Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-01 / 285. szám

1989. december 1. • PETŐFI NÉPE • 5 Hol kapirgál a magyar csirke? Két évvel ezelőtt készfiit egy ágazati kor­mányprogram a broilercsirkehűs-termelés har­mincszázalékos növeléséről. Ennek akkor az volt az indoka, hogy a dollárpiacokon kereslet mutatkozott, és a Szovjetunióval megkötött hús—gabona-egyezmény keretébe is jól illesz­kedett e termék. Tehát két esztendővel ezelőtt na—fehérje árarány rendkívül torz, nem beszélve az importfehérje-korlátozásról, minőségéről. Az sokak előtt ismert, hogy a.tápok általában rosszak, de hogy 47-48 százalékuk nem felel meg a gyártő által garantált bettartalmi értékeknek, az már enyhén szólva meglepő lehet. A tápok mikrobiológiai fertő- zöttségéiői, annak károkozásáról konkrét számada­tokkal nem szolgálhatunk, a termelők viszont nap —hitte mindenki—hosszú távra rendezkedhet be, aki broilercsirke-tartással foglalkozni kí­ván. Rövid idő múlva azonban a Baromfi Egye- ' sülés kezdeményezésére a feldolgozó vállalatok csökkentették a naposcsirke-kibocsátást. A magyarázat: a szovjetunióbeli eladások labi­lissá váltak, és a szubvenciók változásának kérdése is felmerült. Összehasonlítások mint nap a saját bőrükön érzik ennek hatásait És az elhullás majd kétszeres mértéke? Nagy ká­rokat okozó, járványos megbetegedés évek éta nem volt, szerencsére. Be a vertikális érdekeltség szinte teljés hiánya, a rendkívül alacsony technikai, tech­nológiai színvonal megteszi a magáét. Nem beszélve a „csak” termelést csökkentő, állandóan jelen lévő kórokozók jelenlétéről. Példakánt említsük a prog­ramként szerepeltetett mikoplazma-mentesítést. El Is jutott a nagyszülőpárokig, de a szülőpárállomá­nyok közül mikoplazmamentes csupán hazánk egyetlen üzemében létezik. Ez utóbbi valamennyi élehniszer-feldoigozó válla­latot keményen érintette, érinti. Mitől is függ? Leg­először is az államháztartás teherbíró képességétől. A hazánkban jobban álló országokban az 1988— 89-es adatok szerint általánosságban az figyelhető meg, hogy a mezőgazdasági termelés támogatásá­nak aránya sokkal nagyobb, mint Magyarországon, az ipariaké viszont (szintén arányaiban) kevesebb. Például míg hazánkban 43 százalékkal támogatták a mezőgazdasági termelést és 2,8 százalékkal az iparit, addig a Közös Piac országaiban az előbbi 92, az utóbbi 2,8 százalékos volt. A legmagasabb ipari szubvenciót Japán adja, 3 százalékot, viszont a me­zőgazdaságot ott 129 százalékkal támogatják. Manapság egyre többet szót a fáma a támogatá­sok' csökkentéséről, ugyanakkor valódi igény, sőt politikaíkérdés a fogyasztói árak alacsonyan tartá­sa. Józan ésszel belátható — főleg az előbbi adato­kat szemügyre véve —, hogy a kettő semmiképpen „nem jön össze”. A dolgokat még bonyolultabbá teszi, hogy a magyar mezőgazdaság költségvetés elvonása messze meghaladja az ágazat támogatásá­nak mértékét, tehát az agrárágazat, szokták mon­dani, nettó befizetője az államkasszának. (El ne feledjük: ez a tény viszont egyedülálló, a fejlett gaz­daságú államokban nem fordid elő.) Mi köze mindennek a broilercsirkéhez? Nagyon is sok, hiszen a tényezők határozzák meg a termelés nagyságát. No meg a jövedelmezőség. Ez is amúgy magyar módra: a nagyüzemi broilernevelés tiszta nyeresége nem több egy-két százaléknál, a törzstar­tás meg éppenhogy ha jó esetben O-szaidós. Bár-a broiler mintegy felét a kistermelés adja, persze haté­konyabban, de ennek bruttó jövedelme két év alatt 60 százalékára esett vissza. Hozzászámíthatjuk, hogy a hazai feldolgozó vállalatok eredménye 1987- hez képest 1988-ra 40 százalékkal csökkent. A fel­vásárlás adatai viszont azt mutatják, hogy tavaly §03 kilotonna baromfit vásároltak fel, melyből a broiler aránya 74 százalék volt. Tegyük gyorsan hozzá, a baromfitermékek 62 százalékát exportál­ták, és az összes baromfiexportnak 77 százaléka volt a vágott csirke. A helyzet?Enyhén szólva... Az idén a nagy változások kicsiben is érezhetők. A broilerágazat gondjairól tájékoztatandó a szak­minisztériumot, a nagytermelők közül többen össze­ültek és áttekintették az ágazat problémáit, megfo­galmazták a lehetséges fejlesztési irányokat. Ebben persze arról is szó esett, ami a termelők saját háza táján számit komoly gondnak. Példáid a genetikai alapok kihasználhatatlansága, ugyanis a hazai ter­melési eredmények átlag 25-30 százalékban marad­nak el a nemzetközileg elfogadottaktól. (Például a nemzetközi paraméterek szerint a hizlalás! nap 42, a testtömeg 1,6 kilogramm, a fajlagos takarmány­felhasználás 2 kilogramm, az elhullás őt százalék. A hazai adatok, azonos sorrendben: 51 nap, 1,65 kilogramm, 2,52 kilogramm és 9,5 (!) százalék. Az ágazat zömmel félintenzív tápokat használ — ami mellesleg gabonapazarlással jár —, hiszen a gabo­Csökkenő termelés, csökkenő devizabevétel A magyar baromfifeldolgozás a külföld minősíté­se szerint is európai színvonalú, bizonyos fokig ké­pes alkalmazkodni a piac igényeihez. A személyi jövedelemadó bevezetése azonban itt is teljesítmény­visszafogó hatású volt. A vállalatok többsége felis­merte, hogy darabolással, hússzeparálással, barom­fihús alapú termékek előállításával kell bővítenie termékskáláját. Az utolsó három évben megnöveke­dett termelés azonban a gépek gyorsabb kopásához vezetett, cseréjükről, korszerűsítésükről folyamato­san gondoskodni kellene. Hogy a pénzt honnan ven­nék hozzá? Már most látható, hogy a világbanki hitelkonstrukció lehetőségeit a vállalatok az eredeti­leg tervezett mértékben igénybe venni nem tudják. Szorosan ide tartozik az értékesítés kérdése. Bel­földön ez eltolódott az olcsóbb ára felé, a tőkés fronton tartós kínálati piac van, sőt Nyugat-Európa önellátó. A szovjet-export pedig — annak ellenére, hogy tömegárat jelent — magas támogatással is veszteséges. (Bár ki tudja, milyen stratégiai fontos­ságú termékekkel ellentételezik.) Az Mén, a számítások szerint, a broilercsirke- termelés csökkenése várhatóan 65-70 ezer tonna! Kevesebb a szülőpár és a naposcsirke is 60 millióval csökken. Ha ran sikerül megállítani a folyamatot, jövőre a termelés, felvásárlás fele lesz az ideinek. A feldolgozóipar kapacitáskihasználása 35 száza­diakkal csökken. Népgazdasági szinten ez 70 millió rubel és 50 millió dollár árbevétel-kiesést jelenthet. Még lehet, hogy nem elkésett Vajmi a broilernevelés is a sertéstartás sorsára jut? Nem sok hiányzik hozzá, de most még talán lehet tenni valamit. Mondjuk, minél előbb — novem­ber végét írunk! — nyilvánosságra hozni az ágazat­ra vonatkozó gazdasági szabályzókat, közte a szub­venciók mértékét. Jó lenne azt is meghatározni, mennyi broilercsirkére van egyáltalán szükség. Mert amíg a piac—mármint a valódi—szabályozó hatása érvényestó, eluralkodhat a teljes káosz. A termelőnek jó lenne tudnia, hogyan él majd adott feldolgozó a felszabadított felvásárlási árakkal (ezt persze az sem tudja addig meghatározni, míg a szub­venciókat nem ismeri). És végre kellene valamilyen érdekszövetség, mármint olyan, amelyben a feldol­gozó, termelő, kereskedő egyaránt tisztességes felté­teleknek felel meg és ugyanilyen módon értékelt Példaként lehetne emlegetni ismét a külföldet Ahol általában a csirketermelők szövetsége tárgyal a fel­dolgozóval, majd a keretszerződést megosztják a termelők maguk között Ha valaki ezt áthágja, ke­mény szankciókra számíthat. És ha már érdekszö­vetségnél tartunk, az ágazat munkájának eredmé­nyessége nemcsak az agrárszféra termákéitól függ, hanem például az iparétól és a kereskedelemtől. Nem lehetne, mindannyiunk érdekében, minél ha­marabb egyezségre jutni? Gál Eszter VÁLTOZÁS BANK A DEVIZASZÁMLÁK ÜGYINTÉZÉSÉBEN Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink szíves figyelmét, hogy a DEVIZASZÁMLÁK ÜGYINTÉZÉSÉT a Kecskemét, Szabadság tér 5. és Dobó krt. 7. sz. alatti egységeinkből, 1989. DECEMBER 4-ével áthelyezzük a KECSKEMÉT, DOBÓ KÖRÚT 13. SZ. ALATTI ÚJ OTP BANK-FIÓKUNKBA PÉNZTÁRI ÓRÁK HÉTFŐ 7.45—14.30 KEDD 7.46—14.30 SZERDA 7.45—14.30 CSÜTÖRTÖK 7.45—16.30 PÉNTEK 7.45—12.00 2984 Egy éve különböző budapesti szóra­kozóhelyeken, bárokban lép fel éjsza­kánként. Meg sokfelé, ahová hívják, mindenhova elmegy: vállalatoknál, kul- túrházakbaQ énekel. Régi, fülbemászó, kellemes daUamú slágereit szívesen hall­gatják. A hangja, a külseje mit sem változott, most is olyan, mint amikor — immár több mint két évtizede — a törékeny vidéki kislány feltűnt a pódiumon. Tizennyolc éves koráig Bátya község­ben élt, ott is született, Kalocsán érettsé­gizett. JSzülei nagyon egyszerű emberek, földművelők. ők igazából nem is örültek énekesi karrieremnek — mondja az énekesnő. — Tudod, nekem tényleg nagyon nehéz volt az indulásom, mert egyedül, teljesen naivan, tisztán és védtelenül érkeztem a fővárosba. Szinte gyerek voltam még. Azt is elárulom, hogy csak itt, Pesten, huszonkét éves koromban csókolóztam először... Nagyon későn érő típus vol­tam. Hittem mindenben, ami szép, és reménykedtem, bíztam az emberek­ben. .. Aztán rettenetesen csalódtam... És egyszerűen félelmetes Volt egyedül küzdenem. De nagyon akartam, és ak­kortájt szinte az egész falum megmoz­dult, hogy én Budapestre kerüljek, hogy engedjenek el a szüleim, hogy megpró­báljam ezt a nehéz, rögös pályát.. .Nem is tudom, hogyan bírtam ki az elején. Nyűglődtem rettenetesen, még lakásom sem volt, ágybérlet meg albérlet... Már JÓSÉ BALCELLS ELSŐ MAGYARORSZÁGI INTERJÚJA Változik a világ, változnak a piaristák Olyan időket élűnk, amikor létérdekünk az Európához kötő­dő szálak erősítése. Csak így remélhető az élet minden terüle­tén mutatkozó elmaradottsá­gunk csökkenése. Sok évszázados tapasztalata­ikkal, naprakész világméretű’ • tájékozottságukkal sokat segít­hetnek a nemzetközi tanítóren­dek is. Közvetítik a legfrissebb információkat, pontosíthatják a rólunk kialakult képet. Kettőn áll a vásár, tartja a régi magyar mondás; nekünk is jobban oda kellene figyelni felhalmozó­dott ismereteikre. Talán erre is, meg a magyarországi változásokra ia utalt a piarista rend legfőbb elöl­járójának, a spanyol Jósé Balcells úrnak beszélgetésünk elején el­hangzott megjegyzése. — E tisztségemben hatodszor járok Magyarországon, de csak most keresnek újságírók. Rám bízta a következtetést: vál­toznak az idők. Noha tudtam, hogy a piaristák távol tartják magukat a napi poli­tikától, meg kellett kérdeznem: mi­lyennek látja a demokratikus át­alakulás esélyeit? O Spanyolor­szágban átélt egy rendszerválto­zást, egy demokratikus újjászüle­tést és ezt követő gazdasági fellen­dülést. — A gondolkodó emberek szá­mára nyilvánvaló: Önök történel­mi események részesei, felelőssé­gük is történelmi. Mind többen fel­ismerik, hogy hazájuk jövője Eu­rópa jövőjéhez kapcsolódik. Minél erőteljesebben érvényesülnek az örök emberi értékek, annál gyor­sabb, hatékonyabb lesz az átalaku­lás. Kívánatos a körültekintő, a szélsőséges indulatokat megfékező határozottság, a nemzeti összefo­gás. Mivel a jó értelemben vett ha­zafiasságot fontos nevelési követel­ménynek tartottuk és tartjuk, a pi­arista diákok, -tanárok többségére mindenütt számíthatnak a népkép­viseleti mozgalmak. — Hazánkban is így van, hiszen Bács-Kiskunban — például — fon­(Straszer András felvétele) tos tisztségeket töltenek be e pilla­natban is volt piarista diákok. A kecskeméti ünnepségeken megje­lent a piarista öregdiákok egyesüle­tének elnöke, a most megválasztott alkotmánybíróság egyik tagja, no­ha Magyarországon csak két gim­náziumot tartanak fenn. Hány tan­intézetük van a nagyvilágban? % —í— Kétszázhúsz, ezenkívül 80 plé­bánia és néhány egyéb intézmény. Szerzetünk nem tartozik a legna­gyobb tanítórendek közé: ezerhat- százan fogadták meg, hogy hívek maradnak 1617-ben alapított ren­dünk céljaihoz, előírásaihoz. — Hol él, hol dolgozik a legtöbb piarista? — Rendtagjainknak csaknem a fele spanyol, sokan tanítanak a la­tin-amerikai országokban. — Valamit nem értek. Gyors fej­számolással kiderítettem, hogy egy- egy iskolájukban átlagosan tíznél kevesebben tanítanak. — Részben a modern élet, rész­ben a paphiány arra késztette ren­dünket, hogy iskoláinkban minél több, elveinkkel egyetértő' civil ta­nárt alkalmazzunk. Mindez össz­hangban van az egyház törekvései­vel, a második vatikáni zsinat fel­fogásán ab amely1 szerintuemcsak a papok alkotják az egyházat. — Piaristának tekinthetők azok az intézetek, amelyekben több a lai­kus tanár? — Mi-a civilekben piaristát lá­tunk, ha a legfőbb alapkérdések­ben vállaljájc elveinket. — Ettől a modelltől eltérnek a magyarországi kegyesrendi gimná­ziumok. — Ez a jövő útja. A piaristák is változnak. Magam is most beszél­gettem először kecskeméti intéze­tünkben tanító civil tanárokkal. — Ügy vélem, hogy se Nyugaton, se másutt, se nálunk nem tekinthet­nek el a pedagógusok attól, hogy a modern tömegkommunikációs esz­közök, a változó körülmények mi­att mind erőteljesebb külső hatások érik a diákokat. — Fogékonyak vagyunk az új értékekre. De nem fogadhatunk el elveinkkel ellentétes divatokat, té­velygéseket. A tiltás helyett azon­ban inkább igyekszünk felkészíteni növendékeinket arra, hogy megáll­ják helyüket az új kihívások kö­zött, testileg, lélekben egészségesen fejlődjenek. Segítünk -például a szabad idő célszerű, hasznos fel- használásában, támogatjuk a gye­rekek sportolását, már egészen fia­talon felkészítjük őket az életre. — Előzetes tájékozódásom során megtudtam, hogy Ön, Jósé Balcells éppen a legkisebbek nevelésének specialistája. —Igen, a három és tíz év közöt­ti gyerekek nevelhetőségét tanul­mányoztam elsősorban. Fölismer­tem a családi háttér meghatározó fontosságát, ezért szerveztem sok felnőttelmek szánt tanfolyamot, is­kolát. — Mivel szólítja zsúfolt prog­ramja, búcsúznunk kell. Talán még válaszolhat utolsó kérdésemre: mit csinált azelőtt, mielőtt 1985-ben át­vette magyar származású, nyugdíj­ba vonult elődjétől fontos tisztségét. — Egy katalán kisvárosban nőt­tem fel. Apám pedagógus volt, testvéreim közül csak én éreztem hivatást az egyház szolgálatára. Már egészen fiatalon elhatároz­tam, hogy pap, piarista leszek. Ke­gyesrendi atyákhoz jártam közép­iskolába. Tanítottam, majd más feladatokat kaptam. Jelenleg Ró­imábamétele, sokat utazom. Kecs­kemétet harmadszor látom, de ez ’á-Kecskemét nem a tegnapi Kecs­kemét. Heltai Nándor EGYELŐRE TIT-ESEKNEK, KÉSŐBB TALÁN MINDENKINEK Nyelvvizsga jövőre Kecskeméten is Jövő évtől immár Kecskeméten is lehet állami nyelvvizsgát tenni — tájékoztatott dr. Keresztes Nagy Imre, a TIT Bács-Kiskun megyei szervezete idegen nyelvi szakosztá­lyának elnöke. Ez az egyik legfon­tosabb eredménye annak a megbe­szélésnek, amelyet a napokban Kecskeméten folytatott a TIT és a megyei tanács illetékeseivel dr. Horváth Iván, az ELTE Idegen­nyelvi Továbbképző Központjá­nak igazgatója, az állami nyelv­vizsgabizottság elnöke. A megállapodás értelmében — amelyet az ÁNYB és a TIT kötött, a Bács-Kiskun megyében TIT- tanfolyamokon idegen nyelvet ta­nulók számára nem kell Budapest­re vagy Szegedre jelentkezni alap-, illetve középfokú nyelvvizsgára. Azt — a budapesti Rigó utcai vizs­gákkal egy időben és azonos írás­beli és szóbeli követelmények telje­sítésével — a megyeszékhelyen is letehetik, s ugyanolyan értékű bi­zonyítványt kapnak nyelvtudásu­kat bizonyítandó, mintha a fővá­rosban vizsgáztak volna. Kecskemét egyébként — az egyetemi központokat leszámítva — Szombathely után a második város, ahol a tavaly már bevezetett alapfokú vizsgáztatás után immár a középfokú vizsgára is lehetőség nyilik. Ez pénzben, időben is nye­reség a hallgatók számára, míg a színvonalat az állami nyelvvizsga­bizottság által delegált vizsgázta­tók személye garantálja. A helyi nyelvoktatás tekintélyét jelzi, hogy több megyebeb nyelvta­nár pályázatát is elfogadják az ál­lami nyelvvizsgabizottság munká­jában való részvétebe. A kecske­méti hétvégi intenzív tanfolyamok házivizsgáján immár több eszten­deje az ITK-ból érkező tanárok teszik próbára a hallgatók nyelvtu­dását, s elismerően nyilatkoznak róla. Nem meglepő tehát, hogy idén minden korábbinál nagyobb itt a részvétel, de nőtt az érdeklő­dés az egyéb TIT-tanfolyamokon, a munkahelyi csoportokban vagy más nyelvstúdiókban történő ok­tatás bánt is. A TIT szervezésében Bács-Kiskunban mintegy 3500-an tanulnak nyelvet. A megbeszélésen szóba került az állami nyelvvizsga rendszerének megváltozása, vagyis jövőre a ter­vek szerint már lehetőség adódik az igényeknek jobban megfelelő tudás bizonyítására. Külön lehet vizsgát tenni azoknak, akiknek az írás-olvasás az elsőrendűen fontos, s külön, akiknél a beszéd a megha­tározó. Természetesen a harmadik lehetőség a komplex vizsga J#; mindkettőből, és valamennyi alap-, közép-, illetőleg felső fokon. Áz ITK módszertani segítséget ad az orosznyelv-tanárok átképzé­séhez. A megyei tanács és a peda­gógiai intézet segítéségével több mint százan vesznek részt Bács- Kiskunban a speciáüs TIT-előa- dássorozaton. A heti 15 órás inten­zív nyelvtanfolyam garantálja az egyetemi képzéshez szükséges szin­tet. Amit még az első kérdéshez, a kecskeméti nyelvvizsga megterem­téséhez érdemes hozzátenni, s ez a szakember véleménye is, hogy igen örvendetes a tény, ám az is igaz: első alkalommal csak a TIT-es hallgatók élhetnek majd a lehető­séggel. De remélhetőleg rövidesen mindenki számára nyitottá válik a kecskeméti vizsga — lakjon az ille­tő teszem azt Nagykőrösön, vagy tanuljon magánúton netán a kon­kurens nyelvstúdióban. MEGKÉRDEZTÜK... Harangozó Terit majdnem megfutamodtam, de szerencsé­re nagyon szívós és alapvetően optimista természet vagyok. Szép lassan aztán — keserű tapasztalatok árán*— rájöttem, hogy sokkal vagányabbnak kell lenni, mert sokkal több csalódás éri az embert, ha naiv, ha mindent „mellre szív”, és nem tud kikeveredni a hullámvölgyek­ből. .. — Hogyan él? Mostanában milyen fel­lépései lesznek? — Két házasság után még keresem az Igazit, bár nem vagyok magányos... Egy olyan társra vágyom, aki valamivel magához vonz, akire fel lehet nézni, aki tehetséges, okos, erős, bátor, ápolt, jóké­pű. És még egy nagyon lényeges dolog: nekem igazán fontos, hogy olyan férfi legyen az illető, akinek lelke is van. Aki őszinte, akiben bízni, hinni lehet. Akinek én vagyok a legfontosabb. Szóval, kere­sem, de érdemtelen kapcsolatokra nem pazarolom el az energiámat. — Ami a fellépést illeti, Budapesten a demokratikus dalfesztiválon Dobos At­tila Mama, úgy szeretlek én című dalát énekeltem, decemberben pedig Ausztrá­liába indulok. Még nem jártam ott, ezt a turnét nagyon várom. Közös fellépésre készülök egy Magyarországon még nem ismert, erdélyi származású, Nyugat- Németországban élő, tehetséges énekes­sel, Szabó Dániellel. Duettet fogunk éne­kelni. Eöry Éva V. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom