Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-03 / 53. szám
POLITIKAI NAPILAP XLV. évf. 53. szám Ára: 5,30 Ft 1990. március 3., szombat ... A BM Belső Biztonsági Szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság jelentése 3. oldal A KECSKEMÉTI „BOHÉMEK” A siker sokáig éltet 4. oldal Hetvennégyen kényszerpihenőn 5. oldal Megkezdődött a magyar szakszervezetek kongresszusa DRÁMAI HANGULAT A FEBRUÁRI ÜLÉSSZAK ZÁRÓNAPJÁN A létminimum szintjére emelik a legkisebb nyugdíjakat m Pénteken, a Budapest Kongresszusi Központban csaknem 1100 szavazati jogú küldött és mintegy 600 meghívott jelenlétében ihegkezdődött a magyar szakszervezetek XXVI. kongresszusa, amelynek végső célja az országos szakszervezeti szövetség létrehozása. A háromnaposra tervezett tanácskozáson öt nemzetközi szakszervezeti szervezet, valamint 24 ország 32 szakszervezete is képviseltette magát. A tagság akaratából előrehozott kongresszus célja, hogy lezárjon egy korszakot, kimondja a SZOT és az általa fémjelzett szakszervezeti szerveződés megszűnését, és ezáltal megnyissa az utat egy új alapokon, új tartalommal létrejövő szövetség megalakulása előtt — hangsúlyozta vitaindítója elején Nagy Sándor, a Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsának elnöke, aki a SZOT írásos beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítést. Az 1988 őszén tartott országos értekezleten elindított változásokról szólva megállapította: azok a mozgalomban jó esélyt teremtenek egy valódi fordulatra, amit az erősödő társadalmi-szociális feszültségek miatt nem szabad elszalasztani. Mára milliók kényszerülnek megélni létminimum körüli jövedelmekből, ezrek váltak munkanélkülivé és több tízezer munkahely került közvetlenül veszélybe. Ebben a helyzetben éles konfliktusok vannak a szakszervezetek és a kormány között, amely nemcsak vitatja, de jórészt el is utasítja a szakszervezetek álláspontját, s nem egy esetben mozgásterük korlátozására törekszik. A mozgalomnak abból fakadó nehézségekkel is meg kell küzdenie, hogy bizonyos számottevő gazdasági és politikai erők — főként azok, amelyek ellenőrizetlen, a bérből és fizetésből élők jelentős hányadát sújtó liberális gazdaságpolitikát kívánnak folytatni — érthetően ellenérdekeltek egy erős szakszervezeti szövetség létrehozásában. Az elképzeléseket vázolva kijelentette: csak az autopóm, az önkéntes elhatározáson és az egymás iránti szolidaritáson nyugvó szövetkezésnek van ereje és értelme. A szövetkező szakszervezeteket kis létszámú, de magasan képzett szakértőkből álló, megfelelő információs rendszerekkel bíró háttérintézménynek kell kiszolgálnia, anyagi függetlenségüket és a szakszervezeti vagyon megőrzését, gyarapítását pedig egy vagyonkezelő és pénzintézet létrehozása biztosíthatná. Nagy Sándor végezetül arról beszélt, hogy az új szövetség programjának sarokpontjai az elmúlt hónapokban már kirajzolódtak. Világossá vált, hogy a mozgalomnak csak egyetlen funkciója lehet: az érdekek védelme, képviselete. A szakszervezeteknek egyebek között olyan antiinflációs politikát kell követelniük, amely a rohamos áremelkedések gazdasági okainak megszüntetését veszi célba. Tudatosítaniuk és érvényesíteniük kell, hogy a tulajdonreform nem nélkülözheti a dolgozók ellenőrzését, s a tulajdonlásban való részvételét. Aktív foglalkoztatáspolitikára van szükség, s ki kell alakítani a klasszikus bérmegállapodások rendszerét — mondotta befejezésül SZOT elnöke. MAGYAR—SZOVJET PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁS Ki tartozik kinek? ■ A moszkvai kormánylap, az Izvesztyija első ízben közölte a külfölddel szembeni szovjet követelések listáját: eszerint Magyarország több mint 600 millió rubellel tartozik a Szovjetuniónak. A Magyar Nemzeti Bank rubelelszámolású folyó fizetési mérlege szerint ugyanakkor hazánknak tavaly, a rubel- elszámolású forgalomban 1,7 milliárd rubeles aktívuijia keletkezett, s ebből csaknem 800 millió a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben. A két adat közötti- ellentmondásról érdeklődött az MTI munkatársa a Kereskedelmi Minisztériumban. A minisztérium illetékese elmondotta: a két ország közötti, általában ötévente megkötendő, hosszú lejáratú hitelmegállapodások nyomán Magyarország valóban több mint 600 millió rubellel tartozik a szovjet félnek, ezt 1993-ig kell kiegyen- litenie. Teljesen más kérdés a folyó fizetési mérleg kezelése, így a magyar banki információ is hiteles. Ezeket a felek rendszerint külön kezelik, de ha ösz- szevetjük, akkor a magyar aktívum már csak 200 millió rubel. A kétoldalú árucsere-forgalmi tárgyalások során — amelyek mind a mai napig húzódnak — már elvi megállapodás született arról, hogy a magyar hitel- tartozás felét az idén visszafizetjük, de a többire is előtörlesztést kérnek a szovjetek, hivatkozva a tetemes magyar áruforgalmi aktívumra. Úgy tűnik, hogy rövidesen felgyorsulnak majd az egyeztetések és az áruforgalmi tárgyalások, miután Beck Tamás kereskedelmi miniszter várhatóan a jövő héten Moszkvába utazik. Egyébként a minisztérium illetékese azt is közölte, hogy - tekintettel a kereskedelmi aktívumra — a magyar fél már eddig sem vette igénybe minden esetben a hitelkeret egy-egy részletét. (MTI) Öngyilkos lett Ceausescu bírája — öngyilkos lett az a magas rangú román hadbíró, akiről feltételezik, hogy decemberben halálra ítélte Nicolae Ceausescut és feleségét — közölték pénteken Bukarestben. Oana Popescu, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács szóvivője elmondta, hogy Gica Popa altábornagy, csütörtökön az igazságügyi minisztériumban szíven lőtte magát, eszméletlen állapotban vitték kórházba, ahol rövid időn belül meghalt. A szóvivő hozzáfűzte, hogy bár a Ceausescu házaspár tárgyalásáról szóló videofelvételen nem mutatták a bíróságot, és egyetlen, részt vevő hivatalos személy nevét sem hozták nyilvánosságra, Popa altábornagy két hónapja folyamatosan kapta a névtelen fenyegetéseket., A romániai főügyészség közlése szerint az ügyészség és a rendőrség vizsgálatot folytat Gica Popa altábornagy halála körülményeinek tisztázására. Jelentés a lehallgatásokról, a Bokor Imre-könyvről, — 16 órára határozatképtelenné vált a Tisztelt Ház — Miért nem állíttatta le a belső biztonsági szolgálattól kapott jelentések kézhez vétele után az ideiglenes köztársasági elnök, a miniszterelnök és az államminiszter a lehallgatásokat, a pártok törvénytelen eszközökkel való megfigyelését? — hangzott el a kérdés az Országgyűlés februári ülésszakának pénteki zárónapján. A lehallgatási ügyeket vizsgáló parlamenti bizottság jelentését, viharos közjáték után, fogadta el a parlament. Miután ugyanis a plé- num elutasította Tamás Gáspár Miklós képviselőnek azt a javaslatát, hogy a jelentéseket teljes terjedelemben olvassák fel a honatyák előtt, a tiltakozásnak a hazai törvényhozásban meglehetősen szokatlan formáját választva, a Szabad Demokraták Szövetségének teljes frakciója (a nevezett képviselő és Ballai Éva) elhagyta az üléstermet. A lehallgatási botránnyal kapcsolatos vitához hozzászólva Németh Miklós miniszterelnök megerősítette, hogy az 1989. október 23. után készült belügyminisztériumi jelentések címzettjei között volt ő is. A jelentésekből vett idézetekkel támasztotta alá, hogy azok súlytalan információkat tartalmaztak, meglehetősen primitív Az Országgyűlés pénteki mun- I kanapjának kezdeten tudomásul Ivette, hogy Tallóssy Frigyes írás- I ban is benyújtotta előző nap be- i jelentett lemondását képviselői I mandátumáról. A plénum ezt követően Sztra- Ipák Ferenc (Bács-Kiskun m., 5. Ivk.) önálló indítványát tűzte na- Ipirendre a nyugdíjak, a családi I pótlék, a gyermekgondozási se- Igély, a gyermekgondozási díj I összegének további emelésére. I Békési László pénzügyminiszter I válaszában hangsúlyozta: nincse- Inek meg a feltételek a felvetés megfogalmazásban. Ugyanakkor azt sem hallgatta el, hogy ő maga is kérte a belbiztonsági szolgálat közreműködését, midőn ismeretlenek otthoni K-telefonján fenyegették meg, kilátásba helyezve: likvidálják, ha részt vesz Nagy Imréék te- netésén; illetve amikor hírét vette, hogy bizonyos megyei MSZMP- vezetők, külföldi segítségre számítva, puccsot készítenek elő. Várhatóan elcsitul a Kiskirályok mundérban című könyv kavarta botrány hullámverése, ugyanis a parlament elfogadta a kiadvány valóságtartalmát vizsgáló honvédelmi bizottság jelentését. A pénteki parlamenti munkanap hangsúlyos fejezeteinek egyike kétséget kizáróan Sztrapák Ferenc képviselőnek a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj minimuma, valamint a nyugellátás további emelésére vonatkozó indítványa volt. Békési László pénzügyminiszter drámai hangú reagálásában arról igyekezett meggyőzni a törvényhozókat, hogy nincsenek meg a feltételek a megvalósításra, végül is kompromisszumra jutva, a létminimum szintjére, 4300 forintra emelték a nyugdíjak, a gyes és a gyed minimális összegét. megvalósítására. A képviselő fenntartotta indítványát. Az ügyben a kormány és az illetékes bizottságok tanácskozásra' vonultak vissza. Ezután Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) terjesztett elő határozati javaslatot a Szovjetunióba jóvátételi munkára elhurcolt, valamint a szovjet bíróságok által elítélt és időközben bűncselekmény hiányában rehabilitált magyar állampolgárok sérelmeinek orvoslására. A parlament — a jogi bizottság javaslatára — úgy döntött, hogy 9 Ez most a lehallgatási jegyzőkönyv vagy a Bokor-könyv? (Fotó: Walter Péter) az indítványt március 14-ei ülésszakán tűzi napirendre. Ezt követően az Országgyűlés határozatot hozott a pornográfia és szennyirodalóm nyilvános terjesztésének tilalmáról. A parlament módosította a költségvetési törvényt, Pregun Istvánnak (Szabolcs-Szatmár- Bereg m., 1. vk.) az egyházi iskolák állami támogatására vonatkozó interpellációjának megfelelően. A törvényjavaslat elfogadása előtt Békési László indokolta azt. Elfogadta az Országgyűlés a jogi bizottság jelentései, Fiiló Pálnak és Nagyiványi Andrásnak a lakcímbejelentéssel kapcsolatos interpellációjáról. Ugyancsak elfogadták a mezőgazdasági bizottság jelentését Kovács András (Heves m., 10. vk.) interpellációjáról, amely a hazai cukorrépa jugoszláviai feldolgozásával foglalkozott. Ezután Raffay Ernő ismertette a Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyvében leírt jelentősebb tények valóságtartalmának vizsgálatáról szóló honvédelmi vizsgálóbizottsági jelentést. Az elmondottakra Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter reagált. A parlament elfogadta a bizottság jelentését Király Ferenc (Jász-Nagykun-Szolnok m., 5. : vk.) képviselő idevágó interpellációja tárgyában. A parlament elfogadta a Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.) interpellációja kapcsán készített mezőgazdasági bizottsági jelentést. A képviselő az 1990. évi erdőtelepítés célcsoportos beruházási keretének csökkentését kifogásolta. Ezután interpellációk következtek. Sütő Kálmán (Vas in., 9. vk.) a szombathelyi városi tv-műsor sugárzásának engedélyezése tárgyában interpellált, amelyre Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár válaszolt. Ezt a képviselők és a testület is elfogadta. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) a rubelelszámolású export visszafogásának következményei tárgyában interpellált. A kérdés- , re a március 14-ei ülésszakon visszatérnek. Hámori Csaba (országos lista) az államigazgatási tisztviselők munkaviszonyáról szóló törvény- javaslat tárgyában interpellált. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár válaszát a képviselő és az Országgyűlés elfogadta. (Folytatás a 2. oldalon) Hét ágra süt a nap, egy szál ruhában gereblyézem a tavalyi gazt, s én, a napimádó, valahogy mégsem tudok örülni ennek a februári kora nyárnak. Pedig olyan kellemesen melegít: feléje fordítom az arcomat, lecsukom a szemem, és... és — csak az jut eszembe, hogy lesz ennek a jő időnek még böjtje. Mi ez a megmagyarázhatatlan félelem bennem ? Miért veszítettem el éppen most, ebben a ragyogó napsütésben azt a képességemet, hogy a legkisebb jónak is tudok örülni? Holott évtizedek óta ez az „életfilozófiám" segít a viszontagságok túlélésében, jó kedvem, hitem megőrzésében. — Jön még kutyára dér! — motyogom magamban, s hogy a kutya „ugrik” be, aki még ráadásul telet sem eszik —, ebben is célzatosságot érzek. Hiába, ha az ember nem akar derűlátó lenni, akkor nem is lesz az ... Miért félek, miért szorongok? Miért pa- nászkodnak ismerőseim hasonló érzésekről? Hogy jöhet fagy ? Jöhet, hisz korai még a jó idő. De akkor is bekövetkezhet a tél utótámadása, ha most átadom magam a napsugár melegének. Aligha attól félek, hogy„odalesz az emberek vetése", bár a kisán&tjSJtiSzSfjiffi. gabonaföldek látványa — nenf * * j ájjj H se hó! — sem lelkesítő. \% A nap süt! Példával győzködöm magam. Jó néhány esztendeje, a körtefavirágzás idején volt erős fagy: mégis annyi lett a gyümölcstermés, hogy roskadoztak a fák. Máshol kell keresnem a félelmek okát, magamét, másokét. Hi?z „tavasz” van a közéletben is, rügyek bontakoznak, fakadnak, virágot, termést ígérve. Sötét felhők nyomasztó árnya tűnt el, de nem nyomtalanul. Lelkünk mélyén kétségek élnek, nem korai még az öröm ? Félünk, megtanultuk a félelmet. Hogy még akkor is széjjelnéztünk, amikor' gondolkodtunk. Hogy szavainkat úgy válogattuk: ne legyen baj belőle. Most meg úgy tolul a visz- szafojtott mondanivaló a szánkra, mintha egyszerre kellene kiöklendezni a lenyelt, elhallgatott véleményünket. Érzelmeink, sérelmeink elragadnak, ha szólunk. Mások megnyilvánulásaiból támadást vélünk kihallani, védekezünk és vádolunk, sebeket adunk és . kapunk. <í\ II. Rákóczi Ferenc szabadságharca zászlóivá íratta: ,,Felszakadtak a magyar nemzet sebei"k Ma sincs másképpen. Elfelejtett fájdalmak támadnak újra, begyógyult sebek lépődnek föl. Ez is kell a gyógyuláshoz. De leginkább az, hogy gyógyulni akarjunk, hogy megpróbáljunk újabb sebek ejtése helyett gyógyírral sietni a magunk, az embertársaink segítésére. ■Persze, ehhezia lélekállapothoz csak akkor juthatunk el, ha azt tapasztaljuk, hogy a magukat tévedhetetlennek tartók is beismerik: sok mindent elrontottak. Sőt! Vétkeztek a nép ellen, pedig üdvözitését ígérték ... Amit emberek csinálnak — s a politika mindennél emberibb —, abban erény válhat bűnné, és igazságból lehet a legégbekiáltóbb igazságtalanság. Megtapasztaltuk. De ha a gyűlölet helyett nem a szeretet lesz az új törvény, ha a háborúskodást nem váltja fel a békességszerzés, ha nem azt keressük, ami embert emberrel összeköt -— ha nem tanulunk meg újra hinni és bízni önmagunkban és másokban. ha nem tudunk megszabadulni félelmeinktől—, akkor hiába süt a nap. Szép tavaszunk lehet az idei. \Bátran fordítsuk arcunkat a fénynek. A-nap süt... Nagy Mária T
