Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-19 / 65. szám

& r Az Országos Választási Bizottság közleménye A választójogi törvény 12. pa­ragrafus (2) bekezdése értelmében a szavazást megelőző nap tehát március 24-e — 00 órájától válasz­tási kampányt folytatni tilos! Az Országos Választási Bizott­ság álláspontja szerint mind az írott sajtónak, mind a rádiónak, televíziónak a legszigorúbban be kell tartania a politikai kampányra és a választási részeredmények közlésére vonatkozó törvényi tilal­mat. Felhívja ezért a központi, a regionális és a helyi tömegkommu­nikációs eszközök felelős vezetőit, hogy a március 24-én 00 órától 25-én este 20 óráig megjelenő írott sajtóban, elhangzó műsorokban ti­los minden olyan hímek, tájékoz­tatásnak a közlése, személyek, jel­képek bemutatása, amely párt megnevezésére, pártra vagy jelölt­jére utal, illetőleg a választással kapcsolatos eredményt, részered­ményt tartalmaz! Az Országos Választási Bizott­ság megkeresésére a Külügymi­nisztérium felkérte mindazon or­szágok illetékes szerveit, ahol Ma­gyarországon is fogható magyar nyelvű rádió-, televízióadás van, hogy a fentieket tartsák tisztelet­ben. (MTI) Célpont az Betörés Salgótarjánban, bántalmazás Gyulán Ismeretlen tettesek március 15-én, éjjel Salgótarjánban betörtek a Szocialista Párt megyei irodájába, ahonnan készpénzt és technikai felszerelést raboltak el. Előtte egy nappal Gyulán a Szabad Demokraták Szövetségéhez tartozó személyek tettleg bántalmazták a szocialista párt két aktivistáját, akiknek egyikét kórházba kellett szállítani. A szocialista párt a helyiségei, intézményei elleni szervezett bűncselekmény­sorozatot nyugodt önmérséklettel veszi tudomásul és válaszlépéseit kizárólag a törvényes út betartásával teszi meg. Ettől az elhatározásától nem tér el, még akkor sem, ha az elkövető szervezetek vagy egyének a bocsánatkérésen túl nem tesznek mást, mint a közvéleményt félrevezetve hamis állításokkal próbálják magukat igazolni és a szavazópolgárokat hangulatilag befolyásolni. A szocialista párt ismételten felszólít valamennyi pártot és szervezetet, hogy választási kampánya eszköztárából törölje az erőszakot és a banditizmus tudatos alkalmazását. Ha a kampány során nincs mód az erőszakmentességre, akkor nem lesz lehetőség az erőszak mellőzésére a politikai hatalom egy részének birtokában sem, legyen bár a retorika bármilyen hangzatos és megnyugtató. A szocialisták remélik, hogy a szabad demokrácia nem a betörés és a vandaliz­mus szabadságát jelenti. (OS) EMLÉKTÁBLA-A VATÁS Infarktust kapott a szónok Vasárnap Békéscsabán Gyöngyösi Já­nos egykori kisgazda külügyminiszter la­kóházán emléktáblát avatott fel a Füg­getlen Kisgazdapárt. A városi sportcsar­nokban megtartott nagygyűlés után a mintegy háromezer résztvevő zászlók és transzparensek alatt vonult fel a város központjába, a földek eladása és a „vö­rös bárók” ellen tüntetve. A Gyöngyösi János hajdani lakóháza előtt rendezett gyűlésen Zsíros Géza, a párt mai Békés megyei elnöke, Mázán Mátyás polgármester, valamint a kisgaz­dapárt egykori csabai vezetője, Szentesi András mondott beszédet. A nyolcvanhét éves Szentesi András, aki közvetlen munkatársa volt az egyko­ri külügyminiszternek, emlékező szavait már nem tudta befejezni, mert — mint később kiderült — szívinfarktust kapott, összeesett, és a mentők életveszélyes álla­potban szállították a békéscsabai kór­házba. * * H« Az MTI munkatársát délután az in­tenzív osztály tájékoztatta: Szentesi András már halott volt, amikor a men­tők beértek vele a kórházba. (MTI) Lengyel közigazgatási választások Tadeusz Mazowiecki lengyel kormányfő május 27-ére tervezi ki­íratni a helyhatósági választásokat, amelyeken a Szolidaritás a helyi önkormányzatokban is meg akaija szilárdítani hatalmi monopóliu­mát, le kívánja cserélni a korábbi, még az előző kormányzó koalíció­beli erőviszonyokat tükröző vajda­sági, városi, községi vezető testüle­teket, amelyek állítólag fékezik a reformok megvalósítását. Mazowiecki ezt vasárnap a Szo­lidaritás állampolgári bizottságai, vagyis választási szervezeteinek az egész országból összesereglett ve­zetői előtt jelentette be. Korábban arról volt szó, hogy még áprilisban sor kerül az előrehozott önkor­mányzati választásokra, de a ter­vezettnél lassabban született meg az új, a tanácsokat felszámoló ön- kormányzati és választási törvény, mely utóbbi — a Szolidaritásnak kedvezve — csak a 40 ezernél na­gyobb lélekszámú településeknél lesz arányos, listás.' A Szolidaritás nagyon komo­lyan készül a közigazgatási válasz­tásokra, mert a kelet-európai vál­tozások fényében úgy értékeli, hogy a hatalom újraelosztásában elmaradt a többi egykori szocialis­ta ország mögött. NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS Március 25-én, vasárnap kezdő­dik az idén a nyári időszámítás, amely szerint egy órával előbbre kell igazítani az órákat. Hivatalosan va­sárnap hajnali 2 órakor állítják át az időmérő szerkezeteket 3 órára. En­nek a műveletnek a fordítottjára kér nil majd sor a nyári időszámítás vé­gén, szeptember 30-án, hajnali 3 óra­kor. Az európai vasúti társaságok kér­ték a kora hajnali óraigazítást, mert ez az időpont érinti a legkevésbé a tömegközlekedési eszközök menet­rendjét. A MÁV menetrendjében — amely május 26-ig érvényes — sem változnak az érkezési-indulási adatok. Az átállás éjszakáján vi­szont útközben magyar területen ér az óraigazitás hat nemzetközi exp­resszi. így menet közben 60 perces késéssel növekszik a menetideje a Puskin és a Budapest expressz mind­két irányú járatának, valamint a Ti­sza expressz Moszkva felé, és a Po- lonia expressz Budapest felé közle­kedő vonatának. Az Volán-autóbu­szok menetrendje is változatlan. A Malév az óraigazítás napján, már­cius 25-én adja ki nyári menetrend­jét, a Mahart menetrendi járatai kö­zűi az elsők — a bécsi úticélú szár­nyashajók — pedig április 2-ától kezdik a hajózási idényt. (MTI) Hosszú idő után ismét szabadon ünnepelhettük meg a magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepét: március tizenötödikét Ez alkalomból az ország valamennyi települé­sén megemlékezést tartottak, igaz, a választási előkészületek több helyütt méltatlanul befolyásolták a jeles eseményeket Munkatársaink a Bács-Kiskun megyében történ­tekről adnak ízelítőt összeáUításunkban. KECSKEMÉT • Koszorúzás a kecskeméti .Kossuth- szobornál. ' # A megye­székhely főté­rért többek kö­zött a Kecske­mét - Tánc­együttes szó­rakoztatta a közönséget. (Méhesi Éva felvételei) Kecskemét főterén, a Kossuth- szobor környékén több ezren se­réglettek össze március 15-e méltó megünneplésére. Tíz óra előtt né­hány perccel megszólaltak a temp­lomok harangjai, majd a városhá­za erkélyén felcsendült a harangjá­ték. Az ünneplő tömeg ezután el­énekelte a Himnuszt, Vitéz László„ a kecskeméti színház művésze Pe­tőfi Nemzeti dalát szavalta, majd dr. Adorján Mihály, Kecskemét Megyei Város Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Tisztelettel köszöntötte a részt; vevőket, émlékeztetett 1848 forra­dalmi vívmányaira, Szerencsés. volt akkor Magyarország, mon­dotta, mert oly sok haladó gondol­kodású nagy embere volt, akik a szabadságrá áhítozó tömegek élére álltak. Másfélszáz év távlatából is tudjuk, a nép sohasem mondhat le jogairól, ha boldogulni akar. Ma már teljesen más a világ, s mások vágyunk mi is, de ma is reformfo­lyamat zajlik hazánkban az alkot­mányos rendért. Olyan demokrá­ciát akarunk, melynek velejárója a megértés, a tolerancia. S immár KISKOROS Kiskőrösön, Petőfi Sándor szü­lővárosában hagyományosan a forradalmár költő szobránál és szülőházánál került sör a március 15-ei ünnepségre. A Himnusz hangjai után Pazdemyik Ildikó gimnáziumi tanuló Petőfi A nem­zetgyűléshez című költeményét ad­ta elő, majd az Országos Petőfi Társaság helyi szervezete nevében Leirer János mondott ünnepi kö­szöntőt. A szónok részletesen fel­idézte a száznegyvenkét évvel'eze­lőtti forradalmi eseményeket, majd -— a fiatalokhoz szólva — egyebek között hangsúlyozta, hogy a társadalmi haladás különö­sen nem lehet közömbös az ifjúság számára. Azok a fiatalok rendel­keznek ma a negyvennyolcas élet­stílussal, mondotta, akik forradal­9 Ünneplő kiskőrösiek a költö szobrá­nak talapzatánál. (Tóth Sándor felvéte­le) miak tudnak lenni a munkában, a kultúra kincseinek türelmetlen el­sajátításában, a mai kor haladó eszméinek, életformájának terjesz­tésében. Azok a fiatalok cseleksze­nek helyesen, akik, méltóan a for- radalipi elődökhöz, együtt dolgoz­nak mindazokkal, akik a magyar nép szebb és nagyszerűbb jövőjét megálmodják. A beszéd után a Petőfi-szobor- nál és -szülőháznál koszorút helye­zett el a Petőfi Társaság, a költő nevét viselő gimnázium és több más kiskőrösi intézmény küldött­sége. A délelőtti ünnepség a Szózat eléneklésével fejeződött be. Dél­után kulturális műsort rendeztek a Petőfi Sándor Művelődési Köz­pontban, melynek teljes bevételét az erdélyi menekültek segélyezésé­re fizetik be. R. M. megteremtődött ennek a lehetősé­ge, csak élni kel! vele, hogy elnyer­jük azt az európai státust, melyért elődeink küzdöttek 1848-ban. Az ünnepi beszéd után koszo­rúkkal árasztották el Kossuth La­jos szobrának talapzatát. Har­mincnyolc párt, szövetség, üzem, vállalat és más szervezet képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit a szobor talapzatánál. Koszorút vittek az emlékműhöz a Kecske­méten élő, erdélyiek küldöttei is. A megyei tanács nevében Gaborják József elnök és Tokai László álta­lános elnökhelyettes, a városi ta-. nács képviseletében dr. Adorján Mihály elnök és dr. Fáy Ferencné elnökhelyettes koszorúzott. Végül a Szózatot énekelték az ünneplők, majd a város „kisbírója” — Bodor Pál — dobpergés közepette min­denki tudtára adta a Kecskeméti Tavaszi Napok kezdetének prog­ramját. A sétálótéren ezután ünne­pi vásárral és több kecskeméti mű­vészeti együttes szórakoztató mű' sorával folytatódott a március 15-ei program. R. M. KISKUNFÉLEGYHÁZA — Ünnepeljünk együtt március 15-én! — szólították fel Petőfi vá­lasztott szülővárosának lakóit a helyi újság cikke és a plakátok. A felhívás meghallgattatott. Csütörtök délelőtt 10 órakor több ezres tömeg gyűlt össze a meghir­detett ünnepségre a Petőfi téren. Mint kiderült, szónoklatok nélkül is lehet méltóságteljesen ünnepelni. A kiskunfélegyházi közművelődési egyesület szervezésében tehetséges felnőtt előadók, együttesek eleve­nítették fel a szabadságharc esemé­nyeit. A műsor gerincét Petőfi Sán­dor írásai alkották. A jól szerkesz­tett, színvonalas irodalmi műsor után harangszóra helyezték el ko- szprúikat a helyi intézmények, szervezetek, pártok képviselői. (Koszorúztak: városi tanács, köz- művelődési egyesület, SZDSZ, HNF, Fédisz—Úttörőszövetség, MSZP, MSZMP, honvédség, ren­dőrség, FkgP, MDF.) A választási háború is megcsen­desedett ezen a napon. Az ünneplő tömegben megjelentek ugyan a pártok szimbólumai, zászlói, de nem tolakodóan, agresszíven. Jel­lemző példa erre, hogy nem egy fiatalt, felnőttet lehetett látni, aki összetekert .politikai plakátba csúsztatta át MDF-Zászlaját és a szocialisták vörös szegfűjét, melye­ket a pártok aktivistái osztogattak a téren. A lélekemelő ünnepség mellett egy meglepetéssel is szol­gált a közművelődési egyesület. Megjelent és kapható volt a sza­badságharc félegyházi születésű honvéd őrnagyának emlékérme. „Büszkesége a hazáért viselt rab­lánc volt” — olvasható a plaketten Szabó József portréja körül. (A plakettet Lapis András szobrász­művész tervezte). Az ünnepi nap zárásaként délután hat órakor a város polgárai gyertyagyújtással tisztelegtek az 1848/49-es forrada­lom eseményei és koszorús köl­tőnk, Petőfi Sándor szellemi nagy­sága előtt. II, S, 1 Tovább növeli versenyképességét a Petőfi Nyomda (4. oldal) Mozgássérültek óvodája (S. oldal) Terménytőzsde volt, van, lesz A VESZTESEK KÖZÖTT Listavezető i Vörös Október Tsz I •• (5. oldal) Piros betűs március

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom