Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-02 / 101. szám

MA: A<Ä PETŐFI NÉPE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf. 101. szám Ára: 4,30 Ft 1990. május 2., szerda 150 ÉVE TÖRTÉNT A bajai nagy tűzvészről (5. oldal) Piacok a város szélén (3. oldal) Osztanak vagy fosztanak? (4. oldal) Az öregedés lépcsői (5. oldal) ÚJ ARCOK A PARLAMENTBEN Dr. Pánczél Gyula (MDF) Az anyarozs a gabonanövények be­tegsége: a deformálódott magok a liszt­be őrölve betegséget okoznak, de gyógyszernek feldolgozva hasznosítha­tók. Az a kisfiú, aki néhány évtizede ott hajlongott a tarlón, szedegetve az üsz­kös szemek ezreit, nem gondolt erre az ellentmondásos összefüggésre: a pénzre számított, amit a munkájával keres és amiből megveheti a négykötetes Brehmet, Az állatok világát. Dr. Pánczél Gyula, az országos listán megválasztott parlamenti képviselő volt az a hajdani kisfiú. Ma is nagy tisz­telettel emlékezik tanítójára, Molnár Péterre, aki életreszóló útravalót adott neki: a tudás szeretetét. És azt a köteles­ségtudatot, amelyet a hivatását teljesítő felnőtt embernek éreznie kell az utána­jövő generációk sorsának jobbításáért. — Tele van ez az ország Tiborcok- kal... — módja Pánczél doktor, és a folytatását várom a gondolatsornak. Nem csalódom: — és Bánk bánt egyet sem találok . . . Meglepő ez a rezingáltság, de a ma­gyarázat nem késik. (Folytatás a 2, oldalon) • • Ünnepi sportmérleg A hét vége Kiskunhalason mindenképpen ünnepi volt sportszempontból is. A képen látható Varró József remekUl szerepelt a városban rendezett Világ Kupa lovasverse­nyen. Kecskeméten a KSC labdarúgói okoztak örömet szurkolóiknak, hetek óta tartó gól- és győzelemínség után végre nyertek a kék-fehérek. Ám a klub kosárlabdá­zói kevésbé remekeltek: a mindent eldöntő nagykőrösi találkozó elvesztése után megpecsételődött a csapat sorsa: papíron kiesett. Változás akkor lehetséges, ha a szövetség az Oroszlány visszalépése miatt megkegyelmez a jobbik kiesőnek... A Dutép SC női röplabdázói két győzelmet arattak és csoportjukban az élen állnak. A különböző osztályú labdarúgó-bajnokságokról, a a Hungaroringen rendezett Superbike világbajnoki motorosfutamról lapunk hetedik oldalán találnak tudósítást olvasóink. • A Tánczos Péter Citera cs Népdalkor Egyesület a kecskeméti V asútkertben. Az elmúlt évtizedek során már bebizonyoso­dott, hogy május elseje nem politikai ünnep, bár nem kis erőfeszítésekkel kívánták azzá tenni. A tavasz egyik legszebb napján a családok együtt tölthetik szabadnapjukat a szabadban, ráadásul a gyerekek lufit kapnak, az asszonyok süte­ményt, a férfiak sört, nincs olyan politika, ame­lyik ezt elronthatja. Tegnap talán még többen köszöntötték május elsejét a hagyományos majális-helyeken a me­gyében, mint eddig, valószínűleg senki nem hiá­nyolta az immár elmaradt ünnepi beszédeket, és a megszokott létszámban felsorakozott árusok sem panaszkodhattak, hiszen még több pénzt kellett náluk hagyni, mint a múlt rendszerben, azaz tavaly. Ez a majális volt a századik. KECSKEMET A majális ma is kedvelt népünnepély. Társadalmi és időváltozás ide, megélhetési gondok oda, több ezren keresték fel tegnap Kecskeméten a Vasútkertben felállított sátrakat. A szemerkélő eső ellenére, már a kora délelőtti órákban jókora tömeg to­longott a bazársortól a mutatványos bódé­kig, s ami a korábbi majálisokra emlékezve szembetűnő volt: sem vörös zászlót, sem részeg embert nem lehetett látni még tíz óra tájban. Az utóbbiakból délután már nem volt hiány ... Aranyos, bájos, de gyenge színvonalt mutató majorettesoport és fúvószenekar adta a bemelegítést a Magyar Szociálde­mokrata Párt szervezte rövid ünnepi meg­emlékezéshez. — Először száz éve, 1890. május elsején volt világraszóló munkástüntetés — emlé­keztette az ünnepi szónoklatra nem túlzot­tan kíváncsi tömeget az MSZDP helyi szervezetének elnöke, Marozsi Imre. Azokban az országokban, ahol fasiszta vagy félfasiszta diktatúra uralkodott, megpróbálták kisajátítani május elsejét, de nem maradt meg az ünnep szép, régi fénye ott sem, ahol a sztálinizmus jutott hata­lomra. A Szovjetunióban meg az úgyneve­zett szocialista országokban kötelezővé tették a felvonulást, s a színpadiasán meg­rendezett ceremóniákon magukat ünne­peltették az emelvényekből integető párt­vezetők. Most, egy évszázaddal az első után, ismét szép munkásünnep lehet május első napja .. . A szervező szoedemeken kívül, a Ma­gyar Szocialista Párt és a Vállalkozók Pártja is állított sátrat a kecskeméti majáli­son. A szocialisták külön kis ünnepséget rendeztek ez alkalomból annak az Erdély­ből menekült, a helyi tanítóképző főisko­lán tanuló diáklánynak, akit a párt anyagi­lag is támogat. (Folytatás a 3. oldalon) A századik majális „MELYBŐL A NEMZET SORSA JÓN KI MAJD” A magyar parlamentarizmus újjászületése A magyar történelem „határidőnaplójá­ban" nem szokták előre bejegyezni a jeles napokat. Akárcsak néhány hete is észrevét­len siklottuk volna át az új parlament alaku­ló üléseinek időpontjául megszabott dátum fölött. Es most mégsem kell hozzá különös prófécia, hogy leírjuk: az új parlament szü­letésnapja egyben a magyar parlamentariz­mus újjászületése napjaként vonul be a tör­ténelembe. Hisz a magyar választópolgárok több mint negyven esztendei szünet után küldhetnek szabad, többpárti választással képviselőket az ország házába. A történelmi időmértékkel is kiemelkedő alakuló ülés előkészítése szinte minden te­kintetben eltér a megszokottól. Nem előzi meg a parlamenti bizottságok hagyományos üléssorozata, ami pedig az utóbbi években már egyfajta politikai lakmuszpapírnak számított. Nagyjából kijelölte, milyen me­derben, miről folynak majd a plenum előtt a viták. Noha a kimenetelt illetően sosem lehetett kétségünk. A döntéshozatalnál a kormánytöbbség nem forgott veszélyben. Erre legfeljebb az utóbbi hónapokban akadt néhány szabályt erősítő kivétel, amikor az egypárti parlament politikai legitimitásá­nak hiánya egyre nyilvánvalóbbá vált. Épp azoknak a demokratikus ellenzéki és reformerőknek a fellépése nyomán, amelyek most, május 2-án birtokba veszik a Parla­mentet. A politikai rendszerváltás időpontja szin­te kínálja a lehetőséget a mérlegkészítésre, s egyúttal arra is, hogy távolabbra tekint­sünk. Az Országgyűlés önfeloszlatása után — miközben már úgy tűnt, hogy elsuhan mel­lettünk a kelet-európai forradalmak vonata — a csendes forradalom gyümölcsei lassan beértek. Az országgyűlési választások kiírásával felgyorsultak az események. Több mint öt­ven párt szállt egyszeriben ringbe a mandá­tumokért. Csupán az egyéni választókerüle­tekben 1623 jelölt indult, akik közül azon­ban 386 személy jut a parlamentbe. A parlamenti pártok már egymás közt eldöntötték, hogy a T. Házban ki hol foglal majd helyet. Hogy az emelvénytől jobbra ülnek a kormánykoalíciót alkotó pártok honatyái, majd őket az SZDSZ, A Fidesz, az MSZP, végül pedig a „halszélen" a füg­getlen képviselők követik. Arról is döntöt­tek, hogy az ideiglenes köztársasági elnököt a koalíció adja, de a megbízott elnök a par­lament élén bizonyára a második legerősebb párt, az. SZDSZ egyik képviselője lesz. A pártok erősorrendje határozza meg a bi­zottsági tagság arányát is. ' Az alakuló ülésszak a szakértők szerint legalább kétnapos lesz, és a második nap ad megbízást a köztársasági elnök a kor­mányalakításra a legerősebb párt, az MDF vezetőinek. Ezt azonban megelőzi a Né- meth-kormány lemondása, noha a kabinet, mint ügyvezető kormány, hivatalban marad. Az új kormány megalakulására azonban az alakuló ülésen még nem kerül sor. Halaszt­hatatlanul dönteni kell viszont a képviselői tiszteletdíjakról, a költségtérítés átmeneti szabályairól. Meg kell választani a tíz ál­landó és az öt ideiglenes bizottság tagjait is. Az alakuló ülés kezdetén beszámol a parla­mentnek a választásokról az Országos Vá­lasztási Bizottság elnöke, valamint a Bel­ügyminisztérium megbízott vezetője, aki a választásokkal összefüggő állami feladatok teljesítéséről ad számot. A Fidesz javaslatá­ra törvénybe iktatják az 1956-os forrada­lom és szabadságharc emlékét, ez lesz az első törvény, amit az új parlament elfogad. Az alakuló üléssel közjogi, szervezeti ér­telmében létrejönnek Magyarországon is egy folyamatosan működő, demokratikus, többpárti parlament működési feltételei. A továbbiakban a honatyákon múlik, hogy az ország legfőbb népképviseleti testületé az összlakosság érdekeit hogyan szolgálja. A képviselők rendkívüli történelmi felelős­ségére napirend előtt a költő sorai is emlé­keztetni fogják majd a honatyákat. PETŐ­FI SÁNDOR A NEMZETGYŰLÉSHEZ írt költeménye örökérvényűen fogalmazza meg ezt az elvárást: „Számot vetett-e mindenik magában Minő dologra szánta el magát? Nagy a dicsőség, melyet mindegyik Szerezhet itten, de tudjátok-e, Csak nagy munkáért jár ez a dicsőség!" S akik majd május 2-án választóik aka­ratából ténylegesen ott állnak a terem kü­szöbén, „Melyből a nemzet sorsa jön ki majd", remélhetőleg nem csupán akarják, de képesek is vállalni ezt a sorsfordító nagy munkát. Bodnár Lajos TÍZÉVES A BAJAI LENAU KLUB Megalakult a német kulturális egyesület Nagyszabású nemzetiségi napon emlékeztek meg hétfőn Baján a Lenau Nemzetiségi Klub fennállásának 10. évfordulójáról. Az ünnepi mű­sorban — melyet a József Attila Művelődési Köz­pontban tartottak — német hagyományőrző együttesek, így a nemesnádudvari és a császártöl­tési tánccsoport mutatta be legszebb számait. Jóleső érzés volt látni, hogy az ifjúság minden korcsoportja méltón képviseli az élő, nemzetiségi kultúrát. Felléptek a bajai, Vöröskereszt téri óvo­dások, a vaskúti kisiskolások, a bajai köz- igazgatási szakközépiskola tanulói és az Eötvös József Tanitóképző Főiskola hallgatói. Nagy si­kert aratott a kis Erdélyi Gábor vidám történetei­vel. Méltó koronája volt a műsornak a vaskúti fúvószenekar és a Lenau klub kórusa. A műsor befejeztével a résztvevők megbeszélés­re gyűltek össze. A vaskúti származású Krix György, az idén januárban a fővárosban megala­kult Német Kulturális Egyesület elnökhelyettese ismertette a szervezet célkitűzéseit. Mint elmond­ta, fő feladatuknak tekintik az anyanyelv, a kultú­ra és a hagyományok ápolását, az identitástudat erősítését, továbbá a politika, a gazdaság és a művelődés terén a magyarországi németség érdek- képviseletét. Az egyesület — az alapszabály értelmében — tanulmányutakat, csereprogramokat szervez, se­gíti a sokoldalú kapcsolatok kialakulását, cs nagy figyelmet fordít a testvérvárosi együttműködés elmélyítésére. Pártok és felekezetek felett álló jogi személyként ápolja a kapcsolatokat a többségi nemzettel, a nemzeti és etnikai kisebbségekkel. A jelenlevők úgy határoztak, hogy megalakít­ják a Német Kulturális Egyesület bajai és város- környéki csoportját. G. Z. Uj vezetőség a kisgazdák élén A Független Kisgazdapárt nagyválasztmányának rendkívüli ülése Vasárnap Budapesten, a MOM Szaka- sits Árpád Művelődési Központjában rendkívüli ülést tartott a Független Kis­gazda-, Földmunkás- és Polgári Párt nagyválasztmánya. A több mint 500 kül­dött meghallgatta a vezetőség beszámo­lóját a legutóbbi ülés óta végzett munká­ról, valamint a koalíciós tárgyalások ed­digi eredményeiről. Az ülésen s~ arra hivatkozva, hogy nem engedték be a ta­nácsterembe — nem vett részt Prepeli- czay István, a párt főtitkára. Az ülés a délutáni órákig zárt ajtók mögött, a sajtó munkatársainak kizárása mellett zajlott. Az újságírókat a tanácste­remben folyó eseményekről csak a szüne­tekben tájékoztatták. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom