Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-01 / 51. szám
Sajtómegbeszélés — pénteken Pénteken, március 2-án, 14 órakor a kecskeméti Sajtóház tanácstermébe várja a Petőfi Népe szerkesztősége azoknak a pártok-, nak a megbízottait, amelyek jelöltet állítanak az országgyűlési- képviselő-választásokon. A téma: a választásokig hátralévő időszak sajtómunkájának egyeztetése. Várjuk a független jelölteket (vagy megbízottaikat) is. Kérjük, hogy minden jelöltről hozzanak egy db közlésre szánt fotót és kb. 20 gépelt soros bemutató szöveget is. Az egyéni választókerületekben induló jelölteket — választókerületenként § egyszerre kívánjuk bemutatni, ezért aki pénteken nem bocsátja a szerkesztőség rendelkezésére a kért anyagokat, később nem kaphat lehetőséget. KÉT HÓNAP MÉRLEGE A megye képviselőjelöltjeinek teljes listája I Határozatlanság — üresedő padsorokkal^ Új szakaszban a választási kampány Mozgalmas hónapnak nézünk elébe, hisz március 25-én országgyűlési- képviselő-választások lesznek hazánkban. Most következik a hajrá a jelöltek, a pártok és a programok versenyében. Érdemes viszont mérleget készíteni az elmúlt két hónap eseményekben bővelkedő időszakáról. A gyors összesítést a megyei választási információk alapján dr. Balogh László, a munkacsoport vezetője, a megyei tanács megbízott osztályvezetője segítségével adjuk közre. A választási munka során az első feladat a szavazókörök megalakítása volt, amivel 1990. január 2- áig kellett végezni. A népszavazáskor kialakított rendszer módosult. Kiskunmajsán kevesebb, Baján több lett a szavazókörök száma, s jelentős változtatás történt Bácsalmáson. Mindezekre a tapasztalatok nyomán, célszerűségi okokból; valamint a tanyai lakosság kérésére, a kórházi és katonai választókörök kialakításának igénye miatt került sor. Most Bács-Kiskun megyében 593 szavazókörben lehet majd leadni a voksokat. A tavaly novemberi állapothoz képest pontosították a szavazásra jogosultak névjegyzékét. Jóllehet bizonyos hibák ismétlődnek, s még változatlanul gondot okoz az orvosilag cselekvőképtelennek minősített, ám bíróság által gondnokság alá nem helyezett mintegy -500 személy. Helyzetükkel azonban- a pártokkal való konzultáció nyomán — senki nem élt vissza. A névjegyzékből kimaradtak kifogásait valamennyi esetben felülvizsgálták (Baján például 19 volt), s a felszólamlásoknak helyt adtak. Bírósági eljárásra emiatt tehát nem volt szükség. A névjegyzékeket egyébként márciusban újra kifüggesztik, s aki nem kapott értesítést, és ezt még nem jelezte, az a későbbiek során is megteheti. A kopogtatócédulák kézbesítése a rendkívül rövid idő ellenére — akadt, ahol erre mindössze 36 óra maradt — rendben megtörtént. Kecskeméten a posta, a többi településen a helyi tanácsok megbízottai vállalták fel — nem igazán nagy örömmel — ezt a feladatot. így a pártok január 24-étől elkezdhették az ajánlószelvények gyűjtését. A választási szerveket minde(Lapunk 3. oldalán közöljük a Bács-Kiskun megye 10 egyéni választókerületében induló képviselőjelöltek névsorát, valamint a területi pártlisták ösz- szetételét.) nütt határidőre megválasztották, jóllehet ez gondot is jelentett, mert a tanácstestületeket igen nehéz rendkívüli ülésekre összehívni. A választási bizottságok lelkiismeretesen végezték munkájukat. Több helyen folyamatosan dolgoztak, ügyeletet tartottak. A tanácsok által megválasztott 54 bizottsági tagból mindössze 5 mondta vissza a megbízatását, köztük is kettő azért, mert képviselőjelöltként indul a választásokon. A bizottságok'fő feladata az információszolgáltatás volt — a nagyobb pártokul leszámítva szinte mindenki igényelte ezt. Kifogás meglehetősen kevés érkezett. Ez részben a tavaly korán megkezdett politikai egyeztető tárgyalások során kialakult kontaktus meglétével és az etikai kódex elfogadásával magyarázható. Hírek természetesen keringtek a január 24. előtti kopogtatócédula-gyűjtésről, vala-- mint arról, hogy egyesek pénzért, fenyegetéssel, más párt vagy szervezet képviselőjének kiadva magukat gyűjtik, de a bizottságok a pártok képviselőit összehívták egyeztetésre, hogy a megengedhetetlen módszerek alkalmazását megakadályozzák. Énnek ellenére néhány írásbeli bejelentés is érkezett; például határidő előtti gyűjtést, kitöltetlenül aláirt szelvények elkérését, munkahelyen hatalmi módszerekkel való visszaélést, nyugdíjasok elleni fe- (Folytatás a 2. oldalon) KÖNYVPREMIER HÁMORI ZOLTÁN: ÜNNEPLŐS GEREBLYE Kecskeméti Tavaszi Napok Bács-Kiskun megye székhelye öt esztendővel ezelőtt kapcsolódott a Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvénysorozatához. Az idei, március 15-én kezdődő programról, tegnap sajtótájékoztatót tartottak Kecskeméten. Mátyás Anna, a megyei-rendezőiroda vezetője, egyebek mellett felhívta az érdeklődők figyelmét néhány kiemelkedőnek ígérkező előadásra, hangversenyre, jelezve, hogy bár a költségek jelentősen növekedtek, a jegyárakat — a tavalyiakhoz mérten — csak nagyon szerény mértékben emelik. A Kecskeméti Tavaszi Napokra az idén egymillió 300 ezer forint áll a szervezők rendelkezésére (az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, megyei és a városi tanács támogatásának köszönhetően), de igen sok segítőkész céget, intézményt is sikerült megnyerni ahhoz, hogy e fesztivál — amit méltán emlegetnek úgy, minta kultúra és az idegenforgalom jó házasságát — minél sikeresebb lehessen. A sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy a Győri Balett kecskeméti vendégjátékára már nem lehet jegyet kapni, s a Londoni Pantomim Színház előadása iránt is nagyon nagy érdeklődés mutatkózott. A koncertek, színházi produkciók, kiállítások, folklórműsorok, szakmai rendezvények, sporttalálkozók helyéről és idejéről, illetve a vendégszereplésre érkezőkről a már megjelent színes műsorfüzetből olvashatnak az érdeklődők. A tegnapi sajtótájékoztatót egy külön figyelmet érdemlő könyv premierjével kötötték egybe. Most jelent meg ugyanis kollégánk, Hámori Zoltán Ünneplős gereblye című, humoros írásaiból válogatott — Schmidt Antal karikatúráival illusztrált — kötete. A humoreszkekből a közismert kecskeméti színész, Szirmai Péter tolmácsolt néhányat a nagyszámú érdeklődőnek. K. E. A parlament februári ülésszakának második — szerdai — napján az történt, hogy nem történt az égvilágon semmi. Egyfelől nyilvánosságra hozták, hogy az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok szavazati jogának megvonása — ám változtatást majd az ülésszak végén hajtanak végre (ám, hogy mikor lesz vége az ülésszaknak, azt még nem tudni). Az oktatási törvény napirenden lévő vitája sem vezetett eredményre. Alkotmányerejű törvényről lévén szó, kétharmados többség kellett volna elfogadásához, ám 79-en (21%) ekkor már (vagy még?) nem voltak az ülésteremben. A hozzászólók — Kókai Rudolf (Jász-Nagy- kün-Szolnok 15. vk.), dr. Kiscelli László (Győr-Sopron 3. vk.), Török Sándor (Jász-Nagykun-Szolnok 13. vk.), Vona Ferenc (Pest 16. vk.), Varga Lajos (Pest 26. vk.), Kovács Lászlóné (Budapest 7. vk.), Dauda Sándor (Budapest 45. vk.), Tamás Gáspár Miklós (Budapest 14. vk.); Bodonyi Csaba (BAZ, 3. vk.), Szilágyi Tibor (Nógrád 2. vk.), Boros László (Budapest 26. vk.) az általános és a részletes vitában annyiban egy platformra kerültek, hogy igazán nem támogatták a javaslatokat. (A szünetben egyébként a legtöbben azt mondták: fölösleges volt megtárgyalni a törvénytervezetéi, mert ina nem ez az ország legsúlyosabb, azonnali megoldást váró gondja. Szakmai vita sem volt.) A fölszólalások közül Bodonyi Csabáé volt érdekes, aki fölpanaszolta a miskolci magán-bölcsészegyetem kálváriáját, azt, hogy a minisztérium följelentette az alapítókat, miközben, ha ugyanezek egyházi közösséget alkotnának, egyúttal iskola működtetésére is jogosultságot szereznének. „Hová lett a Glatz-noszty?” — kérdezte befejezésül. Glatz Ferenc megpróbált válaszolni — többek szerint nem nagy meggyőző erővel — az elhangzottakra, majd a szavazási procedúra következett, az ismert eredménnyel. A későbbiekben azonban Horn Péter (Somogy 1. vk.) javaslatára a parlament úgy döntött, hogy visszatér — csütörtökön reggel -§ a szavazásra, amikor bizottsági ülésekkel nem lesznek elfoglalva a képviselők. Ezt követően Szirtesné Tom sits Erikának, a társadalombiztosítási bizottság elnökének előterjesztésében arról volt szó, hogy korszerűsíteni kell a társadalombiztosítási ellátás rendszerét. A képviselők a beszéd közben olyannyira zajongtak, pusmogtak,- zörögtek a papírjaikkal, hogy az előadó és az elnöklő Horváth Lajos is csendre, fegyelemre intette őket. Döntés ezután ^ és ez a leg- megszokottabb a parlamentben. — nem született, maga az előadó kérte, hogy a törvényjavaslatról ne vitázzanak, így csak egy országgyűlési határozattervezetet fogadtak el a képviselők. Ez a dokumentum a maga dodo-r nai módján javasolja a kérdés társadalmi és parlamenti vitáját. 0 Aki jelen van, az is az óráját nézi. A deregulációs törvényjavaslatok következtek ezután. Ez magyarul azt jelenti: minden felesleges, idejétmúlt törvényt, rendeletet, alsóbb szintű jogszabályt hatástalanítanak a köz- igazgatásban és a gazdaságirányításban (eddig több mint ezret eliminál- tak), tulajdonképpen azon az alapon, hogy ami nem tilos, aztszabad csinálni. Előterjesztést Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter mondott, majd dr. Tallóssy Frigyes (Budapest 24. vk.), Horváth Jenő (Budapest 1. vk.), Cselöteí. László (Pest 2. vk.) szólt hozzá, lényegében támogatva a jogszabálydzsungel ritkítását. Egyes kérdésekben azonban a képviselők és a miniszter nem jutott egyezségre — Horváth Jenő a deregulációs programcsomagba szerette volna besusz- terolni a feddhetetlenség eltörlését is például —, így a parlamént úgy döntött, hogy csak, később (ma) dönt. Nem különbözött a megszokottól a földtörvény vitája sem. A végén úgy járt a parlament, hogy ráfordított egy csomó időt, aztán meg nem fogadta el az előterjesztést, így minden maradt a régiben. Lényegében két álláspont bontakozott ki. Az egyik szerint minden földeladást azonnal be kell szüntetni (ezt a Magyar Néppárt és a Független Kisgazdapárt követeli), a másik szerint minden maradhat a régiben. Kompromisszumként a szak- bizottság azt javasolta, hogy a nagyüzemek területük 1 százalékát adhassák csak el évente, de ez sem volt nyerő. Á fölszólalók — Solymösi József mezőgazdasági bizottsági elnök, Vassné Nyéki Ilona (Pest 1. vk.), Marx Gyula (Zala 2. vk.), Fodpr Sándor (Fejér 5. vk.), Lakos László (Pest 9. vk.) — már ismert álláspontokat ismertettek, nevén is nevezve aztán a gyereket: a föld ma politikai kérdés. Talán ezért is utasították él — nem először — a törvényjavaslatot. ■ (Folytatás a 2. oldalon) PARLAMENTI JEGYZETEK Föloldott tilalom A parlament múltkori ülésén különbizottság alakulta BM III/III. osztályának, és általában a politikai rendőrség tevékenységének kivizsgálására. A testület tagjai az alakuló ülésen természetszerűleg titoktartási esküt tettek, majd, az egyik lap riportja szerint, megtudták, bogy a különösen fontos államtitkokra tekintettel, bárom évig nem utazhatnak külföldre. Nos, tegnap megpróbáltunk információkat szerezni. (Maga a jelentés egy későbbi időpontban hangzik el, de még nincs eldöntve, bogy pontosan mikor.) Megbízható forrásból így azt jelenthetjük: szó szerint így történt minden. Valóban közölték a bizottság tagjaival, bogy titokvédelmi okok miatt bárom évig nem utazhatnának külföldre. Ám azt is hozzátették később, hogy a tagok megkapták máris á fölmentést, utazhatnak. Utaznak is: több képviselő volt már azóta Keleten és Nyugaton is. Torgyán - Le Pen? A kisgazdapárti főügyész — finoman szólva talán szókimondónak nevezhető — nyilatkozatai igen nagy visszhangot váltanak ki. A sajtópáholyban hallottam már magyar Le Pennek is nevezni, ami azért nem egy dicséret. (Le Pen a francia jobboldal botrányhőse. Legutóbb megbukott a választásokon.) Dr. Torgyán József egyik vidéki nagygyűléséről most a Dél-Kelet című békéscsabai hetilap számol be. Az írás a fő-~ ügyész beszédéből vette címét: A pestisnél is szörnyűbb a vörös dögbalál. Erre a következtetésre abból jut a politikus, hogy — szerinte — a pestis csak egyes városokat pusztított el, míg „a bolsevizmus egész népeket döntött rabigába". Ha 4sajtószabadság van, akkor, persze, Torgyán dr. azt mond, amit akar. És, persze, róla is azt mondanak, amit akarnak. Ez a Dél- Kelet-cikk mindenesetre kézről kézre vándorolt: aki olvasta, mind szőmyülkö- dött. TGMDátum Joó Rudolf ismerteti a Dátum tegnapi számában Tamás Gáspár Miklós párizsi nyilatkozatát. (A parlamentben szinte semmiről sem beszéltek, csak erről.) A képviselő egy francia lapnak lényegében azt mondotta: a háború után a Román Kommunista Párt csekély létszámú és befolyású párt volt és csak a nála sokkalta jelentősebb egyik magyar szervezet segítségével tudta bevezettetni és elterjeszteni eszméit Innentől egyetlen logikai ugrás csupán azt állítani: a kivégzett konduká- tor diktatúráját végső soron maguk a magyarok okozták. Joó Rudolf megjegyzi: a politikusoknak, minden körülmények között, árnyaltan kell fogalmazni, bogy félre ne lehessen értem. Ehhez aligha szükséges kommentár. B. J. * T í • Ezek még mind hozzá akarnak szólni?
