Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-12 / 61. szám

A VESZPRÉMIEK KEZDIK Mától: szovjet csapatkivonások Hétfőn megkezdődik a szovjet csapatok kivonása: a sort a déli hadseregcsoport veszprémi gépesített lövész egységének egyik zászlóalja nyitja meg. A kö­zelben lévő hajmáskéri vasútállomáson rakodnak be az alegység páncélozott szállító harcjárművei, s mint­egy 300 katonával együtt indulnak el az első szerelvé­nyek a Szovjetunióba. Erről Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője tájékoztatta az MTI munkatársát. Azzal kapcsolatban, hogy máris olyan hírek terjen- genek, miszerint a jövő év június végéig újabb szovjet katonák érkeznek Magyarországra, elmondta: a ki­képzési terveiknek megfelelően május végéig leszerel­nek és visszatérnek hazájukba a szolgálati idejüket Magyarországon letöltött szovjet sorkatonák. Helyet­tük június közepéig mintegy 10 ezer szovjet katona érkezik, a leszerelőknél jóval kevesebb. Csak azokhoz az alakulatokhoz jönnek, amelyek 1990 júniusánál később hagyják el hazánkat. A leszerelők helyére első­sorban a különböző harc- és gépjárművek vezetői, illetve fontosabb harci, technikai eszközök kezelői érkeznek, akik nélkül a kivonás további tervszerű végrehajtása elképzelhetetlen lenne. Tehát nem lét­számnövekedésről, hanem a szükséges állományvál­tásról van szó. A szóvivő elmondta azt is, hogy a szovjet fél kezde­ményezése alapján a magyar—szovjet vegyes bizott­ság, amely a szovjet csapatok magyarországi tartóz­kodásával összefüggő, elsősorban a lakosságot és a polgári szerveket érintő vitás kérdések kivizsgálásá­nak és megoldásának szerve, felhívást adott ki. Ebben értesíti az érdekelt magyar kereskedelmi és más gaz­dálkodó szervezeteket, hogy a déli hadseregcsoport­nál érvényes rendszabályok szerint a hazánkban ide­iglenesen tartózkodó szovjet csapatok árut—ideértve az építőanyagokat is — csak készpénzfizetéssel, vagy az árucikk ellenértékének előzetes átutalásával vásá­rolhatnak. (MTI) Néhány szót a bevallások kitöltése során előforduló, tipikusnak mondha­tó problémákról. Ä határidőben benyújtott vállalko­zói adóbevallások legtöbbször előfor­duló hibája, hogy az adatok — annak ellenére, hogy kerekíteni kell — nem ezer forintban szerepelnek rajta. Emi­att több mint 1100 főnél elvégeztük a kerekítést, természetesen az adózók egyidejű értesítése mellett. Eddig több mint 400 bevallás eleve feldolgozhatatlan volt. Ezek benyújtóit személyesen vagy írásban megkeres­sük. Jelentős az alá nem írt adóbevallá­sok száma, melyek rendezése csak az adózók megkeresése útján történhet. Több száz, a személyi számot hibásan feltüntető bevallás is érkezett, melyek feldolgozása csak a javítás után történ­het meg. Igen sok a számszaki hiba, ennek az a leggyakoribb oka, hqgy a különböző igazolások adatait pontat­lanul másolják át. (Folytatás a 2. oldalon) VAN, AKI ELFELEJTI ALÁÍRNI Adóbevallásról, félidőben A Bács-Kiskun Megyei Adófelügye­lőségen folyamatosan, dolgozzuk fel — saját számítástechnikai eszközök se­gítségével — a beérkezett adóbevallá­sokat. Március 7-ig több mint 29 ezer adóbevallás érkezett be, ebből vállal­kozói hétezer, míg személyijövedelem- adó-bevallás huszonkétezer. Mint ismeretes, az egyéni vállalko­zók február 28-ig nyújthatták be 1989. évi vállalkozási tevékenységük eredmé­nyét tükröző adóbevallásukat. A ma­gánszemélyek március 20-ig tehetnek eleget az adóbevallási kötelezettségük­nek. Az eddig benyújtott személyijövede- lemadó-bevallások közül tizenkétezer adó-visszaigénylést tartalmaz. Eddig 7481 fő részére 25 millió forint visszaté­rítést teljesítettünk. A feldolgozott információk szerint a magánvállalkozók a lejárt határidő el­lenére csak részben teljesítették beval­lásbeadási kötelezettségüket. A megyé­ben működő egyéni vállalkozók részére ' 15 300 bevallási egységcsomagot pos­táztunk