Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-02 / 28. szám
MA: Hangtalan sikoly — emberekért (5. oldal) Czinege röptetés Afrikai körút négy stewardess-szel Megdöbbentő dokumentumok a 3. oldalon < Csak a Petőfi Népébení Választási közlemény Felhívjuk az országgyülésiképviselő-választáson induló pártokat, hogy az együttműködés érdekében a bejegyzésűkről szóló okirat másolatát, pártjuk nevét, annak rövidítését, címüket, telefonszámukat, megyei vagy városi szervezetük vezetőjének, valamint választási ügyekkel megbízott képviselőjüknek nevét juttassák el a Bács-Kiskun Megyei Tanács V. B. szervezési és jogi osztályára. Felkérjük a független jelölteket, hogy címüket, megbízottjuk nevét szintén küldjék meg. (Megyéi tanács vb szervezési és jogi osztálya, választási iroda, 6000 Kecskemét, Május 1. tér 3., tel.: 76/22-287, illetve 76/22^-173.) Kérjük a jelölteket állító pártokat és a független jelölteket, hogy a választási szervekbe (szavazatszámláló bizottságok, egyéni választókerületi választási bizottságok és területi választási bizottság) delegáltjaikat, megbízottjaikat minél előbb, de legkésőbb február 23-áig jelentsék be. Kecskemét, 1990. február 1. Dr. Sütő József, a területi választási bizottság titkára Független jelöltek Baján Független jelöltként kíván indulni az országgyűlésiképviselő-választásokon dr. Csanádi Ferenc szakszervezeti elnök. Az ajánlószelvényeket az alábbi címeken lehet részére eljuttatni: Szak- szervezeti művelődési ház (Baja, Deák F. u. 5.), Gemenci Erdő- és Vadgazdaság (Baja, Ságvári tér 2.), Bajai Mező- gazdasági Kombinát (Baja, November 7. tér 3.), Sükösd, kultúrotthon; Érsek- csanád, Fűrésztelep (Béke tér 8.) * A Bács-Kiskun megyei 9. számú választókörzetben — tehát Baján és Fel- ső-Bácskában — független, párton kívüli jelöltként kívánja képviselni a térség lakosságának érdekeit esetleges megválasztása esetén Kovács Zoltán rádiós újságíró, a Pécsi Rádió munkatársa. Kéri, hogy támogatói a kitöltött ajánlószelvényeket Baján, a Skála Áruházban felállított urnába szíveskedjenek elhelyezni. Ma jószolgálati körútra hazánkba érkezik Tőkés László Pénteken, az esti órákban Magyarországra érkezik Tőkés László temesvári református lelkész, hogy csaknem két hétig tartó jószolgálati körútja során Krisztus evangéliumának hirdetésével erősítse a megbékélési folyamatot. A lelkész magyarországi programjának összeállítói csütörtökön az MTI debreceni tudósítójának elmondták, hogy a szombat esti, a Budapest sportcsarnokbeli, rövid, hálaadó megemlékezés után Tőkés László rendkívül zsúfolt programja vasárnap Debrecenben, a nagy református hagyományokkal rendelkező városban folytatódik. A református nagytemplomban isten- tisztelet kereteben, díszközgyűlést tart a debreceni Református Teológiai Akadémia, amely Honoris Causa doktorává fogadja és avatja Tőkés Lászlót. A Hajdú-Bihar megyei Létavértesen a település és a romániai Székelyhíd közötti határátkelő újbóli megnyitásáról írnak alá szándéknyilatkozatot ezen a napon. A dokumentumot — a tervek szerint — Tőkés László adja majd át Németh Miklós miniszterelnöknek. Debreceni programját befejezve, a „kálvinista Rómából” a nemzetiségek példás együttéléséről ismert Gyulára vezet a református lelkész útja. Ott „Temesvár szellemének” jegyében felkeresi a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének képviselőit is. Utjának következő állomásán, Sárospatakon a város díszpolgárává avatják Tőkés Lászlót, aki ekkor találkozik Habsburg Ottóval, az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnökével is. Tőkés Lászlót, a Romániai Nemzeti Megmentési Front Tanácsának tagját, magyarországi látogatása során fogadja Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök, Németh Miklós miniszterelnök és Pozsgay Imre államminiszter. A temesvári lelkész ezenkívül megbeszéléseket folytat majd Szokai Imre külügyminiszter-helyettessel és Tabajdi Csabával, a kormány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiuma titkárságának vezetőjével is. MAR OTT IS? Thatcher bocsánatot kér Dagad a belbiztonsági botrány Margaret Thatcher brit kormányfő sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy bizonyos információk hiányában éveken át helytelenül nyilatkozott a törvényhozásnak a brit titkosszolgálat té- vékenységéről feltett kérdésekre adott válaszaiban. Tom King védelmi miniszter parlamenti nyilatkozatában válaszolt Colin Wallace, volt katonai titkosszolgálati tiszt állításaira, amelyek szerint a belbiztonsági titkosszolgálat (MI5) a hetvenes években három, egymást követő brit miniszterelnök és számos más vezető politikus befeketítésére irányuló rágalomhadjáratot folytatott. Szerdán este hozták nyilvánosságra Thatcher asszonynak az alsóház kincstári és közalkalmazotti bizottsága elnökéhez címzett levelét, amelyben a brit kormányfő ezt írja: „Sajnálattal közlöm, hogy minisztériumi iratok újraát- vizsgálása olyan információt hozott felszínre, amely azt mutatja, hogy leveleimben, illetve más miniszteri nyilatkozatokban és hivatalos levelezésekben helytelen vagy tisztázásra szoruló megállapítások voltak’’. A levél, egyebek között, több olyan alsóházi nyilatkozatra utal, amelyben a miniszterelnök asszony minden alapot nélkülözőnek minősítette a biztonsági szolgálat brit politikusok ellen irányuló „fekete propagandájára” vonatkozó vádakat. Ken Livingstone munkáspárti képviselő, aki az utóbbi három évben több mint 350 interpellációs kérdést tett fel az 1975-ben elbocsátott, és később emberölés vádjával 10 évi börtönre ítélt Colin Wallace titkosszolgálati tiszt állításaira vonatkozólag, szerdán az alsóházban követelte, hogy Thatcher asz- szony személyesen adjon mindenre kiterjedő magyarázatot az ügyben. Arra utalva, hogy Edward Heath volt konzervatív miniszterelnök és pártvezér is célpontja volt a rágalomhadjáratnak, Ken Livingstone kijelentette: „Azt akatjuk, hogy Thatcher asz- szony válaszoljon a kérdéseinkre, ő volt a fő haszonélvezője ennek az árulásnak”. Az álsóház elnöke rendreuta- sí tóttá az ellenzéki képviselőt. Jonathan Aitken konzervatív képviselő szintén követelte, hogy Thatcher asz- szony nyilatkozzék az ügyben. Tony Benn volt miniszter, aki maga is a rágalomhadjárat célpontja volt, követelte, hogy idézzék Wallace-t az alsóház mentelmi bizottsága elé és nyilvánosan hallgassák ki, ugyanúgy, mint az amerikai szenátus tette Oliver North esetében, az Irangate-botrány ügyében. Befejeződött az Országgyűlés januári ülésszaka Csütörtökön, néhány perccel 9 óra után, képviselői indítványok tárgyalásával folytatta munkáját az Ország- gyűlés januári ülésszaka. Az elnöklő Horváth Lajos mindenekelőtt a létszám ellenőrzését kérte, ami szerint 236 képviselő, az Országgyűlés tagjainak 63 százaléka jelent meg. Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) a beterjesztett törvény javaslatáról szólva emlékeztetett arra: még a decemberi ülésszakon szóbeli indítványt tett, aminek az volt a lényege, hogy az Országgyűlés hozzon létre egy különbizottságot — ha úgy tetszik, egy vizsgálóbizottságot —, amely összeállítaná az ország jelenlegi rossz helyzetéért felelős politikusok listáját, s azt átadná a megfelelő állami, illetve igazságügyi szerveknek. Hámori Csaba, az MSZP parlamenti csoportjának vezetője csaknem három héttel ezután adott be egy nagyjából hasonló tartalmú indítványt. A két rövid jogszabálytervezet alapvetően két dologban mutat eltérést. Hámori Csaba 1980. június 8- ától, az akkori választásoktól napjainkig számított időpontban bizonyos párt- és állami pozíciókat betöltők számára javasolja vagyonnyilatkozat tételét. Áz MDF képviselője pedig 1968. január 1-jétől 1989. október 1- jéig terjedő időszakot javasol e célra. Indítványában az állami és az MSZMP-vezetők — egészen megyei szintig bezárólag — egyaránt szerepeltek, Hámori Csaba javaslatában viszont eredetileg csak az állami vezetők. Végül Hámori Csaba elfogadta Raffay Ernő indítványának ezt a részét, s most már mindkét törvényjavaslatban nagyjából azonos funkciókat neveztek meg. A határozattervezetnek azzal a részével kapcsolatban, miszerint, „az Országgyűlés felhívja a Minisztertanácsot arra: mielőbb tegye meg a szükséges intézkedéseket a volt vezetők még meglévő, privilégiumszerű járadékainak megszüntetésére” Raffay Ernő kifejtette: ezt csak akkor tudja elfogadni, ha ebbe beleértik az aránytalanul magas nyugdijakat is. Hámori Csaba (országos lista) elmondotta, hogy a vitában mindvégig azt az álláspontot képviselte: európai politikai, erkölcsi normákhoz igazodva csak tényleges bűncselekmény elkövetése esetén tartják helyesnek a büntetőjogi felelősségre vonást. A törvények megsértőivel szemben kell fellépni. Raffay Ernő indítványától eltérően Hámori Csaba nem csupán a múltat tartja szükségesnek vizsgálni, hanem a jelen közélet tisztaságát is. Tallóssy Frigyes a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében szólalt fel. A kétféle indítvány közötti lényeges különbségként azt emelte ki, hogy míg Hámori Csaba tízéves időtartamra visszamenőleg, illetve a jövőre nézve kívánja megállapítani a/ érdekeltek vagyonát, addig. Raffay Ernő ez) az időtartamot 21 esztendőben jelöli meg. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) szerint a vizsgálandók körébe tartozzanak bele a megyék vezetői, és azok a despoták, akik terrorizálták a népet ezekben az évtizedekben, tartozzanak bele a volt MSZMP megyei első titkárai, titkárai és a közvélemény kívánságára a városi titkárai, a megyei tanácsok elnökei, elnökhelyettesei és vb-titkárai. Tamás Gáspár Miklós (Budapest. 14. vk.) rövid felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy valóban nem „ku- láklistát” kell összeírni, hanem arra kell törekedni, hogy Magyarországon, ahol eddig sem volt boszorkány- üldözés, ezután se legyen. Erre egyetlenjózanul gondolkodó és demokratikus jövőt kívánó politikai erő sem törekszik. Egyszerű vagyonvizsgálatot kell lefolytatni, amely korrupciós ügyeket feltárhat, de véleménye szerint veszélyes ismét a kollektiv felelősség eszméjét felvetni. Ezért, amennyiben a társadalomban valóban él a bosszúvágy, a leszámolás vágya, akkor az ellen, még bizonyos népszerűtlenséget is vállalva, minden felelős politikai erőnek fel kell lépnie. Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.), Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.), Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), Soltészné Pádár Dona (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 8. vk.), Zsolnay Katalin (Komá- rom-Esztergom ín., 3. vk.), Lakatos László (Győr-Sopron m., 4. vk.) felszólalása után Kiss Elemér, a Minisztertanács Hivatala elnöke ismertette, hogy milyen privilégiumok járnak még a volt vezetőknek. Elmondotta: a volt kormánytagok évente 3000 kilométerre gépkocsihasználatot kérhetnek, a volt államfők, kormányfők és országgyűlési elnökök gépkocsijárandósága pedig évi 5000 kilométer. A másik lehetőség pedig, hogy nyugdíjasként a Központi Állami Kórház (a Kútvölgyi) szolgáltatásait igénybe vehetik. A Minisztertanács január 1-jei hatállyal megszüntette a nyugdíjmegállapításra vonatkozó speciális szabályokat. így ebben az évben nem mehetnek kedvezménnyel nyugdíjba a volt állami .vezetők. Az igaz, hogy december 31-éig kivételes szabályok érvényesültek, ennek megváltoztatása azonban nem a Minisztertanács, hanem az Országgyűlés feladata. Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.) arról beszélt, hogy a jogalkotási dömpingben bizony hibákat is követett el ez a parlament, ám arra büszke lehet, hogy békés úton vezette le a közelmúltban végbement társadalmi forradalmat. Új társadalmi modell épül, s ebben is lehet majd becstelenül és becsületesen élni. (Folytatás a 2. oldalon) A lengyel segély tizedét kapja Magyarország Lengyelország a következő pénzügyi évben 227 millió dolláros támogatást kap az amerikai kormánytól gazdasága átalakítására, Magyarország 2,5 millilót — jelentette csütörtökön a The New York Times. A folyó évben Lengyelország készpénzsegély, élelmiszer-szállítások és egyéb segítség formájában összesen mintegy 900 millió dollárt kap, Magyarország ennek kereken 10 százalékát. A kormány csütörtökön hozza nyilvánosságra a külföldi segély elosztására vonatkozó terveit. A várható módosítások szerint csökken a támogatás a legtöbb közép-amerikai ország számára, s az összegek átcsoportosításával jut nagyobb segítséghez Lengyelország. A kelet-európai országok a fentiek mellett további, jelentősebb támogatásra számíthatnak: a törvényhozásban már benyújtották, illetve előkészítik az erre vonatkozó javaslatokat. Magyar—szovjet tárgyalások a csapatkivonásról álláspontját a csapatkivonással kapcsolatban, illetve megvitatják az ezzel kapcsolatos részletes ütemtervet. Ismeretes, hogy az Országgyűlés is felhatalmazta a magyar kormányt: a folyamatban lévő tárgyalásokon szorgalmazza a szovjet csapatok teljes kivonása menetrendjének mielőbbi kidolgozását. A cél az, hojjjy — a technikailag szükséges időtartamot és a kérdés nemzetközi vonatkozásait figyelembe véve — a teljes kivonásra még az idén, de legkésőbb 1991-ben sor kerüljön. MTI) Budapesten, csütörtök délután megkezdődtek a magyar—szovjet tárgyalások a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. A magyar delegációt Somogyi Ferenc kulügyminisztériumi államtitkár vezeti, mig a szovjet küldöttség élén Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes áll. * * * A várhatóan kétnapos megbeszélésen a tárgyaló felek minden bizonnyal kifejtik a két ország ■■■■■■■npi
