Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-19 / 65. szám

1990. március 19. • PETŐFI NÉPE • 5 Változások az Alföldi Tüzépnél Mi a kevesebb: az építtető vagy az építőanyag? A kérdés nagyon is egyértelmű választ kínál: mind­kettő! Az okok is kézenfekvőek: égig szöktek a telek­árak, a banki hitelek pedig — enyhén szólva — már régen túllépték a megfizethetőség határát. S a statiszti­ka igazolni látszik állításainkat, mert 1988 első fél­évében a 2060 építtető, a következő esztendő hasonló időszakában 952-re csökkent, s ez évben ez a folyamat tovább tart. —1 Ennek ellenére az Alföldi Tüzép forgalma építő­anyagból alig csökkent — mondta dr. Bercsényi Zol­tán vezérigazgató-helyettes. — Sok a vállalkozó, a különböző kft., s hogy egy példát mondjak, Morvái úr Kecelen repülőteret épít, s felvásárolta a környék összes cementkészletét. Nyereségünk a múlt évben csökkent, amelyet befolyásolt a 20 százalékos infláció, s mégis jobban zártuk a múlt évet az 1988-asnál. Sajnos, nőtt a konkurencia, megjelent a magánkeres­kedelem, s más kereskedelmi egységek profilbővítése is belejátszott ebbe. Tehették, hiszen rugalmasabb ár- és kereskedelmi politikát alkalmaztak. — Szinte hihetetlen, hogy egy ekkora mamutcéggel, amely egyébként ellátta a falusi áfészek egy részét is, konkurálhatnak kisebb cégek, sőt, bizonyos fizetési nehézségekkel is küszködjön. — Pedig így van. Vállalatunknál bizonyos pénzügyi gazdálkodási nehézségek, a többszöri áremelés, az áfa bevezetése, a közületi vásárlók fizetőképességének csökkenése tartós forgóalaphiányt okozott, s mi is később tudtunk fizetni. Növelte gondjainkat, hogy a termelők,»a cement- és téglagyárak közvetlenül több árut és olcsóbban adtak el a lakosságnak, főleg kész­pénzért. így elestünk az árréstől. — Visszatérve az alapkérdésre. Mindenki tudja, je­lentősen növekedett a telekár, a bankkamat, mennyivel emelkedtek az építési anyagok árai? í Sajnos, az árak folyamatosan emelkednek. Né­hány példát: Az idén a poroton tégla — ezer darab — 60 100 forintról 79 400 forintra, a cement tonnája 2740-ről 3720 forintra. A fűrészelt gerenda köbmétere 11 200-ról 15 000 forintra, s a lambéria négyzetmétere 361-ről 497 forintra növekedett. A hiánygazdálkodás helyett — éppen a közgazdasági szabályzók együttes hatására — kínálati piac jött létre, alakult ki. Ezért a készletek növekedésének elkerülése érdekében csupán a konkrét megrendeléseket teljesítjük. Sajnos hiány­cikkek is előfordulnak. A fenyő fűrészáru az, amely szinte beszerezhetetlen, ugyanis a szovjet fél szállítási kedve csökkent. Hoztunk be faárut Nyugatról is, de az lényegesen drágább. Az a tapasztalatunk, s ez össz­hangban van az építők pénztelenségével, inkább az olcsó termékek — ajtók, ablakok -— iránt érdeklőd­nek. Hiánycikknek számít a parketta, az olcsó beton- és az égetett tetőcserép, valamint a cement is. — Úgy hírlik, hogy a Tüzépen belül régi szervezet helyett az elosztás, az értékesítés új rendszere alakult, vagy alakul ki. ^ A régi struktúra már nem igazán szolgálta a kereskedelmet, ezért újat kell létrehozni. Kecskemé­ten jelenleg a Kiskőrösi úti telep, a Fészek Áruház alakultak társasággá, kft. formájában. A meghatáro­zó tulajdonrész természetesen a Tüzépé, a fennmara­dó részt a szállítóvállalatok, magánfuvarozók, magá­nosok váltották át, részben készpénzzel, vagy fuvar­eszközzel. Ezzel a vásárlók, de a kft.-ben részt vevők is jól jártak, hiszen érdekeltek a forgalom növekedésé­ben, a vásárlók odacsalogatásában. A vállalat is érde­kelt II osztalékot kap —, a jobb anyagbeszerzésben, a pénz forgási sebességének növelésében. Kedvezők a tapasztalatok a készletgazdálkodásban, a nyitva tar­tásban, a vásárlók kiszolgálásában, s ezért további szervezeteket hozunk létre. Külföldi érdeklődők is jelentkeztek. Az psztrák, az NSZK-, az olasz cégek főként a Fészek Áruházainkba szeretnének betársul­ni. Ezekről még nem döntöttünk, de nem tartjuk elképzelhetetlennek á külföldi tőke vagy áru felhasz­nálását. Gémes Gábor ^ Vállalkozók, ^ figyelem! Termeljenek amerikai POTANACK UBORKÁT olasz szállításra! A 3-6 cm-es uborka átvételi ára: 50,- Ft/kg. A fajta rezisztens (lisztharmat) és bőtermő (2-3 kg/m2) Érdeklődni: kecskeméti szakszervezeti székház (Domus mellett), fszt., nagyterem, 1990. márc. 20-án, Kényelmes szállodai szoba reggelivel 120,- Schillingtöl! Érezze jól magát Alsó- Ausztria hegyvidékein, csak 50 km-re a magyar határtól. Elkészült új, magyar nyelvű, számos ajánlatot tartalmazó szines katalógusunk. A programajánlat ingyen kapható minden nagyobb utazási irodában, az Öster­reichwerbung kirendeltségén / 1056 Budapest, Váci utca 40. 20.sz.lakás/, vagy közvetlenül az alábbi címen: Niederösterreich alpin Raika, A-2680 Semmering Tel. 0043 2664/539 Servus in Niederösterreich ...WO FERIEN NOCH FERIEN SINDI FILM JEGYZET A fehér féreg búvóhelye A klasszikus angol horrorszer­ző: Bram Stoken utolsó, sokáig filmre vihetetlen- nek tartott regé­nye ihlette a hazai mozikban 1970- ben készült exp­resszív, szuggesz- tív Ördögök című filmje révén is­mert Ken Russell rendező e munká­ját. Stokert, per­sze, egészen más­ként izgatta — hosszú ideig Dra- kula személyében — a természetfo- Iötti, mint a kö­zépkori misztiká­ban szívesen meg­mártózó Russellt. (Ez a vonzódás nem számit kivé­telesnek az angol filmtörténetben. Ki nem emlékszik például John Boorman a Grál- legendakört meg­elevenítő alkotá­sára.) A szerző ebben a munká­jában az angol irodalomnak azokat a több évszázados legendáit „összesítet­te”, melyek nem számítottak a legköz­ismertebbek közé. Ezekben a míto­szokban óriáskígyók vagy „férgek” za­varták a földi életet. A megfilmesített történet főszereplője is egy ilyen szörny, amely évezredekkel ezelőtt el­bújt egy mély kút fenekére. Ken Rus- sellnek a regényben ugyancsak ezek a horror-, vámpírfilm műfajában szokat­lannak számitó elemek nyerték meg először a tetszését. Lényegét illetően a régi Drakula-történet volt — mondja a rendező, de denevérek és férfiak helyett férgek és egy vonzó nő valósították meg a harapást. Ezek az új variációk azonnal nagyon izgalmasnak tűntek. Ráadásul nem Erdélybe, hanem a na­gyon „angolos” Derbyshire szívébe kellett helyezni a cselekményt, ami ugyancsak szimpatikus volt. Stokker nyilvánvalóan igazi részletekre is ala­pozta sztoriját. Egy római település volt abban a körzetben, és a régészek olyan érmeket találtak, amelyeken egy kígyó tekeredett egy feszületre. Ez arra utalt, hogy a Druidák szent pogány kígyója került szoros kapcsolatba a ke­resztény hittel. Mint a produkcióból kiderül, való­ban ez a inotívum volt Stoker -— és persze Russell sí kiindulópontja. Ma­ga a kerettörténet, mint a műfajban annyiszor, napjainkba helyeződik. Egy natal régész, római nyomok után ku­tatva, ásatásokat végez egy magánvilla kertjében. Tulajdonosa két, rejtélyes körülmények között árván maradt, fia­tal lány. Munkálkodása nem ered­ménytelen: hamarosan egy kolostor nyomaira bukkan és egy hatalmas, kü­lönleges formájú koponyára. Röviddel ezután a közeli kastély ura estélyen lát­ja vendégül valamennyiüket. Elsősor­ban abból az alkalomból, hogy megün­nepeljék a lord legendás ősét, aki vala­mikor megölte a környéket rettegésben tartó fehér sárkányt. Mulatság közben az egyik ifjú főnemesi hölgy ellopja a különös koponyát, hogy mint a Fehér féreg papnője ismét rászabadítsa a vi­lágra a szörnyet. Ehhez azonban egy fiatal lány feláldozására van szükség. A testvérpár egyikét szemeli ki erre a célra... Russell most látható alkotása mind­ezek ellenére sem tartozik a manapság egyre véresebbé váló horror igazán ke­gyetlen, sokkolásra 'specializálódott darabjai közé. Az angol filmszakma zseniális fenegyerekének, szélsőséges indulatokat provokáló rendezőjének tartott rendező e munkája kapcsán el­mondta: egyik fő szórakozása, hogy bizonytalanságban tartja a közönséget afelől, hogy komolyan vehetők-e a lá­tott szörnyűségek, vagy sem. Már többször elhatározta, hogy egy derűs, harmonikus produkciót készít, ám — mint állítja — mindig becsempészi ma­gát az árnyoldal is. Károlyi Júlia l A K C I Ó | KISTERMELŐK, VISZONTELADÓK! FÉMZÁR0LTVETŰBURG0NYA-VÁSÁRT TART nagykereskedelmi áron a BÁCSMAG Vetőmagtermelő és Értékesítő Kft. Új holland, Rózsa típusú fajta a ROMANO Bőtermő, igen jól tárolható. Korlátozott mennyiségben még kapható a jól ismert DESIRE. . ' Megrendeléseket a 26-301 -es telexen és a 76/27-222-es telefonon kérjük leadni. GARANTALT MINŐSÉG. BIZTOS TERMÉS! 756 Mozgássérültek óvodája Másfél éve működik Kecskemé­ten mozgássérültekkel foglalkozó csoport a Csongrádi Úti Óvodá­ban, azzal a nemes céllal, hogy a testi fogyatékos, de értelmükben ép gyerekekkel megfelelő környe­zetben foglalkozzanak. — Nem engedhetjük meg, hogy elkallódjanak — kezdte gondola­tait dr. Mészáros Istvánná, óvoda­vezető. — Ha egy gyerek testi hi­bákkal született, még nem biztos az, hogy szellemileg is elmarad tár­saitól. Akádnak közöttük jóeszű- ek, intelligensek is, őket nem sza­bad gyógypedagógiai intézetbe küldeni. Ä testi hiányosságokat egyedül az értelem kompenzálhat­ja. Ezért is van szükség az ilyen speciális óvodákra. — Milyen többletet ad a közös­ség ezeknek a gyerekeknek? — A közösségtől elrekesztett, otthon gondozott gyerekek na­gyon nehezen, vagy soha nem tud­nak beilleszkedni az egészséges emberek világába. Ebben az óvo­dában testi és lelki nevelés folyik. Testi, mert szakértő kezek rendsze­res intenzív kezelést adnak. Lelki, mert ugyanilyen fontosnak tart­juk, hogy, kisebbségi komplexusa­ikat legyőzve, nyitott, optimista emberekké váljanak, megszokják a közösséget, mielőtt általános isko-' lába kerülnének. Ez a legnagyobb próbatétel, de tudomásul kell ven­niük: ezentúl ilyen emberek között fognak élni. — Mi történt az elmúlt másfél év alatt? J —Szép sikereink vannak—vála­szol Csíki Istvánná vezetőhelyettes. Rengeteget fejlődtek a hozzánk ke­rült gyerekek. Ehelyett azonban azokról a problémáinkról kéne szólni, amelyek megnehezítik a dol­gunkat. Észrevettük például, hogy a mozgássérült gyerekeknél egyéb részképességek' is zavart szenved­hetnek, mint például a beszéd, a gondolkodás, az önellátás. így elég nehéz és sokoldalú a feladatunk, de meg tudjuk adni a szükséges gon­doskodást, a kezeléseket. Ennek a négyéves munkának azonban csak akkor van értelme, ha később az is­kolában is folytatódik valamilyen fokon. Sajnos, ez az, amire még semmilyen megoldás nem született. Elképzeléseink vannak csupán ... A másik nagy gondunk a mozgássé­rült gyerekek felkutatása. — Mi történik velük, mielőtt óvodába kerülnek? A testi fogyatékos gyerekek intenzív kezelése hároméves korig a legeredményesebb — mondja Új­vári Erzsébet szomatopedagógus. Ebben az időszakban automatizá- lódnak ugyanis az alapvető moz­gás- és beszédfunkciók, melyeknek rossz beidegződése már nehezen kezelhető. Ezért igen fontosnak tartjuk a korai családterápiát. Komplex fejlesztőprogramot és ta­nácsokat adunk a szülőknek, de óvónőknek, tanároknak isv Ezt a feladatot a Csongrádi Úti Óvodá­ban nemrég létrejött Mozgássérült Gyerekek Tanácsadó Központja látja majd el. Reméljük: egyre töb­ben lesznek, akik tudomást szerez­nek rólunk. „ F. M. A DONI BAJTÁRSAK KÖRE FELHÍVÁSA Alig két év múlva immár fél évszázada lesz, hogy a volt magyar királyi 2. honvéd hadsereg elindult szenvedésekkel, katonai megpróbáltatásokkal teli végzetes útjára, a Donhoz. Sok-sok ezer anya, feleség, gyermek, hozzátartozó gyászolta és gyászolja még ma is azokat a tízezreket, akik katonai kötelességük teljesíté­se közben életüket áldozták a végtelenül súlyos harcokban, és azokat, akik az évekig tartott gyilkos, embertelen hadifogság során vesztették életüket. Ma már a visszatért szerencsések közül is egyre kevesebben vannak életben és az évek múlásával számuk rohamosan fogy... Éppen ezért tiszteletre méltó és kegyeletet ápoló az a kezdemé­nyezés, amit a volt bajtársak hoztak létre Székesfehérvárott azzal, hogy megalakították a Doni Baj társak Körét A kezdeményezők már az elmúlt év folyamán felhívták magukra a figyelmet azzal, hogy zarándoklatot szerveztek a Don menti harcok némely szín­terére. Sajnálatos módon ezt a zarándoklatot az illetékes szovjet hatóságok nem engedélyezték, ki tudja, miért... A szervezők azonban ennek ellenére remélik, hogy az emlékútra előbb-utóbb sor kerülhet, és az elkészült kopjafát mégis letűzhetik majd a Don partján a hősi halottak emlékére. A Doni Bajtársak Elnökségének felhívását az alábbiakban idézem: „1990. január 12-én, Székesfehérvárott 300 jelen lévő taggal megalakult a Doni Bajtársak Köre. Kéijük a volt 2. magyar hadsereg állományába tartozott, még életben lévő bajtársakat, az ellettek, eltűntek és időközben elhunytak hozzátartozóit, jelent­kezzenek az alábbi címén: Doni Bájtársak Köre, 8000’Székesfe­hérvár, Szabadművelődés-Háza, Fürdősor 3. sz. Telefon: (22) 14-456. Jelentkezés esetén részletes tájékoztatást adunk a Kör jövőbeni terveiről, tevékenységéről, a belépés módjáróL A Kör legközelebbi összejövetele folyó év május 5-én lesz, Székesfehér­váron. Ekkor nyílik meg a székesfehérvári István Király Múze­umban a 2. magyar hadsereg tárgyi és írásos emlékeiről rendezett kiállítás A jelentkezők részére elküldjük a Kör működési sza­bályzatát és a belépési nyilatkozatot. Felkéijük a bajtársakat (hozzátartozókat), hogy amennyiben a doni harci eseményekkel kapcsolatos olyan tárgyi emlékekkel rendelkeznek (fénykép, do­kumentumok, eredeti iratok, emléktárgyak stb.), amelyeket fel­ajánlanak a Kör gyűjteménye számára, azokat juttassák el a megadott címre, megnevezve az ajándék tárgyát (idő, hely, rend­fokozat, alakulat stb.) és az ajándékozó nevét, akkori rendfoko­zatát, alakulatát és beosztását. A Kör szívesen lát tagként olyan bajtársakat is, akik katona- vagy munkaszolgálatosként nem a Donnál, illetve nem a 2. magyar hadsereg kötelékében vettek részt a háborúban." Sajnos Kecskemét és a megye a rendkívül súlyos és hősies harcokat vívott 13. könnyű hadosztály (és más egységek) révén nagyon is „érdekelt” a doni tragédiában. A kecskeméti hadosz­tályt és más alakulatokat ért igen súlyos veszteségek ellenére szeretném remélni, hogy azért még sokan élnek a volt bajtársak közül. Ők és a hősi halottak hozzátartozói, leszármazottai bizo­nyosan örömmel veszik a hírt, hogy — bár nagyon megkésve — már létezik a Doni Bajtársak Köre, melynek tagjai közé léphetnek, ápolhatják a személyes bajtársi kapcsolatokat és ke­gyelettel őrizhetik a hősi halott és időközben elhunyt bajtársaik soha el nem halványuló emlékét, azokét, akik az újra honvédség-' nek nevezett nemzeti hadseregünk mostani és minden eljövendő kaionanemzedékei példaképei kell hogy legyenek. Bártfai Szabó László Kikből lesznek a holnapi magyar farmerek? Iviczéket látásból már régóta is­merem : gyakran járok el a tanyájuk előtt. Nos, ez a tanya: igazi gazda­ság. Az egyik istállóban 30-40 bika hízik, az ólakban sertések, a ba­romfiudvar is mindig népes. A gé- meskút mellett kistraktor, nagy­traktor, teherautó, Trabant és egy Lada. Három generáció él együtt a tanyán, de apraja-nagyja állandóan dolgozik. A Papa — pörge bajszú, rózsás arcú bácsi— túl van a hetve­nen, de még nem tudtam úgy arra menni, hogy ne az udvaron tett-vett volna. Azazhogy a múltkoriban út közben találkoztunk. Jó két méter hosszú petrencével ballagott a leg­közelebbi tanya felé — kilométe­rekre tőlük. Elképzelni se tudtam, mit akarhat avval a rúddal, de vitte. A fiatalasszonyt ritkán látni gya­log: hol a traktorral, hol a teherau­tóval, hol valamelyik személygép­kocsival robog a dolga után. Férje meg mindig a másikkal: egyszerre ketten tán sosem ülnek ugyariabban a járműben, Érthető: ki-ki egy egész embernek számit a munká­ban. A nagyobbik lány még nincs annyi éves, hogy jogosítványt kap­hatna: ö lovon jár legtöbbször. Gyö­nyörűen üli meg a hátasjószágot — mint később megtudtam: pár évig sportszerűen lovagolt. A minap a szomszédos hobbikért tulajdonosa (városlakó) azzal a szándékkal, hogy trágyát vásárol tőlük, felke­reste Iviczéket. Csak a tízéves- forma kislány volt otthon. Végigve­zette a szomszédot a gazdaságuk­ban és sorra elmagyarázta: melyik trágya hogyan készül, mire, miért jó... Ez a család valóban létezik, de a nevüket kitaláltam, mert a házigaz­da nem egyezett bele, hogy írjak róluk. Pedig a távoli, felszínes isme­retség alapján engem arra a „ma­gyar farmer" családra emlékeztet-, tek, amilyenek elképzelésem szerint az új típusú mezőgazdasági vállal­kozók lesznek majd. A holnapi ma­gángazdálkodók, vagy ha úgy tet­szik, a parasztok. Azon már nincs vita, hogy a közeljövőben az eddigi­eknél nagyobb teret kell adni a vál­lalkozásoknak a mezőgazdaságban is. Erre nem csak társadalmi igény van: gazdaságilag is indokolt. De kik lesznek majd a vállalko­zók ? Milyen tudásra alapozzák gazdálkodásukat — a holnapi pa­rasztok? Az elmúlt évtizedekben a tsz-munkás a háztájiban is inkább csak a termelésben szerzett tapasz­talatot; a saját földjét (túlnyomó részben: szőlejét) egyénileg művelő szakszövetkezeti tag sem igazán a maga gazdája (mivel nincs teljesen magára utalva). Elszoktak az önál­ló döntéstől, gondolkodástól. Az a nagyon kevés magángazdálkodó pedig, aki mindenféle nagyüzemtől függetlenül tevékenykedik, az elő­deitől átvett tapasztalatokra ala­pozva alakította ki életmódját. Ha eljön az ideje, vajon tudnak-e majd váltani, másként gondolkodni, egy­általán, ma hogyan él, dolgozik — a földművelő, aki még csak azt sem. szereti, ha parasztnak nevezik? Ilyen kérdésekre keresve a vá­laszt, szerettem volna az Ivicz csa­láddal közelebbről is megismerked­ni. Ezért kerestem fel őket egy va­sárnap, közvetlenül ebéd után. Gon­doltam, ilyenkor otthon találok mindenkit. A házigazda kivételével — aki alighogy lenyelte az utolsó falatot, ment vissza szántani—; va­lóban, mindenki otthon dolgozott. Szívesen fogadtak, beszélgettünk a: életükről, munkájukról, végigvezet­tek a tanyájukon. Megmutatták az „állatállományt", a veteményes he­lyét, a gyümölcsöst. Sorra kérdez­gettem, mi hozza a jövedelmet, mi a ráfizetéses? A Papa minderre azt mondta: fogalma sincs. Ezen igen­csak elcsodálkoztam, hiszen akkor honnan tudják, hogy mi az, amivel megéri, s mi azuamivel nem érdemes foglalkozni? Ok ezt nem tartják számon — így az Öreg. Amíg van miből földet, jószágot venni, istállót építeni stb., addig nyereséges a gaz­daság. Ha beruházásra már nem telik, de még van miből megvenni a gyereknek a cipőt, kabátot, akkor az eredmény a nulla felé tarthat. Am ha már tápra, takarmányra se futja, akkor abba kell hagyni a gaz­dálkodást. A fiatalasszonytól ugyan kicsit másmilyen válaszokat kap­tam — a bikahizlalásra például azt mondta: csak azért csinálja, hogy otthon maradhasson —, de nem fir­tattam a dolgokat. Hiszen végül is nem az érdekelt, hogy mennyi a jö­vedelmük, hanem az, hogy miként, milyen megfontolásokra alapozzák gazdálkodásukat? Gondoltam, majd a családfővel beszélgetek erről (a 'fiatalasszony is mindig a férjére hivatkozott). Mivel akkor nem ta­lálkoztam vele, később, egy adott időpontban visszamentem. Várt, de csak azért, hogy megmondja: nem nyilatkozik. Még csak az kellene, hogy az „adósok" (adófelügyelő­ség) felfigyeljenek rájuk! Nem mintha olyan nagy lenne a jövedel­mük -— tette hozzá —, de hát min­denkire akkora adót ró ki a ható­ság, amekkorát akar! Aki felhívja magára a figyelmet, az könnyen megjárhatja...! Azóta is ott járok el a tanyájuk előtt, s látom, hogy dolgoznak, dol­goznak mindig. A fiatalasszony fé­lénken, szégyenlősen visszabiccent, ha már nem tud elkerülni: a család­fő rögtön talál valamit, amiért ép­pen le kell hajolnia. És a Papa...? No, a Papa azóta is kijön hozzám a kerítésig és kéretlen is elmondja, mi újság a tanyájukon: most milyen munkának van a sora, mibefogtak, minek jutottak a végére. Szívesen és hosszan beszél (rajtam kívül alig­hanem a lovuk hallgatja ilyen türel­mesen), ha nem látják a fiata­lok... Almási Márta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom