Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-03 / 53. szám

POLITIKAI NAPILAP XLV. évf. 53. szám Ára: 5,30 Ft 1990. március 3., szombat ... A BM Belső Biztonsági Szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság jelentése 3. oldal A KECSKEMÉTI „BOHÉMEK” A siker sokáig éltet 4. oldal Hetvennégyen kényszerpihenőn 5. oldal Megkezdődött a magyar szakszervezetek kongresszusa DRÁMAI HANGULAT A FEBRUÁRI ÜLÉSSZAK ZÁRÓNAPJÁN A létminimum szintjére emelik a legkisebb nyugdíjakat m Pénteken, a Budapest Kongresszusi Központban csaknem 1100 szava­zati jogú küldött és mintegy 600 meghívott jelenlétében ihegkezdődött a magyar szakszervezetek XXVI. kongresszusa, amelynek végső célja az országos szakszervezeti szövetség létrehozása. A háromnaposra tervezett tanácskozáson öt nemzetközi szakszervezeti szervezet, valamint 24 or­szág 32 szakszervezete is képviseltette magát. A tagság akaratából előrehozott kongresszus célja, hogy lezárjon egy korszakot, kimondja a SZOT és az általa fémjelzett szakszervezeti szerve­ződés megszűnését, és ezáltal megnyissa az utat egy új alapokon, új tartalommal létrejövő szövetség megalakulása előtt — hangsúlyozta vitaindítója elején Nagy Sándor, a Szakszervezetek Országos Koordiná­ciós Tanácsának elnöke, aki a SZOT írásos beszámolójához fűzött szóbe­li kiegészítést. Az 1988 őszén tartott országos értekezleten elindított változásokról szólva megállapította: azok a mozgalomban jó esélyt te­remtenek egy valódi fordulatra, amit az erősödő társadalmi-szociális feszültségek miatt nem szabad elszalasztani. Mára milliók kényszerülnek megélni létminimum körüli jövedelmekből, ezrek váltak munkanélkülivé és több tízezer munkahely került közvetlenül veszélybe. Ebben a helyzet­ben éles konfliktusok vannak a szakszervezetek és a kormány között, amely nemcsak vitatja, de jórészt el is utasítja a szakszervezetek állás­pontját, s nem egy esetben mozgásterük korlátozására törekszik. A moz­galomnak abból fakadó nehézségekkel is meg kell küzdenie, hogy bizo­nyos számottevő gazdasági és politikai erők — főként azok, amelyek ellenőrizetlen, a bérből és fizetésből élők jelentős hányadát sújtó liberális gazdaságpolitikát kívánnak folytatni — érthetően ellenérdekeltek egy erős szakszervezeti szövetség létrehozásában. Az elképzeléseket vázolva kijelentette: csak az autopóm, az önkéntes elhatározáson és az egymás iránti szolidaritáson nyugvó szövetkezésnek van ereje és értelme. A szövetkező szakszervezeteket kis létszámú, de magasan képzett szakértőkből álló, megfelelő információs rendszerekkel bíró háttérintézménynek kell kiszolgálnia, anyagi függetlenségüket és a szakszervezeti vagyon megőrzését, gyarapítását pedig egy vagyonkezelő és pénzintézet létrehozása biztosíthatná. Nagy Sándor végezetül arról beszélt, hogy az új szövetség programjá­nak sarokpontjai az elmúlt hónapokban már kirajzolódtak. Világossá vált, hogy a mozgalomnak csak egyetlen funkciója lehet: az érdekek védelme, képviselete. A szakszervezeteknek egyebek között olyan anti­inflációs politikát kell követelniük, amely a rohamos áremelkedések gazdasági okainak megszüntetését veszi célba. Tudatosítaniuk és érvé­nyesíteniük kell, hogy a tulajdonreform nem nélkülözheti a dolgozók ellenőrzését, s a tulajdonlásban való részvételét. Aktív foglalkoztatáspo­litikára van szükség, s ki kell alakítani a klasszikus bérmegállapodások rendszerét — mondotta befejezésül SZOT elnöke. MAGYAR—SZOVJET PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁS Ki tartozik kinek? ■ A moszkvai kormánylap, az Izvesztyija első ízben közölte a külfölddel szembeni szovjet kö­vetelések listáját: eszerint Ma­gyarország több mint 600 mil­lió rubellel tartozik a Szovjet­uniónak. A Magyar Nemzeti Bank rubelelszámolású folyó fi­zetési mérlege szerint ugyanak­kor hazánknak tavaly, a rubel- elszámolású forgalomban 1,7 milliárd rubeles aktívuijia ke­letkezett, s ebből csaknem 800 millió a Szovjetunióval folyta­tott kereskedelemben. A két adat közötti- ellentmondásról érdeklődött az MTI munkatár­sa a Kereskedelmi Minisztéri­umban. A minisztérium illetékese el­mondotta: a két ország közötti, általában ötévente megköten­dő, hosszú lejáratú hitelmegál­lapodások nyomán Magyaror­szág valóban több mint 600 millió rubellel tartozik a szovjet félnek, ezt 1993-ig kell kiegyen- litenie. Teljesen más kérdés a folyó fizetési mérleg kezelése, így a magyar banki információ is hiteles. Ezeket a felek rend­szerint külön kezelik, de ha ösz- szevetjük, akkor a magyar aktí­vum már csak 200 millió rubel. A kétoldalú árucsere-forgalmi tárgyalások során — amelyek mind a mai napig húzódnak — már elvi megállapodás szüle­tett arról, hogy a magyar hitel- tartozás felét az idén visszafi­zetjük, de a többire is előtör­lesztést kérnek a szovjetek, hi­vatkozva a tetemes magyar áru­forgalmi aktívumra. Úgy tűnik, hogy rövidesen felgyorsulnak majd az egyezte­tések és az áruforgalmi tárgya­lások, miután Beck Tamás ke­reskedelmi miniszter várhatóan a jövő héten Moszkvába uta­zik. Egyébként a minisztérium illetékese azt is közölte, hogy - tekintettel a kereskedelmi aktívumra — a magyar fél már eddig sem vette igénybe minden esetben a hitelkeret egy-egy részletét. (MTI) Öngyilkos lett Ceausescu bírája — öngyilkos lett az a magas rangú román hadbíró, akiről feltételezik, hogy decemberben halálra ítélte Nicolae Ceausescut és feleségét — közölték pénteken Bukarestben. Oana Popescu, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács szóvivője elmondta, hogy Gica Popa altábornagy, csütörtökön az igazságügyi minisztériumban szíven lőtte magát, eszméletlen állapotban vitték kórházba, ahol rövid időn belül meghalt. A szóvivő hozzáfűzte, hogy bár a Ceausescu házaspár tárgyalásáról szóló videofelvételen nem mutatták a bíróságot, és egyetlen, részt vevő hivatalos sze­mély nevét sem hozták nyilvánosságra, Popa altábornagy két hónapja folyamato­san kapta a névtelen fenyegetéseket., A romániai főügyészség közlése szerint az ügyészség és a rendőrség vizsgálatot folytat Gica Popa altábornagy halála körülményeinek tisztázására. Jelentés a lehallgatásokról, a Bokor Imre-könyvről, — 16 órára határozatképtelenné vált a Tisztelt Ház — Miért nem állíttatta le a bel­ső biztonsági szolgálattól kapott jelentések kézhez vétele után az ideiglenes köztársasági elnök, a miniszterelnök és az államminisz­ter a lehallgatásokat, a pártok törvénytelen eszközökkel való megfigyelését? — hangzott el a kérdés az Országgyűlés februári ülésszakának pénteki zárónapján. A lehallgatási ügyeket vizsgáló parlamenti bizottság jelentését, vi­haros közjáték után, fogadta el a parlament. Miután ugyanis a plé- num elutasította Tamás Gáspár Miklós képviselőnek azt a javas­latát, hogy a jelentéseket teljes terjedelemben olvassák fel a hon­atyák előtt, a tiltakozásnak a ha­zai törvényhozásban meglehető­sen szokatlan formáját választva, a Szabad Demokraták Szövetsé­gének teljes frakciója (a nevezett képviselő és Ballai Éva) elhagyta az üléstermet. A lehallgatási botránnyal kap­csolatos vitához hozzászólva Né­meth Miklós miniszterelnök meg­erősítette, hogy az 1989. október 23. után készült belügyminisztériu­mi jelentések címzettjei között volt ő is. A jelentésekből vett idézetek­kel támasztotta alá, hogy azok súlytalan információkat tartal­maztak, meglehetősen primitív Az Országgyűlés pénteki mun- I kanapjának kezdeten tudomásul Ivette, hogy Tallóssy Frigyes írás- I ban is benyújtotta előző nap be- i jelentett lemondását képviselői I mandátumáról. A plénum ezt követően Sztra- Ipák Ferenc (Bács-Kiskun m., 5. Ivk.) önálló indítványát tűzte na- Ipirendre a nyugdíjak, a családi I pótlék, a gyermekgondozási se- Igély, a gyermekgondozási díj I összegének további emelésére. I Békési László pénzügyminiszter I válaszában hangsúlyozta: nincse- Inek meg a feltételek a felvetés megfogalmazásban. Ugyanakkor azt sem hallgatta el, hogy ő maga is kérte a belbiztonsági szolgálat köz­reműködését, midőn ismeretlenek otthoni K-telefonján fenyegették meg, kilátásba helyezve: likvidál­ják, ha részt vesz Nagy Imréék te- netésén; illetve amikor hírét vette, hogy bizonyos megyei MSZMP- vezetők, külföldi segítségre szá­mítva, puccsot készítenek elő. Várhatóan elcsitul a Kiskirá­lyok mundérban című könyv ka­varta botrány hullámverése, ugyanis a parlament elfogadta a kiadvány valóságtartalmát vizs­gáló honvédelmi bizottság jelenté­sét. A pénteki parlamenti munka­nap hangsúlyos fejezeteinek egyi­ke kétséget kizáróan Sztrapák Ferenc képviselőnek a családi pót­lék, a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj minimu­ma, valamint a nyugellátás továb­bi emelésére vonatkozó indítványa volt. Békési László pénzügymi­niszter drámai hangú reagálásá­ban arról igyekezett meggyőzni a törvényhozókat, hogy nincsenek meg a feltételek a megvalósításra, végül is kompromisszumra jutva, a létminimum szintjére, 4300 fo­rintra emelték a nyugdíjak, a gyes és a gyed minimális összegét. megvalósítására. A képviselő fenntartotta indítványát. Az ügy­ben a kormány és az illetékes bi­zottságok tanácskozásra' vonul­tak vissza. Ezután Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) terjesz­tett elő határozati javaslatot a Szovjetunióba jóvátételi munká­ra elhurcolt, valamint a szovjet bíróságok által elítélt és időköz­ben bűncselekmény hiányában rehabilitált magyar állampolgá­rok sérelmeinek orvoslására. A parlament — a jogi bizottság javaslatára — úgy döntött, hogy 9 Ez most a lehallgatási jegyzőkönyv vagy a Bokor-könyv? (Fotó: Walter Péter) az indítványt március 14-ei ülés­szakán tűzi napirendre. Ezt követően az Országgyűlés határozatot hozott a pornográfia és szennyirodalóm nyilvános ter­jesztésének tilalmáról. A parlament módosította a költségvetési törvényt, Pregun Istvánnak (Szabolcs-Szatmár- Bereg m., 1. vk.) az egyházi isko­lák állami támogatására vonatko­zó interpellációjának megfelelő­en. A törvényjavaslat elfogadása előtt Békési László indokolta azt. Elfogadta az Országgyűlés a jogi bizottság jelentései, Fiiló Pálnak és Nagyiványi Andrásnak a lakcímbejelentéssel kapcsolatos interpellációjáról. Ugyancsak el­fogadták a mezőgazdasági bi­zottság jelentését Kovács András (Heves m., 10. vk.) interpelláció­járól, amely a hazai cukorrépa jugoszláviai feldolgozásával fog­lalkozott. Ezután Raffay Ernő ismertette a Bokor Imre Kiskirályok mun­dérban című könyvében leírt je­lentősebb tények valóságtartal­mának vizsgálatáról szóló hon­védelmi vizsgálóbizottsági jelen­tést. Az elmondottakra Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter rea­gált. A parlament elfogadta a bi­zottság jelentését Király Ferenc (Jász-Nagykun-Szolnok m., 5. : vk.) képviselő idevágó interpellá­ciója tárgyában. A parlament elfogadta a Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.) interpellációja kapcsán készített mezőgazdasági bizottsági jelen­tést. A képviselő az 1990. évi er­dőtelepítés célcsoportos beruhá­zási keretének csökkentését kifo­gásolta. Ezután interpellációk követ­keztek. Sütő Kálmán (Vas in., 9. vk.) a szombathelyi városi tv-műsor su­gárzásának engedélyezése tár­gyában interpellált, amelyre Ud­vari László közlekedési, hírköz­lési és építésügyi államtitkár vá­laszolt. Ezt a képviselők és a tes­tület is elfogadta. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) a rubelelszámolású export visszafogásának következményei tárgyában interpellált. A kérdés- , re a március 14-ei ülésszakon visszatérnek. Hámori Csaba (országos lista) az államigazgatási tisztviselők munkaviszonyáról szóló törvény- javaslat tárgyában interpellált. Gál Zoltán belügyminisztériu­mi államtitkár válaszát a képvise­lő és az Országgyűlés elfogadta. (Folytatás a 2. oldalon) Hét ágra süt a nap, egy szál ruhában gereb­lyézem a tavalyi gazt, s én, a napimádó, vala­hogy mégsem tudok örülni ennek a februári kora nyárnak. Pedig olyan kellemesen mele­gít: feléje fordítom az arcomat, lecsukom a szemem, és... és — csak az jut eszembe, hogy lesz ennek a jő időnek még böjtje. Mi ez a megmagyarázhatatlan félelem ben­nem ? Miért veszítettem el éppen most, ebben a ragyogó napsütésben azt a képességemet, hogy a legkisebb jónak is tudok örülni? Hol­ott évtizedek óta ez az „életfilozófiám" segít a viszontagságok túlélésében, jó kedvem, hi­tem megőrzésében. — Jön még kutyára dér! — motyogom magamban, s hogy a kutya „ugrik” be, aki még ráadásul telet sem eszik —, ebben is célzatosságot érzek. Hiába, ha az ember nem akar derűlátó lenni, akkor nem is lesz az ... Miért félek, miért szorongok? Miért pa- nászkodnak ismerőseim hasonló érzésekről? Hogy jöhet fagy ? Jöhet, hisz korai még a jó idő. De akkor is bekövetkezhet a tél utótáma­dása, ha most átadom magam a napsugár melegének. Aligha attól félek, hogy„odalesz az emberek vetése", bár a kisán&tjSJtiSzSfjiffi. gabonaföldek látványa — nenf * * j ájjj H se hó! — sem lelkesítő. \% A nap süt! Példával győzködöm magam. Jó néhány esztendeje, a körtefavirágzás idején volt erős fagy: mégis annyi lett a gyümölcstermés, hogy roskadoztak a fák. Máshol kell keresnem a félelmek okát, ma­gamét, másokét. Hi?z „tavasz” van a közélet­ben is, rügyek bontakoznak, fakadnak, virá­got, termést ígérve. Sötét felhők nyomasztó árnya tűnt el, de nem nyomtalanul. Lelkünk mélyén kétségek élnek, nem korai még az öröm ? Félünk, megtanultuk a félelmet. Hogy még akkor is széjjelnéztünk, amikor' gondolkod­tunk. Hogy szavainkat úgy válogattuk: ne legyen baj belőle. Most meg úgy tolul a visz- szafojtott mondanivaló a szánkra, mintha egyszerre kellene kiöklendezni a lenyelt, el­hallgatott véleményünket. Érzelmeink, sérel­meink elragadnak, ha szólunk. Mások meg­nyilvánulásaiból támadást vélünk kihallani, védekezünk és vádolunk, sebeket adunk és . kapunk. <í\ II. Rákóczi Ferenc szabadságharca zászló­ivá íratta: ,,Felszakadtak a magyar nemzet sebei"k Ma sincs másképpen. Elfelejtett fáj­dalmak támadnak újra, begyógyult sebek lé­pődnek föl. Ez is kell a gyógyuláshoz. De leginkább az, hogy gyógyulni akarjunk, hogy megpróbál­junk újabb sebek ejtése helyett gyógyírral sietni a magunk, az embertársaink segítésére. ■Persze, ehhezia lélekállapothoz csak akkor juthatunk el, ha azt tapasztaljuk, hogy a ma­gukat tévedhetetlennek tartók is beismerik: sok mindent elrontottak. Sőt! Vétkeztek a nép ellen, pedig üdvözitését ígérték ... Amit emberek csinálnak — s a politika mindennél emberibb —, abban erény válhat bűnné, és igazságból lehet a legégbekiáltóbb igazságtalanság. Megtapasztaltuk. De ha a gyűlölet helyett nem a szeretet lesz az új tör­vény, ha a háborúskodást nem váltja fel a békességszerzés, ha nem azt keressük, ami embert emberrel összeköt -— ha nem tanulunk meg újra hinni és bízni önmagunkban és má­sokban. ha nem tudunk megszabadulni félel­meinktől—, akkor hiába süt a nap. Szép tavaszunk lehet az idei. \Bátran fordítsuk arcunkat a fénynek. A-nap süt... Nagy Mária T

Next

/
Oldalképek
Tartalom