Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-05 / 30. szám

199«. február 5. • PEfőFI NÉPE • 3 ZSÁKBAMACSKA MILLIÓKÉRT? AZ ELNÖK MONDJON LE! — KÖVETELTEK AZ ASSZONYOK Lakva ismerni meg a lakást Mennyi zsákbamacskát sóznak ránk, fogyasztókra! Szerencséje van, aki csak almát vásárolni megy ki a piacra. Kést visz magával, vagy még azt se, megkós­tolja a gyümölcsöt. Ha vegyszeres, ehetetlen, vagy ha az íze a burgonyá­éra emlékeztet, otthagyja, keres job­bat. Idejében észlelve, hogy nemrég egy Kőbányai világos sör palackjá­ban rezgő, kocsonyás fonál úszkált, a vevő megspórolhatta volna a fölös­leges kiadást. Ám mitévő legyen az ember az olyan — különleges — áru­val, mint a lakás, amelyről használat közben deríti ki, hogy nem ilyen „lo­vat” akart? Nem zokni, hogy ha raj­ta a címke és megvan a blokk, 3 napon'belül kicserélik. Benne kell élni, megalkuvások árán is. Fogták a függönyt... Fürich Jánost feleségével vita köz­ben találjuk a Dutép—tanácsi közös értékesítés«, kecskeméti, Mátyás körút 58. szám alatti lakásban. Szó­váltásukat figyelve, nem egymásra, hanem egy harmadik félre: a Duna —Tisza Közi Építőipari Vállalatra haragszanak. — Első osztályú, másfél szobás lakást vettünk 949 ezer forintért. De * milyet? — jár-kel fel ind ült an a férj. Kissé lecsillapodva, széket hoz, rá­áll, s mutatja az előszobában: — Csupaszon világít a villanykör­te. Nem leltet a mennyezetre burát feltenni, mert nincs, ami fogja. — Sárga foltos a fal. Itt és a kony­hában átüt a glettelés. Hiába festjük fehérre, újra és újra meglátszik - panaszolja a fiatalasszony. — Néz­zék a kisszobát! Rücskös a tapétája. Az ajtófélfáktól elválik a fal, egyre nagyobbak a repedések. Négy ablak­ra mi csináltattunk reluxát 6 ezer forintért, mivel a Dutéptől valók használhatatlanok voltak. A kony­hában lévő reluxát is ki kellene cse­rélni egyszer... — Garancia? — Inkább úgy mondja, hogy az építőkkel alkudozni,.. Kínos do­log. A hibákért elfogadtunk 2050 fo­rint kártérítést, csak hogy ne. tapos« - sanak össze itt1’mindent. Kompro­misszum, sőt megalázó megalkuvás volt ez' a kiegyezés, hiszen csupán a reluxák is hatezerbe kerültek. — Vagy mennyit kérhettünk vol­na a Dutéptől azért: a nyáron a söté­títőfüggönyt fogni kellett, hogy ne essen le az ablakról? — kérdezi Fü- richné. Megfagyott a krumpli a kamrában Lakva ismerni meg a lakást. A Fürich házaspár ezt ma már a napnál világosabban látja. A repedt * csempe s a letöredező fúgák miatt a fürdőszobában, az ujjnyi vastag hé-, zag láttán két panel között a háló­szobában, s az erkélyajtó alatt besur­ranó hideget érezve, sokszor kétel­kednek: — Tényleg első osztályú lakást vettünk? Hiszen még legalább 40 ezer forintot rá kell költeni, hogy itt minden rendben legyen. lőttünkre mások is ajtót nyitnak. Nagy István lakó szerint a padláson kezdettől fogva, az átadás óta beázik a tető. Bagó Attiláné fodrász pedig méltatlannak tartja azt a kártalaní­tást, amivel a Dutép ki akarta szúrni a szemüket: — Hétezer-ötszázötven forintot kínált a vállalat jóvátételként, 12-fé- le hibáért. Mondja meg nekem: mennyiben vagyok azzal kisegítve, hogy az olajos panel miatt sárga fol­tokért — mutatja a falon — kapok 200 forintot? Semmivel, hiszen az már eső után köpönyeg. A 200 forinttal szépen el­megy a boltba és vesz érte egy darab sajtot. • Fürichcknél fogtik a függönyt — most a villanykörtét. • Milyen munka ez? ­• Az éléskamra ablakán süvít be a levegő... 0 Háziasszony legyen a talpán, aki a gáztűzhely és a konyha- szekrény közé törlőruhával hozzáfér. Egymillió-nyolcvanezer • forintos lakás, 1988-as áron. Másoké 1,7-1,8 millióba került. Nem semmi. Mégis: Bagóéknál leválik a tapéta a kis- és a nagyszobában: egy helyen annyira szétnyílt, mintha rejtekhely volna mögötte. A szél is bejáratos a lakás­ba, mivel az éléskamra lemezablaka rossz, nem lehet becsukni. A szél úgy zúg rajta keresztül, mint amikor egy utasszállító repülőgép az alsó felhő­rétegek közé süllyed. Ez ipég csak hagyján. Ám azt már a család pénz­tárcája bánta, hogy a nyitva lévő ab­lak miatt decemberben megfagyott a kamrában tárolt krumpli. Utólagos javítás: istencsapásá Nem tudom, megkérdezte-e a Du­téptől vagy a tanácstól bárki Bagó Attiláéktól: — Hogyan viselik el, hogy a több mint egymillió forintért vásárolt la­kás WC-je hátul csöpög? (Zúg — nemcsak a Volga, hanem az illem­hely is. A válasz: alul-felül kopogta­tás seprűnyéllel, partvissal.) — Mit szóltak hozzá, hogy az utó­lagos javításra kiküldött asztalos ré­szegségében alig bírt bejönni az aj­tón? — Elfogadják-e zokszó nélkül az épitőipari vállalattól, hogy az ajtó­félfán egy méteren belül 5 csomó le­het? Nem, ilyen kérdések nem hangzot­tak el. Bagó Attiláné: • .. .nem cspda^hogy B^ó Attilípé burgonyája decemberben megfagyott. (Walter Péter felvételei) — Kértük, hogy javítsák meg a repedezett ajtófélfákat. A válasz az volt: ne foglalkozzunk ezzel, majd „levonják” a hibát árcsökkentéssel. Kétszáz forintot adnának ajtóként. Hat ajtó: 1200 forint! Kiszúrták vol­na a szemünket ennyivel. A kerékpárokat és a babakocsikat a házbeli családok egy része a nagy­szülőknél tartja. Tizenegyen kértek közös helyiséget a Dutép vezérigaz­gatójának küldött levelükben. Nem kaptak. Fő a bizalom! Mi is megkérdeztük Herczeg Fe­renc gazdasági vezérigazgató-helyet­testől a Dutépnél: — Miként orvosolják a lakók jo­gos panaszát a Mátyás király körút 58-ban (és természetesen másutt is, ahol hasonló gondokkal küszköd­nek)? — Aki a vállalatunktól a szavatos­sági vizsgálatokat végezte, legjobb, ha ahhoz fordulnak. A lakók közös képviselője bizalommal felkeresheti az üzemigazgatóságon azt a'részle- get, amelynek dolgozói a kifogásolt munkákat végezték. A Fürich, a Bagó házaspár, Nagy Istvánék és a többiek köszönik a ke­gyes engedélyt. Rajta hát, fiatalok, ne szalasszák el az alkalmat, hiszen lakva ismerni meg a lakást és vevő­ként az eladót (a termelőt)! Kohl Antal Január 10-én cikket írtunk a Kiskunfélegyházi Házi­ipari Szövetkezet hímzőasszonyainak panaszáról, „Bé­kéden bedolgozók” címmel. Helyzetük azóta sem válto­zott, mint az alábbi levélből is kiderül. A levelet — amit az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa (OKISZ) elnö­kének címeztek — ötvenegy félegyházi asszony irta alá. „Tisztelt Elnök Úr!” / Álulírottak a Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet hímzőrészlegének bedolgozói, segítségért fordulunk Ön­höz. Sérelmünk a következő: 1989. október végén elnöki utasításra előre gyártott kilépési nyilatkozatot akartak aláíratni velünk, melyet úgy szerkesztettek meg, mintha ez saját kérésünk lenne. Mivel felháborodásunkban nem irtuk alá, egymást követték a bennünket megalázó elnöki utasítások. Egy rendkívül zaklatott hangulatú munkaér­tekezlet óta, amelyen felszólaltunk, munkát számunkra nem adnak, pedig már 6 millió értékű megrendelés van, ami 1990. év végére 10 millióra is felfuthat. Az elnök és a műszakvezető azóta is „hülye asszonyoknak” titulál bennünket. Lehetséges, hogy ezek a kijelentések elég sűrűn illumináit állapotának tudhatok be. Keresetünk annyira lecsökkent, hogy kb. 30-32 asszony január 8-án felvett, összesített fizetése érte el talán az elnök 1 havi fizetését. Elkeseredésünkben a megyei laphoz fordultunk segítségért. Balogh György a mellekeit cikket írta rólunk és az elnökről a Petőfi Nepe című napilapban. Eredmény semmi. Riasztó hírek keringnek az elnök tervezett bosz- szújáról. Félünk, hogy beváltja fenyegetését, miszerint „tönkreteszem a szövetkezetét, mielőtt elhagyom.” Ezért fordulunk Önökhöz segítségért. Követeljük, hogy az el­nök, Farkas Jenő és mindenben hű segítője, Löríncz Lászlóné műszaki vezető 1990. január 31-ével mondja­nak le. Olyan vezetőket szeretnénk, akik nem követelnek hálát tőlünk, amiért igen magas fizetésükért, részlegveze­tői szóval „a lábam lejárom, hogy munkát szerezzek az asszonyoknak”. Kérjük egy rendkívüli közgyűlés össze­hívását, amelyen szeretnénk, ha Önök is részt vennének. S kérjük, hogy a részvételről minket (alulírottakat) értesí­teni szíveskedjenek. S ennek során kérünk alapos kivizs­gálást, de a hímzőasszonyokat is hallgassák meg. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben 80 asszony sorsáról és egy nyereséges szövetkezetről van szó.” A levél kelte, január 16. után annyi változás mégis történt a szövetkezetben, hogy Farkas Jenő elnök lemon­dott (nyugállományba vonult). A lemondás, sajnos, még nem oldja meg az asszonyok gondját. Sőt időközben nemcsak a bedolgozók, hanem az egész szövetkezet sorsa is bizonytalanná vált. Termékeik 95 százaléka ugyanis szovjet piacra készük illetve készült eddig, és egyelőre nincs hírük arról, adnak-e megújított kiviteli engedélyt a varrott gyermeknihákra a Kereskedelmi Minisztérium­ban. Az asszonyok által követelt rendkívüli közgyűlésen — amelyre előreláthatólag február 10-én kerül sor — az új elnök személyén kívül is bőven lesz miről tárgyalni. A fenti levőre |S és ezzel kapcsolatos kérdéseinkre — Farkas Jenő a közgyűlésig nem kívánt válaszolni. RÓKA KONTRA DIÓFA?! Semmit se segít, de pusztuljon ... ? (Tudósítónktól) A népi bölcsesség azt tartja, hogy aki diófát ültet, az az unoká­jára gondol. Ez a nemes fa ugyanis csak hosszú evek után válik termővé. Vajon kire gondoltak az illetékesek, akiknek a hozzájárulásával nem egy diófát, de 134 hektáros dióerdőt vágnak ki? Egy felháborodott garai asztalosmester hozta a hirt, hogy a faluja közelében a rávnai-kerületben levő dióerdőt a Bajai Mezőgazdasági Kombinát 15 millió forintért eladta olasz kereskedőknek. „Valószínű, hogy egy bútorgyár veszi meg” — véli az indulatos mester. „De ezek a fák még fiatalok, bőven termőek, nem vágásra érettek. Ha kell, aláírást gyűjtünk, hogy megmenthessük ezt az Európá­ban is egyedülálló dióerdőt.” Sajnos, a hír igaz. Róka István, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazga­tó-helyettese megerősítette ezt, a következő indoklással: „Mi is fontosnak tartjuk a természetvédelmet, hiszen ez a munka a hivatásunk is. Érzelmi úton azonban nem lehet a témát megközelíteni. Fájdalmas, hogy hozzá kell nyúlnunk a dióshoz, de erre a lépésre a pénzügyi helyzetünk kényszerít. Gazdasági pozíciónk nem alakult kedvezően, ezért döntött így a cég. Ma már azt is tudjuk, hogy a kitermelés nem fog sokat változtatni a helyzetünkön. Más területet is fel kellett számolnunk, például a borpincéket. Egyébként a diós szép, de nem jó. Több fajta van benne, a többsége azonban kődió. Eddig még minden évben megfagyott, így kevés termést adott. A fák tuskóit meghagyjuk, majd újra kihajtanak”. Néhány dolgot az elbeszéléséből nem értek. Ha úgyis tudják, hogy fölösleges, miért vágatják ki mégis az erdőt? Ha szakembernek tartja magát, akkor azt miért nem tudja, hogy a dió ivaros úton, azaz magról szaporodik. Tehát a fatönköket az élete végéig locsolgathatja, azon nem lesz termés. Végül hadd kérdezzem meg: csak az az érték, ami pénzben kifejezhető? Az elmúlt évek során Baján és környékén a gyümölcsfák ezreit vágták ki vagy húzták ki gépekkel a földből, virágba borulásuk után. Ne csodálkozzon tehát a Róka úr, ha indulatosak az emberek, amikor napi megélhetési gondjaik mellett a tiszta vízért, levegőért vagy egy-egy fáért is harcolniuk kell. Héhn Gizella A BÁCS-VOLÁN TERVEI „Egyensúlyba kell hoznunk gazdálkodásunkatr Nem veszek észre semmilyen válto­zást, míg a portás gondosan kitölti a belépőmet. Megértem az elővigyáza­tosságot: minden dolgozót nem ismer­het személyesen, és a telepen nagyérté­kű gépjárművek vannak. Amint felné­zek a magasba, szemembe tűnik az iro­daház homlokzatán az új felirat: Bács- Volán. Ez az, amiért rövid inteijút kér­tem Vereckei Lajos igazgatótól. — 1961 óta Bács-Kiskun megyében egy vállalat kebelében működött a közlekedési vállalat 9-es számú Volán, majd Kunság Volán néven. Ennek ré­sze volt a bajai üzemegység is. Tavaly, szeptember első napjaiban merült fel a gondolat — a munkások képviselői ke­resték meg vele a vezetőséget — hogy önállósulni kellene. Vizsgáljuk meg, kérték, hogy így is talpon tudunk-e ma­radni. — A sokat emlegetett Kecskemét- ellenességről nem is esett szó? — Semmiképpen sem. Inkább az ön­állóság igényét tekintem hajtóerőnek, mely azonban kétségtelenül párosult szubjektív érzelmekkel is. Eg Mi volt a kezdő lépés? — Mindenekelőtt elvégeztük a gaz­dasági számításokat, melyeket egyez­tettünk a Kunság Volán vezetőségével. Meg kell mondanom, hogy nagyon sok kérdésben eltértek az álláspontjaink. Mindkét fél abból indult ki, hogy az A Magyar Nemzeti Bank előzetes tájékoztatója a vállalatok pénzügyi folyamatairól Jelentősen nőttek a vállalatok fizeté­si nehézségei az elmúlt évben. Fokozó­dott a hitelek iránti igényük, a hiteleket elsősorbarekészletfelhaimozásra fordí­tották. A bankszámlákról fedezet hiá­nyában nem teljesíthető fizetési megbí­zások összege, más szóval a sorban ál­lások mértéke folyamatosan növeke­dett 1989-ben, és az év végére az eddigi legnagyobb összeget érte el — ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank előzetes je­lentéséből. A kereskedelmi bankok és a szakosí­tott pénzintézetek által nyújtott válla­lati hitelek állománya az előző év végi 390 milliárd forintról 1989-ben 64,4 milliárd forinttal, 16,5 százalékkal, 454,4 milliárd forintra nőtt. A növeke­dés túlnyomó részét (61,3 milliárd fo­rintot) a forgóeszközök'finanszírozá­sára fordították. Az ilyen hitelek iránti megnövekedett igényt elsősorban a je­lentős készletfelhalmozás váltja ki. Ugyancsak növelte ezeket a hiteleket az az új, a múlt év utolsó negyedében bevezetett kedvezményes kamatozású hitelfajta, amely a konvertibilis export megelőlegezésére szolgál; iránta erőtel­jes érdeklődés nyilvánult meg. A ma­gán- és kisvállalkozások élénkítésére szolgáló új hitelfajtát viszont csak kis­mértékben vették igénybe. A vállalatoknak a bankoknál elhe­lyezett betétjei, a külkereskedelmi cél­betétek nélkül, az 1988. év végi 24,2 mil­liárd forintról —14 milliárd forinttal, 11,3 százalékkal— 38,2 milliárd forint­ra emelkedtek, tehát sokkal kisebb mértékben növekedtek, mint a vállala­toknak nyújtott hitelek állománya. Tekintve, hogy az infláció üteme jó­val nagyobb volt,.mint a kihelyezett hi­telek és betétállományok növekedési üteme, reáltértéken mind a hitel-, íhind a betétállomány csökkent. Ez végső so­ron arra vezethető vissza, hogy a jegy­bank az év folyamán az infláció lassítá­sa érdekében pénzszűkítő politikát folytatott. Gazdaságunk közismerten súlyos problémája a bankszámlákról fedezet hiányában nem teljesíthető fizetések, más szóval a sorban állások egyre nö­vekvő mértéke. Ezek kimutatható ösz- szege 1989. december 31-én elérte azed- digi legnagyobb mértékét, a 127,6 mil­liárd forintot, ami azegy évvel korábbi­nál körülbelül 60 százalékkal nagyobb. A sorban állások nagyságrendjét ér­zékelteti, hogy mértékük meghaladta h vállalatoknak nyújtott rövid- lejáratú bankhitelek felét. A tovagyűrűző sor­ban állások ilyen mértéke a vállalatok közötti fizetési kapcsolatok szétziláló­dásával fenyeget. A fizetések tömeges elmaradásának eltűrése keresztezi a kormány szigorú pénzpolitikájának céljait és szerkezet­átalakítási törekvéseit. így ugyanis a fi­zetési gondokkal küzdő vállalatok nem kényszerülnek rá, hogy egész tevékeny­ségüket valós pénzügyi helyzetükhöz igazítsák, és a csőd lehetősége sem jele­nik meg számukra reális veszélyként. Másfélöl viszont a jelenség a jövedel­mezően működő vállalatok eredmé­nyes munkáját, kibontakozását is gá­tija. (MTI) Áprilistól gyógyszerár­emelés önállóságnak csak akkor van értelme, ha nyereséges mára a bajai vállalat Tulajdonképpen ebben volt a vita kö­zöttünk: a Kunság Volán úgy vélte, hogy az önálló bajai vállalat csak ráfi­zetéses lehet. Ezt követően felterjesztet­tük a Közlekedési, Hírközlési és Építési Minisztériumnak az érveinket, a kecs­keméti központ pedig az ellenvélemé­nyét. Végül a minisztérium közgazda- sági és járműközlekedési főosztályai úgy Ítélték meg, hogy képesek leszünk az önálló gazdálkodásra és január 10- től Derzsi András miniszter megalapí­totta az önálló bajai vállalatot, a Bács- Volán néven. — Milyen technikai felszereléssel rendelkeznek?' — Tekintélyes a gépjárműállomá­nyunk: 92 autóbusz, 151 teherautó és 88 pótkocsiból áll, melyekkel gépkocsi- vezetők, rakodók, szerelők, alkalma­zottak — összesen 650 dolgozó — látja el a környék személy- és teherszállítá­sát. — Mi a legelső tennivalójuk? — Minél előbb egyensúlyba kell hoz­nunk a gazdálkodásunkat. Jó együtt­működést szeretnénk kialakítani a Kunság Volánnal, hogy a lakosság ne érezze meg a szétválást, vagy ha igen, csak abból, hogy javul a szolgáltatás minősége. G. Z. _|Az újabb gyógyszerár-emelés előrelát­hatóan április 2-án lép életbe, s átlagosan nem éri el a tíz százalékot — közölte dr. Matejka Zsuzsanna, a téma miniszteri biztosa az MTI érdeklődésére. E lmondta: a gyógyszerek termelői árú- J nak emelése, a gyógyszerkereskedelmi ár­rés-változás és a forintleértékelés vonta maga után a medicinák patikai árának módosítását. Ez nem kizárólag áremelést jelent, mivel jó néhány gyógyszerért a be­teg kisebb térítési dijat fizet majd. A gyógyszerek teljes ára összességében 35,4 százalékkal emelkedik, ennek na­gyobb részét azonban a társadalombizto­sítás fedezi, amely így a lakosságtól 2 milliárd 240., millió forint többletkiadást vállal át. Ä lakosságnál jelentkező több­letkiadás viszont nem fogja elemi a 300 millió forintot. ■Az ánnelés gyakorlati részétől szólva Matejka Zsuzsanna kijelentette: 474-féle [gyógyszer térítési díja nő, 375 orvosságé csökken. Az eddig olcsóbb medicináknál az áremelés jelentősebb lesz, a drága ké­szítményeknél pedig árcsökkenés várható. ■Olcsóbban jutnak a jövőben orvossá­gokhoz azok az idős emberek, akik rend­szeresen Használnak a szív- és érrendszer­re ható gyógyszereket, magas vérnyomás kezelésére használatos készítményeket, reumás fájdalmak enyhítését elősegítő Imedicinákat Ugyancsak csökken — ké­szítményenként változó, de jelentős mér­tékben — a gyermekgyógyászatban al­kalmazott gyógyszerek térítési dija, vala­mint a tőkés importból származó gyógy­szereké. Jelentősen mérséklődik például az eddig nagyon drágán árult Ulceran, ICreon kapszula, lsoprinosin tabletta, Do- [xium tabletta, Doxycyclin kapszula pati- kai ára. ■Ezentúl több olyan betegségben szenve­dőnek írhatja fel az orvos térítésmentesen la gyógyszert, akinél az létfontosságú, mert a folyamatos szedés megszakadása károsan befolyásolná a szervezet működé­sét; például különböző hormonhiányban szenvedők (Addison-kór, Hypotyreosis), immunrendszeri betegséggel küszködök (veseelégtelenség) esetében. ' A konkrét készítmények áráról szólva a miniszteri biztos leszögezte: nagyobb mértékben emelkednek az árak az orvosi javallat nélkül alkalmazott orvosságok­nál, a nyugtátoknál, a fogamzásgátlók­nál, a testépítésre használatos gyógysze­reknél. A szegényekre, a nagycsaládosokra gondolva bővítik azon gyógyszerek körét, amelyek vény nélkül teljes áron, vényre 80 százalékos társadalombiztosítási támoga­tással szerezhetők be. Erre főként az idő­sek, a nyugdíjasok által alkalmazott me­dicináknál lesz lehetőség, ilyenek a Rutas- corbin, az aranyérkenőcsök, a Glicerin kúp. Az egész támogatási rendszert — mint a miniszteri biztos mondotta — igye­keztek úgy módosítani, hogy az idős em­berek, a nagycsaládosok, a krónikus bete­gek folyamatos gyógyszerkiadása csök­kenjen, és az egyéb gyógyszereknél érvé­nyesüljön a térítési dijak emelkedése. A gyógyszerrendelet módosításával kapcsolatban Matejka Zsuzsanna rámu­tatott: új gyógyszerrendelet nem készül, a régiben néhány kisebb, kedvező irányú módosítást javasoltak. Így áprilistól a magánpraxist folytató orvosok is rendel­hetnek tökésimport-gyógyszereket—tár­sadalombiztosítási támogatással — bete­geiknek. Továbbá szeretnék megszüntetni a Belügyminisztériumban dolgozók szá­mára rendelt vényeknél a név és lakcím titkosságát. JavasoljáLTiogy a hazánk­ban állomásozó szovjet alakulatok tagjai­nak és hozzátartozóinak szükséges gyógyszereknél a társadalombiztosítási támogatás szűnjön meg. Ezen javaslatok tárcaközi egyeztetése folyamatban van — mondotta végezetül a miniszteri biztos. (MTI) Munkát nem kapnak, fenyegetést igen?

Next

/
Oldalképek
Tartalom