Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-14 / 296. szám

\ Jövőre népszámlálás Január 2-a és február 3-a között népszámlálást tartanak Magyarországon, melynek alapja az 1990. január elsejei 00 órai állapot. Megkérdezik a nemzetiséget, a lakástulajdont (vagy bérleményt), az emberek 20 százalékától azt is, ho­gyanjár munkába, van-e másodállása. Amire nem kíváncsi­ak: személyi szám, jövedelem, nyaraló, egyéb vagyon — így az APEH nem sok hasznot húzhat a népszámlálásból, mely­nek első eredményeit márciusban teszik közzé. A felmérés költségeit a KSH 700 millió forintra becsüli. Németh Miklós tárgyalásai Londonban A hivatalos tárgyalásokon Thatcher asszony bevezetőben kife­jezte ' öröméi, hogy • a magyar kormányfő, ha rövid időre is, el tudott jönni Lon­donba. Hangsú­lyozta, hogy na­gyon nagyra érté­keli mindazt, ami Magyarországon történik, nemkü­lönben a magyar kormánynak azt az elszántságát, hogy xegigmegy \a- lasztott útján. A Brit miniszterelnök asszony érdek­lődésére Németh Miklós alapos átte­kintést adott a mugyai'ors/agi átalaku­lás nemzetközi feltételei szempontjából különösen jelentős szovjetunióbeli és (Folytatás a 2. oldalon) f * Jacques Delors, az Európai Közös- I ségek Bizottságának elnöke nyitotta t meg szerdán délelőtt a lengyel és ma­( gyár reformok támogatásában részt ve­vő 24 OECD-ország külügyminiszteri i értekezletét, amelyen jelen voltak a I nemzetközi pénzügyi intézmények ve- ■ zetői is, köztük Michel Camdessus, a I Nemzetközi Valuta Alap vezérigazga- ! tója és Lucien Paye, az OECD főtitká­ra. Delors rámutatott: nagy politikai je­lentősége van annak, hogy a külügymi­niszterek elfogadták a tanácskozásra szóló meghívást, nemcsak Lengyelor­szág és Magyarország, hanem az egész átalakulóban levő Kelet-Európa vo- . natkozásában. A 24-ek segítségét a kö­zösség hangolja össze. Ebben el kell kerülni mind a túlzott központosítást, mind az erőfeszítések szétforgácsoló- dását. — A miniszteri tanácskozásnak — mondotta — meg kell adnia a szük­séges politikai impulzust a segítség- nyújtás sikeréhez. A 24-ek a meghívottak közül először Krzysztof Skubiszewski lengyel kül­ügyminisztert hallgatták meg, majd ez­után került sor Horn Gyula felszólalá­sára. Miután nyilatkozatának szövegét már előzőleg írásban kiosztották, a magyar külügyminiszter annak leglé­nyegesebb politikai elemeit emelte ki. Kormányunknak az ellenzéki pár­tokkal, más politikai és társadalmi té­nyezőkkel az elmúlt hét végén folyta­tott megbeszéléssorozata utal arra, hogy . a magyar reformfolyamatban (Folytatás a 2. oldalon) ISMÉT A KÖLTSÉGVETÉSRŐL — KI LESZ AZ ÚJ VB-TITKÁR TISZAKÉCSKÉN— KÖSZÖNET AZ EGYHÁZAKNAK A megyei, tanács végrehajtó bizottságának ülése Készül, pontosabban készülget a megye tanácsainak 1990. évi költségve­tési terve, melyről tegnapi ülésén má­sodszor tárgyalt Bács-Kiskun Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A tervosztály és a műszaki osztály ezzel kapcsolatos előterjesztése —jogos óva­tossággal — még nem is tervről, hanem „előzetes elgondolásokról” beszél. S a bizonytalanság nem helyi eredetű, ha­nem országos, hiszen köztudott, hogy a parlament a december 18-án kezdődő ülésszakán dönt majd arról, milyen lesz, mennyiben változik az elosztás rendszere. Épp ezért a végrehajtó bizöttság az­zal a javaslattal terjeszti a „tervet” a megyei tanács december 20-ai ülése elé, hogy első olvasatként tárgyalja azt és januárban tűzze ismét napirendjére. Azért vannak biztos pontjai e nagyon előzetes programnak. Ilyen például az, hogy megkezdett beruházásokat nem kell leállítani a megyében. Újabb tele­pülések kapcsolódhatnak be a földgáz- hálózatba. Folytatódnak az oktatási, az egészségügyi beruházások. Különö­sen figyelmet érdemelnek a fokozott szociális gondoskodásra^ egyebek kö­zött a szociális otthonok hálózatának bővítésére, a hajléktalanok elhelyezésé­re, foglalkoztatásuk megoldására tett költségvetési javaslatok. Jellemző, hogy a végrehajtó bizottság két tételt törölt a megyeközpont intézményeinek költségvetési előirányzatai közül, s az így „felszabadult” több mint 16 millió forint tartalékba helyezése méllett fog­lalt állást, a ma még előre nem látható szociális gondok megoldására. Ezután egyéb ügyeket tárgyalt a vég­rehajtó bizottság. Nem fogadta el mű­szaki osztályának a Bács-Kiskun Me­gyei Közlekedési Intézet alapítására tett előterjesztését, mely a megyei köz­lekedési felügyelet, a kecskeméti és a bajai Közlekedési Tanintézet, valamint a járművezetői vizsgabizottság össze­vonásával jött volna létre. E témát ké­sőbb ismét napirendre tűzik. A továbbiakban a Harta—Dunate- tétlen Nagyközségi Közös Tanács meg­szüntetéséről döntött a testület azzal, hogy a különválást az önkormányzati választásokkal egyidejűleg támogatja. A vb. a hatáskörébe tartozó személyi ügyekben is állást foglalt, s egyebek között dr. Körösi Imrét jelölte Tisza- kécske Város Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának megüresedett titkári tisz­tébe. Végül elfogadta a testület a Románi­ából áttelepültek helyzetéről szóló írá­sos beszámolókat, s külön köszönetét fejezte ki az egyházaknak a menekültek segítéséért. . R. M. TANÁCSÜLÉS KISKUNFÉLEGYHÁZÁN ÉS KISKUNHALASON Napirenden az egészségügyi ellátás, a munkaerőhelyzet Kiskunfélegyháza város tanácsa for­mabontó módon tegnapi ülését nem á munkaidő befejezése utánra hirdette meg, hanem reggel 8 órára. Az ónos esőt követő hajnali megbénult közleke­dés jóvoltából a tudósitó — az első buszjárattal ■>— 9 órára érkezett meg a tanácsházára, ahol ekkor már az első napirendi pontként a város egészség- ügyi ellátásának helyzetéről készült be­számoló vitája folyt. Illetve alig lehetett vitának nevezni, mert a hozzászólók többsége a társadalombiztosítás (jelen­legi) rendszerét kritizálta, illetve olyan — jogos — kifogással élt, hogy egy­szerre több beteget engednek az orvos elé, az ajtón kihallatszik a beteg és az orvos beszélgetése. (Folytatás a 2. oldalon) Újabb NEM a lakáskoncepcióra Több mint ötórás vita után szerdai ülésén úgy döntött az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága, hogy nem fogad­ja el a lakásgazdálkodás új koncepcióját. Az ülésen egyébként Kunos Péter pénzügyminisz­tériumi államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést a jövő évi költségvetési tervezethez, amelynek fontos része a lakásgazdálkodási koncepció. Az államtitkár a már ismert érveket hangoztat­ta: amennyiben a parlament nem fogadja el a költségvetést, úgy a Nemzetközi Valutaalap­pal nem lehet megállapodást kötni, veszélybe kerül a magyar gazdaság külső finanszírozásá­nak lehetősége. Jövő márciusban be kellene je­lenteni a fizetésképtelenséget, az infláció mér­téke 100 százalékos lenne, a munkanélküliek száma elérné az 500—600 ezret. A költségvetésről szóló vitában a képviselők annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a beterjesztett javaslatok csak tovább növelik a belső feszültségeket. Indokoltnak tartották ugyan, hogy a költségvetés hiányainak pótlásá­hoz a lakásgazdálkodási szektor is hozzájárul­jon, ám a felvázolt javaslatokkal nem tudtak egyetérteni. Elfogadhatatlannak tartották, hogy a hiteladó mértéke a tartozás összegétől függetlenül egységes legyen. Kunos Péter a vitában felvetődött kérdések­re válaszolva elmondta: ha elegendő idő lett vol­na a lakásgazdálkodási koncepciók kidolgozá­sára, akkor természetesen differenciáltan álla­pították volna meg a hiteladó mértékét. Ezt az elnevezést egyébként rossznak minősítette az államtitkár és szükségesnek tartotta megvál­toztatását. Nem tartotta egyedüli üdvözítő megoldásnak azokat a javaslatokat, amelyeket a kormány készített, ám rámutatott: a laká­sügy időzített bomba, amely nagyon hamar robbanni fog, így a parlamentnek megállapo­dásra kellene jutnia ebben a kérdésben a kor­mánnyal. A bizottság elnöke, Berdár Béla összefogla­lójában kifejtette: a bizottság elfogadja, hogy a lakásgazdálkodás jelenlegi rendszere változta­tásra szorul, a kormány javaslatait azonban igazságtalannak és áttekinthetetlennek tart­ják, s kérik, hogy a parlament következő ülésé­ig elfogadhatóbb variációt terjesszenek a kép­viselők elé. A bizottság szükségesnek és indokoltnak tartja azt is, hogy a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások részleteiről, és a majda­ni megállapodásról konkrét tájékoztatást adja­nak a közvélemény számára. * Az MSZP elfogadhatónak tartja ugyan a jö­vő évi költségvetést, ám a lakáskoncepciót elvéti —hangzott el tegnap egy sajtótájékoztatón. VASÁRNAP Kongresszust tartazMSZMP Vasárnap ül össze az MSZMP XIV. kongresz- szusa az Építők székhá­zéban. Ennek előkészüle­teiről, illetve a párt újjá­szervezéséről tájékozta­tott Virág Ferenc kom­munista szóvivő egy szer­dára összehívott sajtó- konferencián. A pártfó­rumon a vidéket ötszáz, a fővárost kétszáz küldött képviseli. A munkakong­resszusra vendégeket nem hívtak meg, a tanácsko­zást egy naposra tervezik. SZERENCSÉTLEN DECEMBER 13; Megbénult a forgalom az utakon - ^ Közbotrány? Bizony az: az első téli csapadék teljesen megbénította Bács-Kiskun közlekedését. Noha a külön­féle illetékesek jóelőre azt nyilatkozták, hogy „fölké­szültek” a télre, ez a gyakor­latban — tegnap ismét bebi­zonyosodott — semmit sem jelent. A száztízezres létszá­mú megyeszékhelyen —i a központban! ; háromnegyed nyolckor még egyetlen centit sem csúszásmentesítettek, és riportereink a szemtanúk ar­ra, hogy a Halasi úti felüljá­rón is csak 8.45-kor jelent meg a két első homokszóró autó. El lehet képzelni, hogy mekkora anyagi és erkölcsi kárt okoz az efféle patópálos- kodás. Munkatársaink be­számolóit az alábbiakban ad­juk közre, ám a kérdés válto­zatlanul fel van téve: miért kü­lönös az, ha télen tél van ..,? • Reggeli helyzetkép Kecskeméten a Halasi úti felüljárón Szerda reggelre jégpályává változtak a megyében az utak. Mint Kiss Géza megyei hófelelős elmondta, a hajnali négy órás jelentésekben a szolgálati helyek még száraz útburkolatról számoltak be, majd 5 óra 15 perckor érkezett az első jelentés az eső eleredéséről Kiskőrös térségé­ben. Reggel 6 óráig a megyében mindenütt eleredt az eső, amely azon­nal a hideg útburkolatra fagyott. A közlekedés szempontjából ez a leg­veszélyesebb időjárási jelenség, ugyanis a langyos eső érintkezett az erősen lehűlt felülettel és ez jégképzödéshez vezetett. Az első szórógépet 5.30 órakor indították él a főutak szórására és 8 órára a főúthálózatnak mintegy 60 százalékán történt meg (? — A szerk.) a szórás. Délelőtt még 28 szórógép dolgozott, s már jutott kapacitás az alsóbbrendű utak veszélyes szakaszainak mentesítésére. Délig mintegy 230 tonna anyagót szórtak az utak burkolatára. Az ónos eső szinte megbénította a közúti közlekedést. A megyeszék­helyen a helyi autóbusz-közlekedés járatai közül — éppen a síkosság miatt — csupán néhány tudott végigmenni a vonalon. A Széchenyivá- rosban szinte egyetlen autóbusz sem tudott közlekedni. A Városgaz­dálkodási Vállalat—erről személyesen győződtünk meg—csak reggel 8 óra tájban, amikor már ha késve is, de mindenki eljutott a munkahe­lyére vagy az iskolába, kezdte meg az utak szórását. A távolsági autó­buszok 20—70 percet késtek, de reggel 8 óráig Kiskunfélegyháza, Bé­késcsaba felől egyetlen járat sem érkezett meg. Hasonló volt a helyzet a helyközi járatoknál is. A legnagyobb gond a megyeszékhely két felül­járójánál alakult ki, ugyanis a járművek, autóbuszok, személy és teher­gépkocsik, képtelenek voltak feljutni a felüljárókra. Sajnos, a jégpályává változott utakon meglehetősen sok koccanásos baleset történt. Délelőtt 9 óráig az E5-ös autópályán Lajosmizse ma­gasságában négy személygépkocsi, a régi E5-ösön három személygép­kocsi csúszott össze, Kunadacs határában pedig egy kisautóbusz, Kis­kőrös határában egy IFA borult az árokba, Kiskunfélegyháza határá­ban három személyautó ütközött. Kiskunhalas határában az 53-as úton szintén egy koccanásos baleset történt. Ä megye szinte valamennyi városában gondot jelentett a járdák, a közterületek felszórása, síkosságmentesítése. Ez azt jelzi, hogy az ősszel beharangozott „jól felkészültünk” kijelentés megalapozatlan, hiszen egy félórás eső bénította meg a közúti és a gyalogos közlekedést. Mint a meteorológiai intézet jelenti, továbbra is lehet számítani hó- szállingózásra, ónos esőre, ezért az utakon síkosság várható. G.G. Kéz­és lábtörések napja Ugyancsak megszapo­rodott a mentősök munká­ja is tegnap reggel. Mint a délutáni órákban Kotro- ezó Istvántól, a mentő- szolgálat ügyeletvezetőjé­től megtudtuk, legkeve­sebb 15 esetben kérték a segítségüket, s leginkább kéz- és lábsérülések miatt. Főleg ötven évnél időseb­bekhez — akik a csúszós úton elestek r- hívtak mentőt. A legtöbb beteget Kecskemét belterületéről és Lajosmizséről szállítot­tak kórházba. Az minden­képpen örvendetes, hogy a komolyabb autóbalesetek száma nem növekedett. Ez valószínűleg a vezetők óvatosságának volt kö­szönhető. Összesen két közlekedési balesethez ri­asztották a mentőket. A legsúlyosabb Kunada- cson történt, ahonnan négy súlyos sérültet szállí­tottak be. Persze most a mentőautók sem halad­hattak gyorsabban, mint a többi jármű. Ezért kényte­lenek voltak úgy beosztani az idejüket, hogy azokért a betegekért, akik ellenőr­zésre mentek, csak később indultak el, hogy a sürgős eseteknél minél előbb a helyszínre éljenek. B.A. . Új arcok a mezőgazdasági érdekképviseletben Az elnök A mezőgazdasági szövetkezetek kedd este véget ért kongresszusán bárkivel beszélgettünk, szóba került egy név, egészen pontosan ez volt „a” Név: Nagy Tamásé, a Gyáli Szabadság Tsz elnökéé, az Agrárszö­vetség „atyjáé”. Jóval a személyi kérdéseket eldöntő választás előtt sikerült néhány kérdési föltenni neki: — Mit választ: az Agrárszövetséget vagy az újjáala­kulandó agrárszövetkezeti mozgalmat? — Nem hagyhatom cserben az Agrárszövetséget, az új szervezet ügyvezető elnökségében viszont szíve­sen munkálkodnék. Az ágazat erdekképviseletében elkülönítetten kell helyet kapnia a politikai, a gazda­sági érdekképviseletnek, amelyet a megalakult Ka­mara egyesít. Tudomásul kell venni az átmeneti idő­szakot, új tartalommal szükséges megtölteni progra­mokat. — Az Agrárszövetség Nemzeti Agrárkerekasztal- beszélgetéseket szervez a pártok képviselőivel... — Nagyfokú konszenzuskészség kialakítására tö­rekszünk az agrárágazat érdekében. Támogatásukra szükség van, a pártoknak menedzselniük kell a mező­gazdaságot. Tudjuk,-érezzük, hogy még nincsenek felkészülve, de szakembergárdájuk egyre inkább ala­kult, bizonyos dolgokban meggyőzhetőek, példaként az SZDSZ-t hoznám fel, amelyik agrárprogramján már okszerűen változtatott is. — Provokálta a minisztert,' mondván, a kormány adjon számot arról, mit vár el a mezőgazdaságtól a következő évben. Bár sok igazán pontos, kézzelfogható dolgot nem mondott Hiitter Csaba, mégis megtapsol­ta ... — Alapvetően korrekt embernek ismerem és tudo­másul veszem, hogy kompromisszumokra kénysze1 rül. — A márciusi parlamenti választásokra az Agrár- szövetség nägyon készül, kongresszusi beszédében erre is kitért. Mondván: az ágazatban egységre kell töre­kedni, az agrárérdekeket sokan, negyvenen, hatvanon kell hogy képviseljék majd a parlamentben ... — Pontosabban olyanok kell hogy képviseljék az ágazatot, akik elkötelezettjei,' legyenek bár orvosok, papok, pártegyéniségek. Sajnos, tudjuk azt is, hogy a főállású képviselőséget nem a mezőgazdasági szak­embereknek találták ki. Az egyik elnökhelyettes Hegedűs Lajos, a Hartai Erdei Ferenc Tsz elnöke, jelölőlistán szerepelt az érdekképviseleti szervezet el­nökének tisztjére. A jelöltek „bemutatkozásakor” visszalépését jelentette be. Miért is? — Eleve úgy gondoltam, hogy nem indulok az elnökjelöltek sorában. Aztán mégis hagytam magam rábeszélni a szövetkezetek, illetve a hartai tsz tagjai­nak akarata miatt. Ismerem ugyanis magam, én in-, kább meditáló ember vagyok, a mostani nem az ilyen habitusú emberek ideje. A kongresszus szimpátiája Nagy Tamásé, ez a hangulat is befolyásolt, amikor visszaléptem. Én is úgy érzem, a dinamizmusára óriá­si szüksége van a mozgalomnak. — És Ön? — Ez a kongresszus nagyon jó példa arra, hogy lejárt a káderkiválasztások ideje. Ha bizalmat kapok, szívesen felajánlom harmincéves szövetkezeti, szövet­kezetpolitikai kérdésekben szerzett tapasztalatomat. Az ügyvezető elnökségben — úgy gondolom — en­nek van helye, szerepe. * * * E beszélgetések közben, után természetesen folyta­tódott a kongresszus munkája: a TOT megszűnt, megalakult a Mezőgazdasági Szövetkezők és Terme­lők Országos Szövetsége: Alapszabályban rögzítették az elnök-elnökhelyettesek-főtitkár fölállást (nem az ügyvezető elnökséget). A szavazás eredménye: elnök Nagy Tamás, az egyik elnökhelyettes Hegedűs Lajos lett. (Jegyzetek a kongresszusról a 3. oldalon.) Gál Eszter A PETŐFI NÉPE INTERJÚJA AZ ÚJ VEZETŐKKEL Horn Gyula Brüsszelben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom