Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-08 / 6. szám

V U i) wmmm POLITIKAI NAPILAP XLV. évf. 6. szám Ára: 4,30 Ft 1990. január 8., hétfő IDŐJÁRÁS Várható időjárás az ország terüle­tére ma estig: Az ország nagy részén borult, pá­rás, sokfelé tartósan ködös idő vár­ható zúzmarával, hószállingózással. Napközben csak kevés helyen süt ki a nap; A változó irányú szél gyenge marad. Folytatódik az igen hideg idő. A legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet általában —8, —13 fok között, a derült helyeken —15 fok közelében, a legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn —2, —7 fok kö­zött alakul. (MTI) NOVEMBER 19. ÓTA TILOS LETT VOLNA A LEHALLGATÁS, A MEGFIGYELÉS Mától áremelések Zárolták a titkosrendőrség dokumentumait "A Minisztertanács közleménye A Minisztertanács az Ország­gyűlés által jóváhagyott 1990. évi gazdaságpolitikai program és álla­mi költségvetés alapján a következő fogyasztóiár- és szociálpolitikai in­tézkedésekről döntött. I. Tovább gyűrűzik a Belügy­minisztérium 1II/I1I. — belső elhárítási — osztályának tevé­kenységével kapcsolatban ki­robbant botrány: politikai meg­figyelők szerint nem kétséges, hogy a választási kampány — melynek nyilvánvalóan része a lehallgatás-bomba — új irány­ba fordulhat. A hét vége a nyilatkozatok jegyében telt el. Előbb — még szombaton — a 168 óra című rádióműsorban (fölöttébb gya­nús „adókimaradások” köze­pette) Pallági Ferenc miniszter- helyettes próbált magyarázatot adni a történtekre. Az MSZP országos választmányának első ülését követően Nyers Rezső mihamarabbi kivizsgálást sür­getett, Pozsgay Imre pedig visz- szautasította azt a föltételezést, hogy a titkosrendőrség áltál megszerzett információk szük­ségesek lettek volna pártja szá­mára. Horváth István miniszter a pártválasztmány előtt adott magyarázatot a történtekre — a Mai Nap tudósítója szerint azonban „szavait nem fogadta nagy tetszés, amit Németh Miklós kormányfő közbe-, majd hozzászólása is jelzett”. A miniszterelnök — aki azon­nal elhatárolta magát a politi­kai rendőrség törvénysértései­től — már november 19-én le­velet küldött, belső utasításo­kat hozott a BM számára, és —amint az a Mai Napból kide­rült — már akkortól be kellett volna fejezni bármilyen „megfi­gyelést”. Szorosan ide tartozik, hogy a telefonlehallgatást, a levelek felbontását ma Magyarorszá­gon olyan belső utasítások sza­bályozzák, amelyeket a legszi­gorúbb titoktartás övez, ily mó­don tehát egy közönséges ál­lampolgár aligha kaphat vilá­gos képet. A belügyminiszter B* szemmel láthatóan idegeden — a szombati Híradóban pró­bált magyarázatot adni a tör­téntekre, a katonai ügyész pe­dig azt közölte, hogy zárolta és biztonságba helyezte az ominó­zus iratokat (ezzel egyszer­smind közvetett bizonyítékkal szolgálva arról, hogy ilyen ira­tok valóban léteznek). A köz­vélemény sokkal többet aligha tud meg most — legföljebb a vizsgálat lezárása után. Ez sem biztos persze, hiszen az effajta ügyeket a világon mindenütt a „top secret”, azaz „szigorúan titkos” minősítéssel kezelik, így tulajdonképpen már az is sok, ami eddig nyilvánosságra ke­rült. A Belügyminisztériumtól ka­pott vasárnap délutáni tájékoz­tatás szerint Horváth István belügyminiszter elrendelte a Belső Biztonsági Szolgálat ez ügyben érintett osztálya irata-, nyagának azonnali zárolását. Az intézkedés célja az, hogy az iratok csorbítatlanul álljanak az ügyészségi vizsgálat rendel­kezésére. A miniszter egyidejű­leg Horváth József vezérőrna­gyot, a Belső Biztonsági Szol­gálatcsoportfőnökét igazoló je­lentés tételére kötelezte, az ügy tényeinek megállapítására, az ügyészség által feltett kérdések hiteles megválaszolására pedig külön bizottságot nevezett ki. A bizottság irányításával Dic- zig István rendőr vezérőrna­gyot, a BM vizsgálati osztályá­nak vezetőjét bízta meg. A tájékoztatás szerint a mi­niszter kezdeményezéssel for­dul az Országgyűlés megbízott elnökéhez, hogy a következő ülésszakon, amennyiben ezt a parlament szükségesnek tartja, beszámolhasson az ügy kivizs­gálásának állásáról. Ismételten kezdeményezi azt is, hogy á Mi­nisztertanács mielőbb teijessze az Országgyűlés elé a nemzet- biztonságról szóló törvény ja­vaslatát, amelynek tervezete a Belügyminisztériumban elké­szült. (MTI) 1990 első hónapjaiban a lakosság által vásárolt számos fontos termé­ket és szolgáltatást érintő áremelés­re kerül sor. Az áremelések a ráfor­dítások növekedésével, a termelői- és fogyasztóiár-támogatások csök­kentésével, az adózási feltételek változásaival vannak összefüggés­ben. Az élelmiszerárak a mezőgazda- sági támogatások jelentős csökken­tése, valamint az egyéb szabá­E3 lyozó- és költségváltozások követ­keztében január 8-án, illetve egyes termékeknél azt követően számot­tevő mértékben emelkednek. Ez időponttól az élelmiszerek körében csak a 2,8 százalékos zsírtartalmú pasztőrözött tej, a fehér kenyér, a kifli és a zsemle marad hatósági árformában, ezért ezek kivételével a tájékoztatás a termelők által ajánlott árakra épül, és így egyes kereskedelmi egységeknél eltérő árakkal is találkozhat a vásárló. A húsipari termékek árai átlago­san mintegy 32 százalékkal emel­kednek. Ezen belül az átlagot meg­haladó mértékben drágulnak a ser­tés tőkehúsok. így például 1 kg ser­téscomb és rövidkaraj ára 170 fo­rintról 250 forintra emelkedik. A baromfiipari termékek átlagosan 26-28 százalékkal drágulnak. A húst tartalmazó konzervek árai is emelkednek. A tej és tejtermékek árai mintegy 42-43 százalékkal emelkednek. így például a maximált árformába tar­tozó 2,8 százalékos zsírtartalmú pasztőrözött tej literenkénti ára 12,90 forintról 18,20 forintra emel­kedik. A 20 százalékos zsírtartal­mú, 0,2 literes poharas tejföl ára 13 forintról 18,40 forintra, a 0,10 kg- os, 80 százalékos zsírtartalmú vaj ára 11,60 forintról 18,90 forintra, az eidami sajt kilogrammonkénti ára 152 forintról 205 forintra változik. A malomipari termékek közül a liszt ára 22 százalékkal, a rizsé 16 százalékkal emelkedik. A sütőipari termékek árai várhatóan mintegy 26 százalékkal növekednek. A ma­ximált árformába tartozó fehér ke­nyér kilogrammonkénti ára 12 fo­rintról 14,80 forintra, a vizes zsemle és tejes kifli ára darabonként 1,30 forintról 1,70 forintra változik. A zsír-, zsírszalonna- és étkezési- szalonna-árak átlagosan 32 száza­lékkal emelkednek. így például 1 kg (Folytatás a 2. oldalon) Kecskémé- Hj ten, a piaci ABC-ben zá­rás előtt fél órával készül­tek ezek a.fel­vételek. Üres pultok, üres polcok, üres kosarak... De tessék csak megnézni a tejeszacskók alatti tócsát! Tizennyolc- húszért is tej­ben áztatott tejet fogunk mától vásárol­ni? (Walter Péter felvéte­le) 500 millió dolláros japán hitel Magyar­országnak Japán 500 millió dollár sza­bad felhasználású hitelt nyújt Magyarországnak az Export- Import Bankon keresztül. Ugyanilyen összegű hitelt biz­tosít Lengyelországnak is. A tokiói kormány erről szóló döntését az összes vezető japán napilap közölte szombaton. A hitelnyújtást hivatalosan Kaifu Tosiki miniszterelnök je­lenti majd be jövő hétfőn kez­dődő európai útja során. A Jo- miuri Simbun szerint ez az ösz- szeg csupán része a két országot érintő japán segélyprogram­nak. A húrom éven keresztül folyamatosan lehívható hitel célja a lap szerint az, hogy tá­mogassák a magyar reformo­kat, amelyek a legelőrehaladot- tabbak a piacgazdaságra való átállást megcélzó kelet-európai reformországok között. A kormánynak ez a lépése feltehetően ösztönző hatással lesz a japán magánvállalatok beruházásaira és magyarorszá­gi exportjuk fokozására. Az Aszahi Simbun arról is beszámol, hogy a kormány el­lenőrzése alatt álló Exim Ban­kon keresztül nyújtandó hitel­kereten kívül a japán kormány 400 millió dollár értékhatárig kereskedelmi garanciát is nyújt. Ez szintén azt a célt szolgálja, hogy ösztönözze a japán ma­gánvállalatok tőkebefektetése­it. Azok kockázatát csökkentve á szavatosságokkal. A Nihon Keizai Simbun fel­hívja a figyelmet arra is, hogy a rendkívül előnyös feltételekkel rendelkezésre álló japán hitelek folyósításának előfeltétele a Nemzetközi Valutaalappal va­ló megállapodás a gazdaságáta­lakítási reformokról. A lap sze­rint a hitelek jótékony hatással lesznek a Suzuki kisautógyártó vegyes vállalkozás megvalósítá­sára Magyarországon. A terve­zett Suzuki-program a legna­gyobb japán magánvállalkozás, amire Kelet-Európábán valaha is sor került. ULAN-UDEBAN Tanulmányozzák a barguzini leletet A Magyar Tudományos Akadé­mia szakemberei a múlt héten a Megamorv-Petőfi bizottság által készített dokumentumok alapján Ulan-Udében tanulmányozták a barguzini temető 7. számú sírjában talált csontokat. A vizsgálatok után szombaton Ulan-Udéban megállapodást írt (Folytatás a 2. oldalon) Horn Gyula Izraelben tárgyal Horn Gyula külügyminiszter I vasárnap délelőtt háromnapos hi- I vatalos látogatásra Izraelbe érke- I zett. A tel-avivi Ben Gurion repülő- I téren vendéglátója, Mose Arensz izraeli külügyminiszter hangsú­lyozta, hogy Horn Gyula szemé­lyében 1967 óta először látogat Izraelbe külügyminiszter kelet­európai országból. Újságírók kérdéseire válaszol­va Horn Gyula elmondta, hogy Magyarország, lévén kis ország, csak csekély mértékben járulhat hozzá a közel-keleti rendezéshez: Ez ügyben egyébként Magyaror­szág egyetért a közös piaci kül­ügyminiszterek 1980-as velencei nyilatkozatával — mondta Horn Gyula. (A velencei nyilatkozat lé- IFolytatás a 2. oldalon) S Szombaton sikeresen telje- I sítette magyarországi misszióját a kanadai légierő C—130 Herkules típusú óriás repülőgépe, amely a „Nyitott égbolt” kezdeményezés kereté- ™ ben próbarepülésre érkezett hazánkba. A közös kanadai—magyar személyzettel végre­hajtott háromórás tesztrepülés Magyarország ke­leti és nyugati területei felett igazolta, hogy techni­kailag semmi sem gátolja a szabad katonai ellenőr­zésnek teret engedő „Nyitott égbolt” koncepció átültetését a gyakorlatba. Erről a végkövetkezte­tésről tájékoztatták a sikeres próbaút után a ma­gyar és a nemzetközi sajtó képviselőit a kísérlet magyar és kanadai résztvevői a Ferihegyi légikikö­tőben röngtönzött sajtóértekezleten. Mind magyar, mind kanadai részről megelége­déssel nyugtázták a kísérletben részt vevő partne­rek együttműködési készségét. Ez a gördülékeny kooperáció annál is inkább elismerést érdemel, mert alig fél év telt el azóta, hogy Bush elnök egy beszédében felelevenítette az elsőként 1955-ben megfogalmazott „Nyitott égbolt” kezdeményezést, s kanadai—magyar közös kivitelezésben máris- megtették az első gyakorlati lépést a koncepció megvalósításának irányába. A most végrehajtott teszt lényegét összefoglalva a magyar és a kanadai szakemberek elmondták az újságíróknak, hogy ezúttal a kanadai légierő gépe nem hajtott végre ellenőrzési feladatot, így ehhez szükséges műszereket, eszközöket sem helyeztek el fedélzetén. (Erről egyébként a gépet átvizsgálva a magyar vendéglátók maguk is meggyőződhettek.) Egyelőre csak azt kívánták felmérni, hogy röviddel a bejelentkezés után technikailag miként lehet tel­jesíteni egy esetleges „rajtaütésszerű” ellenőrzési igényt. John Barrett, a kanadai delegáció vezetője szerint a kísérlet kielégítő választ adott erre a kér­désre. A kanadai fél bejelentkezése után három nappal már meg is érkezett a magyar repülési fenge- ' dély, mégpedig a leendő „Nyitott égbolt” egyez­mény szelleméhez híven bármiféle útvonal-módo­sítás nélkül. A kanadai küldöttségre — mondotta Nyitott égbolt John Barrett —jó benyomást tett, hogy a magyar partner mindenben teljesítette a benyújtott igénye­ket. A próbarepülés útvonala egyébként — a dolog természetéből fakadóan — több jelentős magyar, sőt szovjet katonai objektumot érintett. Ezzel kap­csolatban az újságírók azt tudakolták, a magyar katonai vezetés egyeztette-e a repülési tervet az illetékes szovjet katonai parancsnoksággal. Schmidt István vezérőrnagy, a Magyar Néphad­sereg repülőfőnöke elmondta: az útvonal engedé­lyezéséről a magyar honvédelmi vezetés önállóan döntött: a repülés azonban a szovjet alakulatok objektumait is érintette, ezért a korrektség megkí­vánta, hogy előzetesen tájékoztassák a szovjet fe­let. A tervről egyébként előzetesen Csehszlovákiát is tájékoztatták. John Barrett ezzel kapcsolatban köszönetét mondott a csehszlovákiai katonai veze­tésnek a légi tranzitút biztosításáért. A próbarepülés tapasztalatait a magyar fél ré­széről Tóth Tibor, a Külügyminisztérium főosz­tályvezető-helyettese foglalta össze. Hangsúlyozta: Magyarország aktívan támogatja a „Nyitott ég­bolt” koncepció megvalósítjását, amelyet a nyílt­ság, a bizalom elmélyítésének fontos eszközeként értékel/A koncepció gyakorlati megvalósításakor felmerülhetnek ugyan eltérő megközelítések, de az ellenőrzési rendszer alapgondolata feltétlen támo­gatást érdemel. Magyar részről egyébként a kelet —nyugati együttműködés egyfajta szimbólumát látják a „Nyitott égbolt” kezdeményezésben. Remélhetőleg a most sikerrel végződött próba- j repülés hozzájárul a február 12—28. között Otta­wában rendezendő „Nyitott égbolt” konferencia eredményes lebonyolításához. A tanácskozás sike­re esetén Budapest szeretne otthont adni a tárgya­lások második szakaszának ez év áprilisában. ■■MBs •

Next

/
Oldalképek
Tartalom