Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-25 / 96. szám

NEM MEGSZÁLLÓK, HANEM FELSZABADÍTÓK ÍRJA A KRASZNAJA ZVEZDA Szerintük még mi jártunk jól Matvej Burlakov tábornok a Krasznaja Zvezda hasábjain kedden visszautasította a csapatkivonások kapcsán a ma­gyar sajtóban megjelent állításokat, amelyek szerinte ked­vezőtlen színben tüntetik fel a szovjet csapatokat, azt állítva, hogy rossz állapotban hagyják maguk után körleteiket, hogy élelmezésüket a magyar fél dotálja, hogy a szovjet katonák fegyvereket és lőszert adnak el. Ez. utóbbi kapcsán közölte: „teljes felelősséggel kijelentem, hogy nem történt ilyen és nem is történhetett. Nem tudora, kinek előnyös ez a vádas­kodás, hiszen ez nyilvánvalóan nem teremt normális feltéte­leket a csapatkivonási feladatok megoldásához, amiben mindkét oldal érdekelt”. A szovjet katonai lap saját tudósítója Burlakovval karöltve külön is pellengérre állítja Annus Antal"vezérőr­nagynak a Magyar Hírlapban megjelent nyilatkozatát, mert az „elfogultan, elferdített formában tárgyalta a csapatkivo­nással és az otthagyandó objektumok elszámolásával kap­csolatos kérdéseket”. A szovjet tábornok a szóban forgó nyilatkozat kapcsán, amelyben a KZ szerint elhangzott, hogy a szovjetek „még csak engedélyt sem kértek az építke­zésre”, kifejtette: „érthetetlen, hogy Annus vezérőrnagy nyi­latkozatában az 1958. április 1-jén kelt megállapodásban foglalt számos rendelkezés revíziójának útjára lépett. Vonat­kozik ez mindenekelőtt arra a cikkelyre, amely szerint a létesítmények bérleti díjába beleszámít szovjet csapatoknak a helyreállításra, ezen létesítmények nagy és folyó felújításá­ra költött kiadásai is. Csak erre a célra a szovjet fél évente 1 milliárd forintot fordít. Ezenkívül folytatta Burlakov a KZ hasábjain az elmúlt években jelentős eszközöket ru­háztak be a bérelt épületek több mint felénél a komfort javítására, többek között a központi fűtés és melegvíz-ellátás bevezetésére a kazános helyett.” A KZ cikkéből az derül ki, hogy az épületek és létesítmé­nyek 70 százalékát magyar tervek alapján, bizonyos „Köz- ber” nevű cég és más vállalatok közreműködésével, szovjet költségre építették meg. A Magyar Hírlapban említett „illegális” építkezések kap­csán Burlakov elmondta: (Annus vezérőrnagynak) mint hi­vatásos katonának tudnia kell. hogy „bizonyos létesítmé­nyek speciális jellegűek és építésükbe nem vonnak be polgári szervezeteket. Hasonló építkezés mindig egyeztetve volt a megfelelő magyar szervekkel és mindenekelőtt a Honvédelmi Minisztériummal” jelentette ki a szovjet tábornok. Burlakov kijelentette, hogy korábbi tapasztalataik alapján a laktanyák és az épületek felszámolásával egyidejűleg és nem egy év múlva szeretnék megoldani az elszámolást. A szovjet csapatok élelmiszer-ellátása kapcsán a parancs­nok közölte: „Jól ismert, hogy ennek meghatározott hánya­da a Szovjetunióból érkezik. Azokért az élelmiszerekért, amelyeket Magyarországon szereznek be, a szovjet és ma­gyar külkereskedelmi szervezetek között létrejött szerződé­sek alapján fizetnek.”- „A Déli Hadseregcsoport által lebonyolított minden kereskedelmi ügylet a fennálló magyar törvényeknek megfe­lelően bonyolódik jelentette ki Burlakov. — A fizetések a Szovjetunió honvédelmi minisztériumát terhelik. Ha már a szovjet csapatok dotálásáról van szó, akkor helyénvalónak tartom emlékeztetni arra a létező árkülönbségre, amely az utóbbi éyekben a magyar fél javára alakult ki a Szovjet unió­ból érkező szállítások tekintetében, például a villanyáram, kőolajipari és fémipari termékek területén. Ez a magyar félnek, szakértők értékelése szerint, évente 1,5 milliárd dollár hasznot eredményez, és természetesen fedezi a Magyar Köz­társaság költségvetéséből származó egész dotációt” — így a Déli Hadseregcsoport parancsnoka. Nyilatkozatában a továbbiakban Burlakov „teljes felelős­séggel” kijelentette, hogy Magyarországon nem voltak fegy­ver- és lőszereladások. Hangoztatta, hogy az ilyen és ehhez hasonló „rágalmak” kedvezőtlenül befolyásolják a kivonás feltételeit. A tábornok végezetül kifejtette: „nem lehet egyetérteni azzal, az interjúban elhangzott, meghatározással, amely a szovjet hadsereg felszabadító küldetését megszállásnak mi­nősíti. Úgy gondolom, nem így kellene megadni a tiszteletet annak a 140 ezer szovjet katonának, aki Magyarországon, a magyar nép szabadságáért és függetlenségéért vívott har­cokban esett el” fejeződött be a nyilatkozat. A német egyesülés egy új európai biztonsági rendszerben képzelhető el Az NDK és az NSZK kö­zeledése és majdani egyesü­lése nem jelenthet veszélyt sem a szomszédos országok, sem bármelyik más állam ér­dekeire és biztonságára jelentette ki Pjotr Lusev hadseregtábornok, a Varsói Szerződés szervezete egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnoka kedden, a TASZSZ szovjet hírügynök­ségnek adott interjújában. Véleménye szerint a két Németország egyesülésének az alapvetően új európai biztonsági rendszer kialaku­lásával egy időben kell meg­történnie. A németkérdés érinti az egész nemzetközi közösség alapvető érdekeit. A Szovjetuniónak azonban, más országokkal együtt, jo­ga van ahhoz, hogy az euró­pai béke és stabilitás megőr­zésére szolgáló, feltétel nél­küli biztosítékok megszerzé­sére törekedjen — hangsú­lyozta Lusev. A kelet-európai változá­sokat elemezve kifejtette: Moszkvának az ezekben az államokban végbemenő ese­ményekhez való viszonyát alapvetően az határozza meg, hogy „szomszédaink­ról és szövetségeseinkről van szó”. Az új helyzetben az ezekkel az államokkal való együttműködés hangsúlya mindinkább az államközi kapcsolatokra helyeződik át. Ez a viszony is a bizalom­ra és az őszinteségre épül majd, s továbbra is megha­tározó lesz a szuverenitás, a be nem avatkozás, az egy­más érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása. A kelet­európai országok biztosak lehetnek abban, hogy a Szovjetunióval fenntartott szövetségesi kapcsolatok nem fékezik önálló fejlődé­süket. A Varsói Szerződés szervezete a tagországok számára a jövőben is a biz­tonság és a stabilitás ténye­zője marad — hangsúlyozta Pjotr Lusev a TASZSZ-nak adott interjújában. RÁZÓS KÉRDÉSEK ELŐTT Belnémet tárgyalások Helmut Kohl szövetségi kancellár és Lothar de Maiziere NDK-beli miniszterelnök arra törekszik, hogy július 2-ával életbe léptethessék a német—német pénzügyi, gazdasági és szociális uniót. A bonni és a kelet­berlini kormányfő háromórás munkamegbeszélése után Dieter Vogel kabinetszóvivő a fentieken kívül azt is bejelentette: Mind Kohl, mind de Maiziere megerősítette azt az eltökélt szándékát, hogy a lehető leggyorsabban elvégzik az unióhoz szükséges előkészítő munkálatokat. A tárgyalásokat, amelyek során a kelet-berlini vendég miniszterelnökké történt megválasztása óta először találkozott Kohllal, a kancellári hivatalban a felek egybehangzóan baráti légkörűnek nevez­ték. De Maiziere kijelentette: a pénzügyi, gazdasági és szociális unió jogi keretét alkotó államszerződés bonni tervezete olyan javaslat, amelyről még tárgyalni kell. Ehhez még több tárgyalási fordulóra lesz szükség. A keletnémet miniszterelnök a Kohllal való megbeszélés után felkeres­te Rita Süssmuth asszonyt, a szövetségi gyűlés elnökét. A Kohl—de Maiziere találkozó után Theo Waigel pénzügyminiszter, a bajor CSU elnöke újságírók előtt óva intette Kelet-Berlint attól, hogy túlzott követe­léseket támasszon a pénzügyi unióval összefüggésben. Szerinte ugyanis a pénzügyi unióról az NDK elé terjesztett nyugatnémet tárgyalási ajánlat gazdaságilag jó, ám elfogadhatatlan lenne, ha a keletnémetek túlzott igényekkel lépnének fel. Li Peng—Gorbacsov találkozó • Gorbacsov tegnap a Kremlben találkozott Li Peng, Moszkvában tartózkodó kínai kormányfővel. Előzőleg az évezred végéig szóló együttmű­ködési szerződést írt alá a kínai és a szovjet miniszterelnök a két ország gazdasági és tudományos-műszaki együttműködéséről. (MTI-fotó) KI ELLEN KELL VÉDENI A LITVÁN HATÁROKAT? Újabb egységeket vezényeltek Litvániába A szovjet határőrség újabb egységeknek a tér­ségbe vezénylésével meg­erősíti Litvánia területén a Szovjetunió államhatárai-, nak védelmét. Ezt a határ­őrség egyik vezetője jelen­tette be kedden egy moszkvai sajtóértekezle­ten. A litván határok fo­kozott védelmére Mihail Gorbacsov rendelete adott utasítást az illetékesek­nek. A szárazföldi határok megerősített, nagyobb lét­számú alakulatok által ellá­tott védelme mellett fokoz­ták a tengeri határok őrize­tét is. Ennek hivatalos in­doklása —■ mint az elnöki rendelet is hangsúlyozza hogy megakadályozzák lit­ván és külföldi hajók tengeri kapcsolatteremtését, így vé­ve elejét fegyverek és robba­nóanyagok becsempészésé­nek. Bár a sajtóértekezleten nem utaltak rá, de nyilván szerepe van a tengeri hatá­rok őrizetének a gazdasági rendszabályok érvényesíté­sében. Arkagyij Maszleny- nyikov, az elnök sajtótitká­ra hétfői sajtóértekezletén kijelentéUe, hogy a szovjet hatóságok ellenőrzik a litvá­niai kikötőkét (lévén ezek határkikötők), s az illetéke­sek döntenek arról, milyen termékek, áruk érkezhetnek a köztársaság területére. Ez nyilvánvaló válasz arra a kí­sérletre, amelyet Kazimicra Prunskiene litván miniszter- elnök észak-európai orszá­gokban tett, segélyszállítmá­nyok beszerzésére. A határok őrizetének megerősítése érinti a hatá­ron át lebonyolódó teljes személy- és áruforgalmat. Mégsem megy a pápa Kubába Havannában hétfőn hivatalosan cáfolták, hogy II. János Pál pápa az idén decemberben Kubába láto­gatna. A külügyminisztérium közlemé­nye szerint „semmiféle megállapo­dás nincs a kormány és a Vatikán • között a látogatás tárgyában, s ezért minden alapot nélkülöznek” a nemzetközi sajtóban erről elter­jedt hírek. II. János Pál korábban már min­den, egy kicsit is számottevő ame­rikai országban járt, csak Kuba esett ki az útvonalból. Régóta szó van arról, hogy felkeresné Havan­nát is, de eddig az 1990-es év szere­pelt a találgatásokban. Romániában veszélyes az újságíróknak A New York-i székhelyű Bizottság az Újságírók Védelmére elnevezésű szervezet levelet juttatott el Pét­re Roman román, illetve Németh Miklós magyar kor­mányfőhöz annak kapcsán, hogy a Vatra Romaneas- ca román szélsőséges szervezet március 26-án halálos fenyegetést juttatott el Chrudinák Alajosnak, a Ma­gyar Televízió szerkesztőjének. A levélben a szervezet ügyvezető igazgatója mélysé­ges aggodalmának ad hangot a fentiek miatt, s leszö­gezi: a halálos fenyegetésre minden bizonnyal amiatt került sor, hogy Chrudinák Alajos számos alkalom­mal járt Romániában és készített tudósításokat az ott tapasztaltakról. A szervezet ugyancsak aggasztónak találja azt a tényt, hogy Marosvásárhelyen ismeretlen támadók március 16-án megverték a Magyar Televí­zió háromtagú, Cselényi László vezette forgatócso­portját. A Bizottság az Újságírók Védelmére nevű szervezet felszólítja a román és a magyar hatóságokat arra: vizsgáltassák ki a két incidens körülményeit és mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy az újságírókat ne félemlíthessék meg, s hogy munkájukat ne fenyegetéseknek és támadásoknak kitéve végezzék. A levél felhívja a román hatóságokat továbbá arra is: vonják felelősségre a fenti két akcióban bűnösnek talált személyeket. A pártok szakértőinek megbeszélése a Parlamentben Az új Országgyűlés tíz állandó és öt különbizottságot alakít május eleji ülé­sén. Egyebek között erről állapodtak meg az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítésével megbízott parlamenti pártok szakértői és a független képvise­lők megbízottja keddi megbeszélésü­kön, a Parlamentben. A bizottsági ta­gok létszámában nem sikerült közös nevezőre jutni. A többség egyetértett a 23-as létszámmal, illetve azzal, hogy négy állandó bizottság munkájában egy-egy független képviselő is részt ve­hessen szavazati joggal. Fodor István, a független képviselők megbízottja a felkínált lehetőséget nem fogadta el: azt kívánja elérni, hogy valamennyi független képviselő teljes jogú résztve­vője lehessen a bizottságoknak. A Fi­desz különvéleményét hangoztatta: az általuk fontosnak tartott bizottságok­nak 33 tagja legyen, így a kisebb létszá­mú pártok is több személlyel képvisel­tethetnék magukat. A keddi megbeszélésen az állandó bizottságok számát és elnevezését ille­tően különösebb vita nem alakult ki, mert az MDF és az SZDSZ szakértői­nek sikerült egyezségre jutni. Eszerint az új parlament állandó bizottságai a következők lesznek: alkotmányügyi, törvénykezési, igazságügyi; önkormányzati, közigazgatási, bel­biztonsági, rendőrségi; külügyi; honvédelmi; költségvetési, adó- és pénzügyi; gazdasági; szociális és egészségügyi; környezetvédelmi; kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió és sajtó; emberi jogi, kisebbségi, vallásügyi. Elnevezésüket az új Házszabály eset­leg pontosíthatja. Az állandó bizottsá­gokba - amennyiben azok 23 tagúak lesznek — az MDF 10, az SZDSZ 6, az FKgP 3, az MSZP 2, a KDNP, illetve a Fidesz 1-1 képviselőt delegálhat. Az öt különbizottság tevékenységi körét és elnevezését is jóváhagyták. Eszerint házbizottság; ügyrendi, vá­lasztási és mandátumvizsgáló, mentel­mi és összeférhetetlenségi, valamint nemzetbiztonsági bizottság alakul. A szakértői megbeszélésen szó volt az alakuló ülés egyéb részleteiről is. Bejelentették: Varga Béla, az 1945— 47-es Nemzetgyűlés elnöke április 29- én érkezik Budapestre, fogadásán vala­mennyi párt képviselteti magát. A par­lament alakuló ülésére meghívják a harminckét, hivatalosan bejegyzett, törvényesen elismert egyház, felekezet, vallási közösség vezetőjét. Az Ország- gyűlés vendégeként jelen lesz Habsburg Ottó, az Európai Parlament Magyar- országgal foglalkozó bizottságának el­nöke, valamint e testület olasz és spa­nyol alelnöke. A Történelmi Igazságté­tel Bizottsága kérését is méltányolták: hat, általuk delegált személy a karzat­ról kísérheti figyelemmel az alakuló ülést. A szakértők egyetértettek az MDF javaslatával, amely azt szorgal­mazza, hogy az üléstermet ne „ékesít­se” a továbbiakban a Magyar Népköz- társaság címere, azt vegyék le helyéről. Elénk vitát váltott ki, hogy a külön­böző állandó és ideiglenes bizottságok­ban a pártok milyen arányban osztoz­zanak az elnöki és a kisebb funkció­kon. Abban a többség egyetértett, hogy az MDF 4, az SZDSZ 2, a többi párt pedig egy-egy bizottság élére állítson elnököt, s hogy a kisebb tisztségekből 13 jut az MDF-re, 8 az SZDSZ-re, 4 a Független Kisgazdapártra, 3 az MSZP-re, s egy-egy a Keresztényde­mokrata Néppártra és a Fideszre. Ab­ban azonban már végképp nem sikerült egyezségre jutni, hogy melyik bizott­ságban mely pártok képviselői foglal­hatják el a vezető posztokat. Döntést végül is nem hoztak ebben a kérdésben, helyt adtak annak a felvetésnek, hogy csak a kormányalakítást követően le­het véglegesen megegyezni, így korai még az osztozkodás. Az országgyűlési képviselők tiszte­letdíjának megállapítását, nagy vita után, a csütörtökön összeülő frakcióel­nökökre hagyták. (MTI) NEM TERVEZNEK BELFÖLDI JÁRATOT Malév információs nap Kecskeméten Bács-Kiskun megyei szállítási part­nereinek és a sajtó képviselőinek tartott tegnap információs napot a Malév Dél­alföldi Területi Igazgatósága Kecske­méten. A rendelvényen a vállalat egé­szének 'tavalyi eredményét, fejlesztési terveit és a teherszállítással foglalkozó AirCaTgo, valamint az expressz légífu- varozást vállaló TNT-Malév üzleti tevé­kenységét ismertették. A vállalat vezérigazgatóságának kép­viselője elmúlt esztendejükről mind­össze két beszédes számot tett közzé. A Malév 1989-ben mintegy másfél mil­lióutast szállított, nyeresége pedigelérte az 1,4 milliárd forintot. Nem véletlen, hogy csúcsévként jellemezték ezt az idő­szakot, aminek értékét emeli, hogy a konkurenciaharc kiéleződött a légitár­saságok között. Többek között ez kész­tette a vállalatot arra, hogy gépparkját és üzletpolitikáját egyaránt felülvizsgál­ja a következő években. A szovjet géptí­pusokat 1997-ig fokozatosan lecserélik, helyettük Boeingeket állítanak forga­lomba, és változtatnak még a külső megjelenésük legtöbb elemén is. A belföldi repülésben nem kíván részt venni a Malév a jövőben sem. így nem tervezik például egy Kecskemét —Budapest járat beindítását, sőt még hosszabb távú belföldi utakra sem vál­lalkoznak. A gazdasági hátterű döntés magyarázataként elhangzott, hogy szá­mításaik szerint egy Nyíregyháza—Bu­dapest közötti szakaszra mintegy 15 ezer forint lenne egyetlen jegy önkölt­ségi ára. A Bács-Kiskun megyei partnerek szóvá tették a háztól házig szállító TNT-Malév meglehetősen magas árait. A cég képviselője elismerte ezt —- egy fél kilogramm súlyú csomagot például 3800 forintért visznek Európában a címzetthez. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy ez a fajta szolgáltatás mint­egy megelőzte a jelenlegi magyarorszá­gi igényeket. A különböző vállalatok bimbózó nyugat-európai kapcsolatai a jövőben igénylik majd az általuk ga­rantált 24 órás gyorsaságot, így várha­tó, hogy ezen az áron is mind többen válnak partnerükké az expressz-szállí- tásban. N. N. M. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Hatoslottó-nyeremények A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint az április havi 6-os lottó nyereményei a nyereniényilieték levonása után a következők: 6 találatos szelvény 1 darab, nyereménye 7 972 010 forint. 5 plusz 1 találatos szelvény 1 darab, nyereménye 2 657 337 forint. Az 5 találatosokra egyenként 31 141 forintot, a négyesekre 691, a hármasokra pedig 42 forintot fizetnek. A közölt adatok nem véglegesek, a nyeremények ellenőrzése még tart. (MTI) TELEVÍZIÓK FELÜLVIZSGÁLATA Tisztelt Vásárlónk! A TS 6355 típusú, 0290&1 —032999 és 016904—016906 sorozatszámmal ellátott tv-készülékeink néhány darabjánál, szállítás és tartósabb üzemelte­tés után, érintésvédelmi szempontból balesetveszélyes hiba fordulhat elő. Ezért kérjük a fent említett készülékek tulajdonosait, hogy a készüléket haladéktalanul áramtalanítsák és címüket a legközelebbi Videoton-szer- viznek jelentsék be, a tv-k díjmentes ellenőrzése érdekében. Az említett hiba csak a felsorolt készülékeknél fordulhat elő. Köszönjük együttműködésüket! VIDEOTON minőség-ellenőrzési főosztály 1228

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom