Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-15 / 112. szám
MA: | PETŐFI NÉPE \ Milkó, a szellemfalu (3. oldal) Népfront csak azért is (3. oldal) MIBŐL ÉL, GAZDÁLKODIK A KUTATÓINTÉZET? Ahol az ország szőlészetének, borászatának sorsa dől el (4. oldal) BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf. 112. szám Ára: 4,30 Ft 1990. május 15., kedd „A kommunizmus végérvényesen kimúlt Kelet-Európábán” Göncz Árpád amerikai sajtóértekezlete „Mindenekelőtt szeretném megismertetni George Bush elnökkel, az amerikai törvényhozókkal az újonnan született, tíznapos magyar demokrácia első"* eredményeit és biztosítani őket: megbízható partnerként számíthatnak Magyarországra mind politikai, mind gazdasági szempontból: hazánkban létrejött a politikai életnek olyan formája, amely sima kormányzást, egyúttal erős ellenzéket biztosít” — jelentette ki az MTI tudósítójának jövő heti washingtoni látogatásáról Göncz Árpád. Az ideiglenes köztársasági elnök Indianapolisban nyilatkozott, ahol vasárnap a Butler Egyetem évzáró ünnepségén beszélt, s átvette az egyetem díszdoktori oklevelét. Az államelnök az MTI-nek arra az érdeklődésére,.hogy mi a véleménye George Bush elnök szombati javaslatáról, kijelentette: országunk örömmel fogadja azt a tervet, hogy amerikai önkéntesek segítsék a fejlődést a magyar gazdaságban és az élet más területein., — Az Egyesült Államoktól elsősorban erkölcsi támogatásra számítunk, de nagy szükség van a működőtöké bevonására is — mondotta. Arra a kérdésre, hogy felveti-e majd az amerikai kormány vezetői előtt a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek kérdését, az államfő kijelentette: „Áhhoz, hogy biztosítani tudjuk a határainkon kivül élő nemzetiségek kollektív és egyéni emberi jogait, mindenféleképpen fenn kell tartanunk őszinte, hátsó gondolatok nélküli barátságunkat a szomszédos országokkal. Magyarországon senki nem gondol a fennálló határok megváltoztatására, de hiszünk abban, hogy átjárható határok teszik lehetővé a szakadatlan kapcsolatot az anyaország és a határainkon túl élő magyarság között. A csehszlovákiai és a romániai forradalom után az ott élő magyarság immár saját sorsának intézője, nemcsak elszenvedője lett. A mi felelősségünk is megnőtt. Nélkülük s ellenükre semmit nem tehetünk. A legnagyobb segítséget egyébként a határainkon kívüli magyaroknak az adja, ha Magyarország demokratikus és virágzó ország lesz” — mondotta Göncz. (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött az írásbeli érettségi Megkezdődtek hétfőn az írásbeli érettségi vizsgák magyar irodalomból az ország gimnáziumaiban és szakközép- iskoláiban. A tételeket — az előző évek botrányait megelőzendő — hétfőn reggel állította össze egy szakbizottság. Az általuk javasoltakból a művelődési miniszterhelyettes választotta ki azokat, amelyeket a rádió és a televízió útján ismerhettek meg az érettségizők. így 2963 osztály 78 364 diákja választhatott az alábbi tételekből: Múlt, jelen, jövő Kölcsey Ferenc műveiben; József Attila sorsának és költészetének meg- idézése Nagy László József Attila című versében; A megismerés fokozatai Kosztolányi Dezső A kulcs című novellájában. A matúra ma a matematikával folytatódik. • A Kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban 12 óra 17 percig 145 tanuló adta le a kidolgozott magyartételeket. A „négerek” hallgatnak Brezsnyev az olvasásnál csak az írást utálta jobban A néhai első számú szovjet vezető, Leönyid Brezsnyev csupán a Politiz- dat nevű politikai könyvkiadótól 500 ezer rubelt vett fel szerzői jogdíjként „memoár-trilógiájáért”, holott nem is ő irta az akkortájt kötelező iskolai olvasmánnyá avanzsált remekműveket. Bevételei ennél jóval többre rúghattak, minthogy a könyveket annak idején minden valamit is magára adó szovjet kiadó megjelentette, akkoriban ugyanis ez volt a siker záloga. A Brezsnyev-művek nyomába eredt Moszkovszkaja Pravda című újság vasárnapi számában megemlítette, hogy a volt főtitkár egyik közeli „harcostársa”. majdani utódja a főtitkári székben: Konsztantyin Csernyenko is kacérkodott hasonló irodalmi munkásság gondolatával, ám ennek kiteljesítésére már nem maradt ideje. Brezsnyev irodalmi vénáját érzékeltetendő, a Moszkovszkaja Pravda Fjodor Burlackijt, az akkoriban Brezsnyev környezetéhez közelálló és ma is neves politológust, a Lityeraturnaja Gazeta című hetilap főszerkesztőjét idézi, aki egy helyütt megírta: Leonyid Iljics az olvasásnál csak az írást utálta jobban. Ezek után cseppet sem meglepő, hogy a főtitkár művét „négerekkel” íratta meg. A lap nem nevezi meg ugyan „Brezsnyev társszerzőit”^ de sejtetni engedi, hogy tekintélyes csapat hozta össze a „Kisfóld", az „Újjászületés” és a „Szűzföld” című, később irodalmi Lenin-díjjal elismert alkotásokat. A memoárírók vezetője, akkoriban az SZKP KB felelős beosztású munkatársa, napjainkban egy tengerentúli országban a Szovjetunió nagykövete. A többiek, miután lakáshoz jutottak, kiadták válogatott költeményeiket, hallgatnak. Mára elfelejtették, hogy valaha is közük tett volna a Brczsnyev-müvckhcz. Mérnök—tudós csúcstalálkozó Tudományos csúcstalálkozó színhelye lesz Budapest május 15—17. között — tájékoztatták az MTI-t a MTESZ- ben —, ugyanis Magyarország közreműködésével rendezik meg az amerikai és a szovjet tudósok képviselőinek tudományos tanácskozását, a Bush— Gorbacsov találkozóhoz kapcsolódva. A találkozó két fő témája: a tudósok és a tudományos eredmények politika- mentes cseréje és szabad áramlása; a tudósok szerepe a nemzetközi politikai folyamatok alakításában, különös tekintettel a kelet—nyugati együttműködésre. A két témához kapcsolódóan amerikai részről a tudományos képzésről hangzik el plenáris előadás, amelyet A szovjet tudomány és tudománypolitika című, ugyancsak plenáris referátum követ. A magyar előadást Berend T. Iván tartja a magyar reform politikai, társadalmi, pénzügyi, közgazdasági és műszaki vonatkozásairól. A plenáris előadásokat követően szakelőadások hangzanak el többek között az optikai információs rendszerekről, a tudományos információk cseréjéről, a nukleáris katasztrófák hatásairól. A PARLAMENTBEN TÁRGYALTÁK — AZ ÜJ ÜLÉSSZAK ELŐTT A külügyi bizottság nem támogatja az SZDSZ indítványát Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága hétfői ülésén nagy szótöbbséggel úgy döntött: a testület nem támogatja a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti csoportjának indítványát arról, hogy az Országgyűlés sürgősséggel tűzze napirendjére Magyarország és a Varsói Szerződés viszonyának kérdését. Mint ismeretes, a törvényhozás legutóbbi ülésén az SZDSZ képviseletében Vásárhelyi Miklós tett javaslatot a Varsói Szerződéshez fűződő magyar kapcsolatok felülvizsgálatára. A javaslat lényege az volt, hogy Magyarország állítsa helyre az 1956. november l-jének megfelelő állapotot, amikor is a forradalmi magyar kormány bejelentette Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből. A külügyi bizottság most azzal az indoklással foglalt állást a sürgősségi indítvány elutasítása mellett, hogy Magyarország VSZ-beli tagságának igen összetett nemzetközi-politikai, nemzetközi-jogi, biztonságpolitikai, illetve gazdasági összefüggései vannak. E bonyolult viszony- rendszer hosszasabb vizsgálódást igényel. A probléma sürgősségi tárgyalása esetén azonban az átfogó elemzésre nem jutna elég idő. A külügyi bizottság ezért azt ajánlja, hogy Magyarország és a. VSZ viszonyának értékelésével bízzák meg a külügyi, a honvédelmi és az alkotmányügyi bizottságot. A testület erről szóló állásfoglalását benyújtja a törvényhozás elnökének. A bizottság ülésén Tamás Gáspár Miklós, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője nem értett egyet a sürgősségi indítvány elvetésével, illetve az azt megokoló állásfoglalás egyes kitételeivel. Hangoztatta: az SZDSZ a bizottsági állásfoglalás ellenére továbbra is fenntartja indítványát. így a javaslatról a végső szót a törvényhozás mondja ki, várhatóan keddi ülésén. A javaslattal kapcsolatos érdekesség, hogy a Fiatal Demokraták Szövetsége a külügyi bizottság ülésén máris jelezte: amennyiben a törvényhozás mégis napirendjébe iktatná az SZDSZ javaslatának vitáját, akkor a Fidesz azonnal módosító indítványt terjeszt elő azzal kapcsolatban. A sürgősségi indítványról folytatott vita után a külügyi bizottság az SZDSZ nemzeti kisebbségvédelmi felhívásának tervezetét vette nagyító alá. Részletekbe menő szövegezési procedúra eredményeként kidolgoztak egy országgyűlési határozat-tervezetet, amelyet a parlament plénuma elé terjesztenek. Fel kell függeszteni a diplomahonosítást A Magyarországra tömegesen érkező romániai betegek ellátásának, gyógykezelésének megoldása az egyik legsürgősebb egészségügyi feladat — hangzott el az Országgyűlés egészségügyi albizottságának hétfői ülésén. Ezzel kapcsolatban Csehák Judit ügyvezető miniszter elmondta, hogy egyre nagyobb számban érkeznek román és magyar anyanyelvű betegek magyarországi kezelésre, orvosi ellátásuk csak az egyetemi klinikák kimutatása szerint napi 1-3 millió forintba kerül. Eddig nem sikerült az érintettek számára az ingyenes gyógykezelés anyagi fedezetét megteremteni, kudarcba fulladtak a román egészségügyi kormányzattal folytatott tárgyalások is. Egyelőre a nemzetközi közvélemény sem figyelt fel erre a jelenségre, sőt Magyarország felszólítást is kapott, hogy nyújtson nagyobb segítséget a szomszédos országnak. Csehák Judit elmondta, hogy a román hatóságok mélységesen hallgatnak arról is, hogy a decemberi forradalom idején, s azt követően milyen áldozatos segítséget kaptak hazánktól. Felvetődött az albizottság ülésén az is, hogy Romániából nemcsak betegek, hanem orvosok és gyógyszerészek is szép számmal érkeznek, s mind többen kívánják nálunk honosítani diplomájukat. Tavaly több mint 200 diplomahonosítási kérelmet adtak be. Mind a mai napig semmiféle követelményt nem támasztott a magyar egészségügyi hatóság, bár az nyilvánvaló, hogy Romániában más az egyetemi tananyag, az ide érkezők nem ismerik a kórházi eszközöket és az itt használatos gyógyszereket. Aggályos az is — mondotta Pusztai Erzsébet (MDF) —, hogy az áttelepülő orvosok tudásfelmérés nélkül kapnak állást, s többen közülük helyismeret nélkül dolgoznak vidéken körzeti orvosként. Az albizottság tagjai egyetértettek abban, hogy mielőbb rendezni kell ezt a helyzetet, s addig is fel kell függeszteni a külföldi orvosi diplomák honosítását. Az albizottság ezen felül még négy olyan területet határozott meg, ahol a legsürgősebben intézkedni kell. A képviselők halasztást nem tűrőnek minősítették az oktatás és a továbbképzés rendszerének korszerűsítését, az egészségügyi forrásteremtés és finanszírozás lehetőségeinek kialakítását, új egészségügyi törvény kidolgozását, valamint új szakmai és adminisztratív vezetési rendszer megteremtését. Ad-hoc bizottság sajtóügyben A kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottság — amelyet az egyik képviselő szellemesen „korcs” (KORTTSS) bizottságnak rövidít — soraiból kiküldött két albizottság hétfőn egy-egy, a legutóbbi plenáris ülésen elhangzott javaslatot tűzött napirendjére. A sajtóalbizottság ad-hoc vizsgáló- bizottság felállítását ajánlja a sajtó területén — esetleg külföldi szakértők bevonásával — a monopolhelyzetek kialakításának meggátlására, a külföldi tőkebeáramlás körülményeinek vizsgálatára. E javaslat — amelyet a kulturális bizottság ma reggel tárgyal, s várhatóan még ma a parlament elé terjeszt — annyiban különbözik az SZDSZ javaslatától, hogy nem kizárólag az Axel Springer Budapest Kft. lapvásárlásait kívánja megvizsgáltatni, hanem kiterjed az országos napilapok, a hetilapok átalakulásának körülményeire, valamint minden eladott vagy el nem adott megyei lap helyzetére, a lapgazdák eljárásaira, a lapeladásokból befolyt összegek elhelyezésére, a vételár értékarányos voltára, az eladások jogszerűségére, az esetleges visszásságok felderítésére. A tervezet — a vizsgálóbizottság életre hívásával egyidejűleg kimondja a nyomtatott és az elektronikus sajtó területén a privatizációs eljárások tilalmát, a folyamatban levő ügyletek felfüggesztését is. A leendő ad-hoc bizottságnak június 30-áig kell jelentést tennie az Országgyűlés előtt. Az SZDSZ albizottsági tagja, Rajk László az ülésen kijelentette: pártja fenntartja május 8-án előterjesztett, eredeti javaslatát. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az albizottság által javasolt vizsgálat elriasztja a külföldi tőkét. A monopolhelyzetek kialakulásának véleménye szerint elejét lehetne venni például úgy is, ha jogszabály rögzítené; egy cég hány lapot vásárolhat. * * * A kulturális albizottság a pornográfia és a szennyirodalom nyilvános terjesztésének tilalmát szorgalmazó népi kezdeményezéssel kapcsolatban foglalt állást. A képviselők úgy döntöttek: egyetértenek a korábbi Országgyűlés ezzel kapcsolatos határozatával. Nem tartják viszont kielégítőnek az ennek nyomán született kereskedelmi miniszteri rendeletet. Az albizottság ezért azt indítványozza, hogy nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével — a kereskedelmi törvényben szabályozzák e termékek forgalmazását. Előbb azonban e kezdeményezésről is véleményt kell mondania a kulturális bizottságnak. PILSENI PINCE - KECSKEMÉTEN Prágában, az Ambassador Szálló passzázsában Kecskemét környéki borokkal várják az ivóba betérőket, mától kezdve pedig Kecskeméten, a Csongrádi utcában valódi pilseni sört mérnek, (csapoltat!), az államközi kapcsolatok révén létrehozott Pilseni Pincében. Az öt részvényes (köztük a Konzum Kereskedelmi Vállalat, a söröző körülményes születésének bábája) a turizmusra és az igényes közönségre számít a gazdag ételkínálattal is. A tegnapi megnyitóra eljött Lu- dovit Priecel, a Csehszlovák Nagykövetség kereskedelmi tanácsosa, valamint a pilseni sörgyárak képviselője. (Walter Péter felvétele)
