Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-28 / 73. szám
} POLITIKAI NAPILAP XLV. évf. 73. szám Ára: 4,30 Ft 1990. március 28., szerda . • ____________;_____________________________________________________________ MA: HOLNAP: A jelen és a jövő hírközlő berendezései I Vászonra festett, fába faragott hazaszeretet 4. oldal Pénzemberek iskolája I Se pénz, se jármű, se profit 5. oldal 5. oldal L __________________________1 NEMZETKÖZI VISSZHANG A MAGYAR VÁLASZTÁSRÓL Az idegek harca Litvániában A nyugatnémet sajtó a választások első fordulója után kiemeli, hogy az emberek Magyarországon többet nem akarnak maguk fölött fanatikusokat, még a hatalom fanatikusait sem. A régi kommunista párt ezért nem is várhatott egyebet a demokráciában, mint azt, hogy a társadalmi lét peremterületére szorul. A választási eredmények a koalíció irányába mutatnak, amelynek a megalkotása azonban nem lesz könnyű. A pártok sehol sem kedvelik egymást, Magyarországon még kevésbé, és a kormányzás csak feszültséget, vesződséget ígér. Az országban a lakosság egyre szegényebb lesz, kint pedig a szél elsodorja a nyugati államférfiaknak a bátor magyar népet dicsérő szövegeit. A lapok kiemelik, hogy az újjászervezett reformkommunisták markáns vezéregyéniségeikkel a lakosság körében alig 10 százaléknyi szavazatot kaptak, s ez keserű tapasztalat mindazok számára, akik azt hitték: a lakosság jobban fogja méltányolni a hatalom önkéntes feladását és a Nyugat felé történő határozottabb fordulatot. Pozsgay, Szűrös és Horn példáján igazolódik be, hogy a választók nem a régi érdemeket jutalmazzák, hanem azokat a pártokat választják, amelyek a jövőre nézve valami jobbat helyeznek kilátásba. A belga sajtó aláhúzza, hogy a magyar társadalom olyan új rendszerben kíván élni, mely piacgazdaságon alapul, s amelyet a vállalkozás szelleme fűt. Az MDF és az SZDSZ viszonyát tűz és a víz ellentétéhez hasonlítják. Ennek ellenére az MDF és az SZDSZ koalícióját tartják a választási eredmények alapján a legreálisabbnak. A francia sajtó szerint a német választással ellentétben nem a meggyőző erejű személyiségek befolyásolták döntően a szavazás kimenetelét, hanem a pártok által előterjesztett eszmék és programok. A baloldal most nehéz időszakot él át Magyarországon, hisz nemcsak a kommunizmus, de még a hagyományos baloldaliság elutasítása is teljesnek tűnik, azonban az emberek néhány éven belül felismerik majd létének szükségességét. A brit lapok úgy vélik, hogy „Magyarország egy Porsche-sebességváltás észrevehetetlenségével kapcsolt át a többpárti demokráciára”. A hírmagyarázatok megállapítják, hogy a kisgazdapárt szavazói támogatása valamelyest, a szociáldemokrata párté j>e- dig messze elmaradt az előzetes várakozásoktól. Ügy találják, hogy a szocialista párt veszített, mivel a választók túlnyomó többsége nem méltányolta szavazataival a békés átmenetet lehetővé tevő szerepét. A kommunizmusnak a választóumáknál elszenvedett veresége történelmileg elkerülhetetlen volt. KÜLFÖLDI UTAZÁS — ’90 Többen — olcsóbban Az idei utazási programfüzetek nemcsak terjedelmükben, hanem tartalmukban is újak. Szükség volt erre, hiszen e szervezetek legfeltettebb kincse a törzsközönség. Az IBUSZ például a magyar idegen- forgalom történetében ennyi ajánlattal még nem rukkolt elő, mint az idén: 50 uj út, 260 úttípus, 150 ezer embernek. Hatalmas választék ez, a szabadkai kirándulástól a norvég ha- jóútig, forintra átszámítva pedig ezertől a majd’ kétszázezerig. Az összes ajánlat negyven százaléka tízezer forint körüli. Sok család már a téli estéken a nyárra osztott- szorzott. S mire benyitnak az IBUSZ hat megyei irodája bármelyikének ajtaján, füzeten kívül rendelnek, olcsó nyaralási lehetőséget keresve. Ezek pedig magánházas, félpanziós olasz, görög, jugoszláv utak, IBUSZ-keretre. A múlt esztendő végén megújult, részvénytársasággá alakult szervezet az utaztatáson kívül számos fejlesztéssel, programújdonsággal és támogatással — ez utóbbit élvezi például a kalocsai gyermektáncegyüttes is — foglalkozik. Említést érdemel, hogy e cégnél ez az esztendő ,az évfordulóké: negyedszázada foglalkoznak vízumbeszerzéssel, 45 éve indították el első útjukra az autóbuszos túrákat, 65 esztendeje a városnézéseket, valamint 85 éve annak, hogy kongresz- szusokat szerveznek, rendeznek. A Pusztatourist Bács-Kiskun Megyei Idegenforgalmi Hivatalnak az idén 5,6 millió forintnak megfelelő valutakerete van külföldi utaztatásra. Jelszavuk, mondhatni, „gazdálkodj okosan, a lakosság igényének megfelelően”. Az exkluzív utak — mint például karácsony Betlehemben — szervezéséről már le kellett mondaniuk. Helyettük a pénztárcákhoz jobban igazodó ajánlatokat állítottak öszsze. Ezek közül is legnépszerűbbek a görögországi üdülések, az isztambuli bevásárlójáratok. Újításuk, hogy az autóbuszokat magán- vállalkozóktól, kft-ktől veszik igénybe, amelyek — exkluzívabbak — áz utasoknak jobban megfelelnek, mint a Volán-járművek. S, hogy a Pusztatouristnál mennyire színes, ötletes palettát állítottak össze, azt jelzi, hogy a tavalyi évhez viszonyítva máris jóval több program talált gazdára. Sajnos, a sítúrák időjárás miatti elmaradásán csak sajnálkozni tudnak. Bár az igazi utazási szezon csak ezután következik — éppen az eladott programok miatt —, már az egyéni valutakeretes utakat szervezik. A határon túli kiruccanások az elmúlt évhez képest 30 százalékkal drágábbak, de a lakosság ebből „csak” húsz százalékot „érez”. Am újabb forintleértékelés lesz, akkor maximum öt százalékot tudnak átvállalni. Természetesen vonatkozik ez a megyei hivatal ki- rendeltségeire is, amelyekkel közösen igyekeznek az utazni kívánók igényéinek, s nem utolsósorban pénztárcáinak megfelelni. P. S. Építsünk szebbet, különbet! _| A politikai kampány maradványaitól elt ekintve alig-alig változott a lakásom és munkahelyem közötti útszakasz. A hét végén most'sem szállították el az utcai gyűjtőkben fölhalmozódott szemetet, az illetékes vállalat hiába rendelte meg fél éve a föltúrt járdaszakasz kijavításai. Otthonomban el kell döntenem, hogy csendben vagy jó levegőt szippantgatva üljek írógépemhez. Százakat idegesítenek kora tavasztól késő őszig a nyikorgó hinták, és nincs eszköz, hatalom megjavításukra. Sohasem tudott meggyőzni az a barátom, aki szerint, ápoltság és tisztaság, rhndjellemezné—például — a skandináv városokat, kosz, gondozatlanság csúflta- ná a balkániakat, bármilyen rendszer volna az északi országokban, Európa délkeleti félszigetén. Vitatkoztam azokkal, akik szerint az egyik nép elrendeltetésszerűen szorgalmas, takarékos, a másik javíthatatlanul lusta és pazarló. A népeket, a közösségeket, az embereket a körülmények alakítják. Jaj annak a népnek, amely csak sunyitva, alakoskod- va, a feketét fehérnek hazudva remélhet magának kicsit nagyobb falatot, köny- nyebb megélhetést. Jaj annak az országnak, ahol a teljesítmény, a tudás, a szorgalom, a rátermettség helyett a pártjelvény, ajdikkérdek az előremenetel lendi- tője. Számtalan példával bizonyítható, hogy sokáig áléit, tespedő országokat életre keltenek átfogó politikai változások, működésképtelenné válnak jobbra hivatott nemzetek. Itt is „sikerült elérni", hogy gazdátlanná váljék az ország. Váratlan, | néhány centis hóesés éppen olyan súlyos zavarokat okozott, mint egy háromnapos ünnep. Akadozott a gépezet. Igaza volt Szabó Pálnak: késnek a vonatok, ahol hazudnak. Milyen jogon büntették volna látszatokra épült gazdaságunkban a másokat félrevezetőket, ha tudatosan, hosszú ideje meghamisították az országos mérlegeket. Ezért gondolom, hogy majd csak az elkövetkezendő években, évtizedekben dől el, hogy miként tartják számon1 ötven, száz év múltán 1990. március 25-ét. Boldogító történelmi sorsfordítóként vagy az elszalasztott lehetőségek újabb tragikus példájaként? Tanulunk-e végre történelmünkből? Okos értelem gereblyézi-e szét történelmi örökségünkből a búzát és az ocsút? Zsákutcába bandukolnánk, ha feled- nök, hogy a történelem mindig a holnappal szövetkezőket pártolja. A história nem ismer visszautat már meghaladott állapotokhoz. Bölcsen döntött a hatvanas években, a kecskeméti városháza egyik felújításakor , a tanácselnök, aki megvédte a palota építőire, az akkori vezetőkre emlékeztető emléktáblát. „Építsünk különbet" — javasolta. Akkor haladhatjuk meg a letűnt rendszert, ha magunkat is kü/önbbé, jobbá fornáljuk, ha többek, ha igazságosabbak leszünk, mint tegnap voltunk. Vagyis: most jön a neheze. Próbáljuk meg! Heltai Nándor Chrudinák Alajost fenyegették meg Életveszélyesen megfenyegették Chrudinák Alajost, a Magyar Televízió külpolitikai főszerkesztőjét. A magyar nyelvű fenyegető levelet a Vatra Romaneasca nevű, nacionalista román szervezetre hivatkozva írták. Az üzenet hangsúlyozza, hogy a Vatra Romaneasca vezetői meghozták ítéletüket: Chrudinák Alajost halálra ítélték, és az ítéletet 72 órán belül végrehajtatják budapesti megbízottaikkal. „A legszörnyűbb halál is kicsi büntetés magának azok miatt, amit Románia ellen elkövetett. Ezért kell meghalnia” — olvasható a levélben. Az aláírás: a Vatra Romaneasca ítélőszéke. A szerzők kiléte ismeretlen, egyelőre nem megállapítható tehát, hogy valóban állnak-e valamilyen kapcsolatban a román'szervezettel, vagy egyéni akcióról, provokációról, esetleg durva tréfáról van szó. A Magyar Televízió vezetése azzal a kéréssel fordult a hatóságokhoz, hogy nyújtsanak védelmet a Panoráma munkatársainak és a főszerkesztőnek. (MTI) Hány aduja van még Moszkvának? t Tüntetők gyülekeznek a Litván Kommunista Párt székhaza előtt március 26-án, azt követően, hogy a szovjet ejtőernyősök megszállták az SZKP-tól független litván kommunisták két székházát, a marxizmus—Ieniniz- mus intézetet és a pártfőiskolát. (MTI-telefotó) Mintegy száz deszantos kedden reggel elfoglalta a Litván KP Központi Bizottságának épületét és a litván párttörténeti intézetet. Az automata fegyverekkel fel- fegyverzett katonák megszállták az épületet és annak udvarát, azonban nem akadályozzák a bentlévőket a munkavégzésben és szabad az épületbe való ki- és bejárás. ■ Az akció lehetséges okaként az SZKP platformján álló LKP vezetésének a székház elfoglalására irányuló kérését említette a tájékoztatást adó titkár. A decemberi pártszakadás után ugyanis az SZKP platformján álló párt vezetése hosszas vitát folytatott a Brazaus- kas vezette független KP-vel a pártszékház tulajdonáról, ugyanis a kisebbségben maradt párt kiszorult a KB épületéből és egy vilniusi kerületi pártbizottsági épületben tevékenykedett. A szovjet hadsereg megszálló jellegét bizonyitó, nagyon brutális akcióként értékelte kedden hajnalban a szovjet deszantosok litvániai sorkötelesek elleni akcióját Vyta- utas Landsbergis. A független Litvánia parlamenti elnöke a nyugati országokat is felelőssé tette, mert mindeddig nem álltak ki határozottan Vilnius mellett. Landsbergis egyébként egy rádiónyilatkozatában fenyegetőzésnek minősítette Gorbacsovnak azt a — Kennedy szenátornak tett — hétfői kijelentését, hogy a szovjet hadsereg csak közvetlen életveszély esetén fog beavatkozni Litvániában. Mint mondotta: Litvániában senkire sem leselkedik életveszély, s az egyetlen fenyegetést valójában a szovjet hadsereg jelenléte okozza. Vytautas Landsbergis, a független litván parlament elnöke segítséget kért a nyugati államoktól, mivel attól tart, hogy Moszkva erőt alkalmaz az elszakadni akaró Litvániával szemben. Landsbergis újságíróknak nyilatkozott Vilniusban, miután szovjet ejtőernyősök megszállták a Litván Független Kommunista Párt székházát, és szovjet katonai szolgálatot megtagadó litván katonákat hurcoltak el kórházi menedékhelyükről. A washingtoni Fehér Ház hétfőn első ízben hangsúlyozta, hogy Moszkva „további akciói” Litvániában kárt okozhatnak az amerikai—szovjet kapcsolatoknak, és ellenezte, hogy a szovjet csapatok épületeket foglaljanak el a balti köztársaságban. Washington ugyanakkor nem ismerte még el a függetlenségéért küzdő Litván Köztársaságot, bár emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok soha nem ismerte el formálisan a balti köztársaságok 1940-ben történt bekebelezését a Szovjetunióba. vállalkozzunk! De a szemfülesség már nem elég — tanulni is kell Vajon mit válaszolnánk, ha valaki egyszer csak nekünk szegezné a kérdést: ön miben kiváló? Valószínűleg ugyanazt, mint az emberek többsége, vagyis riadtan visz- szakérdeznénk: en?! Hát .miben lennék? S nyilván nagyon udvariatlannak, sőt, szemtelennek találnánk a kérdezőt. Merthogy eléggé fájó pontunkat találná el. Elvégre évtizedekig az volt a „kifizetődőbb” magatartás, ha az ember belesimult az átlagba. A kiválóság már az iskolában megkeserítette a kiválók életét, s mire felnőttek, sokan megtanulták, hogy mégis úgy a jobb, ha nem jobbak az átlagnak Vagy legalábbis nem sokkal. Am aki vállalkozó akar lenni, az nem fogadhatja el mértéknek az átlagot, különben kár az egészbe belekezdenie. A vállalkozó kreatív ötletember, tud kockáztatni, magabiztos a fellépése, és ki meri mondani: én ebben vagyok vagy leszek kiváló. Az emberek általában nem ilyennek születnek, ezt a stílust meg kell. tanulni. Hogy lehet-e? Péter Gábor, a budapesti SKR Stúdió vezetője (tulajdonosa) szerint meg lehet. A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola volt oktatója, ( adjunktusa 1989 elején alapította vállalkozó- és menedzserképző stúdióját. Ma már tizenkét munkatárssal dolgozik. A nyáron kecskeméti vállalkozóknak szervez kurzust arról, hogyan tárgyaljanak, hogyan alapítsanak céget, s hogyan tegyék sikeressé — kiválóvá — önmagukat és vállalkozásukat. — Ha eltekintünk a gazdasági nehézségektől, s csak az emberi oldalt nézzük, mi a legnagyobb akadálya nálunk a vállalkozások fejlődésének? — kérdeztük a stúdió vezetőjét, amikor az Erdei Ferenc Művelődési Központban hallgatókat toborzott a kurzusra. — A szemlélet. Egy amerikai felmérés szerint az embereknek körülbelül egy százaléka alkalmas arra, hogy vállalkozó legyen. Ennyien bizonyára vannak nálunk is. Alkalmasak, de nem biztos, hogy tudnak is vállalkozni. Miért? Gondoljon keresztényi múltunkra, amelyre a nagyon erős hierarchikus rend, gondolkodás és szemlélet a jellemző. Erre épült rá, és ezt erősítette tovább az elmúlt negy- ven-egynéhány év. Az emberek többségé alattvalói és szorongó státusból próbál építkezni. 1988- ban, utolso főiskolai előadásomon megdöbbenve tapasztaltam, hogy a hallgatóim depressziósak, tehetségtelennek és alkalmatlannak tartják magukat. Végzős, pályakezdés előtt álló mérnökök! Ezektől az érzésektől a vállalkozónak meg kell szabadulnia. Stúdiónk nem a porosz iskola hagyományai(Folytatás a 2. oldalon) Ma ülést tart a megyei tanács Kecskeméten, a megyeháza nagytermében ma ülést tart Bács-Kiskun Megye Tanácsa. A testület megvitatja Bács-Ki$knn megye foglalkoztatási és szociális helyzete, s a problémák kezelésének feladatai című előterjesztést, majd dönt személyi kérdésekben és egyéb ügyekben. A tanácskozás végén interpellációkra kerül sor. Az MDF a romániai magyarság helyzetéről A romániai magyarság helyzetére kívánták ráirányítani a külföldi újságírók figyelmét az MDF vezető személyiségei keddi sajtótájékoztatójukon, melyet a nemzetközi választási sajtóközpontban tartottak. A tájékoztatón hangsúlyozták, hogy a nemzetiségi kérdést nem tekintik kizárólag pártprogramnak, az eddig megtett lépéseket — az MSZMP-t kivéve — közösen kezdeményezték, illetve határozták el a pártok és a kormány. Kiss Gy. Csaba, a párt elnöki szóvivője azért tartotta fontosnak a külföldi újságírók tájékoztatását, mert újabb hírek érkeztek Romániából, amelyek egy készülő program árnyékát vetítik előre. (Folytatás a 2. oldalon) T T |i f*A7 UaiwaIia ci aKacioAiTirn Irnci ^JLgV rUIaUlC”űCUC3űCgy41laa észrevehetetlenségével átkapcsolva”
