbot nyújt szomszédainak, akkor is, ha azt egyelőre még nem fogadják el mondta. A vitában felszólaló képviselők kivétel nélkül a határozati javaslatot támogatták, hangoztatva, hogy az új perspektívát tár az egész térség elé, újfajta kapcsolatok megteremtésére ösztönöz. A vitában az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság nevében Baka András módosító indítványokat terjesztett elő. Fontosnak tartotta, hogy a kormány ne csak a kétoldalú, hanem a regionális szerződések kidolgozásáról is kezdeményezzen tárgyalásokat a szomszédos államok kormányaival. Elengedhetetlennek nevezte azt is, hogy az Országgyűlés az új kormányt ne csupán a magyarországi nemzeti, hanem az etnikai kisebbségek jogainak intézményes biztosítására is kérje fel. Horváth Aladár (SZDSZ) a marosvásárhelyi pogrom során a magyarok segítségére siető cigányok elítélése kapcsán leszögezte: a román hatóságok nem az incidensekért felelős személyekej büntették meg. A felelősséget a legvédtelenebb kisebbségre, a cigányságra hárították. Kifejezte reményét, hogy a magyar kormány határozottan fel fog lépni a bebörtönzött cigány foglyok szabadon bocsátásáért. Kovács László (MSZP) a határozati javaslat kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy e kérdés minden érintett országban belpolitikai kérdés is. Ugyanakkor a kisebbségi jog megadása vagy megsértése nem képezheti egyetlen ország belügyét sem. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai arra utalnak, hogy a titkos diplomácia e kérdéseket nem tudja megoldani, ám az elmúlt egy-két év azt is igazolta: a nemzetközi figyelem sem elegendő. Az új kormánynak ezért kell törekednie a kétoldalú szerződések megkötésére. Mindehhez erkölcsi alapot csak egy nemzetközileg elfogadott hazai nemzeti kisebbség- védelmi politika teremthet. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának határozati javaslatát, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság módosító indítványaival a plénum ellenszavazat nélkül, három tartózkodással fogadta el. Az Országgyűlés határozata a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetéről: „A Magyar Köztársaság Ország- gyűlése a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetét aggasztónak ítéli, és aggodalmát fejezi ki, hogy a nemzeti kisebbségekkel szembeni tolerancia hiánya, jogi igényeik elutasítása súlyosan veszélyezteti az egész térség demokratizálódási folyamatait és a jószomszédi kapcsolatok új alapokon történő kiépítését. Felhívja a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy — folytatva az ország nemzeti kisebbségek jogainak nemzetközi és különösen európai színtű kodifikálására tett erőfeszítéseit kezdeményezzen tárgyalásokat a szomszédos államok kormányaival a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló kétoldalú, illetve regionális szerződések kidolgozásáról. Ennek során támaszkodjék a legkorszerűbb európai kisebbségvédelmi egyezmények (például Ausztria. Olaszország és Jugoszlávia között) tapasztalataira és az alábbi elvekre: — a Magyar Köztársaság elkötelezett az ENSZ-alapokmány céljai és elvei, az ENSZ keretében elfogadott emberi jogi dokumentumok, valamint a helsinki záróokmányban foglalt elvek és az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében vállalt kötelezettségek tiszteletben tartása és a gyakorlatban való alkalmazása mellett, — a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása nem képezheti egy állam kizárólagos belügyét, ezért szükséges, hogy az anyanemzetnek a nemzeti kisebbségei sorsa iránt érzett felelőssége és törődése szerződéses nemzetközi jogi keretet nyerjen, — alapvető fontosságú a nemzeti kisebbségek identitásának védelme és fejlesztése, a térségben élő nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak törvényes biztosítása, a közéletben és saját ügyeik eldöntésében való részvételük, önszerveződésük és ön- kormányzatuk keretei, így kulturális autonómiájuk törvényes garantálása, a nemzetiségi igények kielégítése az anyanyelv használata, az oktatás, a kulturális élet, a vallásgyakorlás és a tájékoztatás terén. A Magyar Köztársaság Kormánya a helsinki folyamat szellemében és vállalt kötelezettségei végrehajtásaként legyen kész kétoldalú szerződésekben garantálni az emberek és eszmék szabad áramlását, beleértve a nemzeti kisebbségek akadálytalan kapcsolattartását is. Nyújtson segítséget a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségek igényeinek kielégítéséhez, és kérje ugyanakkor a szomszédos országok támogatását a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek igényeinek kielégítéséhez. A Magyar Köztársaság Ország- gyűlése bírálattal illeti az elmúlt évtizedek hazai kisebbségpolitikai gyakorlatát, és felkéri az új kormányt a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak — beleértve a megfelelő parlamenti képviseletüket is intézményes biztosítására terjesszen mielőbb javaslatot az Országgyűlés elé. A Magyar Köztársaság Ország- gyűlése kifejezi azon meggyőződését, hogy a fenti célok megvalósítása hozzájárul az emberi jogok és az alapvető szabadságok regionális és egyetemes érvényesüléséhez, a Magyar Köztársaság és valamennyi szomszédja közötti jó viszony megteremtéséhez, a kelet-közép-európai térség békés együttműködésén alapuló demokratikus fejlődéséhez, az európai biztonság és stabilitás erősítéséhez. Vita a lapeladások ügyében Több órás vitát váltott ki a következő napirendi pont témája, nevezetesen az Axel Springer Budapest Kft. lapvásárlási ügyleteivel kapcsolatos előterjesztés. Abban a felszólalók többsége egyetértett, hogy bizottságot szükséges felállítani az ügy kivizsgálására, ám igencsak nagy volt a nézeteltérés a bizottság hatáskörére vonatkozóan. Fodor Tamás (SZDSZ) ragaszkodva eredeti indítványához hangoztatta, hogy kizárólag az Axel Springer ügyeivel foglalkozzon a testület, ne vizsgálódjon más lapeladások felől, mert különben bizonytalan ideig elhúzódhat a konkrét ügyben oly sürgető döntés. Ehhez a véleményhez csatlakozott Dörnbach Alajos (SZDSZ) is, aki a privatizációs anomáliákkal kapcsolatos tapasztalataira hivatkozva arra figyelmeztetett: ha nem akarnak gittegyletet létrehozni, akkor a felállítandó bizottságnak minden figyelmét és szakértelmét erre az egy ügyre kell összpontosítania. Annak is megvan a veszélye mondotta —, hogy az általános körű vizsgálódás elriasztja a külföldi tőkét. Mások úgy vélték: ennek az egy vizsgálatnak a tapasztalatai kellő alapot adhatnak egy későbbi jogszabályalkotáshoz. Nem osztotta ezt a véleményt Elek István, a Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és Sajtóbizottság elnöke, aki a bizottság állás- foglalásában megfogalmazottakkal összhangban fontosnak tartotta, hogy a felállítandó testület vizsgálódása terjedjen ki minden más lapeladásra és a sajtóval kapcsolatos privatizációs ügyekre. Ezt az álláspontot alátámasztandó Csengey Dénes (MDF) drámai szavakkal ecsetelte a kialakult helyzetet. Mint mondotta: teljesen szabályozatlanul történik a külföldi tőke bevonása a magyar sajtóba, a legnagyobb káoszt az okozza, hogy tisztázatlanok, átláthatatlanok a tulajdonviszonyok, s erős a gyanú: az esetek többségében jogosulatlanok tárgyalnak a lapeladásokról a külföldi partnerekkel. Nyomatékosan hangsúlyozta: nem a külföldi tőke bevonása ellen emel szót, hiszen az többnyire gyógyító hatással van a működésképtelenség határán levő magyar sajtó siralmas technikai állapotára, hanem annak a veszélyére figyelmeztet, hogy a zavaros körülmények közötti lapeladások együtt járhatnak a „közvélemény kiárusításával”. A vitában többen is megpróbálták a megyei lapok eladását összefüggésbe hozni az MSZP-vei, ám végül is úgy egyeztek meg a képviselők, hogy az MSZP vagyoni ügyeivel majd külön foglalkozik az Országgyűlés. Kosa Ferenc (MSZP) a pártját ért vádaskodásokra reagálva tájékoztatta képviselőtársait, hogy az MSZP a kívánt időre benyújtotta vagyonmérlegét az Állami Számvevőszékhez. Azt is bejelentette — s nem kis tapsot kapott érte —, hogy az MSZP szintén támogatja a vizsgálóbizottság felállítását, s a párt véleménye közel áll a Csengey Dénes által előadottakhoz. Néhány ügyrendi kérdést taglaló hozzászólás után az elnöklő Szűrös Mátyás szavazásra tette fel a kérdést. A képviselők többsége a Kulturális Bizottság állásfoglalásával értett egyet, amely magában foglalja az SZDSZ alapindítványát és a Fidesz több módosító javaslatát is. Mindezek értelmében a felállítandó bizottság hatásköre kiterjed a nyomtatott és elektronikus sajtó privatizációs eljárásainak kivizsgálására, s ezen belül is elsősorban az Axel Springer Budapest Kft. ügyleteinek feltárására. A bizottság legkésőbb 1990. június 30-áig tesz jelentést az Országgyűlésnek. Kérdések és válaszok a plénum előtt A sajtóügyek tárgyalása után kérdések kerültek a plénum elé. Varga Zoltán (MDF) az állami gépkocsik igénybevételével kapcsolatosan intézett kérdést az ügyvezető kormány elnökéhez, szóvá téve, hogy az egykori politikai elit tagjai jelenleg is korlátozás nélkül használják az állami tulajdonban levő gépjárműveket. Németh Miklós válaszában egyértelművé tette: hatályos rendeletek szabályozzák az állami vezetők, illetőleg a nyugállományba vonult korábbi politikusok gépkocsihasználatát. Mint megjegyezte: a most távozó kormány az állami vezetők kiváltságainak körét — ezen belül az állami személygépkocsik használati jogát jelentősen szűkítette. Ugyanakkor hozzátette: mielőbb szükséges az állami vezetők munkaviszonyának törvényi szabályozása, s ennek révén a visszaélések kiszűrése. Rótt Nándor (KDNP) arra kért választ az Állami Számvevőszék és a Legfőbb Ügyészség illetékeseitől: e két testület — az alkotmányban foglalt kötelezettségének eleget téve — foglalkozik-e az állami vállalati és a szövetkezeti vagyont károsító tevékenységekkel. Szándékoznak-e sürgősséggel javaslatot tenni az Országgyűlésnek arra, hogy törvénnyel függessze fel az átalakulásokat, va- gyonelidegenítéseket mindaddig, amíg kiküszöbölhetők lesznek a jelenlegi joghézagok, ellentmondások? Mindkét válaszadó tételesen ismertette, hogyan teljesíti törvénybe foglalt kötelezettségét. Az Állami Számvevőszék képviselője elmondta: július közepéig mintegy 30 állami vállalat reprivatizációs gyakorlatát feldolgozza egy részletes jelentésben. Tapasztalataik azonban mindeddig nem elegendőek ahhoz, hogy egyértelmű választ adhassanak arra a kérdésre: az átalakulás károsítja-e a vagyont vagy sem. Megalapozott javaslatot csak e részletes jelentés birtokában lehetne tenni, kiegészítve az Igazságügyi Minisztériumnak az átalakulási, a társasági és a vállalati törvény gyakorlati érvényesüléséről folytatott és folytatandó vizsgálatával. Egyébként sürgősségi javaslatot az ÁSZ nem kíván kezdeményezni. A Legfőbb Ügyészség is folyamatosan végzi vizsgálatait, s ahol szükséges volt, már óvással is élt. Ezekről az esetekről a közvéleményt is tájékoztatta. Egyebekben pedig az ügyészségnek nincs törvénykezdeményezési joga. Viszont — mert az elkövetkezendő időszakban a tanácsi kezelésben lévő állami vállalatoknál válhat izgalmassá a kérdés — célszerű lenne, ha a parlamenti bizottságok vizsgálat után ideiglenes > korlátozó rendelkezésekre tennének javaslatot a plénumnak. Elhalasztották az IPU magyar tagozatának megalakítását A válasz elhangzását követően az elnöklő Szűrös Mátyás bejelentette: az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának megalakítását május 23- ára halasztják. Elmondta azt is: az Országgyűlés megbízott elnöke a parlament soron következő ülését május 22-én 15 órára hívja össze, ez a tanácskozás várhatóan két napig tart. Napirendjén előreláthatólag a kormányprogram megvitatása és ezzel együttesen a miniszterelnök megválasztása, a kormány bemutatása, továbbá a tanácsok mandátumának meghosszabbításáról szóló törvény- javaslat megtárgyalása és az IPU magyar tagozatának megalakítása szerepel. Tájékoztatást adott arról is, hogy a miniszterjelölteket hétfőn és kedden hallgatják meg az illetékes bizottságok; hétfőn délelőtt a Gazdasági, a Honvédelmi, a Környezetvédelmi, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi, valamint a Külügyi Bizottság, délután pedig az Önkormányzati Bizottság. Szűrös Mátyás utalt rá: nem szükséges ilyen hosszú ülésnapokat tartani, ám most azért nem folytathatja munkáját a plénum a következő napon, mert szerdán nemzetközi tanácskozás kezdődik a Parlament épületében. Kitért arra is: mivel az IPU-tago- zat megalakítását elhalasztották, a Külügyi Bizottságnak célszerű dönteni arról, hogy kik képviseljék a magyar parlamentet a május 21. és 25. között Bonnban megtartandó leszerelési világkonferencián. Ezt a plénum tudomásul vette. A plenáris ülést követően rövid megbeszélést tartott az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság, valamint ülésezett az Alkotmány- ügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság. (MTI) • Walter Péter felvételei
