Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-29 / 100. szám

6 • PETŐFI NÉPE • 1990. április 29. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Megküzdeni, megbirkózni Nem is hisszük, mennyire szerves ré­sze mindennapi életünknek a küzde­lem. Erről a fogalomról elsősorban az emberekkel — ellenségekkel, vetélytár- sakkal, sőt barátokkal való dur- vább-finomabb „harc” jut az eszünkbe. Ezenkívül nap mint nap meg kell küz- denünk a körülményekkel, köztük az időjárással, a nehézségi erővel, a jár­művek és gépek sebességével, és így tovább. Küzdünk a feladatainkkal (a számtanpéldától a gyári normán át a gyermeknevelésig), és nem utolsósor­ban magunkkal, szokásainkkal, hibá­inkkal, gyengeségünkkel. Tehát az ember küzd — és vagy győz, vagy alulmarad. Kérdezhetnénk: mennyiben függ az ember személyisé­gétől a harc kimenetele? Ez valóban legtöbbször és legnagyobbrészt a sze­mélyiségtől függ. Attól, ahogyan küzd az ember és attól is, ahogyan gondol­kodik a győzelméről. A sportról mond­ta valaki: az első helyezettnek azért si­került, mert ő tudta, hogy győzni fog. A győzelembe vetett hit „hegyeket mozgat”, aki saját magában bízik, az „szárnyakat kap”, jó hangulatban és nagy erőbedobással harcol és dolgozik, és így — bizonyos határokon beiül győz. A kudarcvárás, az önbizalomhi­ány ellankasztja az izmokat, elgyengíti a szívet, ügyetlenné teszi a viselkedést, még a gondolkodást is gátolja. Vannak olyan emberek, akik folytonosan „harcra készek”, nem riadoznak a ne­hézségektől, sőt gyakran nem is csak az adott problémákkal készek megküzde­ni. hanem elébe is mennek, vállalják az újabbakat. Ők általában meg is birkóz­nak ezekkel. Mások passzívak, megtor­pannak az akadályok előtt, nem vállal­ják a harcot, és már jó előre húzódoz­nak minden várható erőfeszítéstől és megmérettetéstől. Ők gyakran sikerte­lenek: vagy kitérnek vagy kudarcot val­lanak. Küzdelmeink színpada és nézőtere nem üres. Tudjuk, hogy az ellenfélre is nagy hatással van a másiknak a maga biztossága, vagy a szorongása. (Ez még állatoknál is széles körben megfigyelhe­tő.) Ha társai biztatják, az növeli a bátorságot és tetterőt, az ellendrukke­rek elbizonytalanítják, megfélemlítik, gátlásossá teszik az embert. A lelki betegségek szakirodaimában kulcsfogalom a megbirkózás. Nagyon- nagyon sokan betegszenek meg amiatt, mert úgy érzik, nem képesek megbir­kózni ellenfeleikkel, körülményeikkel, feladataikkal vagy saját magukkal. Nagyon fontos az egyén saját belső értékelő rendszere. Sokan eltúlozzák a nehézségeket, és lebecsülik saját képes­ségeiket. Ezt pesszimista életszemléle­tük és negatív önértékelésük alakítja így. Ha a feladatot megoldhatatlan­nak, az akadályt legyőzhetetlennek mi­nősíti valaki, ezzel védtelenné válik. Vagy félreáll, vagy szorongva, bizony­talankodva lát hozzá, és a sikertelenség nem marad el. A megbirkózás érzése a szó szoros értelmében létkérdés az ember számá­ra. Ennek eléréséhez hozzásegíthet az. ha fokozatosan gyakorolja a nehézsé­gek leküzdését. Még fontosabb, hogy próbáljon bízni önmagában, és elhinni, hogy képes .. . Képes megtenni még 500 métert, elviselni a fogorvosi be­avatkozást, megtanulni húsz idegen szót, megmondani főnökének a véle­ményét, és így tovább. Az állatokkal szemben az embernek sajnálatos módon megvan az a sajátos­sága, hogy képes előre szorongani a várható vagy csak elképzelt problémák miatt. Szerencsére azonban rendelke­zik a győzelembe vetett hit és a feladat iránti lelkesedés képességével is. Ez az a többlet, mely a legerősebb, legügye­sebb állatoknál is bátrabbá, kitartóbbá és végső soron legyőzhetetlenné lehet minket. Dr. Ignácz Piroska Skótul csattan- 1920). 10. A franciák élete! II. A fordítottja is igekötő. 12. Fagyizik. Nemzeti kincs a frekvenciakészlet? Szükségeltetik egy jó minőségű készülék, a hozzá tartozó antenná­val, s a tuajdonos szórakoztató és sportprogramok tucatjai közül vá­logathat. Legyen szó akár rádió­ról, akár televízióról. A honi mű­sorok soványka kínálatát külföldi adások sora egészíti ki. Csak a megfelelő állomásra kell kapcsol­ni, s ki-ki ízlése szerinti programot hallgathat, nézhet. Merthogy az éterben szigorú rend uralkodik. — Milyen elvek alapján osztot­ták fel annak idején a légteret? A kérdésre Hazay István, a Frek­venciagazdálkodási intézet igazga­tója válaszol: — A szándék az vol: az egyenlő jogok alapján részesedjék minden ország a rendelkezésre álló frek­venciakészletből. A gyakorlatban ez azt jelentené, amennyiben a Föld biliárdasztal simaságú lenne, mindenkinek ugyanakkora rész jutna. Ám bolygónk felszíne he- gyes-völgyes, ezért nem érvénye­sülhet maradéktalanul a már emlí­tett elv. Az már a mi pechünk, hogy országunk egy lavór fenekén terül el — földrajzi értelemben. Körülöttünk magas hegyek van­nak, idegen adókkal. Rájuk az jel­lemző, hogy ellátottságuk nagy su­garú ,_és zavartatási távolságuk óri­ási. És ez, sajnos, nekünk jelent hátrányt. Aztán országunk kicsisé­ge is gondot okoz a sugárzásban. Nem szólva az egyes államok csa­tornahasználati eltéréséről, ami szintén a kis országokat sújtja. Bál­áz alapelv az egyenlőség, a gyakor­latban mégis előnytelen helyzetben vagyunk. Azt a nemzetközi tervet, amely ma az európai televíziózást megha­tározza, 1%1 -ben Stockholmban fogadták el a tagországok. A rá­diózás — s itt az URH-s adások értendők — lehetőségeit szabályo­zó egyezmény Géniben született, 1960-ban. Ez a szocialista orszá­gok adásait a 66 és 73 MHz közötti sávokban engedélyezi. Az 1984- ben létrejött újabb megállapodás a sáv használata mellett számunkra is lehetővé teszi a 87,5-től 108 MFíz-ig terjedő frekvenciatarto­mány használatát. Ám az alapelv (hogy mindenki egyformán része­sedjék) érvényesülését egy újabb keletű koncepció nehezíti. Neveze­tesen az, akinek már van valami­lyen adása, azt ne károsítsa más! Á nyugati országok pedig a 60-as évek óta kiterjedt hálózatokkal rendelkeznek ebben a tartomány­ban. Nekünk csak ott jut frekven­cia, ahol őket abszolút nem zavar­juk. Vagyis a 87,5 és 100 MHz közötti sávban alig van keresniva­lónk. Újabb lehetőségei csak a lUO-tól 108-ig terjedő sáv haszno­sítása jelent. — Milyen nemzetközi szervezet koordinálja a frekvenciafelhaszná­lást? — A Nemzetközi Távközlési Unió, az ENSZ szakosított szerve­zete foglalkozik ezekkel a kérdé­sekkel. Több tagszervezete van. Ilyen például a CCIR, a Nemzet­közi Rádió Tanácsadó Bizottság, vagy az IFRB, a Nemzetközi Frek­vencianyilvántartó Testület. Ez utóbbi koordinálja a tagországok frekvenciahasználatát. — Mi a helyzet a szabványok megsértőivel? Van lehetőség a bün­tetésre, vagy minden ország belátá­sában bíznak?-— Szerencsére háborút még nem indítottak emiatt! De félre té­ve a tréfát, azt mindenki tudja, működni csak úgy lehet, ha köl­csönösen betartjuk az előírásokat. Természetesen van lehetőség pa­nasszal élni a megállapodások megsértőivel szemben az IFRB- nél. A testület tárgyalásokat szer­vez, és egyezségre készteti az érde­kelt feleket. Egyébként nem jellem­ző az egyezmények durva megsér­tése. — A határainkon kívül, a kör­nyező országokban élő magyarság kívánsága teljesíthető-e, amikor azt kérik: erősítsük a hazai adások su­gárzását? A válasz, sajnos, nem. Ugyanis nem térhetünk el azoktól a sugárzási paraméterektől, amit a nemzetközi terv számunkra előír. Vagyis: ha egy ország nem engedi meg, hogy felé többet sugározzunk — ami nyilván zavarná saját adá­sát , akkor mi azt nem tehetjük meg. S ebben a jogi akadályokon kívül gyakran technikaiak is szere­pet játszanak. — Mennyire telített Magyaror­szágon az éter? .. Nagyon, hiszen nincsen o lyan csatorna, amely ne lenne \ a- lamilyen adás számára lefoglaKa! Egyébként a rádiózás esetében UKH-n három központi program fogható: a Kossuth, a Petőfi és a Bartók műsora. Jelenleg van még némi lehetőség helyi, illetve egy ne­gyedik, országos, nem teljes fedésű adás sugárzására. Később ennél több műsor is sugározható lesz. A televíziózásban a nemzetközi terv alapján központi programra van csatornakészletünk. Ebből most csak kettő működik. A fenn­maradó frekvenciatartomány hasznosításáról még nem született végleges döntés. Két alternatíva jöhet szóba: vagy egy újabb orszá­gos műsor, vagy több, úgynevezett regionális adás indítható. — Mind többször kerül szóba a magánadók ügye. A jogi lehetőség adott, ám az érvényben lévő mora­tórium felfüggesztette ezt a kérdést. Ön szerint műszaki indokok miatt született a moratórium, vagy politi­kai okokból? Műszaki okok is indokolják a moratórium kihirdetését. Ám azt nem tudom, figyelembe vették-e ezeket, vagy kizárólag politikai szempontok határoztak. A műsza­ki ok egyébként az, hogy tervezni csak a felhasználási cél tisztázása után lehet. Mert az nem lehet érv, hogy kinek van több pénze, vagy kijött előbb? Egyelőre azonban az igények elbírálásának semmiféle elfogadható mércéje nincsen. Ezt a döntést a mérnökökre bízni nem szabad. Azt megmondani, hogyan viszonyuljon egymáshoz a jövőben a.kereskedelmi és a regionális mű­sor, vagy az állami program, nem műszaki kérdés. Ez, bizony, első­sorban társadalmi ügy, hiszen sok­féle érdeket kell egyeztetni. Ezért a döntés megszületéséig én indokolt­nak tartom a moratóriumot. Ám halogatni a végtelenségig nem le­het! Kevés szó esik arról, hogy a vi­lág országai közül nem sok helyen engedélyezik a magánrádiók és magántelevíziók működését. Most, hogy e téma nálunk napi­rendre került, igencsak megmoz­gatta a külföldi vállalkozók fantá­ziáját, amit az óriási' érdeklődés bizonyít. Sok állam ugyanis frek­venciakészletét nemzeti vagyon­nak tekinti. Ezért nem engedi elad­ni, szétaprózni! A szomszédos Ausztriában az állam nem ad lehe­tőséget magán rádió- és tévéadók üzemeltetésére^ Napjainkban fur­csa helyzet alakult ki! Osztrák vál­lalkozók Magyarországon szeret­nének frekvenciát vásárolni, hogy műsoraikat magyar. területről „szórják át” Ausztriába. Gy. K. ARCHOZ — FRIZURÁ T Szinte minden embernek más és más arcformája van. Ezért sem könnyű olyan frizurát választani, ami szépen keretezi arcunkat, és előnyös benyomást kelt a szemlélőben. (Rajzainkon az első a javasolt, a második az előnytelen hajviseletet illusztrálja.) 1. HOSSZÚKÁS, KESKENY ARC: Legyen a frizura laza, lágy, dús hullámokkal, szabálytalan frufruval, választék nélküli. Kerül­jük a túl rövidre vágott, elválasztott, vagy simán hátrafésült hajat. 2. KEREK ARC: Előnyös: a kicsi, ferde választék, a laza frizura, a szabálytalan féloldalas frufru. A haj oldalt a fejhez simul, foko­zatosan van vágva, hátul és alul hosszabb. Előnytelen: a középen választott, simára fésült, „lenyalt”, fejhez tapadó haj. 3. TOJASDAD ARC: Minden olyan frizura előnyös, amelynél dúsan jut haj a fülek vonalától lefelé. Ha túl hegyes az áll, fülünk­nél két-három tincset fésüljünk befelé az arcba. Mellőzük a közé­pen elválasztott, fül mögé fésült, fejhez simuló, hátul összekötött, egyenes hajat. 4. SZÉLES ARC: A hajat lazán összpontosítsuk a fejtetőre, s oldalt takarja az arcot. De lehet laza hullámokba fésült, kétoldalt dús frizura, oldalválasztékkal, kis frufruval. Kerülendő a fejtetőn sima haj, középen elválasztva, fül mögé téve, és alul bodorítva, vagy hátrafésülve és összekötve. Három font, vagy az életed! — formed rá a sötét utcában egy rabló a skótra. Vízsz. L, függ. 14. — így a skót. VÍZSZINTES: 1. A vicc poénjának első része (zárt betűk: C, T, O, U). 14. Szólóprodukció. 15. Efféle. 16. Közé­pen ráver! 17. Mitikus történet. 19. Női énekhang. 20. Hibázik. 22. Valahol az elején! 23. Röfögni kezd! 24. Fűtő­anyag. 25. Ugyancsak. 26. Legendás emlékű labdarúgónk (Zoltán). 29. Ki­tűzik, de nem gombostűvel! 31. Világ­rész! 32. Éjjel is látható rovar. 36. Fiók­egyház. 37. Fővárosi egyetem névbetűi. 38. Mutogatni kezd! 39. Szénakazal nincs nélküle! 40. így hektár, duplán már nevetségesebb! 42. Része a tajgá- nak! 44. Ritka, németül (Rar). 46. Kies részlet! 48 Folyó Jugoszláviában a Szlovén-karszton. 52. Trafik. 54. Lan­kadatlanul munkálkodót jellemzi. 55. Nyolcadrész! 59. Pózna. 60. Latin ere­detű férfinév. 61. Kimagozott som! 62. Képlékeny. 64. A Rába közepe! 66. \ platina vegyjele. 67. Ligetek kis éne­kesmadara. 69. A túlium és a jód vegy- jele. 70. Szovjet komponista (Mihail). ” V I labzó ital, tréfásan. 74. A zeneiro­dalom egyik géniusza (Giuseppe). 76. Fáradt, pilledt. FÜGGŐLEGES: 2. Fakó zöldes vagy szürkéssárga árnyalat. 3. Patinás dél-franciaországi város. 4. Szokásban van! 5. Az ón és a hidrogén vegyjele. 6. Lárma. 7. Nagy mosás előtti művelet. 8. Csuk. 9. . .. Seyfettin; török író (1884 13. „így” járkál, aki ideges. 14. A poén második, befejező része (zárt betők: L, A, R, L). 18. A Zalai-dombság délnyu­gati része. 21. Antika. 24. Sörétfém. 27. Héphaisztosszal azonosított egyiptomi isten. 28. Igen, Prágában. 30. Félig éber! 33. Nyers olajsav, ritkábban használt nevében. 34. Ott az elején! 35. Gördül. 41. Szintcsökkenés. 43. Han­gok a baromfiudvarból! 45. Egykori állami tisztviselő. 47. A „Balaton festő­je” (József). 49. Az ozmium vegyjele. 50. Erdélyi folyócska. 51. Harasztféle erdei gyógynövény. 53. Rendfokozat. 55. A híd fedezékébe lépked. 56. Iszo­nyú vég! 57. Megtizedelődik. 63. Ide­gen előtagként forgást jelent. 65. Bor jellegzetes zamata. 68. ... Pasa Topta- ni; albán politikus volt (1856—1920). 70. Becézett Emerencia. 71. A Drina legnagyobb mellékfolyója Jugoszláviá­ban. 72. ... de France; francia törté­nelmi vidék. 75. Dán autók jelzése. 77. Levéltávirat, röv. Schmidt János Beküldendő: vízszintes 1. és függőleges 14. Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyer­tek: Garzó Pál, Szentkirály; Gyöngyösi Mihály, Balotaszállás; Halász Gyula, Rém; Sárosy József, Baja; Kiss Veroni­ka, Kecskemét; E. Kovács Imre, Sza­badszállás; Erhardt Jánosnc, Kiskun­halas; Mayer Sándorné, Jánoshalma; Szabó Lászlóné, Bugac; Székely László, Újtelek. ELUTASÍTOTT APASZEREP. „Ebből nekem elegem van. Ha így megy tovább, egy percig sem maradok ebben az országban, amelyet egyébként nagyon szeretek". Mostanában már nem a dühödt menekülések korát éljük, a szöveget voltaképpen programnyilatkozatnak is tekinthetjük. Végtére is a francia film nagykövete tette: Yves Montand. Dühének oka: apasággal vádolják. A múltat Anne Drossart kisasz- szony védője teregette ki. Eszerint a 19 esztendős hölgy művészi indíttatásból kereste a kapcsolatot Yves Montand-nal, 1972-ben. Az ügyvéd nemcsak a párizsi találkozá­sok néhány évig tartó cselekményét vázolta fel (nem feledve az időpontot és a helyszíneket sem), hanem utalt a szépszámú külföldi kirándulásra is, közte egy igen tartalmas venezuelai vakációra. Ez állítólag 1975-ben zajlott, és még ennek az évnek az őszén meg is érkezett Aurore. A születés híre annyira meglepte a művészt, hogy azonnal szakított, a hölgy perelt. És azóta is perel. A bíróság tehát felkérte az állítólagos apát, hogy vesse alá magát a perdöntő genetikai vizsgálatnak. Yves Montand kategorikus nemet mondott. Tehette, mert a francia törvény nem kötelezi az ilyen vizsgálatot, a bíróság ennélfogva csupán javaslattal élhet. Egy magánrádió kíváncsi kérdésére, hogy mégis, hogyan keveredhetett ebbe az ügybe, Yves Montand így válaszolt: „Politikai okból." Drossart kisasszony a szépséges Romy Schneiderre hasonlított. Politikai vonzerejéből pedig azóta csak veszített. HALAT MÁSKÉPPEN Have! elnök rollere Hóra Stepánová, Sucht llarel csehszlovák köztársasági elnök titkár­nője próbálja ki azt a rollert, amelyet llatcl kapott híveitől, hogy gyorsabban közlekedhessen az elnöki palota hosszú foly osóin. A világhírű drámaíró és politi­kus, saját bevallása szerint, egyszer va­lóban használta is. (MTI-fotó) KAPROS RÁNTOTT HAL Hozzávalók: 4, körülbelül 25 dekás ke­szeg, vagy 1,20 kilós csuka, fél citrom leve, só, őrölt bors; a bundázáshoz liszt, tojás, zsemlemorzsa. 1 csokor kapor; a sütéséhez bőven olaj; a körethez 4 nagy fej vöröshagy­ma, 2 evőkanál liszt, 5 deka vaj, 2 deci tej­szín, egy kevés tej, olaj, só, pár csepp ecet vagy citrom, 1 nagy csokor kapor. A megtisztított halakat, kívül-belül sóval, őrölt borssal meg citromlével bedörzsöljük, és egy fél óráig állni hagyjuk. Ezután lisztbe, majd az összevagdalt kaporral elkevert tojás­ba, végül zsemlemorzsába forgatjuk, és mindkét felét bő, forró olajban szép pirosra- sütjük. Közben a körethez a megtisztított, karikákra vágott vöröshagymát lisztben megforgatjuk, és bő olajban, erős tűzön, ro­pogós világosbarnára sütjük. Egy másik edényben a vajon a lisztet habzásig sütjük, az összevagdalt kaprot belekeverjük, és a tej­színnel felengedjük. Annyi tejet öntünk hoz­zá, hogy összeforralva mártás sűrűségű le­gyen, és sóval meg pár csepp ecettel, vagy egy kevés citromlével pikánsra ízesítjük. A hala­kat a tál közepére fektetjük, és egyik oldalára a hagymát púpozzuk, a másik felére a mártás kerül, de ezt kínálhatjuk külön tálkában is hozzá. PÁCOLT HALFILÉ Hozzávalók: \ kiló halszelet vagy kifilézett hal, 2-3 szál (körülbelül 20 deka) karcsú pó­réhagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 zöldpapri­ka (lehet mirelit is), 2 evőkanál olaj, fél deci száraz fehérbor, 2 evőkanál szójamártás, mokkáskanálnyi cukor, késhegynyi őrölt gyömbér, 1 csokor petrezselyem. Az olajat a szójamártással, a borral, a tört fokhagymával, a gyömbérporral meg a cu­korral összekeverjük, és a halszeleteket ebbe forgatva, egy mély tálba rakjuk. A maradék páclevet a tetejére öntjük, és a tálat folpakkal légmentesen lezárva, egy órára a hűtőszek­rénybe rakjuk. Ezután a halat kiszedjük, és egy tűzálló tálra egymás mellé fektetve, le­fedve. a sütőben 20-25 percig sütjük. Közben a póréhagymát a zöldjével együtt vékonyan felszeleteljük, és a visszamaradt páclében megpároljuk. Egy forró tálat vajban párolt rizzsel alapozunk, a halszeleteket ráfektet­jük, és a mártással meglocsoljuk. A tetejét a finomra vágott petrezselyemmel megszórjuk, és a póréval körülrakjuk. Köretnek vajban párolt rizst adunk hozzá. TŰZDELT PONTY Hozzávalók: 1 kiló pontytörzs, 10 deka húsos, füstölt szalonna, 10 deka vaj, 2 deci tejföl, só. A halat a gerince mentén kétoldalt mélyen behasitjuk, és a nagy szeletbe vágott szalon­nát a vágatokba csúsztatjuk. A halat kívül- belül megsózzuk, és tűzálló tálra fektetjük, mintha úszna. A tejföllel leöntjük, a vajat a tetejére morzsoljuk, és a forró sütőbe tolva, körülbelül 40 percig sütjük. Burgonyapüré illik hozzá. Szenvedély Kevés ember mondhatja el a világon, hogy olyan könyvtára volt, mint amilyen- neí Stephen Blumberg elkápráztatta az FBI, a szövetségi nyomozóiroda detektí- veit Iowa államban. A vidéki villa szobái­ban, folyosóin, dobozokban, ládákban, szekrényekben, a fürdőben, a mcllékhelyi- ségbne több mint II ezer kötet várta az avatottak kíváncsiságát. A könyvek ugyanis egytől egyig bibliofil ritkaságok voltak. Az első becslés 2 millió dollár fe­lett állapította meg az értéküket. Köztük számos olyan kötet volt, amely könyvtör­téneti ritkasága miatt felbecsülhetetlen értékű. Ezeket a könyveket azonban nem olvasta, nem rendszerezte senki. Ezek a könyvek — az Inquirer kifejezésével — bűnjelek, azaz hogy egy sajátos betegség tünetei, a „bibliomániáé". Stephen BÍum- berg ezeket Amerika különböző könyvtá­raiból lopta, éveken át. A nyomozók két évig dolgoztak csupán azért, hogy azono­sítsák azt a személyt, aki hol egy fekete Cadillac, hol egy öreg Oldsmobil autóval járta az országot — egy túra hónapokig tartott — s „gyűjtötte” a könyveket. Ez volt a munkája és a szenvedélye is. A villát örökölte, s vele tekintélyes pénzt is. Gyűj­tőszenvedélyéhez úgyszólván semmi be­fektetésre nem volt szüksége, ócska ru­hákban járt, már csak amiatt is, hogy ne nézzék ki a szegények ingyenkonyhájáról. „Könyvei” közül egyet sem olvasott. Letartóztatása után, a börtön pszicholó­gusa, az elmeállapotát vizsgálva, így zár­ta jelentését: Valószínűleg nem őrült, csu­pán nagyon magányos. Érthető, hogy ke­reste a legjobb társaságot. Mániákusan.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom