Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-09 / 58. szám
POLITIKAI NAPILAP XLV. évf. 58. szám Ara: 4,30 Ft 1990, március 9., péntek MA: Képviselőjelöltek Bács-Kiskun megye egyéni válasz tó - kerületeiben (Melléklet) Röplapok az elnök ellen (4. oldal) Bizonytalan csirketartók (4. oldal) .............. •.. ......................- -..........................Go rbacsov borsos árat szabott a litván függetlenségért cserébe A kis ország is követelhetne kártérítést ' Mihail Gorbacsov szerint Litvánia függetlenné válása esetén át kell térni a két ország kereskedelmében a szabadon átváltható valutában történő elszámolásra — közölte Algirdas Brazauskas, a Litván KP első titkára, parlamenti elnök szerdai vilniu- si tévényilatkozatában. Mihail Gorbacsowal a hét elején folytatott megbeszéléseiről elmondta, hogy az áttérés rendkívül súlyos helyzetbe hozná a köztársaságot: ugyanis jelenleg a világpiaci áraknál átlagosan háromszor olcsóbban kapja a köztársaság az energiahordozókat és nyersanyagokat az össz-szövetségtől. (Folytatás a 2. oldalon) Elsőként Gáspár Sándort, a SZOT volt elnökét, Buda Istvánt, az OTSH nyugállományba vonult államtitkárát, Komócsin Mihályt, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának volt első titkárát, Papdi Józsefet, Csongrád megye volt tanácselnökét és Tímár Mátyást, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét, korábbi miniszterelnök-helyettest kérdezte a bizottság vagyoni helyzetükről, ingatlanjaikról, családtagjaik anyagi viszonyairól. Valamennyien tanácsi lakásban élnek, s négyen közülük a törvényes lehetőséggel élve, megvásárolták lakásukat — ki készpénzzel, ki 35 éves részletre. A meghallgatás során kiderült, hogy a volt funkcionáriusok egyike sem halmozott fel szembeszökően nagy vagyont, ingatlanjaik mérete, értéke nem tekinthető túlzottnak. Gáspár Sándor 28 ezer forint HARiMINCÖTMILLIÓS MEGRENDELÉS A FÉMIPARI KISSZÖVETKEZETBEN Örökölhető az üzletrész ( Tudósítónktól.) ■ Az Országgyűlés a múlt évben megjelent XV. számú törvénnyel módosította a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvényt. Ennek folytán a szövetkezeti vagyon terhére juttatható üzletrész kibocsátásával lehetővé vált a tagság vagyonérdekeltségének a megteremtése. Kiskunfélegyházán a Fémipari Kisszövetkezet életében is számottevő változást hozott az 1989-es esztendő, hiszen a sokáig megdönthetetlennek hitt elv: a szövetkezeti vagyon oszthatatlansága, már nem érvényesült. A tagság a további munkájának eredményeként gyarapodó vagyonnak részben vagy teljes egészében a tulajdonosa lehet. A tulajdont megtestesítő értékpapír, „üzletrész” örökölhető és az ön- kormányzat döntésétől függően a szövetkezeten belül értékesíthető is. Akik 1988 végén tagjai voltak a szövetkezetnek, és tagsági viszonyuk a következő évben is fennállt, azok részesülhetnek az alapüzletrészben. — Ez utóbbi névre szóló értékpapír. A tagok, üzletrészük után, osztalékot kapnak az éves adózott nyereség és a kötelezettségek teljesítése után fennmaradó összegből. A Fémipari Kisszövetkezet tavaly is megőrizte fizetőképességét, szerencséjére üzleti .partnereinek hasonló volt a helyzete. Tény, hogy a jövőben nem mindig lesz így. Az árak bizonytalansága megnehezítette az anyagbeszerzést, veszélyeztette a termékek eladhatóságát is. Mindezen felül több cég csupán kész- pénzfizetés mellett hajlandó anyagot szállítani, ami újabb bonyodalmakat okozhat. A kisszövetkezetnek mintegy 35 millió forintos megrendelése van 1990-re, de újabb piacot kell felkutatnia — most már a tulajdonos felelőssé- ■ gével — ahhoz, hogy az egész évi megélhetését megalapozza. A közösség a korábbinál száz személlyel kisebb létszámú, kisszövetkezetté alakulásakor ugyanis — a jobb kereset reményében — többen kiléptek. Akik viszont a közösségben maradtak, valószínűleg nem bánták meg, tavaly összességében 22 százalékkal emelkedett a fizetésük. A korábbi merev, központi irányítás helyett most elvileg lehetővé válik, hogy az egységes nyereségadó befizetése után a megtermelt érték fölött szabadon rendelkezzék a közösség.i Szabó Mihály elnök szerint a szocialista piac elvesztése szerényebb mérték- 1 ben érintette ugyan a kisszövetkezetet, de remélik, hogy a termékértékesítés kedvezőbbé válhat, és a vezetőség képes lesz a gazdálkodást a piaci viszonyok alakulásának megfelelően még rugalmasabbá tenni. N. L. Jm 4 9 Szűrőtartály rézcsöveit szerelik a kisszövetkezetben. havi nyugdíjat kap, 88 négyzetméteres lakásán felül egyszobányi haszonélvezeti joggal rendelkezik fia hétvégi házában. A SZOT volt elnöke hangoztatta: soha nem volt szándékában a vagyonszerzés, s minden ingóságát a saját keresetéből vette. 1945-ben két olyan házat is felajánlottak .neki, amely kitelepített sváboké volt, ám ő egyiket sem fogadta el. A politikai felelősséget firtató kérdésre elmondta: nem tartja indokoltnak, hogy az MSZP elnöksége őt és néhány társát jelölte meg minden bajok okozójaként. Úgy vélte: az ország válságba jutásáért nem lehet néhány tucat embert felelőssé tenni, hiszen ezt a rendszert csaknem mindenki kiszolgálta, talán könnyebb is lenne azokat összeszámolni, akik nem ezt tették. Buda István esetében nem is a 17 ezer forintos nyugdíj, hanem a 21 (Folytatás a 2. oldalon) FALUGYŰLÉS HARKAKÖTÖNYBEN Szolgáltatást a pénzünkért Címzett a Démász és a fogorvos Kevés kritika érte a harkakötönyi tanácsot a kedd esti falugyűlésen, pedig Tobak Csaba társadalmi tanácselnök beszámolója végeztével még biztatta is az embereket, legyenek kemények, amikor véleményt mondanak a munkájukról. • Végeredményben nem kellett sok bátorság az ilyetén biztatáshoz, hiszen azzal a tanácselnök is tisztában volt, hogy a háromtagú tanácsi stáb keményen megdolgozott az elmúlt esztendőben, karöltve a falu népével, akik maguk is kétmillió forintnyi társadalmi munkával járultak hozzá a beruházásokhoz. Bővítették az iskolát, vizesblokkot létesítettek a művelődési házban, buszvárót építettek, s mindezt azután, hogy éppen csak átadták a szép, tágas egészségházat. Az alig több mint ezer lelket számláló Harkakötöny fiatal településnek számít, hiszen ma is magabíró, tevékeny ember, aki az első építési telket kimérette magának a házépítéshez. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek idős, megfáradt emberek, főként a külterületi tanyákon, akikről a lakosság véleménye szerint is példamutatóan gondoskodik a tanács. Most például, bármily szűkös anyagi helyzetnek néz is elébe, támogatni kívánja a külterület villamosítását. A kevés kritika azonban, ami elhangzott, jogosnak bizonyult, ha nem is mindig írandó a tanács számlájára. A szeméttelep kialakítása például évek óta húzódó ígéret maradt csupán, bár a megvalósulásába most a földtörvény módosítása is beleszólt. Keserű kifakadások és tehetetlen magyarázkodások csaptak össze a közvilágítás gyakori és hosszan tartó meghibásodása fölött. Sokszor hetekre sötétbe borul a falu egy-eey utcája, s ebben a tanács épp olyan kiszolgáltatott, mint a lakosság. Mire a Démász szerelőt küld, mindenkinél elszakad a türelem cérnája. Éppen az együtt gondolkodás eredményeképp, a falugyűlésen fogalmazódott meg a közös álláspont: tartson az áramszolgáltató is szerelőt a faluban, mint a vízmű, hiszen a megemelt vízdijaknak is többszörösét teszi ki a vidéket külön is sújtó áramszámla. Fiatal pedagógusnő panaszolta fel a közösségjogos sereimét. Súlyos Százezreket áldoztak a fogorvosi rendelő felszerelésére, hogy megóvják gyermekeik fogazatát a rendszeres szűréssel, kezeléssel. A naponkénti rendelés előbb heti kettőre fogyatkozott, most pedig úgy áll a helyzet, hogy teljesen esetleges, ott találják-e a fogorvost a munkaidejében vagy nem. A tanácselnök válaszában hathatós ellenőrzést és intézkedést helyezett kilátásba. A fiatalok több kulturált szórakozási lehetőséget sürgettek, az idősebbek pedig a garázda fiatalokra panaszkodtak. Volt olyan hozzászóló, aki vályoggal rakatná be a diszkó újra meg újra kitört ablakát, a fékezhetet- len legényeket pedig kalodába záratná. Bár a javaslatot derültség fogadta, a tanácselnök szilárdabb közbiztonságot ígért az új körzeti megbízott munkába állásával. Harkakötönyt a pártok is megtisztelték, úgyszólván minden képviselőjelölt eljött, hogy a falugyűlés végeztével öt-öt pfercben bemutatkozzék a választópolgároknak. H. T. A TIZENKÉT PART KÉPVISELETÉBEN Demszky Gábor, Kosa Lajos és Raffay Ernő utazik Moszkvába Demszky Gábor (SZDSZ), Kosa Lajos (Fidesz) és Raffay Ernő (MDF) képviseli megfigyelőként az országos listát állított 12 pártot a hétvégén Moszkvában, a Magyarországon állomásozó szovjet haderők kivonásáról rendezendő újabb kormányközi tárgyaláson. E három személyt a pártok jelenlévő képviselői a Parlamentben tartott megbeszélésen csütörtökön jelölték ki, az egyes szervezetek javaslatai alapján. A megfigyelőkre bízták, hogy — a tervezett megállapodás pontos szövegének ismereteben — az aláírási ceremónián is részt kívánnak-e venni. A szovjet csapatkivonási megállapodást követően a tizenkét párt várhatóan közös nyilatkozatot tesz a témában. (MTI) Nyolc vajdasági gimnáziumban lesz magyar tagozat Vajdaság autonóm tartományban az új tanévtől kezdve a szabadkai, becsei, zentai, zombori, kovini, becskereki, topolyai és újvidéki gimnáziumban működik majd magyar tagozat — közölte Djordje Nadrljanski tartományi oktatási miniszter. Gondolkodnak azon, hogy ezen felül lehetőség van Szenttamáson is égy magyar tagozat indítására. Mindezt a tartomány középiskolai oktatási rendszeréről szóló új törvénytervezet tartalmazza. A dokumentumot most közvitára bo- csájtják, s megvitatás és elfogadás végett áprilisban kerül majd az autonóm tartomány képviselőháza elé. KÉT HÉTRE LEÁLL A SZIM Több mint száz embert bocsátanak el Ezen a héten már másodszor tartottak munkásgyűlést Kecskeméten a KNORR—Szerszámgépipari Művek gyáregységében. Kedden az első ülésen jelentették be, hogy március 9-én két hétre leállítják a gyárat és a dolgozókat szabadságolják, illetve 122 embert elküldenek. Az utóbbiak kisebb hányada korkedvezményes nyugdíjba mehet, akik pedig még nem közelítették meg a nyugdíjkorhatárt, azok 3 hónapra felmentést kaptak a munka alól, és bérük 80 százalékát kifizetik. Ezek az intézkedések természetesen mélységesen felháborították a gyár dolgozóit és ezért csütörtökre újabb munkásgyűlést hívtak össze, amelyekre meghívták Jakab Mátyás vezérigazgatót is. A többszáz dolgozó előtt Pintye Jenő szb-titkár bevezető szavai után Jakab Mátyás vezérigazgatónak kellett volna válaszolnia a hozzá eljutott kérdésekre, de azok közül csak néhányra adott választ. Elmondta, hogy a vegyes vállalatban a KNORR nyugatnémet cég vagyonrésze 2,3 miihó márka, ami csupán 38 százalékos részesedést jelent. Felhívta a figyelmet arra, hogy a KGST-piacon a gépipari kereskedelem áll, raktárra nem termelhetnek, mert csődbe jutnak. Két megoldás lehetséges: vagy. a teljes csőd, vagy néhány száz embert el kell küldeni. A vezérigazgató ezután a vegyes vállalat megalakulásáról, a nemzetközi gazdasági helyzetről s egyebekről, beszélt, azonban a munkásokat egy dolog érdekelte: mi lesz velük? Ezt a gondot még az sem oszlatta el, hogy három-négy év múlva — mint azt a vezérigazgató felvázolta — milyen fantasztikus fejlődés megy végbe a magyar gépgyártásban. Sőt, az sem vigasztalta a megjelenteket, hogy a napokban két gazdasági igazgatót leváltottak, a vezér- igazgatóságon mindössze egy hivatali gépkocsi van, s nem érdekelte, ki, milyen diplomatatáskával jár dolgozni, hogyan öltözködik — amiről a vezér ugyancsak szót ejtett. A hozzászólók azt firtatták, miért kell feláldozniuk a törvényben biztosított szabadságukat, mi lesz a munkásasszonyok gyermekeivel a nyári időszakban, miért kell embereket elküldeni, milyen felelősség terheli emiatt a vezetőket,-van- e l egyáltalán beleszólása a szak- szervezetnek a munkások érdekvédelmébe — hogy csak a legfontosabbakat említsük. A válaszok nem voltak megnyugtatóak. A szakszervezetnek gg&s ezt a vezérigazgató jelentette ki — nincs lehetősége a beleszólásra! A nyári szabadság eltöltésére, a gyermekek felügyeletére, valamint a szabadság idejére járó bérre vonatkozó kérdésre a szakszervezet egyik főbizalmija válaszolt. Lehetőség nyílik üdültetésre, a dolgozó anyáknak a reggelenként! későbbi kezdésre, a dolgozókat pedig a szabadság idejére nem a teljesítmény, hanem, órabér szerint fizetik. Többen javasolták munkástanács létrehozását, s annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy nem tudják elfogadni a vezetés elképzeléseit. Jó néhányan azt kifogásolták, hogy a gyárban a német irányítás érvényesül. Ezt tagadta a vezérigazgató, bár megemlítette, hogy némi disszonanciát ő is tapasztalt. Az emberek csalódottak voltak, nem ezt várták ettől a munkásgyűléstől, nem csak időt kívántak eltölteni, hanem tisztázni szerették volna azokat a kérdéseket, amelyek a sorsukat befolyásolják. Ezért azután kurtán-furcsán — tömegesen felállva helyeikről — elhagyták a gyár bemutatótermét, amely előtt ott állt a vezérigazgató úr vadonatúj Toyotája. Gémes Gábor ■i: Idősebbek emlékezhetnek rá: az ötvenes évek közepén a kisvárosok mondogatták először, hogy világunk nem az elképzelhető világok legjobbika. Panaszaikból egyértelművé vált, hogy a természetes fejlődés megerőszakolása, a szigorú központosítás, életterük csökkentése, önállóságuk megnyirbálása az életidegen rendszer bűne. A volt megyeszékhelyek^- Sopron, Baja— tiltakoztak leghangosabban háttérbe szorításuk miatt. A többi kisvárosnál fájdalmasabban érintette e településeket a különböző megyei szervezetek, hálózatok kialakulása. Önállóságukon kívül befolyásukat is elvesztették. (Azt csak mellékesen, bár nyomatékosan jegyzem meg, hogy a megyeszékhelyektől is „elvették” a többnyire a polgárság áldozatkészségéből alapított, fenntartott, gyarapitott intézményeket a kórháztól a könyvtárig, a vízműtől a helyi újságig.) A közeli hetekben formálisan is megszűnő régi rendszer irányítóinak szemében a kisváros majdnem olyan gyanús volt, *mint a kispolgár, a kisipar. A kisvárosi jelző beszűkültséget, kisszerűséget, elmaradottságot jelentett. Némely úgynevezett politikusoka múlt káros örökségének tekintették a kisvárosokat. Fellazultak a személyes kapcsolatok a fel- duzzasztott nagyvárosokban, bomladoztak a falusi közösségek, de a tíz-harmincezer lakosú településeken kialakult, személyes kapcsolatok, a többékevésbé általánosan elfogadott szokások megnehezítették az erőszakos külső beavatkozások érvényesülését. A politikai elnyomás lanyhulása után a nagyvárosok szívóhatásával kellett megküzdenie e településtípusnak. A lakosság ellátását szolgáló intézményeket elsősorban az ipari központokban, a nagyvárosokban fejlesztették leginkább. A központi funkciókat szolgáló létesítmények (áruház, főiskola,'többféle hivatal) és a munkaalkalmak erőteljesebben vonzották a községekből elköltözőket, mint az alacsonyabb szerepkörű kisvárosok. Mivel ez utóbbiak az arányosnál kevesebbet markolhattak a központi nagykalapból, több helyütt a meglévő népesség igényeinek kielégítése is gondot okozott, arról nem is szólva, hogy a „kvóták" megállapításánál rendre megfeledkeztek a hivatalos besprolás nélkül is e kisvárosokhoz kötődő vonzáskörzetek ellátásának követelményeiről. Időszerű kérdésekről tanácskozik a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja és Baja Tanácsa kisvárosi konferenciája. A rendszerváltozással fölértékelődnek a kisvárosok, el kell gondolkodni a hogyan továbbon. Ezért övezi nagy figyelem a tanácskozást. Heltai Nándor t DOLGOZIK A VAGYONELSZÁMOLTATÓ BIZOTTSÁG Szóbelizők a Parlamentben „Szegények” a lista elején A Parlamentben csütörtökön megkezdte munkáját a vagyonelszámoltatással megbízott országgyűlési bizottság. Eke Károly, a bizottság elnöke bejelentette: a vagyonnyilatkozatra kötelezett 400, állami és pártfunkciót betöltött, illetve jelenleg is viselő vezető többsége már elküldte a vagyonnyilatkozatát, így megkezdődhetett az érintettek szóbeli meghallgatása is.
