Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-26 / 48. szám

MA: SAJTÓPOSTA: Hová lettek a zsírfokok? (4. oldal) Bojkottal a bürokrácia ellen (5. oldal) ■■■■■■ KUNSZÁLLÁSI ASSZONYOK Örülnek a munkahelyüknek (4. oldal) Népszerű-e a Petőfi Népe? (5. oldal) Az Országos Választási Bizott­ságnál, a jogszabályi előírásoknak megfelelően, 1990. február 23-án, 24 óráig, a lehetséges utolsó idő­pontig tizenkét párt jelentette be jelöltjeit az országos listáján. Ezek a következők: Agrárszövetség, Fi­atal Demokraták Szövetsége, Füg­getlen Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Hazafias Választási Koalíció, Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Demokrata Fó­rum, Magyar Néppárt, Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt, Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, Ma­gyar Szocialista Párt, Szabad De­mokraták Szövetsége, Vállalkozók Pártja. Az Országos Választási Bizott­ság megkezdte az országos listák jelöltjeinek nyilvántartásba véte­lét, és legkésőbb február 28-áig közzéteszi a jelöltek névsorát. □ □ □ A területi választási bizottságtól kapott tájékoztatás szerint, a jelö­lések nyilvántartásba vételének előzetes (február 23-án éjfélig) megállapított eredményeként me­gyénkben összesen 93 jelölt indul a március 25-ei választáson. Válasz­tókerületenként a következő sor­rendben: Kecskemét I., 8 jelölt, Kecske­mét II., 6 jelölt, Tiszakécske 12, Kunszentmiklós 9, Kiskunfélegy­háza 8, Kiskőrös 10, Kalocsa 12, Kiskunhalas 10, Baja 10, Bácsal­más 8. A jelöltek pártonkénti megosz­lása: FKgP 11, MDF 10, SZDSZ 10, független jelölt 10, MSZP 9, Hazafias Választási Koalíció 8, Vállalkozók Pártja 6, Agrárszövet­ség 6, Fidesz 5, MSZDP 5, Magyar Néppárt 4, MSZMP 4, Keresz­ténydemokrata Néppárt 3, Fédisz —Tedisz 1, Magyar Függetlenségi Párt 1. A Szabadságpárt, valamint a Nemzeti Kisgazdapárt nem sze­rezte meg a jelöltállításhoz szüksé­ges 750 kopogtatócédulát egyetlen választókerületben sem. Bács-Kiskun megyében 12 párt állított területi listát. Ezek: MDF, SZDSZ, Kereszténydemokrata Néppárt, Vállalkozók Pártja, MSZDP, Agrárszövetség, Fidesz, MSZP, MSZMP, FKgP, Hazafias Választási Koalíció, és a Magyar Néppárt. Ajelöltek és a területi listák szá­ma a hét végén megtartott válasz­tási bizottsági döntések eredmé­nyeként még változhat. A végle­ges, név szerinti jelölést várhatóan szerdai számunkban közöljük. Huszonhat nap múlva: választások Huszonhat nap múlva lesznek Magyarországon a képviselő- választások. Egy nemrég végzett közvélemény-kutatás szerint a meg­kérdezettek 70 százaléka tud arról, hogy március 25-én lesznek a vá­lasztások. Azok aránya azonban, akik azt is tudják, hogy egyéni je­löltre és pártlistára is kell szavazni, nem éri el az 50 százalékot. A szavazás módja valóban eltér az eddigi gyakorlattól. A választók ugyanis szavazataikat kétféle sza­vazólapon adhatják le. Az egyiken arról dönthetnek, hogy ki legyen az a személy, akit az egyéni választó­kerületük országgyűlési képviselő­jének kívánnak választani, a mási­kon pedig arról, hogy melyik párt területi listájára adják voksukat. A korábbi negatív szavazást (a nem kívánt jelölt nevét ki kellett húzni) felváltja a pozitív szavazás: a jelölt, illetve a párt neve mellett lévő négy­zetbe kell egy „plusz” jelet elhelyez­ni. Szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre, illetve listára lehet, megjelölve azt a jelöltet, illetőleg listát, akire,- illetve amelyre a vá­lasztópolgár a voksát adja. A pár­tok által állított listák zártak, tehát csak a lista egészére lehet szavazni. Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a je­lölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapja az érvényes szavazatok­nak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület vá­lasztópolgárainak több mint a fele szavazott. Ha nem szavaznak eny- nyien, vagy ha egyik jelölt sem kap­ta meg az ötven százalékot, akkor második fordulóra kerül sor. A területi választókerületben a pár­tok listáinak jelöltjei a leadott sza­vazatok arányában, ' a szavazóla­pon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, ha a válasz­tópolgároknak több mint a fele sza­vazott. Az új parlamentnek összesen 386 tagja lesz, 176 képviselőt egyéni,- 152-t pedig megyei, fővárosi listán választanak meg. Az egyéni és a területi választókerületben mandá­tumot el nem ért, országosan össze-1 sített szavazatok alapján a pártok további 58 mandátumot töltenek be. Március 25-én a szavazás reggel 6 órától 18 óráig tart. A szavazat- számláló bizottság elrendelheti, hogy 20 óráig tartsanak nyitva a szavazókörök. A választások előze­tes eredményét a szavazás befejezé­sét követő 24 órán belül hozzák nyilvánosságra, de a televízió vár­hatóan nonstop műsort sugároz a szavazókörök bezárását követően. (MTI) BÉKÉS TÜNTETÉS MOSZKVÁBAN Százezren voltak vagy félmillióan? Megyénkből is vittek malenkij robotra Rendbontások nélkül, nyugod­tan, az eredetileg tervezettnél azonban jóval kevesebb résztvevő­vel zajlottak le Moszkvában a va­sárnap kora délutáni megmozdu­lások. Alig néhány tízezer polgár volt jelen a nagygyűlések három helyszínén, miközben a három hét­tel ezelőtti moszkvai felvonuláson több százezren vettek részt. A szovjet vezetés nyilvánvaló szándékának megfelelően a moszkvaiak jó része otthon ma­radt, s nem ment ki az utcára. Bár a napok óta folyó — és hivatalos helyről támogatott—intenzív tün- tétésellenes kampány valószínűsí­tette a gyér résztvételt a megmoz­dulásokon, a rendfenntartó erők teljes készültségben várták a vasár­napot. Jurij Afanaszjev reformpárti képviselő a pártvezetést és a kor­mányt ostorozó beszédével nyitot­ta meg a Moszkvai Választók Egyesületének gyűlését a külügy­minisztérium előtti téren. A 30-40 ezer résztvevővel lezajlott meg­mozduláson ismertették a Demok­ratikus Oroszország elnevezésű vá­lasztási tömörülés oroszországi parlamentiképviselő-jelöltjeinek névsorát. (Az Oroszországi Föde­ráció Legfelsőbb Tanácsába már­cius 4-én választják a képviselőket, s a tüntetések a választási kam­pány utolsó nagy állomását jelen­tik.) Afanasqev tehetetlenséggel vá­dolta a kormányt, amely minded­dig semmiféle eredményt nem tu­dott felmutatni a gazdaságban és a lakosság ellátásának javításában. Az elmúlt napok tüntetésellenes kampánya kapcsán úgy vélekedett, hogy a vezetés a demokratikus mozgalom megerősödésétől, az ezt jelző február 4-ei, több százezres tüntetéstől megrettenve próbált nyomást gyakorolni a lakosságra. A tömeg fehér-piros-kék:— for­radalom előtti — orosz nemzeti­szín zászlókkal, valamint különfé­le transzparensekkel vonult át a Zubovszkij térre, ahol a Gorkij park mellett megtartott gyűlés résztvevőivel egyesültek. Az így mintegy 100 ezer főre duzzadt tö­meg előtt több népi küldött és par­lamenti képviselő mondott beszé­det, egyöntetűen a peresztrojka meggyorsítását, radikálisabb vál­tozásokat követelve, szomorú ké­pet festve az ország állampolgárai­nak sanyarú életkörülményeiről, szociális helyzetéről. (Jurij Afa­naszjev szerint a moszkvai nagy­TÉRSÉGI PIAC, MINTAFARMOK, KÜLKERESKEDELMI JOG Decemberben jegyezte be a cégbíró­ság a Magyar Mezőgazdasági Kister­melők és Vállalkozók Egyesületét; a „Kéve”-t. Az országos hatáskörű szer­vezet székhelye Kecskemét, elnöke Menyhei József. Tőle kérdeztük, miért is alakult, mi a felvállalt feladata az egyesületnek. — Az alapszabályunkban rögzítet­tük, hogy tagjaink önálló tevékenysé­get folytatnak, a szerződés különböző szolgáltatásokra szól. Aztán, majd a későbbiekben, bizonyos dolgokat kö­zösen végzünk el. § r&'Ez elég általánosan hangzik ... — Nagyon rövid ideje él az egyesü­let, tulajdonképpen a legégetőbb prob­lémákon próbálunk túljutni. Magya­rán, eddig, úgy is mondhatnám, ügyin- téztünk. Pontosan látjuk a gondokat. Például azt, hogy a kistermelők, a me­zőgazdasági vállalkozók termelnek, termelnek a jövedelmük reményében, aztán, amikor áruval jelennek meg, szembetalálják magukat a monopol- helyzetben lévő felvásárlókkal, vagy napokig állnak a Bosnyák betonpiac - cán. Az első, amit rendezni szeretnénk tehát: egy térségi piac kialakítása. El­képzeléseink keresztülvitele azonban — egyelőre — nem jut tovább az egyet: értő fejbólintásoknál. Próbálkozunk. ....— Az egyesület országos hatáskörű. Hány tagot számlálnak? Kik ők? — Nehezet kérdez. Ugyanis azt sze­retnénk, ha az országban minél több helyi csoportunk szerveződne, ahol a sajat ügyeiket tartanák kézben. Éppen ezért nincs pontos adat a taglétszám­ról, de körülbelül ezren lehetünk. Ahogy az egyesületben szerepel, kister­melők és vállalkozók. Tagjaink közé sorolhatunk intézményeket is, így két oktatási intézményt: az egyik a jános­halmi, a másik az egn szakiskola. Mindkettőben az agrárius felnőttkép­zést szeretnénk továbbfejleszteni. Min­tafarmokat hozunk létre, ahol a gya­korlati tudnivalókat is elsajátíthatják majd a tagjaink. — E pillanatban mit tudnak nyújtani a tagoknak a nem kis összegű „kaució" és a valóban minimális havi tagsági díj fejében?-f- Először is, az egyszeri hozzájáru­lás nem is olyan magas, ötezer forint, gyűlésen félmillióan vettek részt, míg belügyi és moszkvai sajtófor­rások ennél sokkal szerényebb részvételről tájékoztattak. A moszkvai nagygyűlés transz­parensei egyébként egyebek között Gorbacsov lemondását, Ligacsov nyugdíjaztatását követelték. Más feliratok Gdlján és Ivanov mellett, illetve ellen foglaltak állást. Figye­lemre méltó, hogy több plakáton is a kommunisták nélküli tanácsok megválasztását követelték, s elő­fordult a „Kommunizmust csak a kommunistáknak” jelszó is. Másutt viszont „El a kezekkel Lenintől” volt felírva a transzparensre, s a kis csoport szónokai a munkáshata­lom megszilárdítását, a szócséplő képviselők visszahívását szorgal­mazták. Az alkotmány 6. cikkelye eltörlésének követelése, a Pamjaty betiltásának szorgalmazása ugyancsak több helyütt feltűnt a tömegben, és egymás mellett béké­sen megfértek az elnöki hatalom kérdésében egymásnak szögesen ellentmondó transzparensek is. A tömegben feltűntek az ukrán népfront sárga-kék zászlai is, de a vasárnapi megmozdulásból való­színűleg a Baltikumból érkezett fi­atalok húzták a legnagyobb hasz­not: három rubelért árultak egy- egy rigai vagy tallinni reformpárti kiadványt. Miközben a Zubovszkij téren folyt a reformpárti megmozdulás, a külügyminisztérium előtt néhány tucatnyi résztvevővel egy konzer­vatívabb, nacionalistább gyűlés zajlott, rendbontásra azonban itt sem került sor. A vasárnapi moszkvai gyűlés békésen, incidensek nélkül zajlott le, a százezresre duzzadt tömeg bé­késen szétoszlott. A moszkvai rendőrfőkapitány közlése szerint olyannyira nyugalom volt Moszk­vában, hogy a gyűlés ideje alatt a főváros más pontjain sem volt „rendkívüli esemény”. A jogsérelmet szenvedett magyarországi németek rehabilitálásáról Rehabilitációjukat és kártalanításu­kat kérték a 45 évvel, ezelőtt szovjet­unióbeli kényszermunkára elhurcolt magyarországi németek, illetve azok özvegyei, árvái. A Magyarországi Né­metek Szövetségének szombaton, a Néprajzi Múzeumban tartott tanács­kozásán Hambuch Géza, a szövetség főtitkára bevezető előadásában hang­súlyozta, ki kell mondani: a magyaror­szági német szármaszásúak, német ne- vűek elhurcolása kegyetlen politika kö­vetkeménye, szervezett népirtás, meg- bosszulás, az alapvető emberi jogokat sértő kollektív büntetés volt. Ezeknek az embereknek a rehabilitálása és elfo­gadható anyagi kártalanítása fontos és szükséges. Zielbauer György, a történelemtudo­mány kandidátusa a deportálás körül­ményeiről és a jogsérelmet szenvedet­tek rehabilitációjáról szóló tájékozta­tójában elmondta: a német származású munkaképes személyeket szigorúan tit­kos szovjet katonai parancs és a ma­gyar kormány, valamint az orosz kato­nai hatóságok megállapodása alapján hurcolták el. Történelmi tényekre hi­vatkozva cáfolta azt a véleményt, hogy az Ideiglenes Kormány tiltakozott a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál a német származásúak elhurcolása mi­att. Az internáltak érdekeinek védelme és képviselete sijrgös feladat, teljesíté­sét a Magyarországi Németek Szövet­sége vállalta, a politikai pártok és tö^ mörülések azonban nem karolják fel megfelelően a törvénytelenül internál­tak ügyét. A maguk erejére vannak utalva, a német nyelvterület országaitól remélhetnek erkölcsi segítséget — han­goztatta. A vitában felszólalók felidézték el­hurcolásuk körülményeit, a szovjet munkatáborokban elszenvedett meg­próbáltatásaikat. Keserűen panaszol­ták, hogy többségüket rövid ideig tartó betakarítási munkákra mozgósították, s csak kévésüknek mondták meg, hogy a Szovjetunióba, évekig tartó kényszer- munkára szállítják őket. Az elhurcol­tak egynegyede-harmada nem tért visz-' sza. A hazatérteknek csaknem a fele a munkatáborokban szerzett betegségek miatt csak könnyű fizikai munkát vál­lalhatott, sokan nem érték meg a nyug­díjaskor! sem. Négy évtized eltelte után az állami szervek napirendre tűzték a jogsérelmet szenvedettek rehabilitálá­sát. Az Országgyűlés tavaly októberi határozatát azonban az érintettek csak részben fogadják el. A Miniszterta­nácsnak az 500 forintos nyugdíjkiegé­szítésre vonatkozó rendelete ugyanis anyagi jóvátételből kizárta mindazo­kat, akiknek a szovjet munkatáborok­ban eltöltött idejét beszámították a munkaidejükbe. Tütös Sándor, a Belügyminisztérium osztályvezetője a panaszokra válaszol­va elmondta: indokoltan kifogásolják azt a jogszabályt, amely nem teszi lehe­tővé, hogy kártérítésben részesítsék többek között az elhurcolt özvegyét vagy a Szovjetunióban született gyer­mekét. Éppen ezért felülvizsgálják eze­ket a jogszabályokat. Szükséges, hogy a jogsérelmet szenvedett minden sze­mély kártérítésben részesüljön. A tanácskozáson elfogadott állás- foglalásban — amelyet a Miniszterta­nácsnak, az Országgyűlésnek, a Bel­ügyminisztériumnak és a Külügymi­nisztériumnak küldenek el — rögzítet­ték: szükséges, hogy az Országgyűlés mondja ki: a magyarországi németek elhurcolása súlyosan sértette az emberi jogokat, igazságtalanság volt. Fejezze ki részvétét az elhunytak hozzátartozó­inak és együttérzését a még élőkkel. Tegyen meg mindent azért, hogy az érintettek, illetve azok özvegyei, árvái az elszenvedett kár arányában az or­szág lehetőségei szerint anyagi jóváté- ' telben, ugyanolyan elbírálásban része­süljenek, mint azok a magyar állam­polgárok, akik hasonló jogtalanság mi­att szenvedtek. Minden elhurcolt kapja meg a havi 500 forintot — függetlenül attól, hogy valamilyen járandóságban részes —, az is, aki nem rendelkezik saját vagy özvegyi nyugdíjjal. Az elhur­colásban eltöltött idő arányában min­den igényjogosult, vagy ha az elhalálo­zott, törvényes örököse részesüljön egyszeri anyagi kártalanításban. (MTI) DEMONSTRÁCIÓS GÁZBEMUTATO SZEGEDEN A fogyasztó bizalma továbbra is hiánycikk amivel pontosan azt szeretnénk elérni, hogy ne a termést hobbiszinten űzők csatlakozzanak hozzánk. Általános­ságban mondtam, hogy szolgáltatások­ra szerveződtünk. A tagjainknak szol­gáltatási díj fejében végzik el az ehhez értők a legkülönfélébb munkákat. Pél­dául a fólia alatti zöldséget termelő kérhet szaktanácsadást, amit a szak­ember termésgaranciával vállal. Van tagunk, aki teljes felszereltséggel ren­delkezik szántóföldi növénytermelés­hez, minden gépi munkát elvégez. — Csak a termelésre vonatkoznak a szolgáltatásaik ? ' — A kereskedelemre gondol? Szeret­nénk megszerezni az önálló külkereske­delmi jogot mi is. Addig, míg ezt intéz­zük, .felvettük a kapcsolatot egy külke­reskedelmi kft.-vel. De az egyéb, ma még nyitott lehetőségeket is szeretnénk kiak­názni. Mondtam, hogy bizonyos közös tevékenységeket elkepzelhetonek tar­tunk. Például közös feldolgozók létreho­zását, közös szállításokat. De szintén együtt lehetne építeni raktárakat, csoma­f olóüzemeket. Sok elképzelésünk van, onkrétúmok is. De úgy gondoljuk, eze­ket mindig a változásokhoz kell tudnunk igazítani. Akár a földkérdésben, akár a termelés szervezésében, akár a közös munkák kialakításában.' G. E. Jó egy esztendeje alaposan megren­dült néhány kiskunhalasi fogyasztó bi­zalma a Degázban (Délmagyarországi Gázszolgáltató. Vállalat). Azt állították, hogy a szolgáltató cég „kiveszi” a kaló­riát a gázból. Ezért hidegebbek a laká­sok, lassabban fő meg az ebéd, s ráadá­sul még a gázszámla is borsosabb a kel­leténél. Hogy panaszuknak nyomatékot adjanak, írtak a tv-nek, néhány újság­nme, még az Ipari Minisztériumba is küldtek levelet. Akkoriban vizsgálatok egész sorát végezték el az illetékes szak­emberek, s megállapították: a halasi ve­zetékrendszerben megfelelő a gáz fűtő- értéke. Mérés ide, eredmény oda; a beje­lentők csak nem nyugodtak bele a do­logba. Továbbra is állítják: becsapják őket, mert gyakran kevesebb kalóriáért kell sokat fizetniük. Épp e megrendült bizalom helyreállí­tásának szándéka vezette a Dégázt, ami­kor á napokban demonstrációs bemuta­tóval egybekötött előadást szervezett Szegeden, a cég központi székházában. Az eredményre a kirendeltségvezetők mellett meghívtak néhány panaszost is. Előadásában Farkas Zoltán, a Dégáz szolgáltatási főosztályvezetője egyebek mellett elmondta, hogy vállalata nem képes a termelői helyekről beérkező gáz fűtőértékén változtatni, hiszen az zárt vezetékrendszeren érkezik hozzájuk, majd jut el a fogyasztókhoz. A fűtőerté- ket egyébként egy kívülálló, a Szénhid­rogén Kutató és Fejlesztő Intézet szak­emberei folyamatosan ellenőrzik. A főosztályvezető elmondta azt is, hogy a hosszabb ideig tartó főzés, a kevésbé melegedő víz nem a hiányzó kalóriák, hanem a kis nyomás számlájá­ra írandó. (Tudvalevő ugyanis, hogy a vezetékben a betáplálás helyén jóvalna- gyobb a nyomás, mint a távolabbi pon­9 Rainer János gyakorlati kísérletekkel is alátámasztotta az előadáson hallottakat tokon.) A kisebb nyomás azonban nem eredményez magasabb gázszámlát. Ép­pen ellenkezőleg! Az elmondottakat látványos bemuta­tóval-is alátámasztották. Rainer János, a Szénhidrogén Kutató és Fejlesztő In­tézet főmunkatársa stopperrel, digitális kijelzésű - hőmérővel felszerelkezve a gyakorlatban: vízmelegítővel és gáztűz­hellyel végzett kísérleteket, különböző nyomással. S lám; a gyakorlat fényesen igazolta az elmondottakat. Ekkor kaptak szót a helybéli fogyasz­tók képviselői. Egyikük elmondta: szép volt a bemutató, ám mit ér az egész, ha hétvégeken olyan parányi a láng, hogy még.az ajtócsapódás is elfújja. Kicsi a láng és még a színe is más. Egy másik fogyasztó furcsa ellentmondásra hívta fel a figyelmet. Azt állította: bár a nyo­más kicsi, ám a felhasznált köbméter egyre nő — pedig a család semmivel sem. fut, fürdik, főz többet, mint korábban. A Dégáz főosztályvezetője állította: tévednek a fogyasztók, vagy túlságosan szubjektiven ítélik meg a tényékét. Kér­te: higgyenek a mérések eredményeiben, majd hozzáfűzte, hogy a Dégáz már rég­óta szorgalmazza, hogy a lakosság félé —a nagyüzemi fogyasztókhoz hasonló­an — is kalória alapján történjen az elszámolás. Véleménye szerint ugyanis ez lenne a legkorrektebb elszámolási mód. — Bár akkor is megkérdőjelezhe­tik a fütőértékmérés pontosságát. Végül is úgy tűnik: a fogyasztók biza­lomhiánya az előadással egybekötött bemutató nyomán sem csökkent a szol­gáltatóval szemben. G. B. Bács-Kiskunban 93 jelölt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom