Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-08 / 6. szám

1990. január 8. • PETŐFI NÉPE • 3 AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE AZ MSZP KÖZLEMÉNYE A Magyar Szocialista Párt Országos Választmá- . nya 1990. január 6-án megtartotta alakuló ülését. Az értekezleten meghívottként részt vették: Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, a kormány szocialista párti tagjai, a SZOT és a Magyarországi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének képviselői. A választmány Nyers Re­zső és Pozsgay Imre előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg az Országos Elnökség kongresszus óta végzett munkájáról, továbbá a párt választási programjának koncepciójáról. A magyar szocialisták nagymértékben hozzájá­rultak ahhoz, hogy a demokratikus jogállam, amely másfél évszázada a magyar progresszió álma volt, békés úton alakult ki. A továbbiakban is küzdeni kíván bármilyen monopolisztikus uralom létrejötte ellen. A haladás és biztonság pártjaként számítunk hazánk polgárainak támogatására. Az Országos Választmány szilárd meggyőződése,' hogy a Szocialista Párt meghatározó szerepe nélkül nem lehet demokratikus jogállam Magyarországon. Pártunk — a Magyar Köztársaság alkotmányának megfelelően — egyaránt fontosnak tartja a demok­ratikus szocializmus és a polgári demokrácia értéke­it. A Szocialista Párt erkölcsi és politikai kötelessé­ge hozzájárulni ahhoz, hogy az új parlament és kor­mány működőképes országot és gazdaságot vegyen át. A szocialisták társadalmi elkötelezettségük alap­ján haladást és biztonságot garantáló programot ajánlanak. Szabad választásokkal kívánják megerő­síteni a politikai egyeztető tárgyalások eredményeit, amelyeket szélsőséges politikai erők veszélyeztet- nek. Sajátos magyar útként sarkalatos törvények­kel, a piacgazdaság és a szociális állam építésével kívánjuk a modern Magyarországot létrehozni. Ez a szerves és demokratikus rendszerváltozás prog­ramjának tekinthető. A Szocialista Párt a választások után széles körű nemzeti jellegű, koalíciós kormányzást tart szüksé­gesnek. Visszautasítja az antiszocialista, antikom- munista kampányt, amely az általunk rég meghala­dott sztálinizmus rémképével kívánja megfélemlítem a választókat. Elítéljük azokat, akik programok, nézetek, politikusok tisztességes versenye helyett a vetélytársak lejáratásával akarnak előnyt szerezni, akik indulatok szításával előre el akarják dönteni a választások kimenetelét. A baloldaliság, a szocialista gondolat jegyében milliók dolgoztak az elmúlt évtizedek során. E milli­ók támogatásában bízva, cselekszünk a biztonság­ban, jólétben élő jövendő Magyarországért. AZ SZDSZ BÁCS-KISKUN, BÉKÉS ÉS CSONGRÁD MEGYEI SZERVEZETEINEK FELHÍVÁSA Mi, a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei szabaddemokraták január 12-én, pénteken 16 óra­kor békés tüntetést tartunk a megyei rendőrkapi­tányságok előtt. Országos csatlakozásra hívunk fel minden szabaddemokratát! Sorainkba várunk mindén egyetértőt! Akciónk célja, hogy a társada­lom megszabaduljon az Állambiztonsági Szolgálat törvénytelen tevékenységétől, és a magyar rendőr­ség megszabaduljon e tevékenység szégyenétől. A magánember biztonsága nélkül az állam sem lehet biztonságban. SZABADDEMOKRATÁK! Az épülő szabad Magyarországnak szüksége van a népéhez hű, szabad’rendőrségre. Olyan bel­ügyi apparátusra, amely az adófizetők pénzén nem a megbukott kommunista rendszert, a pártállamot szolgálja tovább, nem a visszarendeződés már ré­gen esélytelen ábrándjait kergeti, hanem minden­fajta pártpolitikai érdektől elhatárolódva, mind­nyájunk érdekében közrendünk biztosítására for­dítja erejét. Mindannyiunkat megrázott a január 5-én kipattant botrány, amely leleplezte az Állam­biztonsági Szölgálat törvénytelen üzelmeit, a de­mokratikus kibontakozással szemben kifejtett sö­tét aknamunkáját. Ezek a tények azonban nem sározhatják be a magyar rendőrség egészét. A Független Rendőrszakszervezet nyilatkozatával egyetértve tudjuk: a magyar rendőrök becsületes többsége nem vállal közösséget ezzel a felelőtlen ténykedéssel. Közös akcióinkkal segítsük elő, hogy a magyar rendőrség megtisztuljon a visszahú­zó elemektől, és a népelnyomó rendszert kiszolgáló erőszak-apparátusból az ország felemelkedését, népét szolgáló erővé válhasson. A mi rendőrsé­günkké! Magyar rendőrök! Határoljátok el magatokat a múlt ügynökeitől! Tartsatok velünk, tartsatok a magyar néppel! Gondoljatok személyes jövőtökre és megújuló ha­zátok jövőjére! Szükségünk van rátok! Egy az utunk! Kecskemét, 1990. január 6. A Szabad Demokraták Szövetsége Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei szervezete A NEMZETI KISGAZDA- ÉS POLGÁRI PÁRT NYILATKOZATA A Nemzeti Kisgazda- és Polgári Párt a sajtóból értesülvén a belügyi szervek fondorlatos, demokrá­ciát aláásó tevékenységéről, a közelmúlt véres és tragikus romániai eseményeinek tükrében úgy érzi, hogy fel kell emelnie a szavát a biztonsági szolgálat' bármilyen törvényellenes tevékenysége ellen. A magyar Állambiztonsági Szolgálat a román Securitatéval együtt szovjet mintára és szovjet ta­nácsadók segítségével szerveződött. Ok jelenleg is tanácsaikkal segítik az államtól teljesen független életet élő biztonsági szervek munkáját, amelyeknek támogatására, esetleges fegyveres beavatkozásra felkészítve, több karhatalmi és tartalékos rendőri ezred szolgál. Románia történelmi példája megmutatta szá­munkra, hogy a demokratikus ellenőrzés alól kivont biztonsági szervek nem az állam vagy a társadalom érdekeit, hanem kizárólagosan hűbéruraik és saját érdeküket védik, ha kell, fegyveres terror útján. Mindezek alapján követeljük: 1. Az Országgyűlés januári ülésszakán hozzon létre egy állandó bizottságot, amely a biztonsági szervek fölötti törvényes ellenőrzést gyakorolja. 2. A kormány haladéktalanul tegye meg a szüksé­ges intézkedéseket a Belügyminisztérium azonnali átszervezésére: — meg kell szüntetni a rendőrség BM-jellegét, a rendőri állományt vezényeljék át helyhatósági fel­ügyelet alatt álló rend-őrségbe; — szüntessék meg az országos és megyei rendőr­főkapitányságokat ; — központi állambiztonsági szolgálatot szervez­zenek, megszüntetve a megyei politikai osztályokat; —hozzanak létre központi, kis létszámú országos hatáskörű rend-őrséget, súlyosabb bűncselekmé­nyek kivizsgálására az Igazságügy-minisztérium fennhatósága alatt azzal, hogy a biztonsági szolgá­lat fölött ellenőrzési jogot gyakorló parlamenti bi­zottság ezen szervezetet is ellenőrizné: — követeljük a tüntetések feloszlatására kikép­zett tűzoltóság BM-jellegének megszüntetését, helyi közigazgatás alá rendelését. 3. A kormány az ügyészi vizsgálattól függetlenül derítse fel, kinék az utasítására történt a demokrati­kus erők elleni szervezkedést célzó adatgyűjtés. Hozzák nyilvánosságra a felelősök nevét, és szigo­rúan büntessék meg őket! 4. Követeljük, hogy a biztonsági szolgálat szovjet tanácsadói azonnal hagyják el az ország területét, és a magyar megbízottaikat a szolgálat további te­vékenységéből azonnali hatállyal zárják ki. Az Allambiztonsági Szolgálat aknamunkája sú­lyos következményekkel járhat a Magyar Köztársa­ság terhére: az egész átalakulási folyamat így hite­lezőink szemében hamissá válhat, a gazdasági segít­ség elmarad, amely az ország teljes összeomlásához vezethet, ezért mondjon le a belügyminiszter. Felhívunk minden velünk azonosan gondolkodó magyart, hogy tiltakozása jeléül 1990. január 12-én, pénteken 16 órakor jelenlétével tüntessen az Allam­biztonsági Szolgálat épülete, a Honvédelmi Minisz­térium Honvéd utcai szárnya előtt. NEMZETI KISGAZDA- ÉS POLGÁRI PÁRT, SZEGED \ HÁROMSZÁZNÁL TÖBB MENTESÍTÉS A MEGYÉBEN Nincs többé REF-es Miután a módosított alkot­mány sokoldalú garanciákat fogalmaz meg az emberi és ál­lampolgárijogok érvényesítésé­re, így szükségessé vált több ko­rábbi, az új alkotmány szelle­mével ellentétes jogintézmény felülvizsgálata, módosítása vagy megszüntetése. Ezért ren­delte el a belügyminiszter, hogy hatályon kívül helyezi a rendőri felügyelettel kapcsolatos összes jogszabályt. A rendelet 1989. decembfer 22-i keltezésű, s a kedvező változást, a korlátozá­sok megszüntetését már a kará­csonyi ünnepekben kihasznál­hatták az érintettek. Amint a Bács-Kiskun Me­gyei Rendőrfőkapítányság igazgatásrendészeti osztályá­nak vezetője, dr. Varga Péter elmondta, az intézkedésről még a kihirdetés napján értesítettek minden rendőrt. A döntés Bács-Kiskunban 311 egykori REF-est érintett. Érvényüket vesztették a rendőri felügyeletbe tartozó korlátozá­sok, mint például a szórakozó­helyeken, vásárokban, piaco­kon, állomásokon való megje­lenéstől eltiltás, a rendőri alegy­ségnél történő jelentkezési kö­telezettség, a bűnözőkkel való kapcsolattartás korlátozása, a lakhelyelhagyási tilalom. Mivel ezen rendelkezéseket^ jónéhányan amúgy sem tartot­ták be, ellenük eljárást indítot­tak a REF szabályainak meg­sértése miatt. December 22-én azonban szabadultak az őrizet­ből azok, akiket ilyen szabály- sértés miatt elzárással sújtot­tak. Ugyanakkor megszüntet­ték a folyamatban lévő szabály­sértési eljárásokat, és hatályta­lanították a már megszületett, de még végre nem hajtott dön­téseket. így visszavonták az elrendelt elővezetéseket a rendőri szer­vektől, nem kell megkezdeni az elzárást, befizetni a pénzbünte­tést, sőt intézkedtek a munka­helyeken a fizetésletiltások visz- szavonásáról is. Az illetékes rendőrhatóság, kérésre, díjmentesen kicseréli a személyi igazolványt, vagy a ré­giben megszünteti a bejegyzés érvényességét. Egyben kérik, hogy akik a szabálysértési eljá­rás hatálytalanításáról szóló ér­tesítést, vagy a REF megszün­tetéséről a határozatot még nem kapták kézhez, azok je­lentkezzenek a lakóhelyük sze­rinti rendőri szerveknél, s ott a törlést, mentesítést haladékta­lanul elvégzik. (V.T.) AKI RENDEZTE SZÁMLÁJÁT, AZ KAP ELSZÁMOLÁST IS — DE KÉSŐBB Még mindig a 45 százalékról A nagy roham véget ért az OTP befizetőpénztárainál. A kormány döntése értelmében ugyanis a kedvezményes kamatozású kölcsönök egyösszegű vissza­fizetésekor immár csak 25 százalékos engedmény számolható el. A 45 százalék azok számára érvényes még — január 15-éig, akik 1989. december 28-áig szándéknyilatkozatot juttattak el az Országos Takarékpénztár fiókjaihoz. Pontos számok a befizetésekről még nincsenek, nem is lehetnek, mert még mindig vannak, akik most rendezik a tartozásukat. Hiszen több száz levél érkezett a Bács-Kiskun megyei OTP-fiókokhoz, későbbi befizetési szándékot jelezve, és sokan postán adták fel a maguk kiszámította összeget. Mégis, becsült adatként,1 Bács-Kiskun megye mintegy 700 millió forint engedményről tájékoztatta a központot, ami hozzávetőlegesen 850 millió forint tényleges befizetését jelenti. A feldolgozás azonban nehezen tudja követni a befizetéseket. Éppen ezért kéri az OTP mindazokat, akik szándéknyilatkozatot tettek, hogy ők is saját maguk az úgynevezett egyszerűsített módon számolják ki a befizetendő össze­get. Az 1989. szeptember 30-ai egyenlegértesítőn szereplő tartozást — levoná­sok nélkül — szorozzák be 0,55-tel, és ezt fizessék be csekken, OTP-nél vagy postán, ráírva, hogy kedvezményes hitel-visszafizetés. Miután a pontos elszámolás több időt vesz igénybe, így megtörténhet, hogy a hitelszámlájukat rendezők is kapnak értesítést arról: nyilatkozzanak a kamatadó mértékéről. Ezt ők tekintsék tárgytalannak, s ne nyugtalankodja­nak az elszámolás késése mialt. Akkor kell jelentkezni az elszámolási bizony­lattal és a befizetési nyugtával, ha az 1990 szeptemberi egyenlegértesítőn nincs rendezve a kedvezményes hiteltartozás. A bizonylatot addig természetesen mindenkinek tanácsos megőrizni. Az átutalási betétszámlával rendelkezők jelenthetnek kivételt, mert nekik célszerű mielőbb tájékoztatni a számlakezelőt, hogy a továbbiakban ne vonják tőlük a havi részletet. Y. T. 51 • A soltvad- kerti Szőlőskert Szakszövetke­zetben úgyneve­zett postabort is palackoznak. Az üvegeket pá­rosával díszdo­bozba csoma­golva akár pos­tai levelezőla­pon is megren­delhetik az ér­deklődők. Az alkalmi töltésű nedűt elsősor­ban családi ün­nepekre — név­napra, születés­napra, házassá­gi évfordulóra — szánják. Ám a küldeményt a meglepetés előtt két héttel aján­latos megren­delni. A szövet­kezet újszerű kereskedelmi tevékenységé­ben a posta is partner. (Fotó: Straszer András) Postabor Hízottállat-átvétel - áremelés után Immár pontosan ismertek, hogy milyen fogyasztói árakkal kell számol­nunk, ha sertéshúst kérünk az üzletben. A hizlalók körében azonban még nem ismert, hogy tőlük a húsipari vállalatok drágábban veszik-e át a sertéseket. A Duna—Tisza közi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat (Kun­sághús) már meghirdette új, magasabb árait és ezeket alkalmazza. Mint Sörös József igazgatóhelyettestől megtudtuk, szinkronban vannak a fo­gyasztói áremelés százalékával, ugyanakkor árkialakításukat a jobb minő­ségre ösztönzés vezérelte: a negyedosztályúhoz képest tíz forinttal fizetnek többet az elsőosztályú élő sertések kilójáért. A Kunsághús egy évvel ezelőtt meghirdetett ára szerint a minősí­tés nélküli hízók kilójáért 51,50-et adott. Az 1989-es év során emelték az átvételi árat, erre a konkurencia is kényszerítette a vállalatot. A múlt esztendő végéig, 23 száza­lékkal növelve, 63,50 forintos ki­lónkénti árat alakítottak' ki a mi­nősítés nélküli élő sertések átvéte­lénél. 1990. január 8-tól ezt még négy forinttal megtoldva 67,50 a minősítés nélküli átlagár a 95— 130 kilogrammos sertéseknél. Mindez azt jelenti, hogy az egy évvel korábbihoz képest éppen 31 százalékkal — a hús mostani fo­gyasztói áremelésének átlagával — növelték a kistermelők, háztáji állattartók, vállalkozók sertései­nek átvételét. (Egyébként a nagy­üzemi sertésátvételi árak ezzel pontosan megegyeznek.) Mire elég az átlagnak tekinthető kilónkénti 67,50 forint? Ha a hizla­ló gazda 115 kilogrammos sertést ad el a vállalatnak, 7425 forintot kap érte. S mennyit költ a hizlalás­ra? A mostani szabadpiaci árak szerint egy húsz kilogrammos vá­lasztási malac ára 1800 forint. En­nek felhizlalásához 4600 forint ér­tékű tápra van szükség. (Egyéb­ként a táp ára is emelkedett. A standardnak számító gabonai­pari Mäjl-es hízótáp 881-ről 1150 forintra, a kukorica mázsája pedig 533-ról 720 forintra. Az előbbi 30, az utóbbi + 35 százalék.) Vagyis eddig 6400 forint a ki-, adás, ehhez kell számítani még a saját munkabért, energiát (fűtés, szállítás stb.), állatorvos és gyógy­szer árát..., s kitűnik, hogy dara­bonként kimutatható ezer. forintos „nyereség” a felsoroltak után jócs­kán elolvad. Ha viszont költségeit saját (de mindenképpen olcsóbb) takarmánnyal csökkenti, valamint gondos és szakszerű hizlalással el­sőosztályú minőségű „sertést állít elő” a kistermelő, akkor már más a helyzet. Ha ugyanis minősítés utáni el­számolásra adják át sertéseiket, — a húsipar szakembereinek véle­ménye szerint —jobban járnak. Ez tavaly 150 ezer sertés minősítése és a csaknem ugyanennyi nem minő- sítétt átlagárának összehasonlítá­sából egyértelműen kiszámítható volt a Kunsághúsnál. A minősítés­re szánt sertések átvételekor a fel­vásárlók hatezer forint előleget fi­zetnek, amit a vágás után tíz na­pon belül egészítenek ki. Az első­osztályú sertésekért 75, a másodért 72, a harmadosztályúért 69 forin­tot fizetnek élősúlykilogrammon­ként, míg a negyedosztályba kerü­lő 65 forintot ér. Többször hallottuk és szóvá tet­tük lapunkban is, hogy a kisterme­lők nem elégedettek és nem is bíz­nak a minősítés tisztaságában, ob­jektivitásában. „A húsiparnak is maga felé hajlik a keze” mondogat-, ták és inkább minősítés nélkülire adták át a jószágot. A Kunsághús­nál most azt állítják,-hogy náluk megszűnt a szubjektív, vagy éppen vonalzóval „minősítő” átvétel. A hasított sertéseket zárt rendszer­ben (emberi beavatkozás nélkül) műszerek mérik, a szalonna vastag­ságától a hús és csont mennyiségéig valamennyi értéket. A műszer szá­mítógéppel összekötött, amely rög­zíti és tárolja az adatokat. így hát Kiskunfélegyházán valóban objek­tív az objektív minősítés. Ez na­gyobb bizalmat adhat és garanciát is a sertéshizlalóknak, s nyilván a magasabb ár az, amely ösztönző le­het. Feketén-fehéren kiszámítható: a jobb minőség dupla nyereséget hoz a gazdáknak. Még csak annyit: a vágómarha felvásárlási ára átlagosan 26 száza­lékkal emelkedett. A legjobb minő­ségi bikáért 74,50 helyett 87 forin­tot fizetnek élősúlykilogrammon­ként. Cs. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom