Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-10 / 8. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. január 10. MIT CSINÁLNAK A MÁLTAI LOVAGREND MAI KÖVETŐI? A szeretet lovagjai 9 Ezt a Volkswagen mentőautót a máltaiak ajándékozták az Országos Mentőszolgálatnak. , i A nyári NDK-beli menekültáradat megsegítése kapcsán gyakran szerepelt a híradásokban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat neve, s ezen túl is hallhattunk arról: e szervezet égisze alatt érkez- tek-érkeznek különféle adományok hazánkba. Ennek ellenére nem sokat tudunk a híres Máltai Lovagrend mai követőiről, és a magyarországi szervezet működéséről. Lapozzuk fel hát röviden a történelemkönyveket ... Ispotályok és keresztes hadjáratok A legrégibb és legjelentősebb ispotályos (kórházas) betegápoló lovagrend születését a XI. század elejére teszik a történetírók, amikor is a rend szerzetes tagjai egy jeruzsálemi vendégházat tartottak fenn. A szerzetesek a Szentföldről érkező zarándokok ellátásával és gondozásával foglalatoskodtak. A rend hamarosan megerősödött, földterületeket kapott, tágas ispotályt építtetett, s tevékenységét a Földközi-tenger néhány városára is kiterjesztette. A XII. század közepétől a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett ispotályos testvérek szervezetét lovagi renddé alakította át elöljárójuk, aminek következtében a hadi szolgálat fokozatosan a háttérbe szorította a betegápolást. A félhold elleni küzdelemben a lovagok idővel a keresztény hit elszánt védői lettek. Sikerek és kudarcok váltogatták egymást a johanni- ták életében a keresztes hadjáratok időszakában. 1291- ben például Ciprus szigetére kellett menekülniük, azonban veszteségeik pótlása után elfoglalták Rhodosz szigetét, ahol a rend gyors virágzásnak indult, és a Földközitenger egyik meghatározó erejévé vált. Áz ismétlődő török támadások-következtében a szigetet 1523-ban elvesztik, ám hét évvel később V. Károly német-római császártól kapnak ajándékba egy másikat: Máltát. A török hatalom hanyatlása után jelentősen csökkent - a máltai lovagok tekintélye is, amit még tetéztek a belső torzsalkodások, valamint a pápák és világi fejedelmek beavatkozásai is. Mindez végül is székhelyük, Málta elvesztéséhez vezetett, az egyes államok kisajátították a lovagok birtokait, a rend a XIX. századtól csak árnyéka volt önmagának. A lovagrend központja 1834 óta Róma lett. Napjainkra a Máltai Lovagrend visszatért a rendalapító eredeti elképzeléséhez: fő feladatuknak a betegápolást és -gondozást, a hit szolgálatát tekintik. A régi lovagoktól — mind a protestáns johannitáktól, mind a katolikus máltaiaktól—megkívánták a nemesi származást. Ez a feltétel a lovagi tagsághoz ma is szükséges, ám az úgynevezett Máltai Szeretetszolgálathoz mindenki csatlakozhat, aki szívesen és önként vállalkozik mások ingyenes istápolására. Legismertebb a nyugatnémet szeretetszolgálat, amely kórházakat tart fenn és méntőszer- vezetet működtet. A magyar vonal E történeti visszatekintő után Kozma Imre plébánostól, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetőjétől először azt kérdeztük, hogyan is jött létre ez a nemes célokat szolgáló szervezet? — Közösségünk, a Zugligeti Plébánia és Egyház- községmár évekkel ezelőtt megkezdte a szegényekkel, az elesettekkel való törődést, s ehhez a munkához három. éve segítséget jelentenek a különböző orvosi, élelmiszer- és ruhaadományok az NSZK-ból, Ausztriából, Franciaországból, Luxemburgból. Az NSZK-beli gyűjtők, szervezők kezdeményezésére — akik a szó szoros értelmében összekoldulják az adományokat — 1988-ban megalakult a Nyugatnémet—Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Válaszképpen 1989'tavaszán született meg hivatalosan is a magyarországi szervezet. Feladata, hogy fogadja a küldeményeket és megszervezze, hogy a leginkább rászorulók—betegek, szegények, nagycsaládosok kapják azokat. Az egyházközség 5-600 aktivistájához egyre több önkéntes csatlakozik, hogy szabad idejében segítsen a nem kevés tennivaló elvégzésében. — E nem túl hosszú időszakról tudna-e valamiféle számvetést készíteni? t — Összegszerűen nagyon nehéz megállapítani az eddigi adományok értékét, de az a legszerényebb becslések szerint is meghaladja már az 1 milliárd forintot. Különösen nagy tételt jelentett a 30 vagonnyi új vagy újszerű ruhanemű, amiből jelentős részt kaptak az erdélyi menekültek. Vagy említhetném az orvosi műszereket — az egyszerű vérnyomásmérőtől a méregdrága komputertomográfig—, a csaknem 1200 kórházi ágyat, a több száz új és minden igényt kielégítő éjjeliszekrényt, a gyógyszereket, az élelmiszert. Hatezer segélykérés —Hogyan osztják el ezt a tetemes mennyiségű holmit ? — Valóban nem kevés fejtörést okoz az elosztás, hiszen több mint 6000 segélykérő levelet tartunk nyilván —szinte mindegyik egészségügyi intézmény kér valamit. Korábban egy-egy kórház nagyobb mennyiséget kaphatott, most azonban a hatalmas igény miatt kevesebbet tudunk juttatni. Persze nem is csak a mi feladatunk a kórházak felszerelése. *> E pillanatban telefoncsörgés szakította meg a beszélgetést a plébános úr zugligeti hivatalában; mintha csak az elhangzottakat erősítené, egy férfi bizonyos orvosi műszereket kért a szeretetszolgálattól. — Ezzel kapcsolatban örömmel említhetem — folytatta Kozma Imre —, hogy a november második felében Düsseldorfban megrendezett Medica elnevezésű hagyományos orvosiműszer-kiállításon bemutatott korszerű eszközöket szeretetszolgálatunk, tehát Magyarország kapja meg. Ebben nem kis szerepet játszott szervezetünk kezdeményező részvétele az NDK-beli menekültekről való gondoskodásban. — Az adományok elosztásán kívül mivel foglalkozik még, és mit tervez a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ? — Folyamatosan szervezünk elsősegélynyújtó tanfolyamokat önkénteseink számára, akik különböző rendezvényeken, így például a legutóbbi Szent István-napi megemlékezéseken szolgálatot adtak, adnak. Önkénteseink kórházakba járnak, és egyedülálló betegeknek fizikai és lelki segítséget nyújtanak. S hogy a tervekről is szóljunk: mindenképpen országos szervezetté szeretnénk alakítani a szeretetszolgálatot, s ennek érdekében a megyékben megkezdtük bemutatkozó előadásainkat. Elmondhatom, hogy máris sok az érdeklődő jelentkező. Tervezzük egy saját erdélyi menekülttábor felállítását is, mivel úgy látjuk, az eddigi eredmények e téren korántsem kielégítőek. Sajnos, egyelőre még nem tudtunk megállapodni a kormányzati szervekkel egy megfelelő épület biztosításáról... S végül egészen a közeli jövőben beindítjuk részvételünket a mentőszolgálatban. Önkénteseink —a már megérkezett 15 gépkocsival—várják, hogy mihamarabb segíthessenek a betegszállításban. Lehet, hogy mire ezek a sorok megjelennek, már fel is tűnnek mentőink az utakon... D. L. NOTESZLAPOK H áborog közeli ismerősöm, mert — úgymond — átverték. Egy zömök, barna férfi csöngetett be hozzájuk, hogy van-e élezni való kés, olló a háznál, percek alatt, itt a helyszínen elvégzi a munkát. összeszedték a leggyakrabban használtakat: egy kenyérvágó kést, három evőkést, két kis ollót, két nagyobbat is, összesen nyolc darab éleznivaló akadt. A késes a folyosó vaskorlátjára szerelte fel a köszörűkövet, s mindjárt hozzá is fogott a munkához, amiben egy kisfiú — talán a fia — volt a segítőtársa. Nem telt bele öt perc, végzett is, papírt, tollat