Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-14 / 38. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. február 14. VERSENYHELYZETBEN A BERUHÁZÁSI VÁLLALAT Mindennel foglalkozni, ami üzlet 9 A kecskeméti, Bajcsy-Zsilinszky utcai épületben minden lakás elkelt. HSra&ii 9 Katonatelep: itt nemsokára építési telkek lesznek. (Tóth Sándor felvételei) Megszűnt a régi, kényelmes állapot a Bács-Kiskun Megyei Beruházási Vállalat számára, amikor is kijelölték, hogy melyik tanácsnak kell a céggel szerződést kötnie. A korábbi helyzet, persze, némileg érthető, hiszen a vállalatot éppen a tanácsi beruházások lebonyolítására hozták létre. Ám időközben megszűnt a közvetlen tanácsi felügyelet, sőt 1989. december 31-ével a törvényességi felügyeletet sem a megyei tanács látja el, így a beruházási vállalatnak is a piacon, a versenytársak között kell megmutatnia, mit ér. Az újonnan megválasztottigazgató, Győri Károly azt mondja: állnak a kihívás elébe. — Mit jelent ez konkrétan? — Közelebb kell kerülni a megrendelőkhöz — válaszolja az igazgató. — Az évek során annyiféle tapasztalat, ismeretanyag halmozódott itt fel, amelyet ajánlatos kihasználni. Mi szeretnénk együttgondolkodni a partnereinkkel - már a döntés-előkészítés időszakában. Ha például megfogalmazódik az igény egy fejlesztésre — a kór- házépítéstől, rekonstrukciótól akár egy meglévő épület iskolává alakításáig — akkor mi segíteni tudunk abban, pénzt sem kérve, hogy réálisabb árral és műszaki tartalommal lehessen azt előterjeszteni. Az ugyanis nemcsak most, hanem a jövőben is fontos szempont: ne egy testületi döntés után derüljön ki a jóváhagyott beruházásról, hogy az épület adott célra műszakilag nem alkalmas. — Adott esetben ezen múlhat egy koalíciós összetételű képviselőtestület hitele. De ez miért éri meg a vállalatnak, ingyen dolgozni? " — Annak reményében tesszük, hogy esetleg bennünket bíznak meg a munkával. Természetesen kockáztatunk, hiszen egy döntéselőkészületi fázisban a megrendelő — nem lévén pénze — fizetni sem tudna, sőt hivatalos megbízást se adhatna. — Az eddig elmondottak főként a hagyományos partnereikre vonatkoztathatók. — Természetesen nemcsak velük akarunk szorosabb együttműködést, hanem a tanácsi körön kívül, a vállalati beruházásokban is szeretnénk előbbre lépni. Ez a tevékenység eddig szinte tilos volt számukra, s az ösztönzés is hiányzott. Megpróbálunk tehát ide betömi, s ugyanakkor a kisvállalkozások fejlesztési ügyeit is felvállaljuk. — Milyenekre számít? — A vállalkozók részéről biztosan lesz igény nagyobb műhelyek, üzletek iránt. Ezek egy részében a telek kialakításától kezdve a terveztetés, kiviteleztetés, hatósági egyeztetés, berendezés és-a használatbavételi engedély megszerzése is a mi feladatunk. Ezt eddig is így csináltuk — mondjuk egy orvosi rendelőnél is —, ehhez képest a feladat jóval kisebb. Elképzelésünk szerint lesz olyan ajánlatunk, hogy ipartelepítés céljára kinézünk területet, ahol műhelycsoportok gazdaságosan megvalósíthatók. A telket vagy mi, saját pénzből, vagy előszerződés alapján a vállalkozók pénzéből megvásároljuk. S mert ismerjük a megrendelőt, kívánsága szerint, speciális igényeit is kielégítve, a műhelyt felépítjük- mégpedig a pénzének ütemes felhasználásával. — Győzik majd létszámmal? — Most hatvanegyen vagyunk a vállalatnál, de ha megéri, ha lesz munka, akkor fejleszthetünk is. — Csak cégekkel, vállalkozókkal foglalkoznak? — A lakossággal eddig nem volt közvetlen kapcsolatunk, de itt is váltunk, s több új tevékenységgel is megpróbálkozunk. Egyik ilyen az ingatlanközvetítés — a teljes jogügyletet is beleértve. Új dolog a -sajátlakás-építés —r- értékesítéssel. Vagyis az adásvételi szerződést mi kötjük meg a vevőkkel, nekik csak a hitelért kell a bankhoz fordulniuk. Szó lehet az ügyfél, régi lakásának megvásárlásáról — és újraértékesítéséről —, de az új lakás garanciális ügyei is hozzánk tartoznak. Az első ilyen épületbe — Kecskeméten, a Bajcsy-Zsilinszky utcában — már részben be is költöztek. Új dolog számunkra a telekkialakítás ... — Ezt, persze, mások is csinálják.- Igen, de mi nemcsak azzal akarunk foglalkozni, hogy a terület megszerzésétől (megvásárlásától) a telek eladásáig elvégeztetjük a közművesítést, a parcellázást, és a papírmunkát. Ez is üzlet, mert a katona telepi 53 telekből 11 igen gyorsan elkelt. De beszállnánk a magánlakásépítésbe is, vállalva a tervbiztosítást, engedélyeztetést, anyagbeszerzést és építtetést - családi házaknál is. — Eddig úgy tudtuk, hogy a családi ház építése — egy cégnek — nem jó üzlet. Éppen az apró munka és az egyedi igények miatt. — Márpedig itt mindenképpen döntőek az egyéni kívánságok. Hiszen ha valaki 2-3 miihó forintért házat akar építeni, akkor annak olyannak kell lennie, amilyet elképzel. Akciónkat meghirdettük, érdeklődés van. Végül is lehet, hogy valakinek az az olcsóbb megoldás, ha mindent kifizet, és nem maga dolgozik hétvégenként. Előzetes tárgyalást már folytattunk kivitelezőkkel, s ha arra jutunk, hogy mindenkinek megéri, akkor megcsináljuk. — Egyedül, fővállalkozásban? ill A fővállalkozásokkal is megpróbálkozunk, egyedül vagy más cégek bevonásával. De végzünk munkát fokozott felelősség- vállalással. Másik lehetőség, hogy előre meghatározott díjért teljesítjük a beruházást — nem százalékosan állapítjuk meg az összeget, nem érdekünk tehát az árak növea lése. Fantáziát látunk a világkiállítás megyei programjában, szeretnénk ahhoz is kapcsolódni, például épülethasznosítási javaslatok kimunkálásával. Már kaptunk is egy konkrét megbízást a kecskeméti Ferenc József laktanya kiürített épületének felmérésére, s a munkát megkezdtük. A megjelölt cél: oktatási intézmény. — A fő működési területük ezek szerint Kecskemét? — Ott dolgozunk, ahol munka van. Bács-Kiskunban mindenütt, sőt a megyehatáron túl is, Budapesten és Cegléden már most is jelen vagyunk. Váczi Tamás TÁPÁREMELÉS FORGALOMCSÖKKENÉSSEL Várakozó bizonytalanságban Áremelések. Ma már nemcsak a különböző üzletekben eltérő módon, hanem a nagy gyártócégeknél is. Mint a tápgyártóknál, a gabonaforgalmi és malomipari vállalatoknál. Ám közben már egyre többen hangoztatják: az élelmiszer-ipari árak felszabadításával „a gyereket is kiöntötték a fürdővízzel”, azaz a legfontosabb alapanyagnak számító takarmányárakat — egyéb fogások mellett mégiscsak kötötten kellene alkalmazni. Erről kérdeztük idr. Molnár Istvánt, a Bács-Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatóját. — Nemrégen láttam egy listát a Bács megyei vállalat tápáremeléseiről. Eszerint a legalacsonyabb emelés 26,1, a legmagasabb 34,2 százalék volt. Ugyanitt szerepelt még egy százalékszám 22, ami viszont a Fejér megyei GMV átlagos tápáremelése. Hogy lehet ez? — Hazánkban vagy százféle receptúra szerint állítják össze a tápokat, nem lehet tehát összehasonlítani még két sertéshízótáp árát sem. A szabvány előírásai a beltartalmi értékre vonatkoznak, hogy azokat milyen terményekből teszik a keverőüzemek a tápba, szívük joga, pontosabban lehetőségeiktől függ. Egyébként a MÉM-mel egyeztették a gabonaforgalmi vállalatok a költségtényezőket: a keverési díjat, a nagyker és a kisker árrést. Ezektől a vállalatok nyereségük terhére eltérhetnek lefelé. Felfelé is lehet, de gondolom, ezt ma nem kockáztatja meg egyik gyártó sem. — Milyen hatása van az év első hónapjában a tápáremelésnek? — Azt még nem tudjuk, kimondottan és csakis ennek a hatása-e, hogy tőlünk mintegy harmadával kevesebb tápot vásároltak. Most vizsgáljuk az okokat. Felmerül például, hogy decemberben sokan megvették az állataik teljes januári tápszükségletét. Azután az, hogy — egyébként ez általában is így volt — a decemberi állateladások, disznóvágások után apadtak az állományok. Télen csak az foglalkozik baromfival, aki fűteni tud rájuk, ez is csökkentő tényező. A veszélyes tendencia az, aminek most próbálunk utánajárni: hányán álltak le az állattartással? — Mi a véleménye a takarmányárak „megkötéséről?” — Ez döntéstől függ. Bár Nyugat-Euró- pában ezt másképp csinálják. Nem az árat szabják meg, hanem az állam konkrét beavatkozásokkal szabályozza például a gabonaforgalmat. A kialakult ártól —1 amelyben azért átlagos jövedelemtartalom van — való eltéréskor alkalmazza a vámot, a lefölözést, a küszöb-, zsilipárat, a szubvenciót. Vagyis, ha a kialakult ártól eltérnek a termelők, akkor pont ezt az eltérést lecsípi vagy kiegészíti az állam. — Az utóbbi időben alig hallani a gabonaforgalmi vállalatok átalakulásáról. Megállt volna áz elindult folyamat? — A forgalmi adatokat összegyűjtöttük, az átalakulást folyamatosan készítjük elő. Részvénytársasági formában gondolkodunk. Egyelőre úgy néz ki, hogy az ötéves forgalom arányában ajánlunk a partnereinknek meghitelezett részvényeket, a vagyon 50 százalékának erejéig. De kifogások merültek fel az elgondolás ellen. Ha a rendelkezés szerint az osztalékból kellene visszafizetni e hitelt a költségvetésnek, 14-16 év kellene a törlesztéshez. Időt csökkenteni úgy lehetne, ha a részvényesek érdekeltségét, mondjuk, adott felvásárlási árral, de nagyobb osztalékkal növelnénk. Ezt akadályozza viszont a mai adózási rendszer. Ha pénzért kellene a partnereinknek megvenniük a részvényüket, az ebben a megyében 700 millió forintot jelentene. Ez pedig abszurdum, erre a célra „nincs ennyi pénz a gazdaságokban”. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a mezőgazda- sági szövetkezetek bizonytalanok a vagyonmegosztásban. Amíg ez meg nem oldódik, addig a vállalati részvények sorsa felől sem dönthetnek felelősséggel. Gál Eszter Nyolcmilliárd forint jut a foglalkoztatási alapra A munkaerő-szolgálati szervezetek még nincsenek kellően felkészülve a múlt évi 20-30 ezrest esetleg többszörösen meghaladó munkanélküliségre. A megyéi, városi szolgálati irodák, területi kirendeltségek ösz- szesen 240 dolgozóval rendelkeznek az egész országban. Egy jelentősebb munkanélküliség esetén ez az intézményrendszer nem lenne képes kellő hatékonysággal működni — mondotta Munkácsy Ferenc, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal foglalkoztatáspolitikai és területi főosztályának vezetője, az MTI érdeklődésére.- Még a munkanélkülisegély megfelelően ellenőrzött elosztására sem maradna idejük, erejük, nemhogy a szervezésre, új munkahelyek felkutatására. Csak a passzív munkaerő-szolgálati módszerek kerülnének előtérbe; lényegében egyedül a segélyezésre maradna idő s energia, viszont munkahelyteremtésre, átképzésre, s a többi, valóban megoldást jelentő támogatási forma alkalmazására — nem. A foglalkoztatási alap tervezésénél körülbelül 50 ezer munkanélkülivel számoltunk. Az idén 8 milliárd forintos foglalkoztatási alapból munkaügyi célokra mintegy 5 milliárd forint használható fel, kétszerese a tavalyinak.- 1989-ben az 1,1 milliárd forint támogatásból 7500 új munkahely létesült. A legnagyobb tétel: 1990-ben is a munkahelyteremtő beruházások támogatása. Ha nem kényszerülünk a továbbiakban az anyagiak’Sorón kívüli átéSoportosítá- sára, úgy erre ä területre körülbelül 1,6 milliárd forint jut, a legnagyobb gondokkal küszködő megyékre összpontosítva. A foglalkoztatási alapból az idén már elkülönítünk 1 milliárd forintot a kritikus foglalkoztatási körzetekben adható kiegészítő juttatásokra. Pécs és vonzáskörzete már megkapta ezt a státust, jelenleg vizsgálják, hogy Bátonyterenye, Egercsehi, Recsk, valamint Ózd bekerülhet-e ebbe a kategóriába. Eredetileg 500 millió forintot terveztünk az újrakezdési, pályakezdési kölcsönök kamatterhének átvállalására, de az utóbbi időben rendkívül megnövekedett az érdeklődés e támogatás iránt. Elismerjük, hogy a vállalkozásokra nagy szüksége van az országnak, viszont ma az is előfordul, hogy egyesek a kedvezményes, kamatmentes, 400 ezer forintos kölcsön felvétele miatt „elinté-' zik” elbocsátásukat, pedig a foglalkoztatási alapból elsősorban a valóban munka nélkül maradókon kellene segíteni. — A munkanélküli-segélyre, illetve az egy éven túli munka- nélküliségnél folyósított járadékra 550 millió forintot irányoztunk elő. A múlt évben körülbelül 200 millió forintot igényelt ez a segélyezés. — Az átképzés támogatására 300 millió forint jut. Aki például részt vesz az elhelyezkedéshez hozzásegítő szakmai képzésben, az a munkanélkülisegélynél többet, vagy az adott szakmában elérhető munkabér 75—90 százalékát kapja meg a tanfolyam ideje alatt. Több mint 300 millió forintot biztosít a foglalkoztatási alap a munkaügyi szolgálatoknál a képzett, jól felkészült munkatársak felvételére, a felszereltség javítására, és ez javít helyzetükön. — Csaknem 300 millió forint kifizetését terveztük közhasznú foglalkoztatásnál. Ma már egy sor tevékenységre szervezhetnek ilyen munkát az intézmények. Az átképzési központok építésére s a korengedményes nyugdíjaztatás terheinek részbeni átvállalására 150-150 millió forint jut. Az állás nélkül maradó felsőfokú végzettségű pályakezdők gyakornoki foglalkoztatását 40jnillió forint segíti — mondotta Munkácsy Ferenc. NÉPDALOK GYEREKEKNEK Szvorák Kati énekel A különleges tehetséggel, csodás énekhanggal megáldott, Szlovákiából hozzánk áttelepült Szvorák Katalin négy év elteltével jelentkezett új nagylemezzel. Első albuma a Dalvándorlás címet viselte, és a Kárpát-medencében élő népek sorsközösségét fejezte ki >a népdalokon keresztül. Sajnálatosan, az értékes összeállítás csak a szakma s a szűkebb népzenerajongók körében váltott ki visszhangot. Azóta pedig vártuk, vártuk az előadó újabb jelentkezését. Ezúttal megtört a jég, és újból kiváló lemezzel lépett elő Szvorák Kati. Most a gyerekeknek készített népdalokból összeállítást, kötött az ismert és kevésbé ismert dalokból csokrot. Milyen jó, hogy az Iglice szívem című lemezre került népdalok legtöbbjét valamennyi gyerek ismeri, hiszen túlnyomó többségük kötelező iskolai tananyag. Meglehet, fontos segédeszköz válhat e fekete korongból, de az is örvendetes lenne, ha a legtöbb’kisgyerek gyűjteményében helyet kapna Szvorák Kati „ajándéka”; A lemez szerkesztője, producere maga az énekes, aki pontosan, precízen illesztette egymás után a „blokkokat.” Az A oldal állatos énekekkel kezdődik, majd somogyi, dunántúli és Heves megyei játékdalokkal folytatódik. Nem csak a felnőttek körében kedveltek a lakodalmasok, vannak a gyerekek nyelvén írott dalok is, különféle etnikai tájakról. Jópofák a névcsúfolók és ritmuso- sak, pergőek a táncdallamok, figyelemre méltóak a moldvai párosítók. A lemez B oldalán á jeles napokhoz kapcsolódó gyermekdalok kaptak helyet. Újévköszöntők, farsangolók, tavaszi szokásokat őrző népdalok Vés csodálatos, sokak által kedvelt és ismert karácsocsúztatók. Érdemes volt türelmesen várni Szvorák Katalin lemezére, melynek elkészítésében a Téka együttes is segített. Természetesen a kristálytiszta hangú gyerekek sem maradtak ki az előadók sorából, például Eredics Júlia, Lipták András, Porteleki Sára és a többiek. Különféle népi hangszerek színezik a hagzást, erről Birinyi József, Dévai János, Kovács László, Kardos Péter, Kozák József és Juhász Zoltán gondoskodott. Végezetül csak annyit: várjuk a folytatást, hiszen megannyi tiszta kincs, népzenei érték vár még bemutatásra — a gyerekeknek is. (Hungaroton — SLPX 18166) — Somos László fotója Szvorák Katiról és Ádám fiáról készült. A lemezborítón is kettesben láthatók. (borzák) & ■je» ff