Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-30 / 75. szám

1990. március 30. • PETŐFI NÉPE • 5 PÁLYÁÉI.!! VGYÓK • i „Kétségbeejtő a helyzetünk99 Évekkel ezelőtt óriási gondot je­lentett az általános pedagógushi­ány. Azóta fordult a kocka. A jól felkészült fiatal diplomások értet­lenül veszik tudomásul, hogy nincs szükség rájuk. Március vége a pá­lyázatok beadásának időszaka a Kecskeméti Tanítóképző Főisko­lán. Az elhelyezkedési gondokról végzős Jiallgatokkal beszélgettünk. — Kétségbeejtő, reménytelen a helyzetünk — kezdi Jurinka Tün­de. — Hiába tanultunk volna eny- nyi ideig? Miért nem kell a frissdip­lomás, amikor még olyan sok a szakképzetlen pedagógus? A mi évfolyamunkon majdnem nyolc- vanan végeznek az idén. Arra a néhány állásra, amit a városban meghirdettek, aránytalanul sokan vagyunk. !— Kecskeméten egyszerűen képtelenség elhelyezkedni — foly­tatta Csáki Edit. — Aki minden­képpen a pályán akar maradni, tá­voli, vidéki iskolákban próbálko­zik, és nagyon örülhet, ha ott fo­gadják. Mindenhol szívesebben al­kalmaznak ugyanis gyakorlott pe­dagógusokat. — Mindeddig hányán találtak állást közületek? Ketten vagy hárman — mondja Bukowszky Zsolt. Ezek azonban nem tanítói, hanem csak napközis állások. Én szerencsés helyzetben vagyok. Megvan a fix helyem, de úgy érzem, csak azért, mert fiú vagyok. A lányoknak sok­kal nehezebb.. — Milyen esélyei vannak az óvó­nőképzősöknek ? — Még ennél is rosszabbak — állítja Csortos Ibolya. — A város­iban egyetlen üres helyet sem pá­lyázhatunk meg. Hiába szeretnénk mindannyian gyerekekkel foglal­kozni, sokan irodai munkára kényszerülnek. — Nem nehezít-e a helyzeten, hogy a demográfiai robbanás után csökkent a gyerekek száma? — De igen — válaszolja Jurinka Tünde. Furcsának is találjuk, hogy amíg eddig az iskolákban az volt,a gond, hogy harminc, harminc­két fős osztályokat képtelenség taní­tani, most, amikor végre alkalom adódna arra, hogy az ideális húszfős csoportok jöjjenek létre, inkább ösz­szevonják az osztályokat, s elkülde­nek egy tanárt. Ezek után itt mi sem próbálkozhatunk már. — Az iskolákban nagyon sok a nyugdíjas pedagógus, aki, persze, óriási tapasztalatokkal rendelke­zik. Nekünk viszont vannak fris­sebb módszereink, modernebb is­mereteink. Erre sehol nincs szük­ség? Együtt érzünk az idős taná­rokkal, hiszen a nyugdíj nagyon kevés, jól jön hozzá a kiegészítés. De nekünk még nyugdíjunk sincs. És lakásunk sem. És ha így hala­dunk, nem is lesz. Emellett elvárja tőlünk az állam, hogy gyerekeket szüljünk és felneveljük őket — te­szi hozzá Neszt Judit. — Véleményed szerint az idei év­folyamból hány tanár és óvónő ke­rül majd más pályára? — Égész bizonyos, hogy az idei végzősök 75 százaléka pályaelha­gyó lesz. A pedagógustársadalom szemében természetesen ők lesznek a legmegvetettebb emberek. An­nak idején mindannyian azt tanul­tuk: a tanítás nem szakma, hanem életcél. Szerettük volna elhinni, de nem hagyták ... Fejes Mária Egy kecskeméti mérnök regényes élete László Károly mérnök, az 1848-as szabadságharc száza­dosa 175 éve, 1815. március 30-án született Kecskeméten, református papcsalád gyermekeként. Iskoláit Kecskeméten kezdte, a református kollégiumból, a nyolcadik osztály befejeztével, Debrecenbe került: jogot és teológiát hallgatott szülői kívánságra, bár őt a műszaki tu­dományok érdekelték. A Szabolcs megyei szentmihályi isko­lában tanított három évet, majd Pestre ment és mérnökké képezte magáti 1848-ban csatlakozott a szabadságharchoz, közkatona­ként a Hunyady-csapatba állt. Az ozorai csata után tüzér lett, majd rövidesen tiszt. A temesvár—szentandrási ütközet végén, Bemmel együtt, 1849. augusztus 22-én Törökország­ba menekült, ahol csatlakoztak Kossuth kíséretéhez. 1850- től Kossuth személyi titkára, benső barátja, társa a törökor­szági és az USA-ban töltött száműzetésben. Kossuth 1852-en kénytelen volt 'megválni kíséretétől, anyagi ökok miatt. László Károly Európába való visszatérése utáh vasút-, majd csatornaépítkezésen dolgozott mérnökként mindad­dig, míg az alkalmazó cég tönkre nem ment, azután ismét Washingtonba utazott, s az USA térképészeti hivatalában lett mérnök. 1857-ben Mexikóba távozott, ahol az állami birtokok felmérésével bízták meg. Rövidesen mahagóni- és berzsenyfa-kereskedőként tevékenykedett, Nemegyey Bó­doggal közösen. Készülve a hazatérésre, jelentős mahagóni­szállítmányt küldött Magyarországra, az MTA épületének belső díszítésére, később a Nemzeti Múzeum olvasótermé­ben állították fel különlegesen értékes mahagóniasztalait. Ötvenkét éves korában Amerikában megnősült, az angol Konzul 16 éves lányát, Jozefa Shielset feleségül véve tért haza Magyarországra. Dunapatajon, majd 1871-től Kecskeméten élt, itt először banki tisztviselő, később a város mérnöke volt. 1882. november 21-én mérnöki posztjáról lemondott, s a Szolnok—Csongrádi Jobbparti Tisza-Szabályozó Társulat igazgató-mérnöki kinevezését elfogadva, Újkécskére költö­zött. 1892-ben meglátogatta Kossuthot Turinban. (Kossuth­ban nemcsak a hős politikust tisztelte, de barátját, fia keresztapját is.) Egészségi állapotának romlása és kora miatt a Tisza menti mérnöki irányítómunkáról kénytelen volt lemondani. Bátyá­ra költözött, ahol 1894. május 4-én, feleségétől elhagyatva, elszegényedve hunyt el. Foktőn temették el. Cikkeinek sorát közölték a vidéki lapok, rendszeresen publikált a Kecskeméti Lapokban, a Vasárnapi Újságban. Naplótöredék címmel 1887-ben, ill: a Kecskemét város képe címmel 1895-ben jelent meg tanulmánya. László Károly regényes életrajzát Bogáti Péter A Maha­góni ember című (Bp., 1986. Móra Kiadó) kötetéből" ismer­hetik meg az érdeklődők. Kecskeméten utcanév, emléktábla, díszsírhely őrzi emlékét. k. m. GYERMEKÉVEK- GYERMEKÉLET Amatőr színjátszók találkozója . Könnyű számba venni a megyeszékhely ifjú színjátszóit, hiszen sajnálatosan kevesen vannak. Szeretném hozzátenni: kevesen, ám annál lelkesebbek. Sajnos, ez nem így van. De nézzük sorjában a történteket. Kecskeméten, az ifjúsági otthonban az elmúlt napokban értő zsűri tekintette meg a produkciókat, két együttes bemu­tatóját. A ház Deszka Színpada, valamint a közgazdasági szakközépiskola Keksz Színpada ifjúsági darabjait. A nézőtéren alig néhányan vártuk a délután két órára ígért kezdést. A Keksz azonban „nem szerelt fel” — csak bő félórányi késéssel. Ez bizony baki volt a javából. Feltehetően technikai problémái adódtak az együttesnek, de erről egyet­len szó sem hangzott el. Végül megkezdődött az előadás, fáradtan, unottan mondták szövegüke't a szereplők. Csak találgatni lehetett: annyit játszották már? Nem szeretik a színjátszást, vagy haragszanak egymásra? Igazi, jó hangulatú bemutatót az otthon Deszka Színpada tartott. Tagjai kecskeméti középiskolából verbuválódtak. Megtudtam, hogy a darabot, az Ágacskát úgy választot­ták ki, hogy abban csak lányok legyenek a szereplők. (Fiú tagja ugyanis nincs a Dészkának!) Csukás István és Darvas Iván zenés mesejátékát nagyon szeretik, a negyvenöt perces darabot akár többször egymás után is szívesen bemutatnák. Igaz, tették hozzá, ők már bizony öregek a bemutatott szituációhoz — tizenöt-tizenhét évesek! — a darabban pedig tizennégy évesek szerepelnek. A szeptemberben alakult együttes nagyszerűen összecsi­szolódott, akad közöttük, aki kereste a színpadra lépés lehe­tőségét, és akad olyan is, akit tanára irányított a színjátszók közé. Seres Dóra kifejezetten azzal a szándékkal jött, hogy-szín- padra léphessen, Gulyás Rozinak „megtetszett a lehetőség”, míg Bencsik Irént tanára. Búzás Margit küldte. Érdekesek a többi válaszok is: Beke Beatrix Izsákról jár be, a közösség kedvéért, Száraz Mariann és Kovács Melinda szerepelni szeret. Árgyelán Ivett — a címszereplő Ágacska — indoka: a kíváncsiság hozta a deszkásokhoz. Önbizalom­hiányának leküzdését reméli a szerepléstől Kálmán Ildikó és Tamás Mária. Különböző indítékokkal, de rendszeresen és pontosan jönnek próbálni, gyakorolni, együtt tanulni — még színpadi 0 Az Ágacska nyitójclcnctc. Kálmán Ildikó, varázskarikával a kezében, kiosztja a szerepeket. 0 Gulyás Rozi és Árgyelán Ivett kézfogásával megkezdődik a játék. (Straszer András felvételei) fegyelmet is! Úgy tűnik: teljes sikerrel. Amikor megtelik velük a színpad, oda kell figyelni, rájuk lehet hagyatkozni, vidámságuk ugyanis magával ragadó. Bár nem mondták, én azt hiszem, hogy szivük mélyén valamennyien színésznők szeretnének lenni. Néztem szép, tiszta tekintetüket, kedves játékukat, és kívántam, sikerüljön nekik. Ha viszont nem, akkor legyenek képesek megőrizni ennek a felhőtlen, kedves mesejátéknak az emlékét. Ifjúságuk egy kis mozaikdarabját. Az együttes ifjúsági otthonbeli vezetője Józsa Kata, művé­szeti vezetője Krizsik Alfonz. sei — Megtudod, ha elolvasod ... Nesze hát a rózsavíz, / gyöngyöm, gyöngyvirágom, / hol a tojás, piros tojás, / tarisznyámba várom. Ismerős locsolkodós vers? Ákom-bákom, berkenye / sza­gos húsvét reggele / Leöntjük a virágot, / visszük már a kalácsot. Ezt is ismered? Hasonló, rövid húsvéti versikéket gyűjtött össze, Húsvéti köszöntő címmel, a Móra Kiadó az ovisoknak, színes rajzokkal, kemény kartonra leporellóvá ragasztva, ha van kistestvéred, számára húsvéti ajándéknak is megveheted! A budapesti Móra, a kárpátukrajnai Kárpáti és a csehszlovákiai Madách Kiadó közös terméke az Isten, a Sátán és a Muzsik című könyv. Sorozat lesz, ez az első kötet, a keleti szláv regék és mondák világába kalauzol. Sok-sok évszázada találták ki ezeket a meséket, igricek, lantosok adták tovább, szájról szájra járt, s látod, jó pár fennmaradt a mai napig; mesélve arról, hogy is alakult ki a földi élet, a természet szépsége, az emberi jóság és gonoszság... természetesen a boszorká­nyok, garabonciások, az ördögök és a népmese általatok is jól ismert szereplőinek közreműködésével. Szeretsz rajzolni, festeni? Amikor a színeket egymás mellé teszed a rajzlapon, gondoltál már arra, hogyan, miből is születnek a kék, sárga, piros, zöld, fekete, barna árnyalatai? Amikor erdőn, mezőn jártál, biztosan megfogta már kezed vagy a ruhád egy-egy növény. Tudod, melyik növény a festőnövény? Tavasszal, nyáron, ősszel magad is gyűjthetsz ilyen növényeket; megtudod Kemendi Ágnes Festőnövé­nyek c. könyvéből, melyik növény mire való, hogyan tudsz vele festeni. ÁZ Isten, a Sátán és a Muzsik KELETI SZLÁV REGÉK ÉS MONDÁK 1­A HELVÉCIÁI ÁLLAMI GAZDASÁG felajánlja szabad kapacitását i Kp. Gépműhelye IFA VV 50 L/Sp., IFA W 50 L/S, IFA W ,50 LA/Z, NYSA 522, ZUK A—06, BARKAS B— 1000, FIW 60-11, HW 80-11, E—5/2, HLS 1000 típusú tehergépkocsik vizsgára előkészítését és egyéb futó javítások végzését.- Szállítási osztálya vállal 10-13 tonnás fix- és billenőplatós teherautókkal áruszállítást 10 m hosszig., Terepes targoncával 8-9 q teherbírásig, Volvo és T—174-es rakodógéppel ömlesztett anyag le-föl rakodását. — Építészet: asztalos, ács, kőműves és festő szakipari munkák végzését,. ÉRDEKLŐDNI: 22-455/63-as számú telefonon. A BÁCSKAI ES DUNAMELLEKI MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETSÉG PÁLYÁZATOT HIRDET titkárhelyettesi állás betöltésére ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ,A titkárhelyettes feladata a termelésszervezéssel, piaci kapcsolatok­kal, közgazdasági feltételrendszerrel összefüggő érdekképviseleti munka irányítása. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — agrártudományi vagy közgazdaság-tudományi egyetemi végzett­ség* ' ■ n ' — legalább 5 éves szakmai, vezetői gyakorlat. A pályázathoz részletes szakmai önéletrajzot, a végzettséget igazoló okmányok másolatát és 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyít­ványt kérünk csatolni. Az állás a pályázat elbírálását követően azonnal betölthető. Bérezés megegyezés szerint. A pályázatot 1990. április 30-áig lehet benyújtani a Bácskai és Duna- melléki Mezőgazdasági Szövetség titkárához (6500 Baja, Tóth Kál­mán tér 8.), amely egy hónapon belül elbírálásra kerül. 728 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Rejtvényfejtőknek A soron következő MOZAIKCSEREPEK- rejtvényben a képen egy mozaikcserép felesleges. Azt kell megfejteni, hogy melyik. Egyetlen számot —- a felesleges darab szá­mát — kell megfejtésként beküldeni, április 9-éig, le­velezőlapon, a következő címre: Petőfi Népe szer­kesztőség, 6001 Kecske­mét Pf. 76. A jó megfejtést bekül- % dők között tíz darab könyvet sorsolunk ki. • László Károly (1815. márc. 30 —1894. máj. 4.) Lent: László Ká­roly naplóját dí­szítő akvarcll.raj­zai Mexikóból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom