Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-14 / 88. szám

l£i Áf­Éi&í PETŐFI NEPE mm BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf. 88. szám Ára: 5,30 Ft 1990. április 14., szombat Hl A rádió és a televízió jövő heti műsora (7—8. oldal) KEDDTŐL: FOTÓREJTVÉNY Szívesen nyerne színes tévét, rádiós magnót, kemping­kerékpárt, esetleg Petőfi Népe-előfizetést? Lapozzon a 12. oldalra! Az Országgyűlés alakuló ülése Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke — az érintett pártok képviselőivel történt egyeztetés után — az Országgyűlés alakuló ülését, az alkotmány 22. paragrafus 2. bekezdése alapján, 1990. május 2-án, 10 órára összehívta. (MTI) Megbízólevél-átadások Ünnepi hangulatú találkozón adták át a megbízóleveleket tegnap Kecske­méten, a megyeházán, Bács-Kiskun te­rületi pártlistákon megválasztott or­szággyűlési képviselőinek. Károly Ferenc, a területi (megyei) vá­lasztási bizottság elnöke bevezetőjében hangsúlyozta: az április 8-án befejező­dött képviselőválasztás Bács-Kiskun- ban érvényes, törvényes és eredményes volt. Tisztelettel kell szólni a megye állampolgárainak magatartásáról, a szabad választásokhoz illő és méltó módon, a jövő iránti bizalommal adták le szavazatukat. Megfeszített munkát végeztek a választási bizottságok, taná­csi munkacsoportok, amelyért csak el­ismerés jár. Bács-Kiskun megyének egyéni vá­lasztókerületekből és területi listán, összesen, 17 képviselője lesz az új Or­szággyűlésben, egy mandátum pedig felkerült az országos listára. Amikor Károly Ferenc az ünnepi eseményen átadta a megbízóleveleket, azt kérte a képviselőktől, hogy a demokrácia és országunk törvényei alapján, a megye lakosai, választópolgárai, a települések érdekében munkálkodjanak. A területi listán került be a parla­mentbe dr. Kozma Fiúba (MDF), dr. PánczélGyula (MDF), dr. Szent-Iványi István (SZDSZ), dr. Szabó Erika (SZDSZ), Kocsenda Antal (FKgP), Ká­sa András (FKgP) és Pozsgay Imre (MSZP). Köszöntőjében Gaborják József; a megyei tanács elnöke arra mutatott rá, hogy a Bács-Kiskunt képviselő hon­atyák, három kivételével, a megyében laknak, de az említett három képviselő sorsa, életútja is elválaszthatatlan a tér­ségtől, s most a választás eredménye okán is szorosan kötődnek a Duna— • Az új képviselők a megyeházán. Tisza közéhez, e vidék lakóihoz. Kérte, hogy tevékenységük során erre mindig legyenek figyelemmel, s munkájukhoz felajánlotta a megyei tanács segítségét. Délelőtt fél 11 órakor Kecskeméten, a városházán, dr. Bakóczay László, az 1-es számú választókerület (Kecske­mét) választási bizottságának elnöke hivatalosan bejelentette, hogy az április 8-án megtartott második fordulón 10 037 szavazattal (60,94%) dr. Józsa Fábiánt választották meg országgyűlési képviselőnek. A gratuláció után átadta a megbízólevelet a felesége társaságá­ban megjelent képviselőnek. Dr. Józsa Fábián — mint mondta — nagy megil- letődöttséggel vette át a dokumentu­mot, annak tudatában, hogy a nemzet sorskérdéseit, érdekeit helyesen felis­merni nem lehet, ha a választókerület sorsát, az ott lakó emberek gondját nem ismeri a képviselő. Ezért is „szol­gálatában” mindenkor szoros kapcso­latot kíván tartani a helyi önkormány­zattal. A megbízólevél ünnepélyes aktusán jelen volt dr. Gaborják József, a megyei és dr. Adorján Mihály, a városi tanács elnöke, akik szintén üdvözölték az új képviselőt. Tegnap délután rövid' ünnepségre hívták a városháza vb-termébe a 8. sz. választókerület választási bizottságá­nak tagjait, valamint az órszággyűlési- képviselő-választáson indult vala­mennyi jelöltet. Dr. Zs. Szőke Zoltán, a választási bi­zottság elnöke a közel ötvenezer válasz­tópolgár nevében köszönetét mondott a jelölteknek sa pártoknak, valamint a két fordulót lebonyolító emberpróbáló munkáért valamennyi résztvevőnek. Ezt követően ünnepélyesen átnyújtotta a megbízólevelet dr. Horváth Lászlónak, aki a Független Kisgazda-, Földmun­kás- és Polgári Párt színeiben indult és nyert a választáson. Megkezdődtek a koalíciós tárgyalások az MDF és a KDNP között MINDEN HATÁRŐR HAZAJUT HÚSVÉTKOR — KILENCVENEGYM1LL1Ó HATÁRÁTLÉPŐ Május 1-jétől új ellenőrzési rendszer Sajtótájékoztató a Határőrség Országos Parancsnokságán Pénteken koalíciós tárgyalá­sok kezdődtek a Magyar De­mokrata Fórum és a Keresz­ténydemokrata Néppárt veze­tői között — tájékoztatta az MTI munkatársát Füzessy Ti­bor, a KDNP alelnöke. Mint azt az alelnök elmond­ta: a koalíciós tárgyalásokra való felkérést, amellyel az MDF III. országos gyűlésének küldöttei felhatalmazták párt­elnökségüket a koalíciós tár­gyalások folytatására a Keresz­ténydemokrata Néppárttal, örömmel fogadták, s ennek alapján kezdődhettek meg a konkrét megbeszélések a két párt képviselői között, a KDNP részvételéről a koalíciós kormányban. Március végén ugyanis a KDNP intézőbizott­sága felhatalmazta a párt veze­tését arra, hogy mind a válasz­tással kapcsolatban, mind pe­dig a kormány összetételéről koalíciós tárgyalásokat folytas­son az MDF-fel, illetve az FKgP-vei. Egyetlen kikötést tett csupán a testület: a tárgya­lásokon részt vevők a párt veze­tőségének és politikai tanács­adó testületének a tárgyalások menetéről és részleteiről kötele­sek pontosan beszámolni. A tárgyalásokról szóló hírt megerősítette Csóti György, az MDF hivatalának vezetője is. Mint mondotta: pártja nem fo­galmazott még semmilyen elő­zetes feltételt a megbeszélések j^negkezdéséhez^NLTI^^ Péntek délelőtt a Határőrség Országos Parancsnokságán sajtó- tájékoztatót tartottak az idegen- forgalmi főidényre való felkészü­lésről, valamint a határforgalom- ellenőrzés és útlevélkezelés szelek­tív végrehajtásáról. Zubek János alezredes, a határőrség szóvivője a tájékoztató előtt bejelentette, hogy a határőrség sorállományú kato­náit fele-fele arányban hazaenge­dik a húsvéti ünnepekre. Dr. Bakondi György alezredes elmondta, hogy hazánkban 74 ha­tárátkelőhely működik, s ez a szám állandó marad, holott a forgalom jelentősen emelkedett. Az a törek­vésük, hogy európaibbá, kulturál­tabbá, gyorsabbá tegyék az útle­vél-ellenőrzést, a határon való át­haladást. S hogy mekkora feladat­tal kellett megbirkózniuk a még sorállományú határőröknek, azt néhány adattal illusztrálta. 1987-. ben 56,3 millióan lépték át a ma­gyar határt, míg 1989-ben 90,8 millióan. A járművek száma 1987- ben 15,8 millió volt, amely a múlt évben meghaladta a 25,5 milliót. Érdekes adatokkal is szolgált: tavaly 29 millió magyar, 7,8 millió nyugati, s 37,5 millió keleti állam­polgár Tépte át a magyar határt. A legnagyobb növekedést a szovjet idegenforgalom jelentette, amely egy év alatt 438 százalékkal növe­kedett, ami annyit jelent, hogy 11,2 millióan lépték át a határt. A nö­vekedés okaként az alezredes el­mondta, hogy az utazásokat előse­gítették a Közép-Európában vég­bement változások, a különböző országokban bevezetett kiviteli korlátozások, illetve olyan magyar intézkedések, amelyek kedvezően hatottak az utazásra. Május elsejétől új koncepció, il­letve határforgalom- és útlevél­ellenőrzés lép életbe. Az eddigiek­től eltérően az ellenőrzés szolgálta­tó jellegű, törvényes legyen, garan­tálja a szükséges biztonságot. Ez­zel kapcsolatban nyilvánosságra hozzák a határőrség jogait és köte­lességeit, teljes részletességgel, 1995-re már valamennyi magyar határátkelőhelyen hivatásos kato­nák végzik az útlevélkezelést. Fo­kozzák^ a nemzetközi együttműkö­dést. Példaként említette, hogy a Bécs—Budapest vasútvonalon a magyar és az osztrák határőrök közösen végzik a munkát. Hason­ló elgondolások kidolgozását ter­vezik a jugoszláv határőrizeti szer­vekkel. Tovább bővül a határőrség technikai eszköztára, ugyanakkor korszerűsítik a belföldi ellenőrzés módszereit. Az alezredes hangsúlyozta, hogy bevezetik a szelektív útlevél-ellen­őrzést, ami annyit jelent, hogy kö­zúton különválasztják a magyar, külön a vízummentes és a vízum­köteles utasokat. A magyar utasok útlevelét érvényesség és azonosítás címén kérik el és bélyegzés nélkül adják vissza. A kérdések során szóba került a kishatárforgalom korlátozása, amelyet nem tartanának szeren­csésnek. A vámszervek is felkészül­tek a liberalizálásra, ami annyit jelent, hogy az utasokat kétfelé vá­lasztják, vámkötelesekre és nem vámolhatókra. Gémes Gábor Az elfordulás Kelettől nem jelent bebocsátást Nyugatra AKIK LISTÁN JUTOTTAK A PARLAMENTBE „Magyarország jobb felé for­dul” címmel közölt szerkesztőségi jegyzetet pénteken a The Washing­ton Post, amelyben kiemelte: a vá­lasztás utolsó fordulójában a régi típusú magyar hazafiasság volt a nagy győztes, annak erősen nacio­nalista, és bizonyos tekintetben so­viniszta felhangjaival. Erős és hatékony nemzetközi in­tézményekre lesz szükség, hogy közvetítsenek az örökös nemzeti­ségi vitákban, és megakadályoz­zák, hogy azok ismét egyszer fel­lángoljanak a térségben — véli az amerikai lap. Az újság szerint Magyarország „élesen elfordult a Szovjetuniótól és azoktól az intézményektől, ame­lyek négy évtizeden át a Kelethez kötötték, de még évekbe fog telni, arníg Magyarország és szomszédai azt remélhetik, hogy bebocsátást nyernek a Nyugat gazdag és szi­lárd közös piacába”. így tartaniuk kell attól, hogy térségük ismét a senki földje lesz, mint a két világháború között, amikor az elszigetelt kis országok reménytelenül hányódtak a na­gyobb hatalmak között írta a The Washington Post. A kommentár „biztató kísérlet­ként” méltatta Václav Havel kezde­ményezését a csehszlovák - magyar —lengyel együttműködésre, és az Alpok—Adria térség országainak kooperációs szándékát a gazdaság­ban és a környezetvédelemben. Lapunk olvasói már megismerkedhettek az 1990-es országgyűlési választásokon képviselői mandátumot szerzett 15 képviselővel. Rövid interjúsorozatunkat most folytatjuk. Kocsenda Antal (FKgP) TERÜLETI LISTA: — Számítottam erre az eredményre, sőt még ennél is jobbra. Azt hittük, Bács-Kiskunban magasabb szá­zalékban szerez szavazatokat a kisgazdapárt. Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy a mezőgaz­daságban dolgozók politikai és egyéb érdekeit képvi­seljük. Terveink között szerepel az 1947-es földtulaj­donjog visszaállitása, az állami vállalatok privatizáci­ója. Hisszük, hogy csak a magántulajdonon alapuló gazdaság képes „kimászni” a jelenlegi kátyúból. Bács- Kiskun megyére kidolgoztunk egy átfogó programot, mely felöleli az iparral, a mezőgazdasággal, az egész­ségüggyel és a kulturális élettel kapcsolatos elképzelé­seinket. Természetesen új megbízatásom a magánéletemben is nagy változást hoz. Még többet kell majd Budapes­ten tartózkodnom, és ez egyebek mellett azzal is jár, hogy édesanyámat, aki még ma is a szülőfalumban, Soltvadkerten él, fővárosi otthonomba költöztetem. Dr. Kozma Huba (MDF) TERÜLETI LISTA: „A második fordulóban következett be a „hegyom­lás , amely a demokrata fórum nagy győzelmét hozta. Mindezt annak tulajdonítom, hogy az emberek félnek a radikális változásoktól. A demokrata fórum lénye­gében az átmenet biztosítását hirdette, mert tisztában van azzal, hogy máról holnapra nem lehet mindent megváltoztatni, csak fokozatosan. Az emberek pedig a „kevésbé bizonytalanra” szavaztak. Az én magánéletem már hosszú idő óta egy az MDF-fel. Mostantól kezdve azonban a pártérdekek fölébe kell helyezni a nemzet érdekeit. Érdekes volt a mandátumátvételi ünnepség. Azontúl, hogy először vettem részt ilyesmin, elgondolkodtató volt Pozsgay Imre mellett állni, és azon töprengtem, hogy vajon ő most mit érez. Valóban, most más szintje van a világnak, most más a nézőpont. Bár mi sohasem vállaltuk az ellenzé­kiség címkéjét, mert nézeteink szerint az mindennek a tagadásával jár együtt, azért a parlamentben, az ülésrend szerint is a kormánypártban helyet foglalni, számomra a bizakodást is jelenti.” Kosa András (FKgP) TERÜLETI LISTA: — A most megtartott szabad választások eredmé­nye óriási erkölcsi és politikai elismerés számomra, hogy mint az első koalíciós idők résztvevője, és 1947- ben megválasztott képviselője, munkámat ott tudom folytatni, ahol azt 1948-ban abbahagyni kényszerül­tem. Éppen koromnál fogva átérzem azt a rendkívüli felelősséget, ami mind rám, mind a most megválasz­tott képviselőkre hárul. Szeretném azokat a megszer­zett tapasztalatokat, amelyeket életem során felhal­moztam, az új országgyűlésben a közjavára hasznosí­tani. Pozsgay Imre (MSZP) TERÜLETI LISTA: — A választás eredménye a visszatérést jelenti szá­momra Bács-Kiskun megyébe, egy olyan tájra, ame­lyik életem egyik legszebb, ifjú korszakát jelenti. Kecskeméten születtek a gyerekeim, itt tanított a fele­ségem, tehát nem csak a saját hivatásom jelenti a kötődést e vidékhez, a Duna—Tisza közéhez. S bár valóban a törvényhozás lesz a képviselők legfonto­sabb feladata, de nem nélkülözhető az az élmény és tapasztalat, amely akár a listán megválasztott képvi­selő és a Bács-Kiskunban élők közvetlen kapcsolatára alapozódik. Szeretnék rendszeresen jelen lenni a me­gyében, a településeken. Minden bizonnyal segít majd ebben az Országgyűlés területi irodája, és mindeneke­lőtt a helyi önkormányzatok, amelyektől azt várom, hogy beavassanak az információikba. Feltámadást! ^Akárhonnan is kezdjük: attól a pillanattól-e, amikor Isten a sárból formált alakzatba lelket le­helt. vagy a 10-15 millió év előtti nagy ugrástól, amikor az emberszabásúak elváltak az emberfélék­től, a tudatára ébredő embernek szembesülnie kel­lett az iszonytató valósággal: halandóságával. A nagy misztérium, az élet, nem egyéb, mint a születés és halál, a keletkezés és az elmúlás végelát­hatatlan (de nem véget nem érhető!) folyamata. A világmindenséget mind jobban feltérképező, és ebben a nagy csodában egy emberöltőnyi szerepet kapó egyed azonban nem képes belenyugodni a kozmikus kiszolgáltatottságba. A primitív hiedel­mekben élőktől a nag^ világvallásokat követőkig, de a kötöttségeket lerázó gondolkodó elmékig, mindenki a nagy ellentmondást kísérli megfejteni: hogyan élhet örökké, ami, aki halandó. A keresztény ember Jézus Krisztus, az Isten- Ember történetének húsvéti fejezetében kap lehe­tőséget mindezek átgondolására. Emlékezzünk. Az ártatlanul elitéit meghal a kereszten, eltemetik. Sziklasírja bejáratához követ hengeritenek. Ám a holttest további gondozására odaérkező asszo­nyok a bejáratot tárva, a halotti gyolcsokat üresen találják. Egy különös ifjú közli velük, akit keres­nek nincs itt, feltámadott! Jézus életében számtalan tanúbizonyságot tett arról, hogy több, mint tudós rabbi. De amíg taní­tott, s művelte a csodákat, a követői is csak sejthet­ték: -Ő a Messiás, a Megváltó, az Isten egyszülött Fia. A feltámadás ténye — és az azt követő csele­kedetei— világítottak rá, hogy rövid földi életében milyen nagy küldetést teljesített: megerősítette az Isten és az ember szövetségét, de egyben követendő emberi példát is állított a porból vett elé. És meg­szilárdította a reményt, hogy bár testi mivoltában halandó marad, megtisztult lelke — halhatatlan! A XX. század végére — amit, azért ne felejtsük, Krisztus születésétől datálunk! — az emberiség történelmének megismert tanulságait levonva ér­demes időt szentelni annak az átgondolására, mi a jelentősége ennek a nagy tavaszt ünnepnek. Mi ad új fényt a kétezer éves eseménynek, most, végre túl a bárgyú nyuszikákon, bankákon . .. Mit adhat, a szinte sírba tett országnak és népé­nek, 1990 húsvétja? Mikor, ha nem most kiáltha­tunk, egyként, a föltámadásért? Ünnepeljük a reményt, és örvendezzünk. Együtt azokkal, akik Jézus föltámadását hittel hiszik, azokkal, akiknek még nem jött el a Messiás. És azokkal, akik csak a természet megújulását kö­szöntik. Ez, végre, igazi alleluja! Nagy Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom