Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-07 / 82. szám
♦ ♦♦♦♦ 1990. április 7. • PETŐFI NÉPE • 3 Szerveződnek a vallásos értelmiségiek Halas és körzete keresztény egyesületet alapított Újabb egyesület alakult Kiskunhalason, a Keresztény Értelmiségi Egyesület. A hír nem lenne különösebben érdekes, hiszen lassan hozzászokunk, hogy napjainkban a különféle szervezetek, egyletek gombamód szaporodnak. Ami miatt mégis figyelmet érdemel: megalakulásuk újabb tanújele az egyházak növekvő szerepének közéletünkben. Az alapszabályban foglaltak szerint céljuk — felekezeti hovatartozástól függetlenül — a keresztény tudat és életmód terjesztése, az összetartozás erősítése, sőt, a tagság egyfajta érdekvédelmének ellátása is. Dr. Czár Imrét, a Római Katolikus Egyház Képviselő Testületének elnökét, az egyesület titkárát kérdezem: — Nem lehet, hogy ez az egyesület a célokban megfogalmazottakkal ellentétben a széthúzást, a megosztottságot fogja erősíteni a halasi polgárokban? — Ért már bennünket ilyen értelmű támadás, gyanúsítás. Tudni kell, hogy ez a szerveződés a Halason és környékén működő összes keresztény egyház egyetértéséből született meg. — Érti ezen a katolikus, református, evangélikus és baptista egyházakat? — Úgy van. Az év egy hetében úgynevezett közös imádkozást szoktunk tartani a négy egyház hivőivei. Ezen az ökumenikus imahéten merült fel a gondolat, hogy a hatalmas társadalmi mozgások a gyülekezetek tagjait sem hagyják érintetlenül. Szükséges tehát, hogy — éppen ezek megosztó hatását ellensúlyozandó — mi az egységre törekedjünk. Kötelességünk. hogy az egyre sokasodó problémák között egyrészt az eligazodást segítsük, másrészt mozgósítsuk erőinket a ránk váró feladatokra. — Milyen feladatokra gondol? — Például az oktatás, az egészségügy, a szociális gondoskodás területén meglévő gondokból az egyházakra háruló feladatok megoldásának megszervezésére. Éppen ezekben az ágazatokban már létre is jöttek szakmai csoportjaink. A tényleges tevékenységet ugyanis nem az egyesület, hanem annak munkacsoportjai fogják végezni. Egyébként szervezetünk politikamentes, de a különböző társadalmi kérdésekben határozottan állást foglalunk. — Például? — Erőteljesen érvényesíteni kívánjuk elképzeléseinket a helyhatósági választások, az önkormányzat megalakítása során. — Tehát a polgármester személyére jelöltet kívánnak állítani? — Nem, de a jelöltek közül azt fogjuk támogatni, aki azon túl, hogy alkalmas a feladatra, személyében a keresztény szellemiséget képviseli. De az egyházi iskolák visszakövetelésében is egyértelműen kiállunk. — Mekkora jelenleg az egyesület? — Februárban 148 taggal alakultunk meg, de folyamatosan bővíteni kívánjuk tagságunkat olyan, legalább érettségizett fiatalokkal, akik hivők és az egyházuk közösségi feladataiból részt vállalnak. Egyébként nem csak halasiakra számítunk, hanem a vonzáskörzet településeinek lakosságára is. Tompa, Kelebia, Kisszállás például már csatlakozott hozzánk. — Legközelebbi feladataik? — További szakmai csoportok létrehozása. Megalakulóban van a teológiai, az agrár és a műszaki csoport. Külön ifjúsági csoportot is szeretnénk létesíteni, a nagyobb községekben pedig a lakóhely szerinti szerveződést szorgalmazzuk, hogy ők is be tudjanak kapcsolódni a helyhatósági választásokba. Hajós Teréz BAJÁN Eltávolították a Lenin-szobrot Csütörtökön Baján jelképesen ledöntötték a Lenin-szobrot. Ezt követően a városi tanács illetékesei csaknem kétszáz aláírással olyan tartalmú beadványt kaptak, mely az alkotás fizikai eltávolítását javasolta. Péntek reggelre az MSZP helyi elnöksége kifejezetten kérte, hogy a szobor megőrzése és megóvása érdekében — addig is, amíg végleges döntés születik — a tanács intézkedjen. Mindezeket figyelembe véve a tanács vezetői a Lenin-szobor biztonságba helyezéséről gondoskodtak — informálta tegnap szerkesztőségünket Barna György tanácselnökhelyettes. A Lenin- szobor és más, politikai jelképük miatt megkérdőjelezett szobrok, közterület-elnevezések sorsáról a bajai tanács május 17-ei ülésén döntenek — a javaslattevő szakértői bizottságba többjelentős politikai párt képviselői meghívást kaptak. VÁLASZTÁS ’ A második forduló tétje A magyar központi képviseleti szerv, az Országgyűlés a politikai pluralizmus, a többpártrendszerű politikai struktúra alapján jelentős- változásokon megy át. Az egypártrendszer megszűnésével a parlament lesz az az állami fórum, ahol a pártok, a különböző politikai mozgalmak megjelenhetnek, tehát az Országgyűlés a társadalom politikai struktúrájának lesz kifejezője, a képviselt politikai pártok képviseletévé válik. Az a választási rendszer, amelynek bonyolultságát már nagyon sokan megállapították vagy bírálták, ezeknek az igényeknek kíván eleget tenni. Bonyolultsága az 1989. év végi politikai struktúra bonyolultságának volt a kifejezője. A törvény kialakulásakor a különböző politikai szervezetek és választási szakemberek úgy ítélték meg, hogy adott feltételek között A VÁLASZTÁSOKNAK KÉT KÖVETELMÉNYNEK KELL MEGFELELNIE. Egyrészt lehetővé kell tenni, hogy a pártok a választások során megmutatkozó befolyásuk, támogatottságuk mértékét bizonyítani tudják és a szavazatok számának megfelelően arányosan jussanak be a parlamentbe. Az arányosság azt jelenti, hogy a kapott szavazatok százalék- arányában részesedjenek a képviselői helyekből. Mindezeket a megyei pártlajstromokra történő szavazással vélte elérni. A másik az a tradícióból eredő igény volt, hogy viszonylag kis választókerületek egyéni képviselőt kapjanak. Ezt a lehetőséget az egyéni választókerületek szolgálják. A vita itt főleg abban volt és van, hogy a lajstromokon megválasztandó 210 mandátum miatt, legalábbis a múlthoz képest, túlzottan nagy egyéni választó- kerületek jöttek létre. A kétféle rendszer egyidejű létét a törvény úgy oldotta meg, hogy minden választópolgárnak két szavazatot adott: egyet a megyei pártlajstromokra, egyef az egyéni választókerületek jelöltjei közötti választásra. Az első forduló tényei 1. A megyei lajstromos választások március 25-én lezárultak. Miután minden megyében a választójogosultak több mint a Tele megjelent, VÁLASZTÁSOKAT SEHOL SEM KELL MEGISMÉTELNI. Itt már csak a pártokra esett szavazatok arányában kell szétosztani a törvényben megyénként meghatározott képviselői helyeket, mandátumokat. Hogy melyik párt hány mandátumot kap a megyei lajstromos mandátumokból, azt a szavazatok arányában minden megyében a megyei (területi) választási bizottságok már meg is állapították. Azt, hogy személy szerint ki kapta a mandátumot, azért nem állapíthatták meg, mert gyakori, hogy a pártok egy-egy jelöltet mind az egyéni, mind a megyei lajstromon is indítottak. Két mandátumot azonban senki nem szerezhetett, azért először meg kell várni az egyéni választókerületekben a választás eredményét. Az első fordulóban ugyanis CSAK 5 VÁLASZTÓKERÜLETBEN DŐLT EU HOGY KI A KÉPVISELŐ, MÍG 171 VÁLASZTÓKERÜLETBEN NINCS VÉGLEGES EREDMÉNY. Ha az egyéni választókerületben eldőlt, hogy ki a képviselő — ennek a mandátumnak van elsődlegessége a lajstromhoz képest — akkor lehet nemcsak számszerűen, de személy szerint is eldönteni, ki szerzett mandátumot a megyei lajstromokon. Ezt is a megyei választási bizottságok fogják megállapítani, de csak április 8-a után. 2. Más a helyzet az egyéni választókerületekben. A törvény az első fordulóban csak annak engedi odaítélni a képviselőséget, aki a leadott érvényes szavazatok több mint a felét megkapta. (Abszolút többség.) Vannak olyan választási rendszerek, ahol a mandátum elnyeréséhez elegendő a relatív többség. Ez azt jelenti, hogy az kapja a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja. Az ilyen országokban nincs második forduló. A MAGYAR TÖRVÉNY abszolút többséget követel, hiszen előre látszott, hogy az adott feltételek között sok jelölt fog indulni. Ha nem is tudja minden párt a megkívánt 750 ajánlási szelvényt összegyűjteni, akkor is tízen felül lesz ajelöltek száma. A számítás beigazolódott, sok olyan egyéni választókerület van, ahol a legtöbb szavazatot kapó jelölt a szavazatoknak csak 18-20 százalékát kapta meg. Ha elég lenne a relatív többség, akkor ilyen kisebbségi támogatás mellett is képviselővé válna a jelölt. Ez a törvény az első fordulóban azért kíván abszolút többséget a mandátum megszerzéséhez. Ez azonban FELTÉTELEZI A KÉT FORDULÓT, ami 176 egyéni választókerületből 171-ben be is következett. Mi tehát a tétje a második fordulónak? Eldönteni, hogy a 171 egyéni választókerületben ki legyen a képviselő. De a második fordulóban csak az indulhat, aki az első fordulóban a leadott szavazatok több mint 15 százalékát megkapta. Ha három ilyen jelölt nincs, akkor a kapott szavazatok figyelembevételével az indulókat ki kell egészíteni három jelöltre. A második fordulóban tehát CSAK A HÁROM LEGTÖBB SZAVAZATOT KAPÓ JELÖLT INDULHAT, illetőleg néhány helyen négy, azért, mert négy 15 százalékon felüli jelölt van. A többi jelölt kiesik, azokat indítani még akkor sem lehet, ha a három közül valamelyik visszalép. A visszalépést ugyanis nem lehet megtagadni egyetlen jelölttől sem. A jelöltek közül a második fordulóban az kapja meg a mandátumot, a képviselői helyet, aki a legtöbb szavazathoz jut. A második fordulóban tehát ELÉG A RELATÍV TÖBBSÉG, hiszen harmadik vagy sokadik fordulót aligha érdemés tartani. Megváltozik az eredményes választás szabálya is. Míg az első fordulóban a választójogosultak felének, addig a második fordulóban csak negyedének kell megjelennie az urnák előtt ahhoz, hogy a választás eredményes legyen. Vagyis a második, az április 8-ai fordulóban KIZÁRÓLAG AZ DŐL EL, HOGY KI LESZ AZ EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLET KÉPVISELŐJE. A leadott szavazat már nem befolyásolja a megyei pártlajstromokat, hiszen azokat már az első forduló alapján elosztották. De nem befolyásolja az országos listát sem, hiszen az országos listán szereplő képviselői helyeket nem a második, hanem az első forduló töredék szavazatai alapján osztják el. Amit a választóknak meg kell gondolniuk Mit kell tehát a választóknak meggondolniuk a második fordulóban? Azt, hogy a megmaradó három jelölt, vagy a mögöttük álló három párt közül melyiket érzik közelebb állónak. Az első fordulóban 10-12, vagy ennél is több párt vagy jelölt között a sajátjára szavazhatott a választó, a második fordulóban már lehetséges, hogy az első fordulóban általa támogatott párt nem indul, mert kisebbségbe jutott. A második fordulóban tehát HÁROM, VAGY LEMONDÁS ESETÉN KÉT JELÖLT KÖZÜL KELL VÁLASZTANI. Nagyon sokan bírálják a magyar törvényt abból a szempontból, hogy a szavazatok túlzott koncentrálására törekszik, és így a NAGY PÁRTOKNAK KEDVEZ, A KIS PÁRTOK PARLAMENTI KÉPVISELETHEZ JUTÁSÁT PEDIG AKADÁLYOZZA. A vád igaz. Ezt a koncentrációt szolgálta a 750 ajánlási szelvény összegyűjtése is, ami jó néhány indulni akaró pártnak vagy jelöltnek nem sikerült. Ezt a koncentrációt támogatja az a szabály, hogy megyei listát csak az a párt indíthat, amelyik az illetékes megye egyéni választókerületei 1/4-ében jelöltét tudott indítani. Akadályozza a kispártok országos listán való indulását az is, hogy csak az a párt állíthat országos listát, amelyik legalább 7 megyében megyei listát tudott indítani. A kis pártokat szorítja ki a parlamentből az a szabály, hogy az a párt, amelyik országosan legalább 4 százalék szavazatot nem kapott, nem juthat képviselethez a megyei és az országos listáról. Aránytalan képviseletet teremt és a kis pártoknak kedvezőtlen az egyéni választókerületek léte is. Ezt az aránytalanságot és hátrányt nem korlátozza, sőt esetleg növeli az abszolút többséget követelő egyéni választókerületi rendszer is. Az egypártrendszer következménye Mindezek valóban adminisztratív eszközökkel szorítják ki a parlamentből a kis pártokat. De ne feledjük, ma több mint 60 párt jegyezte be magát a bíróságokon. Ezek működését semmiféle állami adminisztratív, hatósági eszközökkel akadályozni nem szabad. Ez a szétapró- zódottság következménye annak az egypárt- rendszerü struktúrának, amelyik képtelenné vált a politikai törekvések integrálására és így széttagolta a társadalmat. Ilyen nagyságrendű POLITIKAI SZÉTTAGOLTSÁG A TÁRSADALOM EGÉSZSÉGTELEN ÁLLAPOTÁRA UTAL. Politikai integráció nélkül az ebből való kigyógyulás elképzelhetetlen. Ma azonban nem erről, hanem az államszervezetbe beépülő parlament összetételéről van szó. A demokrácia jelszavával ugyan lehet követelni, hogy a legkisebb politikai tömörülésnek is helyet kell adni a parlamentben, de akkor a széttagoltság a kormányalakítást, a parlament útján való kormányzást teheti kétségessé. A PARLAMENTI VÁLASZTÁS A VILÁGON MINDENÜTT AZ INTEGRÁCIÓ, A POLITIKAI MOZGALMAK KONCENTRÁLÓDÁSÁT HOZZA ÉS EZ A KONCENTRÁLÓDÁS A NAGYOBB POLITIKAI MOZGALMAKNAK KEDVEZ. Ma, adott feltételek mellett MAGYARORSZÁGON AZOKNAK KEDVEZ, AKIK A MÚLTTÓL VALÓ ELHATÁROLÓDÁST, A RENDSZERVÁLTÁST TŰZIK KI POLITIKAI PROGRAMJUKNAK. A társadalom politikai tagoltságában integrációt kell teremteni. Amíg a politikai mozgás eszközeivel azt nem lehet elérni, úgy azt a parlament vonatkozásában adminisztratív eszközökkel is elő kell segíteni. Az integrálódás erősödése, a több mint 60 párt számának csökkenése, a közös nevező kialakítása lehetővé teheti a parlament vonatkozásában is a koncentráció adminisztratív eszközeinek szűkítését, majd megszüntetését. Valószínű, hogy a választási rendszer egyszerűsítésével együtt a legközelebbi választáson már csökkenteni lehet ezeket a korlátokat is. (MTI-Press) ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A SZUVJHL kft RECORD (6000 Kecskemét, Irinyi u. 17. Telefon: 47-755) elméleti alapfelkészítést és gyakorlati alkalmazást segítő IBM PC XT/AT GÉPKEZELŐI alapozó tanfolyamot szervez. Időtartam: 5 nap (30 óra) Irányár: 7900— Ft/fő. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás a személyzeti vezetőnél. 962 ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦♦ Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy az NSZK-ból importált, méretre szabható, 18 karátos arannyal futtatott metállánc árusítását megkezdtük a ÍQZigmQy HALASI ÁRUHÁZÁBAN (Kiskunhalas, Lenin tér 1. szám alatt) Medálok, kapcsok és láncok több fazonban kaphatók. Várjuk kedves vásárlóinkat! __ I SMÉT VARJA szolid árakkal, ízletes ételekkel vendégeit a felújított ÁRPÁD SÖRÖZŐ Tár»as étkezések és családi rendezvények lebonyolítását vállaljuk. EISfizetéses étkezési lehetőség helyben fogyasztással és elhordással is. Petőfi S. u. i6. Telefon: 21-893. HÍRŐS KFT. A városban a leggyorsabb és legolcsóbb étkezési lehetőséggel, olaszos és magyaros ízekkel várja kedves vendegeit a HÍRŐS ÉTELBÁR Rákóczi út 3. Telefon: 21-363. HÍRŐS KFT. Irta: dr. Schmidt Péter, egyetemi tanár
