Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-06 / 81. szám

1990. április 6. • PETŐFI NÉPE • 3 VÁLASZOL AZ ORVOS ÉS A TANÁCSELNÖK Hétfőtől kint lakó doktora van Nyárlőrincnek Levelében a lakiteleki orvos pontatlanságnak nevezi, mert nem közöltük: a nyárlőrinci betegeket a kecskeméti ügyelet 18 órától fogadja, addig a körzeti orvosukhoz fordulhatnak ők, vagy a hoz­zátartozóik. Vonatkozik ez a pénteki napra is. Továbbá: Nyárlőrincen yan orvosi lakás. Az otta­ni tanácsot kellene megkérdezni, hogy délután a faluban miért nem lehet elérni az orvost. „Ami az újságíró kitételét illeti, hogy hasonló esetben mit tett volna egy másik orvos, több kollégámmal beszéltem, s ők mindnyájan nekem adtak igazat” — írja levelé­ben végül Glied doktor. Érdeklődtünk Vribinszki Józsefnétől, a Nyárlő­rinci Községi Tanács elnökétől is az eset kapcsán. Elmondta, hogy két hónapig nem lakott kint, a községben az orvos. Eddig olyan doktornőre vár­tak, aki a kijárás helyett vállalja a kintlakást a két és fél szobás szolgálati lakásban. Hétfőtől (éppen cikkünk megjelenésének napjától) már van állandó orvosa Nyárlőrincnek. Azonban szombat reggel 8 órától hétfő reggel 8 óráig a betegek továbbra is a kecskeméti ügyelethez tartoznak. Erről hirdet­mény útján tájékoztatják a lakosságot. K—1 NAPKÖZBEN A Budaörsi Rendőrkapitányság elfogta a hajléktalanok bántalma­zod. Mint korábban hírül adtuk, 1990. március 3-án Budakeszin, a 22-es autóbusz végállomásán isme­retlen tettesek több hajléktalant bántalmaztak. Ezt követően már­cius 24-én támadás érte a hajlékta­lanok Budaörs és Budakeszi kö­zött lévő rehabilitációs otthonát, ahol az elkövetők a táborba beha­tolva a portást bántalmazták, az irodában törtek-zúztak. Jelenleg több budakeszi fiatalember ellen büntetőeljárás folyik, csoportos garázdaság bűntettének elköveté­séért. (MTI) A SZEXLAPOK MIATT VAN? Már az újságot is lopják Egyáltalán nem lehetetlen, hogy az olvasó, aki reggel egy hír­lappavilonnál vá­sárolta meg a ke­zében tartott lap­számunkat, meg­előzően maga is tapasztalta a most leírtakat. Ha törött üveget látott az árudán. Oly gyakori lett ugyanis a pavilo­nok éjszakai fel­törése, hogy szin­te bizonyos: ma reggel is talál­nánk ilyet. Mint ahogy tegnap a kecskeméti Kos­suth téren. Két nappal előtte a műkertvárosi ABC-nél. Szom­batra virradóan pedig a Lenin té­ren. — Ez nem csak Kecskemétre jellemző, hanem országos probléma - állítja Bujdosó Mária, a városi hírlaposztály vezetője. — Korábban eseményszámba ment, ha vala­hol feltörtek egy hírlappavilont. Legrosszabb esetben havonta-kéthavonta. Most viszont nincs olyan hét, hogy ne fordulna elő. Tagadhatatlan, hogy meglehetősen drágák lettek az újságok. A tapasz­talat mégis azt mutajja, hogy elsősorban a szexkiadványok vonzzák a tolvajokat, akik talán — lehet így mondani — nem tökéletesen józanok tettük elkövetésekor. A kárérték változó. Van, ahol csak az ablakra rakott újság tűnik el, másutt több ezer forintra rúg a kiegyenlítetlen számla. És van, amikor pénzt keresnek — persze hiába. „Kárpótlásul” a lapokból visznek valamennyit. A megyeszékhely Szövetség terén az árusításra vállal­kozó nem bírta sem anyagilag, sem idegileg az állandó zaklatást, és felmon­dott a postának. Újságot ma sem árusítanak ott. A címoldalak fedetlen keblű hölgyei iránt lelkesedő garázdák ellen véde­kezni meglehetősen nehéz. Az árusok egyelőre egyféleképpen próbálkoz­hatnak: éjszakára beveszik a szexkiadványokat a kirakatból. Ha már annyira ingerlőek ... _ „„szlopy — Rosszul értelmezett emberi sors Az elszegényedés korát éljük. Egyre több ember kerül lehetetlen, kilátástalan helyzetbe. A sorozatos áremelések különösen a nagy- családosokat, kisnyugdíjasokat, rokkantakat, betegeket sújtják. Sokan elkeseredésükben levélben vagy személyesen szerkesztősé­günkhöz fordulnak. Többen pusztán elpanaszolják megélhetési gondjukat, mondván, csak hallgassa meg valaki őket. Másokra a szomszéd, az ismerős hívja fel a figyelmünket: próbáljunk segíteni! így jutunk el — mert egyetlen olvasói megkeresést sem hagyunk figyelmen kívül — a helyszínre és születik meg névvel, címmel vagy anélkül egy-egy újságcikk. Az írások olvasása után számosán megkeresik az újságírót, és elmondják neki véleményüket. Mások valamilyen segíteni akarási szándékkal jönnek ismeretlenül, önzetlenül. Számukra nem fontos a kilétük. A jószívüeket leginkább akkor ismerjük meg, amikor egy-egy eset főszereplőjének a címe nem kerül nyilvánosságra, s azt kérik a szerkesztőségtől. A különféle sorsok felvillantása mindig segítő szándékú, mégis előfordul, hogy éppen annak ártunk, akin — kérése nélkül — segíteni szeretnénk. A tehetős, a mindenben „ép” ember sokszor el sem hiszi, milyen szerencsétlen helyzetbe kerülhet az, aki szegénységében a legdrá­gábbat, az egészségét is elveszíti, mert ez a kincs nem forintosítha- tó, „csak” érték, s akkor venni észre, ha már nincs vagy nem is lesz. Mindezek után természetes, hogy ezek az emberek másként viszo­nyulnak környezetükhöz. Csakhogy a környezetnek is meg kellene értenie őket. Legalább annyira, hogy ha segíteni nem tud, vagy uram bocsá’, nem akar, legalább ne ártson! Sajnos, az utóbbi időben mind gyakrabban előfordul, hogy a nem mindennapi emberi sorsok jószándékú bemutatása éppen a „szomszédokban”, a falubeliek egyikében-másikában váltott ki gúnyolódást. Nem így az idegenekben, akiknek ezúttal is köszön­jük együttérzésüket, kéretlen, önzetlen segítségüket. P. S. AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE A Független Rendőr­szakszervezet állásfoglalása A Független Rendőrszakszerve­zet üdvözli a békés úton megvaló­suló rendszerváltást. A demokrati­kus jogállam fontos értékének te­kintjük a szilárd közbiztonságot, melynek megteremtése, fenntartása politikai nézetektől függetlenül közérdek. A politikai rendszervál­tás, az ellentmondó nyilatkozatok sajnálatos módon bizonytalansá­got, esetenként félelmet váltottak ki a Belügyminisztérium, a rendőrség dolgozói, és főként a vezető beosz­tásokat betöltők körében. Magasan képzett szakemberek készülnek a pálya elhagyására, ezáltal a rendőr­ség működőképessége is veszélybe kerülhet. Tekintettel a fentiekre, az FRSZ szükségesnek tartja állás­pontját közzétenni: 1. Természetesnek tartjuk, hogy a többpártrendszerre épülő parla­menti demokráciában szűk körben meghatározott pozíciók a közigaz­gatásban is politikai alku tárgyát^ képezik. 2. A Belügyminisztérium és a rendőrség működőképességének fenntartása érdekében azonban fontosnak tartjuk, hogy magas fo­kú, speciális szakképzettséget igénylő beosztások ne válhassanak alku tárgyává. Az e beosztásokat betöltők egy esetleges „láncreak­ció” ellen is védve legyenek. 3. Kizárólag a szakmai felké­szültség, az emberi, erkölcsi alkal­masság legyen mérvadó bármely beosztás betöltésénél. A vezetők esetében a fentieken túl a kinevezé­sekre széles körben hirdetett pályá­zatok útján kerüljön sor. E kérdéskörben egyetértünk Bi- bó István azon gondolatával, mi­szerint „ ... rövidlátó dolog a rendőrséget politikai pozícióként értékelni...” az arra nem alkal­mas -emberek által betöltött posz­tok nem pozíciók, hanem tehertéte­lek ... Elfogták a hajléktalanok bántalmazok Április 2-án, Olvasóink a telefonnál címmel — egyebek mellett — írtunk arról is: elmulasztotta-e az orvostól elvárható segítségnyújtást a lakiteleki dr. Glied Imre, amikor nem ment ki pénteken (már­cius 23-án) Szabadi Tamás Nyárlőrincen rosszul lett nagymamájához. Az esetről az unoka tett beje­lentést a múlt héten szerkesztőségünkben. Dr. Glied Imre lakiteleki ügyvezető körzeti or­vos, közlésünk nyomán levelet küldött hozzánk, amelyben megírja, hogy az említett napon, körül­belül 13 órakor egy fiatal nő (az unoka felesége. — A szerk.) hívta telefonon Nyárlőrincre a beteg nagymamához. Közölte a telefonálóval, hogy az ügyeleti szolgálat Lakitelekhez köti, a községet nem hagyhatja el; amennyiben nem találják a nyárlőrinci körzeti orvost, hívjanak a nénihez mentőt. Nyárlőrincről egyébként az utóbbi időben többen is felkeresték őt és az itt dolgozó kollégáit, azzal, hogy Nyárlőrincen délután nem találnak or­vost. A lakiteíeki rendelőben megjelent szomszéd községbeli betegeket mindig ellátták, de a másik faluba nem tudnak elmenni az ügyeleti időben, mivel akkor meg a helybeliek jelentenék fel őket, joggal, hogy elhagyták a községet. KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁS 1990 Úton a diktatúrából a demokráciába A történelem ontja a paradox helyze­teket. Forradalom forradalmárok nél­kül? Diktatúrából demokrácia, megráz­kódtatások nélkül? Magyarországon ez valahogy így történt. Megdönthetetlen­nek hitt tanok, tézisek, doktrínák borul­tak fel váratlanul. Tény, örvendetes tény: nálunk nem dörögtek a fegyverek, nem folyt ember­vér az utcaköveken, nem zárták rácsok mögé a terekre kitódult polgárok ezreit. Itt mindvégig béke volt, viszonylagos nyugalom, viszonylagos stabilitás, és csak néhány nagyon fegyelmezett, oly­kor állami segédlettel végrehajtott, bé­kés tüntetés. No meg néhány nagyon gyorsan és nagyon sikeresen lezárt sztrájk — és passz. Mégis győzni tudott a forradalom. így is megbukott a régi rendszer, és mint forró vízben a kristály- cukor, úgy olvadt szét annak szimbólu­ma: a párt. A kommunista párt: a rendszer lénye­ge és megtestesítője, minden javak bir­tokosa, a párt, a mindenek felett álló, az önmagát abszolút mércének kiáltó. A párt, az egyedül üdvözítő tan, az egyetlen lehetséges út, a boldog jövendő ismerője és letéteményese. A párt, az örökkön harcot folytató, a vívmányai­nak igézetében élő. Az egypárt, az egyenpárt, az állampárt, a mindenbe be­lelátó. A bolsevik párt, a szovjet-orosz mintájú klérus, a kérlelhetetlen szigorú és az atyásan adakozó. Elolvadt. Meg­szűnt. Nem létezik többé. A régi rendszer megbukott. Mégis bajban lesznek majd az utókor muzeo­lógusai: itt nem találnak repeszeket, fal­ba vésődött lövedékeket, barrikádok- ból követ, eldobott géppisztolyt, kiégett harckocsikat. Bajban lesznek a históri- ás énekek, hősköltemények mindenkor ügyeletes szerzői, hiába kutatnak hő­sök, kérlelhetetlen forradalmárok, har­cosok után. Ennek a két évnek nem lesz­nek mítoszai. Valljuk be férfiasán, az át­menet mindvégig erősen izzadságszagú volt, lassú és nehézkes, vargabetűkkel, megtorpanásokkal, hely bejárásokkal terhes. A régi rendszer mára mégis a múlté. Az átmenet megtörtént. Meg­volt. De hogyan? A forradalom győzött — pedig nem is volt forradalom. És mindennek ellenére 1990. március 25-e — ma már minden bizonnyal el­mondható — történelmi dátum. A ma­gyar nép akaratnyilvánításának napja. A szabadság és a demokrácia napja. A megfontoltság, a határozottság és az eltökéltség: az újra felnőtté válás napja. A nemzet önrendelkezésének és méltó­ságának a napja. Március 25-e mind­annyiunk közös ünnepe. A nagybeteg kommunizmus ezen a napon lehelte ki alelkét. A kommunizmust ezen a napon békében, alkotmányos jogaival élve a magyar nép győzte le. Milyen egyszerű ez. Ha öt évvel ez­előtt írják ki a szabad és demokratikus választást, akkor is legyőzte volna. Ha tíz, tizenöt, húsz évvel ezelőtt teszik meg ezt—akkoris. Mégis: több mint két évig kellett ezt a választást előkészíteni. Két évbe került, mire kiépültek demokrati­kus szabályai, megteremtődtek politi­kai, jogi feltételei és garanciái. Az ellen­zék szívós munkája, a nép felfokozott várakozása és támogató rokonszenve két éven át ezt a napot készítette elő. Nem kevés fáradsággal. De megérte. 1990. április 8-a — vélhetőleg — nem lesz történelmi dátum. Hiszen a nagy kérdés eldőlt: a diktatúra megbukott, győztek a demokrácia erői. Április 8-a nem lesz történelmi dátum, ha vasár- napraesik is, robotos hétköznap marad, mégis számunkra, mindannyiunk szá­mára most ez a nap a legfontosabb. Mert holnapután döntheti el a magyar nép a szavazáson való részvételével, hogy le- gyen-e az országnak megválasztott Or­szággyűlése, a jelöltek közötti választá­sával pedig azt, hogy milyen legyen a parlament politikai összetétele. Úton a diktatúrából a demokráciába, április 8-án a választók fogják meghatározni azt, hogy mely párt, illetőleg pártok, mi­lyen feltételekkel láthatnak hozzá a kor­mányalakításhoz. A választók döntik el tehát, hogy az országházban, amely a törvényhozás és az országos „nagypoli­tika” igazi kohója lesz, mely erők válnak kormányzati tényezővé, és mely erők szorulnak ellenzékbe. Az új, immár a választók bizalmát él­vező parlamentnek össze kellene ülnie végre, shozzálátni az érdemi munkához. Enélkül ugyanis hiába kacsintgatunk a kibontakozásra, hiába várjuk a gazda­sági felemelkedést vagy más csodákat. Működőképes Országgyűlés, törvé­nyes kormány léte, ez ma a legfonto­sabb. Valamennyiünk erkölcsi köteles­sége tehát, hogy éljünk a szabadságnak e jogával és elmenjünk szavazni a válasz­tás második fordulóján, holnapután. Pártállástól, politikai hovatartozástól, szimpátiától vagy ellenszenvtől függet­lenül valamennyiünk kötelessége ez. Hi­szen a nemzeti akarat, a sok-sok millió — egyéni szándékból, akaratból, elha­tározásból formálódhat csak meg iga­zán. A nemzet akaratát, célját és jövőjét nem mondhatja meg, nem jelölheti ki párt, vagy bármely más szűk csoport he­lyettünk. Azt mi határozhatjuk meg, jo­gokkal rendelkező, és jogainkkal felelő­sen élni tudó magyar polgárok. Nélkü­lünk ugyanis a meghirdetett demokrá­cia — fessék fel azt bármilyen szép szí­nekben — fabatkát sem ér. Dr. Józsa Fábián képviselőjelölt Magyar Demokrata Fórum A kecskeméti választópolgárok figyelmébe A SZABADDEMOKRATÁK 12 PONTJA Azonnal Ha a szabaddemokraták beke­rülnek a kormányba, a kormány azonnal cselekedni fog. 1. Azonnal helyreállítja hazánk függetlenségét. Tárgyalásokat kezd a szovjet csapatok kivonásá­nak meggyorsításáról. Javasolja az Országgyűlésnek: emelje törvény­erőre a Nagy Imre-kormány 1956. november 1 -jei nyilatkozatát, mellyel Magyarország kilépett a Varsói Szerződésből. 2. Azonnal önkormányzati tör­vényt kezdeményez, hogy a hely- hatósági választásokat legkésőbb ez év őszén meg lehessen tartani. Támogatja a lejáratódott helyi ve­zetők visszahívását már az őszi vá­lasztások előtt. 3. Azonnal kezdeményezi, hogy vonják felelősségre a múlt rendszer törvénysértésben elmarasztalható személyiségeit. 4. Azonnal biztosítja a teljes saj­tószabadságot, megszünteti a rá­dió és televízió felügyeletére alakí­tott kuratóriumot. 5. Azonnal bevonja a magán- használatú önvédelmi fegyvereket, leszereli a belső elhárítás vala­mennyi tagját és hozzálát a közbiz­tonságon őrködő, politikamentes rendőrség kialakításához. 6. Azonnal véget vet a nagyvál­lalati apparátusok átmentését cél­zó látszatprivatizálásnak; ugyan­akkor támogatja, hogy a hazai és külföldi magántőke megfelelő gaz­dasági szerephez jusson. 7. Azonnal megtiltja az állami és tsz-tulajdonú földeladást, mindad­dig, amíg az Országgyűlés el nem fogadja az új földtörvényt; és felül­vizsgálja az 1989-es földtörvény hatályba lépése óta végrehajtott földeladásokat. 8. Azonnal elrendeli a vállalati tanácsok újjáválasztásának elha­lasztását szeptember-októberig, s addigra az Országgyűlés módosít­hatja a vállalati törvényt. 9. Azonnal biztosítja a pálya­kezdők védelmét; rájuk is kiter­jeszti a munkanélküli-segélyt. 10. Azonnal megvonja a kiemelt nyugdíjakat és a kormánykitünte­tésekkel járó fizetés-, illetve nyug­díjkiegészítéseket. 11. Azonnal hozzálát az 1991. évi költségvetés előkészítéséhez, hogy az infláció gyorsulását már a jövő évben meg lehessen állítani. 12. Azonnal kezdeményezi, hogy üljenek össze a Helsinki Egyezményt aláíró államok a ke­let-európai kisebbségek, köztük a határainkon túli magyar kisebbség sérelmeinek orvoslására. Jöjjön velünk, győzzön velünk! Szabad Demokraták Szövetségének Bács-Kiskun megyei képviselőjelöltjei Kiskunhalasi pártok egyezsége Őszinte örömmel és megnyug­vással közöljük Önökkel, hogy a szükségtelen széthúzás és elmélyü­lő ellentétek után végre győzött a józanság, a nemzet sorsáért érzett felelősség. Ez a felismerés egy cso­portba tömörítette Kiskunhalason a politikai pártok többségét. Végre megszületett a versenyző pártok — oly régen — várt kézfo­gása, mely szerint közös akarattal a közjót és a város, a falvak valódi érdekeit kívánják szolgálni, felül­emelkedve a szűk pártérdekeken. A Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Ke­reszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt, a Vállal­kozók Pártja, a Magyar Néppárt arra kéri híveit, választóit, hogy április 8-án mindenki menjen el szavazni és támogassa a Független Kisgazdapárt jelölt­jét: dr. Horváth Lászlót A tisztességes igyekezetre, az egységre szavaz, aki dr. Horváth Lászlóra szavaz. Isten, Haza, Család! Ez a mi erőnk. Független Kisgazdapárt Magyar Demokrata Fórum Kereszténydemokrata Néppárt Szociáldemokrata Párt Vállalkozók Pártja Magyar Néppárt Az Országos Választási Bizottság 1990. április 8-ára írta ki az országgyűlési képviselő-választások második forduló­ját. Kecskemét város területe a Bács- Kiskun megyei 1. és a Bács-Kiskun me­gyei 2. számú egyéni országgyűlési képvi­selői választókerületre ósdik. A Bács- Kiskun megyei 2. számú választókerület­ben a választás első fordulója eredmé­nyes volt, így a városnak ezt a részét a má­sodik forduló nem érinti. 1990. április 8-án csak a Bács-Kiskun megyei 1. számú választókerület lakói járulnak ismét az urnákhoz. A két választókerület között a határ pusztán elvi, nem jelent természetes elha­tárolódást, ezért a Választási Bizottság szükségesnek tartja tisztázni, mely város­részek lakói vesznek részt a választás má­sodik fordulójában. A két kecskeméti választókerület kö­zött a határi az Izsáki út, Dózsa György út, Petőfi sándor utca, Május 1. tér. Sza­badság tér, Rákóczi út, Bethlen körút, Ceglédi út által alkotott vonal képezi az­zal, hogy Katonatelep egészében a 2. szá­mú választókerületbe tartozik. A második forduló a város észak­Aggódnak az SZDSZ-nél — a Petőfi Népe ápr. 5-ei számában megjelentek szerint —, mert a politikai pártok küzdelmében egyfaj­ta „most vagy soha” hangulat uralkodik, továbbá mert a választások megnyerését vagy más pártok vesztesnek látását végcél­nak tekintjük. Első pontjukkal egyetértünk, mert mi is így ítéljük meg, hogy választási hadjáratuk tapasztaltai alapján görcsösen akarnak nyerni. És ez a „mi”, a választási koalícióba tömörült pártok véleménye. Mi a választások megnyerését valóban végső célnak tekintjük, ahhoz, hogy progra­munkat a Parlamentben képviselni tudjuk. Nem értjük, hogy ez miért bűn? Hát ezért indultunk, hogy jól szerepeljünk és ha lehet, nyerjünk. Szövetségünket illetően pedig ki kell jelen­tenünk, hogy ilyet sohasem kötöttünk az SZDSZ-szel. Az igaz, hogy a kölcsönös szimpátia alapján beszélgettünk terveinkről, elképzeléseinkről és a jövőről, a kialakítható együttműködésről. Ez azonban nem jelentett szövetséget, ez ilyen formában nem hangzott el közöttünk. Ha pedig nem volt az, akkor nem is lehetett felrúgni! A szimpátia meg­bontását nem mi kezdtük, csak tudomásul vettük. Az ELLEN TÉT-ben kifejtette Tóth Zoltán, hogy nem tudják elfogadni, nem ér­tenek egyet a földrendezési programunkkal. nyugati részét érinti, így Felsőszéktó, Máriaváros, Széchenyiváros, Bethlenvá- ros, Máriahegy, Budai-hegy, Talfája, Vacsi-hegy, Hetényegyháza, Méntelek stb. lakói választhatnak. Más szempont­ból közelítve: a Bács-Kiskun megyei 1. számú országgyűlési választókerület a kecskeméti 1 36. és 44—45. tanácstagi választókerületeket foglalja magába. Szükséges azért is tisztázni, hogy kiket érint a második forduló, mert erre a vá­lasztópolgárok nem kapnak külön értesí­tést. Szavazni a személyazonosság'meg­állapítása után lehet. Kérjük, hogy a szavazásra minden választópolgár vigye magával személyi igazolványát! A szavazóhelyiségek címe változat­lan. Arra vonatkozóan, hogy valamely választópolgár melyik szavazóhelyiség­ben szavazhat, felvilágosítást a Kecske­mét Megyei Városi Tanács V. B. Szer­vezési és Jogi Osztályán a 22-877-es telefonszámon adnak. Bács-Kiskun Megyei 1. számú Egyéni Országgyűlési Képviselői Választókerület Választási Bizottsága Márpedig eZ nálunk sarkalatos, súlyponti kérdés. A koalíció kialakítását sem mi kezdtük, hanem Önök. Már a választás elején megke­resték a Szociáldemokrata Párt helyi elnökét ezzel a kéréssel, aki azt elutasította. Mind­ezek tehát már menet közben alakultak így. És még valami: mi nem vagyunk a „bölcsek köve” birtokában, nem tudunk azonnal és mindenben egyedül jó megoldást ajánlani. Nem ígérhetünk felelőtlenül. Úgy véltük, hogy a koalíciós partnerekkel együtt gondol­kozva, azt keresve, ami közös, az ország és a választási körzet valós érdekeit képvisel­hetjük. Ami pedig a „Dávid-komplexust” illeti, megértjük a kisebbségi érzést, mert valóban széles az összefogás, és nem a vezetők, ha­nem a széles tagság akaratából, de a mi „Gó­liátunk” nem az SZDSZ ellen, hanem a józan paraszti ész, a jobbítani akarás, a humánum mellett kötelezte el magát. Végkövetkeztetés: ahogy szövetségesek nem voltunk, úgy ellenségek sem leszünk, csak ellenfelek. Győzzön a jobb, a hitele­sebb! Dr. Horváth László . a 8. sz. választókörzet képviselőjelöltje Független Kisgazdapárt Kisgazdapárti észrevétel Halasról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom