Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-29 / 74. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. március 29. Jeruzsálem ősi falai két évezrede immár őrzik Jézus Krisztus utolsó útjának emlékét. A Kálvária 14 állomását templomok jelzik, sok millió hívő járta-járja végig a gyötrelmes utat. Mit üzen a ma emberének a tizennégy stáció? Meríthet-e erőt a Názáreti szenvedéseiből a XX. század embere, minderinapos kálváriájának elszenvedéséhez? A válasz aligha kétséges. Kálvária Ártatlan ember áll a hatalom ítélőszéke előtt: bíróját is kétségek gyötrik. Mégis enged a fel- heccelt tömeg akaratának, halálra ítéli a vétlent. Volt-e, lesz-e még ennél klasz- szikusabb koncepciós per? Az elmúlt két évezredbe^ is hányán álltak mondvacsinált bűnökért bíróság előtt. Hányákat ragadott el az indulat, hogy halált kiáltsanak arra, aki csupán más volt, mint ők, csak mást, számukra érthetetlent akart. Tegnap még ünnepelték, hittek benne. Aztán fordult a kocka, másnapra minden baj okát benne látták. Csalódottságuk dühre váltott, a tegnapi tapsolok utálattal fordulnak el tőle, pocskondiázzák. A tömegnek áldozat kell. A tömeg fejeket követel. Követ ragad, botot fog kezébe. A civilizáció csak annyit formálj?!) rajta, hogy feliratos táblával is képes gyilkolni, s autóbusszal igyekszik a helyszínre... Áz áldozat értetlenül áll, védtelen a gyilkos indulatokkal szemben. Látod az arcát? Látod önmagadat? Sejted, hogy napjában hányszor élsz át hasonló drámát? Belegondoltál már, hogy egyetlen kimondott szavadnak is beláthatatlan következményei lehetnek? Tekints Jézus szemeibe. És önmagadba. KÖVESSÜK JÉZUST ÚTJÁN... I. Jézust balálra ítélik II. Jézus magára részi a keresztet III. Jézus először roskad le a kereszt terhe alatt IV. Jézus találkozik anyjával V. Circnei Simon segít az Úrnak VI. I éronika letörli Jézus arcát VII. Jézus másodszor esik el a kereszttel Vili. Jézus vigasztalja Jeruzsálem leányait IX. Jézus harmadszor roskad össze a kereszt alatt V. Jézust megfosztják ruháitól XI. 'Jézust keresztre szegezik XII. Jézus meghal a kereszten XIII. Jézust leveszik a keresztről XIV. Jézust a sírba helyezik Az elkövetkezendő 14 napon végigkövetjük Jézus útját a Kálvárián. I. Jézust halálra ítélik AJÁNLATA JtÖNYVl Cserépfalvi Cserépfalvi Imre neve fogalom a magyar könyvkiadásban. 1982- ben jelent meg emlékezéseinek első kötete, s a közelmúltban került a könyvesboltokba a folytatása. Á szerző 89 éves korában zárta | most megjelent kötetét, a második világháborútól a hatvanas évek elejéig terjedő időre, aktív munká's éveit idézve. Az emlékezés képei villantják fel a világégés utáni Budapestet, a romeltakarítást, az újraéledés első napjait, a Szabadság című napilap születését, a Magyar —Francia Társaság megalapítását, az 1945 utáni tankönyvkiadás megindulását, az igazolóbizottság működését (Benjámin László nagy vihart kavart Püski-jellemzését stb.), a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesületének megszületését, a kiadói és üzletpolitikáról, irodalmi életünk jeles alakjairól (Szent-Györgyi Albert- ről, Kassák Lajosról stb.), a kortárs irodalmi és politikai élet híres vagy éppen hírhedt egyéniségeiről. Cserépfalvi Egy könyvkiadó feljegyzései című visszaemlékezéséből egy rendkívüli egyéniség portréja bontakozik ki, aki idős kora ellenére lenyűgöző frissességével, bölcsességgel, emberi tartással számol be az őt ért örömökről, sikerekről, kudarcokról, értetlenségről; a munkája során kialakult emberi és munkakapcsolatairól. A kötetet Cserépfalvi kiadványainak 27 oldalas bibliográfiája, illetve a kiadványok fogadtatásának 36 oldalas felsorolása zárja. A magyar könyvkiadás doyenje a könyv nyomdába adása után hozzákezdett a Cserépfalvi Kiadó újraindításához. (Gondolat Kiadó) (kerekes) A Forrás márciusi száma nem tartogat különösebb meglepetéseket, kiemelkedő olvasnivalót. A budapesti Kertész Imre napló- részlete arról szól, mi is foglalkoztatja az írót regényírás előtt. Pás- kándi Géza az elmúlt esztendő világszenzációval kecsegtető, ám inkább botránnyá fajult barguzini ásatásokat karikírozza ki. Fantáziajátékát három felvonásban írta meg, elő- és utóképpel együtt. Az első részt most olvashatjuk Patva- rov vagy: a nemzeti költő, avagy: a Nagy kompromisszum címmel. Patvarov természetesen Petőfi Sándort formázza. Moldova György után tehát Páskándi is beállt a barguzinivicc-gyártók sorába. A Forrásban ezúttal sem marad el a régi, már jól ismert szerzők sorozata: Sándor Iván és Ryszard Kapuscinski esszéiről, van szó. Mindketten az utolsó résszel jelentkeznek. A kiskőrösi Araczki László Egy eszménykép színeváltozásai címmel írt tanulmányt arról, hogyan módosul a Petőfi-kép a költő szülőházának vendégkönyvi bejegyzései alapján. Érdekes olvasgatni a sorokat, a véleményeket. Hermann Róbert hadtörténész egy ismert-ismeretlen Kossuth-levelet ismertet 1849-ből. Csapody Tamás jogász, szociológus az MTA-Soros Alapítvány támogatásával készítette el tanulmányát a Jehova Tanúi Gyülekezet és a katonaiszolgá- lat-megtagadás témakörében, melynek részleteit közreadjá a Forrás új számában. Versek, könyvismertetések és Bodri Ferenc grafikái szerepelnek még a folyóiratban. KECSKEMÉTI TAVASZI NAPOK A Győri Balett vendégjátéka Emlékezetes produkcióval, a nagy hírű és tízéves fennállását ünneplő Győri Balett vendégjátékával ért véget vasárnap este a Kecskeméti Tavaszi Napok rendezvénysorozata. A várakozással ellentétben Markó Iván nem lépett fel társulatával, csak mint koreográfus és művészeti vezető volt jelen. A műsor azonban így is teljes volt, s a „markói színház” modernségével, jellegzetességével fantasztikus élményt adott. Mindhárom darab megfogható, megfogalmazható tartalmat jelenített meg, az alakok jelképesek, sűrítettek és mitikusak. A Nap szeretteiben az éltető Nap (Kiss János, Liszt-díjas) által életre hívott emberek az ösztönös létezéstől eljutnak a méltó életért vívott küzdelem vállalásáig. A szimbolikus elemek és jelentések keleti hangulattal kapcsolódva idézik meg az ígéret földjét. Egyetlen központi figurája van a Bokrának: a Vágy, (Bombicz Barbara) megszemélyesített érzékiség, amely a fekete ruhás párok kő-' zött vibrálva, emberfelettivé nő és felemészti önmagát. A győri táncszínház darabjaiban az érzékiség témaként vagy motívumként mindig jelen van, mint az emberi élet alapélménye, mint a kiteljesedés iránti vágy. A markói balett a testi kifejezés teljességével'jeleníti meg az ember küzdelmeit. Az egyéni átélés magas foka a táncos egész fizikai valóját, mozdulatait, arcát, tekintetét viszi a színpadra. Ezt a díszlet és a maszk hiánya csak jobban kiemeli. A koreográfia nagy lélegzetű, dinamikus zenével társul, a színek és fények óriási jelentőséget kapnak, így válik egésszé a mozgás adta látványélmény. ]yj_ Nola Rae pantomimszínháza Az eddigi Kecskeméti Tavaszi Napok egyik legizgalmasabb eseménye az először két : esztendeje bemutatkozott Londoni Pantomim Színház előadása volt. Bizonyára az akkori fogadtatásnak is köszönhető, hogy a társulat — több budapesti program mellett — ismét vállalta Kecskeméten a fellépést. A Kocsis Pál Mezőgazda- sági Szakközépiskola hangulatos, Szecessziós dísztermében' összegyűlt közönség számára az első meglepetés minden bizonnyal az volt, hogy a produk- ’ dók mindvégig egyszemélyesek voltak. Nem mintha Nola Rae fantasztikus technikai tüdással és ötletességgel felépített színháza ebben a „szereposztásban” unalmasabbnak vagy szegényesebbnek bizonyult volna. A fergeteges humorú, filigrán hölgy számainak legtöbbje nem volt egyéb, mint egy-egy néhány perces gesztusköltemény esendőségeinkről, poénokra hegyezett groteszk játék korlátainak és ideáink mindennapi szembesüléseiről, kisebb-nagyobb ütközeteiről. Nola Rae rövid, jól koreog- rafált filozofikus kompozíciói általában egy könnyedén azonosítható — valamilyen foglalkozást (pincér, karmester, balett) leíró — vázra épültek. Ugyancsak kifinomult iróniáról tanúskodott a Nola szertelen pantomimja vagy a Táncos vacsora című szám. Ez utóbbi egyébként azok közé is tartozott, amelyekben nagyon fontos, szerkezetteremtő szerepet kapott a zene. A majdnem minden számban szomorú clown- arcot viselő, a századelő intellektuális, keserű, ironikus angol clown-tradícióiból is építő művész paródiái legtöbbjében jó arányérzékkel juttatott helyet a derűs játéknak, jóízű tréfának is. K. J. LEMEZ Sikerlista Ötödik alkalommal jelent meg B. Tóth László összeállítása az elmúlt esztendő sikerszámaiból. A vasárnap délutáni Poptariszhya című műsor sokat tesz a dalok népszerűsítésében, a slágerkovácsolásban. Meglehet, nem is abból lesz igazán befutott nóta, ami a legkitűnőbb kompozíció. De ha egyszer állandóan csak azt lehet hallani §— a vízcsapból is —, ha gondoskodik a sikerrevitelben a diszkós, a népszerű műsorvezető?! A B. Tóth. A Pop-Tari-Top címet viselő nagylemezre tehát az 1989- es esztendő legtöbbet játszott - szerintem nem a legjobb — dalai kerültek. A Bonanza Banzai, Zoltán Erika, Homonyik Sándor, a Neoton Família, a Bergendy Szalonzenekar, az Első Emelet, a Pa- Dö-Dö, a Bikini, a Dolly Roll, Csepregi Éva, Szandi, az Edda és a Napoleon Bid. bérelt magának helyett B. Tóth László lemezén. Szórakoztató egy csapat! És még meglepetés is van: B. Tóth — ó, a sokoldalú — ezúttal Zorán és Fenyő Miklós társaságában énekel. Pedig egyszer már megfogadta, hogy abbahagyja az éneklést. Ne higgyünk neki! A lemez főszereplője összekötő szöveget írt és mond, zenei rendezőként is debütál.,És énekel, mint említettem. Minden évben. Egész évben: B. Tóth. Van, aki már őérte is rajong. Például a lemezgyár. (SLPM 37359 — Favorit) (borzák) Nyereséges az osztrák állaim szektor Tavaly első ízben volt nyereséges az osztrák állami ipar, a nyolcvanas évek közepén végrehajtott nagyszabású szerkezeti átalakítások nyomán. Az osztrák vagyonkezelő társaságban tömörült állami iparvállalatok egyetlen év alatt hét százalékkal növelték bevételüket, és az államnak a 4,8 milliárd schilling nyereség után négyszázmilliót fizettek osztalékként. A jó eredményeket az 1985. évinél 25 ezer fővel kisebb, összesen mintegy 80 ezer fős létszámmal sikerült elérni. Óvatos a japán pénzvilág Jó néhány japán bank tervezi, hogy irodát nyit Kelet-Európá- ban, pénzt azonban csak keveset ajánlanak • fel. A szigetországban az az álláspont alakult ki, hogy a komolyabb hitelekig „még éveknek kell eltelniük”. A japán bankárok szerint a szabadpiaci viszonyok még korántsem jellemzőek e térségre, de mindenesetre még nem vertek elég mély gyökereket. A tartósnak ítélt politikai bizonytalanság és a hitelinformációk hiánya is akadályozza a japán tőke beáramlását. . Bankárok szerint először olyan vállalkozásokat fognak finanszírozni, amelyekben japán cégek is közvetlenül érdekeltek. Japán egyébként eddig 16 milliárd dollárt kölcsönzött Kelet-Euró- pának és a Szovjetuniónak, és ezzel a háttérrel egyelőre nem . akar többet kockáztatni, hiszen megeshet — velük —, hogy a politikai reformok nem a tervek szerint valósulnak meg. A japánok ezzel kapcsolatban nyilvánvalóan a délamerikai eset megismétlődésétől félnek, attól tartanak, hogy a térség országai kollektív fizetésképtelenséget jelenthetnek be. Figyelemre méltó az a vélemény, amely szerint egyes bankárok szívesebben kölcsönöztek Kelet-Európának addig, amíg az erős Szovjetunió állt a hátuk mögött. Az idei választásokhoz ugyanakkor nagy reményeket t fűznek, s bíznak a térség fokozatos politikai stabilizálódásában. (Reuter) Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy az Agroker-áruház mellett MEGNYÍLT B EM UTATÓTER M Ü N K ahol új, nyugati kivitelű LADA típusú gépkocsik árusítását kezdtük meg valutáért. BÍRÁL norvég kenőanyagok megoldják kenési problémáit. VÁSÁROLJON NÁLUNK! Címünk: Kecskemét, Halasi út 29. Telefon: 28-600/133. 812 Félnek a keleteurópai politikai zűrzavartól
