Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-28 / 306. szám

9 PETŐFI NÉPE 9 1989. december 28. Szatmárcsekei felhívás hazánkért, kultúránkért Szándékunkat a Tiszaháton, Szatmárcsekén fogalmaztuk eg. Abban a faluban, ahol Kölcsey Ferenc 1823. január ■én megírta a „Hymnus a Magyar nép Zivataros Szazadai- >1” című költeményét; azt a verset, amely a világirodalom asszikusai közé soroltatott, amely fohász és erkölcsi szó- t, történeti önvizsgálat és senki számára sem sérelmes mzeti remény. Most, nemzetünk sorsfordító korszakában így szellemi elődeink gondolatait és szándékait kell követ- ink. Azokat az eszméket, amelyek révén megőriztük em­írségünket, magyarságunkat, európaiságunkat. Nemzeti rténelmünk jeles évfordulói köszöntenek ránk: 1990. au- isztus 8-án lesz Kölcsey Ferenc születésének 200., a jövő tized középén a honfoglalás 1100. és 2000 karácsonyán tván királlyá koronázásának 1000. évfordulója. Egy ezredév kötelez önvizsgálatra és a jövő megtervezésé- ! Arra, hogy föltegyük önmagunknak és egymásnak a rdést: hogyan akarunk élni, milyennek akaijuk látni ha­nk falvait és városait tiz év múlva, milyen legyen Szent tván országa az ezredfordulón? Mi, a Hazafias Népfrontnál tevékenykedő, a művelődés yéért felelősséget vállaló munkatársak úgy véljük, hogy e rsadalmi, politikai tömegmozgalomnak a jövőben is meg- tározó szerepet kell vállalnia a nemzeti művelődés megújí- ;a, a magyarság szellemi és kulturális értékeinek védelme teijesztése érdekében. Ezért jelen állásfoglalásunk aláírói művelődési szövetség rehozasát vállaljuk. Olyan szövetséget kívánunk kötni, íelyben lakóhelyi hovatartozástól függetlenül elkötelezett ikmai munkaközösség, az együttgondolkodás és a cselek- s érvényesítésének erejében bízva szolgálja az emberséget, nagyarságot, a nemzet jelenét és jövőjét. Olyan társadalmat akarunk, ahol minőén állampolgár telességének érzi, hogy a nemzeti kultúra, a nemzeti műve­lés ápolása és megújítása nemcsak a társadalom, hanem egyén felelőssége is. Ennek a gondolatnak a széles körű /ényesitése céljából a Hazafias Népfront kezdeményezi a mzeti kultúra kerékasztalának létrehozását. Mozgalmunk kötelességének érzi, hogy a nemzeti müvelő- s szolgálata közben megkülönböztetett figyelemmel segítse oktatás korszerűsödését. Valljuk, hogy a magyarság év- izadokon át teremtett szellemi értékeit mindannyiunk zkincsévé kell tenni, kerüljön rangjához méltó helyére az :ölcsi nevelés, a család és a humán értékek. Szűnjön meg iskolafenntartásban az állam egyeduralma, támogatjuk a iagógiai módszerek sokféleségének érvényesülését. Támo- tjuk az iskolai nevelőmunka eredményesebbé tétele érde­ben — a régi hagyományokkal rendelkező — diákközös- ;ek, önképző körök felélesztését, működtetését. Segítjük a helyi önkormányzatok létrehozását. Támogat- ; azt a törekvést, hogy a kistelepülések ismét rendelkezze- c óvodával és önálló általános iskolával. Kötelességünknek tartjuk hazánk megismertetését, meg- rettetését, múltunk hagyományainak, művészeti örökse­tek vállalását, a magyarság történelmének kutatását, a téneti tények igaz tanítását. Felejősséget^ érzünk az egyetemes magyarság anyanyelvi kultúrájáért és tevőlegesen támogatunk minden olyan intéz­ményt, szervezetet, mozgalmat, amelynek tevékenységében az anyanyelvi kultúra megtartása, terjesztése jelen van. Olyan országban akarunk élni és dolgozni, ahol a közéleti magatartás egyenlő a gondolatok kulturált közvetítésével. A magyar kultúra napjának (január 22.) méltó megünnep­lésére hívunk és várunk minden magyar állampolgárt. Felszólítjuk az ország minden településének lakosságát, közösségét, hogy ezen a napon emlékezzünk meg mindazok­ról, akik hozzájárulták ezeréves kultúránk gyarapításához. Az egyetemes kultúra értékes részének tekintjük a világ bármely táján élő magyarság művelődési közössegeit, velük együtt küzdünk a magyar nyelv ápolásáért, irodalmi, zenei törekvéseik érvényesítéséért, történelmi hagyományaik meg­őrzéséért. Segítjük a hazai nemzetiségek kulturális hagyományainak feltárását, ápolását', történelmük iskolai oktatását. Támo­gatjuk a nemzetiségi jogok törvénybe .iktatását. Együttműködést vállalunk azokkal a pártokkal, szerveze­tekkel és mozgalmakkal, amelyek fontos feladatuknak tekin- tink a szomszédainkkal való békés együttélést, európaisá­gunk elfogulatlan tudatosítását, hitünk, önbecsülésünk visz- szaszerzését. Olyan társadalmat akarunk, ahol a művelődő közösségek, egyesületek, szövetségek, társaságok, körök—céljaik szelle­meben — tág lehetőseget nyújtanak az egyén műveltségének gyarapításához. Olyan kultúrát akarunk, ahol a valós értékek és nem elsősorban az üzleti célok határozzák meg a könyvkiadást. Az olvasóközönség, az irodalombarátok védelmére kezde­ményezzük a Magyar Könyvbarátok Szövetsége létrehozá­sát, amely a népfront által korábban támogatott, Olvasó népért mozgalom megújított, korszerűsített változata. Felemeljük szavunkat az erkölcsöt és az ízlést romboló áramlatok ellen. Támogatjuk a népi kollégiumok, a népfőiskolák újjászér- veződését, az olvasó-, művelődési és honismereti táborok hagyományainak folytatását. Az 1943. évi szárszói táboro­zás szellemében újjáélesztjük a kor igényeihez igazodó köz­életi táborokat. Feladatunknak tekintjük kulturális értékeink számbavéte­lét, emlékhelyeink, műemlékeink védelmét, megbecsülését. Méltó módon emlékezünk a második világháború, a fasiz­mus, a diktatúra áldozataira, történelmünk jeles személyisé­geire. Megünnepeljük történelmi évfordulóinkat, őrizzük nemzeti jelképeinket. * * * Szövetséget, önként vállalt munkát kínálunk a fentiek szellemében mindenkinek. Címünk: Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, 1360 Budapest, Pf. 6., vagy a Hazafias Nép­front Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bizottsága, Nyíregy­háza, Felszabadulás u. 6. 4400 A TŐKÉ NAGYON ÓVATOS r!. / & , 1, ^ slu ei Baja a nemzetközi befektetési börzén 9 A Belvárosi cukrászda he­lyéire szállodát kellene emel­ni. Most első ízben — de a szervezők zándéka szerint nem utoljára —; endezték meg Budapesten a nemzet- :özi befektetési börzét, a Vigadóban, i kiírás szerinti cél az volt, hogy lyan közép- illetve kelet-európai őzsdét hozzanak létre, melyen a regi- >nális és nemzetközi pénzintézetek, a eruházó vállalkozók gyors és köz- etlen kapcsolatot teremthetnek, üz- ;tet köthetnek a helyi és nemzetközi általatokkal, vállalkozásokkal, in- jzményekkel, társulásokkal. Talán z új és nálunk még szokatlan forma kozta, hogy a városok közül egye- ül Baja jelentkezett ajánlataival az gész országból. — Megérte-e a rész­étel és milyen tapasztalatokat sze- iztek? Ez iránt érdeklődtem Vértesy ászlónál, a városi tanács műszaki sztályvezetőjénél. — A felkészülésre és az ajánlat­ételre eléggé kevés időnk maradt, a ipasztalatunk, mondhatnám, sém­ii, ennek ellenére jóleső érzéssel onstatálhattuk, hogy kínálatunk llta a versenyt, komoly érdeklődést eltett. Ami a börze lefolyását illeti, lindenki tapogatózó tárgyalásokat ilytatott. A résztvevők itt tanulták, agy mit és hogyan kell tenni. Kiala- ult a tőzsdeinek nevezhető hangu- t, de a nemzetközi tőke eléggé óva- isnak bizonyult. Ezt abból szűrtem , hogy a tárgyalások során a lég­ibb partner azt vette szívesen, ha ő Ihat valamihez tőkét, azaz, nem kell íálló kockázatot vállalnia. Nagyon üzletnek kell lennie, amit a külföldi ke egyedül felvállal. £3 Milyen volt a piac jellege? — Egyértelműen kínálati. Ennek ivetkeztében, az ingatlanokat te­kintve, olyan elfogadható ár alakult ki, mely jól tükrözte a piaci viszonyo­kat. Például Budapest 30 kilométeres körzetében egy infrastruktúra nélküli telek négyzetméterenkénti ára 2 ezer forint körül állt meg. Más kiemelt területekre ezer-ezerkétszáz forintos ajánlatokat tettek. A falusi turizmus szempontjából számba vehető telkek­nél öt-nyolcszáz forintot hallottam. Érdekes, hogy a külföldiek között szerepeltek olyan cégek, melyek már befektettek más szocialista országok­ban és az ott megtermelt rubelnyere­ségüket kívánták áru formájában ná­lunk tovább forgatni. Kialakult a tőzsde értékítélete. Megdöbbentő, de ez egy rubelre vonatkoztatva körül­belül 6 forintos árfolyamot jelentett, ami nem több, mint a turistaárfo­lyam egynegyede. — Folytatott-e konkrét tárgyaláso­kat? — Igen. Tíz cég érdeklődött a bajai ajánlatok iránt, ebből kettőt értékel­hetek komolyan. Az egyik a Batthyá- ny-szállodalánc keretében a város kapcsolódása egy tranzitszálló-háló- zathoz, a másik — ez volt számunkra a rokonszenvesebb — az úgynevezett egészségmegőrző turizmushoz való csatlakozás a lovaglás, a kerékpáros és a vízi sport felkarolása. Egy hol­land turisztikai cég például a bajai vízi turizmusban látott fantáziát oly­módon, hogy a jachtokat télire itt lehetne hagyni, ezenkívül javítóbázist kiépíteni. Egy amerikai vállalat a gyógyturizmus lehetőségeit kutatta, de nagy méretekben, 300 ágyas szál­lodákban gondolkodva, így Bajának nem lenne módja bekapcsolódni. — Hallhatnék-e néhány példát, hogy milyen beruházásokhoz keres a város társakat! — Az országos üdülőfejlesztési koncepció szerint az Alsó-Duna- szakasz a vízi turizmus és sport bázi­sának szerepét tölti be. A körzet köz­pontja Baja, illetve a Petőfi- és a Nagy-Pandúr-sziget. Korlátlan a le­hetőség szálloda, jachtkikötő, szabadidő- és sportlétesítmények épí­tésére, halászati, vadászati, néprajzi és naturista jellegű hasznosítására. Az ajánlat tartalmazza a piactér és az újvárosi lakótelep között egy kétszin­tes áruház, illetve az 51-es főút mel­lett egy földszintes üzletház megépí­tését. A Béke téren a Belvárosi cuk­rászda földszintes épületének a helyé­re a műemléki környezethez illő szál­lodát kellene emelni. A Jelky téren levő üres telekre máris elkészült két önálló, háromemeletes, irodákat, üz­lethelyiségeket és lakásokat magába foglaló épület terve. — Rövidesen ismét megrendezik a nemzetközi befektetési börzét. Szán­dékuk van-e részt venni, és ha igen, milyen ajánlatokkal? — Az eddigi tapasztalat, hogy ke­resni kell a tárgyalópartnereket, fel kell kelteni az érdeklődést a kínála­tunk iránt, arra indít bennünket, hogy a jövőben is részt vegyünk a börzén. Az ajánlatainkban tömöreb­ben és konkrétabban kell fogalmaz­nunk és megjelölni, hogy mennyi az általunk ajánlott terület és szolgálta­tás értéke. Az eddigi kínálatot átdol­gozzuk, hogy minél többet mondjon el a fekvésről és értékről, továbbá, hogy adjon vizuális képet is a terve­inkről. Gál Zoltán SAJTÓPOSTA Ponti jártam Mit tegyenek a lakótársak? A Lánchíd utca 5. szám alatt található a társasházunk, amelynek ügyeit idén augusztus óta senki sem intézi. Pedig mi is választottunk közös képviselőt korábban, csakhogy ő közben családi házat épített magának Kadafalván, s oda költözött. Amihez nem lenne közünk, ám azáltal valamennyiünknek gondot okoz, hogy máig nem mondott le funkciójáról. Azt hiszem, magától értetődő; aki nem közöttünk él, az nem képvi­selhet bennünket. De hát a volt lakótárs egyelőre nem így látja a dolgokat, következésképpen ragaszkodik a megbízatásához, a hivatalá­hoz. Vajon meddig? Egyik lakótársunk önként vállalkozna a képviseleti munkára, de addig semmit sem csinálhat, míg jogilag a másik dudás is a csárdában van... A lakók nevében; Izsák P. György . Kecskemét Ismeretes, hogy a társasház fenntartásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat a tulajdonostársak között létrejött közös szerződés, az alapitó okirat tartalmazza. Az abban foglaltak—összhangban á polgá­ri törvénykönyv vonatkozó előirésaival s a társasházakról szóló 1977. évi 11. számú törvényerejű rendelettel — részletesen taglalják a közös­ség ügyeinek intézésére hivatott szervek nevét, hatáskörét, jogait és kötelezettségeit. E tudnivalók lényege: A társasházközösség legfőbb szerve a közgyűlés, amelynek mind­egyik tulajdonos tagja. A közgyűlés révén önigazgatják magukat de­mokratikus módon a tulajdonosok. Fórumuk határoz például az épület felújításáról, a lépcsőház karbantartásáról, valamint a közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáról, díjazásáról, a lemondásának elfo­gadásáról, illetve a visszahívásáról. A közgyűlést a szükség szerinti gyakorisággal, de évente legalább egyszer össze kell hívni, amely közös képviselői (intézőbizottsági) fel­adat. Az összehívást — fontos okból — bármelyik tulajdonostárs is kezdeményezheti. Ha ez nem jár eredménnyel, a tulajdonosok egyhar- mada által felkért személy is végezhet ilyen szervező tevékenységet. A gyűlés hátározatképes akkor, ha a tulajdonostársak kétharmada jelen van. Megismételt esetben pedig a megjelentek hozhatnak döntést, . a távolmaradók arányára tekintet nélkül. Mindezek előrebocsátása után a szóban forgó Lánchíd utcai lakókö­zösségnek az a tanácsunk: a legsürgősebben tartsák meg a közgyűlést, s ha azon önként nem mond le a jelenlegi közös képviselő, akkor egyszerűen vissza kell őt hivni. Egyidejűleg sor kerülhet az utód megvá­lasztására. ÍGY LÁTJA AZ ÜZEMIGAZGATÓ: A Démász jogszerűen intézkedett — de... Pár héttel ezelőtt kifogásoltuk Sajtópos­ta rovatunkban, hogy az újsolti Nagy Gá­bor lakóházának áramellátását megszün­tette a szolgáltató, mivel a több mint 10 ezer forint összegű tartozását nem a szám­la azonnali kézhezvételekor fizette be.'Utó- lag tudta meg, hogy e kényszerintézkedés­re állítólag a helyi tanácsi elöljáró közben­járására kerül sor. E panaszra az alábbiakat válaszolta a Délmagyarországi Áramszolgáltató Válla­lat nagykőrösi üzemigazgatóságának veze- tője,Berecz Lajos: Nevezett újsolti fogyasztónk a villany­óra adatának évi egyszeri leolvasása rend­jének megfelelően fizeti a felhasznált ener­gia költségét, ő idén a tavalyi fogyasztása alapján megállapított részszámlákat egyenlítette ki. A mérő ellenőrzése során azonban kiderüt, hogy az 1989-es eddigi fogyasztása több mint 10 ezer kilovolt, ami a korábbi időszaknál lényegesen maga­sabb, s ennek megfelelően irtunk elő szá­mára tartozásként 10 334 forint 80 fillért. Mivel a számla összegét vitatta, annak ellenére, hogy a pénzbeszedő az óra adata szerint helyesnek találta a fizetendőket, a tartozását nem rendezte. Ez okból szere­lőnk november 15-én kereste fel Nagy Gá­bort, aki továbbra sem volt hajlandó eleget tenni fizetési kötelezettségének, mi több a munkatársunkat elzavarta a helyszínről. Ezután történt az áramellátás megszakítá­sa. Nagyék utána persze kifizették a szám­lát. Mi pedig a visszakapcsolást haladékta­lanul elvégeztük. A tanácsi elöljáró a kérdéssel nem fog­lalkozott. Itt jegyzem meg, hogy olvasójuk gyakran adós a fizetéssel, s csak többszöri felszólításra hajlandó átadni pénzbesze­dőnknek a fogyasztott áram ellenértékét. Mindezt összegezve elmondhatom: válla­latunk ez esetben jogszerűen intézkedett. A szerkesztő megjegyzése: Nem vitatjuk a számlakiegyenlítési fe­gyelem fontosságát, mégis az a vélemé­nyünk, hogy az éves elszámolási rendszer keretében jelentkező nagyobb számlaösz- szeggel kapcsolatos reklamáció tisztázását illetően humánusabb, rugalmasabb ügyin­tézést vár a fogyasztó. A család villamos- energia-szolgáltatásának megszüntetése előtt talán a vállalat ellenőrizhetné — a fogyasztó kérelmére — a villanyóra mű­szaki állapotát. És az is helyes lenne, ha írásos értesítésben adna fizetési határidőt, s csak a többszöri felszólítás eredményte­lensége után nyúlna a szankcionális megol­dáshoz. Persze, még ez utóbbi is vitatható olyan család esetében, amelynek szociális helyzete a létminimum határán van. Idén nyár végén találtam ma­gamnak jó állást, s elhatároztam, hogy az akkori kenyéradómhoz be­nyújtom a felmondásomat. Ez meg is történt, ám csalódva láttam, hogy igen hosszú a munkában töltendő felmondási időm. Amivel azért volt gondom, mert a másik cégnél ily sokáig nem tudtak rám várni. Jobb híján úgy döntöttem, hogy nem dolgozom le a felmondás ide­jét, hanem elköszönök a cégtől. Ahol annak rendje-módja szerint megkaptam a munkakönyvemet, persze a „kilépett” bejegyzéssel. Noha tudtam, hogy emiatt munka­jogi hátrányom lesz, ám arra nem gondoltam, hogy ez ennyire súlyos. Jelenlegi munkahelyem arról tá­jékoztatott, hogy a munkakönyvi bejegyzés miatt a kiskorú gyermeke­im után sem illet meg évekig a pót- szabadság. Ha tényleg így van, ak­kor nagyon pórul jártam. Meg kell azonban mondanom, hogy e jogi szankciót igazságtalannak tartom. A családi körülményből adódó ked­vezmény megvonása nem éppen á társadalmi humanitást tükrözi. Szórádi Jánosné Kiskunfélegyháza A hatályos munkaügyi jogszabá­lyok valóban azt tartalmazzák, hogy ha a dolgozó a számára előírt felmondási időt nem tölti munká­ban, s ha az alól nem mentették fel, önkényes távozásakor a „kilépett” bejegyzéssel kell kiadni a munka­könyvét. Ez esetben a munkaviszo­nya megszűnése úgy bírálandó el, mintha fegyelmi elbocsátásra került volna sor. Az elbocsátás pedig többféle büntető szankciót von ma- ,ga után: az ilyen munkavállaló há­rom évig nem részesülhet jubileumi jutalomban, pótszabadságban stb. E pótszabadság kiadására vonat­kozó tilalom persze csak a munkavi­szonyban eltöltött idő figyelembevé­telét érinti, amiből következik, hogy más jogcímen járó pótszabadságtól nem fosztható meg a dolgozó. És'most nézzük meg, hogy az olvasói panasszal kapcsolatosan mit ír elő, szó szerint, a munka tör­vénykönyve végrehajtási rendelete 47. paragrafusának második bekez­dése: „A dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként a ti­zennégy évesnél fiatalabb — egy gyermeke után 2, —’két gyermeke után 5, —Tégalább háüoŰV11 gyénÜéke után 9 munkanap pótszabad­ság illeti meg.” Nos, e kedvezmény megadása nincs kötve a munkaviszonyban töltött időhöz, tehát a gyermekkel összefüggő pótszabadság jár az el­bocsátott, illetve a „kilépett” be­jegyzésű munkakönyvvel rendelke­ző munkavállalónak is. Ezek után semmi kétség afelől, hogy Szórádi Jánosnét jogsértés ér­te jelenlegi munkahelyén. Kéije ezen döntés mielőbbi megváltozta­tását, valamint a két 14 éven aluli gyermeke után járó 5 napi pótsza­badsága kiadását. Ha emiatt vitája támad, forduljon jogorvoslatért a megyei tanács vb munkaügyi osztá­lyához. Az ügyfél köszöneté Minden azzal kezdődött, hogy a családi házamba bevezettet­tem a gázfűtést. Azt ebbéli költség fedezéséhez a nyugdíjas anyu­kám megspórolt pénzére is szükség volt. Gondoltam, részletek­ben visszaadom. Hallottam azonban, hogy igényelhetek áfa­visszatérítést, ami elég lenne a hozzátartozói kölcsön törlesztésé­hez. Aztán eszembe jutott a hivatalok — sokszor tapasztalt — lassú, bürokratikus ügyintézése, így hát felkészültem rá, mégis csak a saját keresetemből kell majd megkezdenem a tartozás rendezését. A valóság azonban ez egyszer rácáfolt a kétkedésem­re. A részleteket szívesen adom közre: Lakóhelyem szerint a Kecskeméten lévő, Klapka utcai adófel­ügyelőséghez tartozom, ahová december 11-én mentem el. Jó néhány ügyféltársam volt már előttem, így hát beálltam a sorba. Feltűnt, hogy az adminisztrációt végző ifjú hölgy mennyire ked­ves mindenkivel. Idegességnek, feszültségnek, a rideg hivatali KATONATELEPIEK FIGYELMÉBE: Hét végén a helyközi buszokon utazhatnak December 4-én e hasábokon tettük szóvá — Lakatos Gábor levele közreadásával —, hogy szombatokon és vasárnapokon kissé el vannak zárva a külvilágtól a katonatelepiek, akik nem mehetnek a megyeszékhelyre és onnan haza a helyi buszokkal, melyek akkor nem közlekednek. E közérdekű észrevétellel kapcsolatosan tájékoztatást kap­tunk a Kunság Volántól. Mint a személyforgalom vezetői közöl­ték: idén tavasszal egy hónapon át a hétvégeken is közlekedeu a busz Kecskemét és Katonatelep között, ám a kocsikban általá­ban 1-2 személy utazott, s a gyér kihasználtság miatt meg kellett szüntetni e járatokat. Azóta az úgynevezett helyközi autóbuszok — ezek zömét a Budapesti Volán Vállalat működteti — állnak a katonatelepi lakosok rendelkezésére a szabad- és a munkaszüneti napókon. E helységből például 17 óra 42,18 óra 24, és 21 óra 39 perckor indul járat a hírős városba, ahonnan 18 óra 50, 19 óra 20, és 22 óra 30 perckor lehet visszautazni, szintén buszokkal. Ha netán előfordul, hogy valamelyik járat nem áll meg a katonatelepi megállóban, je­lezzék ázt az utasok, hogy a szükséges intéz­kedést megte­hesse a Kunság Volán. atmoszférának nyoma sincs. Amint erről morfondírozom, hoz­zámjön egy fiatalember, s udvariasan érdeklődik: miben segíthet? Elmondom jövetelem okát, mire azonnal kezembe adja a nyom­tatványt és türelmesen elmagyarázza a kitöltését. Az összegek kiszámításához még zsebszámológépet is kapok. Az adatokat tartalmazó nyomtatványt nemsokára átadom az egyik hölgynek, aki gyorsan és mosolyogva végzi a teendőjét. Majd közli: fáradjak a második emeletre, ahol megkapom a csekket, amely bármely OTP-fiókban beváltható. Az emeleten is készséges hivatalnokokkal találkozom, s utam utána a pénzinté­zethez vezetett. Ott megkaptam a forintokat, melyeket ázonnal postáztam édesanyámnak. Még ma is hihetetlennek tartom, hogy nem egészen másfél óra alatt elintéztem a korántsem túl egyszerű pénzügyletet az adófel­ügyelőségnél, ahol örömmel voltam ügyfél. Köszönet ezért mind­azoknak, akik foglalkoztak kérelmem teljesítésével! Gaálné Nagy Margit Tiszakécske Akinek nem inge... ■ Először november 27-én jelent meg Sajtóposta rovatunk­ban a kecskeméti Máriavárosban lakó egyik család közérde­kű panasza, miszerint a környékbeli sertéstartás miatt bűz terieng arrafelé: Egy héttel később tolmácsoltuk a megyei gabonaipar igazgatójának tanácsait, melyeknek a lényege: bizonyos készítmények a takarmányhoz keverve csökkentik a háziállatok okozta kellemetlen szagot. Ez utóbbi cikkünk elolvasása után sok állattartó kisterme­lő mondott köszönetét nekünk az igen hasznos tudnivalók közléséért. Ezzel kapcsolatosan a Kecskemét, Kupa utca 27/Aszám alatt lakó özv. Pólyák Istvármé személyesen kopo­gott be hozzánk, s igencsak meglepő dolgokat mondott: — Kérem, segítsenek nekem, mert Írásuk megjelenése óta '„fekete bárány” vagyok a máriavárosi szomszédaim szemé­ben. Azt mondják, én vagyok a bejelentő, miáltal rossz hűbe hoztam őket. De ez egyszerűen nem igaz! Hiszen tudom, hogy náluk rend van az ólak körül. A bűzről pedig annyit, hogy azt már csak azért sem veszem észre, mert jómagam is 40-50 évig gondoztam állatokat, s megszoktam a környeze­tük szagát... Nos, tisztelt gyanakvó szomszédok — ott a Kupa utcában —, ezúton hozzuk szives tudomásukra, hogy mástól, a város másik részéből, s nem Pólyák nénitől származik az észrevétel, tehát ne zaklassák, ne bántsák őt. Mellesleg az efféléhez akkor sem lenne joguk, ha történetesen az idős olvasónktól kaptuk volna a jelzést! Egyébként feltételezzük, hogy Önök ismerik a közmondást' Akinek nem inge.... Szerkeszti: Yelkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611

Next

/
Oldalképek
Tartalom