Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-31 / 76. szám

— POL ITIKAI NAPILAP XLV. évf. 76. szám Ára: 5,30 Ft 1990. március 3L, szombat MI ÚJSÁG, KAMARA? Tömeges fizetés- képtelenségre kell számítani (4. oldal) HÉTFŐN: KÁLVÁRIA Jézus Anyjával találkozik (4. oldal) A boldogságforrások nálunk is megtalálhatók (5. oldal) MDF—FKgP—KDNP választási szövetség Választási szövetséget kötött az országgyűlésiképviselő-választások má­sodik fordulójára a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és a Kereszténydemokrata Néppárt. A meg­állapodást pénteken közös közleményben jelentették be. A három párt felhívja szavazóit, hogy a választás második fordulójában is aktivan vegyenek részt, és szavazataikkal erősítsék e szövetséget. Azt ajánlják híveiknek, hogy általában az erősebb pozícióban lévő jelöltet támogassák, kivéve amikor a szövetség pártjainak jelöltjei állnak az első és a második helyen; ez esetben továbbra is saját pártjuk jelöltjét részesítsék előnyben. Azt is kérik szavazóiktól, hogy a'második fordulóban részt nem vevő jelöltjük helyett adják szavazataikat a választási szövetség még ver­senyben lévő képviselőjelöltjére. A közlemény hangsúlyozza, hogy a megállapodástól eltérő közléseket valótlannak és érvénytelennek tekintik, kivéve a három párt helyi szerveze­tei által egymással megkötött helyi megállapodásokat. (Lapzártakor a tévében azt hallottuk, hogy a szövetség mégsem olyan egyértelmű. A kisgazdák — ez derült ki — nemcsak az MDF-fel, hanem mással is együttműködnek. A helyzet zavaros, s hogy ki kivel van —; s főleg kivel lesz — azt mi már nem is tudjuk. A szerk.) ' ­EGYMILLIÁRDOS ÁTHIDALÓ MEGOLDÁS Aláírták az Európai Közösség „magyar kölcsönét” BRÜSSZEL Az Európai Közösség brüsszeli központjában pénteken aláírták a közösség által Magyarországnak nyújtott 1 milliárd dolláros struk­túraváltási áthidaló kölcsön ok­mányait. A hivatalosan a közösség elszámolási egységében meghatá­rozott összegű, azaz 870 millió, ecus kölcsön első, 440 millió dol­lárt érő részlete mintegy két héten (Folytatás a 2. oldalon) AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE Az SZDSZ kecskeméti szervezetének tiltakozása A szabad demokraták kecskeméti szervezete a leg­határozottabbantiltakozik az MSZP által párttulajdonnak tekintettmegyei lapok és kia­dók külföldi tulajdonba adá­sának szándéka ellen. A me­gyei lapokat a nemzeti médiák részének tekintjük, így azok irányítását a jövőben pártér­dekek nem befolyásolhatják. 1990. március 30. SZDSZ kecskeméti szervezete Sportcsarnok a jövő bajnokainak Mit mondott a kalocsai érsek a testi-lelki nevelésről? Több mint két éve kezdték építeni, s csütörtök késő délutánra átadásra kész volt a kalocsaiak új büszkesége, a 37,5 millió forintból megépült 45 x 22 méteres küzdőterű sportcsarnok. Az új létesítményhez hatszáz férőhelyes lelátó és négy öltöző, fürdő tartozik. Valamennyi labdajáték­ra, teniszre, tornára és több más sportágra is alkalmas. A tervek szerint egyaránt szolgaija majd az iskolai testnevelést, valamint a verseny- és tömegsportot. A létesítmény átadásán Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke vágta át az avatást jelképező nemzetiszín szalagot (felvételünkön). A sportünnepély vendége volt dr. Dankó László kalocsai érsek is, akitől egyebek között azt is megkérdeztük: mi a véleménye a sport emberformá- íó szerepéről? * \ 1 ; • . m A választ lapunk 11. oldalán, a sportrovatban találhatják meg olvasó­ink. A megyében állomásozó szovjet csapatok kivonásának menetrendje ELSŐKÉNT AZ ORSZÁGBAN Átadták a megbízólevelet dr. Debreczeni Józsefnek Tegnap az alábbi tartalmú le­velet kaptuk Gaborják József­től, a Bács-Kiskun Megyei Ta­nács elnökétől, aki egyben a megyei honvédelmi bizottság elnöke is: A Magyar Köztársaság és a Szovjetunió kormánya közötti megállapodás értelmében 1991. június 30-áig végrehajtják a ha­zánk területén állomásozó szovjet csapatok teljes kivoná­sát. ’ A megye közigazgatási terü­letén állomásozó szovjet csapa­tok és anyagi készletek kivoná­sára az előzetes tervek szerint az alábbi időben kerül sor: Kalocsa 1990. 06. 28.-07. 11. Kecskemet 1990. 04. 09.­1991.02.22.-03.29. Kiskunhalas 1990. 12- 10.-26. 1991. 01. 11.-25. Kiskunmajsa 1990.09.12.-30. Kérem, hogy a csapatkivo­nások zavartalan végrehajtása érdekében tájékoztassák a la­kosságot. Mindkét fél előnyére kérjük megértő támogatásukat. A felszabaduló ingatlanok további hasznosítására a kor­mány tárcaközi bizottságot ho­zott létre, amely az illetékes he­lyi önkormányzatok bevonásá­val későbbi időpontra dönt a felszabaduló ingatlanok továb­bi hasznosításáról. Az Alkotmánybíróság hétfőn dönt a miniszterelnök leveléről Miként a sajtó beszámolt róla. a Minisztertanács elnöke levélben azt kérte az Alkotmánybíróság helyettes elnökétől: a testület fontolja meg ismételten a lakás­célú állami kölcsönök utáni, 1990. évi adófizetésről, az úgynevezett kamatadóról szóló törvény megsemmisítésének időpontját, hogy azok, akik már befizették az összeget, visszakaphassák. (Az Alkotmánybíróság flfárcius 14-ei határozatával minősítette alkotmányelle­nesnek a törvényt és végrehajtási rendeletét; ezek a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napján veszítik hatályukat. Az Alkotmánybíróság határozata egyébként még nem jelent meg a hivatalos lapban.) Dr. Holló András, az Alkotmánybíróság Tőtitkára az MTI munkatársának kérdésére az üggyel kapcsolatban annyit mondott: az Alkotmánybíróság hétfőn teljes ülésen foglalkozik a miniszterelnök levelével. (MTI) Törvényes, érvényes és eredmé­nyes volt a választások első fordu­lója Bács-Kiskun 2. számú (kecske­méti) kerületében \— mondotta Sándor Béla, a választási bizottság vezetője, tegnap délelőtt, a kecske­méti városházán, amikor átadták a megbízólevelet dr. Debreczeni Jó­zsefnek (MDF). A jogosultak 63,8 százaléka szavazott, a 21 026 érvé­nyes voks közül az MDF jelöltje 50,93 százalékot szerezve győzött. „Hasznosítsa mandátumát — kí­vánta Sándor Béla az új képviselő­nek — egész népe javára”. Dr. Debreczeni József — ő az első, akinek az országban átadták a nemzetiszín sávos, nyomtatott, lepecsételt megbízólevelet — rövid válaszában mindenkinek köszöne­tét mondott,- aki győzelemhez segí­tette. megjegyezve: a nyáron ka­pott bizalmat, úgy tűnik, nem ját­szotta el. „A jövőben is mindent megteszek Kecskemétért” —jelen­tette ki, majd így folytatta: „nyá­ron azt mondottam, Kecskemét­nek — egy felbomló diktatúrában — ellenzéki képviselőre van szük­sége. Ma, az új demokráciában úgy látom: a városnak kormány­párti képviselő kell — és remélem, hogy az MDF alakít kormányt”. (Folytatás a 2. oldalon) KÖZLEMÉNY Washington tartózkodó Vilnius és Moszkva vitájában George Bush amerikai elnök úgy döntött, hogy nem támogatja job­ban a litván önállósulási törekvése­ket, mert el akaija kerülni az olyan szovjet beavatkozást, mint 1956- ban Magyarországon — jelentette pénteken a The Washington Post. A lap szerint a héten Moszkvá­ban járt Edward Kennedy szenátor beszámolója nagymértékben befo­lyásolta a' Fehér Ház véleményét. Kennedy, aki elutazása előtt is ta­lálkozott Bush elnökkel, most el­mondotta: tapasztalatai szerint Mi­hail Gorbacsov nagy nyomásnak van kitéve, hogy gazdasági bojkot- .tot és más gazdasági megszorító rendszabályokat alkalmazzon Lit­vánia ellen. A kérdésben gyakorolt nyugati bírálat aláássa a peresztroj­kát — mondotta Gorbacsov az amerikai szenátornak. A. kérdés belpolitikai jelentőségét Vlagyimir Kijucskov, a KGB vezetője is alá­húzta. Kennedy előtt. A szenátor kijelentette a lapnak: benyomása szerint a szovjet államfő megérti, hogy Litvánia egyszer független lesz, de erre csak Gorbacsov feltéte­lei alapján van lehetőség. Kennedy egyúttal közölte a szovjet vezetők­kel: amennyiben erőszakos beavat­kozásra kerülne sor, az „drámai módon” megváltoztatná az Egye­sült Államok és a Szovjetunió kö­zötti viszonyt. Nem fenyegetésről, hanem a realitásról van szó I— tette hozzá. Benyomása szerint egyéb­ként Gorbacsov magabiztosan tart­ja kezében az irányítást, és a veze­tők maradéktalanul elkötelezettek a szovjet elnök mellett. A választójogi törvény ren­delkezései és az Országos Vá­lasztási Bizottság állásfoglalása szerint 1990. március 31-én (szombaton) 7.30-tól déli 12 óráig az egyéni országgyűlési választókerületek székhelyein a válsztási bizottságok és a taná­csok munkacsoportjai ügyele­tet tartanak. Ez idő alatt a választási bi­zottságok véglegesen megálla­pítják a választókerület jelöltje­inek személyét, illetve ábécé szerinti sorrendjét. Fogadják a jelöltek és a je­löltet állító pártoknak a jelölt­ségről való esetleges lemondá­sait. Kérjük a jelölteket és a pár­tokat: ebbéli szándékukat, a jelzett időpontig, szíveskedje­nek a választókerületi szék­hely városi tanácsok épületé­ben tartott ügyeletéin bejelen­teni, amit az Országos Válasz­tási Bizottság részére továbbí­tunk. Kecskemét, 1990. március 30. Bács-Kiskun Megyei Tanács választási irodája Figyelmeztetés a külföldi sajtónak A bukaresti sajtóközpont bezárása Zárva maradt pénteken reggel, az a bukaresti sajtóközpont, ame­lyet a jelenlegi román vezetés ha­talomra kerülése után a külföldi tudósítók munkájának megköny- nyítésére nyitottak meg. Ezt álla­pította meg a helyszínen — töb- bedmagával — az AFP francia hírügynökség tudósítója. Az intézkedésre hivatalos forrá­sok még nem adtak magyaráza­tot. A tudósítókat előző nap a sajtóközpontnak otthont adó Ho­tel Bucuresti alkalmazottai értesí­tették. Elmondták, hogy a döntés a szálloda vezetőségének helyhi­ányra hivatkozó kérésére szüle­tett. Az AFP tudósítója kétkedve fogadta a magyarázatot. A tudó­sítók — írta — meggyőződhéttek arról, hogy a szálloda hatalmas hallja, ahol a telefonközpontot felállították, szinte állandóan üres volt. — A távközlési szolgáltatások felszámolása nem csupán megne­hezíti a tudósítók helyzetét, de te­vékenységüket meg is akadályoz­hatja — véli a tudósítás. E központ nélkül szinte teljességgel lehetetlen gyors és megbízható telefonkap­csolatot teremteni külfölddel. Az intézkedésre azt követően került sor, hogy a román kormány néhány nappal ezelőtt, és akkor először, nyilt bírálatban részesítet­te a sajtót a múlt héten Erdélyben lezajlott véres események tolmá­csolása miatt., A kötőjel nem elég Pozsonyi tüntetés Csehszlovákia új elnevezése ellen tüntettek több ezren, pénteken délelőtt, a szlovák parlament épülete előtt. A megmozdulás résztvevői Szlovákiát'éltették. Az önálló szlovák állam kikiáltását követelő jelszavak is elhangzottak. A tüntetők a szlovák házelnökhöz intézett petíciót írtak alá, amely felszólítja a szlovák parla­mentet, hogy kezdjen tárgyalásokat a szlovák nemzet szuverenitásának és önálló­ságának a teljes eÜsmeréséről. A csehszlovák szövetségi parlament csütörtökön, csaknem tizenkét órás vita után, úgy döntött, hogy az ország elnevezese „Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság” helyett „Csehszlovák Szövetségi Köztársaság" legyen. Az állam nevében a „csehszlovák” szót cseh nyelven egybe, szlovákul kötőjellel írják, ezzel is hangsú­lyozandó a szlovák szuverenitást. Á pénteki pozsonyi tüntetés résztvevői elfogadhatatlannak tartották a „kötője­les kompromisszumot” és önálló szlovák állam kikiáltását követelték. Olyan petíciót írtak alá és adtak át Rudolf Schustemek, a szlovák parlament elnökének, amelyben azt állítják, hogy a cseh nemzet nem ismeri el a világ előtt a szlovák nemzet létezését. Ezt — a petíció szerint — megerősítette a csehszlovák szövetségi parlament csütörtöki ülése is. A tüntetők petíciójukban arra szólitották fel a szlovák parlamentet, hogy kezdjen tárgyalásokat a szlovák nemzet szuverenitásának és önállóságának teljes elismeréséről. A tüntetés miatt a szlovák parlament ülését megszakították, és az épület erké­lyéről Rudolf Schuster arról biztosította a tüntetőket, hogy a petícióban foglalt követelésekről a szlovákiai vezetők tárgyalni fognak a szövetségi parlamenttel. A pozsonyi tüntetésre az elnevezés elleni tiltakozáson túl az is ösztönzést adott, hogy a televízió csütörtök esti belpolitikai hírműsorában egy riportalany sértőnek nevezte a szövetségi parlament döntését és arra szólította fel a szlovákokat, különösen a pozsonyiakat, hogy másnap vonuljanak a szlovák parlament épülete elé, tüntetni a „népirtással felérő” döntés ellen. „Kecskemétnek most kormánypárti képviselő kell”

Next

/
Oldalképek
Tartalom