Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-03 / 29. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. február 3.

Németh Miklós fogadta Robert Bourassát

Németh Miklós miniszterelnök pénteken délelőtt, a Parlamentben, fogadta Robert Bourassát, a kanadai Québec tartomány miniszterelnökét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Budapesten. Vendégét üdvözölve Németh Miklós hangoztatta: különösen örül, hogy egy tartomány magas szintű vezetőivel épülnek ki kapcsolatok. Ez a fajta együttműködés — a kormányközi együttműködéssel párhuzamosan — gyümölcsözőnek bizonyult Magyarország és a nyugatnémet tartományok, így például Baden-Württemberg között — mutatott rá.

Robert Bourassa és Beck Tamás kereskedelmi miniszter jelenlétében pénteken délelőtt, a Kereskedelmi.Minisztériumban négy vegyes vállalat létesítéséről írtak alá egyezményt az érintett magyar és québeci cégek képviselői. Együttműködési megállapodást kötött a magyar Állatorvostudományi Egyetem és az Alliance Medical Inc. Szándéklevelet írtak alá a MOM és az Általános Vállalkozási Bank, valamint az IDÉE International. Vegyes vállalati szerződés jött létre az Érdért, a Fűrész-, Lemez és Hordóipari Vállalat, valamint a General Woods and Veneers Co. között. Szerződést írtak alá továbbá a Fővárosi Gázművek és a Consulgaz Inc. képviselői. André Bisson, a Maxwell Communications Inc. képviselője bejelentette, hogy a Gaz Metro International és a Fővárosi Gázművek közös programot alakít ki, s ennek révén, már idén áprilisban, a Gázművek néhány kocsija földgázzal fog működni.

Robert Bourassa magyarországi látogatásának végeztével, pénteken délelőtt a Kereskedelmi Minisztériumban sajtóértekezleten összegezte tárgyalásainak eredményeit. Me- lega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes a kétoldalú tárgyalásokról elmondta: a magyar fél a külföldi működő tőke behozatalát állítja törekvései középpontjába. A kétoldalú forgalom alacsony, ennek az az oka, hogy mindkét ország egy-egy nagy gazdasági egység, a Közös Piac, illetve az amerikai piac mellett helyezkedik el. Megállapították, hogy új utakat kell keresni, a szellemi értékek nagyobb felhasználására van szükség az együttműködésben. Kiemelték a felek, hogy kedvezőek a feltételek vegyes vállalatok létesítésére. Robert Bourassa arra mutatott rá, hogy nem jámbor óhajokat kívánt megfogalmazni, hanem máris nagyon konkrét alapokra akarta helyezni az együttműködést. Ennek érdekében számos üzletember kapott helyet a kíséretében. Fontosnak nevezte azt a tényt, hogy Québec tartomány a kelet-európai térségben először Magyarországgal alakít ki gazdasági és politikai együttműködést. Megállapította ezzel összefüggésben, hogy Magyarország volt a gazdasági reform úttörője Kelet-Európábán.

Robert Bourassa, Kanada Québec tartományának miniszterelnöke és kísérete, hivatalos magyarországi látogatását befejezve, pénteken kora délután elutazott Budapestről.

’56-TÓL NAPJAINKIG

Szokai Imre megbeszélése Ivan Aboimowal

Szokai Imre külügyminiszter-helyettes pénteken találkozott Ivan Aboimowal, a Szovjetunió külügyminiszter-helyettesével a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásáról folytatott tárgyalásokon részt vevő szovjet delegáció vezetőjével.

A megbeszélésen a felek áttekintették kapcsolataink időszerű témáit, így az érvényes kétoldalú szerződéseink megújításának, az 1956-os események kapcsán a Szovjetunióban meglévő további dokumentumok átadásának, a doni emlékút-' nak, valamint a kereskedelmi forgalomban az új elszámolásra való áttérésnek a kérdéseit.

Véleményt cseréltek a kishatárforgalmi együttműködés eddigi tapasztalataival, az ungvári főkonzulátus tervezett megnyitásával, a különböző pártok, szervezetek, megyék közötti közvetlen kapcsolatok élénkítésével, valamint a Varsói Szerződés működési mechanizmusa megújításával, politikai jellegének az erősítésével kapcsolatos kérdésekről is.

A felek között teljes egyetértés mutatkozott meg abban, hogy a két ország kapcsolataiban felmerülő valamennyi, esetleg eltérően megítélt kérdést olyan módon kell közösen rendeznünk, hogy az ne okozzon kárt, és lehetőleg tovább erősítse Magyarország és a Szovjetunió jószomszédi együttműködését. (MTI)

Közös közlemény az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok teljes kivonásáról folyó

hogy a szovjet csapatok kivonását a legrövidebb időn belül megköten- . A Külügyminisztérium az alábbi dö kormányközi megállapodás közleményt juttatta el az MTI-hez: alapján Hajtják végre. A felek megr

A Szovjetunió és a Magyar Köz- egyeztek abban, hogy folytatják a társaság kormánya közötti megái- megállapodással kapcsolatos, vala- lapodások alapján, 1990. február mint a csapatkivonás ütemének ki- 1-jén és 2-án Budapesten tárgyalá- dolgozását célzó tárgyalásokat, sokra került sor. A Somogyi Ferenc A megbeszélések tárgyszerű, kons- külügyminisztériumi államtitkár ve- truktív légkörben folytak, zette magyar és az Ivan Aboimov Horn Gyula, a Magyar Köztársa- külügyminiszter-helyettes vezette ság külügyminisztere fogadta Ivan szovjet küldöttség tárgyalásokat Aboimovot. Kárpáti Ferenc, a Mafolytatott az ideiglenesen Magyar- gyár Köztársaság honvédelmi ’ miországon tartózkodó szovjet csapa- nisztere fogadta Brónyiszlav Omelitok teljes kivonásáról. Á tárgyalá- csev vezérezredest, a szovjet hadsok során a felek kifejtették állás- sereg vezérkari főnökének első he- pontjukat és megállapodtak abban, lyettesét. (MTI) ;

tárgyalásokról

A Katolikus Püspöki Kar nyilatkozatából

A keresztények részvétele a társadalmi megújulásban címmel nyilatkozatot tett közzé a Magyar Katolikus Püspöki Kar. A nyilatkozat elöljáróban megállapítja: az egyházaz elmúlt évtizedekben intézményeitől megfosztva, vallási életében korlátozva és meggyengítve, olykor hibákat elkövetve, nyilvánosan ugyan nem hallathattá szavát az egész nemzetet érintő súlyos társadalmi kérdésekben, mégis jelentős szerepet játszott azzal, hogy az emberi személy méltóságának, az örök igazságoknak és értékeknek őrzője és védelmezője volt.

Az egyház társadalmi küldetését kifejtve a Püspöki Kar nyomatékosan kijelenti: az egyház intézménye íüggetlen akar lenni a politikai pártoktól. Tiszteletben tartja az állam autonómiáját, de azt is elvárja, hogy a politikai hatalom szintén tartsa tiszteletben az egyház autonómiáját s biztosítsa számára azokat a feltételeket, amelyek szükségesek Krisztustól kapott küldetésének maradéktalan teljesítéséhez.

A továbbiakban megállapítja: a közjó előmozdítása, a megfelelő életfeltételek biztosítása minden állampolgár számáraközös társadalmi feladat, hogy mindenki megtalálhassa életének értelmét s kiteljesíthesse önmagát vallási, keresztény értelemben is. A jogok és elvárások mellett szólnak a püspökök a kötelességekről is, amelyekkel egymásnak és a társadalomnak tartozunk.

A közelgő választásokkal összefüggésben a püspöki kar reményét fejezi ki, hogy a közélet irányítói mindig a nemzet, a nép szolgálatába fogják állítani erejüket, s nem egyéni vagy csoportos privilégiumok megszerzésére vagy fenntartására törekszenek. A demokrácia magasfokú morális és politi- j kai érettséget kíván meg az állampolgárok-, tói is. Nemzetünk csak akkor tud felülemelkedni az elmúlt évtizedek okozta emberi és erkölcsi károkon, hogy ha erkölcsösebb, becsületesebb, igazságosabb emberi talajra, az értékek szilárd alapjára építi fel az új, igazi demokráciát. A szabadság azonban nem válhat újabb, kiszámíthatatlan diktatúrák forrásává.

Az egyház felhívja a figyelmet a keresztény világnézet programszerű vállalásának jelentőségére is. Örömmel üdvözli mindazokat, akik olyan pártokat támogatnak, amelyek a Szentírás emberképe alapján a teremtett és megváltott ember szolgálatát helyezik céljaik középpontjába, s képesek arra, hogy ennek megfelelően valóban hatékony és konkrét gazdasági, politikai programot dolgozzanak ki. Az ilyen értékek az európai keresztény örökségben gyökereznek és közelebb visznek Európához —hangoztatja a nyilatkozat, amely végezetül a feladatokat elemezve kifejti: meg kell ismerni az egyház társadalmi tanítását, hogy legszebb nemzeti hagyományainkat folytatva legyen a kereszténység ismét a magyarság legsajátosabb — kulturális — értékeinek őrzője és fejlesztője.

MA:

Tiltakozó élő lánc a Duna mentén

Szombaton nagyszabású körtiye- zetvédelmi demonstráció lesz a Duna mentén. Osztrák, szlovák, magyar részvétellel az ausztriai Himburg és Nagymaros közötti 300 kilométeres szakaszon élő láncot alkotnak a három ország polgárai. A tüntetést a bősi erőmű megépítése elleni tiltakozásként, eredetileg a szlovákiai környezetvédők szervezték, hozzájuk csatlakoznak az osztrák és a magyar aktivisták. Álláspontjuk szerint az erőmű megépítése veszélyezteti a Csallóköz ökológiai egyensúlyát, növény- és állatvilágát, a talajvíz kincsét. Ezért még a mű részleges megépítését sem tartják elfogadhatónak.

Az élő láncot magyar részről a

Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság szervezi, de csatlakozott hozzájuk több más környezetvédő egyesület, politikai tömörülés is. A tervek szerint az élő láncot kora délután 14 órától alakítják ki a Duna partján, a komáromi hídtól Visegradig, illetve Nagymarosig. A megmozdulást a társaság, karjukon kék szalaggal jelölt rendezői irányítják maid. Sokan, főként Győr és környéké környezetvédői már pénteken elindultak gépkocsikkal Ausztriába, illetve Szlovákiába, hogy szombaton Himburg—Pozsony— Csölösztö és Bős között az ottani társaikhoz bsatlakozva, közvetlenül részt vegyenek a nemzetközi élő lánc kialakításában. (MTI)

Kamarai tanácskozás a bős—nagymarosi kártérítésekről

Konzultációt rendezett az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége pénteken, a Magyar Gazdasági Kamara székházában, hogy tisztázzák, miként kaphatják meg a bős—nagymarosi beruházásban részt vevő magyar vállalatok veszteségeikért a kártérítést. A tanácskozáson az Oviber képviselője bejelentette: elsősorban a már elvégzett, de még eddig ki nem fizetett, illetve a kárelhárítás, az árvízvédelem, a helyreállítás miatt feltétlenül fontos feladatokra fordítják az idén e célra rendelkezésre álló, maximálisan 3 milliárd forintot.

A magyar vállalatok egy része az Oviberrel kötött szerződést az elvégzendő munkákra, mintegy 10-15 milliárd forintos értékben, másik részük az osztrák fővállalkozó Donaukraftwerke céggel, mintegy 1,3-1,4 milliárd schilling értékű megbízásokra számítva. A kamarai tanácskozáson több vállalati vezető kifogásolta, hogy túlságosan lassan bírálják el a már régen beadott kártérítési, illetve az elmaradott haszonra is vonatkozó kártalanítási igényeiket. Elmondták: most záiják az 1989-es esztendőt, s nem tudják, mit kezdjenek ezekkel a veszteségekkel, mikor számíthatnak megtérítésükre.

Az Állami Fejlesztési Intézet képviselője szerint csak a nagymarosi munkák leállításáról hozott végleges döntést követően, tehát a múlt év októbere után volt értelme, hogy megkezdődjön a kártérítési igények részletesebb feldolgozása. Ez a munka tehát most folyamatban van. Nyilván sok vita lesz még az intézet és a vállalatok között, mert igazolást kémek tételenként, minden kifizetéshez.

Á tanácskozáson határoztak arról is, hogy a vitás kérdések könnyebb rendezését segítve a kamarai szervezet — vállalati jogi szakértők segítségével — egységes elszámolási elvekre tesz majd javaslatot. A kártérítési jogcímek tisztázását követően így gyorsabban juthat megegyezésre az Állatni Fejlesztési Intézet, valamint az Oviber az érdekelt vállalatokkal. (MTI)

Ófalun nem épülhet atomtemető

Ófalun egyelőre nem épülhet nukleá-' rishulladék-temető, mert a szociális és egészségügyi miniszter elutasította a Paksi Atomerőmű Vállalat ez .ügyben benyújtott felülvizsgálati kérelmét. A tervezett atomtemető úgynevezett lér tesítési engedélyének megadását az állami közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő, 1989. június 5-én kelt határozatában, már megtagadta. Az atomerőmű vezérigazgatója ennek felülvizsgálatát kérelmezte a Minisztertanácsnak címzett beadványában, az illetékes miniszter azonban most ezt is elutasította — megerősítve a főfelügyelő korábbi határozatát.

Mint ismeretes, az ófalui atomtemetővel kapcsolatos szakmai viták egyebek között a kiszemelt terület közelében található források, vízfolyások körül éleződtek ki. A nukleárishulladéktemető megépítését szakmai alapon ellenző független szakértői testület egyik fő kifogása a források szabványban

előírtnál közelebbi fekvése volt. /A szabvány szerint ugyanis a végleges 'hulladéktárolónak a vízforrásoktól és felszíni vizektől legalább 500 méterre kell lennie. A miniszteri határozat indoklása kifejti, hogy mindaddig, amíg e szabvány hatályos, a létesítési engedély megadásának jogi feltétele az előírásoktól való eltérés engedélyeztetése. Az utóbbi engedélyt azonban a Paksi Atomerőmű Vállalat nem szerezte be, mert a Magyar Tudományos Akadémia alkalmi bizottságának jelentését tekintette mérvadónak, amely a szabvány felszíni vizekre, illetve vízforrásokra vonatkozó megfogalmazását felületesnek tartotta, s a távolság kikötését az ivóvíznyerésre szolgáló vízforrások esetében ítélte célszerűnek. Az akadémiai bizottság megállapítása azonban nem helyezheti hatályon kívül a szabvány előírását, jnert arra csak a szabványt kibocsátó államigazgatási szerv jogosult. (MTI)

ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS

Szóvivői tájékoztató

A kormány a honvédelmi miniszter előterjesztésében foglalkozott a Magyar Honvédelmi Szövetség sorsával. Ä döntés lényege: félkatonai szervezetből minden tekintetben társadalmi szervezetté kívánják átalakítani az MHSZ-t. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, az MHSZ-nek jelenleg mintegy 4800 klubja van, több mint 340 ezres tagsággal. A szövetség apparátusa mintegy 2100 főfoglalkozású személyből áll. A szervezet vagyona megközelíti az öt- milliárd forintot, aminek egy részét az MHSZ csak kezeli. A szervezet tavaly 791 millió forintos állami támogatást kapott. A honvédelmi tárca'álláspontja szerint a jövőben nincs szükség az 1 MHSZ-nek arra a korábbi funkciójára, amely a fiatalok katonai felkészítését szolgálta. Az elképzelés az, hogy az MHSZ önkéntes alapon létrejövő szövetség legyen, amely, az eddigi formában, illetve nagyságrendben nem tart igényt költségvetési támogatásra.

A kormány hatályon kívül helyezte az MHSZ-re vonatkozó minisztertanácsi határozatot, s két miniszteri biztost

— Szombathelyi Ferenc honvédelmi miniszterhelyettest, illetve Hársfalvi Rezső művelődési miniszterhelyettest

— nevezett ki az MHSZ átszervezésének elősegítésére. Az átszervezés határideje: 1990. október 1.

Ä vállalati vezetők fizetéseivel, pré- - miumaival kapcsolatos ^anomáliákat áttekintve, a Minisztertanács ajánlata: a vezetők idei alapbérének növekedése ne haladja meg az általuk irányított vállalat dolgozóinak átlagos bérnövekedését. Javasolja azt is, hogy éves prémiumuk felső határa ne lépje túl az alapbér 120-130 százalékát.

Áz ülésen a Magyar Újságírók Országos Szövetségének kezdeményezésére döntés született arról is, hogy a jövőben március 15-e legyen a magyar sajtó napja. A kiemelkedő sajtómunka elismerésére a kormány Táncsics Mihály- díj alapítását határozta el.

A kormány megvitatta a nemzetbiztonsági szolgálat létesítésével összefüggő kérdéseket is.

Ennek a szabályozási módnak a koncepciója abból indul ki, hogy a jövőben a felügyeletet a Minisztertanács gyakorolja, s a miniszterelnök egy. biztonság- politikai kollégiumot hoz létre. A kollégium munkájába bevonja az igazságügy-minisztert, a közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztert, a külügyminisztert, a belügyminisztert és a honvédelmi minisztert. Ugyanakkor a szervezeti keretek kialakítására bizottságot hozott létre a kormány. E testület megbízatása júniusig szól. A bizottság vezetője —a Minisztertanács elnökének személyes megbízottjaként—Raft Miklós; tagja Gruber Nándor a Pénzügyminisztérium, Havasi Béla a Külügyminisztérium, Lőrincz Kálmán a Belügyminisztérium és Karácsony Imre az Országos Tervhivatal képviseletében.

Végezetül a szóvivő elmondta, hogy a kormány az ifjúsági szervezetekkel még tavaly novemberben kötött megállapodás alapján megvizsgálta a sorkatonai szolgálatot teljesítő, valamint a gyermek- gondozási szabadságon levő dolgozók helyzetét/ abban az esetben, amikor a munkáltató jogutód nélkül megszűnik. A probléma az, hogy e dqlgozókra vonatkozóan az általános munkajogi szabályok felmondási tilalmat mondanak ki, am ha a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg, ez a tilalom nem érvényesül. Ezért a kormányjavaslatot terjeszt az Országos Érdekegyeztető Tanács elé, hogy ilyen esetben ezek a dolgozók „végkielégítésként” személyi alapbérük háromszorosának, de legalább a mindenkori minimálbér háromszorosának megfelelő összeget kapjanak. (MTI)

A KSH jelentése a társadalom és a gazdaság múlt évi helyzetéről

A Központi Statisztikai Hivatal most elkészült tájékoztatója az ország lakosságának demográfiai adatairól, a gazdasági életről, a külgazdasági kapcsolatokról, valamint a lakosság életkörülményeiről ad számot.

A gazdasági életről felvázolt kép nem kedvező. 1989-ben ugyanis a magyar gazdaság egyensúlyi helyzete tovább romlott, széles körű pénzügyi feszültségek jellemezték. Konvertibilis devizában a folyó fizetési mérleg hiánya 1,4 milliárd dollárt tett ki, mintegy 600 millió dollárral többet az 1988. évinél. A nettó konvertibilis adósságállomány az év végére 15 milliárd dollárra nőtt. A rubelelszámolású fizetési mérlegben 1,6 milliárd rubel aktívum keletkezett, a nettó követelésállomány év végi összege 1,7 milliárd rubel volt — írja a KSH jelentése.

Az állami költségvetés hiánya, a takarékossági intézkedések ellenére — becsült adatok szerint — 53- 54 milliárd forint volt a múlt évben. Ez a hiány több annál, mint amit év közben á pénzügyi feszültségek enyhítése érdekében elfogadhatónak ítéltek meg a szakemberek. A túllépés elsősorban annak a következménye, hogy a költségvetés adósságát terhelő kamatok 1989. évi teljes összegét, valamint az előző évről áthúzódó'részét is az elmúlt évben számolták el. Emellett növelte a költségvetés kiadásait, hogy az év végén tömegesen fizették vissza a lakáshiteleket, és vették igénybe a kedvezményt. A jegybank belföldre kihelyezett hiteleinek csaknem négyötödét fordította a költségvetés hiányának meghitelezésére, valamint az Állami Fejlesztési Intézetnek folyósított hitelekre.

A kereskedelmi bankok és a szakosított pénzintézetek által a vállalatoknak nyújtott hitelek állománya egy év alatt 17- százalékkal nőtt, a múlt év végén mintegy 450 milliárd forintot tett ki. A gazdálkodók jó részének likviditási helyzete javult, élsősorbán a termelői- ár-emelkedés és a cserearány-javulás miatt, más részüknél ■ viszont romlott a pénzügyi helyzet. A gazdálkodók az év végén 100 milliárd forintért álltak sorba a bankoknál. A sorban álló vállalatok főként a gép- és könnyűiparból, valamint a kereskedelemből kerültek ki.

A KSH jelentéséből kitűnik a továbbiakban, hogy a gazdaság teljesítményét kifejező bruttó hazai termék (GDP) előzetes, becsült adatok szerint 1-2 százalékkal csökkent. A megtermelt összes jövedelemből a belföldi felhasználás kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Ezen belül a lakosság fogyasztása nem változott, ám a közösségi fogyasztás és a beruházások lényegesen visszaestek.

A tájékoztató szerint 1989-ben az ipar teljesítménye mintegy három százalékkal elmaradt az előző évitől, annak ellenére, hogy a gyors ütemben szaporodó ipari kisszervezetek teljesítménye jelentősen fokozódott. Mindez mégsem tudta ellensúlyozni a nagyobb vállalatok termeléscsökkenésének következményeit. Ez utóbbi a belföldi forgalomban és a rubelelszámolású exportban jelentkezett, a konvertibilis kivitel ugyanis növekedett. Míg az ipari termékek rubelexportja 6-7 százalékkal csökkent, a tőkés export ugyanennyivel emelkedett. Elsősorban a kohászati termékek, a vegyipar és az élelmiszeripar kivitele nőtt jelentős mértékben.

Nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági termelés is csökkent

— a növénytermesztésben és az ál- lettenyésztesben egyaránt mintegy 2 százalékkal. Ugyanakkor a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai csaknem 20 százalékkal meghaladták az 1988. évit. A legnagyobb mértékben, 36 százalékkal, az állati termékek felvásárlási ára nőtt.

A lakosság életkörülményeinek alakulásáról a KSH jelentése alapján megállapítható: bár a reáljövedelem az előző évihez képest 2 százalék körüli mértékben emelkedett

— kivéve a mezőgazdasági szövetkezeti dolgozókat, akiknek reálkeresete 3-4 százalékkal csökkent —, a 17 százalékos fogyasztóiár- színvonal-növekedés következtében a kiskereskedelmi forgalom mennyiségében 1-1,5 százalékkal alacsonyabb, mint az előző évben. Mindemellett egyes nagy értékű tartós fogyasztási cikkekből a korábbiaknál többet (Szerzett, he ^lakosság, így például a külkereskedelem az egy évvel korábbinál/10 százalékkal több, összesen 136 ezer személygépkocsit hozott be, a magánforgalomban behozott személygépkocsik száma pedig 68 ezer volt, szemben az előző évek

5-8 ezres átlagával. így a gépkocsira várók száma is csökkent az év folyamán, de továbbra is igen magas, 357 ezer.

„A lapnál reform van folyamatban”

(Folytatás az I. oldalról)

— Ó, levelek áradata jön, véleményekkel Südi-ügyben, ezek íróit keresik föl az újságírók.

— Érdekes, hogy ezek szerint a képviselőt nem dicséri senki, legalábbis a Bácskapocsból ez derül ki.

— Nézze, én külön kértem dr. Südit, többször is kifejezetten kértem: perelje be a lapot, ha úgy érzi:, megsértettük. Ez, ugye, az ő érdeke is lenne, mert tisztázná magát.

— Südi mint jogvégzett ember, éppen nekem nyilatkozta: jogállamban evidens az ártatlanság vélelme, mindenütt a világon a vádló köteles bizonyítani a bűnösséget, nem fordítva. Ezenkívül legföljebb egy helyreigazítást tudott volna eddig elérni, hosszas bírósági procedúra után.

— A lényeg: akárhányszor találkoztunk, mindig elnézést kértem, ha igaztalan dolgok kerültek volna az újságba a személyét illetően. Mindent elkövettem, hogy rendezzem ezt az ügyet. Tájékoztattam is elképzelésemről, hozzátéve, hogy utána szívesen fölajánlom számára a lap hasábjait, mint ahogyan a kezdetben irt is nekünk. Hogy konkrétan őt szemeltem volna ki új főszerkesztőnek, az fatális félreértés. Őszintén szólva nem tudom', hogy ő miből következtethetett erre, mert az ő esetleges kinevezése nem állt és most sem áll szándékomban. Ha majd a főszerkesztő úgy irányítja a lapot, hogy az nem megfelelő, akkor leváltom. Ehhez jogom' van.

— Bizonyos jelek — a többi között ez a beszélgetés is—viharfelhőket sejtet a Bácskapocs körül. Nem jól látszik?.

— Erről egyelőre nem szívesen beszélnék, nem idetartozó kérdés. Annyit azonban kijelenthetek, hogy a lapnál reform van folyamatban.

— Úgy gondolom: nem függetlenül attól, a lapról kialakult képtől,

amelyet a parlamentben éppen dr. Südi festett meg érzékletesen.

— Szeretnénk nyitni a vállalkozások felé, szeretnénk bemutatni, vállalkozói sikereket, közölni üzleti, közhasznú híreket. Úgy vélem: ez iránt lenne kereslet.

— Tulajdonképpen hány példányban is jelenik meg most a lap?- Az első bemutatószámunk húszezerben jelent meg. A második számtól tízezer példányban adjuk ki, jelenleg is itt tartunk.

— Talán üzleti veszteségeket is kénytelen elkönyvelni?

—1 Egyelőre nullások vagyunk.

B. J.

*

A képviselő és a laptulajdonos nézete a legtöbb ponton egybecseng; a témával a Petőfi Nepe a. továbbiakban már nem kíván foglalkozni. És; persze, a Bácskapocs- csal sem. A két lap — a hat variezres, naponta megjelenő Petőfi Népe és a heti Bácskapocs — végül is külön világ. (A szerk.)

0.

fi

V