Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-19 / 42. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. február 19. TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! „Mondd, mit érlel?” Lezajlott az oktatási intézményekben az 1990. évi bérfejlesztés felosztása, s ma sem tudunk napirendre térni ama döntés fölött,, hogy egy intézményen beiül dolgozó emberek között önérzetet sértő megkülönböztetést tesznek. A pedagógusok a központi döntés értelmében 30 százalékos, a nem pedagógus alkalmazottak pedig 19 százalékos béremelésben részesülnek. Véleményünk szerint az oktatás feltétel- rendszerébe szervesen beletartoznak: a pedagógusok, az ügyintézők, ügyvitelt ellátók, óvodai dajkák, konyhai dolgozók, a fűtők és a karbantartók is. Az egyik a másik nélkül nem képes feladatát ellátni, funkcióját betölteni, ezért érthetetlen a külön 30 százalékos és külön 19 százalékos bérfejlesztés meghatározása. A hátrányos megkülönböztetést jogtalannak tartjuk, és elítéljük annál is inkább, mert ez feszültséget teremthet az oktatás pedagógus és nem pedagógus munkakörökben foglalkoztatott dolgozói között. Biztosak vagyunk abban, hogy az oktatási intézmények 1990. évi bérfejlesztési mértéke kűlön-külön százalékos meghatározásánál az abban munkálkodóknak nem ez volt a céljuk. Mindannyian szíwel-lélekkel és becsülettel dolgoztunk ez idáig és ezután is így akarunk. A megbecsülést minden dolgozó elvárja, a pedagógus és nem pedagógus dolgozók elismerése közötti különbségtételt határozottan visszautasítjuk. Egyazon intézmény dolgozói vagyunk, s ismételten hangsúlyozzuk, hogy az oktatási célokat csak együttesen, közös erővel és összefogással tudjuk megvalósítani. Követeljük tehát, hogy az oktatási intézményekben az 1990. évi bérfejlesztés mértéke 30 százalékos legyen az oktatási intézmények nem pedagógus dolgozóinál is. Felhívjuk a megyei oktatási intézmények pedagógus és nem pedagógus dolgozóit, hogy amennyiben egyetértenek velünk, csatlakozzanak beadványukhoz. A csatlakozásokat a Pedagógus Szakszervezethez kérjük beküldeni. Közös kérésünket eljuttatjuk a művelődési miniszternek, felhívásunkról tájékoztatjuk a Kecskemét Megyei Városi Tanács elnökét és a Pedagógus Szakszervezet városi bizottságát is. Kecskemét város 22 oktatási intézményének 373 dolgozója Mit mond az illetékes? A fenti levelet megmutattuk az illetékesnek, a megyei tanács osztályvezetőjének, Papesch Lászlónak. — Nézze, volt a szakszervezetnek és a kormánynak tavaly egy megállapodása, miszerint januártól négymii-/ liárd forintot fordítanak az oktatásban dolgozók bérének javítására — magyarázta az osztályvezető; — Az elmúlt évtizedekben leértékelt, prezs- tízsét vesztett pedagógusi hivatást választók jobb megbecsülését szolgálta ez a döntés, ami az eddigi legjelentősebb eredményként könyvelhető el. — De mién volt szükség a megkülönböztetésre? — Senki nem vitatja, hogy az oktatásban nem pedagógusként alkalmazottak munkájára is nagy szükség van. De azt sem lehet vitatni, hogy a magasabban kvalifikált értelmiség erkölcsi és anyagi megbecsülése érdekében is muszáj lépni végre. Szeptemberben átlag 16 százalékos béremelést kaptak az oktatás területén dolgozók - beleértve a konyhai alkalmazottakat, .karbantartókat, takarítókat is —, s:ezt a központi bérintézkedést további három százalékkal egészítette ki á megyei tanács. így elértük — s erre külön felhívnám a fenti levélben tiltakozók figyelmét —j hogy a fővárost nem számítva, az ország többi megyéjéhez képest, Bács-Kiskunban keresnek legjobban az iskolák, óvodák fizikai dolgozói. — És megyénk tanárai, tanítói hányadikok ezen az országos listán? — Ä hatodikak vagy hetedikek. — Mindez, valószínűleg; még nem vigasz e levelet írók számára. Hiszen a tej, a kenyér, a hús nekik is jócskán drágább lett szeptember óta. — Mint mindenkinek. De egyszerűen nem bírta el a költségvetés, hogy egységesen 30 százalékkal emeljék most a fizetéseket. Vagyis egységesen csak úgy lett volna lehetséges, ha a pedagógusokét csökkentik. — Tehát nincs reményük? — Nem tartom valószínűnek, hogy központi keretből kaphatnának kiegészítést, hiszen az oktatásnak most jóval több jutott, mint a többi ágazatnak. Arra azonban van lehetőség, hogy a helyi tanácsok mérlegeljék ezt a kérdést, és saját keretükből igyekezzenek enyhíteni a feszültségeken. — A tanácsoknál dolgozó karbantartók, takarítók, konyhai alkalmazottak, mennyi béremelést kaptak ? — Három százalékkal kevesebbet, mint akik az iskoláknál, óvodáknál vannak alkalmazásban ... (koloh) A csoda Emlékszem, 15 éve még milyen hetykén sétálgattam a kirakatok előtt.Hogy- ne, hiszen mágneses karkötőt tettem a csuklómra. A balra 'csatolja fél — oktatott jó szóval és 260 forint vásárlási díj ellenében az óraüzlet készséges kiszolgálója ■—, így a delejes hatás nem marod éi! Javul a szívműködésem) frissül a közérzetem, a mágnesességtől nem találom majd túl - magasnak, az,, élelmiszer- és egyéb árakat. Bevallom, nem csalódtam. Száz forintból szépen bevásároltam reggelire, ebédre és vacsorára, sőt még kávét is ihattam a maradék pénzből, a következő nap reggelén, a munkahelyemen. • Öt esztendővel azután aggodalmasan : észleltem, hogy a,mágneses hatás szűnik. Már,nem olyan magabiztosan sétálgatok és nézegetem az árakat az utcán a kirakatokon át. Idegesen a csuklómhoz kapok. Mi van veled, karkötő? Mintha lazulnál. A közérzetem egy fokot esett, míg az árak kettővel fölfelé kúsztak. Szerencsére, délben már ott volt a postaládámban a Szent Antal-lánc Ha tobjb példányban lemásolom a levelet és to- vábbküldöm az ismerőseimnek — így szólt az utasítás —, sok pénz üti a markomat. Nyerek a lottón. Váljam a csodát. Nem nyertem. Megőriztem bérből és fizetésből élő mivoltomat. Ez is valami. Am a világpiaci hatások csak gyűrűztek, csak gyűrűztek, nem akadt senki, aki sorba vagy egyeseknek a nyakába rakta volna ezeket a gyűrűket, igy a közérzetem megintcsak romlott. Fájni kezdett a pénztárcám, hasogattak az OTP-számlá- im, szóval minden baj elért. Zseblázammal és belső pénzügyi problémáimmal siettem a talpmasszirozóhoz. Barátságo-. sári fogadott. Intett, hogy'vessem le á cipőmet meg a zoknimat, nyújtózzam el kényelmesen. Megtapogatta az érzékeny pontjaimat, fölvette a tiszteletdíjat, és azzal bocsátott el: — Helyzete súlyosabb, mint gondoltam. Próbálkozzon a fogyókúrás fülbevalóval. Itt már csak az segít.". Megvettem az- ajánlott csodát. Az új kor új találmányát. Százharmincét forint igazán semmiség érte. Akkora, mint a kisujjamon a köröm. Figyelmesen elolvastam a mellékelt tájékoztatót. Az áll. benne egyebek között ..„Nyomja,össze a Slankrklipszet kb. 10-szer egymásután evés előtt, vagy bármikor, amikor (úlevési ingere van, majd döntse el, hogy mellőzni tudja-e az étkezést. ..” / Feltettem az egyik fülbevalót és bementem vele a legközelebbi ABC-be. Az útmutatás szerint nyomogattam.' Közben valami rágcsálnivalót kerestem. Ahá... egy kis tábla csokoládé, a címkéjén barna pálmafákkal, ez jó lesz! De jaj! Húsz forinttal drágább, mint a múlt héten volt, emiatt az én pénztárcám újra nyavalyát kap. Nem vettem meg a csokit. Otthagytam. Ijedtemben az étvágyam is elment. Éreztem, hogy már fogyok. Megtörtént a csoda! Kohl Antal Honfoglalás kori sírleletek Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban Karos, az észak-magyarországi Bodrogközben lévő község neve éppen egy évszázada vonult be a régészettudományba, gazdag honfoglalás kori leletei alapján. A múlt század végén, majd 1936-ban mezőgazdasági munkák közben kerültek először felszínre itt ezeréves emlékek. A második világháború előtt feltárt temetőben 13 sírt bontottak ki, ezekből mindössze egy sír leleteit őrzi a Magyar Nemzeti Múzeum. 1986-ban ismét fegyvereket, övdíszeket, ezüstpénzeket találtak a földmunkások. Az azóta folyamatos ásatások két újabb temető létére derítettek fényt. A Budapesti Történeti Múzeumban az 1986-ban és 1988-ban feltárt II. és III. számú temető leleteit mutatja be a Honfoglalás kori vezéri sírok Karoson című kiállítás. A ritka szép és gazdag anyagot április 2-áig láthatja a főváros közönsége, azután Miskolcon mutatják be állandó kiállításon. A száz éve feltárt Karos I. temetőtől mindössze 200 méterre találták a Karos II. temetőt, amelyben 73 sírt tártak fel, az utóbbitól 400 méterre lévő Karos III. temetőben pedig 19 sír leleteit sikerült ez ideig kiásni. E temetkezési helyeken sok olyan tárgyat — ruhadíszt, ékszert, lószerszámot, edényt — hoztak felszínre az ásatások, amelyek még a honfoglalás előtt készültek, és más honfoglalás kori sírokból még nem kerültek elő. Ezért feltételezhető, hogy a halottak egy része még Etelközben született, s részese volt a honfoglalásnak, a kalandozásoknak. A kiállítás nem a honfoglalás kori magyarokról szól, hanem a X. századi társadalom egy sajátos csoportjától, valamelyik törzsfő vagy fejedelem katonai kíséretéről. Karoson a leggazdagabb honfoglalás kori leletegyüttes került felszínre. Fegyveres férfiak pompás, arany-ezüst díszítésű viseletdarabja, fegyverek, nyergek, kengyelek, lószerszámok. Ritkaságnak számítanak a hatalmi jelvényként viselt, művészi színvonalú szablyák. A honfoglaló magyarságra jellemző tarsolylemezekből mind ez idáig 26-ot tart nyilván a kutatás. Karoson egy dísztelen és egy pompás vésett, ezüstözött arany tarsolylemezt őrzött még a föld mélye. Mindkettőt vezéri sírokban találták, csakúgy, mint az eredeti elhelyezési állapotban lévő, napszimbólumokkal díszített íjtegezeket. Az elhunyt harcos mellé a lovát is eltemették.* A paripát pányvával megfojtották, majd úgy nyúzták le a bőrét, hogy benne maradt a koponya és a négy lábszárcsont. Ezt a halott lábához tették, a nyereggel, a kantárral együtt. A karosi női viselet — a sírleletek tanúsága szerint — nemesfémben szerényebb volt, mint az ország más vidékein. Az előkelők ingükön rombusz alakú ezüstdíszeket, karpereceket, gyűrűket viseltek, csizmájuk fejét ezüstszegecsekkel verették ki. Legszebb ékszereik a bőrszalaggal, ezüstrozettával ékes hajfonatkorongok voltak. A karosi ásatásokat a miskolci, Controlflex Kft. finanszírozza. Az ő anyagi segítségükkel az idén tovább folytatódik a kutatás, a feltárás. SAJTÓPOSTA T AZ ILLETÉKES KIVIZSGÁLTA: Mi történt a kunbaracsi takarmányboltban? Egy héttel ezelőtt adtuk közre e hasábokon a lajosmizsei Kovács Sándorné panaszát: Saját állatainak takarmányért kereste fel december 29-én a kunbaracsi szaküzletet, amely tele volt áruval^ de abból egy kilónyit sem adott neki a kereskedő, mondván: leltározik. Jánuár 2-án azonban már csak a megdrágult áron adta a tápot, ráadásul több' mennyiségért fizetett, mint amilyen súlyú volt a megvett áru. E sortok nyomán a helyszínen végzett vizsgálatot a bolt fenntartója, a megyei gabonaforgalmi vállalat, melynek megállapításáról az alábbiakat mondotta Szabó Mihály, a kecskeméti gyáregység kereskedelmi11 vezetője: ....A jelzett időben, az elmúlt év utolsó munkanapján valóban leltározott a baracsi boltunk. E munka, például az ömlesztett takarmány összsúlyának számbavétele, korántsem könnyű feladatot jelentett. Eközben tehát nem volt lehetséges az árusítás. Különben a zárva tartását már előre jelezte az üzletvezető, így a helyi lakosok nem is méltatlankodtak emiatt. Sajnálatos, hogy a távoli helységből érkezett vásárlónknak viszont csalódottan kellett távoznia. Januártól kezdve valóban többet kell fizetni a takarmányokért, ám , ez a korábban bejelentett áremelés következménye. Ami a súlyeltérést illeti, azért elnézést kértünk olvasójuktól, akit ez ügyben a lakásán kerestünk fel, de nem tartott igényt kártérítésre. Egyébként a boltos tévesen állította, hogy neki az összmennyiség után kell számláznia. A valóság íz: a vevőnek csupán az elvitt takarmány súlya szerinti fogyasztói ár számítható fel. Hasonló kellemetlenség a jövőben úgy kerülhető el, ha a vásárló á boltban, elhelyezett külön : mérőeszköz segítségével,ellenőrzi a táp vagy egyéb megvett takarmány-' súlyát. Há ezzel kapcsolatosan vita merül fel, a sérelmet célszerű azonnal bejegyezni a vásárlók könyvébe,, annak révén ugyanis rövid időn belül sor kerül a szükséges vizsgálatra és intézkedésre. VíUáminterjú a Gazdaszövetség megyei vezetőjével Február 12-én megjelent Sajtóposta rovatunkban, az egyik bácsalmási olvasónknak szóló üzenetünkben említettük meg, hogy az Országos Gazdaszövetség koordinálásával megkezdődöttt az úgynevezett földhasznosítási'bizottságok szervezése országszerte, melyek felmérik: ki óhajtja — a régi tulajdonos jogán — visszaigényelni a földjét, és ki akar birtokot vásárolni vagy bérelni. E közlésünk nyomán számos olvasónk keresett meg bennünket azzal a kéréssel, hogy kissé bővebben tájékoztassunk e testület megyei működéséről, illetve a vele való kapcsolat felvételének lehetőségéről. Nos, ez ügyben villám- interjút készítettünk a szövetség kiskunsági területi képviselőjével, Csáti István mezőgazdasági üzemmérnökkel: — Az Önök testületé mikor és hol alakult meg? — A Gazdaszövetség Bács-Kiskun megyei szervezete tavaly december elején jött létre 38 taggal, Fülöpszálláson. — Milyen célt tűztek maguk elé? — Érdekvédelmet szeretnénk nyújtani a magángazdálkodóknak;■ -valamint azon kisiparosoknak és kiskereskedőknek, akiknek munkája kapcsolódik a mezőgazdasági termelőtevékenységhez ' — Konkrétumokról is hallhatnánk? — Szakmai tanácsokat adunk például az állattenyésztéssel és a zöldségtermesztésselfoglalkozóknak, megszervezzük az állatok és a zöldségfélék piacszerű értékesítését. Segítőén közreműködünk a gazdálkodáshoz szükséges kedvező hitelek felvétele érdekében. Gondoskodunk a gazdák által előállított különféle termékek (termények) laboratóriumi minőségi ellenőrzéséről, amelynek a biztos értékesítésnél van nagy szerepe. — Az előzőekben említettek nagyon fontosán ugyan, a Gazdaszövetség híre azonban mégis csak a földkérdésre vonatkozó terveiket illetően vált ismertté. Mi ezek lényege? — Szándékunk, hogy minden településen alakuljanak meg a földhasznosítási bizottságok, S vegyék nyilvántartásba az eredeti, az 1945—47-es állapotnak megfelelő földtulajdont. Regisztrálni kell azt is, hogy ez utóbbit ki igényli visszakapni, illetve ki akar birtokot venni vagy bérelni. Itt hangsúlyozom, hogy célunk minden talpalatnyi föld megművelése, hasznosítása, s ahol ez magángazdálkodás keretében nem garantálható, ott elfogadjuk a termelőszövetkezeti rendszer megmaradását. — Utolsó kérdés: kinél és milyen címen jelentkezhet az, aki a Gazdaszövetség Kiskunsági Területi Szervezetéhez kíván csatlakozni? — Nekem, Csáti Istvánnak küldjön levelet e címre: Fülöpszállás, Béke u. 6. Az érdeklődők a lakásbeli telefonomon is elérhetnek, melynek száma: 78/45-207. Mi az igazság a bácsborsódi szociális' segélyezés ügyében? Néhány héten belül három alkalommal is foglalkoztunk e rovatunkban a Bácsborsódon tapasztalt furcsa szociális segélyezési gyakorlattal, melynek lényege: a pénz folyósításánál — ezekről a helyi elöljáróság nem tudott — kevésbé vették figyelembe az illetékesek a rászorultságot, sokkal inkább a rokoni, baráti kapcsolatot. Példaként említettük meg, hogy a négy kiskorú gyermeket nevelő Breznyik Jánosáé hiába kért ilyen anyagi támogatást, ám a háromgyermekes Ben- kovics István is csak többszöri sürgetésre, reklamálásra jutott hozzá a megérdemelt segélyhez. Olvasói értesülés alapján megemlítettük még, hogy egyesek kérelem nélkül kaptak 10-12 ezer forint segélyt. A bírálatokra a minap reagált a Bácsbokod Nagyközségi Tanács elnöke, Molnár József és vb-titkára, Kurkó Gergely. (Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy 1989. december 31-éig Bácsborsód úgynevezett társközségként tartozott a bokodi államigazgatási szerv irányítása alá, január 1-jétől azonban már önálló tanácsa van a kisközségnek.) Válaszuk lényege a következő: A.közös tanács fontos társadalompolitikai feladatként foglalkozott az alcsony jövedelmű időskorúak és a kisgyermekeket nevelő nagycsaládosok helyzetének javításával. Bizonyítja ezt, hogy 1989- ben összesen 1 millió forintot fordítottak a rászorulók megsegítésére. A segélyezést környezettanulmány előzte meg, s a döntések előtt kikérték a lakóterület tanácstagjának és a bácsborsódi elöljáróságnak a véleményét. Minden alapot nélkülöznek ama feltételezések, hogy a kiutalásoknál az ismeretségi, baráti, rokoni kapcsolatok voltak a meghatározóak. Egyébként tavaly a kisközségben hárman kaptak rendszeres szociális ellátást, ötvenötén pedig esetenkénti segélyt, összesen 130 ezer forintot. Gyámügyi segélyt harmincegy, borsodi családban nevelkedő, több mint nyolcvan kiskorúnak folyósítottak, s a kifizetett összeg meghaladta a 132 ezer forintot. Ami Breznyikéket illeti, ők több mint 15 ezer forintos havi jövedelemmel, nagyobb területű háztáji és illetményfölddel rendelkeznek és jelentős állatot tartanak gazdaságukban, tulajdonukat pedig egy személygépkocsi is képezi. Kérelmük alapján 1989-ben háromszor kaptak gyámügyi segélyt, csaknem 10 ezer forintot. A szerényebb anyagi helyzetben lévő Benkovicsék, akik szintén jelentős létszámú sertést nevelnek, s nagyobb földterületen gazdálkodnak, tavaly összesen 11 ezer forint gyámügyi ellátásban részesültek. VÁLASZ CIKKÜNKRE Lesz-e tekintélyük a pártoknak az alacsony keresetűek előtt? Olvastam a Minket ki képvisel? címmel a Petőfi Népében, február 8-án megjelent cikket. Egyetértek a benne felszólalókkal. Én két gyerekkel gyesen vagyok. Az egyik három-, a másik kétéves. A havi bevételünk 16 ezer 940 forint. Ebből az OTP-, a magántartozás, a gáz- és a villanydíj kifizetése után marad 5540 forint havőnta ennivalóra, ruházkodásra és szórakozásra. Azaz, csak ennivalóra költünk, másra nem jut. Két évig nem volt szekrénysorunk, mert az előzőt el kellett adni lakásfelújítás és gázvezetés miatt. A férjem nyolc hópapig szerelgette az autót, mire mehetett volna műszaki vizsgára, de nem lehetett megtartani a kocsit. Az árából törlesztettük az újabb (építkezési) adósságunkat. De már legalább nem kartondobozokban vannak a ruháink! Ebben az évben még csak kétszer vettem hpst a boltbán. Megpróbálok abból főzni, ami itthon van, de így is kell tejet, kenyeret és krumplit venni, mert nincs kertem. Kicsi az udvar. Hobbit nem tudunk venni, pénz nélkül. Mi tagadás: .sokat veszekszünk a pénz miatt a férjemmel, így’ már nem harmonikus a családi életünk sem. Azt gondolom: a pártok, az egymás elleni harcban elfeledkeznek a munkásokról. A férjem is azt mondta: annyi párt van már, ő is megalakítja a Segédmunkások Pártját, úgyis sok pénze van az államnak a pártok dotálására. De próbálják meg a pártok támogatás nélkül megnyerni a dolgozók bizalmát! Lesz tekintélyük az olyan emberek előtt, akik 10 ezer 400 forintból étkeznek egy hónapig négyen, és semmi másra nem költhetnek, mivel nincs .miből? Teljesen elfásultunk fiatal létünkre, mert semmi kikapcsolódásra nem gondolhatunk. Mindig a „Honnét vegyek pénzt?" jár az eszünkben. Köszönettel vennénk, há soraink megjelennének. ' Tisztelettel: B. T.-né, Kecskemét ÜZENJÜK Ardai Károlynak, Kalocsára: Amiről Ön szóbeszédből értesült szőkébb környezetében, az megfelel a valósági nak, ugyanis idén január első napjaiban megalakult a Kontroll Liga nevű szervezet — címe: 2151 Fót, Pf. 50 —, amelynek legfőbb célja a korrupció és a hatalmi visszaélések elleni nyílt harc. A liga közéleti tisztaságot szeretne mielőbb, s a szakemberekből álló intézőbizottsága ezért a lehetőségéhez képest megvizsgál minden — az állampolgároktól hozzá érkezett — panaszt és bejelentést. A bizonyított eseteket nemcsak nyilvánosságra hozza, hanem a felelősnek tekinthető személyekkel szemben törvényes fellépést is kezdeményez. „Lajosmizsei lakos” jeligére: A közelmúltban vált ismertté az Egyesült Államokban készült több száz oldalas tanulmány, amely húszévi kutatómunka eredményeként állapítja meg: a nikotin — függőség szempontjából -y hasonlít a heroinra és a kokainra. Ez annyit jelent, hogy aki a dohányzást elkezdi, lehet, hogy képtelen lesz egyhamar abbahagyni. A szakemberek vizsgálata szerint a beszívott nikotin körülbelül 10 másodperc alatt éri el az agyat, feleannyi időn belül, mint a visszérbe fecskendezett kábítószer és harmadannyi idő alatt, mint az ajkohol. Figyelmet érdemlő megállapítás az is, hogy a nikotinnak —1 mint a kábítószerek zömének — egyszerre van élénkítő és ernyesztő hatása. Élénkít, hiszen növeli a vérnyomást és a szívösszehúzódások számát, ernyeszt is azonban azáltal, hogy segíti a béta-endorfin nevű, természetes ópiumszerű anyag kiválasztódását, ami csökkenti az izmok feszülését és jelentősen tompítja az agyműködést. Summa summárum: Ön akkor cselekszik helyesen, ha minél ritkábban szívja a cigarettát és nem tartózkodik dohányfüstös helyiségben. Tóth Elemérnek, Kecskemétre: Jogos amiatti felháborodása, hogy a városközpont gyakran szemetes. E sajnálatos tény egyfelől jelzi: a köztisztaságért felelősek nemigen állnak hivatásuk magaslatán. Persze, ugyanilyen elmarasztalást érdemelnek azok a járókelők is, akik a hulladékaikat szándékosan vagy anélkül szórják a járdára, úttestre, vagy a parki területre. Az ilyen elkövetőkkel szemben a közterület felügyelői léphetnének fel szigorúan, például a helyszíni bírság, illetve a szabálysértési feljelentés alkalmazásával. E nélkül kevés remény van a kedvező változásra. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611 t Vezéri szablya a karosi II. temetőből.
