Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-21 / 67. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. március 21. MA ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI FŐPRÓBA Tudnivalók — vasárnapra A március 25-ére kiírt országgyűlési választások előtti választási kampány 23-án 24 óráig tart. Március 24-én 00 órától tart a kampánycsend, a választást megelőző 8 nap alatt — ebben az időszakban már benne járunk — tilos a választással kapcsolatos közvélemény-kutatási adatok közzététele.Mint dr. Balogh László, a megyei tanács megbízott osztályvezetője tájékoztatásából kiderül, rövidesen megtörténik az egyéni és a területi választó- kerületi szavazólapok szétosztása. (Holnapi számunkban egy-egy mintát is bemutatunk). A településeken központilag készült plakátokat helyeznek el a tanácsok, s ezeken a hirdetményeken a választással kapcsolatos tudnivalókat ismertetik. A választási bizottságok és a tanácsok apparátusai egyébként is készülnek a választás napjára, például ügy, hogy. ma a számítógépes információs hálózatot is igénybe véve országos főpróbát tartanak. A választással kapcsolatos tudnivalók egy részét ma ismertetjük, más részükre holnap visszatérünk. A legfontosabb, hogy szavazni csak személyesen, az állandó lakhely szerinti, kijelölt szavazókörben lehet. A szavazókörök nagyjából azonosak a novemberi népszavazásnál kialakítótokkal, és március 25-én reggel 6-tól 18 óráig tartanak nyitva. Az állampolgároknak a szavazáshoz magukkal kell vinniük az értesítőcédulát és a személyi igazolványt, vagy ha nem az állandó lakóhelyükön szavaznak, akkor a személyivel együtt az iga- zolást. Az állandó lakóhelyen történő szavazáshoz végső esetben elegendő a személyi igazolvány isi A szavazatszámláló bizottság elnöke megállapítja, hogy az illető jogosult-e a szavazásra, majd átadja a helyszínen lepecsételt szavazólapokat. Általános esetben két szavazólapot, mivel mindenkinek két szavazata van. Ez alól kivétel, ha valaki nem az állandó lakóhelyén szavaz, és ideiglenes tartózkodási helye kívül esik a lakhelye szerinti illetékes egyéni választókerület határain. Ő ebben az esetben csak a területi listára szavazhat, mégpedig az adott megyében vagy a fővárosban listát állítani tudó pártok között. Az egyéni jelölteknél a kiválasztott jelölt neve melletti négyzetbe kell + jelet tenni, vagy beikszelni. De csak egyet. Érvénytelen ugyanis a szavazat, ha egy jelzés sincs, ha kettő vagy több van, netán valaki csak az üres borítékot dobja az urnába. A területi szavazólapnál hasonló a feladat, a kiválasztott párt listájánál lévő négyzetbe kell tenni a plusz jelet vagy az X-et. Nincs jelentősége a nevek kihúzásának, újak beírásának, a sorrend megváltoztatásának. Ha egy helyen van X, akkor a szavazat érvényes. Érvénytelen, ha egy bejelölés sincs, ha kettő van, vagy ha nem dobják be a szavazólapot. Egyéni választókerületben akkor eredményes a választás az első fordulóban, s az a jelölt szerez mandátumot, aki megkapja az érvényes szavazatok több mint felét, feltéve, hogy a választók több mint 50 százaléka szavazott. Érvénytelen az első forduló, ha nem szavazott a kerület választópolgárainak több mint fele. Ekkor a második fordulóban ugyanazok ajelöltek indulhatnak, valamennyien mint az elsőben, és az győz, aki a legtöbb voksot kapja, feltéve, hogy szavaz a polgárok legalább egynegyede. Érvénytelen akkor lesz az első forduló, ha a választópolgárok több mint fele szavazott ugyan, de egyik jelölt sem szerezte meg az érvényes szavazatok több mint felét. Ilyen esetben a második fordulóban azon jelöltek indulhatnak, akik az elsőben legalább 15 százalékot értek el, ha ilyen nincs, akkor a legtöbb szavazatot kapó 3 jelölt. Képviselő az lesz, aki a második fordulóban a legtöbb érvényes szavazatot szerzi meg, feltétel itt is: a polgárok 25 százalékánál többnek kell voksolnia. A területi (megyei) listánál akkor eredményes a szavazás, ha a választó- polgárok — vagyis a megye szavazásra jogosult lakóinak — legalább fele leadja szavazatát. Ez a feltétele, hogy a területi listán megszerezhető mandátumok (Bács-Kiskunban 8) kiszámításához egy igen bonyolult szabály szerint egyáltalán hozzáfoghassanak. (Az ismertetőt holnapi lapunkban folytatjuk.) ' V. T. MSZDP-sajtótájékoztató Kecskeméten Sajtótájékoztatót tartott tegnap Kecskeméten a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete. A kamatadó megszüntetésével és a Marosvásárhelyen történtekkel kapcsolatos álláspontjukat ismertették, valamint tájékoztatást adtak a napokban megalakított ifjúsági szervezetük elképzeléseiről is. Marozsi Imre, az SZDP Kecskemét városi elnöke megelégedéssel nyugtázta az Alkotmánybíróság döntését a kamatadó eltörléséről. Tisztában vagyunk vele —hangsúlyozta—. hogy ezt a győzelmet nem könyvelhetjük el sajátunkként, a nép nyomásának engedett az egyszerű embereket megnyomorító rendelkezés visszavonásával a hatalom. A szociáldemokraták a jövőben, így a választások után is, fel kívánnak lépni majd az igazságot tipró, a népet sújtó hasonló intézkedések ellen. A marosvásárhelyi események miatt a szociáldemokraták aggodalmát tolmácsolta Komlós József szóvivő. Beszámolt arról, hogy csatlakoztak az SZDP országos vezetőségének ahhoz a felhívásához, amelyben az Európa Parlament, a Szocialista Intemacionálé és a Szakszervezetek Világszövetségének segítségét kérték a kérdésben. A sajtótájékoztató végén Lóhn János, az SZDP kecskeméti ifjúsági szervezetének (SZIM) egyik alapító tagja ismertette terveiket. A március 14-én, 62 taggal létrejött mozgalom célkitűzései között szerepel egy olyan ifjúsági klub létrehozása, ahol a „vékonypénzű” pályakezdők kulturáltan tölthetik el szabadidejüket. A SZIM felveszi a kapcsolatot nyugateurópai testvérszervezetekkel is, így mód nyílik olcsó csereüdültetésre, külföldi ta- nulmányutakra. Lóhn János beszámolt arról, hogy máris több meghívást kaptak, szombaton pedig holland szocialista fiatalokat fogadnak a megyeszékhelyen. N. N. M. HELYESBÍTÉS SAJTÓÉRTEKEZLETEN Megvert SZDSZ-es aktivista A Szabad Demokraták Szövetségének hétfőn megtartott budapesti sajtótájékoztatóján bemutatták azt a gyulai aktivistájukat, akit március 14-én éjjel, plakátragasztás közben inzultált két ismeretlen. Az SZDSZ-es Szabó Tamás elmondta, hogy a sajtóban korábban napvilágot látott verzióval ellentétben nem ők, hanem az MSZP plakát-ragasztói kezdeményezték a verekedést. Tetten ért ugyanis két férfit, amint a frissen kitett SZDSZ-es plakátokat rongálták. A szóváltásból verekedés lett, amelynek következményeként Szabó Tamás nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. X Morvái Ferenc független képviselőjelölt választási programja © MÓR VAI FERENC, a 6-os számú országgyűlési választókörzet független képviselőjelöltje az alábbi helyeken és időpontokban tartja I választási körzetére vonatkozó részletes programismertetőjét: március 21., 18 óra: március 22., 18 óra: 20 óra: BÓCSA, művelődési ház SOLTSZENTIMRE, művelődési ház FÜLÖPSZÁLLÁS, művelődési ház. FIZETETT HIRDETÉS! VÁLASZTÁSI HÍREK — KISKUNFÉLEGYHÁZÁN a Városi Tanács dísztermében dr. Garai István tart választási gyűlést 1990. március 2J-én, 17.30 órakor. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Fédisz — HERTELENDY LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőjelöltje az 1. sz. választó- kerületben választási gyűlést tart a kecskeméti Hosszú utcai altalános iskolában március 22-én, 18 órakor. Mindenkit szeretettel vár Hertelendy László és a Fidesz. — RÁCZ SÁNDOR, a 6. sz. választó- kerület független jelöltje ma Soltvadker- ten a művelődési házban tart választási gyűlést, holnap pedig Kiskörösön, a művelődési központban találkozik a választókkal az „1956 októbere” című emlékesten. Mindkét rendezvény 18 órakor kezdődik. — SÜDI BERTALAN, a 10-es számú országgyűlési választókerület független képviselőjelöltje március 22-én, 18 órakor Kunbaján a moziban, március 23- án, ugyancsak 18 órakor pedig Csikérián a művelődési házban választási gyűlést tart, ahová szeretettel várja az érdeklődőket. Mindkét alkalommal videovetítés is lesz, amelyen az országgyűlés sarkalatos törvényekkel összefüggő vitájában tett felszólalását ismerteti a jelölt. — AZ MDF ELNÖKE, ANTALL JÓZSEF LAKITELEKEN. A Magyar Demokrata Fórum március 22-én, csütörtökön Lakiteleken, a művelődési házban tartja utolsó választási nagygyűlését. A délután 16 órakor kezdődő rendezvényen beszédet mond Antall József, az MDF elnöke, Bethlen István közgazdász, Lezsák Sándor, a szervezet ügyvezető alelnöke, valamint Kánya Gábor, a Bács-Kiskun megyei 3. számú egyéni választókerület MDF-jelöltje. — A MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM választási nagygyűlést tart Kis- kunmajsán ma este 6 órakor, a művelődési házban. Beszédet mond: Fekete Pál, az 5. sz. választókerület MDF-jelöltje, Kozma Huba megyei listás képviselőjelölt és Nahimi Péter, választmányi tag. Közreműködik Birinyi József népzenész. A nagygyűlésen részt vesz dr. Pethő Ferenc amerikai professzor és a francia televízió forgatócsoportja. — SZÉKELYHIDY GÉZA, a Ma: gyár Néppárt képviselőjelöltje az alábbi időpontokban és helyeken tart választási nagygyűlést: március 21-én Dusnokon, a kultúrházban, március 22-én Nemesnádudvaron, a kultúrházban, március 23-án Kalocsán, a Szent István Gimnázium (Hunyadi u.) nagytermében. Valameny- nyi választási gyűlés kezdete: 18.30 óra. — POZSGAY IMRE államminiszter, a Szocialista Párt országos és megyei listáját vezető politikus 1990. március 21-én, 18 órakora Kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban választási nagygyűlést tart. A nagygyűlésen felszólal a Szocialista Párt megyei listáján induló Tabajdi Csaba miniszterhelyettes, dr. Brúszel László jogász, Gaboiják József megyei tanácselnök, Rácz Pál és dr. Szűcs Miklós főorvos. 20 órától a Kedisz ifjúsági házába (Erkel u. 1/A) kötetlen beszélgetésre várja Pozsgay Imre az érdeklődő választópolgárokat. — NAGY ATTILA, a Szocialista Párt (1. vk.) pártonkívüli képviselőjelöltje 1990. március 22-én, csütörtökön 17.30 órakor választási gyűlést tart Kecskeméten a Szent Imre utcai Általános Iskolában. A választási gyűlésre minden érdeklődő választópolgárt tisztelettel meghív. — A SZOCIALISTA PÁRT soltvad- kerti szervezete választási gyűlést tart március 22-én a helyi művelődési házban, 18.30-kor. A gyűlésen részt vesz és felszólal Tabajdi Csaba államtitkár, valamint Moravcsik Ferencné, Pszota Ferenc és Bella László jelöltek. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! — A SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE választási gyűlést tart március 21-én, 18 órakor Nemesnádudvaron a helyi művelődési házban. A rendezvényen a 7. sz. választókerület lakói megismerkedhetnek dr. Andriska Géza szabaddemokrata képviselőjelölttel és programjával. — SERES JENŐ, a Vállalkozók Pártjának képviselőjelöltje Kiskunfélegyházán a Platán Utcai Általános Iskolában, március 22-én 18 órakor tartja választási gyűlését. — KALOCSÁN, az Úttörőházban 22- én, 18 órakor tartja választási gyűlését Lakatos Tivadar, a 7. sz. választókerület V. P. képviselőjelöltje. — NYÁRLŐRINCEN, -a művelődési házban ma este 6 órai kezdettel választási nagygyűlést tart Kovács Géza, a Vállalkozók Pártja országgyűlési képviselő- jelöltje. — BÖRCSÖK ANDRÁST — szögezi le a Petőfi Népe főszerkesztőjének küldött levelében a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt — továbbra sem tekintik a párt hivatalos képviselőjelöltjének, önbejelentkezését továbbra is „törvényellenesnek” tartják, álláspontjuk tehat változatlanul az, hogy nem támogatják Börcsök András egyéni jelöltséget sem, és közlik, hogy nevezettet a megyei vezetőségben betöltött tisztsége alól a fegyelmi bizottság fölmentette. * * * Szerkesztőségünk a továbbiakban ezzel az üggyel nem kíván foglalkozni. Nem egyszer helyt adtunk a-felek véleményének, ám az álláspontok nem közeledtek. Úgy gondoljuk, a vitát — amely egyébként sem a közvéleményre tartozik — fölösleges a Petőfi Népe hasábjain folytatni. . Információnk persze van. Eszerint az Országos Választási Bizottság 1990. III. 13-án kelt határozatában elutasította az FKgP kifogását, igy — törvényesen — Börcsök András továbbra is az FKgP egyéni jelöltjeként van számontartva. A párt — három napon belül — az OVB-hez benyújtott, a Legfelsőbb Bírósághoz címzett föllebbezesben emelhet panaszt. Ez eddig még nem történt meg. A törvény egyébként azt mondja, az a jelölt, aki 750 ajánlócédulát megszerez — márpedig Börcsök András ezt megszerezte. így -^hivatalosan — jelöltnek kell tekinteni. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Nemzetek közötti barátságos labdarúgó- mérkőzés: Magyarország—Egyesült Államok 2—0 (1—0). Góllövők: Petres és Lim- perger. RMDSZ-NYILATKOZAT A vétkeseket felelősségre kell vonni! Bukarest, 1990. március 20., kedd A Romániai Magyar Demokrata Szövetség erélyesen figyelmeztette az ország vezetését a fenyegető veszélyre, arra, hogy a beadványok sorozatos mellőzése a szélsőséges elemek, mindenekelőtt a Vatra Romaneasca szervezet térnyerését segíti elő. A magát „művelődési egyesületnek” nevező Vatra Romaneas-. ca lényegében alig egy hónapja hallatja hangját. Minden szereplése fokozódó vadságáról tanúskodott, nyíltan a világ elé tárta soviniszta, nacionalista, idegengyűlölettől áthatott törekvéseit —mutat rá az RMDSZ országos elnökségének kedden kiadott nyilatkozata. „Marosvásárhelyen a ,békés’-nek indult tüntetés egyhamar tobzódássá fajult, szövetségünk székházának megostromlása, tagjainak, a szervezet vezetőinek és közöttük Sütő András írónak, a megyei szervezet elnökének súlyos bántalmazása a karhatalmi szervek jelenlétében olyan nehezen minősíthető Cselekmény, amely miatt a romániai magyarságot méltán tölti el növekvő aggodalom, a megfélemlítettség érzése, amely a diktatúra éveiben életünk állandó kísérője volt. Azzal a határozott kéréssel fordulunk az ország politikai vezetőihez, vizsgáltassák ki, kik garázdálkodtak Marosvásárhely utcáin, törve és zúzva, rettegést keltve minden becsületes emberben, kik szervezték meg a vandál akciót, kik biztosították a gör- gényi bunkósbotos zsoldosok beszállítását és leitatását, kik irányították a tomboló, fékezhetetlen tömeget a város legkülönbözőbb pontjain előre kijelölt célpontok ellen, amelyek között volt a Nemzeti Liberális Párt szervezetének központja is. Kérjük a vétkesek példás felelősségre vonását, megbüntetését.” A továbbiakban a nyilatkozat a több mint két és fél milliós magyarság nevében követeli, hogy a bűnös Vatra Romaneasca mozgalmat, amely a forradalmat megszentségtelenítette és véráldozatait beszennyezte, azonnali hatállyal tiltsák be, vezetőit vonják felelősségre és sújtsák a törvény teljes szigorával. Ellenkező esetben, az RMDSZ véleménye szerint, az ország a pusztító polgárháború szakadékába zuhanhat, s ezzel mérhetetlen károkat mér magára, eltávolodik az összeurópai fejlődésvonaltól, elszakad a civilizált világtól. „Mivel a romániai magyarság veszélyhelyzetben van és fenyegetettsége nyilvánvaló, a rendőrség és a hadsereg teljesítse hivatását, védelmezze a közrendet és a nyugalmat, szavatolja a lakosság, apolitikai pártok és mozgalmak székházainak, tisztségviselőinek védelmét.”—mutat rá a dokumentum. Végezetül arra kéri a nemzeti kisebbségeket, támogassák az RMDSZ követeléseit a közös ügy érdekében. Megköszöni tagjainak, hogy nem engedtek a provokációknak s arra biztat: soha erőszakhoz ne folyamodjunk, a romániai magyarság őrizze meg nyugalmát, higgadtságát, bízzon a politikai vezetés józanságában és szilárdságában. A budapesti magyar—román értelmiségi csúcstalálkozó nyilatkozata a marosvásárhelyi események kapcsán A Budapesten megtartott kétnapos magyar—román értelmiségi csúcstalálkozó résztvevői kedd délután konszenzussal nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kifejtik álláspontjukat a marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban. „Mi, magyarországi és romániai értelmiségiek, akik 1990. március 19—20-án találkoztunk Budapesten, hogy őszinte párbeszédet folytatva megpróbáljuk végre természetessé és normálissá tenni a népeink közötti kapcsolatokat, aggodalommal értesültünk a március 19-én Marosvásárhelyen történt erőszakos és felelőtlen cselekedetekről, amelyek megrontják a nemzetiségek kapcsolatait, megzavarják az erdélyi románok és magyarok békés együttélését, és ezzel meggátolhatják és kompromittálhatják a romániai társadalom demokratizálódási folyamatát. Az ilyen cselekmények veszélyeztetik Románia beilleszkedését a mai és a holnapi Európába. Megdöbbenéssel és felháborodással értesültünk arról, hogy Sütő Andrást, a kiváló írót, aki már á múlt rendszerben is megszenvedett méltóságteljes és bátor magatartása miatt, most magyar testvéreivel együtt ismét bántalmazták olyan személyek és csoportok, amelyek nem fogták fel, hogy az etnikumok közötti párbeszédben érvekre van szükség, nem erőszakra. Hisszük és-valljuk, hogy minden kormány kötelessége óvni és oltalmazni állampolgárai életét, valamint az egyéni és kollektív jogokat. Ami bennünket illet, mi, Budapesten összegyűlt magyarországi és romániai értelmiségiek, felhívással fordulunk valamennyi társadalmi és politikai tényezőhöz, hogy tanúsítson felelősségérzetet, mértéktartást, józanságot, és kijelentjük, hogy az ellentétek szításának minden kísérletére a megegyezés, a megértés megannyi tettével válaszolunk. Budapest, 1990. március 20. A találkozó résztvevői” A helyzet drámai Nem csökkent a feszültség Marosvásárhelyen, ahol az esti órákban ismét véres események történtek. A város főterén román tüntetők megtámadták az ott békésen várakozó magyarokat. Szemtanúk szerint Maros megye román lakta településeiről több mint 10 autóbusszal és teherautókkal szállították a vandál pusztítást végző románokat Marosvásárhelyre. A tüntetők durván bántalmazzák az utcákon található magyarokat, akik menekülni próbálnak. A Vatra Romaneasca szélsőséges nacionalista szervezet által vezényelt román csoportok fejszékkel, vasdorongokkal támadnak. Az első jelentések szerint számos sérültet szállítottak kórházakba, a főtéren véresre vert emberek fekszenek, a helyzet drámai. Tiltakozó demonstrációk a romániai magyarokért Az MDF és az SZDSZ kezdeményezéséhez csatlakozva több párt szervezésében demonstrációt tartottak kedden este a Hősök terén. A téren sokezren gyűltek össze, hogy kifejezzék szolidaritásukat az erdélyi magyarokkal, és tiltakozzanak a romániai, marosvásárhelyi véres események ellen. A Himnusz elhangzása után Sinkovits Imre olvasta fel Sütő András március 17-én írt levelét, melyben a román kormányzattól követeli, hogy azonnal lépjen közbe a magyarságot ért artocitások megszüntetése érdekében. Kányádi Sándor romániai magyar költő élesen elhatárolta magát a Marosvásárhelyen történtektől. Hangsúlyozta, hogy a fasiszta csoportosulások nem dúlhatják fel a forradalom eddig elért eredményeit. Románia nevében bocsánatot kért a történtekért, és kérte az egybegyűlt tömeget, ne vonuljanak a román nagyköv,etség elé, mert az nem használna az ügynek. Göncz Árpád a Magyar írók Szövetsége nevében szólt a nagygyűlés résztvevőihez. Mint mondotta: a Magyar írók Szövetségének választmánya mélységes megdöbbenéssel értesült a történtekről, Sütő András és környezete bántalmazásáról. Leszögezte: a kulturális autonómiát a magyarságtól senki meg nem tagadhatja. Felelőssé tette a helyi hatóságokat, amiért tétlenül szemlélték, hogy a magyarok elleni gyűlölet idáig fajult. Felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy a gyűlölet és a harag rossz tanácsadó, s csak rendíthetetlen, nyugodt méltósággal szabad rá válaszolni. Csurka István, az MDF elnökségének tagja arról szólt, hogy reményeink ellenére Romániában sajnos nem szűnt meg teljesen a diktatúra. Pedig a demokrácia mindenütt azt kell hogy jelentse, hogy a szabadsághoz, az egyenlőséghez mindenkinek, a kisebbségnek is joga van. Úgy tűnik azonban, Romániában egyesek megijedtek a demokráciától. Hangoztatta, hogy Európa ma új egység felé halad, és kérte a jelenlévőket is, ne engedjék, hogy ezt egyes erők megváltoztassák. Mindenkinek tudomásul "kell vennie, hogy az Európához való tartozás csak a demokrácia és a szabadság elvei alapján valósítható meg. Bejelentette, hogy az MDF az ENSZ-hez fordul, és ha nem szűnik meg a magyarok üldözése Romániában, a Biztonsági Tanács összehívását is követelni fogják. Felolvasta azt a tiltakozó levelet is, amely a magyarellenes pogrom azonnali beszüntetéséért és a felerősödő sovinizmus ellen emel szót. Kónya Imre, a Független Jogászfórum képviselője arról szólt, hogy a világban mindenütt, így Romániában is igaz: a csőcselék csak azokat bántja, akik mögött nem áll senki. Ezért is fontos, hogy a magyar nemzet teljes szívével az erdélyi kisebbség ügye mellé álljon. Ehhez azonban szükséges erőink egyesítése, ami egyáltalán nem könnyű feladat. Nehéz elfelejteni sérelmeinket, legyőzni át nem gondolt előítéleteinket. Azonban tudomásul kell venni, ha csatlakozni kívánunk Európához, ez elengedhetetlen követelmény. Ezután felolvasták a jogászfórum üzenetét a román néphez, s hangoztatta: bízunk abban, hogy képesek lesznek eltakarítani a forradalmi események szennyes hordalékát. Felszólította a magyar kormányt, tegyen meg mindent az ott élők biztonsága érdekében, és az ENSZ-et, hogy követelje ugyanezt a román kormánytól. Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ ügyvivője arról szólt, hogy hazánk végtelen türelemmel szemlélte, ami az erdélyi magyarsággal történik, ám ez a türelem fogytán van. Követelte Ion Iliescu és Petre Roman romániai vezetőktől, hogy azonnal tegyenek-intézkedéseket a magyarságot ért sérelmek orvoslására, és hassanak oda, hogy soha többé ilyen ne fordulhasson elő. Mint mondotta: mi nem vonjuk kétségbe a határokat, de követeljük, hogy az erdélyi magyarság legyen szabad. Aki ezt nem veszi figyelembe, a magyar demokrácia teljes erejével találja szemben magát. Hazánk nem tűrheti többé tétlenül erdélyi magyar testvéreink bán- talmazását. Keresztes Sándor, a KDNP elnöke azt emelte ki beszédében, hogy az átalakulás hosszú folyamat, s az elmúlt évtizedekben a román népbe táplált nacionalizmust nagyon nehéz megváltoztatni. Segíthet azonban a keresztény értékek elterjesztése, ami egyébként egész Nyugat-Európában előnyösen alakította a demokráciát. Sebestyén László, a Magyar Néppárt nevében a tiltakozó nagygyűléshez szólva kiemelte: mindenkinek tudomásul kell vennie Európában, hogy a magyarokat immár nem lehet titokban bántalmazni. Felhívta az ENSZ vezetőit, foglalkozzanak komolyan a magyarság ügyével. Kérte a román demokratákat, fogjanak össze magyar testvéreikkel, mert csak ez vezethet a megbékéléshez. Németh Zsolt, a Fidesz választmányi tagja azt emelte ki: nemzeti érdekünk, hogy Erdélyben a magyarok magyarok maradhassanak. Ugyancsak nemzeti érdekünk fűződik ahhoz, hogy az erőszakot ne hagyják büntetlenül, s hibbant, részeg csőcselék ne okozhasson beláthatatlan következmányekkel járó felfordulást, hiszen ez újból lángba boríthatja Romániát. Prepeliczay István, a Független Kisgazdapárt főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy mintegy 5 millió azoknak a száma, akik bár szülőföldjüköri élnek, távol vannak hazájuktól. Sorsuk nem lehet közömbös, s az egész világnak ki kell állnia az elnyomott magyar nemzetiség érdekében. Ezért hazánknak is kötelessége, hogy segítsen felrázni a világ népeit, s tudatosítsa, mi történt a magyarsággal. Csepella Imre az Erdélyi Szövetség képviseletében szólalt fel, s arra kérte az egybegyűlteket: értsék meg, nem az egész román nemzet tette azt, ami az elmúlt 24 órában történt. Az atrocitás senkinek sem jó, s nem lehet vezérelv a jövőben sem. Az önrendelkezéshez minden népnek, így az erdélyi magyaroknak is joga van. A tiltakozó nagygyűlés befejező aktusaként Debreczeni Károly református lellcész közös imára hívta fel a jelenlévőket, majd az egybegyűltek elénekelték a Székely Himnuszt. Tiltakozó demonstrációk voltak ezenkívül Debrecenben, Nyíregyházán, Kaposvárott, Szegeden, Győrött is. A FORRÁS TILTAKOZÁSA Megrendüléssel tiltakozunk a romániai magyarüldözések ellen. Ebben a légkörben életveszélybe került Sütő András és ugyanez fenyegeti írótársainkat, a kiemelkedő gondolkodókat és a romániai magyarság tömegeit is. Kérjük az írószövetséget, hogy nemzetközi fórumokon emelje fel szavát az elemi emberi jogok védelmében. FORRÁS SZERKESZTŐSÉGE 7f & t