ki, ennek még a felét sem töl­tötték ki, illetve nyújtották be. Elgon­dolkodtató ez annak tudatában, hogy a vállalkozói adóbevallást valamennyi egyéni vállalkozónak be kell adnia, még akkor is, ha tevékenységéből jöve^ delme nem keletkezett. Természetesen ebben az esetben nem fizet adót, de erről „nemleges” bevallással tájékoz­tatnia kell az adóhatóságot. Torlódás a jugoszláv határátkelőhelyeken Szigorúan végrehajtják a jugoszlá­viai határátkelőhelyeken a szövetségi végrehajtótanács azon rendelkezéseit, amelyek szerint a külföldiek az utazás­hoz szükséges holmikon kívül csak ap­róbb ajándékokat vihetnek be az or­szágba, a jugoszláv állampolgároknak pedig 50-65 százalékos vámot kell fizet­niük minden olyan, poggyászukban lé­vő áruért, amely nem tekinthető szemé­lyes holminak. Mindezek hatására a hét végén a horgosi, a kelebiai és a tompái határátkelő magyar oldalán szinte ál­landósult a 10-12 órás várakozás. Gya­korlatilag szinte nem is akadt olyan be­utazó, akinél csak apróbb ajándékot ta­láltak volna a mindent átkutató vámo­sok. Szombaton Kelebiánál 800, Hor­gosnál 4000 turistát nem engedtek át, mivel nem voltak hajlandók arra, hogy csomagjuk többletét, a rendeletnek megfelelően, letétbe helyezzék. Részké­néi a jugoszláv határhoz vezető út men­tén és a betorkolló földutakon több száz szovjet, lengyel és román gépkocsi vesztegel. Az ottani vámhivatal pa­rancsnoka az MTI tudósítójának el- mondta, hogy akadtak olyanok, akik négyszer is megpróbáltak átjutni Ju­goszláviába, de mindannyiszor ered­ménytelenül. A szabálytalan parkolá­sok miatt megnőtt a balesetveszély, több esetben csak a rendőrök segítségé­vel tudták helyreállítani a rendet. Az át­jutni szándékozók értetlenül, felhábo­rodva, de tovább várakoznak. (MTI) Csakazértis? Röhögött az egész ország a rádiókabaré nem is olyan régen elhangzott műsorán, amely kifigurázta honi ünneplé- si szokásainkat. Azt a „legvidámabb-barakk-beli" mód­szert, ami a hétfőből szombatot, a keddből pénteket, vasár­napból munkanapot csinált, a szocialista (azóta se kiala- | kult) embertípus legnagyobb örömére, és a gazdasági ha­tékonyság (úgy tűnik, véglegesen elmaradt) teljes diadalá- ra. Es én, botor, még azt hittem, hogy ennek a „vívmány­nak" is befellegzik végre, hisz az utóbbi esztendőben akko­ra változások következtek be kicsiny honunkban — nem szólva a geopolitikai viszonylatokról -—. hogy csak na! Hittem, mert valami hit nélkül már végképp a semmire fut ki a megtépázott idegrendszerű, gyökereiktől is megfosz­tott ember. . Abban bíztam, hogy ostoba, felesleges rendelkezésekkel nem nyomorgatják tovább. Hogy végre, az ünnepeink is visszanyerik tisztességüket, az átértékelésben helyére ke­rül a muhi csata, Mohács, és a többi... Politikai szem­fényvesztésből vagy meggyőződésből? Már mindegy, csak legyen végre rend! Abban, amit az ÚR a világ megteremté­sének hat fáradalmas napja után jónak látott megparan­csolni: a hetedik nap a pihenésé. Nyilván tapasztalatból tudta, mennyit lehet egyhuzamban dolgozni... Jó pár ezer évvel azután Mózes híres-neves kőtábláján jóváhagyta a Legfelsőbb Hatóság parancsát; s e tényből arra is következtethetni, hogy az ünnepekkel, revízióikkal történelmi hagyomány foglalkozik. Egy biztos, a 3. paran­csolat így szól: „Megemlékezzél arról, hogy az Úr napját megszenteljed." (Mellékes körülmény, hogy míg a hegyen a kőbe vésésével bíbelődött, népe — magárahagyottan — azonnal a pluralizmus útjára lépett s elkezdte imádni az aranybornyút. Azért végül mégis csak rend lett...) Az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság rendezte kapcsolatait az egyházakkal; a szabad vallásgya­korlást a parlament döntése visszaemelte az állampolgári jogok sorába. Mindszenty hercegprímás hírhedt beszédéről bebizonyosodott, hogy dzt nem mondta, amit hallani akar­tak szájából, sőt már tér-névadó lett Esztergomban. A szerkesztő nem javítja át a I-t kicsire, x párt választási szórólapjára a Himnusz első sorát nyomtattatja; legfeljebb a kortesgyűlésen, ilyen, amolyan rendezvényen nincs tíz ember, akivel egyszólambon kibicsakló hangok nélkül el lehetne énekelni a nagy fohászt. Szerzetesrendek megváltó segítségét reméljük oktatásban, betegápolásban, szegé­nyek gyámolitásában. Az egyházaktól reméljük, hogy lelki szénánkat segít újra összevillázni... És akkor jön az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, megjelenteti rendelkezését a Magyar Közlönyben — 8/ 1990. szám 4/1990. (I. 31) — és újra hétköznapot csinál a vasárnapból. Csakazértis. Mózes, hozd a kő táblát! Oda kell csapni... Nagy Mária ­I Március 15-éről a megye szinte min­den településén közösen emlékeznek meg a helybeli pártok, szervezetek, in­tézmények, a legtöbb helyen a korábbi évek hagyományai szerint: koszorúzás­sal, kulturális programok rendezésével, fáklyás felvonulással. Kecskeméten, a megyei város taná­csa szervezésében, 10 órakor kezdődik az ünnepi megemlékezés a Kossuth- szobomál. A helyi pártök, üzemek stb. március 14-én, 12 óráig jelenthetik be koszorúzási szándékukat a városi ta­nács művelődési osztályán. Kiskőrösön, az Országos Petőfi Sán­dor Társaság és helyi csoportja szervezi a délelőtt 10 órakor kezdődő ünnepsé­get a Petőfi téren, illetve a költő szülő­házánál. Ezt követően a művelődési központban mutatják be emlékműso­rukat a Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola tanulói, a helyi fúvós- zenekar közreműködésével. Délután 3- kor, a Petőfi téren — rossz idő esetén a művelődési házban — a Megamorv Petőfi Bizottság szervezte program ke­retében adja elő Petőfi visszatér című táncjátékát a Halas táncegyüttes. A műsor előtt Morvái Ferenc beszámol a Petőfi-kutatások jelenlegi helyzetéről. Kiskunfélegyházán is 10 órakor kez­dődik a március 15-ei megemlékezés, a helyi közművelődési egyesület és a vá­rosi tanács rendezésében. A Petőfi té­ren tartandó ünnepség után a városbeli politikai szervezetek koszorúznak. Dunavecsén, a \ „Füstbe ment terv ...” falujában már 14-én megkez­dődnek az ünnepi programok. A tele­Március 15. méltó megünneplésére készülnek településeink pülés melletti Nagyréten 17 órakor új fát ültetnek a hat éve kivágott egykori Petőfi-fa helyére. Másnap délelőtt 10 órakor kezdődik a megemlékezés a fő­téri Petőfi-szobomál. A helyi szerveze­tek tisztelgése után koszorút helyeznek el az emlékműnél a Duna-melléki em­lékhelyek delegációi is. Szalkszentmártonban 16 órakor tart­ják a megemlékezést a „fekete-kenyér­re” hazatérő Petőfi-szobomál. A ren­dezők — a Petőfi-kör tagjai — a meg­emlékezés és a koszorúzás után foga­dást adnak az irodalmi múzeum ivójá­ban. Szabadszálláson a műemléki köz­ségháza előtt gyűlnek össze az ünnep­lők, hogy méltóan megemlékezzenek március idusáról. A nagygyűlés után koszorúzás is lesz az izsáki úti Petőfi- szobomál. Baján a Magyar Néphadsereg alaku­lata 14-én délután 2 órakor felveszi a Mészáros Lázár altábornagy Lövész- dandár nevet. Az első felelős magyar kormány hadügyminisztere itt szüle­tett. A nagytudású hadvezérnek, a Ma­gyar Tudományos Akadémia tagjának, a szabadságharc hős katonájának em­lékét örökitik meg ezzel. Március 15-én a szigeten kezdődik a városi megemlékezés a Petőfi-szobor előtt, 10 órakor. Közreműködnek: az ifjúsági fúvószenekar, a Liszt Ferenc énekkar, a Gemenc táncegyüttes és a Kecskeméti Katona József Színház tagjai. Bácsalmáson 9 órakor ünnepi isten­tiszteletet tartanak a római katolikus templomban, majd a Kossuth parkban gyülekezik a város népe, hogy koszorút helyezzen el az emlékmű előtt. Innen a Kossuth-szoborhoz vonulnak, ahol meghallgatják, a diákok Föltámadott a tenger című irodalmi összeállítását, majd a résztvevők egy-egy szál virágot helyeznek el a szobor talapzatán. Katymáron az emlékműsort ugyan­úgy a tanulók adják, mint az elmúlt években. A változás csak annyi, hogy most nem az iskolában, hanem a ta­nácsház mögötti téren az egész község közösen ünnepel. A helyszín megvá­lasztásával el akaiják kerülni a külön­böző pártok esetleges vitáját. Szeremlén felújították az elesett hő­sök emlékművét. Az avatásra 11 óra­kor kerül sor, majd a művelődési ház­ban folytatódik a megemlékezés. Itt adják át a Szeremle Községért kitünte­téseket, majd a neves helyi néptánc­együttes ad műsort. Sükösd nagyközségben a Hősök te­rén ünnepelnek, az általános iskola énekkarának közreműködésével. Tompán a római katolikus templom­ban tartják a községi ünnepséget, 9 órai kezdettel. Ezen a megemlékezésen avatják fel az I. és II. világháború tom­pái áldozatainak nevét megörökítő em­léktáblákat. Az ünnepély szónoka Ki­rály Zoltán országgyűlési képviselő lesz. Sz. K.—F. P. J.—G. Z.—P. S. (Folytatás a 2. oldalon) Készülnek a szavazólapok Megkezdődött a március 25-ei választásokra a szava­zólapok nyomtatása. Először azokat készítik el, amelye­ken az egyéni képviselőjelöltek szerepelnek a 176 válasz­tókerületben. A pártlistákat tartalmazó szavazólapok nyomtatása csak március 18-án kezdődhet, mivel márci­us 17-éig van lehetőségük a pártoknak, hogy a listákon változtatásokat hajtsanak végre, illetve listakapcsolást jelentsenek be — közölte az MTI kérdésére Mácsay Jó­zsef, a BM választási irodájának munkatársa. Elmondta, hogy azok a pártok, amelyek a szavazást megelőzően legalább 8 nappal közük listájuk kapcsolását, a listájukra leadott összesített szavazatok arányában szereznek man­dátumot. A bejelentéssel egyidejűleg azonban közölni kell a választási bizottsággal, hogy az egyes jelöltek mi­lyen sorrendben jutnak mandátumhoz. Az esetleges fista- kapcsolások tényét az adott területi választási bizottsá­gok nyilvánosságra hozzák. Mácsay József szólt arról is, hogy március 19-én tech­nikai főpróbát tartanak. A 176 egyéni, illetve a 20 területi választókerületbe telepített számítógépeket bekapcsolják az országos rendszerbe. A szavazatszámláló bizottságok ezen a napon „vizsgáznak” a jegyzőkönyvek kitöltéséből is, ugyanis ezek adatait beviszik a számítógépekbe. A választási iroda munkatársa hangsúlyozta, hogy azok is választhatnak, akik esetleg elvesztették kopogta­tócédulájukat, hiszen a cédula csupán értesítés arról, hogy az illetőt felvették a választók névjegyzékébe. A személyi igazolvány felmutatása azonban mindenkép­pen szükséges a szavazáskor. Azoknak a választópolgá­roknak viszont, akik 1989. december 31. óta megváltoz­tatták állandó lakóhelyüket, a korábbi lakcímük szerint illetékes tanácstól kell igazolást kérniük arról, hogy tö­rölték őket a választók névjegyzékéből. Ezt az igazolást március 25-én már az új állandó lakóhelyen történő sza­vazásnál kell bemutatni a szavazatszámláló bizottság­nak. (MTI) Új csarnok — új termék Jakabszálláson A Jakabszállási Népfront Mezőgaz­dasági Szakszövetkezet műanyagaga- £ata több mint tízéves — 35 embert foglalkoztat. A Csepel Művek itteni gyáregységének megszűnésével átvet­tek 14 dolgozót, mivel épp termelésbő­vítés van náluk. Kialakítottak egy új üzemcsarnokot, hogy csökkentsék a műhelyek zsúfoltságát, s jobb körülmé­nyek között dolgozhassanak. Megke­resték a Rico Kötszerműveket, fel­ajánlva gyártási és fejlesztési kapacitá­sukat. Személygépkocsikhoz elsőse­gélydobozt akartak gyártani. Kétéves előkészítő munka után a Kermi enge­délyét is megkapták. 1990-re 150 ezer darabra szerződtek.. (Kép és szöveg: Méhes! Éva) ( Az első negyed­évben negyvenezer elsősegélydobozt készítenek az asz- szonyok. 9 M edgy esi Fe­re ne ne 21 évig volt gépmunkás a Cse­pel Művek jakab­szállási üzemé­ben. Az elavult forgácsológépek után most korsze­rű fröccsöntő gép­pel dolgozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom