Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-20 / 17. szám
2 # PETŐFI NÉPE • 1990. január 20. \ v Bemutatkozott a magyar Watergate-űgy kulcsfigurája Válaszok az országgyűlési képviselő nyílt levelére Végvári József, a BM Belső Biztonsági- Szolgálatának őrnagya személyében a Graffiti moziban tartott pénteki, közös Fidesz— SZDSZ sajtótájékoztatón bemutatkozott a magyar Watergate-ügy kulcsfigurája. A rendhagyó sajtóértekezlet filmvetítéssel kezdődött. A Fekete Doboz filmjében Végvári József tárta fel azokat az indítékokat, amelyek arra vezették, hogy bizonyítékokat szivárogtasson ki az Allambiztonsági Szolgálatnál végzett törvényellenes megfigyelésekről és adatgyűjtésről. Elmondta: a tavaly június 16-ai Nagy Imre- temetés óta érlelődött benne a gondolat, hogy a belbiztonsági szolgálat tevékenysége nem minden esetben az ország biztonságának megőrzését szolgálja. Nem igaz ugyanis, hogy „csak a rossz embereket” figyelik. Az elmúlt esztendő folyamán egyre nyilvánvalóbbá vált — mondta a Fekete Doboz riporterének Végvári József—, hogy a cégnél csupán a cégtáblát festették át, de minden maradt a régiben. Miközben a közéletben megvalósult a pluralizmus, a belbiztonsági szolgálatra vonatkozó, idejétmúlt utasításokat senki sem helyezte hatályon kívül. A filmben elhangzott, hogy nagy sietséggel folyt az Államvédelmi Szolgálatnál lévő iratanyag megsemmisítése; csak 1989- ben 40 tonnányi anyag került zúzdába. A film levetítését követően jelent meg a sajtótájékoztatón személyesen is a magyar Watergate-ügy kulcsszereplője. Végvári József őrnagy önmagáról elmondta, hogy január 31-evei nyugállományba helyezték, mivel a Belügyminisztériumban és előtte máshol eltöltött munkaviszonya alapján erre jogosult. Családos, két gyermeke van, az egyik még kiskorú, a másik 22 esztendős. Csupán egyetlen szervezetnek, a Független Rendőrszakszervezetnek tagja. Végvári József szólt arról, hogy nagyon részletes tervet készített az információk kijuttatására. Hozzáfűzte: a konspiráció nagyon megviselte az idegeit, naponta öt Seduxent szed. Nem tagadta, hogy fél, hiszen miközben ő a sajtótájékoztatón részt vesz, a belbiztonsági szolgálatnál még nem tudják, ki volt az informátor, aki a titkos anyagokat eljuttatta az ellenzékhez. Egyébként lakóházuk liftjében már talált egy olyan röpcédulát, amely a következőket tartalmazta: „Törjön ki a nyakad! Pusztulj el, mint a patkány az irtástól! Te szemét, hazáját, népét, kollégáit eláruló szemét!” Végvári József elmondta: december 24-én, a Hősök terén tartott ökumenikus mise után kérte meg Roszik Gábor evangélikus lelkészt, országgyűlési képviselőt, hogy szóljon a Fekete Doboz munkatársainak, mert rendkívül fontos információkat kíván feltárni. Végvári József azért fordult Roszik Gáborhoz, mert őróla biztosan tudta, hogy semmilyen szálon nem kapcsolható a belügyhöz. A megfigyeltek névsora viszont bizonyára több dossziét is kitenne, legalábbis erre lehet következtetni a sajtótájékoztatón elhangzott, csupán hevenyészett névsorból. Ismert ellenzéki vezetők (például Csöóri Sándor, Demszky Gábor, Kőszeg Ferenc, .Lezsák Sándor, Németh Zsolt, Pető Iván, Solt Ottilia, Szekfü András), művészek (többek között Háy Ágnes, Keré- nyi Imre, Nagy Gáspár, Szerváti- usz Tibor, Vallai Péter), ország- gyűlési képviselők (Czoma László nevét említették) szerepeltek a listán. A megfigyelők oldalán pedig szép számmal szerepelnek a politikai nómenklatúra tagjainak hozzátartozói is. Végvári József megemlítette, hogy a szolgálatnál van . állományban például Péter Gábor unokája, Benkei András volt belügyminiszter két veje és lánya, vagy Lakatos Ernő jelenlegi berlini nagykövet veje, aki osztályvezető. Az információkkal kapcsolatban a belbiztonsági szolgálat tisztje közölte: a nem érdemlegesek a BM illetékes csoportfőnökségén maradtak, ám tudomása szerint a fontosak eljutottak Horváth Józsefhez, a Belső Biztonsági Szolgálat vezetőjéhez, aki rendszeres kapcsolatban állt Pallagi Ferenc miniszterhelyettessel, az Állambiztonsági Szolgálat vezetőjével, illetve Horváth István belügyminisz- ' terrel. Végvári József szerint azokról az információkról, amelyekben fantáziát láttak, a belügyminiszter feltételezhetően beszámolt kormányülésen, de nem zárta ki, hogy az MSZ(M)P egyes vezetői is tájékoztatást kaptak. A belbiztonsági szolgálat őrnagya megerősítette, hogy az ellenzéki személyek megfigyelésénél az információszerzés különböző eszközeit alkalmazták: a levélellenőrzéstől kezdve a telefon- és szobalehallgatásokon keresztül, belső informátorok beépítéséig. Egy kérdésre válaszolva kijelentette: a botrány kirobbanása óta is folytak az iratmegsemmisítések. Hozzáfűzte: a Belügyminisztérium más területein is „tüntettek el iratokat”. Egy barátjától tudja — mondta Végvári József —, hogy karácsony táján megsemmisítették a Nagy Imre- per anyagának titkos részét. így nem zárható ki, hogy számos fontos dossziét már sohasem találnak meg. Igaz, az sem zárható ki teljes bizonyossággal, hogy bizonyos anyagokról mikrofilmek készültek — hangzott el a sajtótájékoztatón, így egyáltalán nem biztos, hogy egyes adatokat nem használnak majd fel politikai okokból. Márpedig mindig az tud többet, akinek az anyagok a birtokában vannak” — mutatott rá Végvári József. Az Államvédelmi Szolgálat épületében legalábbis tavaly augusztusig működött szovjet összekötő — válaszolta egy kérdésre az őrnagy —, ebből következik, hogy a magyar ellenzék prominens személyiségeiről bizonyára a szovjet elhárítás berkeiben is tudnak. Az SZDSZ és a Fidesz képviselői elmondták: értesüléseik szerint lemondásra készül Pallagi Ferenc miniszterhelyettes, az Állambiztonsági Szolgálat vezetője, valamint Horváth István belügyminiszter. A sajtóértekezleten jelen lévő Roszik Gábor közölte: amennyiben Horváth István nem mond le, az Országgyűlés jövő heti ülésszakán bizalmatlansági indítvány benyújtását szorgalmazza. Mindkét szervezet képviselői ismételten sürgették a személyi konzekvenciák levonását. Kifejtették: az átmeneti időszakban független személyt nevezzenek ki a Belügyminisztérium élére. Ezt fontosnak tartják azért is, mert a BM-nek kulcsszerepe van a parlamenti választások előkészítésében és lebonyolításában. Ugyancsak lényegesnek tartják, hogy kiderüljön: kik kaptak havi összesítőket a belbiztonsági szolgálat által készített anyagból, illetve kik rendelhették el a megfigyeléseket és lehallgatásokat. Szintén tisztázni kell — szögezték le — hogy kinek az utasítására semmisítették meg a botrány kipattanását követően az iratokat. Végezetül ismételten követelték, hogy az ügy kivizsgálását vegyék ki a katonai főügyész kezéből. Fodor Gábor, a Fidesz választmányának tagja úgy vélekedett, hogy hozzáértő jogászokból álló független bizottságot kell megbízni a vizsgálattal. Haraszti Miklós, az SZDSZ ügyvivője végül szóvá tette a tévéhíradó távolmaradását a sajtóértekezlettől, amit a híradósok azzal indokoltak, hogy a csütörtöki Fidesz-sajtó- tájékoztatón sem voltak jelen. Haraszti Miklós ezt új esélyegyenlőtlenségnek minősítette. (MTI) A Petőfi Népe pénteki számában dr. Debreczeni József kecskeméti országgyűlési képviselő dr. Harajka István megyei főügyészhez írt nyílt levelében vizsgálatot kezdeményezett MSZMP-iratok — a képviselőhöz érkezett közérdekű bejelentés szerinti — „törvénytelen” selejtezése, megsemmisítése miatt. A levélben a képviselő név szerint is említi Szabó Károlyt és dr. Brúszel Lászlót, az MSZP képviselőjét, mint akik bizonyos értelemben felelősek a történtekért. A nyílt levél megjelenésének napján Szabó Károly és dr. Brúszel László külön- külön megkereste szerkesztőségünket, kérve, hogy az ő válaszukat is tegyük közzé. Dr. Brúszel László azt írja, ő voltaképpen részese sem volt a selejtezésnek, és nem is tud róla semmit. Szabó Károly szerint olyan értéktelen irodai hulladékot vitettek el a MÉH-vel, amit sehol a világon nem vesznek nyilvántartásba, a volt MSZMP minden iratát egyébként már korábban — két példányban — dokumentáltan, szabályszerűen átadták a Párttörténeti Intézetnek. Dr. Harajka István megyei főügyész is eljuttatta szerkesztőségünknek a képviselőhöz írt levelének másolatát. Bár mi nem hisszük, hogy olvasóinkat ilyen részletességgel érdekelné ez a történet, nem tehettük meg, hogy bármely írást megrövidítsük. Reméljük, hogy az ügy ezzel a lovagiasság szabályai szerint lezárult. „AZ ÜGYÉSZSÉGNEK NINCS JOGOSULTSÁGA” Tisztelt Képviselő Úr! A Bács-Kiskun Megyei Főügyészségre 1990. január 18-án érkezett levelében, illetve a Petőfi Népe f. év január 19-ei számában azonos tartalommal megjelent nyílt levelében ön ügyészi vizsgálat lefolytatását kérte az MSZP Bács-Kiskun Megyei Szervezete által végzett iratselejtezési és -megsemmisítési eljárását illetően, mivel az önnél tett közérdekű bejelentés szerint történelmi értékű dokumentumokat törvénysértő módon semmisítettek meg. Előzetes tájékozódásunk alapján levelére a következőkről tudom tájékoztatni; A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. XXXIII. törvény, 12. paragrafus (6) bekezdése, illetve az egyesülési jogról szóló 1989. II. törvény 14. paragrafus (1) bekezdése értelmében az ügyészi törvényességi felügyelet egyetlen párt tevékenységére, illetve működésére sem terjed ki, a törvény 11. paragrafus (2) bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy „a párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen”. Ezért előzetes tájékozódásunk során a közérdekű bejelentésben foglaltakkal kapcsolatban azt kellett vizsgálnunk, hogy az iratselejtezés és a zúzdába szállítás során megsértették-e a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. számú törvényrendeletnek a levéltárak felügyeleti és ellenőrzési jogára vonatkozó rendelkezéseit. A fenti levéltári törvényrendelet kiegészítéséről szóló 1972. évi 19. törvényrendelet 1. paragrafusa alapján a Minisztertanács meghatározhatta azokat a társadalmi szervezeteket, melyek területi levéltárakat (archívumokat) tarthatnak fenn és ezek vonatkozásában lényegében megszüntette a művelődési miniszter és a megyei levéltárak felügyeleti ellenőrzési jogkörét. E területi levéltárak működésének rendjét és ellenőrzését az illetékes központi szervük hatáskörébe utalta. A Minisztertanács azon rendelkezése, hogy mely szervezetek kerültek így ki a művelődési miniszter, illetve a megyei levéltárak felügyelete és ellenőrzése alól — nem áll rendelkezésünkre. A Bács-Kiskun Megyei Levéltártól beszerzett információink szerint e rendelkezés vonatkozott többek között az MSZMP, a szakszervezet stb. archívumaira, így a megyei levéltár korábban sem gyakorolhatott felügyeletet az MSZMP irattárai, archívumai felett a selejtezési és megsemmisítési eljárások során. Ezért a megyei levéltár jogkörével kapcsolatban törvénysértést nem lehetett megállapítani. Az MSZMP iratkezelésével (kapcsolatos belső eljárási szabályzatát nem ismerjük és annak végrehajtását, mint fentebb utaltam rá, jogosultságunk hiányában nem is ellenőrizhetjük. A pártdokumentumok sorsával kapcsolatban Nyers Rezső, az MSZP elnökének Németh Miklós kormányfőhöz írt levele tartalmát csak a sajtóból ismerjük. Nincs tudomásunk arról, hogy ezzel kapcsolatban a Minisztertanács valamilyen jogszabályt vagy rendelkezést adott volna ki, mely az esetleges ügyészi törvényességi vizsgálat alapjául szolgálhatna. Kétségtelen tény, hogy a pártiratok selejtezése és megsemmisítése a közvéleményt foglalkoztatja. A fentiek miatt azonban az ügyészségnek nincs jogosultsága e kérdéssel kapcsolatban vizsgálatot folytatni és intézkedni. Álláspontom szerint megoldási lehetőség lenne, ha a levéltári törvényrendelet alól a Minisztertanács általunk nem ismert rendelkezése alapján kivont irattárakra és archívumokra vonatkozó rendelkezéseket felülvizsgálnák, illetve indokolt esetben hatályon kívül helyeznék. Ez intézkedéssel ugyanis e társadalmi szervek vonatkozásában is automatikusan életbe lépne a művelődési miniszter és a megyei levéltárak felügyeleti és ellenőrzési joga. Tehát nem lenne szükség új jogszabályok alkotására. Javaslom, hogy a T. Képviselő Úr tegye megfontolás tárgyává, hogy megfelelő fórumon ilyen irányú kezdeményezést tegyen. Egyben tájékoztatom, hogy a megyei főügyészséghez küldött levelének másolatát esetleges intézkedés végett megküldtem dr. Balogh Sándor úrnak, a Párttörténeti Intézet igazgatójának, melyhez az önnek írt válaszlevelem másolatát is csatoltam Amennyiben a T. Képviselő Úr úgy a jelen "ügyben, miüt bármely, az ügyészség’ hatáskörébe tartozó kérdésben felvilágosítást, tájékoztatást igényel, szívesen állunk rendelkezésére'. Kecskemét, 1990. január 19. napján Tisztelettel: dr. Harajka István megyei főügyész ,IRODAI HULLADÉK, ÉRTÉKTELEN PAPÍR” Nyűt levél dr. Debreczeni József képviselő úrhoz! Tisztelt Képviselő Űr! Engedje meg, hogy személyes dolgokkal kezdjem. Mindketten történelem szakot (is) végeztünk, sőt — egy régebbi újságcikkből tudom —, ugyanazon az egyetemen. Ne tételezzük föl egymásról, hogy a múlt dokumentumait bármelyikünk is ne tisztelné és próbálná védeni. Az MSZMP iratainak, dokumentumainak sorsa miatt azért nem aggódom, mert ismerem — még kiskunhalasi pártfunkcióm időszakából — az erre vonatkozó központi rendelkezéseket. Nos, aki tapasztalta az MSZMP régi ügykezelési gyakorlatát, az tudja, hogy minden testületi ülésről jegyzőkönyv készült, amelyhez kötelezően mellékelni kellett az írásos és szóbeli előterjesztések anyagát, mégpedig két példányban. Ebből az egyiket a megyei pártbizottság őrizte, a másik a városokban maradt. A MSZMP bizottságaihoz befutott összes levél iktatókönyvbe került, azokat az előírt idő elteltével archiválták, tehát kötelezően megőrizték. Amikor 1989 októberében az MSZMP- anyagok összegyűjtésére határozat született, mindezeket az iratokat - átvételi jegyzőkönyv ellenében — Budapestre szállították. Tehát felelősségem tudatában írom le, hogy a történeti értékek együtt vannak Budapesten. Magam is sajnálom, hogy mindez nem maradt Bács megyében. Ennek oka a rövid határidő és az anyagi feltételek hiánya lehetett csupán. Hiszem azonban, hogy nincs messze az idő, amikor ezek a történelmi dokumentumok — rendezett állapotban — újra megyénkben nyernek elhelyezést. Ebben az Ön segítségét is kérem. A miniszterelnök interjúja (Folytatás az 1. oldalról) Amit fontosnak tartok: az igazság pontos kiderítését és a nemzetbiztonsági tevékenység működőképességének biztosítását. Ugyanis az ország érdekeit veszélyezteti, ha a nemzetbiztonsági munka szétesik. Ne feledkezzünk meg a nemzetközi terrorizmusról, a kábítószer-csempészetről és az ilyen jellegű tevékenységek megélénküléséről. ■— Ez azt jelenti, hogy ön átfogó szervezeti átalakítást tart szükségesnek? — Pontosan. — Végezetül: hogyan foglalja össze a legsürgetőbb teendőket? ' — Az ügyészi vizsgálat lebonyolítása, döntés a belső biztonsági részleg sorsáról. A törvény-előkészítő munka felgyorsítása, ezen belül a parlamenti felügyelet kialakítása megfelelő állandó bizottság felállításával.. (Természetesen a titkosszolgálatok 4 Megkezdődött a kopogtatócédulák kézbesítése Országszerte megkezdődött a kopogtatócédulák : — s az ezekhez tartozó ajánlási szelvények — kézbesítése a március 25-ei országgyűlési képviselői választásokra — közölte az Állami Népességnyilvántartó Hivatal (ÁNH) igazgatója, Kéry András pénteki sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy az értesítést január 24- éig kell eljuttatni a választópolgárokhoz, de a határidőt várhatóan nem tudják tartani. Előreláthatólag Pest megye néhány területén lesz csúszás, de előfordulhat esetleg másutt is. Hangsúlyozta, hogy ezért nem a tanácsok a hibásak, hanem arról van szó, hogy a választási törvényben megszabott 25 napos határidőt — a választópolgárok nyilvántartásának elkészítésére és elküldésére a tanácsokhoz — a hivatal technikai okok miatt nem tudja tartani, számítógépei ugyanis nem a legkorszerűbbek. A tanácsok egyébként különböző módszerekkel kézbesítik a kopogtatócédulákat a lakossághoz, s valamennyi választópolgár személyesen kapja kézhez az értesítést. Az első eredménytelen felkeresés alkalmával üzenetet hagynak a második kézbesítés időpontjának megjelölésével. Amennyiben ez utóbbi is sikertelennek bizonyul, akkor a kopogtatócédulát a postaládába dobják be. Fontos tudnivaló, hogy á kézbesítéssel megbízottak ajánlási szelvényt nem gyűjthetnek, politikai kampányfeladatot nem láthatnak el. Mit vittek el akkor az autók? — vetheti fel, jogosan, bárki a kérdést. A régi nyomtatványok, a munkatársak fiókjaiból, szekrényeiből előkerült papírlapok, kiadványok lehettek benne. Volt pártbizottsági tagok igazolni tudják, hogy a testületi írásos anyagokat az ülés után le kellett, illetve le kellett volna adni a megjelölt munkatársaknak. Ezt a rendelkezést a legtöbb helyen nem vették komolyan .., A leadott előterjesztéseket csak ideiglenesen gyűjtötték, az eredeti példány feletti anyagok később zúzdába kerültek. Újra hangsúlyoznám, hogy ezekből a dokumentumokból két példány már kötelezően megőrzésre került, tehát semmilyen érték eltüntetésére nem kerülhetett sor. Mindezt a két, nagyon kedves hölgynek is ugyanígy elmondtuk, s maguk nyilatkoztak, hogy ezek után nem kíváncsiak a teherautó rakományának tartalmára. összegezve: a korábbi MSZMP irataiból két-két példányokat — a megfelelő dokumentációval, szabályszerűen — Budapestre elszállították. Az a rakomány, amelyet ön kifogásol, irodai hulladék, értéktelen papír volt. Az ilyesmi elszállításáról sehol a világon nem vezetnek nyilvántartást, nálunk sem. Nem azért, mert nem lehetne, hanem . mert abszolút fölösleges. Nem csak törvény nem írja elő, a józan ész is tiltakozna ilyesféle jegyzék készítése ellen. Hogy ki és miben keveredett ellentmondásba, azt döntse el Ön és a Kedves Olvasó. Tisztelt Debreczeni Úr! A Szocialista Párt új megyei vezetése 1989. december 15-én alakult meg. Mi új pártnak tekintjük magunkat, s a volt MSZMP-nek csak azt az irányvonalát és azokat a személyiségeit tartjuk szellemi elődeinknek, akik az újítás, a modernizálás, a reformok útját keresték, akik az MSZMP-n belül harcoltak a párton kívül szerveződött „másként gondolkodók” szavának szabad elhangzásáért. A rendszerváltást követők gyakran bajba kerültek saját környezetük konzervatívjai előtt. Most meg Ön kiált ki bennünket bűnösöknek? Előítéleteitől vezérelve felül egy bejelentésnek, s anélkül nyilatkozik, hogy a megvádolj takkal szót váltana... Képviselő Úr! Nem választási fogás ez a közelgő harcban? Nagyon kérem, hogy amíg ön képviseli Kecskemét polgárainak jelentős részét a parlamentben, szíveskedjék közte azok érdekeit is szem előtt tartani, akik a Szocialista Párt tagjai, s ne üljön fel a pártunk elleni — bizonyára tudatos — provokációnak! Kecskemét, 1990. január 19. Üdvözlettel: Szabó Károly, a Szocialista Párt megyei koordinációs bizottság elnöke Dr. Debreczeni József képviselőnek — mint Szabó Károly elmondta — eljuttáttak egy 34 gépelt oldalas dokumentumot is. Ez azoknaK az iratoknak a listája, amelyeket december 6-án hivatalosan is átvett a Párt- történeti Intézet, a volt MSZMP megyei archívumától. (A szerk.) ,SEMMI KÖZÖM NEM VOLTA SELEJTEZÉSHEZt Tisztelt Debreczeni Úr! ön mint képzettsége szerint történelemtanár, minden bizonnyal ismeri azt a római jogi tételt: hall- gattassék meg a másik fél is. Ezt elmulasztotta. Sem engem, sem a papírszállítást intézőket nem kérdezte meg arról, hogy milyen szerepem is volt nekem az ügyben. Ezért, szíves engedelmével, az érdeklődő újságolvasó legteljesebb tájékoztatását is szolgálva, most leírom úgy az eseményeket, ahogy történtek. 1. Január 11-én hivatali munkaértekezleten vettem részt a megyei tanács nagytermében. Szünetben (9.20-kor) az ablakon át láttam, hogy két teherautóra papírcsomagokat rakodnak a volt pártbizottsági pincéből. Rosszat sejtve, a portástól megkérdeztem, hogy milyen szállítás folyik itt, mire ő azt válaszolta, zúzdába visznek hulladékpapírt, de már két hölgy is efelől érdeklődött, az MSZP megyei elnökénél. 2. A helyzetet tisztázandó, a titkárságra felmentem, ahol két hölgy élénk beszélgetésben volt a titkárnővel. Bemutatkoztam, hogy az MSZP városi elnöke is vagyok, se- gíthetek-e valamiben. Ez alatt az egyik hölgy telefonbeszélgetésbe kezdett Szabó Károly megyei elnökkel, aki házon kívül tartózkodott. Kértem a hölgyet, hogy amint befejezte, adja át nekem a telefont. Szabó Károlyt hívtam" ihtezkéhjelc‘ afelől, hogy a' levéltári munkatársak meggyőződhessenek a rakomány tartalmáról, egyáltalán végezhessék munkájukat. 3. Szabó Károly nemsokára jött. Újra nyomatékosan kértem őt, hogy ne engedje el addig a kocsikat, amíg meg nem vizsgálják a levéltárosok a rakományt. (Ezt egyébként ő is természetesnek tartotta.) Felajánlottam . még azt is — félig tréfásan, de lényegét tekintve komolyan gondolva —, hogy „ha kell, leveszem a zakóm, a nyakkendőm és a többiekkel együtt lerakodunk a kocsikról”. A levéltárosok jelezték, hogy erre talán nincs szükség, mert valójában nekik elég volna egy selejtezési jegyzőkönyv (mint pl. ahogy a tanácsoknál is selejteznek), egyébként pedig a fő probléma azzal az iratanyaggal van, amit már — innen a megyéből — Budapestre elvittek. Ebben teljesen egyetértettem velük, jelezve, hogy szerintem nekem és Szabó Ká- rolynak legalább akkora érdekünk a múlt pontos, hiteles története, mint nekik. 4. Miután én munkaidőben, értekezleti szünetben voltam, elnézést kérve (9.55-kor) eltávoztam az irodából. Az előcsarnokba leérve láttam, hogy a teherautók közben eltűntek. A portást — meglehetősen felindulva — kértem, hogy erről Szabó Károlyt azonnal tájékoztassa. Én eddig követtem személyesen az eseményeket. A következőkét már utólag tudtam meg a portástól és a megyei elnökség munkatársaitól. Miután a portás felszólt, a titkárságon azonnal intézkedtek, hogy a teherautók jöjjenek vissza az oktatási igazgatóságról, ahová távoztak. Időközben (ezek szerint 10.30-kor) a levéltárosok lejöttek a földszintre, ahová utánukszaladt az elnökség egyik munkatársa azzal, hogy a teherautók visszajönnek, meg lehet vizsgálni a rakományt. Ekkorra már viszont tényleg megérkezett a két teherautó, a ház elé álltak és két fiatalember a portához jött, zúgolódva, hogy le kell pakolni. A levéltári munkatársak rövid tanakodás után úgy döntöttek, nem vizsgálják meg a papírcsomagokat, mert így „legalább nincs felelősségük az ügyben”. Ezután mindenki eltávozott a helyszínről. Az ön által felsorolt pontokra, azt hiszem, a válaszokat megadtam: semmi közöm nem volt a selejtezéshez, mert én nem voltam a volt MSZMP Megyei Bíróságának semmiféle illetékese, aki ezt a szállítást még december elején megrendelte. így azt nem is mondhattam, hogy selejtezési jegyzőkönyv nem készült, és azt meg pláne nem ismerhettem el, hogy az elszállítható anyagban iratok is vannak. (Ugyanis még az utcára sem mentem ki.) Aztán azt sem ismerhettem el, hogy többször történt selejtezés, mert nem voltam soha a pártbizottság munkatársa vagy alkalmazottja. Képviselő Úr! . Nyílt levelében ön és a közérdekű bejelentés tartalma nem kevesebbet állít és sugalmaz, mint hogy én jogszabálysértésben közreműködtem, ilyen cselekményt elkövettem, továbbá szószegő módon visszaéltem jóhiszemű! emberek bizaliiiával! Az általam leírtakból (de ha nekem nem hisz, az ügyészségi vizsgálatból) látnia kell, önt tévesen tájékoztatták, amiből további helytelen következtetéseket vont le. Debreczeni Úr! Ön megkezdte a választási kampányt! Ehhez Önnek joga van, csak éppen rosszul indította el: a tisztesség és a tények (az ártatlanság vélelmezéséről már nem is szólva) még önt is kötelezik. ön mint Kecskemét város egyik honatyája a parlamentben, feltehetően tudja: a polgári törvénykönyv védi az ember személyiségi jogait, védi a jó hírnevéhez való jogot. A büntető törvénykönyv pedig védi az ember becsületét, ha azt megsértik. Esetemben ön, Tisztelt Képviselő Úr -c-. mások közlését ellenőrizetlenül felhasználva és a saját véleményét hozzátéve — a tényeket és a hivatkozott törvénykönyvek eme pasz- szusait vélhetően figyelmen kívül hagyta. Maradok tisztelettel: dr. Brúszel László irányítása csak a kormány kezében lehet. A szolgálatok kinevezett első számú — politikai— vezetői mellett a vezetői és beosztotti állománynak egyaránt eleget kell tenni a speciális szakmai képzettségi és a mindenkori kormány iránti lojalitási követelményeknek.) A Nemzetbiztonsági Hivatal megszerve-1 zése a jelzett elvek alapján, a hírszerző szolgálat elválasztásával. A személyi állomány meghatározó többségét kitevő, törvényesen és szakszerűen dolgozó munkatársakat biztosítani kell a kormány és az állampolgárok bizalmáról. A nyilvánosság ezen a téren a fő elvék és irányok meghatározásáig terjedhet. Olyan ország, amelynek a kormánya széles körben kiteregeti titkosszolgálatainak adatait, segítőit, nem várhatja el, hogy komolyan vegyék akár külföldön, akár otthon. Az esetleges törvénytelenségekért, vagy a kormány politikájával össze nem egyeztethető akciókért szigorú felelősségrevonást kezdeményezek. Ugyanakkor nem engedhetem, hogy nemzeti érdekek sérüljenek felelőtlen lépésekkel, hogy személyes elégtétel vagy éppen külföldi titkosszolgálat befolyása motiváljon. — Mi lesz ebben a folyamatban a belbiztonsági szolgálat sorsa? — A szolgálat sorsáról —; az átszervezési munka keretében — késedelem nélkül dönteni fogunk. A belbiztonsági szervezetet megszüntetjük; az állomány a belügyi munka más területein, például a. közbiztonság fenntartásában hasznos szerepet tölthet be. Ezt átképzéssel is segíteni kívánjuk. A megszervezendő Nemzetbiztonsági Hivatalban kell foglalkozni az alkotmányvédelemmel, a kémelhárítással és a nemzetközi terrorizmus elleni harccal. A hírszerzésnek önálló szervezetben kell majd n^űködnie. Én azon leszek, hogy az úgynevezett lehallgatási botrányból minden szükséges következtetést levonjunk, mégpedig úgy, hogy az az egész koncepcióváltási folyamatot felgyorsítsa, és a békés átmenet törvényes, alkotmányos útját erről az oldalról ne torlaszolja el semmi. (MTI) Sajtótájékoztató a Honvédelmi Minisztériumban (Folytatás az 1. oldalról) a magyar katonai diplomácia keretén belül hazánkba látogat — rövid időn belül — a francia, az olasz védelmi miniszter, a svájci honvédelmi miniszter, az NSZK honvédelmi államtitkára, a finn honvédelmi miniszter, illetve a kanadai vezérkari főnök. Kárpáti Ferenc ebben az évben Angliában, Hollandiában és Lengyelországban tesz látogatást. A sajtó- tájékoztató időpontjában küldték el a legfelsőbb román katonai vezetés számára a levelet, amelyben egy határ menti találkozó létrejöttét javasolták. A sajtó- és információs főosztály vezetője elmondta, hogy Czinege Lajos nyugalmazott miniszterelnök-helyettes kilencszobás, négyszázhatvankét négyzetméteres lakásban lakik, amelyért összesen 5 ezer forint lakbért, illetve 170 forint bútorhasználati díjat fizet. Eredetileg ennél többet kellene fizetnie, de ezt az összeget egy korábbi minisztertanácsi rendelet állapította meg. Szó került a Jablonka út 86. szám alatt épülő villáról is. Magnetofonfelvétellel bizonyította az ezredes, hogy azt Czinege József, a Minisztertanács volt elnökhelyettesének fia építi, amelyhez sem honvédségi járműveket, sem pedig katonai munkaerőt nem vett igénybe. A legnagyobb érdeklődést a január 19-ei Reform egyik cikkével kapcsolatos tájékoztató váltotta ki. Az történt, hogy január elején egy szentendrei háziasszony a kukában a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökének titkos jelzésű intézkedéseiből talált jó, néhányat. Ezt a Reform című lapnak jelentette be, s a lap a Honvédelmi Minisztériummal egyetértésben mindaddig titokban tartotta a megtalált §- honi légvédelemtől származó egyik parancs, soron kívüli előléptetések végrehajtásáról szóló utasítás, valamint a Magyar Néphadsereg korszerűsítésével összefüggő létszám-gazdálkodási előírások stb. — titkos dokumentumokat, amíg a vizsgálat be nem fejeződött. Mint kiderült, a múlt év utolsó napjaiban az egyik légvédelmi rakétás alakulattól 29, titkos iratot/tartalmazó dosz- sziét lopott el egytiszt, illetve tiszthelyettes, akik még nem tettek beismerő vallomást, így nevüket nem hozták nyilvánosságra. Az újságírók ígéretet kaptak, hogy a katonai ügyészség, mihelyt erre lehetőség kínálkozik, tájékoztatja a közvéleményt. Gémes Gábor €
