Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-04 / 287. szám

* 1989. december 4. • PETŐFI NÉPE • 5 SZABADSZÁLLÁSI LENIN TSZ: Specialitásokkal akarnak hódítani Változékony a szárítmánypiac Fordított helyzet van még Euró­pában, s főleg hazánkban, a szárít- mánypiacon: sok a hal és kevés a fóka. Vagyis nagy a kínálat és egyre változatosabb, viszont a fogyasztók köre alig-alig bővül. A honi konyha- művészek, háziasszonyok még ide­genkednek a szárított zellerlevéltől, spenóttól, levesbe való zöldségfélék­től, fűszerpaprikától stb., mondván: amíg frissen be lehet szerezni, inkább így eszik. A gyümölcsszárítmányok- kal egy picikét már más a helyzet, mióta kitört a fogyókúrás müzli-láz. Ez is csak kis elmozdulást hozott a holtpontról, a tradíciókhoz való ra­gaszkodás, no meg a szárítmányok ára eléggé erős korlát. Ha azt nézzük, hogy egy kiló szárított petrezselyem­levélnek csupán a termelői ára 160 fo­rint, nem kevés, amit ki kell adni érte az üzletekben. Azonban kevesen fi­gyelnek arra, hogy ez 17 kilogramm friss petrezselyemlevéllel egyenérté­kű. Szóval az áruk miatt sem igazán kelendőek még a szárítmányok. S hogy miben reménykednek azok, akik újabban létesítettek (vagy éppen most terveznek) szárítóüze­met? Egyelőre kifürkészhetetlen, mert még olyan régi gyártó, mint a Szabadszállási Lenin Tsz szárítóüze­me sem képes lehetőségei vagy éppen elképzelései szerint növelni termelé­sét, alakítani ' termékszerkezetét. Jaksa Lajos üzemvezetőtől előbb a gyártás jövedelmezőségéről, majd a piád alkalmazkodásról érdeklőd­tünk. — Nem könnyű gazdaságosan szá- rítmányokat gyártani — mondotta. — Különösen a most indult üzemek­nek, ahol előfordul, hogy minden kiló termékre még 70 forint körüli összeg „rárakódik”: lízingdíj, amortizádó, a kölcsönfizetés kamata stb. miatt. Eb­ben az esetben 50-60 százalékos nyere­ségrátával kellene a termékeket érté­kesíteni, amire ismereteim szerint nincs példa.'Mi úgy tudtunk és tudunk állva maradni, hogy gyártmányainkat tíz forintnál több ilyen jellegű költség «nem-terheli,-^.»,,^ No és ehhez még kell a több mint évtizedes szakmai tapasztalat,''Va'laJ' mint üzleti kapcsolat is. Mint meg­tudtam, az utóbbi két összetevőből áll: az alapanyag-termeltetés és a késztermék értékesítése. — Az alapanyag jelentősebb ré­szét a szövetkezetünkben termeljük meg — folytatta Jaksa Lajos 4?, il­letve a háztájikban. Sajnos, az idén időjárási okokból lényegesen keve­sebb zöldségféle termett, mint az el­múlt években. Főbb alapanyagaink­ból, a petrezselyem- és a zellerlevél­ből, valamint a fűszerpaprikából a tervezett mennyiség felét, kétharma­dát sikerült felvásárolni, illetve meg­termelni. A gyenge hozamok egyéb­ként egész Európára jellemzőek. Az említettek miatt a tízmilliós tervezett nyereségnek alig 75 százaléka lesz meg. A fűszerpaprika-szárítmá- nyunk olyan kevés, hogy egymagá­ban mintegy négymillióval kevesebb nyereséget hoz. A számokra pillantva ellentmondás fedezhető fel, ugyanis a fűszerpaprika kiesése már önmagában kétharmad alá csökkenti a nyereséget. És ha még a többit is hozzászámítjuk .. .Jaksa La­jos elmagyarázta, hogy azért a dolog nem ilyen egyszerű. Ugyanis a szárít- mány eltartható, és ezért évente bizo­nyos mennyiséget készleteznek is. Most piacra dobják a tartalékot, mint­egy kisöprik a raktáraikat. Kereslet ta­pasztalható néhány szárítmányfélére, s az áruk is magasabb, ami ugyancsak nyereségnövelő. Harmadsorban pedig új termékekkel is jelentkeznek a külpi­acon. — Rendkívül szeszélyes a szárít­mánypiac — mondotta az üzemveze­tő. — Petrezselyemlevelet három éve alig tudtunk eladni, most pedig még a gyengébb minőségűt is megvásá- vrolták. Ugyanakkor a spenót-szárít- mányra tavaly olyan nagy volt az igény, hogy nem tudtuk kielégíteni, az idén meg az értékesítése okozott gondot*De még sorolhatnám a ha­sonló helyzeteket. Szóval, egy évre előre sem lehet kiszámítani a kínálat­kereslet alakulását. Ugyanakkor ar­ra is ügyelnünk kell, hogy az árpözi- ciót túltermeléssel ne rontsuk, mert akkor a nyereségesség zuhan. Jól kell manőverezni a váratlan zuhatagok- kal tarkított piacon ... És ezeken átevezni nem könnyű. ‘ Új terméket elfogadtatni még az ex­portot lebonyolító Hungarofruct Külkereskedelmi Vállalat segítségé­vel1 is igen nehéz, részletezte Jaksa Lajos. A metélőhagyma-szárít- mánnyal két év óta próbálkoznak, és csak az idén sikerült jelentősebb mennyiséget eladni. Spárga, zöldká­• Az idei fű­szerpaprika- termes igen alacsony volt, s a minőségé­vel sem elége­dett Jaksa La­jos üzemveze­tő. t A zellerle­vél szárítás után a vágó­asztalra kerül. Egyébként 17 kiló alap­anyagból lesz egy kiló szá- ritmány. • A Szabad­szállási Lenin Tsz negyven hektáron ter­mel szárító- üzemi feldol­gozásra petre­zselyemzöldet. • Az idén na­gyobb meny- ny iséget szál­lítanak az NSZK-ba, Hollandiába és Svédor­szágba meté- lőhagyma- szárítmány- ból. (Tóth Sándor felvé­telei) poszta, kajszi- és őszibarack ugyan­csak szerepel a szabadszállási szárí­tóüzem kínálati listáján. Újabban még sárgarépát is piacra dobtak. — A külföldi partnerek fenntartá­sokkal fogadják az új termékeket — említette aggodalmaskodva az üzemvezető. & Ragaszkodás tapasz­talható egy-egy gyártó már megszo­kott termékeihez. Emellett a külföldi vevők arra is figyelnék, hogy milyen a hazai alapanyag-termelés és -piac stabilitása. A nagy ingadozás nem jó ajánlólevél... Mindezek ellenére ál­landóan kísérletezünk. Nekünk lét­kérdés az export, hiszen termékeink 90-95 százalékát külföldön adjuk el, legtöbbet az NSZK-ba, Hollandiá­ba, Kanadába, az USA-ba szállítot­tunk. Gyártmányskálánk legújabb kísérleti termékei a blansírozást (elö- főzést) is igénylő szárítmányok: a karfiol, a brokkoli stb. Nem tömeg­cikkekkel akarunk kitűnni, hanem specialitásokkal, s úgy gondoljunk, ezekkel hódíthatunk piacot, amiről egyébként egy percig sem mondunk Csabai István KEVÉS PÉNZ VAN VITÁZVA IS ■ Az elkerülő szakasz építése előbbre hozható Kálnoki Kis Sándor miniszterhelyettes nyilatkozata Régen vitatott ügye Kecskemétnek az M5-ös autópá­lya építésének folytatása, illetve a várost elkerülő szakasz létrehozása. Sok vélemény, elképzelés forog közszájon, a pesszimisták az ezredfordulóra, az opti­misták a 90-es évek közepére tippelik e munka megkez­dését. Kálnoki Kis Sándort, közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettest kértük meg a témával kapcsolatos beszélgetésre. — Szakmai körökben sokan tudni vélik, hogy a szomszédos Jugoszláviában már megkezdték a Belgrád —Budapest autópálya építését. Igaz ez? ** — Erről konkrét információ nem áll rendelkezé­sünkre, az viszont tény, hogy jugoszláv részről leg­utóbb a jugoszláv, osztrák, olasz, magyar külügymi­niszteri megbeszélésen is felmerült a Belgrád—Buda­pest-—Bécs autópálya építésének gondolata. Arról is van — nem hivatalos — információnk, hogy ezt világ­banki hitelből oldanák meg. Ennyit tudunk az ügyről, ugyanakkor az is igaz, hogy másfél—két hónappal ezelőtt járt nálam Jugoszlávia magyarországi nagykö­vete, aki szakmai tárgyalást kezdeményezett ebben az ügyben, amelyen a szerb kormány illetékes miniszte­rének, Valamint egy-két szakértőnek a bevonásával lehetne egyeztetni itt, Budapesten az elképzeléseket. — Amennyiben a jugoszlávok építik az ottani autó­pályát, ez lehetővé teszi-e, meggyorsítja-e Budapest és Szeged között az autópálya építését, s ha igen, akkor mikorra fejeződik be? — Én örülnék, ha azt tudnám, mikor kezdődik el. Biztos, hogy a jugoszláv kezdeményezés, a világkiállí­tás megrendezésének a korábbitól kissé eltérő felfogá­sa, amely a többi országrésznek is nagyobb szerepet szán, előtérbe hozza az M5-ös autópálya teljes kiépí­tését. A tárca foglalkozik ennek félgyorsítási lehetősé­geivel. Vizsgálataink azt mutatják, hogy előkészítési oldalról első lépésként a Kecskemét, Kiskunfélegyhá­za elkerülő szakasz 1991 második felében elkezdhető lenne. Ez tervezési, engedélyezési, eljárási kérdés, azonban az útalap jelenlegi állása szerint ez nem fi­nanszírozható. Csakis külföldi tőke bevonásával lát­juk ma biztosítottnak az építés felgyorsítását. — Ha Kecskemét és Kiskunfélegyháza elkerülő sza­kaszának építése lenne az első, mi lenne a második lépés? ””—T^ólytátásnák—"pontosán á'jelénlegi kecskeméti helyzet kialakulásának elkerülése érdekében -H a sze­gedi elkerülő szakasz megépítését javasoljuk, amely az előző után fél év múlva volna megkezdhető. Harma­dik szakaszként lehetne megépíteni Kiskunfélegyháza és Szeged közötti autópályát, ami ennek megfelelően 1993-ban kezdődhetne el. Mindezeknek az alapfelté­tele a fedezet biztosítása. Azon dolgozunk, hogyan tudjuk ezt előteremteni. Annyit hozzátennék: e három szakasz építése együttesen, 1989-es áron számítva, áfa nélkül, 18 milliárd forintba kerülne. — Van-e egyáltalán lehetőség arra, hogy a közeljö­vőben pénzt tudnak felhajtani a kecskeméti elkerülő szakasz építéséhez? fiPPf A fejlődéshez az infrastruktúrát előtérbe kell helyezni. Ezt az 1990-es költségvetés finanszírozási oldaláról nehezen tudnánk bizonyítani. A jobb meg­értés érdekében talán nem árt, ha egy-két számot elmondok. Normatív alapon az állami úthálózat fenntartására, üzemeltetésére évente 10-11 milliárdra lenne szükség. Fejlesztésre, egy nagyon szűk program esetén, 6-8 milliárdot kellene költeni. Ez összesen 16- 18 milliárd lenne évente. Jövő évben várhatóan 9-10 milliárd áll összesen rendelkezésünkre. A fenntartás­ra, üzemeltetésre mindenképpen 6-7 milliárdot kell költeni, ami csupán csökkenti az útállapot romlását, de nem tudja megállítani, ahhoz 10-11 milliárd kelle­ne. A kérdésre: az építésre csak külső forrás megjele­nése esetén számíthatunk, de ennek a módját keres­sük, feltehetőleg erről néhány hónap múlva többet tudnék mondani. — Van valami halvány remény arra, hogy 1995 előtt megépüljön a Kecskemétet elkerülő szakasz? — A tárca szeretné, hogy a teljes M5-ös autópálya (Budapest—Szeged, az elkerülő szakaszokkal együtt — G. G.) 1995-re a világkiállítás rendelkezésére áll­jon, de a fedezet keresése még folyik. — Kecskemétnek az autópálya bevezetésén kívül akad még néhány gondja. A minisztérium lát-e lehető­séget arra, hogy a közeljövőben a várostól északra, nem lakóterületen, összekösse a kelet—nyugati autóúton keresztül az autópályát a 441-es és a 44-es úttal?-— A megyeszékhelyig megépített autópálya nem nagyobb, hanem koncentráltabb forgalmat bonyolít le. Éz év elején még kilátásban sem volt az elkerülő szakasz megépítése, mert a fejlesztési összegek nullára csökkentek. Az útalap létrehozásával ebben az évben mintegy 1,6 milliárdot tudunk fejlesztésre fordítani. A Kecskeméti Városi Tanáccsal együttműködve olyan megoldást próbáltunk keresni — hangsúlyoz­nám, átmenetileg —, amely a város fejlesztésébe is beleillik, városi érdekeket is szolgál, az elkerülő sza­kasz megépítése után is ottmarad a városban, gyor­sabb megoldást ad arra, hogy az átmenő forgalmat, ezen belül a 441-es és a 44-es utak kapcsolatát új nyomvonalon amely ma lényegében a belső kör­úton húzódik Pll bizonyos fokig tehermentesítsük. Erre készítettünk egy javaslatot, amellyel a tanács is egyetértett, de az októberben tartott lakossági fórum elutasította. Ami egyik oldalról érthető, a másik olda­lon nem, mert talán nem kapott elég hangsúlyt, hogy átmeneti megoldásról van szó. — Már korábban is felmerült, s a társadalmi fórum ismét megerősítette: a 44-es és a kelet—nyugati autóút kapcsolata a városon kívül valósuljon meg. — Ezt most vizsgáljuk. Azonban ez a megoldás egyrészt hosszabb szakaszt jelent, építési költségben többletet, a nagykőrösi vasúti pálya feletti híd meg­építését, nem is beszélve a repülőtér közelségéről. Megvalósításához lényegében újabb megállapodást kell kötni a várossal. Éz azonban azt jelenti, hogy ha a külső, északi körúton az állami úthálózati kapcsola­tok létrejönnek, a belső utak fejlesztése városi feladat marad. Szeretném hozzátenni: az országban, ha fel­merül egy út településen belüli kiépítése, az természet­szerűen a lakosság ellenvetését váltja ki, hiszen a zaj, a levégőszénnyezettség^ a balesetveszély nővékszik. Ugyanakkor tény, hogy az új útvonal mindkét oldala 5-10 éven belül beépül. Az új út kettős szerepet játszik, ami egyrészt hátrányos, másrészt előnyös. Az embe­rek hallatják hangjukat, de mégis az út mellé építkez­nek.- — Ha ez az északi összekötő út a minisztérium költségén épül fel, számíthat-e a város a tárca anyagi segítségére Kecskemét körúthálózatának megépítésé­ben? — Feltételezem, hogy az új javaslat az általános rendezési terv módosítását is magával hozza. Itt vá­rosrendezési, területfelhasználási kérdéseket kell tisz­tázni. Ezek keretében kell megállapítani, hogy a taná­csi, helyi érdek, valamint az országos úthálózati érdek mennyiben esik egybe egyes városi útvonalak megépí­tésével. Tehát csak ha az érdekek egybeesnek, abban az esetben tudunk a tanácsi utak fejlesztésére pénzt biztosítani. Senki sem kívánja azonban a tanácsot magára hagyni az útépítésben, mert tudjuk, pénzesz­közei neki is szűkösek. Keressük a megoldást arra, hogy önkormányzatok az országoshoz hasonló útala­pot hozhassanak létre, s ennek jogi, pénzügyi feltétele­it meg kívánjuk teremteni. Várható, hogy 1991. janu­ár 1-jétől már mód lesz arra, hogy az önkormányza­tok saját útalappal rendelkezzenek. Gémes Gábor Gázmérők vegyes vállalattól Gázmérők gyártására NSZK—magyar vegyes vállalat alakult Nagykanizsán. A Magyar Gázmérőtech­nikai Kft. a szerződéskötés után egy évvel megkezdte a G—4 típusú mérőberendezések gyártását. A nagy­pontosságú mérőműszerekből az idén tizenötezer darabot gyártanak. A betanulási időszak után az üzem évi százezer mérőműszer gyártására lesz képes. (MTI—fotó) £

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom