Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-14 / 63. szám
OSBk POLITIKAI NAPILAP XLV. évf, 63. szám Ara; 4,30 Ft 1990. március 14., szerda-- ~ I Képviselőválasztás 1990 (3. oldal) A Kecskeméti Tavaszi Napok műsornaptára (4. oldal) Pócs Péter visszaadta a megyei díjat (4. oldal) | Kegyesrendiek márciusa ÚJABB HATÁRIDŐ A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYBAN Március 17-én éjfélig az utolsó pontosítás Március 17. újabb fontos részhatáridő a választási kampányban. Eddig az időpontig, vagyis március 17-én éjfélig módosíthatják a pártok, szervezetek a pártlistákat, s eddig az időpontig adott a lehetőség az esetleges listakapcsolások bejelentésére, közös listák állítására. A megyei tanács választási irodája éppen ezért ügyeletet tart az ünnepek alatt is. Amint dr. Balogh László megbízott osztályvezető elmondta, március 15-én és 16-án 7.30-tól 16.00-ig, majd 17-én 7.30-tól, 18-án 8 óráig folyamatos lesz az ügyeleti szolgálat a megyei tanács épületében. A munkatársak telefonon is hívhatók, a 22-287 és a 22-900-as számon. A telefax hívószáma: 22-173. A választási iroda, ugyancsak 17-én éjfélig, még egyszer egyezteti az egyéni jelöltekkel a személyi adatokat, mert a szavazólapokat — az egyéni és a listán induló képviselőjelöltekét is — az Állami Nyomda a március 17. éjféli állapot szerint készíti el. Az egyéni választókerületben szintén ügyeleti szolgálatot szerveznek a kerületi választási irodák, folyamatosan 17-én 7.30-tól 18- án reggel 8 óráig. Az egyéni választókerületi közös jelöltek töredékszavazatainak arányát — a jelöltet támogató szervezetek közötti megoszlását — vagy annak esetleges módosítását itt, az egyéni választókerületi választási bizottságoknál lehet bejelenteni. Buriís Pál, az informatikai munkacsoport vezetője arról tájékoztatott, hogy az ünnepek alatt minden választókerület székhelyén és a megyei központban is bent lesznek a számítógépes kollégák. Programgyakorlás, a vonalak kipróbálása, majd március 19- én következik a főpróba. .FELJÖVŐBEN AZ MDF Sajtótájékoztató Kecskeméten — Az MDF túl van a mélyponton, s hetek óta folyamatosan feljövőben van — mondotta Lezsák Sándor, az országos elnökség tagja, azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Magyar Demokrata Fórum kecskeméti szervezete tartott tegnap, a megyei tanács félemeleti tárgyalótermében. — Ez a tény megerősíti annak esélyét, hogy az MDF a legerősebb pártként kerüljön ki a március 25-ei képviselő-választásokból . A sajtótájékoztatón dr. Deb- reczeni József, a kecskeméti MDF-szervezet elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Józsa Fábián, a Magyar Demokrata Fórum helyi képviselőjelöltje számolt be arról az akcióról, amelynek keretében több mint 1 millió forint értékű információtechnikai berendezés került a romániai forradalomban szerveződött új, marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat, a Látó szerkesztőségének tulajdonába. A „Betűk Erdélynek” akciót az MDF kecskeméti szervezete kezdeményezte és sikeréhez, adományaihoz hozzájárult a Computer Media Rt., Rolitron Rt., a Petőfi Nyomda, a Számítástechnikai és Mikrofilm Központ, valamint a Bács-Kiskun Megyei Tanács és Kecskemét Megyei Város Tanácsa. Az adományt a folyóirat tördelőszerkesztője köszönte meg, aki munkatársaival egy hete tartózkodik a megyeszékhelyen, a berendezések kezelésének tanulmányozására. A szövegszerkesztőket, lézernyomtatót és számítógépet dr. Debreczeni József és dr. Józsa Fábián március 15-én, Marosvásárhelyen adja át a lap főszerkesztőjének. A sajtó képviselői kérdéseket tettek fel arra vonatkozóan, hogy az MDF milyennek szeretné látni a jövő hazai sajtóját. Válaszában Bethlen István, az MDF választási tanácsadója és az országos listán indított képviselőjelöltje kifejtette: a lapok újságíróinak és technikai munkatársainak úgy kellene tulajdonosoknak lenniük, hogy kisebbségi részvényhányad esetén is vétójoggal rendelkezzenek a lappal kapcsolatos minden fontos kérdést illetően. NEMETH MIKLÓS: Március 15. alkalmából kedden, a Parlament kupolatermében átadták a Kossuth- és Szé- chenyi-díjakat, valamint a kiváló és érdemes művész címeket. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy Kossuth és Széchenyi olyan magyar államférfiak és tudósok voltak, akik fényesen reprezentálták a hazai progresszió két — sok tekintetben különböző — alapirányát: a szívósan építkező reformokat és az egész nemzetet mozgásba hozó radikális változások kikényszerítését. E két kiváló államférfiú nemcsak a nemzeti progresszió sokszínűségét, az ebben rejlő lehetőségeket mutatja, hanem az összefogás lehetőségét és erejét is a sorsfordító időkben — mondotta. — A magyar nemzet ügyei akkor és oly mértékben haladtak előre, amikor és amennyiben a szabad gondolkodás, az emberi szabadságjogok teret kaptak, és mindez nem széthúzáshoz, hanem az alkotó vitákban, a nemes politikai küzdelMegkövetem a magyar szellemi életet Kossuth- és Széchenyi-, valamint kiváló és érdemes művészi díjakat adtak át mekben kikovácsolódott együttes cselekvéshez vezetett. — Ma nagy magyar szellemek munkássága előtt posztumusz elismerésekkel is tisztelgünk — hangsúlyozta beszéde további részében a miniszterelnök. Olyan kiváló hajdani tudósokat, művészeket és államférfiakat részesítettünk ebben a, sajnos, súlyosan megkésett elismerésben, akiknek értékes alkotó pályájuk során nem egy esetben nemhogy megbecsülés jutott volna ki, hanem igazságtalan és méltánytalan hátrányokat, olykor törvénytelen üldözéseket kellett elszenvedniük. — Ez a díjazás tehát bizonyos mértékben jóvátétel, korrekció, rehabilitáció is. A mai kormány elnökeként — elődeim helyett — megkövetem a magyar szellemi életet a négy évtized alatt elkövetett méltánytalanságokért, egyoldalúságokért. Ez egyenes következménye annak a politikának, amelyet a kormány folytat, amelynek keretében baráti kezet nyújtott az egyházaknak — s azok azt el is fogadták —, rehabilitálta Nagy Imrét és mártírtársait, újraértékelte 1956 helyét és szerepét történelmünkben, s rehabilitálta valamennyi, az 1945 és 1963 között politikai okokból elítéltet. — A kormány elemi erkölcsi kötelességének érezte és érzi, hogy ezeknek a kiemelkedő személyeknek, ha megkésve is, de kifejezze elismerését életművükért, munkásságukért. Mind a posztumusz, mind a mai Kossuth- és Széchenyi-, valamint a kiváló és érdemes művészi díjak odaítélésénél fontos szempont volt, hogy az egyetemes magyarság érdekeinek szolgálata nyerjen elismerést — hangoztatta Németh Miklós. (Folytatás a 2. oldalon) 9 Tóth Menyhért posztumusz Kossuth-drjat kapott. Tízmilliónégyszázötvenezren vagyunk Befejeződött a népszámlálás Hoós János államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke kedden sajtótájékoztatón számolt be az ez évi — Magyarországon egyébként tízévenként esedékes — népszámlálás eddigi eredményeiről. Elmondta: a népszámlálás február 20'-án fejeződött be, s a most rendelkezésre álló előzetes adatok szerint 1990. január 1- jén az ország népessége 10 miihó 450 ezer volt. Ez az adat valamivel kevesebb a becsültnél, ennek elsősorban az az oka, hogy a nemzetközi vándorlás miatt hazánk lakossága mintegy 30-40 ezerrel csökkent, azaz ennyivel többen távoztak Magyarországról, mint ahá- nyan letelepedtek nálunk. Ugyancsak 30-40 ezerre tehető azoknak a száma, akik a nép- számlási összeírásból valamilyen okból kimaradtak. A tíz évvel ezelőtti, 1980. évi nép- számláláshoz képest Magyar- ország lakossága lényegesen csökkent. Míg ugyanis tíz év alatt az élveszületések száma 1 miihó 307 ezer volt, ugyanezen idő alatt 1 millió 448 ezren haltak meg. Budapest népessége (Folytatás a 2. oldalon) PARLAMENT ünnepélyes búcsú Ma végérvényesen lezárul egy ellentmondásos korszak: ebben az összetételében ma űl össze utoljára az 1985-ben választott magyar parlament. A képviselők — azazhogy: mindazok, akik még tudták őrizni mandátumukat, illetve azok, akik Újabban szerezték meg a követi titulust - nem sokat tesznek. A tervek szerint törvénysértő ítéletekről hoznak új — megsemmisítő — törvényt, állampolgári ügyekben döntenek, s persze megemlékeznek a magyar történelem legnagyobb’ ünnepéről, március 15-éről. Júniusra nem lesz benzin ? Komoly gondok elé nézünk, s elképzelhető, hogy júniusban pesszimistább jóslatok szerint: júniustól — benzinellátási zavarokkal kell számolni. Ez derült ki tegnap, amikor egy sajtótájékoztatón arról adtak számot, hogy még mindig nincs semmiféle érvényes szerződés hazánk és a Szovjetunió között, így még nem tudni, a Szovjetunió leszállitja-e nekünk az idénre tervezett 6,5 miihó tonna kőolajat. A szállítmányok már most is bizonytalanul érkeznek, ezért 200 ezer tonnányi kőolajat az Adria-vezétéken már kénytelenek voltunk importálni Irakból. Ezt a világpiaci áron kellett megvennünk, megfejelve a mindenféle magyar árképzés srófjaival. Valójában ma az importáló komolyan ráfizet a tőkés olajra, miközben literenként kerek 20 forintot a költségvetés inkasszál a benzinen. Ebből a 20 forintból igazán engedhetne az állam, tudniillik igy esetleg megérné importálni kőolajat, onnan, ahol van. Máskülönben — nyakunkon a benzinhiány. Nem hiányozna. ’k , j —if. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége — az a szervezet, amely a legelsők között vált ismét szuverén, független szakmai szövetséggé a pártállamban — tavaly őszi közgyűlése úgy határozott, bogy december 7., a Vörös újság megjelenésének évfordulója helyett a magyar sajtó napját ezentúl ismét március 15-én ünnepli. A döntést később elismerte és magáévá tette a kormány is. A korábbi Rózsa Ferenc-díj helyett az idén egy patinásabb csengésű újat adnak a legkiválóbb újságíróknak: a Táncsics Mihály- díjat. Március 15. tehát a szabad magyar sajtó és a sajtószabadság napja is, amellett, bogy az 1848- as forradalom és szabadságharc ünnepe. Mármost: van-e sajtószabadság Magyarországon, illetve: sajtószabadság-e, ami ma van? A kérdésre nem is olyan egyszerű a felelet Mást lát a dologból az olvasó, mást a különféle pártok. És mást a szakma, mely maga is megosztott Az olvasó a bőség zavarával küzd — ba ugyan még van pénze, amit újságra költhet Politikától a szexig, irodalomtól a rádiózásig, a helyi hírektől a világeseményekig mindennek van már több fóruma is. Vége a korábbi, hosszadalmas engedélyezési procedúrának — ma az alapít lapot, aki akar, gyakorlatilag mindenféle megkötöttség nélkül. Alapítanak is lapokat, mindenféle emberek, és írnak is mindenféléket — ám a szakma ettől még nem tartja úgy — s ha úgy tartja, hát nem ettől —, hogy ma Magyarországon sajtó- szabadság van. Az a körülmény, hogy a köztársasági alkotmány szerint az állampolgárok kor- látozbatatlan joga, hogy sajtó útján szabadon közölhessék véleményüket, nézeteiket, valójában mégsem nyit parttalan lehetőséget: a személyiségi jogok — egyáltalán: más emberek másfajta jogai — természetes gátjai a sajtószabadosság olykor hajmeresztő megnyilvánulásainak. A Szakma — a MUOSZ — többször is határozottan kinyilvánította, hogy kötelezőnek tartja az elemi etikai-erkölcsi szabályok maradéktalan betartását. A szabad sajtó csakis így lehet tisztességes. A választások előtt jó tíz nappal a pártok sajtóval kapcsolatos véleménye is körvonalazódott — a Tizenkettek múlt heti csúcstalálkozóján ország-világ hallhatta, melyik csoportosulás hogyan képzeli a jövőt. Én, személy szerint, úgy is, mint a MUOSZ egyik alelnöke, a szabad választások utáni sajtót szabadnak szeretném látni. A sajtónak — beleértve tévét és rádiót, hírügynökséget és lapokat — nem felügyelőbizottságra, kuratóriumra van szüksége. Hanem szabadságra. Bármilyen felügyelőbizóttság többpárti alapon szervezi újjá a korábbi állampárti irányítást, aki tehát kuratóriumot akar, az valójában a múltra szavaz. A sajtó csakis szabadon felelhet meg annak a feladatának, bogy részrehajlás nélkül tükrözze a valóságot — olyannak, amilyen. A sajtószabadság napja a szerkesztőségekben az önvizsgálat ideje is. A Petőfi Népe újságírói — akik a megújulásra, kényes témák feldolgozására — Tiszakécske — nem minden kockázat nélkül, már a pártállam időszakában is vállalkozni mertek — a lap folyamatosan növekvő példányszámából, a különböző pártokkal való zavartalan együttműködésből, levelek százaiból azt hallják ki: az olvasók értékelik, hely eslik a megújulást. Az a körülmény is önmagáért beszél, bogy a politikai pártok nem más lapokkal, hanem kizárólag a Petőfi Népével kötöttek megállapodást az átmenet sajtómunkájának koordinálására. Ha a szerkesztőségen múlik, a választások után is azonos távolságot kíván tartani az összes párttól (Zárójelben, de mindenképpen szeretnénk arra emlékeztetni: a megyei lapok többségéhez hasonlóan a Petőfi Népe is — egyoldalúan — kinyilvánította érdekeltségét a valósághű, objektív, pártatlan tájékoztatás mellett, ám a korábbi laptulajdonos, az állampárt utóda a maga részéről még nem mondott le a megyei lapokról. Újból le kell szögeznünk: eltávolodva a régi gazdától, nem újabbhoz akarunk közeledni, ellenkezőleg: mindenkitől ugyanolyan távolságra szeretnénk lenni.) 1848-ban a márciusi ifjak követeléseinek leg- elsőbbike volt a sajtó szabadsága, a cenzúra eltörlése. Most, hogy gyakorlatilag szabad a sajtó, saját ünnepén a sajtó már csak egyet szeretne: az a rendszerváltozás, amelyért a maga részéről a sajtó is sokat tett, békében és békésen folytatódjék és fejeződjék be. Ballai József j |uT| ' ! : 1 f rali 1 P 11/4 Ll B»n llUa I fimRLIl