kért, centivel lemérte az élezett felületek hosszát, a kisfiú jegyzett, összeadott, szorzott, s kijött a végösszeg, nyolcszázegynehány forint. Ismerősöm, elbeszélése szerint, nem akart hinni a fülének. Rövidesen megtudta, hogy itt nem akármilyen munkáról van szó, hanem centiméterenként ennyibe és eny- nyibe kerülő szakmunkáról, amiért — állítása szerint — adót is fizet az illető. Higgye el, nem sok az a pénz érte! — bizonygatta. S a delikvens hiába lamentált, hogy Mesterien ennyiért már komplett manikűr- készletet vett a feleségének karácsonyra,- különben is ötperces munkáért tiszta rablás ennyit kérni, a nyugdíjának jó részét nem fordíthatja ilyesmire, ha tudta volna, inkább maga élezi meg a konyhakést, mint eddig is ... nem volt mese, fizetnie kellett, ha nem akart lépcsőházi hangoskodást, botrányt. — No, mondd már, micsoda átverés! Pont az év elején — siránkozott, s én vigasztaltam, hogy jön ipég több is, meg aztán nincs itt szó semmiféle átverésről. A rendelés előtt kellett volna tisztázni a feltételeket, vagyis hogy mennyi lesz a fizetség, s a végén számlát kérni, hogy valahol ellenőrizhesse a dolgot. — Nagy szamár vagyok! A régi utcai köszörűsök jutottak eszembe, akik pár forintért elvégezték ezt a munkát. Ezzel a fickóval többet szóba nem állok! — mondta dühösen. — Azt hiszem, hogy éppen erre épül ez a vállalkozás — kockáztattam meg a kijelentést. — Ha naponta csak egy-két ilyen balek, pardon, megrendelő akad, akkor már meg is van a napszám. Nyugodj meg, a köszörűs nem fog még egyszer csöngetni az ajtódon. Különben is, azt hiszem, ideje hozzászoknunk, hogy jobban vigyázzunk a pénzünkre. — Csak azt tudnám, hogy miért kellett ehhez a munkához a kisgyermek segítsége? — töprengett a kárvallott. —■ Azért, hogy nagyobb legyen a bizalom. Megvan ennek a lélektana és koreográfiája. Meg hát a gyerek tudott számolni. Tényleg, miiven lesz ez a fiúcska mire megnő? Ő már biztosan nem olyan kicsiben csinálja az üzletet. Nagyvállalkozó lesz belőle. Az ügyessége máris bámulatos, és még fejlődni fog, biztosan túltesz a mesterén rövidesen. Vagyis fogjuk fel valamiféle előképzésnek, így sokkal vigasztalóbb az eset. Te pedig, barátom, csak az átképzés, kiképzés díjához járultál hozzá! S ez mindenképpen dicséretes, sőt, a kor szelleméhez illő cselekedet. F. T. P. BOLHAPIACROL, RONGYOSZSAKBOL Kor- és korszakhű babák A babák mindegyike egyéniség. Arcuk, frizurájuk, ruhájuk, cipőjük, kiegészítő toalettjük is teljesen egyéni. Kor- és korszakhű. A babák a kora középkortól a századfordulóig megannyi divat, stílus — barokk, rokokó, empire, klasszicista; -szecesszió jegyében pompáznak. Stílszerű a sminkjük, az öltözékük tetőtől talpig. A babák most február végéig Wiedra Berzsenyi Mónika babái címmel egy kiállításon láthatók, az Óbudai Helytörténeti Múzeumban (III. kér. Fő tér 1.). Wiedra Berzsenyi Mónika Münchenben élő magyar származású asszony, aki tagja a Nemzetközi Babakészítők Szövetségének, mindössze 8 éve formázta első művét. — Minden azzal kezdődött — emlékezik Wiedra Mónika —, hogy felnőtt lányom kapott egy szép porcelán babafejet. Olyan szépet, hogy muszáj volt testet, kezeket, lábakat csinálnom hozzá. Aztán felöltöztettem. Az első sikereken felbuzdulva újabb babával próbálkozott. De mivel nem tetszettek neki az uniformizált, bávatag mosolyú babafejek, magú formázta a fejüket is. Különböző anyagokkal, technikákkal, égetéssel, szárítással próbálkozott. S mivel most világszerte újra divat a szecesszió, századfordulós öltözéket kaptak az első figurák. Bolhapiacokról, rongyoszsákokból, családi, baráti régi ruhatárakból származnak az anyagok, a csipkék, a szalagok, a díszek. Egy- egy baba elkészítése két-három na0 Babák a kiállításról. pi munkába, 28-30 órába is beletelik. De sokkal 'tovább tart, amíg összegyűlik a korhű öltözékhez a megfelelő matéria. Merthogy Wiedra Berzsenyi Mónika nem akármilyen babákat kelt életre. Különböző korok, stílusok ihletik munkáit. Ezt sejteti a kiállítás alcíme: Ezer év divatja babákon. A századfordulós babák sikerei — és Wiedra úr, Berzsenyi Mónika félje — adták az ötletet a divattörténelem ilyetén feldolgozására. A vállalkozás rengeteg művészeti stúdiummal, divat- és művelődés- történeti tanulmánnyal járt. — Most már csak akkor csinálok meg egy-egy babát, ha teljes alapossággal ismerem a kort, amelyet reprezentálni akarok velük — mondja Wiedra Mónika. — És akkor megtervezem az arcot a szemöldökfazontól a kifejezésmódig, a haját, a fejdíszét, a viseletét az alsószoknyától a kesztyűig. Aztán összegyűjtöm a szükséges anyagokat, majd következik a modellezés, a szabás, varrás, díszítés. Gyurmából, rongyból festékkel, ragasztással, tűvel, cérnával formálódnak a babák. Párosával, egy lány, egy fiú, merthogy koronként változott a női és a férfidivat is. Óbudán most 33 baba áll a vitrinekben. Az első a középkort idézi, az utolsó — egy székely pár gyermekével — napjainkat. Wiedra Mónikának nincs sok babája, ösz- szesen hetvenet kreált. A hetven- egyediket most adta át bátyja unokájának. Kádár Márta ÜJ LAPOK Á SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL ÉS A VÁLLALKOZÓKRÓL .AM IBM PS/2 Az év * Mi számítógépei A CHIP számítógép-mágazin tulajdonképpen nem új, első száma tavaly júniusban jelent meg a Reform Rt kiadásában. A folytatás azonban váratott magára, a kiadó az ígért hat számból csak az elsőt készítette el. A kiadvány idén új életre kelt. A nemzetközi hírű müncheni Chip Microcomputer Magazin itthon szerkesztett változata 1990 januárjától a Láng Kiadó gondozásában jelenik meg, s már nem 64, hanem száz oldalon. Igaz, neiú éppen olcsó (körülbelül annyiba kerül, mint a „magyar” Playboy). A szerkesztők ígérete szerint ezentúl minden hónapban böngészhetik a számítógépek amatőr és profi szerelmesei a színes — egyébként Bécsben. nyomott — újságot, ‘ A januári számban 1989 legjobb komputereit mutatják be, hatoldalas részletes irás foglalkozik a számítógépvírusokkal. Elemzik a kétféle PC építési mód, az EISA és a MCA harcát, de nemcsak elméletben; tesztvizsgálatnak vetették alá á két irányzat legprominensebb képviselőit, az IBM PS/2 Modell 70-et és a Compaq Deskpro 386/25-öt. Olcsóbb PC hálózatokról és CAD programokból is olvashatunk, valamint arról, hogy hogyan őrizhetjük, tárolhatjuk, biztosíthatjuk adatainkat a legcélszerűbben. Bemutatkozik a lapban egy új kutatási-fejlesztési irányzat: az optomágneses háttértároló, és ismertető olvasható a legnépszerűbb, legelterjedtebb segédprogramokról, amelyek közül kettőt: a Norton Utilities és a PC-Tools legújabb verzióit szintén tesztelte a Chip. A PP, azaz Privát Profit című, vállalkozóknak készült lapot a rádióból ismert, „rámenős” és vállalkozókedvű szerkesztő, Forró Tamás jegyzi. A havonta megjelenő magazin a maga eszközeivel szeretné segíteni a vállalkozókat, mindazokat, „akiknek elképzelésük és határozott céljuk van, amit nem akarnak, vagy nem tudnak a négy és fél évtizeden át kitaposott úton elérni”. A PP információkat, ötleteket, tanácsokat ad, sőt, üzleteket is megpróbál összehozni. Néhány érdekesebb téma a vállalkozók lapjának próbaszámából: Interjú Vissi Ferenc államtitkárral; Dollár- kölcsön magánvállalkozóknak; Mátyás király az Unicbanknál; Farmerfalvak; Szemétkosárba való jogszabályok; Üzleti házasságközvetítés; V állalkozásélénkítés: ahogy a kormány, és ahogy a VOSZ látja.
