Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-28 / 73. szám

} POLITIKAI NAPILAP XLV. évf. 73. szám Ára: 4,30 Ft 1990. március 28., szerda . • ____________;_____________________________________________________________ MA: HOLNAP: A jelen és a jövő hírközlő berendezései I Vászonra festett, fába faragott hazaszeretet 4. oldal Pénzemberek iskolája I Se pénz, se jármű, se profit 5. oldal 5. oldal L __________________________1 NEMZETKÖZI VISSZHANG A MAGYAR VÁLASZTÁSRÓL Az idegek harca Litvániában A nyugatnémet sajtó a választások első fordulója után kiemeli, hogy az emberek Magyarországon töb­bet nem akarnak maguk fölött fanatikusokat, még a hatalom fanatikusait sem. A régi kommunista párt ezért nem is várhatott egyebet a demokráciában, mint azt, hogy a társadalmi lét peremterületére szorul. A választási eredmények a koalíció irányába mutat­nak, amelynek a megalkotása azonban nem lesz könnyű. A pártok sehol sem kedvelik egymást, Ma­gyarországon még kevésbé, és a kormányzás csak feszültséget, vesződséget ígér. Az országban a lakos­ság egyre szegényebb lesz, kint pedig a szél elsodorja a nyugati államférfiaknak a bátor magyar népet dicsé­rő szövegeit. A lapok kiemelik, hogy az újjászervezett reform­kommunisták markáns vezéregyéniségeikkel a lakos­ság körében alig 10 százaléknyi szavazatot kaptak, s ez keserű tapasztalat mindazok számára, akik azt hitték: a lakosság jobban fogja méltányolni a hatalom ön­kéntes feladását és a Nyugat felé történő határozot­tabb fordulatot. Pozsgay, Szűrös és Horn példáján igazolódik be, hogy a választók nem a régi érdemeket jutalmazzák, hanem azokat a pártokat választják, amelyek a jövőre nézve valami jobbat helyeznek kilá­tásba. A belga sajtó aláhúzza, hogy a magyar társadalom olyan új rendszerben kíván élni, mely piacgazdaságon alapul, s amelyet a vállalkozás szelleme fűt. Az MDF és az SZDSZ viszonyát tűz és a víz ellenté­téhez hasonlítják. Ennek ellenére az MDF és az SZDSZ koalícióját tartják a választási eredmények alapján a legreálisabbnak. A francia sajtó szerint a német választással ellentét­ben nem a meggyőző erejű személyiségek befolyásol­ták döntően a szavazás kimenetelét, hanem a pártok által előterjesztett eszmék és programok. A baloldal most nehéz időszakot él át Magyarországon, hisz nemcsak a kommunizmus, de még a hagyományos baloldaliság elutasítása is teljesnek tűnik, azonban az emberek néhány éven belül felismerik majd létének szükségességét. A brit lapok úgy vélik, hogy „Magyarország egy Porsche-sebességváltás észrevehetetlenségével kap­csolt át a többpárti demokráciára”. A hírmagyaráza­tok megállapítják, hogy a kisgazdapárt szavazói tá­mogatása valamelyest, a szociáldemokrata párté j>e- dig messze elmaradt az előzetes várakozásoktól. Ügy találják, hogy a szocialista párt veszített, mivel a vá­lasztók túlnyomó többsége nem méltányolta szavaza­taival a békés átmenetet lehetővé tevő szerepét. A kommunizmusnak a választóumáknál elszenvedett veresége történelmileg elkerülhetetlen volt. KÜLFÖLDI UTAZÁS — ’90 Többen — olcsóbban Az idei utazási programfüzetek nemcsak terjedelmükben, hanem tartalmukban is újak. Szükség volt erre, hiszen e szervezetek legfeltet­tebb kincse a törzsközönség. Az IBUSZ például a magyar idegen- forgalom történetében ennyi aján­lattal még nem rukkolt elő, mint az idén: 50 uj út, 260 úttípus, 150 ezer embernek. Hatalmas választék ez, a sza­badkai kirándulástól a norvég ha- jóútig, forintra átszámítva pedig ezertől a majd’ kétszázezerig. Az összes ajánlat negyven százaléka tízezer forint körüli. Sok család már a téli estéken a nyárra osztott- szorzott. S mire benyitnak az IBUSZ hat megyei irodája bárme­lyikének ajtaján, füzeten kívül ren­delnek, olcsó nyaralási lehetőséget keresve. Ezek pedig magánházas, félpanziós olasz, görög, jugoszláv utak, IBUSZ-keretre. A múlt esztendő végén megújult, részvénytársasággá alakult szerve­zet az utaztatáson kívül számos fejlesztéssel, programújdonsággal és támogatással — ez utóbbit élve­zi például a kalocsai gyermektánc­együttes is — foglalkozik. Említést érdemel, hogy e cégnél ez az esz­tendő ,az évfordulóké: negyedszá­zada foglalkoznak vízumbeszer­zéssel, 45 éve indították el első út­jukra az autóbuszos túrákat, 65 esztendeje a városnézéseket, vala­mint 85 éve annak, hogy kongresz- szusokat szerveznek, rendeznek. A Pusztatourist Bács-Kiskun Megyei Idegenforgalmi Hivatal­nak az idén 5,6 millió forintnak megfelelő valutakerete van külföl­di utaztatásra. Jelszavuk, mond­hatni, „gazdálkodj okosan, a la­kosság igényének megfelelően”. Az exkluzív utak — mint például karácsony Betlehemben — szerve­zéséről már le kellett mondaniuk. Helyettük a pénztárcákhoz jobban igazodó ajánlatokat állítottak ösz­sze. Ezek közül is legnépszerűbbek a görögországi üdülések, az isz­tambuli bevásárlójáratok. Újítá­suk, hogy az autóbuszokat magán- vállalkozóktól, kft-ktől veszik igénybe, amelyek — exkluzívab­bak — áz utasoknak jobban meg­felelnek, mint a Volán-járművek. S, hogy a Pusztatouristnál mennyire színes, ötletes palettát ál­lítottak össze, azt jelzi, hogy a ta­valyi évhez viszonyítva máris jóval több program talált gazdára. Saj­nos, a sítúrák időjárás miatti elma­radásán csak sajnálkozni tudnak. Bár az igazi utazási szezon csak ezután következik — éppen az el­adott programok miatt —, már az egyéni valutakeretes utakat szerve­zik. A határon túli kiruccanások az elmúlt évhez képest 30 százalék­kal drágábbak, de a lakosság eb­ből „csak” húsz százalékot „érez”. Am újabb forintleértékelés lesz, akkor maximum öt százalékot tudnak átvállalni. Természetesen vonatkozik ez a megyei hivatal ki- rendeltségeire is, amelyekkel közö­sen igyekeznek az utazni kívánók igényéinek, s nem utolsósorban pénztárcáinak megfelelni. P. S. Építsünk szebbet, különbet! _| A politikai kampány maradványaitól elt ekintve alig-alig változott a lakásom és munkahelyem közötti útszakasz. A hét végén most'sem szállították el az utcai gyűjtőkben fölhalmozódott szemetet, az illetékes vállalat hiába rendelte meg fél éve a föltúrt járdaszakasz kijavításai. Otthonomban el kell döntenem, hogy csendben vagy jó levegőt szippantgatva üljek írógépemhez. Százakat idegesítenek kora tavasztól késő őszig a nyikorgó hin­ták, és nincs eszköz, hatalom megjavítá­sukra. Sohasem tudott meggyőzni az a bará­tom, aki szerint, ápoltság és tisztaság, rhndjellemezné—például — a skandináv városokat, kosz, gondozatlanság csúflta- ná a balkániakat, bármilyen rendszer vol­na az északi országokban, Európa délke­leti félszigetén. Vitatkoztam azokkal, akik szerint az egyik nép elrendeltetésszerűen szorgal­mas, takarékos, a másik javíthatatlanul lusta és pazarló. A népeket, a közösségeket, az embere­ket a körülmények alakítják. Jaj annak a népnek, amely csak sunyitva, alakoskod- va, a feketét fehérnek hazudva remélhet magának kicsit nagyobb falatot, köny- nyebb megélhetést. Jaj annak az ország­nak, ahol a teljesítmény, a tudás, a szor­galom, a rátermettség helyett a pártjel­vény, ajdikkérdek az előremenetel lendi- tője. Számtalan példával bizonyítható, hogy sokáig áléit, tespedő országokat életre keltenek átfogó politikai változások, mű­ködésképtelenné válnak jobbra hivatott nemzetek. Itt is „sikerült elérni", hogy gazdátlanná váljék az ország. Váratlan, | néhány centis hóesés éppen olyan súlyos zavarokat okozott, mint egy háromnapos ünnep. Akadozott a gépezet. Igaza volt Szabó Pálnak: késnek a vonatok, ahol hazudnak. Milyen jogon büntették volna látszatokra épült gazdaságunkban a má­sokat félrevezetőket, ha tudatosan, hosszú ideje meghamisították az országos mérle­geket. Ezért gondolom, hogy majd csak az elkövetkezendő években, évtizedekben dől el, hogy miként tartják számon1 ötven, száz év múltán 1990. március 25-ét. Boldogító történelmi sorsfordítóként vagy az elszalasztott lehetőségek újabb tragikus példájaként? Tanulunk-e végre történelmünkből? Okos értelem gereblyézi-e szét törté­nelmi örökségünkből a búzát és az ocsút? Zsákutcába bandukolnánk, ha feled- nök, hogy a történelem mindig a holnap­pal szövetkezőket pártolja. A história nem ismer visszautat már meghaladott állapotokhoz. Bölcsen döntött a hatvanas években, a kecskeméti városháza egyik felújításakor , a tanácselnök, aki megvédte a palota épí­tőire, az akkori vezetőkre emlékeztető emléktáblát. „Építsünk különbet" — ja­vasolta. Akkor haladhatjuk meg a letűnt rend­szert, ha magunkat is kü/önbbé, jobbá fornáljuk, ha többek, ha igazságosabbak leszünk, mint tegnap voltunk. Vagyis: most jön a neheze. Próbáljuk meg! Heltai Nándor Chrudinák Alajost fenyegették meg Életveszélyesen megfenyegették Chrudinák Alajost, a Magyar Tele­vízió külpolitikai főszerkesztőjét. A magyar nyelvű fenyegető levelet a Vatra Romaneasca nevű, nacio­nalista román szervezetre hivatkoz­va írták. Az üzenet hangsúlyozza, hogy a Vatra Romaneasca vezetői meghozták ítéletüket: Chrudinák Alajost halálra ítélték, és az ítéletet 72 órán belül végrehajtatják buda­pesti megbízottaikkal. „A legször­nyűbb halál is kicsi büntetés magá­nak azok miatt, amit Románia el­len elkövetett. Ezért kell meghal­nia” — olvasható a levélben. Az aláírás: a Vatra Romaneasca ítélő­széke. A szerzők kiléte ismeretlen, egye­lőre nem megállapítható tehát, hogy valóban állnak-e valamilyen kapcsolatban a román'szervezettel, vagy egyéni akcióról, provokáció­ról, esetleg durva tréfáról van szó. A Magyar Televízió vezetése az­zal a kéréssel fordult a hatóságok­hoz, hogy nyújtsanak védelmet a Panoráma munkatársainak és a fő­szerkesztőnek. (MTI) Hány aduja van még Moszkvának? t Tüntetők gyü­lekeznek a Litván Kommunista Párt székhaza előtt március 26-án, azt követően, hogy a szovjet ejtőernyő­sök megszállták az SZKP-tól füg­getlen litván kom­munisták két székházát, a mar­xizmus—Ieniniz- mus intézetet és a pártfőiskolát. (MTI-telefotó) Mintegy száz deszantos kedden reggel elfoglalta a Litván KP Köz­ponti Bizottságának épületét és a litván párttörténeti intézetet. Az automata fegyverekkel fel- fegyverzett katonák megszállták az épületet és annak udvarát, azonban nem akadályozzák a bentlévőket a munkavégzésben és szabad az épületbe való ki- és bejá­rás. ■ Az akció lehetséges okaként az SZKP platformján álló LKP veze­tésének a székház elfoglalására irá­nyuló kérését említette a tájékozta­tást adó titkár. A decemberi párt­szakadás után ugyanis az SZKP platformján álló párt vezetése hosszas vitát folytatott a Brazaus- kas vezette független KP-vel a pártszékház tulajdonáról, ugyanis a kisebbségben maradt párt kiszo­rult a KB épületéből és egy vilniusi kerületi pártbizottsági épületben tevékenykedett. A szovjet hadsereg megszálló jellegét bizonyitó, nagyon brutális akcióként értékelte kedden hajnal­ban a szovjet deszantosok litvániai sorkötelesek elleni akcióját Vyta- utas Landsbergis. A független Lit­vánia parlamenti elnöke a nyugati országokat is felelőssé tette, mert mindeddig nem álltak ki határo­zottan Vilnius mellett. Landsbergis egyébként egy rádiónyilatkozatában fenyegető­zésnek minősítette Gorbacsovnak azt a — Kennedy szenátornak tett — hétfői kijelentését, hogy a szov­jet hadsereg csak közvetlen életve­szély esetén fog beavatkozni Litvá­niában. Mint mondotta: Litvániá­ban senkire sem leselkedik életve­szély, s az egyetlen fenyegetést va­lójában a szovjet hadsereg jelenléte okozza. Vytautas Landsbergis, a függet­len litván parlament elnöke segít­séget kért a nyugati államoktól, mivel attól tart, hogy Moszkva erőt alkalmaz az elszakadni akaró Litvániával szemben. Landsbergis újságíróknak nyi­latkozott Vilniusban, miután szov­jet ejtőernyősök megszállták a Lit­ván Független Kommunista Párt székházát, és szovjet katonai szol­gálatot megtagadó litván katoná­kat hurcoltak el kórházi menedék­helyükről. A washingtoni Fehér Ház hét­főn első ízben hangsúlyozta, hogy Moszkva „további akciói” Litvá­niában kárt okozhatnak az ameri­kai—szovjet kapcsolatoknak, és ellenezte, hogy a szovjet csapatok épületeket foglaljanak el a balti köztársaságban. Washington ugyanakkor nem ismerte még el a függetlenségéért küzdő Litván Köztársaságot, bár emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok soha nem ismerte el for­málisan a balti köztársaságok 1940-ben történt bekebelezését a Szovjetunióba. vállalkozzunk! De a szemfülesség már nem elég — tanulni is kell Vajon mit válaszolnánk, ha va­laki egyszer csak nekünk szegezné a kérdést: ön miben kiváló? Való­színűleg ugyanazt, mint az embe­rek többsége, vagyis riadtan visz- szakérdeznénk: en?! Hát .miben lennék? S nyilván nagyon udvari­atlannak, sőt, szemtelennek talál­nánk a kérdezőt. Merthogy eléggé fájó pontunkat találná el. Elvégre évtizedekig az volt a „kifizető­dőbb” magatartás, ha az ember belesimult az átlagba. A kiválóság már az iskolában megkeserítette a kiválók életét, s mire felnőttek, so­kan megtanulták, hogy mégis úgy a jobb, ha nem jobbak az átlagnak Vagy legalábbis nem sokkal. Am aki vállalkozó akar lenni, az nem fogadhatja el mértéknek az átlagot, különben kár az egészbe belekezdenie. A vállalkozó kreatív ötletember, tud kockáztatni, ma­gabiztos a fellépése, és ki meri mondani: én ebben vagyok vagy leszek kiváló. Az emberek általá­ban nem ilyennek születnek, ezt a stílust meg kell. tanulni. Hogy le­het-e? Péter Gábor, a budapesti SKR Stúdió vezetője (tulajdonosa) szerint meg lehet. A Kandó Kál­mán Villamosipari Műszaki Főis­kola volt oktatója, ( adjunktusa 1989 elején alapította vállalkozó- és menedzserképző stúdióját. Ma már tizenkét munkatárssal dolgo­zik. A nyáron kecskeméti vállalko­zóknak szervez kurzust arról, ho­gyan tárgyaljanak, hogyan alapít­sanak céget, s hogyan tegyék sike­ressé — kiválóvá — önmagukat és vállalkozásukat. — Ha eltekintünk a gazdasági nehézségektől, s csak az emberi ol­dalt nézzük, mi a legnagyobb aka­dálya nálunk a vállalkozások fejlő­désének? — kérdeztük a stúdió ve­zetőjét, amikor az Erdei Ferenc Művelődési Központban hallgató­kat toborzott a kurzusra. — A szemlélet. Egy amerikai fel­mérés szerint az embereknek kö­rülbelül egy százaléka alkalmas ar­ra, hogy vállalkozó legyen. Ennyi­en bizonyára vannak nálunk is. Al­kalmasak, de nem biztos, hogy tudnak is vállalkozni. Miért? Gon­doljon keresztényi múltunkra, amelyre a nagyon erős hierarchi­kus rend, gondolkodás és szemlélet a jellemző. Erre épült rá, és ezt erősítette tovább az elmúlt negy- ven-egynéhány év. Az emberek többségé alattvalói és szorongó státusból próbál építkezni. 1988- ban, utolso főiskolai előadásomon megdöbbenve tapasztaltam, hogy a hallgatóim depressziósak, tehet­ségtelennek és alkalmatlannak tartják magukat. Végzős, pálya­kezdés előtt álló mérnökök! Ezek­től az érzésektől a vállalkozónak meg kell szabadulnia. Stúdiónk nem a porosz iskola hagyományai­(Folytatás a 2. oldalon) Ma ülést tart a megyei tanács Kecskeméten, a megyeháza nagy­termében ma ülést tart Bács-Kiskun Megye Tanácsa. A testület megvi­tatja Bács-Ki$knn megye foglalkoz­tatási és szociális helyzete, s a prob­lémák kezelésének feladatai című előterjesztést, majd dönt személyi kérdésekben és egyéb ügyekben. A tanácskozás végén interpellációk­ra kerül sor. Az MDF a romániai magyarság helyzetéről A romániai magyarság helyzetére kívánták ráirányítani a külföldi új­ságírók figyelmét az MDF vezető személyiségei keddi sajtótájékozta­tójukon, melyet a nemzetközi vá­lasztási sajtóközpontban tartottak. A tájékoztatón hangsúlyozták, hogy a nemzetiségi kérdést nem te­kintik kizárólag pártprogramnak, az eddig megtett lépéseket — az MSZMP-t kivéve — közösen kez­deményezték, illetve határozták el a pártok és a kormány. Kiss Gy. Csaba, a párt elnöki szóvivője azért tartotta fontosnak a külföldi újságírók tájékoztatását, mert újabb hírek érkeztek Romá­niából, amelyek egy készülő prog­ram árnyékát vetítik előre. (Folytatás a 2. oldalon) T T |i f*A7 UaiwaIia ci aKacioAiTirn Irnci ^JLgV rUIaUlC”űCUC3űCgy41laa észrevehetetlenségével átkapcsolva”

Next

/
Oldalképek
Tartalom