Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-06 / 55. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. március 6. KÖZÖS ÉRDEKELTSÉG* A BÉKÉS ÁTMENETBEN Mit tegyenek a csehszlovákiai magyar mozgalmak? A csehszlovákiai magyar mQZgal- maknak az ország demokratikus erőivel együttműködve kellene törekedniük a nemzetiségi jogok érvényesítésére és védelmére — hangoztatta egyebek között a pozsonyi Új Szónak adott nyilatkozatában Varga Sándor, a pozsonyi kormány kisebbségi ügyekben is illetékes miniszterelnök-helyettese. Varga Sándor a lap hétfői számában megjelent inteijújában azt fejtegette, a csehszlovákiai forradalmi változások nyomán a szlovákiai magyarság társadalmi lehetőségei is pozitív értelemben megváltoztak tavalyhoz képest. November 17-ét követően létrejöttek a szlovákiai magyarság politikai és társadalmi mozgalmai, szakmai szövetségek, egyesületek, fórumok alakulhattak. Varga Sándor kijelentette: a középeurópai régióban szinte törvényszerű, hogy az elmúlt több mint négy évtized diktatórikus viszonyainak összeomlása során és a születő demokrácia folyamatában a szélsőségek is hangot kapnak. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a nemzetiségi jogokat semmibe vevő, türelmetlen nézetek nem az egész csehszlovák társadalmat jellemzik. Varga Sándor ezt követően elsősorban a Polgári Fórum, szlovákiai testvérszervezetet, a Közvélemény az Erőszak Ellen mozgalmat és a demokratikus kezdeményezést említette meg, azt hangoztatva: a csehszlovákiai magyar mozgalmaknak elsősorban velük egyetértésben és összhangban kellene cselekedniük. „A kemény követelések politikája jelenleg igen látványos és talán népszerű is lehet, de hosszabb távon azért sem kifizetődő, mert a politikai élet perifériájára sodorhatja a leghitelesebb személyiségeket is és ez végül is káros a szlovákiai magyar politikai mozgalmak szempontjából” — jegyezte meg. SZOVJETUNIÓ: Tervezet az elnöki rendszer bevezetéséhez Rendkívül széles jogkörrel ruházza fel a mindenkori szovjet államfőt és két új intézmény felállításáról intézkedik az elnöki hatalomról szóló törvénytervezet, amelynek szövegét egy héttel az elnöki rendszer bevezetéséről dönteni hivatott népképviselői kongresszus előtt, hétfőn hozták nyilvánosságra Moszkvában. A tervezetet kivonatosan ismertette a szovjet hírügynökség. A törvénytervezet szerint az államelnököt közvetlen szavazás útján ötéves időtartamra választják, s megválasztásához szükséges, hogy országos szinten a választáson részt vevők felénél többen szavazzanak rá. Az elnök nem lehet 35 évesnél fiatalabb, illetve 65 évesnél idősebb. Az államfő feladatáiról rendelkező rész szerint az elnöknek általánosságban ellenőriznie kell az állampolgárok jogainak érvényesülését, feladata a szovjet alkotmány és a törvények betartásának ellenőrzése, az ország szuverenitásának, biztonságának cs területi épségének védelme. Biztosítania kell a legfelsőbb államhatalmi szervek együttműködését. Az elnök hivatott képviselni a Szovjetuniót külföldön és az országon belül, s ő látja el a szovjet fegyveres erők főparancsnoki tisztét. Széles körű jogokkal ruházza fel a tervezet az elnököt a parlament vonatkozásában. Az államfőnek jelentést kell előterjesztenie az ország helyzetéről a Népi Küldöttek Kongresszusának ülésein. Az elnök javaslatot tesz a kormányfőnek, a Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének személyére, a Legfelsőbb Bíróság összetételére, valamint a legfőbb bíró és a főügyész személyére vonatkozóan. A tervezet a Legfelsőbb Tanács múlt heti ülésén heves vitát váltott ki. A parlamenti ellenzékként működő régióközi képviselői csoport bírálta az elnöki rendszer bevezetése kapcsán a sietségei és a tervezet előkészítetlenségét. Tény. hogy széles körű társadalmi vitára aligha van idő, ugyanis a tervek szerint az egy hét múlva esedékes népképviselői kongresszus hivatott elfogadni a szovjet alkotmány módosításával járó elnöki rendszer bevezetését és megválasztani az első elnököt. LITVÁNIA Abszolút győztes a Sajudis A Sajudis, a litvániai népfrontmozgalom tovább erősítette a február 24-i Választásokon már megszerzett pozícióit. A választások március 4-ei második fordulójában a képviselő nélkül maradt 45 választási körzetből 28-ban tartottak választást. Vasárnap 26 mandátum sorsa dőlt el, mert két körzetben a szavazásra jogosultak felénél kevesebben járultak az urnákhoz, így az ott elért eredmények érvénytelenek. A 26-ból 18 olyan képviselő lett, akit a Sajudis is támogatott. Kilencen a független Litván KP tagjai. Az SZKP platformjához hű litván kommunisták most vasárnap 11 jelöltet indítottak, de közülük senkinek sem sikerült győznie körzetében. A 141 litván parlamenti helyből 116 már foglalt, s közülük 90 a Sajudis képviselőié, illetve a szervezet által támogatott személyiségeké. A független Litván KP 36 képviselői mandátumot szereztek, míg a Moszkva-barát LKP négy helyhez jutott. A vilniusi parlamentben kívülük még a szociáldemokraták, a kereszténydemokraták, és a zöldek képviseltetik magukat. A még hiányzó mandátumokról e héten, szerdán, csütörtökön és szombaton döntenek á választók. Modrow Moszkvában A szovjet vezetés meghívására hétfőn délután munkalátogatásra Moszkvába érkezett Hans Modrow. Az NDK kormányának elnökét a szovjet főváros repülőterén Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök köszöntötte. Modrow az előrejelzések szerint kedd délutánig lesz Moszkvában. Megbeszélései középpontjában bizonyára a német egység megteremtésével összefüggő kérdések állnak. Várhatóan kedden fogadja őt Mihail Gorbacsov. Forrongó Üzbegisztán Négy halálos áldozatot és 92 sebesültet követelt a menekültkérdés megoldatlansága miatt szombaton kirobbant újabb súlyos zavargás Üzbegisztánban. A Taskent közelében fekvő Párként városában valóságos csata dúlt a városi pártbizottságot és a helyi rendőrőrsöt ostromló tömeg, valamint a rendfenntartó alakulatok között. A belügyi erők lőfegyvert használtak a tömeg oszlatására. A szovjet belügyminisztérium ügyeletese az MTI tudósítójának elmondta, hogy a négy halálos áldozat egyike rendőr, s a 32 polgári sebesült mellett a helyi rendőrség 16 alkalmazottja és a kivezényelt belügyi csapatok 44 katonája is megsebesült. A láncreakcióra emlékeztető üzbegisztáni konfliktus hátterében egy február végi eset áll. A szombati tüntetés résztvevői ugyanis amiatt tiltakoztak, hogy a városban és környékén telepítették le a szomszédos bubinsz- ki járásból elűzött török menekülteket, akiket a február végi pogromok nyomán telepítettek át a Párként környéki szanatóriumokba és üdülőkbe. Sokukat a város kórházában ápolják, miután a gyújtogatások nyomán égési sérüléseket és más sebesüléseket szenvedtek. Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) kell hajtani a személyi állomány kivonását. A megállapodást az MDF szerint a jelenlegi kormány is megkötheti, amennyiben a feltétel betartható. Az MDF álláspontját támogatta a Kereszténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazdapárt is. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke, Petrasovits Anna a témával kapcsolatban arról is szólt, hogy Magyarország egyoldalú elszakadása a Varsói Szerződéstől nem járható út, ugyanígy hazánk semlegessége nem teremthető meg egyoldalúan, ehhez nemzetközi garanciák is szükségesek. A Szabad Demokraták Szövetségének képviseletében Tölgyessy Péter, aki egyébként üdvözölte azt, hogy a találkozóra végre megméretett pártok kaptak meghívást, a szovjet csapatok lehető legrövidebb időn belüli kivonását szorgalmazta. Hozzátette: amennyiben ezt a jelenlegi kormány a tárgyalásokon el tudja érni, nem ellenzi, hogy a Németh- kormány kösse meg a megállapodást, ám ha erre nem képes, ezt már hagyja az új Minisztertanácsra. Ugyancsak a lehető leggyorsabb kivonást támogatta Szabó Tibor, a Vállalkozók Pártjának elnöke. Orbán Viktor a Fidesz álláspontját ismertetve leszögezte: ellenzik, hogy a szovjet csapatok kivonásáról a jelenlegi kormány kössön megállapodást. Ezt a Fidesz csak egy esetben tudná elfogadni magára nézve kötelezőnek, ha 1990. június 16-áig az utolsó szovjet katona is elhagyná hazánk földjét. Nyers Rezső, az MSZP elnöke pártja azon véleményét tolmácsolta, hogy kár olyan feltételekhez kötni a kivonást, ami esetleg lassítaná a megegyezést, ezért nem javasolta a határidőhöz való merev ragaszkodást. Hozzátette: természetesen az MSZP is egyetért a lehető legrövidebb időn belüli kivonással, s a kormány erre próbáljon megoldást találni a kétoldalú megbeszéléseken. Egyúttal kérte, hogy a szovjet csapatok kivonása ne legyen választási kampánytéma. Több párt képviselője kérte a kormányfőt, hogy tisztázza a Du- na-gate ügy kapcsán pénteken mondott országgyűlési felszólalásában említett „MSZMP-puccs- terv” hátterét. Amennyiben az eset komoly volt, miért maradt el a büntetőjogi felelősségre vonás? — tudakolták. A pártok által feltett kérdésekre először Németh Miklós válaszolt. A jelenlegi parlament még hátralévő munkájával kapcsolatban elmondta: a kormány a március 14- ei ülésszakra csupán két törvényjavaslatot kíván beterjeszteni: az 1945 és 1963 között törvénytelenül elítéltek rehabilitációjáról szóló, valamint az egyházi ingatlanok elidegenítési tilalmáról szóló törvényjavaslatokat. A szovjet csapatok teljes kivonását illetően kijelentette: a magyar kormány két éve intenzív tárgyalásokat folytat a szovjet kormánnyal a csapatok végleges kivonásáról, s jelenleg is mindent megtesz a lehető legkorábbi csapatkivonás érdekében. Mint mondotta, az Országgyűléstől februárban kapott felhatalmazás alapján a kormánynak kötelessége e tárgyalások folytatása, illetve lezárása. A szerződésnek mindössze egyetlen pontja vitatott: a szovjet fél szerint a harci egységeket 1991. június 30-áig, a technikát és egyéb anyagokat 1991. augusztus 31-éig vonják ki teljes egészében hazánk területéről. A magyar kormány pedig azt az álláspontot képviseli, hogy a teljes kivonásnak 1991. június 30-áig be kell fejeződnie. A kormányfő úgy vélte: ameny- nyiben a választások után hivatalba lépő kormányra bíznák a megállapodás megkötését, valószínűleg az sem tudna a jelenleginél közelebbi időpontban megegyezni. Mindenekelőtt azért, mert az új kormánynak először a programját kell az Országgyűlés elé terjeszteni, s számos olyan kérdés is szerepel majd az asztalán, amelyet a jelenle-, gi Minisztertanács sürgős teendőként „hagy” utódjára. Németh Miklós reagált a nagy visszhangot keltett pénteki országgyűlési felszólalásával kapcsolatos megjegyzésekre is. E fórum előtt is megismételte: a sajtó által puccskísérletnek keresztelt szervezkedés elhalt, nem voltak olyan tárgyi bizonyítékok, konkrétumok, amelyek alapján ügyészségi eljárást lehetett volna indítani. Ezért úgy döntött — mivel a „szervezkedés” nem veszélyeztette a békés átmenetet —, nem kelt pánikot a terv nyilvánosságra hozásával. Az Országgyűlés előtt most azért tett említést mégis az esetről, hogy példával is illusztrálja: a titkosszolgálat az átmenet békés jellegének mégőrzése érdekében működött, s egy ilyen szervezet sajátos eszközeire, szakembereire szükség van. Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője ezt követően ismertette a konkrét ügyben folytatott vizsgálat menetét, amelyre a kémelhárító szolgálat kapott megbízást. Utalt arra, hogy e vizsgálat során több személy — közöttük két volt MSZMP-tag — telefonját lehallgatták, ám csak Olyan információkhoz jutottak, hogy „mi lenne, ha”. E szándék azonban még nem merítette ki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának bűncselekményét. A pártok végül is nem jutottak konszenzusra a szovjet csapatok kivonásának befejezését illetően. Ugyanakkor elfogadták a Németh Miklós kormányfő által felkínált lehetőséget, hogy képviselőik szerdán összeülnek és meghallgatják a kormány megbízottjainak — Somogyi Ferenc külügyi államtitkárnak és Borsits László vezérkari főnöknek — tájékoztatóját a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonásáról folytatott eddigi tárgyalásokról. A miniszterelnök — egyes pártok képviselőinek véleményére reagálva — egyébként nem látja akadályát annak, hogy a 12 párt megfigyelői jelen legyenek a csapatkivonásról folyó tárgyalásokon, ám véleménye szerint erről a szovjet felet is meg kellene kérdezni. . Lapzártakor a találkozó még tartott. Mi minősül államtitoknak? A sajtószabadság és az államtitok összefüggéseiről adott tájékoztatást a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában hétfőn Ilcsik Sándor belügyminiszterhelyettes. Mint mondta, a megszüntetett belső elhárítással foglalkozva a sajtó olyan, a titkosszolgálati munka egészére és annak részleteire is vonatkozó információkat hozott nyüvánosságra, amelyek megőrzése államérdek lett volna. Ugyanakkor elismerte, hogy a államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1987. évi törvényerejű rendelet elavult, de — mint mondta — figyelmen kívül hagyni mégsem lehet, mert jelenleg még hatályos. Azzal kapcsolatban, hogy miért tett feljelentést a budapesti rendőr- főkapitány Bajcsi István volt állambiztonsági tiszt ellen, a miniszterhelyettes a jogszabályra hivatkozott, miszerint ha államtitoksértés valakinek a tudomására jut, annak kötelessége feljelentést tenni. Megjegyezte azonban, hogy véleménye szerint nem várható súlyosabb ítélet, mégpedig főképp politikai okokból. A feljelentés igy elsősorban precedens jellegű, és célja megakadályozni a titkosszolgálati munkával foglalkozó újább' adatok* államérdekekét sértő nyilvánosságra kerülését. Hozzátette:-^' belső- biztonsági szolgálat iratainak 80-90 százalékát valóban megsemmisítették, de senki sem lehet bizonyos abban, hogy nem maradtak-e meg még titkos adatok az egykori belső biztonsági szolgálatnál dolgozó tisztek birtokában. Több kérdést kapott a miniszterhelyettes Németh Miklós miniszterelnöknek az elmúlt héten a Parlamentben tett kijelentésére, miszerint a múlt év november elején puccskísérlet jutott tudomására egy ismeretlen bejelentő által. Ezzel kapcsolatban Ilcsik Sándor annak a véleményének adott hangot, hogy a miniszterelnököt nem politikai érdekek késztették arra, hogy erről beszéljen. Ugyanakkor szerinte az is tény, hogy a Belső Biztonsági Szolgálat által készített jelentések között csak egyetlen, decemberben készült anyag foglalkozik egy feltételezett baloldali szervezkedéssel. (MTI) A kisebbségi bizottság tervei BUKAREST i < Kisebbségügyi minisztérium felállítását és nemzetiségi törvény elfogadását tartja szükségesnek a román parlament kisebbségi bizottsága, amely hétfőn Bukarestben ülést tartott. A kilencórás tanácskozáson 12 pontos azonnali intézkedési tervet ajánlott elfogadásra a bizottság az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács Végrehajtó Irodájának. Lőrincz László, a kisebbségi bizottság alelnöke terjesztette elő a 12 pontos intézkedési tervet, amely szerdán kerül az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács Végrehajtó Irodája elé, ezután a kormány is tárgyat a kisebbségi szövetségek követeléseiről, majd a parlament vizsgálja meg az előterjesztéseket. A kisebbségi szövetség 12 pontja egyebek között megállapítja, nem halogatható tovább a kisebbség- ügyi minisztérium felállítása. Ennek alapvető feladata, hogy — összhangban a román állam nemzetiségi politikájával;--“ támogassa a nemzeti kisebbségeket egyéni és kollektív jogaik gyakorlásában-. Javasolja továbbá, hogy Románia újj készülőben lévő alkotmánya szénr tesítse és garantálja a nemzetiségek egyéni és kollektív szabadságtörekvéseit. Szükségesnek tartja, hogy dolgozzák ki és a parlament fogadja el a kisebbségi törvényt, amely írja elő a kisebbségi jogok gyakorlati megvalósításának módozatait. Az előterjesztés szerint teljes mértékben biztositani kell a nemzeti kisebbségek részére az anyanyelvi oktatást. Indítványozza, hogy az oktatásügyi minisztérium április 15- éig dolgozza ki a kisebbségi iskola- hálózat új oktatási rendjét, s kormánydekrétum határozza meg a nemzetiségi oktatás rendszerét. Követeli az intézkedési terv egyik pontja, hogy Romániában vonjanak vissza minden olyan törvényt és rendelkezést, amelyet a diktatúrában hoztak a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak sérelmére, a jogegyenlőség visszaszorítására. DÖNTÖTT A KALOCSAI TANÁCSÜLÉS Elfogadták a költségvetést — Vörös csillag helyett máltai kereszt A résztvevők szerint Kalocsán évek óta nem volt ilyen heves hangulatú tanácsülés, mint legutóbb. Harmadszorra tárgyalta a testület az idei költségvetést, s így is csak hosszú vita után sikerült dönteni. Szinte valamennyi intézményvezető kevesellte az összeget, melyet az évi működésükhöz biztosított a tanács. Különösen áll ez a kórház fenntartására, mert például dr. Palásty József főorvos szerint legalább 15 millió forinttal többre lenne szükségük. Ilyen feltételek mellett pedig a rekonstrukció csupán álom marad. Szalóki István tanácselnök válaszában kifejtette, hogy a kalocsai kórház a megye többi városához viszonyítva alulfinanszírozott, műszerellátottsága ezáltal korszerűtlen. Csakis a megye költségvetéséből lehet a hiányzó összeget pótolni. Dr. Kuczy Károly hozzászólásában summázta a kialakult kapcsolatrendszereket, bírálva a jelenlegi helyzetet. A tanácsülés végül is elfogadta a többszörösen megtárgyalt költségvetési javaslatot. Ezután Kalocsa város címeréről tárgyalta testület. A vita végén elfogadott új kalocsai címer leírása a következő: vörös háttérben ezüst színű bástyákon ugyanilyen színű gólyák csőrükben arany színű kígyókat tartanak, középen szintén aranyszínű máltai kereszt. A bástyák tövében a kalocsai mocsárra jellemző növényzet és kék folyócskát átívelő, aranyszínű felvonóhíd látható. E két legfontosabb napirendi pont után úgynevezett kényes témák következtek. Az új sportcsarnok, melyet már másfél éve át kellett volna adni, több mint duplájába kerül a tervezettnek. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint a módosításokról, a költségtöbbletről hiányosan tájékoztatták a szakemberek a tanácstestületet. Ám azt a javaslatot, hogy a tanács bízzon meg független szakértőket annak kivizsgálására, hogy történt-e pazarlás, s ha igen, ezért ki a felelős, nagy többséggel elvetették. Ezt követően a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző keretében működő Korona étterem pénzügyi vizsgálatát tárgyalták. Több kifogás merült fel Molnár Ferenc igazgató ténykedése ellen, de a konkrétumok alaposabb kivizsgálása később várható. A tanácstestület visszavonta a Molnár Ferenc kitüntetésére tett javaslatát. Dr. Siklósi Csaba a kórházban uralkodó állapotokkal kapcsolatban interpellációt intézett a tanácsüléshez. Egyebek között kifogásolta a kórház vezető dolgozóiból alakult kft. etikai és jogi visszásságait. A testület közérdekű bejelentésként fogadta dr. Siklósi felvetéseit, amit komoly kivizsgálás követ majd. Zs. Kovács István TEMESVÁRI PER Mit tartalmazott a Magyarországgal kapcsolatos titkos terv? ' Hétfőn újabb fővádlott állt a temesvári katonai törvényszék tanácsa előtt: Ion Popescu ezredest, a Temes megyei milícia főfelügyelőségének volt parancsnokát hallgatták ki, aki szintén igyekezett menteni magát a felelősség alól. Arról vallott, hogy december 16-án Tudor Postelnicu belügyminiszter kérette a telefonhoz és jelentést kért tőle a temesvári helyzetről. „Elmondtam, hogy 31 tüntetőt tartóztattunk le, mire Postelnicu kijavított, mondván, hogy már 70 a letartóztatottak száma, ő a Securitátétól ezt a jelentést kapta. Utánanéztem, és kiderült, Postelnicunak volt igaza, jobban ismerte a temesvári fejleményeket, mint én” — mondotta, majd hozzátette: ennek az lett a következménye, hogy „áthelyezték” a megyei pártbizottság épületébe, Radu Bálán első titkár mellett kabinetfőnökként teljesített szolgálatot „Ebben a beosztásban dolgozva jól emlékszem arra, hogy Radu Bálán mindig azt mondta nekem, nem szabad a tömegbe lőni, bármi történjék is”. Áz estébe nyúló tárgyaláson Popescu ezredes azt állította, hogy már 1988. július 1-jén olyan bizalmas utasítást kaptak Bukarestből a politikai vezetéstől, hogy bármilyen rendzavarásnál minden külön engedély nélkül tüzet lehetett volna nyitni tüntetőkre vagy rendzavarókra. A temesvári per fejleményeihez tartozik, hogy a szombaton meghallgatott Emil Macri tábornok vallomását írásba foglalták és azt a hétfői tárgyaláson végig jelen lévő tábornokkal aláíratták. A jegyzőkönyvből kiderült, hogy Macri szeretett volna vallomást tenni arról a titkos tervről, amely Magyarországgal kapcsolatos. A tábornok kérte a tárgyalásvezető bírót, hogy rendeljen el zárt tárgyalást és akkor ismerteti a „titkos tervet”. Erre viszont nem kerülhetett sor, mert nem engedélyezték a zárt tárgyalást és a tárgyalásvezető elnök elterelte a szót a „titkos tervről”. így továbbra is homály fedi, vajon miről adott volna tájékoztatást az elsőrendű vádlott, mit rejt a megjegyzése, hogy valamiféle „titkos tervről” tud. Ma újabb vádlott meghallgatásával folytatódik a per.