Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-15 / 39. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. február 15. HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ Vihar a bugaci klub körül A Petőfi Népe 1990. január 22-ei számában Borzák Tibor írt riportot Üres marad-e a párt ház?. Klub, ami nincs címmel. Az írásban foglaltakkal nem mindenben ért egyet egy hajdani „szemtanú”, az egykori ifjúsági mozgalom bugaci vezetője, lelkes klubalapító. Levelét Egér-Szarvaskőn adta fel, miután ott is él. Az alábbiakban közreadunk néhány gondolatot hosszú írásából, melyet terjedelmi okok miatt kellett rövidíteni. íme tehát Fodor Szabolcsné Tanko- vics Erzsébet véleménye a bugaci „ügyről”: Meglepetten olvastam az újságcikket, és úgy éreztem, tollat kell fognom! Nem engedhetem meg azt, hogy több száz fiatal nevében olyan dolgokról essék szó a megyei nyilvánosság előtt, mely nem az igazi vágyakat, érzékeket mutatja be, csak egy személyeskedő fiatalember meggondolatlan kijelentéseit tükrözi. Nem engedhetem meg, hogy a nyilvánosság, ezután a cikk után felelőtlennek, meggondolatlannak tartsa szülőfalum fiataljait. Annál inkább sem, minthogy én ezekkel a fiatalokkal olyan dolgokat vittem véghez, mely ezek ellenkezőjét bizonyítják. Az aláírásgyűjtő papíron az én nevem is szerepel, de azt hiszem, mind a 357 aláíró nevében kijelenthetem, nem így tájékoztattak minket, mint amiről a cikk szól. Én azt az információt kaptam a fiataloktól, hogy klubjukat fel akarják számolni, berendezéseit — melyet jórészt a fiatalokkal, kétkezi munkánkkal teremtettünk meg — el akarják venni. S ők azért gyűjtenek aláírásokat, hogy ha a régi könyvtárépületben már nem is folytathatják tovább tevékenységeiket, akkor legalább a régi pártház épületét bocsássák a rendelkezésünkre. Azzal a követelésükkel mélységesen egyetértek, hogy az évtizedek óta megoldatlan kulturált szórakozási és szabadidős tevékenységek lehetőségét mielőbb meg kell oldani. De minden intézménynek szabályozott keretek között kell dolgoznia — gondolok itt a nyitva tartásra, gazdasági ellenőrzésre stb... Mi történne az országgal, ha mindenki saját kénye-kedvére cselekedne? A cikk írója tévedett, amikor összefüggéseket keresett az aláírás- gyűjtés es a munkaviszony megszűnése között. A tanácselnök intézkedését helyesnek tartom, hiszen olyan kezében nem lehet az irányítás, aki nem példamutató, hiszen hová jutna akkor az ország? Ezeknek a fiataloknak egyetlen vágyuk, hogy kulturált környezetben tölthessék el szabadidejüket, hogy programokkal töltsék ki hiányos mindennapjaikat, s hogy úgy érezzék, ők is egy nagy közösség tagjai. Méltánytalannak tartom, hogy a cikk írója nem kérdezte meg a nagyobb nyilvánosságot is. Ezek a fiatalok csak azt a kis zugot féltették, ahová mindig elmehettek barátaikkal, beszélgethettek, kikapcsolódhatttak. Ezek az igények s ezek az aggodalmak, azt hiszem, megalapozottak. Megmagyarázom, miért! A cikk írója bizonyára nem járt a helyi művelődési házban, pedig az mindent megmagyarázott volna! A fiatalok nem tudnak baráti köreikkel kulturált környezetben beszélgetni, a büfében is csak állva lehet elfogyasztani az üdítőt, s azt is csak üvegből — s ezért gondolnak egyet, s átmennek a legközelebbi presszóba, ahol az üdítő mellé, sajnos, sör, bor, pálinka is kerül. Mondhatnám azt is, hogy ezek a „fiatalok otthontalanok”, „hontalanok”. A műv. ház nem ad programot, nincsenek kulturális rendezvények — ugyanis a diszkót nem tartom annak —, nincsenek tömegeket megmozgató események. E problémakör megoldási lehetősége a műv. ház kibővítése, átalakítása lenne, s benne egy olyan igazgatóval, aki tele van ötlettel, programmal, lelkesedéssel. Minden fiatal korosztályért felelősek vagyunk. A jövő nemzedéke soraikból kerül ki! Nem sokkal több, mint egy évet dolgoztam velük és értük, munka mellett, a szabadidőm terhére, mégis úgy érzem, érdemes volt. Nagyon, sok kiaknázatlan erő rejlik ezekben a fiatalokban. A külső szemlélő ezeket a kisugárzott energiákat, a közösségi életre vágyást nem érezheti meg, csak akkor, ha közöttük él. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy életemnek egyik legszebb korszakát tölthettem velük. E mozgalmat valóban a KISZ keretein belül végeztük, hiszen csak ezáltal érhettük el, hogy elképzeléseink részben valóra válhassanak. Én is csak azért léptem a > hajdani MSZMP soraiba — ugyanis nem mindenben vallottam ugyanazt az elvet —, hogy egy-egy tanácsülésen kihangsúlyozhassam azokat a gondokat valóságos megvilágításban, mely községünk fiataljait fenyegetik és foglalkoztatják. Nem a KISZ-ért éltünk, csak magunkért. A cikkben lefotózott faliújságon úgy érzem nem véletlenül maradtak meg a „régi idők” nyomai, azt mutatják, amit most is szeretnének: programot, elért eredményeket, elismeréseket. Ezeknek a fiataloknak nagy a kultúra iránti érdeklődésük, csak sajnos nincs, aki ezeket kielégítse. Szabolcsné Tankovics Erzsébet Vírus a számítógépben Furcsa és meglepő kifejezés terjed a számítástechnikában, illetve a számítógépet használók körében: komputervírus. A vírus elnevezés arra utal, hogy egy biológiai hasonlóságról van itt szó. Az élővilágban ismert vírusok olyan egyszerű szervezetek, amelyek nem képesek önálló életre, hanem egy gazdasejtbe beépülve szaporodnak és módosítják azt. A számitógépes vírus ugyanis egy olyan pogram, amely júj gépbe bekerülve kel életre: beépül annak programjaiba, és részben vagy teljesen használhatatlanná teszi azokat. Valóságos járványként terjed, és végső esetben az egész rendszert megbéníthatja. A számítógépprogramok életjelenségének a program végrehajtását tekinthetjük: ilyenkor vagy adatokon (adatkezelő programok), vagy más programokon (például fordítóprogramok) végeznek különféle műveleteket. Készíthető olyan program is, amely önmagában talán nem is futna le, de beépülve a működő programokba, megteremti saját életfeltételeit. Amikor a gazda- programot futtatják, a vírusrész is lefut, és belemásolja önmagát más programokba (ezzel megfertőzve azokat), vagy más látványos tevékenységet is végezhet. Az egyik leghíresebb vírus az úgynevezett „potyogtatos’’: ez szaporodása közben azt a mulatságos — de annál bosszantóbb — jelenséget okozza, hogy a képernyőn lévő feliratok betűi idővel lepotyognak a képernyő aljára. Egy másik látványos változat radírként törli a képernyőt. Máskor a képernyőn egy vírusutánzat látható, amely a sorok között kígyózik. Sajnos a legtöbb vírus emellett komoly károkat is okoz a lemezen vagy a gép hardverjében. Felmerül a kérdés, hogyan kerül be a vírus a számítógépbe? Tudjuk, hogy egy számítógép önmagában, szoftver nélkül semmire sem használható, valahonnan tehát a szoftvert be kell szerezni, és be kelf tölteni a gépbe. Mivel általában nem dönthető el egy programról, hogy van-e benne vírus, sohasem tudhatjuk, hogy egy-egy lemásolt program milyen veszélyeket hordoz magában. De ismertek olyan vírusok is, amelyek a gép beindításakor a memóriában maradnak, és azontúl bármilyen lemezírás vagy olvasás történik, a fellelhető programokat mind továbbfertőzik. Végül, hogy születnek ezek a vírusok, amelyekről mondani sem kell, hogy voltaképpen emberalkotta programok? A legbanálisabb felelet az, hogy viccből. Mókás kedvű (vagy unatkozó) programozók például így bizonyítják képességeiket (tulajdonképpen nehéz feladat megoldásáról' van szó). De készülnek vírusok üzleti megfontolásból is. A szoftvercégek igyekeznek megakadályozni, hogy programjukat egyszerűen (és ingyen) lemásolják, ezért a programvédelmet szolgálja a vírus. Ha a program megállapítja, hogy lemásolták, kiszabadít magából egy vírust, amely azután háromszorosan fizetteti vissza a csalást. Komputervírust már hazánkban is találtak, de sikerült víruselhárító programot is készíteni ellene. FIGYELEMBE VESZIK A SZOCIÁLIS INDOKOKAT Kevesebb sorkötelest hívnak be februárban A Magyar Néphadseregben végbemenő haderőreform, a védelmi doktrínára való áttérés, a létszámcsökkentés első ízben érezteti közvetlenül hatását. Arra kértük Bán Sándor őrnagyot, a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság osztályvezetőjét, hogy — miután e hónap végén lesz a katonai bevonulás — válaszoljon olvasóinkat érdeklő kérdéseinkre. — Milyen hatása van a haderőreformnak a Bács-Kiskun megyei behívásokra? — A megszűnő katonai szervezetekhez újoncokat már nem hívunk be. A csapatnál maradó második és harmadik időszakos sorállományt átcsoportosítjuk, ám oly módon, hogy hátrányosabb helyzetbe ne kerüljön. Mintegy egyharmaddal kevesebb sorkötelest hívunk be megyénkben, a létszámcsökkentésnek megfelelően. A szervezési feladatok késése miatt nem tudtuk száz nappal a behívások előtt, csupán január 20-áig az értesítést kiküldeni. A behívóparancsokat a nős és családos sorkötelesek részére viszont január 26-áig, a többieknek ezen a héten postára adtuk. A behívópa- rancsongf most először — feltüntetjük, hogy a sorköteles melyik helyőrségben kezdi meg a sorkatonai szolgálatát. — Milyen elvek szerint történt a sorkatonai szolgálatra kötelezettek kiválasztása? — A védelmi doktrínára történő áttéréssel egyidejűleg lehetőségünk van arra, hogy a bevonulok 70-75 százalékánál áttéijünk a területi elv szerinti behivásra. Ez azt jelenti, hogy a sorkötelesek döntő többsége Bács-Kiskun megyében teljesíti szolgálatát, ezen belül is lakóhelyéhez közeli alakulatnál. A nős, kétgyermekes sorköteleseket a jövedelmet biztosító építő-műszaki csoportokhoz hívjuk be. — Mi jellemezte a behívás előkészítését? — A létszámcsökkentés kedvező hatása, hogy kevesebb sorkötelest kell behívni, kiértesíteni, de. kedvezőtlen, hogy a kisebb létszám miatt nő a bevonulok átlagéletkora. Ebből egyenesen következik, hogy a behívottak sokkal több gonddal fordulnak a megyei parancsnoksághoz. Januárban, februárban eredetileg a behívásra tervezett, létszám mintegy 35 százalékának megfelelő számban érkezett szolgálathalasztási kérelem. Elbírálásukat folyamatosan végezzük. Munkánkat nagymértékben nehezíti, hogy a szolgálathalasztási kérelmek nem az előírt időpontig és formában érkeztek a parancsnokságra. Példa erre a tanulmányi szolgálathalasztás, amely alanyijogon a tanulmányukat folytatók többségének jár, szeptember 20-áig kérni kellett volna. — Sokan kérik a szolgálat elhalasztását szociális indokok miatt? — Jelentősen megnőtt a szociális kérelmek száma, ez mintegy 60 százaléka az összes kérelmeknek. Ezek igen megalapozottak, számunkra is igen megdöbbentő őszinteségű kérések', az elszegényedést, a család kilátástalan helyzetét, munkanélküliséget, pályamódosítást, vállalkozást és más indokot tartalmaznak. A személyi érdekű szolgálathalasztási kérelmek elbírálása során több mint 90 százalékban engedélyeztünk szolgálathalasztást fél- egy évig terjedő időre. Csak azokban az esetekben utasítottuk el a kérelmet, ha nem volt kellően indokolt, megalapozott, illetve a korábban már kért okból engedélyeztünk a sorköteles részére szolgálathalasztást. A nagyszámú kérelem nemcsak a megyei parancsnokságnak, hanem a sorköteles-állománynak is gondot okozhat, mivel a behívás alól mentesített állományt pótolni kell. Előfordul, hogy többen az értesítést és a behívóparancsot egyszerre kapták, illetve kapják meg, mivel az előzetesen tervezett biztonsági hányadunk a kérelmek ilyen nagy száma miatt elfogyott. — Mire számítanak február 26 —27-én, a bevonulás napján? — Mi abban bízunk, hogy a mai magyar fiatalok tudják és érzik a haza iránti kötelességüket, felelősségtudatuk felnőtt emberhez méltó és így eleget tesznek a behívóparancsnak. Számítunk arra is, hogy néhányan fegyelmezetlenségből nehezítik munkánkat, ezért a korábbinál egy-két'Százalékkal -nagyobb biztonsági hányaddal tervezzük a behívást., jEbj>p(i ,lpö,vetkezik, hogy lesznek, akik nem kerülnek csapathoz átadásra. A behívásra nem kerülőket hazabocsátjuk. Ez újabb gondot hordoz magában, amelyre a megoldást igyekezni fogunk legmegfelelőbb módon kialakítani. Gémes Gábor PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Katonai főiskolai jelentkezésre A Bács-Kiskun Megyei Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancsnokság várja azoknak az egészséges, tehetséges fiúknak a jelentkezését, akik vonzódnak a katonatiszti pályához és élethivatásul választják a haza fegyveres szolgálatát. A pályázók felvételüket kérhetik: a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára (Szentendre) és a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára (Budapest). A tanulmányi idő mindkét főiskolán három év. A tanév kezdete: szeptember 1. A sikeresen államvizsgázott hallgatók a tanult szakmájukban katonai üzemmérnöki, illetve üzemgazdászi diplomát kapnak, amely egyenértékű a polgári főiskolákon mgszerezhető képesítéssel. Azok a fiatalok, akik vállalják a külföldi felsőfokú katonai tanintézetekben való továbbtanulást, jelentkezhetnek a Karikás Frigyes Katonai Kollégiumba. A képzési idő — nyelvi élőkészítővel együtt — általában hat év. Az ott szerzett diploma honosítható és egyenértékű a hazai egyetemeken -4 egyetemi jellegű főiskolákon —- megszerezhető oklevéllel. Azok a fiatalok, ajak vállalják, hogy hazai polgári egyetemi (főiskolai) tanulmányaik befejezését követően hivatásos tisztként teljesítenek szolgálatot a Magyar Néphadseregben, jelentkezhetnek a Karikás Frigyes Katonai Kollégiumba. A pályázók az alább megjelölt egyetemek (főiskolák) valamelyikén önerőből tett eredményes felvételi vizsga, háromhetes sorkatonai alapkiképzés, és a katonai eskü letétele után — a katonai főiskolai hallgatói jogállásban — a kollégium állományába kerülnek. Elhelyezésükről, teljes és' térítésmentes ellátásukról a kollégium gondoskodik. Azok jelentkezését várjuk, akik a Pécsi Orvostudományi Egyetem általános orvosi, a József Attila Tudományegyetem jogi, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mező- gazdasági gépészmérnöki, az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola városgazdasági, továbbá a műszaki, a közgazdasági, a természettudományi, a jogtudományi egyetemek (ka/ok) meghatározott szakai (pl. villamosmérnök, általános közgazdász, programozó matematikus) nappali tagozatára jelentkeztek, illetve már ott tanulnak. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, büntetlen előélet, erkölcsi feddhetetlenség, a Magyar Köztársaság alkotmányos rendje védelmének vállalása, a hivatásos katonai szolgálatra va)ó egészségi alkalmasság, a középiskolai érettségi vizsgán (vagy a felvételi lapon megjelölt fő tantárgyakból a III. és IV. évfolyamon) legalább „jó” rendű tanulmányi eredmény, a hazai katonai főiskolákra minimálisan 30, külföldi tanintézetekre 40, úgynevezett hozott pontszám szükséges, s 17—23 éves életkor. Jelentkezési okmányokat a középiskolai tanulók az iskolájuk igazgatójától, pálya- választásért felelős pedagógusától, a sorkatonák parancsnokaiktól kaphatnak, akik kitöltés után eljuttatják azokat a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságra. Minden pályázó közvetlenül is felkeresheti a hadkiegészítési parancsnokság pályá- rairányitási főtisztjét és munkatársait, akiktől jelentkezési okmányokat, további információkat, az induló szakokban és a felvétel rendjében bekövetkező változásokról pontos tájékoztatást kaphatnak. Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky u. 2. Telefon: 76/27- 499/353, vagy 20-939. A pályázók egyidejűleg más felsőoktatási intézménybe is jelentkezhetnek. A pályázók egészségi alkalmassági vizsgálata 1990. február-április hónapban a kijelölt honvédkórházban történik. A pályázók június—július hónapban a választott szaknak megfelelő katonai főiskolán, (a külföldi katonai tanintézetekbe jelentkezők a Karikás Frigyes Katonai Kollégiumban április—május hónapban) felvételi vizsgán vesznek részt. A hazai egyetemekre (főiskolákra) jelentkezettek az egészségi és a pszichológiai pályaalkalmassági vizsgálatok, valamint já sikeres felvételi vizsga után a Karikás Frigyes Katonai Kollégiumban felvételi bizottsági beszélgetésen vesznek részt. A felvételi vizsga időpontjáról, követelményeiről, további eredményéről az illetékes főiskola parancsnoka a pályázókat írásban értesíti. Pályázati határidő: 1990. március 1. Bács-Kiskun Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság Irányuelző „Belső” baleseti veszély A közlekedés legveszélyesebb helyei a hosszú, egyenes útszakaszok és az útkereszteződések. Az első, látszólagos egyszerűsége miatt, lehetőséget teremt az emberi hibák kibontakozására. Az is tény, hogy a teljesen egyenes út, hosszú látótávolsággal, fárasztó. Az egyhangúság miatt az elalvás veszélye is fennáll. A változatos vonalvezetés az embert ébren tartja, mert a sebességváltó, a kuplung, a fék és a kormány kezelése olyan fizikai tevékenységet eredményez, amely megfelelő nagyság- rendű flgyelmességi szintet jelent. Az útkereszteződések bonyolultságuk miatt veszélyesek. Az azonos motorzaj, a levegőáram változatlan hangja, de nemritkán a már régóta jól ismert utcakép is úgynevezett hipnogén ingert keltenek. Ezáltal a tudat, a figyelem „elalszik”. Ezek az ingerek különösen éjjel nagyon erősek. A sötétség, a vezetőfülkébe való bezártság, a fülkében lévő meleg a .hálószoba szituációját keltik, és a fáradtságérzetet tovább fokozzák. Tévedés azt képzelni, hogy a gyógyszerek egy részének szedése kisebb veszélyt jelent a közlekedésre, mint az alkoholfogyasztás. A gyógyszer az alkoholhoz hasonlóan hangulat- és tudati elváltozásokat, ingerültséget, gátlástalanságot (vagy épp ellenkezőleg: gátlásosságot), föjényérzetet okozhat, agresszív magatartást eredményezhet. A gyógyszerek sok vezetőnél fokozzák a meglévő határozatlanságot, bizonytalansági érzést, növelik félelmét és szorongásos állapotát. Egyértelműen bizonyított, hogy a koffein a vezetési biztonság visszaállítására alkalmatlan. Találó hasonlattal: hatása éppen olyan, mintha egy halálosan kifáradt lovat korbáccsal ösztökélnének. Nem segíti az alkohol leépülését sem, sőt azt kifejezetten lassítja. Az ivás melletti erős kávé fogyasztása önmagában is megzavarja a szívműködés és a vérkeringés rendjét. Ennek következtében alvás során az erőtartalékok nem tudnak feltöltődni. Felelősség önmagunkért, másokért Az emberi élet és minden emberi tevékenység összhangja, koordináltsága az érzékszervek és a belső érzékelés harmonikus működése révén valósulhat meg. A belső érzékelés — ami döntően fiziológiai folyamat — nem tévesztendő össze a „megérzéssel”. Nyilvánvaló, hogy a gyakorlott és jó gépkocsivezető szinte eggyé válik a gépkocsijával és a gépkocsi helyzetében bekövetkező minden változást — rezdülést, dőlést, csúszást, a sebesség változását stb. (még a kerék kúszásából eredő „irányeltérést” is) — azonnal érzékeli és az ingernek megfelelő korrekciót hajfia végre a gépkocsi mozgásában. Mindazok, akik a gépkocsi „belengése” után felborultak a gépkocsijukkal, még hosszú évekig a „gyomruk összeugrásával” reagálnak a legkisebb — veszélytelen — lengésre is. A fáradtság szakaszai és tünetei: lelki feszültség, ingerlékenység lép fel, lehangoltság, depresszió, elernyedés, a teljesítmények csökkenése jellemzi, a kimerülés szakasza, amikor rendszertelen munkavégzés vagy munkaképtelenség következik be (gépjárművezetőknél ugrásszerűen megnő a hibás döntések száma). A fáradtság, elfáradás jelzett fokozatainak felismerése, érzéseink és cselekvéseink tudatos kontrollja a gépkocsi vezetése közben érdekünk és kötelességünk. Ha az első fokozat szerinti feszültséget és ingerlékenységet már abban a pillanatban érzékeljük, amikor elindulunk a gépkocsival, akkor általában nem a fáradtság az ok, hanem az, hogy ivalaki vagy valami.„felidegesített” bennünket. Ilyenkor 15-20 perc gépkocsivezetés után általában nyugodttá válhatunk — hiszen a vezetés a forgalomra való teljes összpontosítást igényli. Ha nem tudnánk megnyugodni, akkor más módon keressük a „kikapcsolódást”, és ne a gépkocsivezetésben. Abban az esetben, ha nyugodtan ültünk be a kocsiba és 1-2 óra vezetés után tapasztaljuk ä mások viselkedése miatti ingerültséget, akkor az tényleg a fáradtság első jele. A teljesítménycsökkenésünk egyik legjellemzőbbje, ha például váratlanul előz meg bennünket valaki az országúton, akit nem vettünk észre a visszapillantó tükörben. (Ez arra utal, hogy elmulasztottuk a legalább 5-10 másodpercenként szükséges visszapillantó tükörbe pillantást.) Az önkontroll kifejlesztése és gyakorlása a biztonságos közlekedés feltétele. A vezetői engedély orvosi érvényesítése a vizsgálat időpontjában megállapított és előre valószínűsíthető egészségi állapotunkat tükrözi. De tudjuk és tapasztaljuk, hogy az egészségi állapotunk hosszabb-rövidebb időre úgy megváltozhat, ami alkalmatlanná tehet bennünket a balesetmentes vezetésre, a valós forgalmi helyzet felismerésére, döntésre és a megszokott időn belüli manőverezésre (reakcióra). A pillanatnyi egészségi állapot meghatározása, a gépkocsivezetésre való alkalmasság eldöntése az egyén felelősségtudatának megnyilvánulása, tehát erkölcsi kategória, de jogi következménnyel is járhat. Ne feledjük, az alkohol és néhány gyógyszer a legsúlyosabb betegséggel megegyező alkalmatlanságot okozza! Hogyan tartható a frissesség? Ha valaki hosszú útra indul autójával, legcélszerűbb, ha éjjel kettőkor kel fel és háromkor útnak indul. Ez ugyanis az az időpont, amikor a teljesítmény- • görbe emelkedni kezd. így délelőtt nyugodtan autózhat. Délben feltétlenül be kell iktatni egy hosszabb szünetet! Tizenöt órától a teljesítménygörbe ismét emelkedni kezd, ezért akkor célszerű továbbindulni. A görbe 18—19 óra között kezd ismét lefelé haladni. Ezért legcélszerűbb ebben az órában az aznapi vezetést abbahagyni. Óránként 5 perc szünetet kell hagyni. Ezt helytelen a tankolással egybekötni. Hivatásos távolsági teherautóvezetőknél ötórányi, megszakítás nélküli vezetési idő után a reakcióidő 50, hét óra után 100, 9 óra után 200 százalékkal nő. A fáradás jele még, hogy a vezető látótere beszűkül, a távolság- és sebességbecslésének pontossága romlik, a vezetési automatizmusok egyre kevésbé pontosak. Minél gyakoribb rövid szünetek segítik a legjobban az éberség megőrzését, de 8-10 órányi vezetés után már ezek sem tudják tovább késleltetni a fáradás okozta teljesítménycsökkenést. Szakvizsgálatok szerint a gépjárművezetés nem kívánja meg az emberi teljesítőképesség egészét, hanem — normális körülmények között — annak csak 50-60 százalékát használja fel. A fennmaradó teljesítménytartalék veszélyhelyzetben mozgósítható. Erre a tartalékra mindig szükség lehet. Ezért kell óvakodni a túlzott elfáradástól. Az elfáradást csak az alvás szünteti meg. Az éjfél előtti alvás jobban pihentet, mint az éjfél utáni. A fáradtság 2 órai vezetés után kezdődik. Tízórai vezetés már kimeríti az autóst. A fáradtságot jelentősen befolyásolják a környezet és a jármű jellemzői. Az elfáradás biztos jelei A szem- és fejfájás, az ásítás a fáradtság jele. Ekkor a reflexek már lassulni kezdenek. Ehhez éjjel még ^rosszabb látási viszonyok és a szembejövő járművek fényszóróinak vakítása is hozzájárul. Mind a túlterhelt, mind az üres gyomor csökkenti az éberséget. A motorzaj, a nagy meleg, a mozgáshiány ugyanilyen hatással jár. Mindez azt jelenti, hogy legalább 200 kilométerenként 5-10 perc pihenőt kell tartani! A nyakizomzat elfáradását csökkenti a jól beállított fejtámla. A derék izomzata tehermentesíthető, ha megfelelő párnát helyezünk az üléstámla és a derék közé. (A legtöbb ülés támlájának kialakítása kedvezőtlen és épp deréktájon nem ad alátámasztást.) Az izomfáradtság jelei: zavar keletkezik a mozgások koordinációjában, a mozdulatok bizonytalanokká válnak, túlméretezettek lesznek, kinyújtott karral a szétterpesztett ujjakon remegés észlelhető. A vezetési stílus egyenetlenné válik, szaporodik a hirtelen gyorsítások és az erős fékezések száma, kanyarodáskor a felezővonal átlépése. A fáradtság következtében romlik az érzékszervek működése is. Csökken a látás- és hallásélesség. Éjszakai vezetésnél a fáradt vezetőnek erősebb megvilágításra van szüksége ahhoz, hogy észlelje az akadályt.
