Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-23 / 69. szám

MA: Az eddigi legnagyobb nyereség Dávodon (4. oldal) RABLÓ­GAZDÁLKODÁSRA KÉNYSZERÜLVE (5. oldal) HOLNAP: A PETŐFI NÉPE CÍME NEM TETSZETT A piaci váltás leépítéseket is követei az Agrikonnál A követelmények közelítik az európait, a feltételek még nem (4. oldal) ÁLTALÁNOS SZTRÁJK MAROS, HARGITA ÉS KOVÁSZNA MEGYÉBEN A kormánynyilatkozat hamisít A magyarellenes uszítás folytatódik Tovább terjed es mind szélesebb méreteket olt Romániában a magyarellenes kampány. Bukarestben a délelőtti órákban egyetemi fiatalok újabb csoportja tüntetett és a magyar nagykövetség elé vonult. A magyarellenes tüntetés küldöttei találkoztak Szűts Pál nagykövettel, aki kifejtette előttük, hogy hazánkat alaptalan vádasko­dások érik a román kormány részéről, pedig Magyarország a jószomszédi kapcso­latok kiépítésére törekszik a kölcsönös érdekek alapján. A fővárosban más csoportok is feltűnnek magyarellenes skandálással s egyre jobban kibontakozik az a kép, hogy központilag szervezett akcióval kívánják alátámasztani á román kormány szerdán közzétett nyilatkozatának jogosságát. Ez a nyilatkozat a romániai magyarság körében megdöbbenést és felháborodást váltott ki, mert az egész manipulált és félrevezető, sok részében alaptalan és hamis, és a Ceausescu-idők szellemét sugározza. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ és a MISZ (Magyar Ifjúsági Szövetség) Kovász- na megyei bizottsága közösen kiadott közleményben ítélte el a román kormány nyi­latkozatát. „Amit a kormánynyilatkozat tartalmaz, nem egyoldalúság, hanem (Folytatás a 2. oldalon) Romániában új diktatúra kialakulásának veszélye fenyeget Hazai pártok felhívása Az országos listát állító pártok közül tizenegy felhívást tett közzé csütörtö­kön a marosvásárhelyi események nyo­mán kialakult helyzettel összefüggés­ben. Mint ismeretes, Horn Gyula kül­ügyminiszter szerdán tanácskozásra hívta a 12 politikai párt vezetőit. A megbeszélésen — amelyen az MSZMP kivételével valamennyi párt képviseltette magát — áttekintették a Romániában az Utóbbi időben történ­teket, az abból adódó következtetés két és teendőket. A résztvevők — az Agrárszövetség, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a hazafias Választási Koalíció, a Ke­reszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Nép­párt, a Magyarországi Szociáldemok­rata Párt, A Magyar Szocialista Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Vállalkozók Pártja — arra az elhatáro­zásra jutottak, hogy közös felhívásban fejezik ki tiltakozásukat az erdélyi ma­gyarsággal szembeni, a romániai ma­gyarság egészét puszta létében fenyege­tő brutális támadások miatt. A maros­vásárhelyi fasiszta jellegű pogrom nyo­mán kialakuló helyzet fenyegetést je­lent a Kelet-Közép-Európában zajló demokratikus változásokra, a konti­nens békéjére és biztonságára — szöge­zi le az üzenet, amely hangsúlyozza: c súlyos veszélyek miatti aggodalomtól vezérelve fordul a tizenegy párt közös felhívással Románia népéhez és nem­zeteihez, valamennyi, Románia de­mokratikus fejlődése mellett elkötele­zett párthoz és szervezethez, minden becsületes román állampolgárhoz, aki hazája felemelkedését az egyetemes emberi értékek, az európai normák szellemében kívánja megvalósítani. A felhívás a továbbiakban rámutat: a decemberi forradalom — amelynek (Folytatás a 2. oldalon) BOKOR KÖNYVÉBEN SOK AZ ANEKDOTA — JAVASLAT A 12 HÓNAPOS KATONAIDŐRE — GYORSÍTJÁK A SZOVJET CSAPATOK _________ KIV ONÁSÁT — SZÜKSÉGTELEN A CSAPAT­ÖSSZEVONÁS A ROMÁN HATÁRON Kárpáti Férenc sajtótájékoztatója Csütörtökön délelőtt a Honvédelmi Minisztériumban Kárpáti Ferenc honvédel­mi miniszter tartott sajtótájékoztatót. Elsőként bejelentette, hogy reggel -Németh Miklós miniszterelnökkel meglátogatták Sütő Andrást, sőt beszéltek is vele. A mi­niszter megdöbbenéssel szólt azokról a súlyos sérülésekről, amelyeket az erdélyi magyar író elszenvedett. Sütő András a tízperces beszélgetés során elmondta: bizakodik, mert megfelelő orvosok kezében van. Az orvosok arra kérték a sajtó képviselőit, hogy közöljék az érdeklődőkkel: Sütő Andrásnak nyugalomra van szüksége. A miniszter ezután a Bokor Imre nyugállományú ezredes által írt, s a hadsereg­ben és a társadalomban nagy visszhangot kiváltó, Kiskirályok mundérban című könyvvel foglalkozott. Mint említette, a bombasztikus hatás azzal magyarázható, hogy a szerző évtizedekre visszanyúlóan a hadsereg élete torz vonásainak, az anomáliák feltárására törekedett. Megemlítette, hogy a könyv megjelenése után közvetlenül kérte a miniszterelnököt: indítson vizsgálatot. Mint köztudomású, a (Folytatás a 2. oldalon) Bukarest Budapestre hárítja a felelősséget Szerda este a román kormány, nyilat­kozatot tett közzé az ország északnyuga­ti területének egyes részeiben az utóbbi napokban lezajlott eseményekkel kap­csolatban, s ebben egyértelműen Ma­gyarországot vádolja a marosvásárhelyi vérengzésben kicsúcsosodó súlyos fejle­mények miatt. A nyilatkozat szerint a március 15-ei ünnepségek alkalmával Romániába ér­kezett magyar állampolgárok „a román nép nemzeti érzelmeit sértő nyílt táma­dásokra ragadtatták magukat” s ezt kö­vetően Marosvásárhelyen eszkalálódott a feszültség és az erőszak. Ennek alapja a Románia ellen irányuló nacionalista, soviniszta és revizionista uszítás. A dokumentumban foglaltak szerint a román kormány megtette a szükséges intézkedéseket a nyugalom és a közrend helyreállítására a térség helységeiben, de ezek gyakorlatba ültetését aláaknázták a magyar hatóságok akciói. Ezek — hang­zik a nyilatkozatban — Szűrős Mátyás ideiglenes köztársasági elnök március 18-án, a sajtó útján a romániai magya­rokhoz intézett felhívásában csúcsosod­tak ki. A kormánynyilatkozat szerint a magyar államfő arra szólította fel a ro­mániai magyarokat, hogy fokozzák te­vékenységüket és annak az elvnek alap­ján szervezzék meg magukat, mintha Er­dély „ősi magyar föld” lenne. Az okok között említi a dokumentum á magyar tannyelvű könyvek Romániába küldé­sét, amelyek Erdélyt Magyarország ré­szeként mutatják be. A vádak között szerepel, hogy a magyar hatóságok ma­nipulálják a romániai helyzetet bemuta­tó közleményeket. Ez veszélyesen felszí­totta a kedélyeket, újabb akadályokat állít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésé­nek útjába — mondja a nyilatkozat. Végezetül a román kormány felszólít­ja a magyar felet, hogy intse nyugalomra és ésszerű magatartásra állampolgárait, és tartózkodjon a román belügyekbe va­ló beavatkozástól. Látogatók Sütő Andrásnál 9 Németh Miklós miniszterelnök és kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter csütörtö­kön reggel betegágyánál meglátogatta Sütő Andrást, aki elmondta: gyógyítólag hat rá az a tény, hogy Budapesten van. Orvosi vélemény szerint mostani állapota már biztató. MAGYAR VÁLASZ A VÁDAKRA Határozott visszautasítás A magyar kormány — a romániai magyarsággal szemben Marosvásár­helyen elkövetett, megdöbbentő at­rocitások után —- értetlenül áll a ro­mán kormány március 21-ei nyilat­kozata előtt. Annál is inkább, mert az 1989 decemberi romániai fordulat idején—és azóta is,— a magyar nép és kormánya szavakban és tettekben fejezte ki szolidaritását a román de­mokratizálódás ügyével, önzetlenül segítette Románia népeit Az elmúlt napok romániai történései minden jó érzésű és becsületes emberben csak felháborodást és elutasítást válthat­tak ki. Különösen így van ez Ma­gyarországon, hiszen az itt élőket milliónyi szál köti a határon túl élő magyarsághoz. A nemzetiségi ellentét tragikus eseményekbe torkolló elmérgesedé­sét a magyar kormány összefüggés­be hozza azzal a román kormányzati magatartással, amely nem tesz hatá­rozott lépéseket á román sovinizmus újjáéledésének megakadályozására, sőt eltűri olyan szervezetek legális működését, mint a fajvédő politikát hirdető Vatra Romaneasca és a fa­siszta múltjáról hírhedt Vasgárda. A magyar fél szükségesnek tartja ráirányítani a figyelmet arra, hogy e reakciós romániai erők magyarelle­nes hisztériakeltése, és ezen keresz­tül a belső feszültség szítása súlyos veszélybe sodorja a romániai demok­ratikus kibontakozást is. Aggasztó, hogy a marosvásárhelyi események román értékelése nem tér ki ezekre az összefüggésekre, s a román kor­mány a demokratikus kibontakozást fenyegető növekvő veszély körülmé­nyei között sem tartotta szükséges­nek elhatárolni magát ezektől a szer­vezetektől és szélsőséges törekvése­iktől. Meggyőződéssel hisszük, hogy e tragikus cselekmények elkövetőinek elítélése, a kegyetlenkedők felelős­ségre vonása nem csupán az európai, valamint a magyar közvélemény és kormány igénye, hanem a romániai megújulás tevőleges alakítóitól sem lehet idegen. Ebbéli hitünket csak megerősítené, ha a román vezetés a nemzetiségellenes pogrommegnyil­(Folytatás a 2. oldalon) MDF-NAGYGYÜLÉS LAKITELEKEN „ Szaktudásra, vállalkozókedvre, bátorságra van szükség” Tegnap délután négy órára hirdették meg az MDF nagygyűlését a lakiteleki művelődési házba. Lezsák Sándor, az MDF országos elnökségének tagja üd­vözlő szavaiban azt jelentette be, hogy mindaz, amiről annak idején beszélt, a legjobb úton halad affelé, hogy Gyü­mölcsoltó Boldogasszony napján (va­sárnap) valósággá váljon. Köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit: Antall Józse­fet, az MDF elnökét, Tar Pál francia- országi bankszakembert, az MDF ta­nácsadóját, Solti Györgyöt, az MDF hivatalvezetőjét és Kánya Gábort, a körzet MDF országgyűlési képviselője­löltjét. Azután Antall József lépett a mikro­fonhoz. Megemlékezett arról, hogy az MDF bölcsője ezen a településen rin­gott, a már jelképpé vált sátorban, s az azóta eltelt két és fél esztendő a mozga­lom kiszélesedését eredményezte. Be­szédében szólt arról, hogy történelmi lehetőség nyílt a II. világháború követ­kezményeinek eltakarítására, bár most nem romokat, hanem rosszul épített épületeket kell eltüntetni. Mint mond­ta: tudják, hogy a gazdasági élet átala­kítása nehézségekkel fog járni. A gaz­daság megújításához újfajta emberekre van szükség, szaktudásra, vállalkozó­kedvre, bátorságra. Arra, hogy minden ember alkotni akatjon. Magyarország­nak még soha ilyen esélye nem volt mint most, amikor a világ is törődik velünk, igaz, hogy csak azoknak segít, akik maguk is talpra akarnak állni. Végezetül elmondta, hogy kormány­zás a Magyar Demokrata Fórum szá­mára nem karriercél, hanem felvállalt szolgálat, amelyhez útravalóul Lakite­lek szellemét viszik magukkal. A nagygyűlés második felében Beth­len István, az MDF szaktanácsadója és országos listán induló képviselőjelöltje, valamint a választókörzet országgyűlé­si képviselőjelöltje, Kánya Gábor ka­pott szót, majd a feltett kérdésekre vá­laszoltak. A nagygyűlés lapzártakor még tartott. N. M. MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR—SZŐVJET GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOKON Dollárra átváltott rubelaktívum — Jön az olaj Kontingensek nélküli jövő Drámai fordulatokat sem nélkülöző tárgyalások végén csütörtökön aláírták azt a megállapodást, mely a Budapesten folytatott magyar—szovjet gazdasági tárgyalá­sok eredményeit rögzíti. A szerződést az utolsó pillanatban, a Ferihegyi repülőtéren, közvetlenül a szovjet delegáció elutazása előtt látta el kézjegyével a két küldöttség vezetője: Medgyessy Péter magyar és Sztyepan Szitarjan szovjet miniszterelnök- helyettes. A megállapodás lényege: a két félnek sikerült egyezségre jutnia arról az 1989- ben kialakult mintegy 800 millió rubeles magyar folyó fizetésimérleg-aktívumról, melynek kiegyenlítése eddig vitatott kérdés volt. Ezt a többletet 0,92 dollár/rubeles szorzóval számítják át, ami azt jelenti, hogy a fennálló magyar követelés mintegy 720 millió dollárt ér e pillanatban. Arról is sikerült a megbeszéléseken kölcsönösen elfogadható megegyezésre jutni, hogy 1991-től a kétoldalú árucsere-forgalom elszámolása konvertibilis valu­tában, azaz dollárban történik, s egyúttal megszüntetik az árukontingenseket is. Ez a megállapodás közvetlenül is ösztönzi a magyar vállalatokat arra, hogy olyan, minden piacon jól értékesíthető termékeket állítsanak elő, melyeket a Szovjetunió­ban is hajlandóak dollárért megvásárolni. Az idei árucsere-forgalom alakulását tekintve a szovjet szállítások mintegy 3,7 milliárd rubelt tesznek ki — ebből 500 millió rubel értékű a gép és berendezés, míg 3 milliárd rubel az energia- és nyersanyagszállítások volumene —, a magyar export összértéke 1990-ben eléri a 3,6 milliárd rubelt. A Szovjetunióba szállítandó magyar áruk összértékéből a gépek- és berendezések mennyisége hozzávetőlegesen 1,6 milliárd rubelt tesz ki, míg 1,8 milliárd rubel értékben élelmiszer-ipari terméke­ket, ipari fogyasztási cikkeket, valamint nyersanyagokat szállítunk. * * * Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes értékelése szerint a most zárult ma­gyar—szovjet gazdasági tárgyalásokon olyan reális megállapodást sikerült tető alá hozni, mely megfelel hazánk alapvető gazdasági érdekeinek. így a 0,92 dol­lár/rubeles átváltási kulcs, amely sokáig vita tárgyát képezte, kedvezőnek minősít­hető, ugyancsak meghatározó lehet az a tény, hogy gépipari exportunk az idén a tavalyihoz képest csupán 9 százalékkal csökken — sokkal kisebb mértékben, mint az az előrejelzések alapján várható volt. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy a most aláirt árucsere-forgalmi jegy­zőkönyv jó esélyt ad a két ország közötti „kereskedelmi háború” elkerülésére, a magyar kormány azonban — a jelenlegi és vélhetően az új is — következetesen képviselni fogja a magyar érdekeket. Ha a szovjet fél nem szállít árut, akkor hazánk sem teljesíti szállításait. A tárgyalások során felmerült a szovjet olajszállítások kérdése is. A szovjet fél ígéretet tett arra, hogy az eddigi lemaradásait az elkövetkezendő hónapokban pótolja és a szerződésekben már rögzített' mennyiséget leszállítja hazánknak. A Szovjetunióval szemben fennálló, a tavalyi folyó fizetési mérlegben kialakult aktívum átváltásával létrejött dollárkövetelésünk pedig a jövő évben jelenthet a magyar gazdaság számára könnyebbséget, mivel az fedezetül szolgálhat a konver­tibilis elszámolásra való áttérés nyomán kezdetben óhatatlanul kialakuló magyar passzívumra. A mostani követelésünket gyakorlatilag a Szovjetuniónak nyújtott hitelként lehet kezelni. (MTI) Petíció Szűrös Mátyásnak — az új földosztás ellen Az új földosztás ellen tiltakozó petíciót nyújtott át csütörtökön a Parlamentben Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársa­ság ideiglenes elnökének Fodor Sándor, a mezöszentgyörgyi Alkotmány Mgtsz el­nöke. ■ A tsz tagsága februárban felhívással fordult az ország valamennyi szövetkezeti tagjához, hogy aláírásukkal nyilvánítsák ki azon akaratukat: továbbra is a közös szövetkezeti gazdálkodást tekintik megél­hetésük forrásának. Éppen ezért elutasí­tanak minden újabb, igazságtalanságot előidéző földosztást. A felhívásra csütör­tökig 54 317 aláírás érkezett a mezöszent­györgyi termelőszövetkezethez, ezeket nyújtotta át egy levél kíséretében a szövet­kezet elnöke. E levélben kérik azt is: a kővetkező időszakban tartandó pártközi egyeztető tárgyalásokon hívják fel a pár­tok figyelmét arra, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozók véleményének kikérésé nélkül felelőtlenség lenne földtn- lajdonreformot végrehajtani. Fodor Sán­dor arról is tájékoztatta az ideiglenes ál­lamfőt, hogy az aláírásgyűjtést folytatják. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom