Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-21 / 67. szám
1990. március 21. • PETŐFI NÉPE • 3 KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁS 1990 Az Agrárszövetség véleménye az adósság kezeléséről Pártprogramoktól zeng az ország. Sajnos, nagyon sok közülük a hatalom minél nagyobb részének megszerzésére irányul, ezért a jövő szempontjából sorsdöntő gazdasági kérdéseket ismét maga alá gyűri a politika lavinája, amely sokkal inkább apellál érzelmekre, tömeghangulatra, megszépült emlékekre, mint higgadt, felelős gazdasági elemzésekre. Vagyis kevés a hiteles program. Sokan azt hirdetik, hogy majd mások rendezik adósságainkat. Az Agrárszövetségnek az a véleménye, hogy ebben is csak magunkra számíthatunk. Hogyan látja megoldhatónak az Agrárszövetség a 21 milliárd dollárt meghaladó állami adósság kezelését? Melyik ágazat képes ma ilyen terhet vállalni? A 30-40 százalékban átrendezésre kerülő, saját importjának fedezésére sem képes ipar aligha. Az Agrárszövetség véleménye szerint a hitelképesség fenntartását két ágazat képes viselni: az élelmiszer-gazdaság és az idegenforgalom. Az élelmiszer-gazdaság is csak akkor, ha a földrendezést a teljes ágazatot átfogó tulajdonrendezéssel együtt hajtjuk végre. Ellenkező esetben egy de- centrahzálódó ágazat kiszolgáltatottsága tovább nő. Az átfogó rendezés lényegének tartjuk az ágazat vertikális összekapcsolását, önigazgatási és termelőközösségi tulajdon alapján. (A termelőközösség alatt egyéni tulajdonosi alapot értünk.) Ki kell tehát építeni az eszközbeszerzés és forgalmazás, a termelés, a feldolgozás és a termékforgalmazás terén a termelőközösségi tulajdon alapján működő vertikumot. További feltétel a 3-4 rétegű nyereségadó megszüntetése, a fejlesztésre kerülő nyereség adómentessé tétele, a személyi jövedelemadó vállalkozást és kockázatot bénító rendszerének módosítása, az adósávok jelentős megnyújtásával. További feltételnek tekinti az Agrár- szövetség az állami költségvetést és tegyük hozzá: a gazdaságot — elviselhetetlenül és feleslegesen terhelő, bürokratikus államigazgatási és költségvetési intézményrendszer radikális csökkentését. Szükség van arra is, hogy az agrárpolitika regionális szinten differenciálódjék, a Nyugat-Európáéhoz hasonló regionális ágazati struktúrával és támogatással, ennek megfelelő programokkal és komplex regionális fejlesztési tervekkel. Az adósságszolgálati kötelezettség elviselhetetlen nagysága tehát az új kormány számára két lehetőséget kínál: vagy nagy jelszavakkal szétforgácsolja, 360 milliard forint értékű termelőeszköz leírására kényszeríti a mező- gazdaságot, de mert rá kell raknia a terhet, ismét gyarmatosítja, vagy — és e mellett van az Agrárszövetség — teljes vertikumát radikálisan átrendezi, kellő differenciáltsággal és fokozatossággal egyik oldalon a nyugati minőségi követelményeknek megfelelő, márkás árukat termeltet vele drágán, a másik oldalon pedig energiára cserélhető tömegtermékeket, olcson. Az agrárágazat az energiagondok megoldásában kettős szerepet játszhat. Nem csak mint energia-ellentételezésre alkalmas élelmiszer-termelő ágazat 'veendő figyelembe, hanem mintegy 6-8 millió tonna 1600—1700 kal/kg értékű szilárd energia megtermelésére is képes ágazat. Az úgynevezett energia-erdő irányzatnak realitása van, döntés kérdése, hogy hasznosítjuk-e. Vannak pártprogramok, amelyek az iparban munkanélkülivé váló falusi dolgozók gondját a privatizálási folyamat eredményeként a mezőgazdaság nyakába akarják söpörni. Ez azonban a mezőgazdasági termelés jelenlegi struktúrája mellett a most is ott dolgozók reáljövedelmének csökkenése nélkül el- kepzelhetetlen. Más a helyzet, ha az ágazat tevékenységét a fent vázolt irányelveknek megfelelően továbbfejlesztjük. Még kedvezőbb lehet a helyzet, ha az infrastruktúra kiépítése, a falusi turizmus elterjesztése révén a munkanélküli-segély helyett—vagy részben ahelyett — a munkahely-teremtési programot részesítjük előnyben, komplex regionális tervek keretében. A 3. számú választókerület polgáraihoz! Válasz dr. Brúszel László levelére Én, dr. Nagy Géza független jelölt, kérem az Önök segítségét ahhoz, hogy részt vehessek Sz Önök boldogulását szolgáló parlamenti munkában'. Minthogy pártnak tagja nem voltam és most sem vagyok, a kapcsojatterem- tést és -tartást a parlament és Önök között közvetlenül, magam kívánom megvalósítani, természetesen megfelelő szakemberek segítségével. Amennyiben országgyűlési képviselővé választanak, munkálkodásom során az önök iránt érzett felelősség, az emberi tenniakarásba vetett hit és lelküsmeretem fog vezérelni. Ha valahol Amerikában bőrük színe miatt megkülönböztetik az embereket, akkor az ugye — okkal és joggal — mélységes felháborodást vált ki belőlünk. Okkal és joggal még mélyebb felháborodást és indulatokat váltott ki belőlünk a szomszédos országban (nem is olyan régen történt) falurombolás. De szemünk sem rebbent (észre sem vettüík?!) a vidéki nép évtizedek óta tartó hátrányos megkülönböztetését, a vidéki települések, s főként a kis falvak és tanyák lakóinak harmadrendű állampolgárrá süllyesztését. Vagy észrevettük, csak hiába szóltunk, kiabáltunk? Mert a gazdaságossági számítások lobogtatásával azonnal el lehetett hallgattatni a falusiak kétszeres, háromszoros áramdija, közlekedési költsége ellen ágálókat? Mert a demokrácia ürügyén a többség kézfeltartásával véget lehetett vetni a vidéki gyáregységek, leányvállalatok önállósodási törekvéseinek? Állampolgárok, vigyázat! A nyílt diktatúra, a nyílt erőszak elleni fellépés mindig egyszerűbb (mert „csak” nagyobb bátorság kell hozzá), mint az ideológiai, politikai, gazdasági és a hatalomban levők személyi érdekeit összemosó uralmi rendszer elleni küzdelem. Állampolgárok, vigyázat! Nálunk a hatalom már régóta nem oly ostoba (s biztosan nem is lesz az), hogy saját biztonsága érdekében ne találja meg a gazdasági és jogi szabályozás számára legmegfelelőbb kereteit, amelynek szövevényes hálójában a „kisember” legfeljebb csak vergődhet. Fühöz-fához hiába sza- ladozna, mert jogsértés nem történt. „Csupán” jogszabályokkal szentesített igazságtalanság. íme egy példa: Programom legfontosabb — egy- ipássql,összefüggő.— elemei: semleges Magyarország, kiszámítható jövő, vállalkozásösztönző föld-, adó- és hitelpolitika, hozzáértő, tisztességes vezetés, önkormányzatok! Eszközeim mindezek megvalósításához: A HIT, AZ ÖSSZEFOGÁS ÉS AZ ÉPÍTÉS. ■ Szives támogatásukat előre is tisztelettel köszönöm. Dr. Nagy Géza, a 3. sz. választókerület független jelöltje Ahol a postás egyszer sem csenget Vajon hányán tudják azt, hogy a tanyákon a postás egyszer sem csenget? Legfeljebb ha külön ötvenforintos kézbesítési díj ellenében (ha éppen akad kézbesítő) táviratot visznek ki. Holott a tanyákra szóló küldemény feladója (a kézbesítési díj ellenében) ugyanazért a pénzért ugyanazt a szolgáltatást rendeli meg, amit a postatörvény szerint a Magyar Postának el kellene végeznie! A Magyar Posta természetesen hivatkozhat személyi és tárgyi feltételek hiányára, költségtakarékossági szempontokra, ám a postatörvény ilyen okok miatt nem ad felmentést. Áz annak idején a Posta élén és a hatalmi szférához közel álló személyek azonban megtalálták a kibúvót. A postatörvényből adódó egyetlen felmentést: a rendkívüli okot! Véleményünk szerint ugyan ez valami váratlan eseményt (természeti csapást, hóakadályt, árvizet) jelent, a posta szerint viszont rendkívüli ok az az állapot, hogy valaki külterületi lakos. Ennek megfelelően a külterületi kézbesítéssel kapcsolatos további jogszabályok szentesítették a gyakorlatot. Vagyis azt, hogy a tanyai lakosnak kell elgyalogolnia a lakásától távoli levél- szekrényhez, ha levelet vár, esőben, tűző napon, kemény hidegben órákat ácsorognia (gyakran hiába), ha nyugdíját, pénzküldeményét várja. Az igazságtalanság, a kiszolgáltatottság sehol sem érhető tetten. Jogszabály van. Jogsértés tehát nincs. Még az alkotmányos jogokat sem sérti. Az alkotmány ugyanis a faj, szín, nem, nyelv, vallás stb. szerinti különbségtételt tiltja1— a lákóhely szerinti különbségtételt nem! Legfeljebb „az egyéb helyzet” fogalmával jelzett hátrányt jelentő megkülönböztetés miatt lehetne az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordulni, de az állampolgári jogok szószólójának intézménye még csak az alkotmány szerint létezik. A valóságban nem. Ezzel a kör bezárult. Állampolgárok, vigyázat! A hatalomért folyó, a választók nagy része által közömbösen szemlélt pártharcok végeredményével személyes emberi sorsok is eldőlnek, megpecsételődnek. VersenAz ország mélyülő válságba jutott. Nő a drágaság, rohamossá váhk a pénzromlás, meredeken zuhan a dolgozók életszínvonala. A lakosság egyharmada a létminimum szintje alatt, vagy ehhez közel él. Miközben kibontakozott .a köztulajdon elleni általános hadjárat, erőszakkal privatizálják, áron alul játsszák át a társadalmi tulajdont a hazai és a külföldi tőke kezébe! Erősödnek a szövetkezetek felbomlasztására irányuló törekvések, ugyanakkor gyarapszik a spekulációs tőke, és hallatlanul megnőtt az újgazdagok száma. Nagy a szociális feszültség, az emberekben az elkeseredés, a türelmetlenség, a reménytelenség és a közömbösség. Ezekre alapozva, előtör a demagógia, teret nyernek a konzervatív vagy egyenesen a jobboldali erők. Teljed az ellenforradalmi szellemiségű hangulat, a népi demokratikus múlttal és híveivel való leszámolás gondolata. Egyre agresszívebbé válik a haladás mellett elkötelezett baloldali emberek, a más nemzetiségűek és vallásúak, s a más népek elleni hangulat- keltés és uszítás. Mindezek a dolgozó emberek eddigi vívmányait felszámoló rendszerváltás, a pénz uralmát megvalósítófordulat előkészítésének részei. A közeli választások eldöntik: folyta- tódik-e és beteljesedik-e ez — a dolgozó emberek érdekeivel homlokegyenest szemben álló — tendencia, vagy a magyar nép képes lesz bölcsen elhárítani az életét, a sorsát s a jövőjét veszélyeztető átalakulást? Mit akar a Magyar Szocialista Munkáspárt? Á pénz uralma helyett a nép, a dolgoA társadalom alapja az egyének legkisebb csoportja, az egészséges, harmonikusan kiegyensúlyozott család. A családok jóléte nélkül nincs társadalmi jólét sem. Ezért elsődleges feladat a családok jólétének megteremtése. A jólét megteremtésének az alapja a társadalom tagjainak értékrend szerint elvégzett és elfogadott munkája. Gazdaságilag és erkölcsüeg is az szükséges, hogy mindenki a végzett munkája, annak minősége és mennyisége alapján jusson jövedelemhez. Méghozzá olyanhoz, hogy abból a család mindenkor gond nélkül megélhessen. Jelen Magyarországunkban nem beszélhetünk sem egészséges gazdaságról, sem egészséges erkölcsről. Lemaradásunk nagy, de nem behozhatatlan. Időre, vállalkozásra, munkára, más értékrendekre, szabályozókra, valamint több energiabefektetésre van szükség. A jóléti társadalom megteremtésének kulcsa most a nép kezében van. Minden magyar állampolgár, aki magáért, családjáért, hazájáért tenni akar valamit, az elmegy március 25-én szavazni, és arra a jelöltre, illetve pártra adja szavazatát, aki nem ígérget, nem politikai hatalmat akar megszerezni, hanem az egyén, a család, a társadalom, a nép gazdasági jólétét tartja elsődlegesnek és legfontosabbnak. Választópolgárok! A politikai hatalmi uralkodásból 45 éven keresztül volt részünk. Mindenki tudja, hogy ez hova vezetett. Nekünk most egy olyan erős, demokratikus parlamentet kell létrehoznunk, amely képes lesz radikális változtatásokra. A legfontosabb a gazdaság mielőbbi helyreállítása. Az egészséges gazdálkodás lehetőségét két tényező határozza meg: a) a tőke és b) a gazdasági szabályzók. 1. Az új parlamentnek, kormánynak azonnal ki kell dolgoznia új, időtálló gazdasági szabályozókat. A szabályozóknak egyértelműen támogatni kell a különböző magánvállalkozásokat, az állami tulajdonban levő ipart és mező- gazdaságot, valamint a ténylegesen szabad elhatározásból alakult különböző szövetkezeteket. 2. Az új szabályozók megalkotása után élénkülni fog a külföldi tőke beáramlása. Ezzel s a belső tőke átcsoportosításával érhető el a gazdasági elet gyors fellendülése. A továbbiakban a külföldi és a magántőke egyesítésével magánbankokat kell létrehozni, ahol a hitelek kamatai 10% alatt legyenek. 3. A vállalkozásokból származó nettó jövedelmek összes tehertételei minimum 5 évig 30%-nál magasabbak nem lehetnek. A tehertétel elosztása a következők szerint történik: a nettó éves bevétel 25%-át adó formájában a telephely szerinti önkormányzati szervhez fizesse be. A nettó bevétel 5%-át pedig a társadalombiztosítást átvállaló biztosítóhoz fizesse, mint egészségügyi alap- biztosítást. Az önkormányzati szerv a hozzá befizetett adó 5%-át utalja a közgő pártok (s magunknak is címezzük a felszólítást), vigyázat! A nép sorsának jobbító szándéka csak szándék marad, ha nagyvonalú közömbösséggel nem vesszük észre a nép egyes tagjainak személyes sorsát! A Magyar Néppárt képviselőjelöltjei Kovács Klára dr. Farkas László Székelyhidy Géza dr. Szoboszlai Attila zók érdekeit érvényesítő, demokratikus kormányzatot: központi államszervezetet, államhatalmat es helyi önigazgatást. A szövetkezetek feloszlatása helyett a tagság akaratának érvényesítését. Munkát, megélhetést, létbiztonságot, belső rendet, közbiztonságot és szabadságot! Jószomszédi kapcsolatokat és békét! Gyermekeink és unokáink biztos jövőjét! Az igazi kulturális értékek, a tudomány és az oktatás szabadságát! Ingyenes oktatást és művelődést! Le a kulturális szeméttel! Döntsön az ország szabadon saját ügyeiben! Le a függetlenséget csorbító külföldi beavatkozásokkal! Igazságos adózást! A kisemberek kevesebbet, a tehetősebbek többet adózzanak! Ezeknek a követeléseknek a valóra váltásán kíván munkálkodni a megújult MSZMP, a dolgozó emberek bizalmára és támogatására építve. Okultunk a múltból. Nem a kormányzat kiszolgálója, hanem a dolgozók pártja vagyunk, amely egyedüli céljának a berből-fizetés- ből, vagy nyugdíjból élők szolgálatát tartja. A korábbi politika károkat okozó, vagy egyéb okokból méltatlanná vált felelőseivel szakítva, többségében közvetlenül a termelésben vagy az oktatásban dolgozó emberekből álló vezetőséggel —a legdemokratikusabb elvek alapján — akaijuk programunkat teljesíteni. Jobb életet, szabadságot és biztonságot akarsz? Szavazz a megújult MSZMP-re a 8-as számú megyei választási listán! Az MSZMP Megyei Koordinációs Bizottsága ponti költségvetésbe. A nála maradt 20%-kai viszont önállóan gazdálkodjon. Gazdálkodása felett a helyi lakosság gyakoroljon felügyeletet képviselői útján. 4. Az egészségügy önállósodása a társadalombiztosítás biztosítótársaságokhoz történő átruházásával párhuzamosan lehetséges. Az 5%-os egészségügyi alapbiztosítás azonnal megszűnik, mihelyt a biztosító társaságok az önálló gazdálkodást folytató egészség- ügyi szervekkel megállapodnak. Miszerint az egészségügyi szervek behatárolják szolgáltatásaik értékrendszerét, amely értékrendszerből a biztositó társaságok kialakítják a mindenki számára szociálbiztonságot adó kötelező alapösszeget, valamint a különböző értékű és ezáltal különböző szolgáltatást biztosító önkéntes egészségügyi biztosítási rendszert. 5. A jövő gazdaságának biztonsága az oktatási rendszer hatékonyságától, a család és a tanári kar erkölcsi hozzáállásától függ. Mindenekelőtt biztosítani kell az iskolák önállóságát. Anyagi és erkölcsi érdekeltséget kell teremtem. A központi tananyagokat az iskolák által delegált pedagógusok állítsák ösz- sze. A kötelező alapokon túl az iskola tanári kara határozza meg — a helyi sajátosságok figyelembevételével —, hogy mit, mennyit és hogyan tanít. A diák egyéniséget, szakterületi érdeklődését es tehetségét figyelembevéve koordináljon, irányítson a tehetségszintnek megfelelő helyes életútra. Az oktatási munkák elvégzéséhez szükséges technikai feltételeket a helyi önkormányzati szerveknek kell biztosítani. 6. Ahhoz, hogy a vállalatoknál is érvényesüljön a tulajdoni érzésből fakadó érdekeltség mint hajtóerő, ahhoz minden dolgozónak valós tulajdonossá kell válnia. A vállalat teljes vagyonát részvényjegy formájában kell kiosztani a dolgozók között. Külföldi állampolgár ne vásárolhasson a meglevő vállalati értékekből. Társulása esetén új értékekkel — technikai berendezések, modem technológia — annak behozatalával, a behozott érték mennyiségével legyen részvényes, és ez az értékmeny- nyiség nem lehet nagyobb a magyar tulajdoni értéknél. 7. Á Vállalkozók Pártja olyan földtulajdonreformot akar, amely a fokozatos átmenet útján, megrázkódtatásmentesen, igazságosan, a helyi érdekek messzemenő figyelembevételével, vál- lalkozáscentrikusan valósul meg. Pártunk részletes gazdasági programját az 1990. március 21-én megjelenő MAGÁNERŐ c. hetilapban jelentettük meg.' Tisztelt Választópolgárok! Kérem, bízzanak bennünk, a gyakorlati emberekben, és kérem Önöket, szavazzanak a Vállalkozók Pártjára és a párt képviselőjelöltjeire. Wolf János Vállalkozók Pártja, megyei szóvivő TISZTELT BRÚSZEL LÁSZLÓ ÚR! A Petőfi Népében 1990. március 10-én megjelent levelének nincs egyetlen gondolata, egyetlen sora, amellyel ne értenék egyet Meggyőződéssel vallom — s örömmel tapasztalom, bogy Nyngaton és kezd tudatosodni -y. nem lehet szó demokráciáról és nem lebet szó új európai rendről mindaddig, amíg nem biztosítjuk valamennyi nép önrendelkezési jogát, s nem szavatoljuk megnyugtató módon valamennyi kisebbség egyéni és kollektív jogait Az önrendelkezés általános és elemi kollektív jog, s ez nem lehet annak kérdése, bogy az egyik nép elég erős ennek érvényesítéséhez, mint napjainkban a németek, a másik viszont kicsi és gyenge. Ismétlem; ez mindenkit megillet így bennünket magyarokat is. A jog azonban csak az érem egyik oldala; a másik az, hogy szellemünket is meg kell tisztítani a hordaléktól, meg kefi szabadulni mindenfajta előítélettől és nacionalizmustól. A szellemi öntisztulás és a megbékélés elengedhetetlen feltétele a múlttal való őszinte szembenézés, a bűnök beismerése és mindazok megkövetése — sőt amennyiben lehetséges, kárpótlása —, akik e bűnöktől szenvedtek. Ezért kell megkövetni a zsidóságot a történelem legiszonyúbb gonosztettének áldozatait akik szenvedéseinek oly sokan voltak okozói; de ugyanúgy megilleti a megkövetés az otthonukból ártatlanul elűzött és méltatlanul meggyalázott németeket és magyarokat is. Ez erkölcsi tartozás mindazokkal szemben, akik szenvedtek. S még egy: nem csak kisebbségeket értek méltánytalanságok, de egész nemzetek szenvedték meg a múltat miként a magyarság Trianont A múlttal való szembenézést és az áldozatok megkövetését senki nem kerülheti meg, aki egy kicsit is demokratának tartja és vallja magát Nekünk, magyaroknak a zsidókkal és a németekkel, de az egykori Monarchia más nemzeteivel szemben is van „tartozásunk”, velünk szemben viszont a szomszédos népeknek, előkelő beCsőd szélén állnak a vásárlók, nem csak az ország. Sosem jutottak mélyebb kátyúba, mint az év eleje óta. Az idei áremelések példátlanok. Hasonlókra az elmúlt évtizedekből nem emlékszünk. Félünk a hamis pénztől is. Megtapogatjuk az ötszázast vagy az ezrest: ez még az-e...? S míg dúl a plakátháború a választások előtt utcán, utcasarkon, fákon és villanyoszlopokon — az üzletekben lassanként csatát veszít a fogyasztói érdekvédelem. Ha a megyei kereskedelmi felügyelőség néhány munkatársa időnként nem ellenőrizné a boltokban a forgalmazást, az inflációban a vevők még inkább a rövidebbet húznák. PÁLMONOSTORA: 16,30 FORINTTAL KEZDŐDÖTT Pálmonostora kis község. Lakóinak nem nagy a választásuk, hogy hol vásároljanak. Két élelmiszerbolt van a faluban. A kereskedelmi felügyelőkkel a központban lévő 13-as számúba térünk be március 8-án reggel. Próbavásárlásként egyikünk ennivalót vesz. A pénztárnál fizet. Ä kenyér ára stimmel: 6 forint 60 fillér. Azonban a 38 dekagramm kenőmájasért 7,60 és a 23 dekagramm császárszalonnáért 8,70 forinttal számolt többet Laczkó Angéla helyettes vezető. Ahol egy vásárlásnál 16 forint 30 fillérrel fog vastagabban a ceruza, ott nem árt jobban körülnézni. F. F.-né, az egyik felügyelő döbbenten veszi észre: bár az üzemeltető, a Kiskunfélegyházi Integrál ÁFÉSZ a március 5.—április 15-é közötti időszakra 46-féle húsipari terméknek 20 százalékkal csökkentette a fogyasztói árát, a vevők ebből semmit nem észlelnek. Az árváltozás a pult mögött maradt. (!) A sült császárszalonna például 190 helyett 152 forintba kerül április közepéig, a kenőmájas meg csak nyolcvanba, mint ez — s a további, 44 húskészítményre vonatkozó árcsökkenés—a pulton fekvő táblázatról egyértelműen kiderül. — Tudott a változásról. Miért nem az alacsonyabb árakat vette alapul? — kérdezem Laczkó Angélától. — Figyeljük mi az új árakat is, csak most egy kicsit „elszaladtunk”! — pironkodik az eset miatt Itt most akció folyik, vásár — lép közelebb Bánfi Rozália üzletvezető. — A helyettesem a régi árakat számolta. Tévedett. Én tegnap Budapesten voltam, a kislányoknak meg még nem volt idejük az új árakat a húsipari termékeken feltüntetni. Ez mit sem változtat az árdrágításon március 8-án az 5-étől érvényes árak figyelmen kívül hagyásával, hiszen a Huszka Sándor főosztályvezetőnek az Integrál Áfésztől küldött levelében is az áll: „Szíveskedjenek a vevőket tájékoztatni a régi és az új árakról. A (csökkentett) fogyasztói ár alkalmazása kötelező. BOCI, ANIKÓ ÉS PARTY — EGY RAKÁSON .A nagyobb megrökönyödés azonban most következik. F. F.-né és L. J. (teljes nevüket nem kívánják felfedni; ennél fontosabb számukra, hogy a fogyasztók vámszedőit máshol és máskor is leleplezhessék) váratlanul kipakolja a hűtőszekrény csaknem egész tartalmát. —■ Huszonegy doboz Party vajkrém — számolják —, 664,70 forint.^Február 12- éig lehetett volna elfogyasztani. Ma: március 8.! Több mint négy kilogramm Anikó sajt (844 Ft), megpuhulva. Lottyadt, mint a túlérett sárgadinnye. Február 21-éig lett volna szabad forgalomba hozni. Tiz csomag tehéntúrót, 16 Boci sajtot, 12 Csongrádi vajkrémet, 4 vajas márványt és 2 csomag szendvicsvajat is.hozzáteszünk a fogyasztásra végképp nem való tejipari árukhoz. lyen közöttük a szlovákoknak és cseheknek (de a románoknak és szerbeknek is): bűn volt, amit a magyarokkal elkövettek. Sokáig mindenki csak az őt ért sérelmekről szólt, ám a szenvedést senki nem sajátíthatja ki: nem csak azt kefl számon tartani, ami velünk történt, de arról is számot kell adni, amit mi követtünk el másokkal. Sebői nem lebet hiteles a demokrácia, amíg a múlt és a jelen sebeit nem kezűk el gyógyítani. De vissza a mába: a közép-európai térség demokráciát ígérő fordulatai után ellentmondásba kerülni látszik két nagy rendező elv: a status quo és az önrendelkezés. Az előbbit a stabilitás igénye teszi nélkülözhetetlenné: hová jutnánk, ha minden határt megkérdőjeleznének ? Elég, ha ez egyszer megtörténik, s könnyen láncreakciót indíthat A. A másik viszont a demokrácia és a békés rendezés ígéretét hordozza, hiszen ha a határokat a népek megkérdezése nélkül húzták meg, akkor joguk van ezeket megváltoztatni. Feloldást azonban önmagában a demokrácia sem hozhat, ha nem párosul a kisebbségek érdekérvényesítő törekvései jogosságának elismerésével. Ezért is tölt el külön aggodalommal, amit manapság tapasztalok: a diktatúrák bukása nem csak megkönnyebbülést hozott, hanem újabb feszültségeket, s nem véletlenül szóltam a szellemi megtisztulás szükségéről: aggaszt, hogy Magyarországon fölerősödtek a kirekesztő hangok, főleg a cigány- és zsidóellenség, szomszédságunkban pedig helyenként már sem csak izzik, de magas lánggal lobog a magyargyűlölet. Ezt így, együtt kefi említenem, még akkor is, ha egymásnak nem oka és okozata; sgyanazon tőről fakadnak és ugyanoda vezetnek. Ez ellen fellépni minden jóérzésü ember, minden demokrata kötelessége, bármelyik határ bármely oldalán éljen is, akármilyen nemzet fiának vallja magát. Kötelessége — az új Európa érdekéből. Üdvözlettel Tabajdi Csaba nemzetiségi miniszterhelyettes A sajtok között egy fel Anikó: szinte látni is fájdalom. Lapos, gusztustalan, ráadásul sárga és penészes is. Szemetesedényben a helye és nem egy élelmiszerboltban! — Nőnap ide, nőnap oda — ne haragudjanak, de ilyen sajtot kitenni a pultra, a vevők elé, bűn! ^-jnem titkolja felháborodását L. J. Bánfi Rozália és Laczkó Angéla előtt — Gondolják, hogy valaki megveszi? A gesztenyemasszát is csak hűtve szabad eladni. Mégis... — S a margarint miért nem tetszenek berakni a hűtőbe? — néz körül a felügyelöasz- szony. Süti a nap, megolvad. ÖTVENNYOLC CSOMAG KÁVÉ MÁR NEM ÁRU! Ötvennyolc csomag Omnia és Orient Mokka kávénak egyszer már meghosszabbították — egyharmad résszel — a minőségmegőrzési határidejét Ezzel a pálmonostorai üzletben ki is merítették az utolsó lehetőséget arra, hogy a kávét ez idő alatt értékesíthessék. Mivel ez nem történt meg, nem maradhat tovább forgalomban egyik fajta sem. Gazdálkodási kötelesség elmulasztása (a forgalomból kivont kávét jókor, értékéhez képest alacsonyabb áron eladhatták volna), árdrágítás és élelmezés-egészségügyi szabály- sértés miatt indítanak eljárást a vezető és a helyettese ellen. Az itt tapasztaltakat e felügyelők együttvéve olyan súlyosnak ítélik, hogy telefonon nyomban felhívják a Kiskunfélegyházi Integrál ÁFÉSZ-C küldjenek ki valakit a problémák megbeszélésére. SOK BÁBA KÖZT... Rövidesen megérkezik Varga Sándor áruforgalmi előadó. Elmondja: 35 élelmiszerüzlet tartozik hozzájuk, ezeket szúrópróbaszerűen szokták megnézni. Nyolc főből áll az ellenőri csoport. Azelőtt többen voltak — tizennyolcán —, mostanában inkább a köz- gazdasági főosztály létszáma növekszik. Hogy mi lesz a festetten, repedezett, kivül- belül elhanyagolt pálmonostorai üzlettel? Ezzel kapcsolatban csak annyit közölhet: van az áfésznek egy hálózatirányitási osztálya, a karbantartást az intézi. Túl hosszúnak és bonyolultnak tűnik ez a szervezeti lépcsősor. A hálózatban elsikkad (elszürkül) az egyes elem: a bolt! Van osztály, sőt főosztály a városban (Kiskunfélegyházán) — s van több kosámyi, értékét vesztett élelmiszer — ütött-kopott bolthelyiséggel s szakképzetlen vezetővel — Pálmonostorán. Nem ez az áfész tehet róla, persze, hogy a kereskedelem szervezetében (is) egy túlhaladott struktúra csődöt mond, s hogy a falusi üzleteknek nem igazán gazdája a helyi település. MIÉRT OKVETETLENKEDNEK? EZÉRT! Néhol ellenségesen, nemegyszer fenyegetőzve fogadták az idén egyes forgalmazók a kereskedelmi felügyelőket. Miért okvetetlen- kednek? Holott ők csak a valóságot tárják elénk, mint az imént is. Februárban 131 vizsgálatukból 74 végződött felelősségre vonással Bács-Kiskun megyében a vásárlók megkárosítása miatt Helyszíni bírságot 55 kereskedelmi és vendéglátó-ipari dolgozóra szabtak ki, harmincnégynél az árellenörzés akadályozásáért A 'bírságok összege 115 ezer 500 forint vylt. Mindez néhány kereskedelmi felügyelő — sokunkat nagyobb éberségre figyelmeztető — vizsgálatának eredménye. Akik megnézték Pálmonostorán is: mit tehetnek az ott élőfogyasztok érdekében a falusi kereskedelem javításáért? Kohl Antal Mit akar a Magyar Néppárt?! — avagy Példázat a jogszabályokkal szentesített igazságtalanságokról SZAVAZZ A 8-ASRA! Az MSZMP bízik a magyar nép bölcsességében A Vállalkozók Pártjának programtervezete ITT MOST AKCIÓ FOLYIK ...! Kereskedelmi felügyelők a fogyasztókért egy válságos időszakban
