Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-13 / 62. szám

1990. március 13. • PETŐFI NÉPE 0 5 ESÉLYT TEREMTENI AZ ÚJRAKEZDÉSHEZ Rehabilitálni kell a falusi közművelődést Áru-e a kultúra? Helyet kaphat­nak-e a művelődés templomaiban a kereskedelmi vállalkozások? Régi, agyoncibált vitakérdések! Nagy csaták után, gazdasági és művelődési menedzserek lettek az állami fenntartású művelődési há­zak vezetői; legalábbis ott, ahol lehettek. Ma azt kutatják a szakmai fóru­mok: mi lesz a közművelődés in­tézményhálózatával — az ott dol­gozó szakemberekkel — a válasz­tások után? S majd az önkormány­zati törvény életbelépését követő­en. Szögezzük le: van néhány olyan, jól ellátott, kiváló adottságokkal bíró közművelődési intézményünk, amely a jövőben—ha a kulturális és rekreációs szolgáltatás kizárólag vállalkozási alapon szerveződhet — tovább fejlődhet. (Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét; Arany János Művelődési Központ, Tiszakécske; Albert Dürer Művelő­dési Ház, Hajós). Az ott munkálkodó szakembe­rek ötletei — az állami gondosko­dás ernyője alatt — Valóra válhat­tak. Szerencsésen indult, jól fizető vállalkozásokká szerveződtek. Ezek bővítve, kiteljesedve nemcsak hogy megmenthetik, de fel is virá- goztathatják a létesítményeiket. ‘ A hálózat trombózisa A gondok a községek, a kistele­pülések kulturális intézményeinél jelentkeznek. A többség ilyen! A művelődési otthoni hálózaton kellett volna a központi elosztási központokból .a falusi emberek művelődését segítő forintoknak visszaáramlania. Kellett volna! — hangsúlyozom újra. Ugyanis vallom: ez a helyes „cirkuláltatás” bűnös önzések mi­att elakadt e rendszerben. Legtöbb esetben a megyeszékhelyen maradt aránytalanul és igazolhatatlanul nagy összeg; és a városoknál „len­tebb” már alig-alig jutott valami. A trombózis, oka: a megye tanács­vezetői ügyes pénzügyi kártyajá­tékkal nagy összegeket tudtak tar­talékolni, elrejteni. Nem volt nagyon nehéz indokot keresni mindehhez, a falvak képvi­selőinek szervezett novemberi elosztó-tervező értekezleteken. A romló magyar gazdaság száz­számra kínálta az elvonások, elrej­tések mentségeit. Az „osztogató­asztal” másik oldalán ülő falusi tanácselnökök pedig még jobban tartottak a „felső vezetőktől”, mint a választóiktól. Bízva lehetett tehát tanácsolni nekik — hiteles tanúk szólnak erről —, hogy „ha nem jut pénz valamire, hát zárják be a művelődési házat!” (így lehet spórolni!) Nem véletlen tehát, hogy a művelődési házaknak évti­zedekig nem volt s ma sincs reális költségvetésük. Abból éltek, ami maradt; s ha nem maradt, kihalt a ház. A Balkán felé ... A „letakart” pénzekből milliók és tízmilliók jutottak ismételten is a „kiemelten” dotált városi elit­kultúrára. Tiszakécskei alkotótá­bor; kecskeméti harangjáték; mű­alkotás-vásárlások a megyei ta­nács és a megyei pártbizottság szo­báiba, Hírős Napok; video- és filmszemle, folklórfesztivál stb. Mindezek egyébként igen nemes, előremutató kezdeményezések. Csak az a gond velük, hogy a hát­rányos helyzetű intézmények rová­sára születtek. Közben a nagyon előrelátó, na­gyon kultúraszerető vezetők nem vették észre, hogy a falusi művelő­dési házak leromlott állapotba ju­tottak. Felszerelésük elavult. Mű­ködésre, vállalkozások indítására nincs — s így nem is lesz — lehető­ségűk. Míg a megyeszékhelyen egymást érik a múzeumok — hogy hányán térnek be a falaik közé, arról most nem kívánok elemzést írni — művészeti létesítmények, a falu kultúrája (?) délre csúszott; a Bal­kánra. Hogyan változhat a helyzet? Hamarosan ismét el kell indulni, egy új rendszerben. Amelyben na­gyobb lehetőség lesz — állítják a vidék voksaiért harcba indulók — hogy az aprófalvak népe felzár­kózzon (Közép-) Európához. Mi lesz tehát? Hogyan fog vál­tozni, hogyan változhat ez a mai elszomorító helyzet? Tisztes „vég- elszámolás” nélkül, kisemmizve in­duljanak az állítólag már „faluba­rát” önkormányzati rendszerben a kistelepülések? Arra ne is számítson senki, hogy a falu új vezetőtestülete megvá­lasztása után, a szűkösen rámért összegekből mindjárt új kultúrhá- zat (faluházat) épít majd. Iskola kell, járda, út, orvosi diagnosztikai felszerelés, telefon, idősek otthona! Nem is lenne helyes, ha ilyen nél­külözhetetlen feladatoktól von­nánk el a pénzt. Éppen ezért még a változások előtt rendezni kell méltányosan a ré­gi port. Mindent meg kell tenni, hogy végre azok kapjanak új fölsze­relést, felújítási segélyt, akik eddig hiába álltak sorba. Kártalanítani kell a károsultakat! Tisztességgel rendezni végre a falu számláját! Mert nem hiszem, hogy olyan építményekre méltó a vidéki em­ber, a falusi paraszt és értelmiségi, mint amelyet Dunaegyházán, Kunpeszéren, Solton, Bugacon vagy Tasson lát a vándor. Most már nem lehet Sztálinra, Rákosira, vagy Kádárra s követő­ikre hivatkozni. A múlt az övéké volt. Rá is fizettünk! Az új, végre tisztes elégtétel im­már mindannyiunk felelőssége...! Farkas P. József Ötvenmillió többletkiadást jelentenek A színház és az EFMK — városi kézben Nemrég döntöttek Kecskemét tanácsi költségvetéséről. A város óvodáinak, iskoláinak, közmfivelödési és sportintézményeinek, művészeti műhelyeinek fenntartására 1,1 milliárd forintot szavaztak meg erre az esztendőre. Mint közismert, januártól a Kecskeméti Katona József Színház és az Erdei Ferenc Művelődési Központ már nem a megyeházához tartozik. Kérdés: az új gazda, a városi tanács, szegényebb vagy bőkezűbb? A jelzett összegből mennyit tud e két intézményre fordítani? Ez plusz anyagi terhet jelent a városnak, vagy a volt gazda pénzt is adott a létesítményekhez? — A két intézmény 50 millió forint többletkiadást jelent szá­mukra — magyarázza a városi tanács művelődési osztályának vezetője, Hegedűs Deme Pál. — Ezért, amikor leültünk tár­gyalni a megyeiekkel az átvéte­lükről, kértük ezt az összeget is. — És? Megkapták? — Igen, bevételi forrás for­májában. — Ez mit jelent? — Azt, hogy az illetékekből származó bevétel ezentúl nem a megyei, hanem a városi tanács pénztárába folyik be, ami mint­egy 60 miihó forintot tesz ki évente, vagyis fedezi a színház és a művelődési központ átvéte­lével járó plusz kiadásokat. — Mennyi a színház idei költ­ségvetése? —Összesen 66 millió. Ebből a központi és a tanácsi támogatás együttesen 58 és fél millió forint, a többit az intézmény saját bevé­telei fedezik. Ezek a számok ha­sonlóak a tavalyiakhoz. — Csakhogy jelentős infláció szomorított bennünket egy esz­tendő leforgása alatt. — Van lehetősége a színház­nak, hogy a bemutatók után még plusz támogatásra pályáz­zon a Művelődési Minisztéri­umnál. Továbbá teljesen sza­bad kezet kap a teátrum, bár­milyen vállalkozásba kezdhet, gondolok például a különböző részlegei kapacitásának jobb kihasználására. S nem utolsó­sorban az eddigieknél még von­zóbb, közönségcsalogatóbb előadásokra. Egyébként igen jelentős, 16 százalékos bérfize­tést tudtunk most adni — a me­gyei tanács segítségével — a színház dolgozóinak. — Az Erdei Ferenc Művelő­dési Központnak mennyi a költ­ségvetése? — Ebben az esetben sokkal egyszerűbb a dolgunk. Támo­gatásként adunk az intézmény­nek erre az évre csaknem 25 miihót, s amit ezen felül bevé­telként produkálnak, azzal azt csinálnak, amit akarnak. For­díthatják fejlesztésekre, új szol­gáltatások bevezetésére, kíná­latbővítésre, s akár dolgozóik jobb anyagi megbecsülésére is. Szeretném hangsúlyozni, hogy a színház és a művelődési köz­pont esetében egyaránt igyek­szünk tiszteletben tartani az in­tézményi önállóságot. Elmúlt az az idő, amikor a felettes szerv — olykor politikai nyo­másnak engedve — jogot for­mált arra, hogy akár szakmai kérdésekbe beleszóljon a művé­szetek, a közművelődés felleg­váraiban is. (koloh) Renault a rendőröknek Sajtótájékoztatón mutatták be február 27-én azt a 15 darab, különböző típusú autót, ame­lyet egy hónapos tesztelésre ka­pott a rendőrség. A zömmel nyugat-európai gyártmányú gépkocsik szolgálati körülmé­nyek között vizsgáznak. ( A SZERK. MEGJEGYZÉ­SE: ismerve a Belügyminiszté­rium igényességét, félő, hogy a Renault nem fog megfelelni. Iz­gatottan várjuk a próba ered­ményét.) IprakukAkIí A mezőgazdasági könyvhónap újdonságaiból „Csodálatos a kerti gyep. Milliárdnyi pórusával ontja az oxigént, a párát, le­veleivel megköti az Utca porát, és mind­ezt nem hivalkodva teszi, mint a hatal­mas fák, a pompázó kerti virágok és bokrok, hanem szerényen végzi köteles­ségét. Szerénysége mellett azért a maga módján a fű is igényes” — írja a könyv előszavában Oláh Sándor. Hazánkban az utóbbi 30 évben a kis­kertmozgalom és a hétvégi telkek kultu­sza alakította ki az olyan kerteket, amelynek 40-50%-a már gyep. Egyre drágább a virágpalánta, ezért is egyre jelentősebb szerephez jut kertjeinkben a fű: harmonikus szépséget teremt, arány­lag olcsó és könnyű a rendben tartása. Ahhoz, hogy a pázsit szép legyen, be kell tartanunk az alapvető szabályokat. Ismernünk kell a kert talaját, annak humusztartalmát, ezek ismeretében kell a talajmunkákat elvégeznünk, a táp­anyag-utánpótlásról és az öntözésről gondoskodnunk. A talaj minősége és az öntözés gyakorisága, valamint a pázsit rendeltetése határozza meg, milyen fű­magot vessünk (aljfű, szálfű, vezérfü, védőfű arányát, a fűnyírás gyakorisá­gát). A kötet szerzője sorra bemutatja a hazánkban vásárolható fűmagkeveré­keket (sportfű-, pázsitfű-, golffűkeve- rék), a fűmagvetés technikáját, a mag­vetés utáni ápolási munkákat, a gyep- téglázás legfontosabb tudnivalóit, majd a kerti gyep ápolási munkálatait, azok eszközeit. Végül szól a tavaszi, nyári, őszi gyepápolásról, a mohásodásról és a kikopott foltok felújításáról. (Mezőgazdasági Kiadó, 59 Ft) k. m. LISTA a SZOCIALISTA SZAVAZZON a HATOSRA! 160950 ® A Hejőcsabai Cement- és Mészipari Részvénytársaság felhívja a lakosság figyelmét, hogy mindazok reszere, akik L99< 0. március 26-a előtt befizetik a „művi" kiszolgálással történő cementnek az ellenértekét, a kiadást 1 99C 1. á] prilis ] L5-éig, égetett mész befizetése esetén 1990. május 31 L-éig A JELENLEGI ÁRON BIZTOSÍTJA. * VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom