Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-09 / 83. szám

3 • PETŐFI NÉPE • 1990. április 9. NEM BANKHITEL — KINCSTÁRJEGY Pénz a költségvetésnek Magyarországon 1988-ban bocsátottak ki először kincstárjegyet, az állam rövid lejáratú adósságát megtestesítő állampapírt. Ebben az állam (a „kincstár”) arra kötelezi magát, hogy az értékpapíron megjelölt összeget és annak előre meghatározott kamatát a kincstárjegy tu­lajdonosának a megjelölt időben visszafizeti. A költségvetés ily módon hitelhez jut, a pénzt a piacról, piaci áron szerezve. A fejlett ipari országok az államadósság túlnyomó részét — Nagy-Britanniában például 90 százalékát — állampapírok, köztük kincstárjegyek kibocsá­tásával fedezik. A Magyar Nemzeti Bank nagy erőfeszítések­kel igyekszik népszerűsíteni a gazdálkodó szer­vezetek körében a kincstárjegyet. (Magánsze­mélyek által megvásárolható kincstárjegyet is bocsátanak ki nálunk, de ezekről most nem szólunk.) A pénzügyi kományzat szándékai sze­rint az állami szféra részére nyújtott bankhite­lek arányának az összes bankhitelen belül csök­kennie, az állampapírok szerepének viszont nö­vekednie kell(ene) 1990-ben. Az állami kiadá­sok automatikus meghitelezésének kora — sze­rencsére — lejárt. S nemcsak azért, mert ezt a Nemzetközi Valutaalap nehezményezi, hanem, mert a költségvetési hiányt saját érdekünkben szigorúan „kordában kell tartanunk”. A kincstárjegy egyelőre mégsem olyan nép­szerű, mint azt az MNB, illetve az állam szeret­né.' Pedig a bankszakemberek szerint ma a leg­jobb befektetési forma, 27-29 százalékos tőkea­rányos eredménnyel, pontosabban hozammal. A fix címletű és fix kamatozású kincstárjegyet — a gazdálkodó szervezetek számára — az állam 30 és 90 napos lejáratra bocsátja ki. Ki ad többet, először... A diszkont kincstárjegy-aukciók, -árverések lényege, hogy az ajánlattétel a névérték alatt indul. (Az aukción magánszemélyek nem vehet­nek részt.) A tényleges vételár attól függően alakul ki, mekkora a kínálat — vagyis mennyi kincstárjegyet bocsát ki az állam, mennyi pénz­re van szüksége —, és milyen a kereslet — vagyis mennyi szabad pénze van a vállalatok­nak. Az árverést lebonyolító MNB nem tudja, milyen ajánlatok érkeznek majd be, milyen ho­zamot remélnek a befektető vállalatok. De az ajánlattevők sem tudják, mennyit hajlandó fi­zetni (mennyire hajlandó lemenni a névérték alá) a jegybank, és hogy mennyi az összes kibq- csátás. Tippelni, számítgatni, persze, lehet az előző hozamok alapján. Azt is ki lehet totózni, mikor van a költségvetésnek különösen nagy szüksége pénzre —- például adó-visszatérítések idején —, de azt már szinte lehetetlen előre megjósol­ni, hogy egy-egy aukción hány ajánlattevő lesz. Előfordult például, hogy 1,5 milliárd forint ér­tékű kincstárjegyre 3 milliárdos volt a kereslet. Ilyenkor a költségvetés a „nyerő”, az MNB válogathat az ajánlattevők között. Természete­sen az nyer, aki a legjobb ajánlatot tette: annyit vagy többet ajánl annál az árnál, amit a jegy­bank még hajlandó megadni (mondjuk, 100 egységre 97-et vagy 98-at). Ellenkező esetben t — amikor kicsi a kereslet, nincs elég vásárló — kiszámítják a beérkezett ajánlatok átlagárát, és azon kinálják a kincstárjegyet még három napig. Egy példán bemutatva az elmondottakat: az egyik megyei cég 10 millió forint értékű kincs­tárjegyre tett ajánlatot, az aukción nyert, és 9 millió 355 ezer forintos vételáron kapta meg a 20 darab, 500 ezer forintos névértékű kincstár- jegyet. 90 nap múlva, a lejáratkor a jegybank kifizette névértékét: a 10 millió forintot, az ille­tő cég nyeresége tehát 645 ezer forint volt. Ez körülbelül 26 százalékos éves kamatnak felel meg, ennél ma már jobb feltételekkel kínálja az MNB a kincstárjegyet. A technika egyszerű Az aukció lebonyolítása tulajdonképpen na­gyon egyszerűen történik. A vállalat képviselője kitölti az aukciós ajánlati nyomtatványt, amit zárt borítékban kell eljuttatnia a Magyar Nem­zeti Bank Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságára, az aukció napján (ez mindig szerda) reggel 9 óráig. A borítékokat kilenckor felnyitják, és telefaxon továbbítják az ajánlatokat Budapest­re. Ezután már csak várni kell, mit hoz ki az adatok birtokában a számítógép, „aki” termé­szetesen azt is tudja, milyen összeget bocsát ki a költségvetés, és mennyit hajlandó megadni érte. Az MNB az aukció után igazolást küld a nyerteseknek arról, hogy ajánlatukat elfogad­ták. Amikor az illető cég befizeti a vételárat, letéti bizonylatot kap, a lejárat napján pedig a költségvetés kifizeti a névértéket. Az MNB a lejárat napja előtt is visszavásá­rolhatja a kincstárjegyet (de csak a 90 naposat), az időarányos kamatot fizetve érte. A kincstár- jegy másra is átruházható, tehát eladható, de ennek a technikája kissé bonyolult (a megyében még nem is nagyon volt példa eladásra). Mivel a letéti bizonylat nem olyan értékpapír, mint például a kötvény, külön nyilatkozatot kell ten­ni az eladásról, hogy a költségvetés a névértéket az új tulajdonos számlájára utalhassa. Egyik zsebéből a másikba A több mint négyszáz, megyei gazdálkodó szervezet közül az idén húszán vettek részt, illetve nyertek ajánlatukkal kincstárjegy-aukci­ón. Érdekes, vagy inkább sajnálatos, hogy az ajánlattevők között lényegesen több a költség- vetési intézmény, mint a gazdálkodó szervezet (nemcsak Bács-Kiskunban, hanem általában). A költségvetés így tulajdonképpen önmagát fi­nanszírozza, korábban elosztott pénzeket „sze­rez” vissza. A szűkös forrásokkal rendelkező iskolákat, kórházakat, persze, meg lehet érteni (az egyik nyerteslistán még egy minisztérium neve is olvasható). A kincstárjegynek mégsem az a sélja, hogy a költségvetési szférában egyik zsebből a másikba vándoroljon a pénz, hanem, hogy a gazdálkodók finanszírozzák az állam egyes kiadásait, s hiteleik révén ők jussanak nyereséghez. A megyei vállalatok egy része azonban alig ismeri a kincstárjegyet, vagy nem érdekli őket ez a befektetési forma. A cégek nagyobb része viszont hiába is ismerné: örülnek, hogy még élnek, hiszen nincs pénzük. Akinek mégis akad, az inkább kihelyezi más gazdálkodókhoz, 30- 40 százalékos kamatra. Ekkora hozammal pe­dig a kincstárjegy (és a költségvetés) nem tud konkurálni. M. Á. JUGOSZLÁVIA Újraszentelték Bátyán a Kálváriát A két és fél ezer lakosú Bá­tyán tegnap, a Szenvedés vasár­napján, dr. Dankó László kalo­csai érsek újra felszentelte az 1901-ben épített, s az idén fel­újított Kálváriát. A szemerkélő esőben is több százan vettek részt, a templomban megtartott szentmise után, a rövid szertar­táson, ahol az érsek megemlé­kezett az építtetőkről, valamint a községben élő hívekért és minden jóakaratú emberért fo­hászkodott. A Kálvária felújí­tására a községbeliek, és külföl­dön élő magyarok jelentős ado­mányokat gyűjtöttek, ezzel is szép példát adva a megye más területén lévő, igencsak renová­lásra szoruló kegyhelyeknek a rendbe hozására. Lapunkban egyébként sorozatban közöljük a Kálvária stációit — ma a tize­dik állomást —, a bátyai plébá­nos úr szíves közreműködése révén. (Walter Péter felvételei) Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy a SZIGMA—MÜÁRT MÁRKABOLT Kecskemét, Szabadság tér 6. ^ _)),)((_ szám alatti VASBOLTBA KÖLTÖZÖTT NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK: ► tűzoltó felszerelések, készülékek, kitolható aluminiumlétrák, ► vendéglátó- és kisipari gépek, eszközök, fagyasztószekré­nyek, fagyasztóládák és fagyasztópult, ► páncélszekrények, fém iratszekrények, faliszéfek, bútortre­zor, ► anyagmozgató kocsik, elektromos rovarcsapdák. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINK MEGRENDELÉSÉT! MEGNYÍLT » a Bajolika Kft. ÚJ AUTÓSZALONJA TOMPÁN Nyugati gépkocsik és alkatrészek árusítása forintért és valutáért. Ugyanitt gépkocsik bizományosi értékesítése, szervize, futómű-beállítás, gumiszerelés. Cím: Tompa, Rózsa presszó Tel.: 165 vagy Baja, Marx tér 8. Tel.: 79/11-703. 168376 Dán komphajó katasztrófája Immár bizonyosra vehető, hógv löbb mint 140 ember halá­lát okozta az északi-tengeri dán komphajón szombaton hajnal­ban keletkezett tűz. A még min­dig lángoló „Scandinavian Star”-t vasárnap hajnalban be­vontatták a svédországi Lysekil kikötőjébe. A szerencsétlenül járt hajóról eddig 75 holttestet szállítottak el. Megtalálták az utaslistát, amelyből talán kideríthető lesz, bog} valójában hány ember volt a komp fedélzetén a tűzvész ide­jén. s így pontosan meg tudják állapítani az áldozatok számát is. \z eddigi adatok szerint felte­hetően 471 személy tartózkodott a komphajón, és közülük 313-at sikerült megmenteni. A svéd rendőrség megkezdte a hajó norvég kapitányának, Hu­go Larsennek és a tíz napja to­borzott, részben norvég, de nagyrészt portugál matrózokból álló legénység kihallgatását. V kapitány szerint biztosan gyújtogatás történt, mert rövid időn belül a hajó három különbö­ző pontján lobbantak fel a lán­gok. két tűzfészket sikerült elol­tani. A matrózok azt vallották, hogy tűzoltási gyakorlatuk nem 'olt, erre vonatkozóan semmifé­le kiképzést nem kaptak. A dán komphajó egy hete szállított utasokat a norvég fő- város és a dániai Frederikshavn között. Kötelező dollárbeváltás? A kelet-európai országokból néhány hónapja egyre több turista látogat Jugoszláviába. A rendkívül megnövekedett forgalom miatt Horgosnál és Kelebiánál órák hosszat kell várakozni a határátkelőhelyen, mert megszi­gorították a vámintézkedéseket, igen aprólékosan ellenőrzik az érkezőket, s a viszonteladásra szánt árut nem engedik be az országba. Zoran Miskovics, a szövetségi kormány főtitkára most kijelentette, hogy a helyzetet úgy lehetne a leghatásosabban rendezni, ha a Jugoszláviába érkező külföldi turistákat bizonyos összegű deviza beváltására köteleznék. A belgrádi Borba értesülése szerint „a legvalószínűbb az, hogy a nem konvertilibis valutájú országokból érkező turistáknak hamarosan szemé­lyenként 200 USA-doIlárt kell a határon átváltaniuk dinárra. Úgy tűnik, hogy ez már eldöntött dolog”. LITVÁNIA Meghiúsított épületfoglalás A szovjet belügyi csapatok alakula­tai megpróbálták elfoglalni vasárnap Vilniusban a litván lapkiadó vállalat központi nyomdáját, de a nyomda dol­gozói és a litván függetlenség hamarjá­ban odasereglett hívei megakadályoz­ták őket ebben. Amikor a belügyi csapatok (karha­talmi szolgálatot teljesítő, fészben ka­tonai, részben rendőri egyenruhát vise­lő fegyveres testület) néhány alegysége megpróbált, reggel behatolni a nyom­daépületbe, a nyomdászok eltorlaszol­ták a bejáratokat. A épületfoglalási kí­sérlet hírére mintegy tízezer ember se­reglett a nyomda elé és az épületet kör­befogva, puszta jelenlétével arra kész­tette a fegyveres testület tagjait, hogy letegyenek szándékukról. Erőszakos cselekményekről nem érkezett jelentés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom