Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-05 / 4. szám

ílélősöket pedig meg kell nevezni Sajtótájékoztató az MSZP elnökségi üléséről A Magyar Szocialista Párt nem vállal semmiféle közösséget az el­múlt korszak olyan közismert ve­zetőivel, mint Biszku Béla, Gáspár Sándor, Korom Mihály, Németh Károly, Pullai Árpád. Ugyanak­kor az MSZP elhatárolja magát a Lázár-kormány hibás gazdaságpo­litikájától is. Mindez az MSZP szerdai elnök­ségi ülésén született állásfoglalás­ban olvasható, amely dokumen­tum részleteit Polgár Viktor, az MSZP szóvivője csütörtökön saj­tótájékoztatón ismertette meg az újságírókkal. Mint elhangzott: az MSZP vezetői szerint a tisztázás igényével, kíméletlenül szembe kell nézni a párt múltjával, mégpedig megnevezve mindazokat, akik po­litikailag felelősek a jelenlegi válsá­gért. Az MSZP elnöksége úgy véli, hogy a dokumentumban név sze­rint emlitett egykori politikai veze­tőket terheli — eltérő mértékben — a felelősség a politikai és a gaz­dasági reformfolyamat akadályo­zásáért. Éppen ezért a párt vezetői azon az állásponton vannak, hogy külön vizsgálatnak kell feltárnia és tisztáznia a személyi felelősség kö­rét. Éppen ezért az elnökség indít­ványozza, hogy az MSZP parla­menti képviselőcsoportja kezde­ményezze egy ad hoc bizottság fel­állítását. Álláspontjuk szerint e bi­zottság előtt az elmúlt évtized vala­mennyi állami vezetőjének, vala­mint az országos és a megyei párt­vezetőknek, illetve a megyei és a fővárosi tanács elnökeinek va­gyonnyilatkozatot kellene tennie. Az MSZP dokumentuma ugyan­akkor hangsúlyozza: a személyes felelősség megállapítása nem vezet­het koncepciós perekhez, valamifé­le boszorkányüldözéshez, ám a vizsgálatoknak mindenképpen meg kell neveznie mindazokat, akik az elmúlt időszak önkényes­kedéseiért, hatalmi visszaéléseiért bizonyíthatóan elmarasztalható- ak. Áz MSZP elnöksége emellett azonban arra figyelmeztet állásfog­lalásában, hogy szükséges elválasz­tani és egyértelműen megkülön­böztetni a politikai és a büntetőjogi felelősséget. * H« * Mint ismeretes, az MSZP elnök­ségének javaslatát megelőzően a parlament decemberi ülésszakán Raffay Ernő országgyűlési képvi­selő már felvetette, hogy vonják felelősségre azokat a vezetőket, akik hibás döntéseikkel válságos helyzetbe sodorták az országot. A képviselő indítványozta azt is, hogy hozzanak létre egy ország- gyűlési bizottságot, amely összeál­lítaná ezeknek a politikusoknak a névsorát. Csehszlovákia kilép a KGST-bői? „Csehszlovákia a jövő heti szófiai KGST-csúcson javaslatot készül beter­jeszteni a KGST azonnali feloszlatására és a korábban a KGST keretében kötött számos szerződés* felmondását fogja in­dítványozni. Amennyiben a csehszlovák javaslatot elvetik, akkor a prágai kor­mány egyedül lép ki, szakit a KGST-vel” —jelentette ki Václav Klaus csehszlovák pénzügyminiszter a Rzeczpospolita című lengyel kormánylapban csütörtökön megjelent interjújában. Klaus szerint semmi esély arra, hogy a KGS-T helyén egy korszerű multinacio­nális szervezet jöjjön létre, bár Csehszlo­vákia támogatná azt. Szerinte ehelyett a tagországok kétoldalú együttműködésé­nek van jövője. A csehszlovák miniszter, aki egynapos látogatáson járt szerdán Varsóban, és a lengyel pénzügyminiszter mellett találkozott Mazowiecki kor­mányfővel is, úgy nyilatkozott a Rzecz- pospolitáhak, hogy lengyel tárgyaló- partnerei a KGST jövőjére vonatkozó csehszlovák javaslatok többségét készek támogatni és Varsó hajlandó azonnal fel­venni a közvetlen, kétoldalú kapcsolatot Prágával, mégpedig többek között a két ország nemzeti valutája új, a rubeltől füg­getlen árfolyamának megállapításával. Mi mibe kerül? Az új év ötödik napján minden idők egyik legszo­morúbb táblázatát közöljük a 2. oldalon. Az adatok a felemelt élelmiszerárakat jelzik, a tej, a tejtermé­kek, a pékáruk, a Hús és húskészítmények 8-ától érvényes fogyásztói árait tartalmazzák. 2. oldal Tanácskozás az árakról A Kereskedelmi \ Minisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium közös tájékoztatót tartott csütörtökön a megyei tanácsok, illetve a Fővárosi Tanács kereskedelmi szak- igazgatási szervei, valamint a Kisosz és a Szövosz képviselőinek a január 8-án várható árváltozások életbe lépésével kapcsolatos technikai és szervezési fel­adatokról. A Kereskedelmi Minisztérium kép­viselői felhívták a tanácsok képviselői­nek figyelmét, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően most kizárólag a hatósági áras termékekről ad ki a Kereskedelmi Minisztérium megfelelő példányszámban árváltoztatási tájé­koztatót. A szabadáras termékek köré­ben a termelő- és szállítóvállalatok kell hogy biztosítsák vevőik részére a meg­felelő árjegyzéket. Ezek a szállítói ár­közlések, a munka egyszerűsítésére és gyorsítására ajánlott fogyasztói árakat is tartalmaznak, tehát az árváltozás mi­atti leltározások lebonyolításának nincs akadálya. Jelezte a minisztérium — amit több tanács képviselője is meg­erősített —, hogy a szabadáras termék­körről készített szállítói árjegyzékek többsége már a kereskedelem rendelke­zésére áll, illetve ezeket a hét végéig mindenhol megkapják. Az élelmiszer- árak emelésével kapcsolatos hatósági jogkörrel az új évben már a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendelkezik. * * * Több termelővállalat nemcsak ke­reskedelmi partnereit, hanem a vásár­lóközönséget is igyekszik tájékoztatni a várható árváltozásokról. Ezúttal a Sütőipari Egyesülés tette közzé a janu­ár 8-ától esedékes fogyasztói árakat. Eszerint a sütőipari termékek ára átla­gosan 25 százalékkal emelkedik. Az már ismeretes, hogy a hatósági áras fehér kenyér 14,80 forintba, a kifli és zselme* 1,70 forintba kerül majd. A szabadáras termékek közül az egy­kilós rozsos kenyér 17 forint, az egyki­lós alföldi kenyér 18 forint, a fonott kismákos 1,80, a vajaskifli, karika és sós rúd 2 forint, a molnárka 2,20, a vajaspogácsa 4 forint, a briós 4,20, a kakaós csiga 6,50, az ökörszem 7 fo­rint, a fahéjas csiga 7,10, a félkilós zsemlecipó 11,30, a félkilós fonott ka­lács ajánlott ára 30 forint lesz. (MTI) NÉPFRONTTANÁCSKOZÁS — IDŐBEN? KÉSÉSBEN? Á Hazafias Választási Koalíció esélyei ~ ~ Belpolitikai naptárunk kiemelkedő eseményéről, a március 25- ére kiírt képviselő-választásokról volt szó tegnap délelőtt a Hazafi­as Népfront megyei bizottságán. A községi, városi népfrontbizott­ságok elnökeinek, titkárainak a megyei elnökség tagjainak, vala­min! néhány nemzetiségi szervezet képviselőjének dr. Fekete Ta- I más ügyvéd, a HNF budapesti bizottságának alelnöke szólt a I mozgalom lehetőségeiről, feladatairól és mérlegelte a közelmúlt- I ban létrejött Hazafias Választási Koalíció esélyeit a politikai küz- I delemben. I *' A, tizenegy tagot számláló koalíció kizárólag választási párt — hangsúlyozta dr. Fekete Tamás. Ennek megfelelően a jövőben sem kívánnak a hagyományos pártokhoz hasonlóvá válni, viszont ez a formáció lehetővé teszi azt, hogy minden körzetben egyéni : jelöltet és listát is állíthassanak. (Mint ismert: a Hazafias Népfront legutóbbi kongresszusán arról döntöttek a küldöttek, hogy nem I szerveződnek párttá, hanem politikai tömegmozgalomként tevé­Í kenykednek tovább.) A Hazafias Választási Koalícióról megtudhattuk azt is a tegnapi • tanácskozáson, hogy semleges politikai erőt szeretnének a parla­mentben létrehozni. így természetesen a hatalomban sem kíván­nak majd közvetlenül részt venni. Bátayné dr. Mácsai Anikó a megyei népfrontbizottság képvisele­tében tájékoztatta a munkaértekezlet résztvevőit a választási elő­készületekről. A Bács-Kiskunban kialakított tíz választókerület mindegyikében a koalíció közös jelöltjeit támogatják. Hangsúlyoz­ta, hogy feddhetetlen múltú, köztiszteletben álló, szakmai tekin­téllyel bíró, pártoktól; vallási, faji, nemzetiségi elfogultságtól men­tes személyek kerülhetnek csak szóba. A legtöbb választókerület­ben már kialakult az elképzelésük, néhány helyen még újabb javas­latok között mérlegelnek. A tegnapi fórumon kérdések is elhangzottak, amelyekre dr. Fekete Tamás és Bátayné válaszoltak. A hozzászólók között akadt, aki szerint már pillanatnyilag is késésben vannak, mások azt elemezték: egy-egy körzetben hány jelölt állítása lenne célsze­rűbb a koalíció számára. A Hazafias Népfront megyei képviselője bejelentette, hogy a közeljövőben kezdeményezik a választáson induló pártok között egy etikai kódex megalkotását. jjjr| jyj Magyar—dél-afrikai külügyminiszteri megbeszélés Roelof Friedrik (Pik) Botha, a Dél­afrikai Köztársaság külügyminisztere január 3—4-én látogatást tett Budapes­ten. Horn Gyula külügyminiszterrel véleménycserét folytatott napjaink leg­fontosabb nemzetközi folyamatairól, köztük a közép- és kelet-európai válto­zásokról, illetve a helyi válságokról. A külügyminiszterek megvitatták azo­kat a lehetőségeket is, amelyek a dél­afrikai térség problémáinak békés ren- dézését szolgálják. Pik Botha tájékoztatást adott orszá­ga helyzetéről, kormánya politikájáról, nemzetközi törekvéseiről. Hangoztat­ta, hogy a dél-afrikai kormányzat bél­és külpolitikájában pozitjv változások következtek Se. Ismertette azokat az elképzeléseket és konkrét lépéseket, amelyek az apartheid fokozatos felszá­molására és a demokrácia kibontakoz­tatására irányulnak az ország minden lakosa számára. Horn Gyula — vendégének kérésére — tájékoztatást adott a Kelet-Európá- ban zajló mélyreható változásokról. Elemezte e folyamatok várható hatása­it az európai helyzet alakulására, és a nemzetközi együttműködés szélesítésé­nek lehetőségeire. A magyar külügyminiszter hangsú­lyozta, hogy a magyar külpolitika egyik alapvető feladatának tekinti az emberi jogok teljes körű érvényesülésé­nek előmozdítását valamennyi ország­ban. Ezért nemzetközi tevékenységé­ben határozottan fellép minden faji, nemzeti vagy kisebbségi megkülönböz­tetés ellen, elítéli az apartheid* bármi­lyen megjelenési formáját. (Folytatás a 2. oldalon) Papír fa Bugáéról Jugoszláviába A Kiskunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság bugaci erdészetéből nemes nyárfát exportálnak Jugoszláviába. Az eddigi kedvező enyhe időjárás tette lehetővé, hogy decemberben 500 köbméternyit készítsenek elő az átvevő vállalatnak a szállításra. Képünkön az utolsó tételt rakodják, a jakabszállási kisvasútállomáson, a papírnak- valóból. (Tóth Sándor felvétele) * Apajpusztán ketyeg a bomba Új határidő — vajon betartják-e? Lassan feledésbe merül már a nagy vihart felkavaró apajpusztai környezet­szennyezés ügye. Á rendőrségi vizsgálat már lezárult, most az igazságszolgálta­tás „malmába” kerültek az akták, de még sok veszélyes hulladék, szemét ke­rül addig az árkokba, elhagyott bányák­ba, vizekbe, amíg a könnyű pénzszerzés­nek látszó, ám felelőtlen tevékenység kiagyalói legalább a vádlottak padjáig eljutnak. A fölhalmozott hulladék pedig javarészt még mindig az állami gazda­ság területén „pihen”, rozsdásodó hor­dókban. Mindent ígértek, nem sokat tettek A botrány szele elülvén az állami gaz­daság bízvást számított arra, ami eled­dig gyakorlat volt: bűnbánóan megígér­ni a hatóságnak mindent, aztán megfel­lebbezni a végzéseket, és kivárni: min­den csoda három napig tart. A hulla­déktároló telep új vezetője (amúgy tisz­tességesen kiemelt bérrel) értetlenkedve vette tudomásul, hogy nemcsak bünte­tést kapott, de még a munka meggyorsí­tását is elvárnák tőle. A Közép-dunavölgyi Környezetvé­delmi és Vízügyi igazgatóság 1989-ben hozott határozatát (amely az összes ve­szélyes hulladék kiszállítását elrendelte az év végére), „természetesen” az állami gazdaság és a Budalakk megfellebbezte. Az anyagi feltételek hiányával hozakod­tak elő, illetve arra hivatkoztak, hogy nincs befogadásra alkalmas hely. Hala­dékot kértek, 1994 (!!) végéig. A helyzet változatlan A múlt év októberében a hatósági szakértők „leltára” a következő volt: A telepről elszállítottak 720 tonnányit, ott maradt 3 ezer (!!) tonna, „nem kör­nyezetkímélő módon tárolva”. A fel­dolgozás, az átvizsgálás, megfelelő szak­értelem híján, lassan megy. A szivárgó hordókból a csapadék kimossa a vegy­szereket, a telek kerítésénél vizesárok­ban gyűlik... Az állami gazdaság zengzetes nevű „Vegyipari és Hulladékhasznosító Ága­zatának” telephelye — enyhén szólva — nem más, mint egy ketyegő bomba. És mindaddig az marad, amíg fel nem számolják. Sem gazdasági ok, sem cin­kos eltussolás nem késleltetheti a hatás­talanítását. Nincs semmi mentség arra, hogy az ÜGY lekerüljön a napirendről. Új határidő A Környezetvédelmi és Vízgazdálko­dási Minisztérium a tények ismételt fel­tárása után újabb határozatot hozott, amely a veszélyes hulladékok elszállítá­sának vég^jő határidejét 1990. március 31-ében jelöli meg. E határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs. Csakhogy régen tudjuk, minden hatá­rozat annyit ér, amennyit megvalósíta­nak belőle. A környezet ellen vétők jó- vátételi szándékainak eddigi vérsze­génységéből kézenfekvő a következte­tés: a „bomba” tovább ketyeg. Ki fogja, kinek kötelessége hatástala­nítani? Az ország tízmillió lakosának nevé­ben ki kényszerítheti ki az akták, ügy­menetek útvesztőiben felelőtlenül még most is csiki-csukit játszóktól a határo­zott intézkedést? Nagy Mária Elnökségre bízta a televízió vezetését a kormány A Minisztertanács csütörtöki ülésén — fenntartva magának a munkáltatói kinevezési jogot — megszüntette a Magyar Televízió­ban az elnöki és elnökhelyettesi posztokat, s a még ilyen funkciót betöltő személyeket ezen a napon felmentette megbízatásuk alól. A Magyar Televízió vezetésével elnökséget bízott meg, amelynek elnöke .Nemeskürty István, tagjai: Chrudinák Alajos, Czigány György, Dömölky János, Gombár János, Horváth Ádám, Kővári Péter, Pálfi G. István és Vitray Tamás. A televíziót irányító elnöksé­get csütörtökön délután már be is iktatták hivatalába. (MTI) EGYRE TÖBB A VESZTESÉGES IPARVÁLLALAT Csődre talán nem kell számítani a megyében ■■■■■■■■■■■■■■■■■ Az iparban 1989 nem volt áttö­rés éve. Erősödött a vállalatok dif­ferenciálódása, nőtt a veszteséges és a fizetési gondokkal küzdő gaz­dálkodó szervezetek száma. Nem csökkent a manőverezőké, azoké, akik vagyonukat eladogatva, pasz- szívan kivárva próbálják túlélni a nehéz gazdasági időket. A kor­mány december elején sorozatos csődeljárásokat ígért, hogy a tartó­san fizetésképtelen, eladósodott, veszteséges vállalatok felszámolá­sával elviselhetőbbé váljék a pénz­ügyi-hitelezési helyzet. Még min­dig nem lehet tudni, pontosan mely vállalatokról van szó, de az nem kétséges, hogy a legtöbb áldo­zat az iparvállalatok között lesz. Bács-Kiskun megyében is azok az ipari szervezetek kerültek a leg­súlyosabb helyzetbe, amelyek kül­piaci eladásai a rubelelszámolású piacokra épültek. A jövedelmező­ség egyre alacsonyabb: 100 forint rubelelszámolású árbevételre ta­valy 1,2 forint nyereség, az idei első félévben 16,3 forint veszteség jutott. A támogatás 31 százalékkal csökkent (a konvertibilis export esetében 26 százalékkal nőtt). A vállalatok megpróbálnak más piacokra átállni, de fejlesztési for­rások hiányában, a nagyarányú el­adósodás, sorban álláá, valamint a költségvetési elvonások következ­tében egyszerűen nincs pénzük a szerkezetváltásra. A külföldi tőke becsábítása a pénzhez jutás egyik lehetősége (a többéves erőfeszíté­sek idén értek be a megyében), a másik, a „társaságosítás”. Kft.-k és részvénytársaságok sora alakult Bács-Kiskunban. Sajnos, ez nem mindig jelentett valódi forrásbevo­nást, a bankok például az illető vállalatok tartozásait viszik be tő­keként az rt.-be. Az ipar nyeresége és termelé­kenysége — a stagnáló termelés és értékesítés ellenére — nőtt az idén. Előbbinek az árszínvonal emelke­dése, utóbbinak a foglalkoztatot­tak számának csökkenése a leg­főbb oka. A megyében a harmadik negyedév végén 3 százalékkal ke­vesebb az iparban dolgozó (az or­szágos adat 3,6 százalék), mint ta­valy. Az év során többször kavart vihart egy-egy cég körül a kénysze­rű létszámleépítés. A viharok talán azzal magyarázhatók, hogy míg a szerkezetátalakítás valahol az érin­tett vállalat mélyében, olykor lát­hatatlanul zajlik (ha zajlik!), az emberek elküldése nagyon is látvá­nyos esemény. Új iparág nem települt a megyé­be. Egyelőre a csúcstechnológiák elsöprő győzelme sem fenyeget. Örvendetes tény viszont, hogy a megyében is folytatódott a vállala­ti szervezeti struktúra átalakítása: újabb nagyvállalatok váltak szét, s ezzel itteni gyáregységek, részlegek önállósodtak, valamint szaporo­dott a kisebb gazdálkodó szerveze­tek száma. Dinamikusan valójá­ban ezen utóbbiak fejlődtek, az ál­lami vállalatoknál lényegesen ru­galmasabb szövetkezeti szférával együtt. A Pintér Művek, mint sike­res, lassan világhírűvé váló ipari magánvállalkozás viszont tovább­ra is egyedülálló Bács-Kiskunban. Látványos csődre, úgy tűnik, nem kerül sor a megyei iparban. A leginkább „veszélyeztetett” vál­lalatok (Dutép, Agnkon, cipőgyá­rak, Zománc- és Kádgyár) szerve­zeti átalakulással és fogyókúrá­val egyelőre megmentették magu­kat. M. Á. (A témához kapcsolódó írásain­kat az 5. oldalon olvashatják.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom