Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-25 / 21. szám

) 4 • PETŐFI NÉPE • 1990. január 25. VÁLASZTÁS — 1990 Ki lehet képviselőjelölt? A jelöltállítás annak meghatározását jelenti, hogy a választások során kire lehet érvényes szavazatot leadni. A magyar törvény szerint ugyanis—az országok többsé­géhez hasonlóan — a szavazólapon nem szereplő sze­mélyre érvényes szavazatot leadni nem lehet. Az ilyen szavazat érvénytelen. Ez£rt a választások demokratizmusa szempontjából alapvető jelentőségű, hogy milyen eljárás mellett alakít­ható ki a jelöltek személye. Abszolút demokratikusnak elvileg az tekinthető, ha minden választó bárkire szavaz­hat. Egy ilyen rendszer gyakorlatilag azonban megvaló­síthatatlan és értelmetlen is, mert közös megegyezés nél­kül igen nagy a szavazatok szóródása és csak többfordu­lós választással lehet a többség akaratát érvényesíteni. A magyarországi választások során a legliberálisabb jelölési rendszer a múlt század nyolcvanas éveiben volt, amikor a választás napján, de a szavazás megkezdése . előtt is, bármely szavazónak jogában állt jelöltjét a szava­zatszedő bizottság előtt bejelenteni. Ám akkor az állam­polgárok még csak mintegy 4 százalékának volt választó­joga, és a szavazatot nyíltan kellett leadni. A választójogosultak számának növekedésével olyan szabályokra volt szükség, amelyeket már előzőén egyez­tettek és megakadályozták a bázis nélküli önjelöltek in­dulását. Módosította a jelöltállítást a modem szervezett pártok megjelenése. Ezek egyre inkább maguk alakítot­ták ki jelöltjeiket és átvették az állampolgároktól a jelölés jogát. Több ország ajánlási rendszerrel kombinálta az állampolgárok és pártok jelölési jogát. Ez azt jelentette, hogy a pártok indíthattak ugyan jelölteket, de csak olya­nokat, akiket a választópolgárok meghatározott százalé­ka aláírásával ajánlott. A választási harc fortélyai Ez a kombinatív rendszer igen sok visszaélésre adott alkalmat, igy elsősorban az ellenzéki pártok harcoltak ez ellen az ajánlási rendszer ellen. A két világháború között például minden aláírás hitelességét a közigazgatásnak kellett igazolni. Ugyancsak a közigazgatásnak kellett igazolni, hogy az aláírónak van választójoga. A közigazgatáson keresztül a kormánypártok így je­lentős előnyöket szerezhettek és ha nem is tudták meg­akadályozni az ellenzék indulását, de jelentős akadályo­kat gördíthettek elé. így például hírhedtté vált az a sza­bály, hogy minden állampolgárnak csak egy ajánlási joga van, ezért ha több személyt, pártot ajánlott, úgy az utó­lag szereplő ajánlást semmisnek kellett tekinteni. Az álta­lában kormánypártokhoz tartozó választási biztos elő­ször a kormánypárt ajánlási ívét nézte át, erre aztán csak át kellett hamisítani az ellenzéki ajánlóivről a jelölteket. Ezután a második (a valós) ajánlást máris törölni lehetett és arra kellett felszólítani az ellenzéki pártot, hogy továb­bi ajánlásokat gyűjtsön, mert a benyújtott listán szerep­lők száma nem elégséges. És ezt a körülményt kitünően fel lehetett használni a választási harcban. A második világháború után Magyarországon a jajst- romps választási rendszer alakult ki és gyakorlatilag min­den megye egy választási kerületet alkotott. A törvény a jelöltállítást a pártokra bízta, a jelöltállításra az állam­polgároknak közvetlen ráhatást nem biztosított. Nem volt tehát ajánlási jog. Népfront, mögötte az egyetlen párttal Ez a rendszer maradt meg egészen 1953-ig, amikor a többpártrendszer megszűnésével a népfront kapott kizá­rólagos jelölési jogot. Ennek jogi tarthatatlansága nyil­vánvaló, hiszen így egyetlen szervezet indulhat és ez kor­látlanul meghatározza azt is, hogy kire lehet érvényes sza­vazatot leadni. Ezért a törvény elrendelte, hogy anépfront csak olyan jelölteket indíthat, akiket az állampolgárok gyűlései javaslatba hoztak. Látszólag alapvető fordulatot hozott az 1970. évi III. törvény, amely a jelölést az állam­polgárok jelölőgyűléseire bízta, de meghagyta a népfront jelöltajánlási jogát Jiz a módosítás az egypártrendszer fel­tételei között alapvető változást nem hozott. Gyakorlati­lag a népfront (mögötte az egyetlen párttal) egy személyre adott javaslatot és azt a gyűlések változtatás néficül elfo­gadták. Jelentősebb változás^következett az 1983. évi tör­vény révén, illetőleg az 1985. évi választások során, amikor a törvény kötelezővé tette a két jelöltet. Ez a döntés kétség­telenül lazított a jelöltállítás centralizáltságán anélkül, hogy az egypárti struktúrán változtatott volna. Uj helyzet teremtődött a többpártrendszer megvalósu­lásával. Ez jórészt lehetetlenné tette a régi jelölőgyűlések megtartását. Hiszen a jelölőgyűléseken a választók töredé­ke jelenhetett csak meg, de egyre több politikai erő kívánta ennek segítségével képviselőjét bejuttatni a parlamentbe. Napirenden volt, hogy a különböző csoportok egymást szorították ki a gyűlésből, botrányokat okozott a szavaza­tok számlálása is, egyre több jelölőgyűlést kívántak tarta­ni, a területen lakókra kívánták korlátozni a megjelenést, ennek ellenőrzése azonban különösen városokban, szinte lehetetlen volt. De ha mindezeket megoldották volna is, akkor is kétséges, hogy égy akár 500 fős kisebbség jogot kapjon arra, hogy egy pártot elüssön az indulás lehetősé­gétől. •Más megoldást kellett keresni. Az útkeresés jegyében született meg az új választójogi törvény, amely vegyes, egyéni és lajstromos kerületeket állított fel. A képviselők jelölését minden esetben másként bonyolítják le. Az egyéni kerületek esetén visszahozta az ajánlási rend­szert. Ezt úgy oldotta meg, hogy a választók jegyzékére va­ló felvételről szóló értesítéshez egy ún. „Ajánlási szel­vényt” rakott. így minden választójogosultnak egy ajánlá­si joga van, amelyet annak az indulni kívánó személynek adhat, akit támogat. A választáson az indulhat, az lehet jelölt, aki 750 szelvényt összegyűjtött. Beszéljünk a hátrányokról is Ennek a szisztémának nagy előnye, hogy így csak való­ban bázissal rendelkező személy indulhat. Kiküszöböli a jelölőgyűlések hátrányát. Hátránya, hogy sértheti a vá­lasztások titkosságát. Hiszen aki valamely személyt aján­lásával támogat, nyilván arra is fog szavazni. A 750 ajánlás viszonylag nem nagy, hiszen ez az egyéni választókerület választójoggal rendelkező állampolgárainak (kb. 40 00Ö) 2 százalékát sem éri el. De ha ehhez hozzátesszük, hogy ebben az évben különösen az induló pártok, szervezetek túlbiztosítják magukat, és nem fognak a 750 szelvény ösz- szegyűjtésénél megállni, akkor a hátrány nagyobb. A mi­nél több szelvény gyűjtésére az is ösztökéli a pártokat,. hogy ezzel más jelöltek indulását akadályozhatják. A sok szelvény összegyűjtése önmagában is felerősítheti azt a hi­tet, hogy a választási küzdelemben a választás már eldőlt. Mindezek a veszélyek fennállnak, mégis, ma még nem lát­szik más módszer ajelöltek számának csökkentésére. Az ajánlás elhagyása ugyanis csak azzal járhat, hogy minden­kinek jelölési joga van. Ma még az sem látszik megoldás­nak, ha csak pártoknak adnak jelölési jogot, mert ezzel a független, de jelentős társadalmi befolyással rendelkező személyek indulását akadályoznák meg. A megyei listák a pártok arányos képviseletét akarják biztosítani. Ezen minden párt a reá esett szavazatok ará­nyában juthat mandátumhoz. Ebből logikusan követke­zik, hogy a listák összeállítása a pártok joga. Természete­sen itt is elképzelhető lenne a jelölési jog ajánlással való kombinálása, de a törvény ezt mellőzi. Helyébe azt a sza­bályt állítja, hogy a pártnak legalább a megye egyéni kerü­letei negyedében, de legalább két egyéni választókerület­ben jelöltje kell legyen. A pártok szuverén módon határozhatják meg listájuk személyi összetételét. Ugyanez vonatkozik az 58 nevet tar­talmazó országos pártlistákra is, amely a töredékszavaza­tok beszámításával kívánja teljessé tenni az arányos képvi- seletet- Dr. Schmidt Péter egyetemi tanár A JAKABSZÁLLÁSIAK MOSTOHAGYEREKEK VOLTAK, II Az olcsó vidéki munkás sorsa Lakat került a Rugév (Ruhaipari Gép- és Kerékgyártó Vállalat) jakab- szállási üzemének kapujára. Néha azért még kinyitják. Négyen-öten időn­ként dolgoznak az üresen kongó műhelyekben: leltároznak, számba veszik a szállításra váró szerszámokat. Lehangoló látvány egy ilyen halott üzem. Pedig jó húsz éve milyen biztatóan indult minden! Az igazgató szíve vérzett Hirsch János igazgatótól először ar­ra kértünk választ, miért kellett felszá­molni a jakabszállási üzemet? — Partnerünk, a Schwinn—Csepel Kft. nem igényelte tovább a keréksze­relést és a centírozást, mert ezt a jövő­ben megoldja maga. Már tavaly csök­kentették a rendelést. — Igen, de Jakabszálláson két csar­nok működött, s csak az egyikben folyt ilyen tevékenység. — Úgy van, a másikban kerékpár- alkatrész-utómunkálást, forgácsolást végeztek, amire még szükség lett volna, de az így lecsökkent termelés költségeit már nem bírtuk el. Mi csak béreltük a létesítményt. A magas szállítási költsé­gek és a bérleti díj veszteséget okozott volna. Tehát a gazdasági szükségszerű­ség miatt kellett felszámolnunk az üze­met. Kegyetlen dolog volt, de nem te­hettünk mást. Vérzett a szívem, amikor a munkásgyűlésen a bejelentést követő­en megláttam a könnyes szemű asszo­nyokat. ' ^ Es arról mi a véleménye, hogy a jakabszállási szakszervized főbizalmi késve kapta meg a meghívót arra a fó­rumra, amelyiken őket érintő lényeges változásokról volt szó ? — Hallottam, hógy történt valami­lyen alaki hiba. De kérdezze erről in­kább az szb-titkárt! Idézzük fel hát a Hajas Imréné szb- titkárral folytatott beszélgetést. A megkésett meghívóról azt mondta: Már december 7-én megérkezett Jakabszállásra a levél. Úgy tudom, a főbizalmi táppénzen volt, az üzemveze­tő pedig nem bontotta fel a borítékot. Nagyon sajnálom, hogy nem lehetett itt Pórné a 11-ei testületi ülésünkön., Bár meggyőződésem, ha eljön, akkor sem lett volna más az eredmény. . —• Lehet ebben az esetben egyáltalán eredményről beszélni? — Nézze: végül az szb csak kivere­kedte, hogy a felmondási idő alatt min­denkit felmentettek a munkavégzés alól, a 20 évet meghaladó munkavi­szonnyal rendelkezők pedig végkielégí­tésként két hónapos átlagbért kapnak. •— Hát ez bizony elég szerény ered­mény ... — Mi is többet szerettünk volna elérni. Az eredeti javaslatunk szerint öt korkedvezményes nyugdíjasra számi-1 tottunk. Megpróbáltunk mindent, de korlátozottak a jogosítványaink. Ezzel együtt az a véleményem: vereséget szenvedtünk. Én is ott voltam azon a munkásgyűlésen... Ördög Antal, a jakabszállási üzemve­zető úgy emlékszik, pénteken vette át azt a bizonyos meghívót tartalmazó borítékot. Nem'neki szólt, a címzett pedig táppénzen volt. Hibának tartja, hogy csak^a tanácskozás napján bon­totta fel. így csak késve juthatott fel Pórné a fővárosba, de ha időben érke­zik, akkor is ez a döntés születik.­Újjászületnek a megürült csarnokok? i Az üzem tehát megszűnik, az embe­reknek felmondtak, de mi lesz velük ezután? A kérdje Szabó Mihály, Ja- kabszállás tanácselnöke ádja meg a vá­laszt: — Kilencen a szakszövetkezet pálin­kapalackozójában éss a műanyag­üzemben már fel is vették a munkát. Néhányan a megyeszékhely nagyüze­meiben helyezkedtek el. Pár asszony a Helvéciái Petőfi Tsz új, kerékpár-vilá-' gítótesteket gyártó üzemében kapott helyet. — A megüresedett csarnokokat va­lószínűleg rövidesen felújítjuk, hiszen a mieink — egészíti ki a hallottakat 1 Nagy Béla, a szakszövetkezet elnöke. Jelenleg tárgyalunk egy amerikai partnerrel. Ha eredményre vezetnek a tárgyalások, közös vállalat keretében műanyagüzemet alakítanánk ki az áta­0 Ördög Antal úgy emlékszik, pénteken vette át azt a bizonyos levelet. 0 Lehangoló látvány egy ilyen ha­lott üzem. Iakított csarnokban. Ezzel pedig újabb munkalehetőséget teremthetnénk. Lám csak! Úgy tűnik, fellélegezhe­tünk, hiszen talán egyenesbe kerül az 55 jakabszállási ember sorsa. Megnyu­godhatna a krónikás is, de ez nem megy könnyen, mert szüntelenül eszébe jut egy levél. A Rugév egy fiatal jakab­szállási dolgozója küldte nemrég Torna aláírással. Idézzünk belőle néhány mondatot: „ ... enyhén szólva mostohagyere­kek voltunk, mert amikor túlóráról volt szó, vagy délután 4-5 órakor érke­zett anyagot kellett készre gyártani reg­gelre, természetesen Jakabszállásra gondoltak. Nem úgy az év végi jutal­maknál, amikor hatvan emberre 20 ezer forintot kellett szétoszta*ni...” ,,... Én csak a 15-20 éves dolgozó­kat sajnálom igazán, mert a kollektív szerződés módosítását csupán a jakab­szállási üzem kisemmizésére találták ki.. Egyetértek abban a Rugév igazgató­jával, hogy a veszteségesen termelő üzemektől meg kell szabadulni. Még akkor is, ha ez feszültségeket okoz. Az azonban már egyáltalán nem mindegy, hogy milyenek voltak' az előzmények, s miként megy végbe a felszámolás. A jakabszállásiak 1967-ben bajba kerültek a földieper-ültetvények ki­pusztulásával. Munkát kellett hamar­jában találni nekik. A csepeliek akkor segítettek, de magukon is, hiszen mun­kaerőhiánnyal küszködtek! Milyen jól jött akkor a még buszozást is vállaló olcsó vidéki munkaerő! Később meg­változott a helyzet. Gazdaságtalanná vált a fővárostól távol eső, bérelt üzem­ben a termelés. Bizonyára a felszámo­lás is indokolt. A végrehajtásba azon­ban olyan hibák csúsztak, amelyek sok álmatlan éjszakát okoztak a leköszönő dolgozóknak, akikben újból megerősö­dött a meggyőződés, amit a lévélíró is megfogalmazott: „mostohagyerekék voltunk.” Gaál Béla PETŐFI NÉPE AJANLATA FOLYÓIRAT M m 00-1 Huszonkét- j tedik évfolya-> mába lépett a Forrás. Az idei I első szám vál-1 tozatos és tar- j talmas olyasni- valót ígér. Az j újvidéki Gion Nándor Börtön­ről álmodom mostanában című re­gényének egy részletét adják közre az első oldalakon. Fodor András 1947-ben datált naplójának töre­dékeit ismerhetjük meg Az utolsó gólyanyűzás című publikációban, melyben az Eötvös Kollégium éle­tébe pillanthatunk be. Sándor Iván és Ryszard Kapuscinski sorozatá­nak újabb részei is helyet kaptak a januári Forrásban. Tóth Pál Péter, a magyarságkutató csoport törté­nésze a szomszédos országokban élő % magyarság iskolaügyeinek helyzetét vizsgálja. A tanulmány a VI. Anyanyelvi Konferencián hangzott el először Kecskeméten. Vargyas Lajos esszéjének témája: hősök birkózása a magyar és keleti hagyományokban. Barabás Lajos néprajzkutató belső-ázsiai néprajzi kapcsolatainkra mutat rá, Katona Imre pedig a magyar ősfolklórt és keleti párhuzamait tárja az olva­sók elé. A Forrásban versek, könyvre­cenziók mellett megismerhetjük a ceglédi házak ,;titkait”, Surányi Dezső fotóin keresztül. A ceglédi fotókiállításon is látható felvéte­lekhez Kerényi József építész írt ajánló sorokat. Fuszenecker Fe­renc szociofotója kapcsán Bállá Kiss István kecskeméti szociológus fejti ki gondolatait. FILM Szellemirtók II. A „profi* mozinéző már meg­szokta, hogy a szuperprodukciók szuperötletei általában többször kamatoznak.* Többnyire az alko­tók számára, mert csak igazán ki- vétéles esetekben fordul elő, hogy a folytatás jobbah sikerül, mint az eredeti. Ilyen kivételnek számít a magyar mozikban ezekben a na­pokban színre lépő „szellemirtók”. Újabb látogatásukra teljes fegy­verzetben, az előző részben megis­mert csapdáikkal és szűk baráti körükkel együtt — nem utolsósor­ban még fergetegesebb humorral — érkeztek. A Szellemirtók II.-t elsősorban ez utóbbi határozza meg, s külön­bözteti meg az előző mozidarabtól. Az új rész szellemes, de inkább jó­ízűen kacagtató, mint gyilkosán ironikus humorral érint meg min­dent, ami — afféle horror-kisen­ciklopédiaként— belekerült a pro­dukcióba. Legelsősorban is az elő­ző rész emlékezetes epizódjait, de­rűs pillanatait, hátborzongató jele­neteit. A most látható fészben nemcsak a szellemirtók ismerősek, hanem egyik-másik szellem is: a többi között az az ínyenc, zöld, pókhasú, amellyel ismét evés köz­ben találkozhatunk. A Szellemirtók II. szupergono­sza ezúttal egy falfestményben la­kik. Ő egyébként nem más, mint Drakula egyik utóda: „a Kárpátok ostora” és „Moldávia bánata”. Hogy földi testet ölthessen, egy kisgyerek testére van szüksége. renc Művelődési Központban a fi­atalok körében népszerű Bikini együttes koncertje, ahol a legfris­sebb sikerszámok is’ elhangzanak majd. A Bikininek Közeli helyeken címmel látott napvilágot a közel­múltban LP-je. A zenekartól meg­szokott színvonalon szólalnak meg a dalok, köztük az Amerika, a Fúj a szél, a Bátyuska, a Ne ébressz fel. Igazi profi muzsika, profi zené­szekkel, köztük a kiskunhalasi Daczi Zsolttal. Nos, aki kíváncsi a Bikinire élőben, megnézheti- meghallgathatja őket Kecskemé­ten. (Ami a horror-filmirodalom ugyancsak gyakran használatos és mindig hatásos eszköze.) A különben gyomorszorító ki­adásban ismerős sztereotípiák eb­ben az esetben garantáltan ártal­matlanok, a rendező, Ivan Reitman a legkísértetiesebb jeleneteket is mókává, ízléses szórakozássá szelí­díti. LEMEZ — KONCERT A Bikini Kecskeméten Január 29-én este hét órakor kezdődik a kecskeméti Erdei Fe­KONY^^_ A botrányhős sztár Kitűnő borítólapja van a Ma­donnáról szóló kiadványnak, me­lyét a Laude Kiadó jelentetett meg. A sok-sok botrányról is ismert amerikai popsztár, Madonna pá­lyafutásával ismerkedhetünk meg Sebők János könyvében, melyet a most induló Popsikerek című soro­ŰJ KÖNYVEK. Baromfi a kisgazdaságban. (Kertünk, házunk,' otthonunk.) (Mezőgazdasági K., 78 FŐ—Oláh Andor: Házipatika gyógynövényekből (Plané- tás-kgpyvek). (Mezőgazdasági K., 69 Ft) — Kemendi Agnes: Festőnövények. (Móra, 90 Ft),— Grimm: Hamupipőke. Német nyelven. (Forma-Art, 79 Ft) — Bucsi Szabó Zsolt: Microsoft Wor<L-(Lapozgató) (Műszaki K., 180 Ft) — Felvéte- li feladatok és lehetőségek a felsőoktatási intézményekben. 1989. (Műszaki K., 78 Ft)1— De Sade Márki: Filozófia a budoárban. (A szabadosság iskolája) (Pallas, 120 Ft) — Madách Imre válogatott művei. (Szépirodalmi K., 110 Ft). zatban tár az olvasók elé. A „Ha­mupipőke-sorsú” leány egyházi is­kolában tanult, azután pedig ruha nélkül mutatkozott a Playboy­ban, nyilatkozott a Penthouse- ban. Ő lett az évtized popideálja, filmekben szerepelt és ahol csak lehetett, felhívta magára a figyel­met. Ám hogy valójában ki ez a leány, az a róla szóló oldalakon derül ki. Számos Madonna-inter­jú, megánnyi fénykép (köztük a Playboyban közreadottak is!) egé­szítik ki a sztár életrajzát. (B. T.—K. J.) 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom