Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-19 / 42. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. február 19. TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! „Mondd, mit érlel?” Lezajlott az oktatási intézmények­ben az 1990. évi bérfejlesztés felosztá­sa, s ma sem tudunk napirendre térni ama döntés fölött,, hogy egy intézmé­nyen beiül dolgozó emberek között ön­érzetet sértő megkülönböztetést tesz­nek. A pedagógusok a központi döntés értelmében 30 százalékos, a nem peda­gógus alkalmazottak pedig 19 százalé­kos béremelésben részesülnek. Véle­ményünk szerint az oktatás feltétel- rendszerébe szervesen beletartoznak: a pedagógusok, az ügyintézők, ügyvitelt ellátók, óvodai dajkák, konyhai dolgo­zók, a fűtők és a karbantartók is. Az egyik a másik nélkül nem képes fel­adatát ellátni, funkcióját betölteni, ezért érthetetlen a külön 30 százalékos és külön 19 százalékos bérfejlesztés meghatározása. A hátrányos megkü­lönböztetést jogtalannak tartjuk, és el­ítéljük annál is inkább, mert ez feszült­séget teremthet az oktatás pedagógus és nem pedagógus munkakörökben foglalkoztatott dolgozói között. Bizto­sak vagyunk abban, hogy az oktatási intézmények 1990. évi bérfejlesztési mértéke kűlön-külön százalékos meg­határozásánál az abban munkálko­dóknak nem ez volt a céljuk. Mindannyian szíwel-lélekkel és be­csülettel dolgoztunk ez idáig és ezután is így akarunk. A megbecsülést min­den dolgozó elvárja, a pedagógus és nem pedagógus dolgozók elismerése közötti különbségtételt határozottan visszautasítjuk. Egyazon intézmény dolgozói vagyunk, s ismételten hang­súlyozzuk, hogy az oktatási célokat csak együttesen, közös erővel és össze­fogással tudjuk megvalósítani. Köve­teljük tehát, hogy az oktatási intézmé­nyekben az 1990. évi bérfejlesztés mér­téke 30 százalékos legyen az oktatási intézmények nem pedagógus dolgozói­nál is. Felhívjuk a megyei oktatási intéz­mények pedagógus és nem pedagógus dolgozóit, hogy amennyiben egyetérte­nek velünk, csatlakozzanak beadvá­nyukhoz. A csatlakozásokat a Peda­gógus Szakszervezethez kérjük bekül­deni. Közös kérésünket eljuttatjuk a művelődési miniszternek, felhívásunk­ról tájékoztatjuk a Kecskemét Megyei Városi Tanács elnökét és a Pedagógus Szakszervezet városi bizottságát is. Kecskemét város 22 oktatási intézményének 373 dolgozója Mit mond az illetékes? A fenti levelet megmutattuk az ille­tékesnek, a megyei tanács osztályve­zetőjének, Papesch Lászlónak. — Nézze, volt a szakszervezetnek és a kormánynak tavaly egy megálla­podása, miszerint januártól négymii-/ liárd forintot fordítanak az oktatás­ban dolgozók bérének javítására — magyarázta az osztályvezető; — Az elmúlt évtizedekben leértékelt, prezs- tízsét vesztett pedagógusi hivatást vá­lasztók jobb megbecsülését szolgálta ez a döntés, ami az eddigi legjelentő­sebb eredményként könyvelhető el. — De mién volt szükség a megkü­lönböztetésre? — Senki nem vitatja, hogy az okta­tásban nem pedagógusként alkalma­zottak munkájára is nagy szükség van. De azt sem lehet vitatni, hogy a magasabban kvalifikált értelmiség er­kölcsi és anyagi megbecsülése érdeké­ben is muszáj lépni végre. Szeptem­berben átlag 16 százalékos béreme­lést kaptak az oktatás területén dol­gozók - beleértve a konyhai alkal­mazottakat, .karbantartókat, takarí­tókat is —, s:ezt a központi bérintéz­kedést további három százalékkal egészítette ki á megyei tanács. így elértük — s erre külön felhívnám a fenti levélben tiltakozók figyelmét —j hogy a fővárost nem számítva, az ország többi megyéjéhez képest, Bács-Kiskunban keresnek legjobban az iskolák, óvodák fizikai dolgozói. — És megyénk tanárai, tanítói há­nyadikok ezen az országos listán? — Ä hatodikak vagy hetedikek. — Mindez, valószínűleg; még nem vigasz e levelet írók számára. Hiszen a tej, a kenyér, a hús nekik is jócskán drágább lett szeptember óta. — Mint mindenkinek. De egysze­rűen nem bírta el a költségvetés, hogy egységesen 30 százalékkal emeljék most a fizetéseket. Vagyis egységesen csak úgy lett volna lehetséges, ha a pedagógusokét csökkentik. — Tehát nincs reményük? — Nem tartom valószínűnek, hogy központi keretből kaphatnának ki­egészítést, hiszen az oktatásnak most jóval több jutott, mint a többi ága­zatnak. Arra azonban van lehetőség, hogy a helyi tanácsok mérlegeljék ezt a kérdést, és saját keretükből igyekez­zenek enyhíteni a feszültségeken. — A tanácsoknál dolgozó karban­tartók, takarítók, konyhai alkalma­zottak, mennyi béremelést kaptak ? — Három százalékkal kevesebbet, mint akik az iskoláknál, óvodáknál vannak alkalmazásban ... (koloh) A csoda Emlékszem, 15 éve még milyen hety­kén sétálgattam a kirakatok előtt.Hogy- ne, hiszen mágneses karkötőt tettem a csuklómra. A balra 'csatolja fél — okta­tott jó szóval és 260 forint vásárlási díj ellenében az óraüzlet készséges kiszolgá­lója ■—, így a delejes hatás nem marod éi! Javul a szívműködésem) frissül a közér­zetem, a mágnesességtől nem találom majd túl - magasnak, az,, élelmiszer- és egyéb árakat. Bevallom, nem csalódtam. Száz fo­rintból szépen bevásároltam reggelire, ebédre és vacsorára, sőt még kávét is ihattam a maradék pénzből, a következő nap reggelén, a munkahelyemen. • Öt esztendővel azután aggodalmasan : észleltem, hogy a,mágneses hatás szűnik. Már,nem olyan magabiztosan sétálgatok és nézegetem az árakat az utcán a kira­katokon át. Idegesen a csuklómhoz ka­pok. Mi van veled, karkötő? Mintha la­zulnál. A közérzetem egy fokot esett, míg az árak kettővel fölfelé kúsztak. Sze­rencsére, délben már ott volt a postalá­dámban a Szent Antal-lánc Ha tobjb példányban lemásolom a levelet és to- vábbküldöm az ismerőseimnek — így szólt az utasítás —, sok pénz üti a mar­komat. Nyerek a lottón. Váljam a cso­dát. Nem nyertem. Megőriztem bérből és fizetésből élő mivoltomat. Ez is valami. Am a világpiaci hatások csak gyűrűztek, csak gyűrűztek, nem akadt senki, aki sorba vagy egyeseknek a nyakába rakta volna ezeket a gyűrűket, igy a közérze­tem megintcsak romlott. Fájni kezdett a pénztárcám, hasogattak az OTP-számlá- im, szóval minden baj elért. Zseblázam­mal és belső pénzügyi problémáimmal siettem a talpmasszirozóhoz. Barátságo-. sári fogadott. Intett, hogy'vessem le á cipőmet meg a zoknimat, nyújtózzam el kényelmesen. Megtapogatta az érzékeny pontjaimat, fölvette a tiszteletdíjat, és azzal bocsátott el: — Helyzete súlyosabb, mint gondol­tam. Próbálkozzon a fogyókúrás fülbe­valóval. Itt már csak az segít.". Megvettem az- ajánlott csodát. Az új kor új találmányát. Százharmincét fo­rint igazán semmiség érte. Akkora, mint a kisujjamon a köröm. Figyelmesen elol­vastam a mellékelt tájékoztatót. Az áll. benne egyebek között ..„Nyomja,össze a Slankrklipszet kb. 10-szer egymásután evés előtt, vagy bármikor, amikor (úlevési ingere van, majd döntse el, hogy mellőzni tudja-e az étkezést. ..” / Feltettem az egyik fülbevalót és be­mentem vele a legközelebbi ABC-be. Az útmutatás szerint nyomogattam.' Köz­ben valami rágcsálnivalót kerestem. Ahá... egy kis tábla csokoládé, a cím­kéjén barna pálmafákkal, ez jó lesz! De jaj! Húsz forinttal drágább, mint a múlt héten volt, emiatt az én pénztárcám újra nyavalyát kap. Nem vettem meg a cso­kit. Otthagytam. Ijedtemben az étvá­gyam is elment. Éreztem, hogy már fo­gyok. Megtörtént a csoda! Kohl Antal Honfoglalás kori sírleletek Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban Karos, az észak-magyarországi Bodrogközben lévő község neve éppen egy évszázada vonult be a régészettudományba, gazdag honfoglalás kori leletei alap­ján. A múlt század végén, majd 1936-ban mezőgazdasági munkák közben kerültek először felszínre itt ezeréves emlékek. A második világháború előtt feltárt temető­ben 13 sírt bontottak ki, ezekből mindössze egy sír leleteit őrzi a Magyar Nemzeti Múzeum. 1986-ban ismét fegyvereket, övdíszeket, ezüstpénzeket találtak a föld­munkások. Az azóta folyamatos ásatások két újabb temető létére derítettek fényt. A Budapesti Történeti Múzeumban az 1986-ban és 1988-ban feltárt II. és III. számú temető leleteit mutatja be a Honfoglalás kori vezéri sírok Karoson című kiállítás. A ritka szép és gazdag anyagot április 2-áig láthatja a főváros közönsége, azután Miskolcon mutatják be állandó kiállításon. A száz éve feltárt Karos I. temetőtől mindössze 200 méterre találták a Karos II. temetőt, amelyben 73 sírt tártak fel, az utóbbitól 400 méterre lévő Karos III. temetőben pedig 19 sír leleteit sikerült ez ideig kiásni. E temetkezési helyeken sok olyan tárgyat — ruhadíszt, ékszert, lószerszámot, edényt — hoztak felszínre az ásatások, amelyek még a honfoglalás előtt készültek, és más honfoglalás kori sírokból még nem kerültek elő. Ezért feltételezhető, hogy a halottak egy része még Etelközben született, s részese volt a honfoglalásnak, a kalandozásoknak. A kiál­lítás nem a honfoglalás kori magyarokról szól, hanem a X. századi társadalom egy sajátos csoportjától, valamelyik törzsfő vagy fejedelem katonai kíséretéről. Karoson a leggazdagabb honfoglalás kori leletegyüttes került felszínre. Fegyve­res férfiak pompás, arany-ezüst díszítésű viseletdarabja, fegyverek, nyergek, ken­gyelek, lószerszámok. Ritkaságnak számítanak a hatalmi jelvényként viselt, mű­vészi színvonalú szablyák. A honfoglaló magyarságra jellemző tarsolylemezekből mind ez idáig 26-ot tart nyilván a kutatás. Karoson egy dísztelen és egy pompás vésett, ezüstözött arany tarsolylemezt őrzött még a föld mélye. Mindkettőt vezéri sírokban találták, csakúgy, mint az eredeti elhelyezési állapotban lévő, napszim­bólumokkal díszített íjtegezeket. Az elhunyt harcos mellé a lovát is eltemették.* A paripát pányvával megfojtot­ták, majd úgy nyúzták le a bőrét, hogy benne maradt a koponya és a négy lábszárcsont. Ezt a halott lábához tették, a nyereggel, a kantárral együtt. A karosi női viselet — a sírleletek tanúsága szerint — nemesfémben szerényebb volt, mint az ország más vidékein. Az előkelők ingükön rombusz alakú ezüstdísze­ket, karpereceket, gyűrűket viseltek, csizmájuk fejét ezüstszegecsekkel verették ki. Legszebb ékszereik a bőrszalaggal, ezüstrozettával ékes hajfonatkorongok voltak. A karosi ásatásokat a miskolci, Controlflex Kft. finanszírozza. Az ő anyagi segítségükkel az idén tovább folytatódik a kutatás, a feltárás. SAJTÓPOSTA T AZ ILLETÉKES KIVIZSGÁLTA: Mi történt a kunbaracsi takarmányboltban? Egy héttel ezelőtt adtuk közre e hasábokon a lajosmizsei Kovács Sándorné panaszát: Saját állatainak takarmányért kereste fel december 29-én a kunbaracsi szaküzletet, amely tele volt áruval^ de abból egy kilónyit sem adott neki a kereskedő, mondván: leltározik. Jánuár 2-án azonban már csak a megdrágult áron adta a tápot, ráadásul több' mennyiségért fizetett, mint amilyen súlyú volt a megvett áru. E sortok nyomán a helyszínen végzett vizsgálatot a bolt fenntartója, a megyei gabonaforgalmi vállalat, melynek megállapításáról az alábbi­akat mondotta Szabó Mihály, a kecskeméti gyáregység kereskedelmi11 vezetője: ....A jelzett időben, az elmúlt év utolsó munkanapján valóban leltá­rozott a baracsi boltunk. E munka, például az ömlesztett takarmány összsúlyának számbavétele, korántsem könnyű feladatot jelentett. Eközben tehát nem volt lehetséges az árusítás. Különben a zárva tartását már előre jelezte az üzletvezető, így a helyi lakosok nem is méltatlankodtak emiatt. Sajnálatos, hogy a távoli helységből érkezett vásárlónknak viszont csalódottan kellett távoznia. Januártól kezdve valóban többet kell fizetni a takarmányokért, ám , ez a korábban bejelentett áremelés következménye. Ami a súlyeltérést illeti, azért elnézést kértünk olvasójuktól, akit ez ügyben a lakásán kerestünk fel, de nem tartott igényt kártérítésre. Egyébként a boltos tévesen állította, hogy neki az összmennyiség után kell számláznia. A valóság íz: a vevőnek csupán az elvitt takar­mány súlya szerinti fogyasztói ár számítható fel. Hasonló kellemetlen­ség a jövőben úgy kerülhető el, ha a vásárló á boltban, elhelyezett külön : mérőeszköz segítségével,ellenőrzi a táp vagy egyéb megvett takarmány-' súlyát. Há ezzel kapcsolatosan vita merül fel, a sérelmet célszerű azon­nal bejegyezni a vásárlók könyvébe,, annak révén ugyanis rövid időn belül sor kerül a szükséges vizsgálatra és intézkedésre. VíUáminterjú a Gazdaszövetség megyei vezetőjével Február 12-én megjelent Sajtóposta rovatunkban, az egyik bácsalmási olva­sónknak szóló üzenetünkben említettük meg, hogy az Országos Gazdaszövet­ség koordinálásával megkezdődöttt az úgynevezett földhasznosítási'bizottsá­gok szervezése országszerte, melyek felmérik: ki óhajtja — a régi tulajdonos jogán — visszaigényelni a földjét, és ki akar birtokot vásárolni vagy bérelni. E közlésünk nyomán számos olvasónk keresett meg bennünket azzal a kéréssel, hogy kissé bővebben tájékoztassunk e testület megyei működéséről, illetve a vele való kapcsolat felvételének lehetőségéről. Nos, ez ügyben villám- interjút készítettünk a szövetség kiskunsági területi képviselőjével, Csáti István mezőgazdasági üzemmérnökkel: — Az Önök testületé mikor és hol alakult meg? — A Gazdaszövetség Bács-Kiskun megyei szervezete tavaly december elején jött létre 38 taggal, Fülöpszálláson. — Milyen célt tűztek maguk elé? — Érdekvédelmet szeretnénk nyújtani a magángazdálkodóknak;■ -valamint azon kisiparosoknak és kiskereskedőknek, akiknek munkája kapcsolódik a mezőgazdasági termelőtevékenységhez ' — Konkrétumokról is hallhatnánk? — Szakmai tanácsokat adunk például az állattenyésztéssel és a zöldségter­mesztésselfoglalkozóknak, megszervezzük az állatok és a zöldségfélék piacszerű értékesítését. Segítőén közreműködünk a gazdálkodáshoz szükséges kedvező hitelek felvétele érdekében. Gondoskodunk a gazdák által előállított különféle termékek (termények) laboratóriumi minőségi ellenőrzéséről, amelynek a biztos értékesítésnél van nagy szerepe. — Az előzőekben említettek nagyon fontosán ugyan, a Gazdaszövetség híre azonban mégis csak a földkérdésre vonatkozó terveiket illetően vált ismertté. Mi ezek lényege? — Szándékunk, hogy minden településen alakuljanak meg a földhasznosítási bizottságok, S vegyék nyilvántartásba az eredeti, az 1945—47-es állapotnak megfelelő földtulajdont. Regisztrálni kell azt is, hogy ez utóbbit ki igényli visszakapni, illetve ki akar birtokot venni vagy bérelni. Itt hangsúlyozom, hogy célunk minden talpalatnyi föld megművelése, hasznosítása, s ahol ez magángaz­dálkodás keretében nem garantálható, ott elfogadjuk a termelőszövetkezeti rendszer megmaradását. — Utolsó kérdés: kinél és milyen címen jelentkezhet az, aki a Gazdaszövet­ség Kiskunsági Területi Szervezetéhez kíván csatlakozni? — Nekem, Csáti Istvánnak küldjön levelet e címre: Fülöpszállás, Béke u. 6. Az érdeklődők a lakásbeli telefonomon is elérhetnek, melynek száma: 78/45-207. Mi az igazság a bácsborsódi szociális' segélyezés ügyében? Néhány héten belül három alka­lommal is foglalkoztunk e rova­tunkban a Bácsborsódon tapasztalt furcsa szociális segélyezési gyakor­lattal, melynek lényege: a pénz fo­lyósításánál — ezekről a helyi elöl­járóság nem tudott — kevésbé vet­ték figyelembe az illetékesek a rá­szorultságot, sokkal inkább a roko­ni, baráti kapcsolatot. Példaként említettük meg, hogy a négy kisko­rú gyermeket nevelő Breznyik Já­nosáé hiába kért ilyen anyagi támo­gatást, ám a háromgyermekes Ben- kovics István is csak többszöri sür­getésre, reklamálásra jutott hozzá a megérdemelt segélyhez. Olvasói ér­tesülés alapján megemlítettük még, hogy egyesek kérelem nélkül kap­tak 10-12 ezer forint segélyt. A bírálatokra a minap reagált a Bácsbokod Nagyközségi Tanács el­nöke, Molnár József és vb-titkára, Kurkó Gergely. (Közbevetőleg je­gyezzük meg, hogy 1989. december 31-éig Bácsborsód úgynevezett társközségként tartozott a bokodi államigazgatási szerv irányítása alá, január 1-jétől azonban már ön­álló tanácsa van a kisközségnek.) Válaszuk lényege a következő: A.közös tanács fontos társada­lompolitikai feladatként foglalko­zott az alcsony jövedelmű idősko­rúak és a kisgyermekeket nevelő nagycsaládosok helyzetének javítá­sával. Bizonyítja ezt, hogy 1989- ben összesen 1 millió forintot fordí­tottak a rászorulók megsegítésére. A segélyezést környezettanul­mány előzte meg, s a döntések előtt kikérték a lakóterület tanácstagjá­nak és a bácsborsódi elöljáróság­nak a véleményét. Minden alapot nélkülöznek ama feltételezések, hogy a kiutalásoknál az ismeretsé­gi, baráti, rokoni kapcsolatok vol­tak a meghatározóak. Egyébként tavaly a kisközségben hárman kaptak rendszeres szociális ellátást, ötvenötén pedig esetenkén­ti segélyt, összesen 130 ezer forin­tot. Gyámügyi segélyt harmincegy, borsodi családban nevelkedő, több mint nyolcvan kiskorúnak folyósí­tottak, s a kifizetett összeg megha­ladta a 132 ezer forintot. Ami Breznyikéket illeti, ők több mint 15 ezer forintos havi jövede­lemmel, nagyobb területű háztáji és illetményfölddel rendelkeznek és je­lentős állatot tartanak gazdaságuk­ban, tulajdonukat pedig egy sze­mélygépkocsi is képezi. Kérelmük alapján 1989-ben háromszor kap­tak gyámügyi segélyt, csaknem 10 ezer forintot. A szerényebb anyagi helyzetben lévő Benkovicsék, akik szintén je­lentős létszámú sertést nevelnek, s nagyobb földterületen gazdálkod­nak, tavaly összesen 11 ezer forint gyámügyi ellátásban részesültek. VÁLASZ CIKKÜNKRE Lesz-e tekintélyük a pártoknak az alacsony keresetűek előtt? Olvastam a Minket ki képvisel? címmel a Petőfi Népében, február 8-án megjelent cikket. Egyetértek a benne felszólalókkal. Én két gyerekkel gyesen vagyok. Az egyik három-, a másik kétéves. A havi bevételünk 16 ezer 940 forint. Ebből az OTP-, a magántartozás, a gáz- és a villanydíj kifizetése után marad 5540 forint havőnta ennivalóra, ruházkodásra és szórakozásra. Azaz, csak ennivalóra költünk, másra nem jut. Két évig nem volt szekrénysorunk, mert az előzőt el kellett adni lakásfelújítás és gázvezetés miatt. A férjem nyolc hópapig szerelgette az autót, mire me­hetett volna műszaki vizsgára, de nem lehetett megtar­tani a kocsit. Az árából törlesztettük az újabb (építke­zési) adósságunkat. De már legalább nem kartondobo­zokban vannak a ruháink! Ebben az évben még csak kétszer vettem hpst a boltbán. Megpróbálok abból főzni, ami itthon van, de így is kell tejet, kenyeret és krumplit venni, mert nincs kertem. Kicsi az udvar. Hobbit nem tudunk venni, pénz nélkül. Mi tagadás: .sokat veszekszünk a pénz miatt a fér­jemmel, így’ már nem harmonikus a családi életünk sem. Azt gondolom: a pártok, az egymás elleni harcban elfeledkeznek a munkásokról. A férjem is azt mond­ta: annyi párt van már, ő is megalakítja a Segédmun­kások Pártját, úgyis sok pénze van az államnak a pártok dotálására. De próbálják meg a pártok támo­gatás nélkül megnyerni a dolgozók bizalmát! Lesz te­kintélyük az olyan emberek előtt, akik 10 ezer 400 forintból étkeznek egy hónapig négyen, és semmi másra nem költhetnek, mivel nincs .miből? Teljesen elfásultunk fiatal létünkre, mert semmi kikapcsolódásra nem gondolhatunk. Mindig a „Hon­nét vegyek pénzt?" jár az eszünkben. Köszönettel vennénk, há soraink megjelennének. ' Tisztelettel: B. T.-né, Kecskemét ÜZENJÜK Ardai Károlynak, Kalocsára: Amiről Ön szóbeszédből értesült szőkébb környezetében, az megfelel a valósági nak, ugyanis idén január első napjaiban megalakult a Kontroll Liga nevű szervezet — címe: 2151 Fót, Pf. 50 —, amelynek legfőbb célja a korrupció és a hatalmi visszaélések elleni nyílt harc. A liga közéleti tisztaságot szeretne mielőbb, s a szakemberekből álló intézőbizottsá­ga ezért a lehetőségéhez képest megvizsgál minden — az állampolgároktól hozzá érkezett — panaszt és bejelen­tést. A bizonyított eseteket nemcsak nyilvánosságra hoz­za, hanem a felelősnek tekinthető személyekkel szemben törvényes fellépést is kezdeményez. „Lajosmizsei lakos” jeligére: A közelmúltban vált is­mertté az Egyesült Államokban készült több száz oldalas tanulmány, amely húszévi kutatómunka eredményeként állapítja meg: a nikotin — függőség szempontjából -y hasonlít a heroinra és a kokainra. Ez annyit jelent, hogy aki a dohányzást elkezdi, lehet, hogy képtelen lesz egyha­mar abbahagyni. A szakemberek vizsgálata szerint a beszívott nikotin körülbelül 10 másodperc alatt éri el az agyat, feleannyi időn belül, mint a visszérbe fecskende­zett kábítószer és harmadannyi idő alatt, mint az ajko­hol. Figyelmet érdemlő megállapítás az is, hogy a niko­tinnak —1 mint a kábítószerek zömének — egyszerre van élénkítő és ernyesztő hatása. Élénkít, hiszen növeli a vérnyomást és a szívösszehúzódások számát, ernyeszt is azonban azáltal, hogy segíti a béta-endorfin nevű, termé­szetes ópiumszerű anyag kiválasztódását, ami csökkenti az izmok feszülését és jelentősen tompítja az agyműkö­dést. Summa summárum: Ön akkor cselekszik helyesen, ha minél ritkábban szívja a cigarettát és nem tartózkodik dohányfüstös helyiségben. Tóth Elemérnek, Kecskemétre: Jogos amiatti felhábo­rodása, hogy a városközpont gyakran szemetes. E sajná­latos tény egyfelől jelzi: a köztisztaságért felelősek nem­igen állnak hivatásuk magaslatán. Persze, ugyanilyen elmarasztalást érdemelnek azok a járókelők is, akik a hulladékaikat szándékosan vagy anélkül szórják a járdá­ra, úttestre, vagy a parki területre. Az ilyen elkövetőkkel szemben a közterület felügyelői léphetnének fel szigorú­an, például a helyszíni bírság, illetve a szabály­sértési feljelentés alkalmazásával. E nélkül kevés re­mény van a ked­vező változásra. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611 t Vezéri szablya a karosi II. temetőből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom