Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-02 / 286. szám

2 PETŐFI NÉPE# 1989. december 2. Szerbia megszakítja kapcsolatait Szlovéniával (Folytatás az 1. oldalról) élesen állást foglaltak a ljubljanai szerb demonstráció ellen, hangsúlyozva, hogy megtartása súlyosan veszélyeztet­né, a közrendet, a nyugalmat, a lakos­ság személyi és vagyoni biztonságát. A ljubljanai kormány elrendelte a szlo­vén határok lezárását. Tornáz Érti köz- társasági belügyminiszter megtiltotta, hogy az állampolgárok nyilvános he­lyen gyülekezzenek, s a meghirdetett gyűlés résztvevőit szállító Járművek Szlovénia területén közlekedjenek. Egyidejűleg korlátozták a mozgássza­badságot is. A közutakon és Ljubljaná­ban csütörtök óta megerősített rendőr- járőrök cirkálnak. Közölték, hogy ha kell, erőszakkal is meghiúsítják a gyű­lés megtartását. A rendkívüli intézke­dések visszavonásig maradnak érvény­ben. A szerb népfront elnöksége erre ki­áltványban szólította fel a köztársaság minden intézményét, vállalatát, intéze­tét és társadalmi szervezetét, hogy sza­kítsák jneg minden kapcsolatukat Szlo­véniával, mert — úgymond — ebben a nyugati jugoszláv köztársaságban láb­bal tiporják az alapvető emberi és sza­badságjogokat. Szamos üzem dolgozói nyomban rendkívüli értekezleten hir­dettek bojkottot a szlovén termékekre. A szerbiai tömegtájékoztatás hevesen bírálja a szlovén magatartást. A belg­rádi Politika péntek reggeli száma „Szerbia megszakítja viszonyát a szlo­véniai rezsimmel” hatalmas főcímmel jelent meg. Pénteken reggel közölték, a koszovói szerbek és cmagoracok akcióbizottsá­ga úgy döntött, hogy nem tartják meg a ljubljanai tömeggyűlést. Egyidejűleg szlovén képviselők követelték, hogy a jugoszláv parlament rendkívüli ülésen tárgyaljon erről a viszályról, mert Szer­bia es Szlovénia kapcsolatai mélypont­ra zuhantak. A világ nagy hírügynökségei a jugoszláv helyzetről A világ nagy hírügynökségei megkülönböztetett figyelmet fordítanak a legújabb jugoszláviai fejleményekre. A szocialista vüágon belüli reformok egykori úttörőjének számító Jugoszlávia el­merült a belső viszályok örvényében—állapítja meg a Reuter.—A szlovéniai vezetés politikája ellem ljubljanai tiltakozó gyűlést a szerbek arra a napra tűzték ki, amelyen 1918-ban a királyi J ugoszlávia létrejött. A szerb—szlovén viszály tükrözi azt a mélysé­ges szakadékot, amely ezt a balkáni államot elválasztja a reformok útján futólépésben haladó kelet-európai országoktól. A nyugatnémet DP A az 1945 utáni jugoszláv történelemben példa nélkülinek minő­sítette a szerb népfront elnökségének a szlovén áruk bojkottját és a köztársasági kap­csolatok megszakítását szorgalmazó felhívását. A legfejlettebb és legdemokratiku­sabb jugoszláv tagköztársaság, Szlovénia lakossága —jegyezte meg—attól fél, hogy a legnépesebb és legerősebb, de a legkevésbé demokratikus Szerbia kiterjesztheti rá befolyását. Az UPI amerikai hirügynökség értékelése szerint Jugoszlávia „a széthullás küszö­bén áll”.. A francia AFP szerint Szlovéniát a ljubljanai szerb népgyűlés meghirdetésével meg­rettentette egy esetleges véres összecsapás veszélye, ezért hozták a tiltó intézkedéseket. Az osztrák sajtó aggasztónak minősíti a jugoszláviai történéseket. A nyugatnémet Die Welt úgy véli, hogy Ljubljana felismerte azt az erőfitogtatást, amely mögött Szlo- bodan Milosevics, a szerb köztársasági elnökség elnöke áll. * AZ EGYETLEN JÁRHATÓ ÚT A POLITIKAI PLURALIZMUS A CSKP újraértékeli az 1968-as eseményeket A CSKP újraértékeli az 1968-as csehszlovákiai esményeket és az öt VSZ- tagprszág katonai intervencióját. A párt legfelső vezetése csütörtökön este hozta megdöntését A CSKP Központi Bizott­ságának a képviselői, ugyancsak, csütör­tökön, első alkalommal folytattak meg­beszélést a csehszlovákiai megújulásért küzdő Polgári, Fórum megbízottaival. A 'csehszlovákiai felgyorsult politikai események újabb jele, hogy csütörtökön este a csehszlovák televízió beszélgetést közölt az 1968-as Prágai Tavasz egyik vezető személyiségével, a volt KB-titkár Zdenck Mlynar politológus professzor­ral, aki ausztriai emigrációjából kedden látogatott haza Csehszlovákiába. Az elnökség a pillanatnyi helyzettel foglalkozva arra szólította fel a CSKP tagjait, hogy „közvetlenül és előítéletek nélkül” kezdjenek párbeszédet mind­azokkal. akik hajlandók erre az ország­ban. A CSKP egyébként csütörtökön a sa­ját kezdeményezésére első alkalommal megbeszélést tartott a Polgári Fórum képviselőivel. A találkozón a CSKP ré­széről a nemrégiben KB-titkárrá válasz­tott volt ifjúsági vezető, Vasil Mohorita, Jaroslaw Cejka publicista és költő, a CSKP KB osztályvezetője és Josef Hora, a CSKP KB elnökségének új szóvivője, a Polgári Fórum részéről Zdenek Jicins- ky, Michal Kocab és Petr Pithart vett részt Mivel a Polgári Fórum szokásos esti sajtóértekezletét csütörtökön elha­lasztották, ezért csak a kommunista fél nyilatkozatából lehet következtetni a megbeszélés eredményeire. A CSKP KB elnökségének szóvivője szerint a .CSKP és a Polgári Fórum programja bizonyos kérdésekben közel áll egymáshoz, s ez alapot ad a tárgyalásokhoz, más kérdé­seket tekintve eltérőek. A kommunista párt szóvivője szerint a találkozó légköre korrekt volt és meg­állapodtak abban, hogy szükség van a további megbeszélésekre és a jobb köl­csönös tájékoztatásra. Mohorita a talál­kozón arról tájékoztatta a Polgári Fó­rum képviselőit: a párt jelenlegi politiká­jának az a célja, hogy megújítsa a CSKP- vezetés iránti bizalmat, nemcsak tagjai körében, hanem a széles közvélemény­ben is. A pártvezetésnek érdeke, hogy a fejlődés megrázkódtatások nélkül men­jen végbe — tette hozzá. A csehszlovák tv csütörtökön este a fő műsoridőben több mint félórás beszélge­tést közölt Zdenek Mlynarral. Míg Óta Sik az 1968-as reformok gazdasági atyja, Mlynar egyik fő elméleti ihletője volt. Mlynar annak a félelmének adott han­got, hogy 1968-hoz hasonlóan most is vége szakadhat a megújulási folyamat­nak és ennek rendkivül negatív hatása lenne. Mlynar azt is elmondta, hogy Csehszlovákia politikai szempontból sokkal kedvezőtlenebb helyzetben van, mint Lengyelország és Magyarország, ahol a politikai változásokkal már előbbre jutottak, mert Csehszlovákiában társadalmilag mélyponton vannak, hi­ányzik az emberek bizalma. Mlynar hangsúlyozta, hogy az egyet­len járható út a politikai pluralizmus, s az egyik legfontosabb feladat, hogy eltá­volítsák a politikai struktúrából a nem demokratikus tényezőket. Egyesülési megállapodás Észak- és Dél-Jemen között Kompromisszumos megoldásra ju­tottak es alkotmányos megállapodást írtak alá az egyesült Jemen létrehozásá­ról péntekre virradóra Adenben a két ország vezetői. Mint sajtóértekezletü­kön bejelentették, a dokumentumot Ali Abdullah Szaleh ezredes, a jemeni Arab Köztársaság elnöke és Ali Szalem al- Bied, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság állampártja, a Jemeni Szocialista Párt KB főtitkára látta el kézjegyével. A két országrész egyesítését elsősor- * ban eltérő politikai rendjük és az abból következő eltérő elképzeléseik akadá­lyozták meg. A marxista elveket valló Jemeni Szocialista Párt vezette Dél­iemen szerint az egyesülésnek hosszú, fokozatos folyamat eredményének kell ennie, s ebben lehetővé kell temp mur­ién nacionalista és demokratikus poli- ikai áramlat részvételét. Az arab naci­onalista rendszerű Észak-Jemen még csütörtökön is elutasította a politikai pártok részvételét, azonnali fúziót kö­vetelt, amely a védelmi és a külügyi tárcák egyesítésével kezdődne meg. A kompromisszumos megállapodás szerint az aláirt alkotmánytervezetet hat hónapon belül a két parlament elé teijesztik, majd jóváhagyásuk után ugyancsak hat hónapon belül népsza­vazás dönt a Jemeni Köztársaság létre­hozásáról és a közös törvényhozó tes­tület megválasztásáról. Az egyesült Jemen fővárosa Szanaa lesz. Öttagú elnöki tanács irányítja majd az országot. A dokumentum sze­rint a két fél képviselőiből álló politikai vegyes bizottságnak két hónapon belül ki kell alakítania az új ország politikai irányvonalát. (Ezt a bizottságot 1973- ban hozták létre, de első ülésére csak október végén került sor az észak­jemeni Taizban.) Gazdaság, költségvetés, lakáspolitika, honvédelem, személycserék Megegyezéssel zárultak a lapárviták Elhárult a jövő évi drasztikus lap- ár-emelés veszélye. Ezt eredményez­ték a Papíripari Vállalat, a Nyom­daipari Egyesülés és a Magyar Pos­ta vezetői, valamint az írott sajtó több mint 80 százalékát megjelente­tő Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) képviselői között folytatott tárgyalássorozaton elfogadott kompromisszumos megállapodások. A postai lapterjesztés költségei­nek megtérítéséről folytatott, négy- fordulós tárgyalás után kompro­misszumos megoldás született. Esze­rint a megyei lapok, valamint az Új ember című újság és a Reformátusok lapja terjesztési tarifáját jövőre sem emeli a posta. Ez a megállapodás napi 1,2 millió lappéldányt érint. A Magyar Lapkiadók Egyesülete hozzájárult ahhoz, hogy 1990-ben az országos napilapok budapesti ter­jesztéséért példányonként 30 fillérrel többet, azaz 2 forintot, vidéken 60 filléres emeléssel 2,30 forintot fizet­nek a kiadók, a színes lapoknál pe­dig az ideinél 3-4 százalékkal na­gyobb díjtételeket vesznek tudomá­sul jövőre. (Folytatás az 1. oldalról) bozi utcai „Lordok Házát”, a hajlékta­lanok otthonát. A Minisztertanács foglalkozott az új védelmi doktrína megvalósításával is. Jelentős intézkedés, hogy 1991-től a sorkatonai szolgálat időtartama 18-ról 12 hónapra csökken. A korábban már bejelentett 9 százalékos létszámcsök­kentésen túl újabb 20-25 százalékos le­építésre kerül sor a hadseregben. A kormány ülésén foglalkozott a rá­dió és televízió felügyelőbizottságával is. Megbízta Pozsgay Imre állammi­nisztert a nyilvánosság és a nemzeti médiák ügyében folytatandó politikai tárgyalásokkal. E tárgyalások témája a felügyelőbizottság munkájának to­vábbfejlesztése, valamint a rádió és a tévé működőképességét biztosító szak­értői bizottság felállítása. A kormány elfogadta Bereczky Gyulának, a tévé elnökének lemondását is. Egyéb személyi kérdésekben is dön­tés született. A kormány kezdeményezi, hogy a köztársaság ideiglenes elnöke igazság­ügyi államtitkári tisztségéből december 15-ei hatállyal mentse fel Borics Gyulát saját kérésére, érdemei elismerésével, nyugállományba vonulása miatt. Ha­sonlóképpen kezdeményezi a kormány a köztársaság ideiglenes elnökénél, hogy László Jenő igazságügyminiszter­helyettest igazságügyi államtitkárrá ne­vezze ki. A kormány Kilényi Géza igaz- ságügyminiszter-helyettest más fontos beosztásba történt megválasztása miatt november 27-éi hatállyal felmentette. December 16-ai hatállyal Báv Károlyt igazságügyminiszter-helyettessé nevez­te ki. A Minisztertanács Pulai Miklós miniszterhelyettest, a gazdasági re­formbizottság elnökhelyettesét saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt de­cember 1-jei hatállyal felmentette. Kez­deményezi a kormány az ideiglenes köztársasági elnöknél Györke Sándor nagykövetségének Magyarország belg­rádi nagykövetségének vezetése alóli felmentését, moszkvai nagykövetté va­ló kinevezését. Néhány egyéb téma is napirendre került. így egyetértett a kormány azzal, hogy Széchenyi István születésének 200. évfordulója megünneplésére bi­zottságot hozzanak létre. Alakul egy másik bizottság is, amely az elmúlt négy évtized során politikai okokból hátrányos helyzetbe került tudomá­nyos oktatók, kutatók, művészek reha­bilitációs ügyeivel foglalkozik. Kérdésekre válaszolva a megbízott szóvivő elmondta, hogy a bejelentett létszámcsökkentés a hadseregben a tiszti állományt is érinti. A honvédelmi tárca képviselői természetesen előzete­sen tájékoztatták a Varsói Szerződés­beli partnereket a tervezett haderőre­form, minden lényeges eleméről. A partnerek egyetértéssel és megértés­sel fogadták a rftagyar elképzeléseket. Bajnok Zsolt nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a Honvédelmi Mi­nisztériumban hamarosan civilek is ve­zető beosztásba kerülhetnek. A Varsói Szerződés tagországaiban ugyan nem ez a gyakorlat, de a fejlődés jelenlegi stádiumában elképzelhető, hogy e té­ren is változás lesz Magyarországot!. A népszavazással kapcsolatban a kormány jelenlegi ülésén politikai érté­kelésre nem került sor. . Bajnok Zsolt beszámolt arról, hogy a jövő évi gazdasági programmal és költségvetéssel kapcsolatban számos részletkérdésben élénk vitát folytattak. Ilyen kérdések: a fizetési mérleg helyze­te, a külkereskedelmi egyensúly megte­remtése, a szocialista külkereskedelem­ben kialakult nagymértékű rubelaktí­vum. MSZP-nyilatkozat a pártvagyonról Az MSZP alakuló kongresszusának határozata értelmében — mindjárt a kongresszust követő napokban megkezdődött az MSZMP-vagyon lel­tározása. A leltározás a teljes pártva- gyont érinti, a községi pártházaktól a megyei pártbizottság székházáig, a be­rendezési tárgyakat is beleértve. A lel­tározást követően az önkormányzatok veszik birtokukba az objektumokat és a berendezési tárgyakat. Az átadás a valóságos forgalmi értéknél jóval ala­csonyabb, mintegy 300 millió forintos könyv szerinti értékkel, könyvjóváírás­sal történik. Bács-Kiskun megyében a helyi közösségek évek óta igénybe vet­ték a pártingatlanokatr Ez a folyamat most fölgyorsult, s legkésőbb december végére a helyi társadalom hasznosítja azokat. Bár e pártvagyon létrejöttéhez a me­gye MSZMP-tagsága jelentős tagdíjfi­zetéssel hozzájárult, ugyanakkor az ál­lami támogatás részaránya is meghatá­rozó volt. Éppen ezért, mert a nemzeti vagyon részének tekintjük, kezdődött meg átadásuk. A további rendelteté­sükről az önkormányzatok döntenek. A politikai működéshez szükséges mi­nimális feltételeken túl minden kezelé­sünkben, vagy tulajdonunkban lévő eszközt hasznosításra legkésőbb de­cember hónapban átadunk. Ezzel párhuzamosan történik az ap­parátus elbocsátása, ami a politikai, az adminisztratív és a technikai appará­tust egyaránt érinti. December hónap közepéig a visszamaradt néhány mun­katárs rendezi a vagyon átadását. A felmondások a Munka törvényköny­ve szabályozása alapján történnek. Az MSZP december közepén össze­ülő küldöttgyűlése választja meg a me­gyei vezetést,-s dönt a soron lévő politi­kai feladatokról. Bízunk a közvélemény, a helyi társa­dalom bölcsességében,, abban, hogy a közösség érdekében jól hasznosítja és működteti az objektumokat, a párt dolgozóinak a munkahelyeken történő, beilleszkedését pedig segíti. MSZP Bács-Kiskun Megyei Ideiglenes Koordinációs Bizottsága FELÚJÍTOTT ÉPÜLET AVATÁSA Tisztelik a múltat, munkálják a jövőt A névadó, Kocsis Pál emléktáblájának és sírjának megkoszorúzásával kezdő­dött a kecskeméti Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkás­képző Intézet XV. Intézeti Napok elnevezésű rendezvénysorozata tegnap immár új otthonukban. Az eredetileg a pedagógus gyermekek részére, a tanárok, tanítók pénzéből a századfordulón épített gyönyörű, Szent Imre utcai épületet a Bácsépszer Vállalat újította fel, a tőlük szokott jó színvonalon. Ismeretes, hogy az 1929-ben alapított, Móricz Zsigmond által is méltatott iskolát felsőbb érdekekre hivatkozva költöz­tették ki eredeti helyéről, Kisfáiból. A Hegedűs-közben kaptak tantermeket, hiányoztak az intézet jellegéhez elengedhetetlen közeli gyakorló kertek. Dr. Gősy Sándor, a MÉM főosztályvezetője avatta fel a megújított iskolaépüle­tet. Utalt arra, hogy a képzésnek is igazodnia kell a változó körülményekhez. Olyan alapképzést kell adni, amelynek segítségével az itt végzett diákok könnyen alkalmazkodnak az újabb követelményekhez. Szólt a meginduló gazdaképzésről és a háztájiban, kisgazdaságban hasznosítható tudnivalók oktatásáról. Az ünnepi beszédet követően Méhest Zoltán, a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnökhelyettese zászlót adott át az iskola fiataljainak. Dr. Tiba István igazgató iskolai emlékplakettel ismerte el többeknek az intézet műkö­dését segítő munkáját. A színvonalas kulturális műsor méltó volt az alkalomhoz, ezért a tanulókon kívül Oroszné Tornyai Lillát, a kórus vezetőjét és Búzás Margitot, az irodalmi színpad irányítóját illeti dicséret. Az intézeti napok keretében nyílt meg tegnap a Gyógynövények a porcelánfes­tészetben című kiállítás, amely egyúttal Kiss Sára szignatúrafestő tehetségének tárlata is. A Muzeális értékek a mezőgazdaságban című, az alföldi borvidék jellegzetes borai (tanüzemi termékek) című kiállítást is megtekinthették az avatás­ra, az intézeti napokra egybegyűltek. Általános tetszésre talált a virágkötészeti bemutató. Kiosztották az iskolai pályázat díjait. Fehér Orsolya dolgozata bizonyult a legjobbnak. Az ünnepségen Széky Bálintné, a városi tanács elnökhelyettese köszöntötte az iskola igazgatóját, aki immár negyedszázada dolgozik a mezőgazdasági szakokta­tásért. Az intézeti napok keretében hétfőn délután 2 órakor Lőrincze Lajos címzetes egyetemi tanár tart előadást. ' H. N. Egyszerűbb áfa-visszatérítés Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hi­vatal egyszerűsíteni kívánja a magán­erős lakásépítéssel és felújítással foglal­kozó állampolgárok számára az építő­anyagok áfa-visszaigénylését. 1990. január 1-jén vezetik be az új eljárást. Az értékesítőhelyeken azok­nak a vásárlóknak, akiknek az APEH illetékes adófelügyelősége igazolást adott ki, az értékesített építőanyagokra felszámított általános forgalmi adót a helyszínen visszatérítik. Ezeknek az anyagoknak szerepelniük kell a Közle­kedési, ,.Hírkö^lési„é^ Építésügyi,Mi­nisztérium által közzétett listán. Az APEH olyan vállalkozóknak és vállálatökhák á jelentkezését váija, akiknél a KÖHÉM által' meghatáro­zott, visszaigénylésre jogosító termé­kek forgalma az összes értékesítésnek legalább 10 százalékát meghaladja. Emellett az utolsó két pénzügyi gazda­sági ellenőrzés, illetve adóellenőrzés so­rán az adóhatóság nem talált jelentős eltérést, illetve a számviteli és bizonyla­ti fegyelmet nem sértették meg. Azok, akiknél az utóbbi öt évben adóhatósági vizsgálat nem volt, csak annak elvégzé­se és pozitív végeredménye után alkal­mazhatják a helyszíni visszatérítési el­járást. A vállalkozóknak teljesíteniük kell azt a követelményt is, hogy előző­leg adófizetési kötelezettségüknek pon­tosan és időben eleget tettek. . A jelentkezéseket! 989- december 15- éig kell benyújtani a következő címre: dr. Sütő Dezső, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke, Budapest, Széchenyi út 2., Pf. 561. A felhívással kapcsolatban érdeklődni lehet az APEH áfa-csoportjánál (Budapest," V., Széche­nyi u. 2. II. em. 203., tel: 111-6895). Jelentős létszámcsökkentés, erőátcsoportosítás (Folytatás az 1. oldalról) egyenlő biztonság elvére alapozva elő­térbe kerülhet a katonai tömbök szere­pének fokozatos leépítése, visszaszorí­tása. Ugyanakkor Németh Miklós óvott attól, hogy a VSZ és a NATO- megszűnésével kapcsolatban bárkinek is illúziói legyenek, hiszen a probléma megközelítése fontos világpolitikai, egyensúlyi szempontok, kölcsönös ér­dekek gondos mérlegelését igéi^li. A magyar kormány mindazonáltal te­vékenységével arra törekszik, hogy e folyamatot segítse, erősítse. A magyar haderőreform főbb eleme­it ismertetve Németh Miklós előrebo­csátotta: a kormány azt várja a Magyar Néphadseregtől, hogy morálisan meg­erősödve, egységben támogassa a bé­kés átmenetet, a reformfolyamatot. Ennek célja, hogy Magyarország mi­előbb eljuthasson az első szabad vá­lasztásokhoz, s ezzel párhuzamosan az ország gázdasága, politikai, társadalmi élete megőrizze működőképességét. Magyarországot demokratikus úton kell a demokráciába átvinni, s ebben mindenkire —*, a fegyveres erőkre is — óriási felelősség hárul. A kormány csütörtöki'ülésén a had­erők jövőjét felvázolva az a döntés szü­letett, hogy Magyarországnak olyan nemzeti véderővel kell rendelkeznie, amely biztosítja az ország határait, a nemzeti szuverenitás megőrzését, egy esetleges külső támadás elhárítását. A kormány elhatározott szándéka az is, hogy erősítse a Magyar Néphadse­reg nemzeti karakterét. Ebben nem holmi nacionalista hangulatkeltés ve­zérli a kormányt, hanem azoknak a történelmi példáknak a számbavétele, amelyek arról tanúskodnak, hogy a nemzeti jelleg elhanyagolása milyen sú­lyos következményekkel jár. A meg-. újuló doktrína egyik alapeleme, hogy Magyarország — bár távlataiban egy tömbök nélküli Európa megteremtését tartja kívánatosnak — a honvédelem feladatait a Varsói Szerződés keretein belül kívánja megoldani, összehangolni - partnereivel mindaddig, amíg fennáll a két katonai tömb. A kormány erősíteni kívánja a ma­gyar haderők védelmi jellegét is. Ennek szellemében a támadó rendeltetésű szervezeteket, fegyverzeteket radikáli­san csökkentik. Ezzel együtt módosít­ják az úgynevezett békefeltöltöttség te­rületi megoszlását is, ami azt jelenti, hogy a haderők egy jó részét átcsopor­tosítják az ország nyugati feléből. Ä re­formintézkedések sorába tartozik, hogy 1991-ben 12 hónapra szállítják le a jelenlegi 18 hónapos sorkatonai szol­gálatot. Mindezen változások nagymérték­ben érintik a védelmi ágazat vezetési struktúráját is. Ennek megfelelően a jövőben szétválik a kormányzati, államigazgatási munka és a közvetlen katonai irányítás. A honvédelmi ága­zat államigazgatási feladatait a Honvé­delmi Minisztérium látja el, a Magyar Néphadsereg szakmai irányítását pedig a hadsereg parancsnoksága végzi. Né­meth Miklós hangoztatta, hogy ez a fajta szervezeti rend példa értékű lehet a Varsói Szerződés tagállamai számára is. A honvédelem szervezetének átépíté­se jelentős személycserékkel is jár. A vezetői posztokon történt változáso­kat miniszteri parancsban ismertették a pénteki értekezleten. A Magyar Köztársaság Miniszterta­nácsa nyugállományba vonulása miatt december 1-jei hatállyal felmentette a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöki beosztásából és honvédelmi miniszter­helyettesi tisztségéből Pacsek József vezérezredest. A honvédelmi miniszter december 1-jei hatállyal Szórádi Zoltán altábornagyot, a Magyar Néphadsereg hadtáp-főcsoportfőnökét nyugállo­mányba vonulása miatt, Krasznai La­jos vezérőrnagyot pedig katonadiplo­máciai szolgálatra történő felkészülése miatt felmentette beosztásából. A Mi­nisztertanács — egy korábban már nyilvánosságra hozott döntéssel —| mindkettőjüket felmentette honvédel­mi miniszterhelyettesi tisztségéből. A Honvédelmi Minisztérium új szer­vezet) és vezetési rendre történő áttéré­sével összhangban a Minisztertanács december 1-jei hatállyal kinevezte hon­védelmi miniszterhelyettessé Szombat- helyi Ferenc vezérőrnagyot, a Magyar Néphadsereg parancsnokává Lőrincz Kálmán altábornagyot, valamint a Ma­gyar Néphadsereg vezérkari főnökévé Borsits László altábornagyot. A hon­védelmi miniszter Liszkay Csaba vezér­őrnagyot a honvédelmi minisztériumi hivatal vezetőjévé nevezte ki. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom