Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-19 / 65. szám

1990. március 19. • PETŐFI NÉPE • 3 Piros betűs március DUNAVECSE Dunavecsén már 14-én délután megkezdődött az ünnepi rendez­vényfüzér. A hét éve kivágott Pető- fi-fa helyén — a település északi részén, a nagyréten — új emlékfát ültettek. Délután öt órakor meg­emlékezést szerveztek a községi szervezetek a termetes platáncse­mete föld behelyezésekor. Fölidéz­ték a Dunavecsén írt legszebb Pe­tőfi-verseket, felolvasták Vasberé- nyi Géza, a nemrég elhunyt jeles helytörténész 1955-ben lejegyzett emlékezését az egykori emlékfa históriájáról. Ezután a résztvevő szervezetek nemzeti színű szalago­kat kötöttek az új fácska ágaira. Este hat órakor nyílt meg a Petőfi Sándor Művelődési Házban a „Községi gyűjtemények” című képzőművészeti bemutató. A kö­zönség megismerhette a Haraszti László festő- illetve grafikusmű­vész által készített remek Petőfi- grafikai sor teljes anyagát. Másnap 10 órakor Petőfi Sán­dor szobránál volt az ünnepi meg­Szalkszentmártonban a hagyo­mányok szerint ismét a Csemadok ipolysági küldöttségével közösen ünnepelték a nagy napot. Délelőtt a főtéri irodalmi múzeumban foga­dást adott a Petőfi Baráti Kör a ven­dégek tiszteletére, majd eszmecse­rét rendeztek arról, hogy hogyan le­het tovább fejleszteni — a megvál­tozott, de nem könnyebb helyzet­KISKUNMAJSA Már 14-én este megkezdődött Majsán az ünneplés. A Dózsa György Gimnázium tanulói gyer- tyás felvonulással s a Petőfi- szobornál műsoros megemlékezés­sel köszöntötték nemzeti ünnepün­ket.' TOMPA A község tanácsa két ünnepi ese­ménnyel - is köszöntötte március idusát. Átadták a 32 személyes gondozóházat a tompái idősek ré­szére, amely április 1-jétől fogadja lakóit, s a népfront kezdeményezé­sére elindított világháborús emlék­tábla avatását is erre a napra időzí­tették. Csányi Gyula nyugdíjas peda­gógus, tanácstag vállalta azt a szervezőmunkát, amelynek ered­ményeképp két áldozatkész vállal­kozó, Varga Zoltán kiskereskedő és Horváth Zoltán műkőkészítő kisiparos anyagi vállalásával elké­szült a tompái áldozatok neveit megörökítő emléktábla. Áz ünnepség a római katolikus templomban kezdődött. A szent­misén az áldozatok hozzátartozói és a falu lakossága emlékezett az első és második világháborúban elhunytakra, majd együttesen vo­nultak a templom falára elhelye­zett emléktáblához, ahol Király Zoltán országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet. KISKUNHALAS Ugyanazokon a színtereken két­szer ünnepelt a város. Bár volt egy elő­zetes egyezség a pártok között márci­us 15. közös, pártsemleges megün­nepléséről, mégsem így történt. Délelőtt a város ifjúsága kegyeleti stafétával indította az ünnepet, majd a Petőfi-szobomál 48-as dalok kísé­retében virágokat helyeztek el. Ezt követően a református templom előtt, a Hősök terén színpompás táncbemutatót tartott a Halas együttes, s az ifjúsági fúvószenekar térzenét adott. Ezzel egy időben az Alsóvárosi Általános Iskolában a hagyományos Petőfi-szavalóverseny zajlott, amelynek eredményhirdeté­séi koszorúzással kötötték egybe a Thorma János Múzeumban. Délután négy órára a város el­9 Az „új” Petőfi-fa. emlékezés. A rendezvényre eljöttek a Duna-táj emlékhelyeinek delegá­ciói is. 1848 mának szóló üzenetei­re Ablonczy Gábor, a dunavecsei Független Demokratikus Falufó­rum elnöke emlékezett. Majd a ko­szorúzás következett. ben — a csehszlovák—magyar kul­turális kapcsolatokat. Délután, a „fekete kenyérre hazatérő Petőfi” szobránál, Mercz Vincze, a Petőfi Baráti Kör vezetőségi tagja mon­dott beszédet. A megemlékezést kö­vető koszorúzás után ünnepi köz­gyűlést rendezett a PBK. A napot a hagyományos szalkszentmártoni március 15-ei fogadás zárta. Másnap délelőtt térzene hívta a városlakókat ugyanide, a Petőfi- szoborhoz, ahol a pártok egyezsé­ge alapján dr. Kiss Klára mondott ünnepi beszédet, az 1. sz. Általá­nos Iskola tanulói pedig rövid mű­sort adtak. Ezt követte a koszorú­zás, majd az ünneplők együtt vo­nultak a Fölső-temetőbe, hogy ko­szorút s virágokat helyezzenek el Komáromy Károly 48-as esperes­plébános sírján. Szólt az első háborús 68-akról, akik az olasz és orosz frontokon áldozták életüket, s a tompái 93- ról, akiket a második háború haj­szolt cinikusan a halálba szerte Eu­rópa hadszínterein. De a magyar nép, emlékezett Király Zoltán, di­cső forradalmakat, nemes csatákat is megélt, amelyekre ma büszkén gondolhatunk. — Március 15-ére úgy emlékez­zetek — mondta a képviselő —, hogy ezen a napon először szólalt meg a nép szava. Sok évig csak papírzászlócskák, kokárdák jelez­ték ezt az ünnepet, de a szokás erősebb, mint a törvény. Ma elő­ször ünnepelhet szabadon az or­szág. A nepelnyomó totális dikta­túráknak többféle megjelenési for­mája létezett. Mi nem történelmi szükségszerűségnek, csak politikai kényszerűségnek tartjuk ezt a tör­ténelmi útvesztőt, zsákutcát, amelybe az ország sodródott. Sza­bad országot akarunk, ahol ők is — utalt a háborúk áldozataira Ki­rály Zoltán — szabad földben nyu­godhatnak. Az ünnepség végeztével a felava­tott és megszentelt táblához koszo­rúkat, virágokat helyeztek el a tompaiak. lenzéki szervezetei külön ünneplés­re hívták a városlakókat. A Hősök terén elhelyezett díszlet a városi Három tavasz emlékmű kicsinyí­tett mását mintázta. — Halasiak! — szólt a hangszó­ró. — Nincs három tavasz. Ä mi tavaszunk 1848 — s a szót tettek is követték. A kompozíció 19-es és 45-ös feliratú íveit felkapták s az odakészített kukába dobták. A jelképes jelenetet'a 12 pont s a Nemzeti dal előadása követte, majd Ö. Kovács József levéltáros mondott ünnepi beszédet. 1848 tavaszáról, mint egyesítő és elválasztó erőről beszélt. Széche­nyiről, alfi bár irtózott a rebelliótól, mégis Kossuthot és Batthyányi tá­mogatta. Utalt 48 halasi múltjára, az akkori polgárok magatartására, amelyet a radikális változások he­lyeslése mellett az óvatosság jellem­zett. 1848 a jelenben is elválaszt, mondta, két alkalommal, külön ünnepiünk. A közelgő választások kapcsán kifejezte reményét, hogy a halasiak hiteles embereket válasz­tanak majd a megfelelő helyekre. Ezt követően helyezték el virág­csokraikat a jelenlevők a Petőfi- szobornál. IZSÁK Izsák nagyközségben, a Kos­suth téren az 1848-as emlékmű­nél megtartott koszorúzási ün­BAJA Ezrek siettek a Petőfi-szigetre, hogy a költő szobra előtt emlékezzenek meg a magyar szabadság hajnaláról, márci­us hőseiről. Az ünnepi műsor bevezető­jéül a madarasi, vaskúti és a bajai ifjú­sági fúvószenekar előadásában indulók hangzottak el Geiger István vezényleté­vel, majd a Gemenc táncegyüttes to- borzót mutatott be. Petőfi-versek, köz­tük a Nemzeti dal elhangzása után Liszt: Magyar ünnepi dalát énekelte a Liszt Ferenc kórus, Vígh László ve­zényletével. A közmegegyezés szerint a különbö­ző pártok együttes képviseletével meg­rendezett ünnepség a Petőfi-szobor megkoszorúzása után a Szózat hang­jaival fejeződött be. • Koszorúzás a Petöfi-szigeten. Este a hagyományos Pilvax ká­véház rendezvényére hívták a vá­ros ifjúságát a rendezők, a KFV- klub, a városi ifjúsági műhely, a Hatisz és a Gózon István Művelő­dési Központ, aki a helyet is adta a szórakozó fiataloknak. H. T. népséggel kezdődött a megemlé­kezés. Ezt követően felavatták a második világháború hőseinek és áldozatainak (felvételünkön lát­ható) emlékművét és megkoszo­rúzták Táncsics Mihály emlék­tábláját. t A felújított hősi emlékmű. SZEREMLE Szeremlén az istentisztelet végeztével avatták fel a református templom előtt álló, felújitott hősi emléket, melyre most felvésték a II. világháborúban elesett hősi halottak nevét is. Zákányi Bálint református lelkész mondott be­szédet, majd a község népe átvonult a művelődési házba, a helyi néptánc­együttes műsorára. A bemutató után átadták Fejes Lajosnak több évtizedes sporttevékenységéért és Földesi Iloná­nak kiemelkedő oktató-, illetve közéle­ti munkájáért a Szeretnie községért ki­tüntetést. G. Z. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Petőfí Nyomda Kecskemét pályázatot hirdet anyagosztály-vezető ! munkakör betöltésére. AZ OSZTÁLYVEZETŐ FELADATKÖRÉBE TARTOZIK: ► belföldi- és importanyag-beszerzés szervezése, irányítása; ► anyag- és raktárgazdálkodás. AZ ALKALMAZÁS FELTÉTELEI: ► egyetemi vagy főiskolai végzettség, ► legalább ötéves szakmai gyakorlat. Nyomdaipari, papíripari vagy közgazdasági végzettség, továbbá német- vagy angolnyelv-tudással való rendelkezés az alkalmazásnál előnyt jelent. Várható éves jövedelem 4-500 000 forint, a feltételek teljesítésétől függően. Jelentkezni lehet: Petőfi Nyomda személyzeti és munkaügyi osztályán Kecskemét, Külső-Szegedi út 6. 693 SZALKSZENTMÁRTON RENDKÍVÜLI TANÁCSÜLÉS KISKUNMAJSÁN Mégis felveszi a város a húszmilliós hitelt Két héten belül másodszor ült össze Kiskunmajsa tanácsa, hogy pénzügyekről döntsön. Legutóbb, február végén tárgyalta a város költségvetését, amelynek tulajdon­képp egyetlen vitatott pontja az volt, felvegyen-e a város húszmillió forint kedvez­ményes kamatú kölcsönt egy belvárosi saroktelek beépítésére vagy sem. Akkor a 24 megjelent tanácstag — miután végighallgatta Munkácsiné Majoros Mária tanácstag (mellesleg az OTP-fiók vezetője) ellenérveit, s a vb-titkár, Csávolszki László támogató érvelését — kiemelve az éves tervből, külön szavazott a hitelfel­vétel ügyében. A 19 igen szavazat azonban kevés volt a minősített többség elérésé­hez, így a telek beépítését s vele a kivitelezési vállalkozó Bácsber ajánlatát elvetet­ték. így szólt lapunk tudósítása is a tanácsülésről. Ám a március 14-ei rendkívüli ülésen kiderült, hogy tulajdonképpen csak elnapolták a döntést. Mindjárt az első hozzászólók között kért szót Munkácsiné Majoros Mária, ahogy ő fogalmazott, a nagy port felvert témában. Mivel ő volt az előző tanácsülés „porverője” s ugyanakkor a mostani rendkívüli ülés egyik kezdeményezője is (külön levélben fordult a tanácstagokhoz, hogy ösztönözze őket a megjelenésre), mintegy magyarázattal szolgált, miért változtatta meg a véleményét. A Bácsber ajánlata most is épp oly kedvező, mint két héttel ezelőtt volt, tulajdonképpen a tanácsra háruló kockázat az, ami a megyei OTP-vel való tárgya­lások folyamán csökkent. Eszerint csak akkor kezdik m'eg a város által megsza­bott ütemezésben a hitel folyósítását, ha az ott épülő lakások és üzlethelyiségek megvásárlására bizonyos százalékban előszerződéseket köt a beruházó. Nem egyértelmű ugyanis, hogy a mai pénzszűke világban lesz-e majd elegendő vásárló­erő az épülő lakásokra, üzletekre. A bemutatásra került tervrajzok megnyerték a városatyák tetszését. Mutatós, a városképet gazdagító kétszintes épület díszíti majd a Félegyházi út 1. szám alatti^ saroktelket, amelyben hatmillió forint értékben négy lakás a tanácsot illeti. A har­minc megjelent tanácstag most egyhangú igen szavazattal fogadta Csávolszki László előterjesztését, s határozattá emelte azt. H. T. / Választási nagygyűlés Kiskőrösön és Baján Választási nagygyűlést tartott Kis­kőrösön az MSZP március 16-án, ki­lenc nappal a választások előtt. Az MSZP meghívására érkezett több mint félezer érdeklődő a komoly szavak előtt — a vendéglátók ajándékaként — , csinos fiatalok társastánc-be­mutatójában gyönyörködhetett. A ne­gyedórányi önfeledt szórakozás után Solti Kálmán, az MSZP városi elnök­ségének tagja köszöntötte a közönsé­get. Ezután Moravcsik Ferencné, a kis­kőrösi körzet eddigi országgyűlési kép­viselője, az MSZP pártonkívüli jelöltje kapott szót. Megköszönte választói­nak, hogy az elmúlt öt esztendőben lelkesen segítették, támogatták munká­ja során. Moravcsik Ferencnét a párt kam­pányfőnöke, országos elnökségének tagja, Pozsgay Imre államminiszter kö­vette a mikrofonnál. Beszéde első részében az 1848-as for­radalom és a szabadságharc mai értel­mezéseit elemezte az MSZP országos lista első embere. Kritikusan szólt azokról, akik arra szövetkeztek, hogy a lánglelkű költőt és hazafit, a kiskőrö­si születésű Petőfi Sándor életét és mű­vét kisajátítsák. Akik a tömegekre kí­vánják erőszakolni sajátos — párt­szempontoktól nem független — értel­mezéseiket. Az esten számos kérdést intézett a hallgatóság az előadókhoz. Pozsgay Imrét — a többi között — a Duna-gate botrányról, a tv-kuratóriumról, vala­mint a párt munkanélküliséggel, inflá­cióval kapcsolatos álláspontjáról fag­gatták a kérdezők. Moravcsiknét — mint pártonkívülit — a pártokkal (MSZP, SZDSZ, Zöldek) fenntartott kapcsolatáról kérdezték. Választási nagygyűlést tartott pénte­ken délelőtt a Szocialista Párt a bajai Helyőrségi Klub színháztermében is, amelyen a párt megyei listáján szereplő Nagy Attila, Várhalmi Miklós és a lis­tavezető Pozsgay Imre mondott beszé­det. Pozsgaylmre a felelősségre vonásról féltett kérdésre reagálva úgy vélte, hogy a diktatúrák rendjéhez hozzátar­tozik, miszerint a felelősség nem érhető tetten. A spanyol nép példája bizonyít­ja, hogy nemzeti megbékélésre, alkal­manként megbocsátásra van szükség. Kérdésre válaszolva. Nagy Attila el­mondta, hogy véleménye szerint nem vagyunk olyan gazdagok, hogy hozzá nem értők kezébe adjuk a termőföldet. A parasztság terhei nem csökkennének egy elhamarkodott földreform követ­keztében, de az ügyeskedők minden bi­zonnyal felvásárolnák, fillérekért, az új tulajdonosoktól a földvagyont Várhalmi Miklós a gazdaság talpra- állitásával kapcsolatos programot ele­mezte. F. P. J.—G. Z. Tőkés László a magyarság jogaiért Amerikai útja a bizalom építését, a kapcsolatok fejlesztését szolgálja az Egyesült Államok és Románia között, mondotta tv-nyilalkozatában Tűkés László. Az erdélyi református püspök ezúttal az igényes műsorairól ismert CBS hálózatnak nyilatkozott, amely „a romániai forradalom apjaként” mutatta be. Tőkés ezúttal is leszögezte: szorgalmazta George Bush elnöknél, s az amerikai törvényhozás tagjainál, hogy ismertessék el a román kormánnyal a kisebbségek, köztük természetesen a magyarság kollektív jogait. Tőkés bizonytalannak, anarchikusnak ítélte a romániai helyzetet, de ennek ellenére bizalmát fejezte ki a jövő, a helyzet távlatai iránt. Figyelmez­tetett az újjászerveződött régi pártok nacionalizmusára, s arra, hogy a Securitate embereinek 70—80 százaléka még működik, ha tevékenységi területüket át is tették az ország egyik vidékéről a másikra. Ugyanakkor nézete szerint a régi, most előtérbe került kommunista vezetők egy része valóban megváltozott, így például bizalommal van Ilié Iliescu iránt. Egyes retegek kollektív megbélyegzése, legyen szó zsidókról, kommunistákról vagy nemzetiségekről, egyaránt elfogadhatatlan — hangoztatta a püspök. Hegyeshalom román „ostrom” alatt Enyhült a román kivándorlók nyomása Hegyeshalomnál — tájé­koztatta az MTI munkatársát a hét végén Kovács Dezső alezredes, a győri határőrkerület törzsfőnöke. A hegyeshalmi és a nickersdorfi át­kelők közötti senki földjén hosz- szabb ideje veszteglő 118 román rendszámú személygépkocsiból már csak kevés tartózkodik a hely­színen. Az osztrák határőrök továbbra is hajthatatlanok. A magyar vám­őrök és az útlevélkezelő határőrök figyelmeztetik őket, ha nincs érvé­nyes vízumuk és nem rendelkeznek személyenként legalább 5 ezer schil- linggel, kár megkísérelni a tovább­utazást. Még csütörtökön is He­gyeshalomnál 150 román állampol­gárt szállítottak le az Orient exp- resszröl. A zöldhatáron átszökni szándé­kozók száma a hét közepéig ugrás­szerűen megemelkedett Hegyesha­lom térségében. Akiket a magyar határőrök feltartóztattak, azok vo­naton visszautazhattak az ország belsejébe. A határsértők 90 százalé­ka román állampolgár volt. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom