Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-04 / 262. szám

2 ® PETŐFI NÉPE 0 1989. november 4. TANÁCSKOZNAK A SZOCIÁLDEMOKRATÁK Egységkovácsoló kongresszus (Folytatás a 1. oldalról) Az MSZDP politikai felfogását ösz- szegezve szó esett a szakszervezetekről, a velük való kapcsolat mikéntjéről is. Ezzel összefüggésben Tóth Alpár kifej­tette: erős, önálló és független szakszer­vezetekre van szükség, olyanokra, amelyek képesek alkalmazkodni a kü­lönböző tulajdonformákhoz. Leszö­gezte: nem lehet cél a SZOT „szétveré­se”, hiszen a jelenlegi gazdasági körül­mények között a szakszervezetek lehet­nek a dolgozói érdekvédelem letétemé­nyesei. Ezért is fontos célként hangsú­lyozta a párt részéről a kompromisz- szumkeresést a szakszervezetekkel, s az MSZDP-és a szakszervezeti mozgalom tartós szövetségének megteremtését. Az ezt követő előadások a szociálde­mokrata párt belpolitikai céljainak és mozgásterének megfogalmazására tet­tek kísérletet. Benyó Pál kijelentette: az MSZDP baloldali párt, magáénak vall­ja a Szocialista Intemacionálé szocia­lista alapértékeit. A mai magyar átala­kulásnak igenis szüksége van egy euró­pai értelemben vett, hiteles baloldalra — mondotta. — Enélkül nem képzel­hető el hosszú távon igazi parlementá- ris demokrácia. A hiteles baloldalt ma Magyarországon csak a történelmileg jogfolytonos, százéves Magyarországi Szociáldemokrata Párt — önmaga megújításával — teremtheti meg. Véle­ménye szerint az MSZDP-nek alapve­tően a köztársasági elnök megválasztá­sával, valamint a parlament szerepével kapcsolatban kell megfogalmaznia ál- áspontját. Leszögezte: a párt ellenzi a lépszavazással és a közeljövőben törté­lő köztársaságielnök-választást. Rámutatott: folytatni kell a nemzeti cerekasztal-tárgyalásokat, az Ország- gyűlés, a parlamentnek felelős Ocor- nány és az Ellenzéki Kerekasztalt al- cotó pártok részvételével, az ideiglenes töztásasági elnök vezetésével. Az MSZDP nemcsak a politikai, ha- íem a gazdasági demokrácia megte- emtését is zászlajára tűzte: egy tulaj- lonosi tudatot kialakító, alulról indu- ó, a tulajdonosi reformhoz kapcsoló­ló demokratikus rendeződést. Ha najd a 4,5-5 millió dolgozónak köze esz saját szűk sorsához, akkor kezdő- lik az igazi változás! — mondotta. Szót kért a Franciaországban élő Fi- ipovics Tamás, az Európai önkor- nányzatok Szövetségének főtitkára, iki szerint minél előbb meg kell tartani i képviselő-választásokat Magyaror- zágon, hogy az új parlament új kor- lányt bízhasson meg, amely a külföld lizalmát is élvezi. Az esti órákba nyúló belpolitikai vi- íban központi kérdés volt a közelgő álasztások, illetve az MSZDP szerep- :se. Ezzel összefüggésben az MSZDP álasztási kampányáról elhangzott: a pártnak nem a múltjára, hanem a jövő­beni céljaira kell hivatkoznia, mert el­lenkező esetben az a veszély fenyeget, hogy az MSZDP belefeledkezik önnön múltjába, s a választók egyfajta nosz­talgiapártként könyvelik el. A felszóla­lásokban megfogalmazódott, hogy a , választásokon az MSZDP-nek hangsú­lyoznia kell ellenzéki mivoltát, szem­benállását a jelenlegi kormányzó párt­tal. Emellett érvényre kell juttatni, hogy a párt mindenképpen a békés át­menet híve, valamint, hogy nemcsak demokráciát és jogállamot, hanem jó­létet és társadalmi igazságosságot sze­repeltet programjában. Többen alá­húzták: a választási kampány során ki­emelt figyelmet kell szentelni a nyugdí­jasok helyzetének, a munkanélküliség, illetve az adórendszer kérdéseinek. Ugyancsak a választások vonatkozásá­ban hangzott el: minden választókör­zetben, illetve valamennyi listás helyen önálló jelöltet kell állítania a pártnak. Ezzel kapcsolatban felvetődött a vá­lasztási szövetség kérdése is, ám a kül­döttek körében egyetértés mutatkozott a tekintetben, hogy az MSZDP előze­tes koalíciót egyetlen párttal se kössön. A párt távlati politikai céljaival kap­csolatban elhangzott: a szociáldemok­rata pártnak feltétlenül össze kell kap­csolnia a magánkezdeményezések, a vállalkozások támogatását a szociális ' érzékenységgel és a munkavállalók Vé­delmével. A jelenlegi belpolitikai helyzetet ele­mezve több felszólaló is leszögezte: a szociáldemokrata pártnak egyértelmű­en fel kell lépnie az ellen, hogy korábbi kommunista vezetők kisajátítsák a szo­ciáldemokrácia eszméit. Hangsúlyoz­ták: a kommunista világmozgalom — s ezen belül a hazai kommunisták hely­zetének — válsága nem oldható meg a cégtábla átfestésével, a korábbi kom­munista párt szociáldemokrata ala­pokra épülő szocialista párttá alakítá­sával. Fontosnak tartották azt is, hogy a szociáldemokrata párt határozottan különítse el magát az MSZMP-től, il­letve utódpártjától, az MSZP-től. Hoz­zátették azonban azt is, hogy az MSZDP-nek nem kommunistaellenes- ségben és radikalizmusban kell megvív­ni harcát választási ellenfeleivel. Volt olyan vélemény is, hogy a párt egyik legfontosabb feladata: ismét politikai érdekképviselethez juttatni azokat a ré­tegeket, amelyeket 1948 előtt képviselt. A kongresszus az esti órákban fejez­te be első napi munkáját. A küldöttek szombaton a pártprogram feletti vitát a belpolitikai, illetve a külpolitikai irányvonal meghatározásával folytat­ják. Szó lesz a párt jelenlegi helyzetéről, a szakszervezetekkel való kapcsolatá­ról, s várhatóan döntenek a szervezeti szabályzatról. (MTI) , Többet voltam betiltva, nini az egész filmszakma együttI beszélgetés Kosa Ferenccel (Folytatás az 1. oldalról) * •• • s nemzetben gondolkozom. Kicsit yerekes dolognak tartom ezt a pártos- it, kicsi országunk szekértáborait. Jgy hiszem, hogy az egész nemzet sor­iról kell gondolkodni. Az én megfon- üásaimban az emberek nem úgy vál- ak ketté, hogy ki milyen pártállású, anem úgy, hogy ki mit tett le a nemzet sztalára, mennyire tisztességes. — Vagyis közérdek értékeink meg- vása, hasznosítása. — Ebben a 30 valamennyi esztendő­én a Magyar Szocialista Párton belül agyon jelentős szellemi és erkölcsi rők halmozódtak fel, mint ahogyan ívüle is tekintélyes szellemi és erkölcsi rők. Ezért mind a két fölhalmozódott rő összefogásával és együttműködésé- el látom én a helyzet megoldását. Az i képzeletemben ez úgy él, mint a pa-' ikban a kavicsok, melyek a víz moz­isával egymást csiszolják, a különféle nyalatok, formák egymást csiszolva akítják ki végül a maguk legkedve- )bb egymásmellettiségét. —Tudtommal barátai közül is többen eglepődtek, amikor értesültek arról, >gy az MSZP irányító testületében dgozik. — A véletlen úgy hozta, hogy kong- sszusi küldött lettem és megválasztot- k a reformszövetség vezetőjévé, így után a Magyar Szocialista Párt el- jkségébe is beválasztottak, de ez szá-. ómra nem jelent foglalkozásbeli vál- st, mert maradtam filmgyári foglal­ásaimban és csupán társadalmi unkában próbálok segíteni egy de- okratikus, baloldali párt létrehozásá­ul. Talán most valamivel több időt ltok a szó szoros értelmében vett poli- cával. Ez átmeneti, néhány hétig vagy :hány hónapig tart. Ha helyrerende- idnek a dolgok, ha kialakul egy de- okratikus közélet, különösen, ha si­rül valamit segíteni abban, hogy vér lkül történjen, akkor már nyugodtan iszatérhetek a filmkészítéshez. — Nyilván megkezdett munkák vár- k befejezésre. — Van 110 óra leforgatott anyagom az erdélyi határon a menekültekről, ezt összeállítom, montírozom és vissza­zökkenek az eredeti kerékvágásba. — Mégis meg kell kérdenem, hogy egy művész számára nem túl nagy áldo­zat-e a politikai tisztség ellátásához szükséges rengeteg idő. — En ezt visszájára fordítom. Az én feladatom az volt, hogy elviseljem a betiltásokat. És újra szeretném hangsú­lyozni, hogy amikor évekre elnémítják az embert és nem engedik, hogy dol­gozzon szakmájában, annak az elvise­lésére több energia ment el, mint most az elnökségben való részvételre. Egyéb­ként is: összeszámolhatnánk huszadik századi történelmünkben azokat a na­pokat, heteket, amikor nem éppen va­lamilyen színű diktatúra működött Magyarországon. Ez országunk nagy balszerencséje, mert az a legszömyűbb a diktatúrában, hogy elsorvasztja azo­kat a képességeket, amelyek alkalmas­sá tennék a népet az önrendelkezésre. Maroknyi csoport uralkodott, a nép­nek nem volt beleszólása, megérthető, hogy az émberek belefásultak, beleun­tak, nem nagyon bizakodnak abban, hogy ezt meg lehet fordítani. — Meg lehet? — Ha Magyürország meg akar ma­radni, ez az egyetlen lehetőség arra, hogy az ilyen és olyan színű önkény­‘ uralom-rendszereket egyszer s minden­korra lerázza magáról és kezébe vegye önnön sorsának irányítását. Ez a ma­gyar történelem nyílt parancsa! Ritkán adódott ilyen lehetőség ehhez, mint a mostani. Élni kell vele. Ha sikerűi in­formációs hatalmakat, főként az infor­mációs főhatalmat, a televíziót demok­ratizálni és ott valóságos gondolatok és valóságos értékek is megjelenhetnek, nemcsak ilyen-olyan felületes demagó­giák, akkor ez a nép majd oda fog figyelni és meg fogja érteni, hogy dolga lehet a hazában. — Köszönöm, már nagyon váiják a nagyteremben. Heltai Nándor Szűrös Mátyás nyilatkozata a kitüntetésekről A Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke Illés György kétszeres Kossuth-díjas laváló művésznek, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanszékvezető egyetemi tanárának, rektorhelyettesnek, életműve elismeréseként, 75. születésnapja alkalmából a Ma­gyar Köztársaság Babérkoszorúkkal Ékesített Zász- lorendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Szűrös Mátyás ideiglenes államfő adta át pénteken. Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke a Magyar Köztársaság kikiáltása után első ízben adományozott kitüntetést. Ebből az alkalom­ból nyilatkozott Csoknyay Editnek, az MTI mun­katársának. Mint mondotta: a kitüntetési rendszert ez idáig a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatá­rozata szabályozta. A megváltozott helyzetben — az Elnöki Tanács megszűnése, a köztársasági elnöki intézmény létrehozása és a köztársaság kikiáltása révén — szükségessé vált e rendszer szinte áttekint­hetetlen szövevényének felülvizsgálata is. Igaz, ez nem elsőrendű feladat, de mindenképpen szorosan hozzátartozik a demokráciához. Szűrös Mátyás annak a meggyőződésének adott hangot: meg kell szüntetni azt a több évtizedes gya­korlatot, hogy évente kitüntetések tízezreit, sőt, százezreit adjak át különböző formában, nem ke­vésszer jövedelemkiegészítésként. Ebben az átmeneti időszakban kétféle kitüntetés, a Magyar Köztársaság Zászlórendje és Csillagrend­je, illetve azok különböző változatai adhatók. A to­vábbi, a Magyar Népköztársaság nevében eddig adományozott kitüntetések azonban nem adhatók ki. Ezért arra lesz szükség, hogy törvényben szabá­lyozzák a Magyar Köztársaság kitüntetési rendsze­rét— egyértelműen a köztársasági elnöki intéz­ményhez illesztve. A kidolgozó munka szakértők bevonásával már meg is kezdődött —jelentette be Szűrös Mátyás. Hangsúlyozta: véleménye szerint az új kitüntetési rendszer alapja, hogy/a jövőben a köztársaság nevében csak a köztársasági elnök ado­mányozhat — a miniszterek, a kormány, illetve a miniszterelnök javaslatára — kitüntetéseket. Ennek megfelelően a törvényben szabályozni kell a kormány ezzel összefüggő lehetőségeit, megszün­tetve a miniszterek államikitüntetes-alapítási és -átadási jogát. Törvénybe kell foglalni azt is, hogy pártok, társadalmi szervezetek és mozgalmak ne kezdeményezhessék állami kitüntetések adomá­nyozását. Azaz: olyan, szigorúan szabályozott, ki­tüntetési rendszert kell kialakítani, amely visszaad­ja a kitüntetések értékét, méltóságát egyebek között azzal is, hogy kizárólag csak az arra érdemesek kap­hatják meg ezeket. Ez vonatkozik a legmagasabb díjakra, például a Kossuth-díjra is — hangoztatta. Az új kitüntetésekkel összefüggő elképzelésekre áttérve Szűrös Mátyás kifejtette: megítélése szerint a magyar állam alapítására tekintettel augusztus 20-át kellene állami ünneppé avatni és ehhez kap­csolódhatna a Szent István Rend kitüntetés, illetve annak változatai. Vissza lehetne állítani a köztársa­sági érdemrendet is, amely—szakértők álláspontja szerint :— numizmatikailag is igazi érték. Minthogy a köztársasági elnök egyben a fegyve­res erők főparancsnoka is, az ő hatáskörébe tarto­zik a fegyveres erők tagjainak kitüntetése. Erről Szűrös Mátyás úgy vélekedett: ha a többpártrend­szerben működő Magyar Köztársaság meg akar szabadulni a régi szimbólumoktól és újakat kíván választani—ezek közé tartozik a címer is 4—, akkor ebből az aspektusból kell végiggondolni a fegyveres erők tagjainak adományozható kitüntetéseket is. Számukra átmenetileg ugyancsak a .zászlórend, a csillagrend és ezek változatai adományozhatok. Az ideiglenes köztársasági elnök végezetül kijelen­tette: az állami kitüntetésekről szóló törvényt—meg­győződése szerint—ezekre az alapelvekre építve kell kidolgozni, a várható nagy viták, s az eddigi jogkörö­ket megőrizni kívánók ellenére is. A törvény azonban előreláthatólag csak a választott köztársasági elnök hivatalba lépése után készül éli Pályázat a munkásőrség vagyontárgyainak hasznosítására Megkezdődött a munkásőrség va­gyontárgyai hasznosításának előkészí­tése annak érdekében, hogy ha a népsza­vazás megerősíti a parlament döntését, mihamarabb sor kerülhessen a végrehaj­tásra. Gruber Nándor miniszteri biztos elmondotta, hogy az előkészítő munka során tájékoztatnak minden érdeklődőt. A nemzeti vagyon részét képező mun­kásőrségi vagyontárgyak hasznosításá­ra nyilvános pályázatot írnak ki. A pá­lyázat összesítésével, az érdeklődők in­formálásával az Állami Fejlesztési Inté­zet foglalkozik. A hasznosításra kerülő ingatlanok címlistájáról a 118-2094, a 118-4014 és a 118-4638-as telefonszá­mon kaphatók információk. A miniszteri biztos elmondotta, hogy a munkásőrség vagyona a nemzeti va­gyon szerves része, így hasznosítása össztársadalmi célokat kell hogy szol­gáljon. A demokratizálódási folyamat, az új intézmények kialakítása jelentős anyagi eszközöket igényel az egész tár­sadalomtól. A terhek csökkentése érde­kében arra törekednek, hogy a vagyon­tárgyakat minél jobban, gazdaságosab­ban hasznosítsák. Ez nem jelenti azt, hogy a helyi tanácsok és érdekképvisele­ti szervek javaslatait figyelmen kívül hagyná a hasznosítást előkészítő bizott­ság. Ezeknek a szervezeteknek a javas­latait is várják, főleg ha a vagyontárgya­kat kulturális, szociális, egészségügyi, vagy egyéb, társadalmi szempontból ki­emelt célra kívánják felhasználni. A pá­lyázatokat az Állami Fejlesztési Intézet Deák Ferenc utcai központjába kell el­juttatni, állami vagyon hasznosítása jel­zéssel. A beküldési határidő 1989. no­vember 30. (MTI) KÖZLEMÉNY a lakosság devizaellátásáról A Minisztertanács 1989. november 2-ai—a lakosság devizaellá­tását érintő — döntések részleteiről a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank az alábbi tájékoztatást adja: Tekintettel arra, hogy a Minisztertanács 1989. november 3-ától november 20-áig a külföldre utazó belföldiek konvertibilis elszá­molású országokra szóló valutaellátását felfüggesztetté, ez időszak alatt a valutaeladásra felhatalmazott szervek konvertibilis fizető- eszközt erre a célra nem adhatnak el. 1989. november 20-ától a konvertibilis elszámolású országokba kiutazók valutaellátása a következő lesz: 1. A lakossági turistaellátmány 1990-től 4 évre maximum 300 dollár lehet. Személyenként évente legfeljebb 50 dollárnak megfe­lelő konvertibilis fizetőeszköz vásárolható. Azok, akik a 4 éves időszak első és második évében nem vásárolnak konvertibilis fize­tőeszközt, a harmadik és (vagy) negyedik évben évi 50 dollárnak megfelelő többlet-fizetőeszköz vásárlására jogosultak. 2. Az 1989. november 20. és 1990. december 31. közötti időszak alatt 50 dollárnak megfelelő valuta megvásárlására az jogosult, aki — 1987-ben vagy azt megelőzően vette igénybe a turistaellát­mányt; — turistaellátmányra 1988—89-ben jogosult, de ellátmányának kevesebb mint 50 százalékát vette ténylegesen igénybe. Ezen belül már 1989. november 20-ától vásárolhatnak legfeljebb 50 dollár értékű valutát azok, akik — turistaellátmányt 1986-ban vagy azt megelőzően (illetve egy­általán nem) vettek igénybe; — turistaellátmányban 1987-ben részesültek, de az 1989. évre járó egyszeri 3000 forintos valutaellátást nem vették igénybe. Csak 1990. január 1-jétől vásárolhatják meg az 50 dollárnak megfelelő konvertibilis valutát azok, akik — turistaellátmányra 1988-ban és 1989-ben voltak jogosultak, de ellátmányuk kevesebb, mint 50 százalékát vették igénybe; ffigj turistaellátmányt 1987-ben vettek igénybe, de 1989-ben az évi . egyszeri 3000 forint értékű valutát megvásárolták; ~ — a 14 éven aluli gyermekek. 3. Előzőekből következik, hogy azok, akik ’ — 1988—89-ben az ellátmányuk több mint 50 százalékát igény­be vették, leghamarabb csak 1991-ben, illetve 1992-ben vásá­rolhatnak valutát, a 4 éves „prémiumos” feltételek szerint; — a gyerekekre attól az évtől kezdődően vonatkozik a 4 éves „prémiumos” rend, amely évben a 14. életévüket betöltik. 4. A lakossági valutaellátáshoz kapcsolódó közlekedési költség- keret 15 400 forintos összege nem változik. Ennek terhére azonban üzemanyagköltség címén valuta nem vásárolható. Menetjegyet az eddigi szabályoknak megfelelően azonban azok is vásárolhatnak, akik az 50 dolláros valutaellátmány felvételére csak a későbbi években lesznek jogosultak, feltéve, ha a közlekedési költségkere­tet még nem merítették ki. A 14. éven aluli gyermekek részére devizaértékű menetjegy továbbra is a szülő közlekedési költségke­retét terhelő menetjegyével együtt, azonos útszakaszra és időpont­ra vásárolható meg. 5. Az új valutaellátási rendre történő áttéréssel egyidejűleg az utazási csekk kötelező jellegű kiszolgáltatása megszűnik. 6. Azok, akik egyéni valutakeretük terhére 1989. november 2-áig devizában fizetendő külföldi szolgáltatást rendeltek meg hazai utazási irodánál, és azt az utazási iroda hitelt érdemlően igazolja, korábbi felhasználatlan valutakeretük terhére teljesíthetik az uta­zási iroda felé devizában fennálló fizetési kötelezettségüket. To­vábbá 50 dollárnak megfelelő készpénz felvételére is jogosultak, amennyiben arra a még felhasználatlan turistakeretük fedezetet nyújt. (Üzemanyagkeret ebben az esetben sem vehető igénybe.) Változatlanok az utazási irodák által — saját keretük terhére —rí szervezett utakra meghirdetett valutaellátási feltételek. Vagyis az ilyen típusú költőpénz-ellátásra az utasok továbbra is jogosul­tak. 7. A kiutazó belföldiek változatlanul személyenként 4000 forint­nak megfelelő külföldi pénzt és maximálisan 400 forintot vihetnek ki külön engedély nélkül. Ugyancsak nem változnak az 1989. szeptember 18. óta érvényes előírások a lakossági devizaszámlákat illetően, ideértve a befizetés és felhasználás jelenlegi lehetőségeit. (MTI) Lesz hús jövőre? Megcsappant az állatállomány Hamarosan alapanyag-ellátási gon­dokat okozhat a húsipari vállalatoknál az állatállomány csökkenése; az utóbbi időben ugyanis minden jelentősebb ál­latfaj száma megcsappant. Új jelenség, hogy a korábbinál több termelőszövet­kezet és állami gazdaság hagyott fel a szarvasmarha- és a baromfitartással. Az állattartási kedv csökkenése az ága­zat jövedelmezőségének fokozatos romlásával van összefüggésben. A Központi Statisztikai Hivatal leg­utóbbi felmérése szerint 1989. szeptem­ber 30-án az országban 1 millió 663 ezer szarvasmarhát tartottak, ez az előző év azonos időszakához képest 83 ezerrel, 4,8 százalékkal kevesebb. A visszaesést elsősorban az okozta, hogy egy év alatt 22 termelőszövetkezet és két állami gaz­daság számolta fel a szarvasmarha-állo­mányt. Két év alatt 11 ezer kistermelő ugyancsak abbahagyta a szarvasmar­hák tartását. Továbbra is kedvezőtlenül hat az állatállomány alakulására, hogy a húsipari vállalatok szinte teljesen megszüntetik a vemhesüsző-tartást ösz­tönző, az üzemeknek nyújtott támoga­tást, mivel ezt az akciójukat is csak olyan pénzeszközökből tudják fedezni, amelyek után 24 százalékos kamatot kénytelenek fizetni. Sertésből’Szeptember 30-án 9 millió 14 ezer volt, az egy évvel korábbinál 640 ezerrel, 6,6 százalékkal kevesebb. A mostani az utóbbi tiz év legkisebb állománya. A következő időszakban a legtöbb gondot az jelentheti, hogy szeptember végén mindössze 546 ezer anyakocát tartottak a gazdálkodók, 48 ezerrel, csaknem 7 százalékkal keve­sebbet, mint egy évvel korábban. 1981 óta még soha nem volt ilyen kevés anyakoca az országban. Szeptember végén 63 millió baromfi­félét tartottak a gazdák, 6,5 millióval, 9,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A csökkenés kizárólag a tsz-eknél következett be. Egy év alatt 51 szövetkezet — a tyúkféléket tartó közös gazdaságok csaknem ötödé — számolta fel a pecsenyecsirke-nevelést. Csupán a tojótyúkok száma volt na­gyobb -4 a legutóbbi kimutatás szerint — az előző évinél. — JEGYZÉKÁTADÁS. Pénteken délután Somogyi Fe­renc külügyminisztériumi államtitkár átadta Vlastimil Eh- renbergernek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövetének a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer­rel kapcsolatos jegyzéket. A jegyzék az Országgyűlés leg­utóbbi ülésszakának döntése alapján kezdeményezi az 1977- ben kötött államközi szerződés módosítását, a nagymarosi létesítmény elhagyását, a bősi erőmű alapüzemmódú hasz­nálatát. Továbbá javasolja a dunakiliti tározó feltöltésével együttjáró ártalmak kiküszöbölését garantáló kormányközi egyezmény megkötését. FOLYTATÓDIK A KISKUNFÉLEGYHÁZI GAZOLÓ PERE Móczár védője fellebbezett Halált okozó ittas járművezetés bűn­tettéért a kiskunfélegyházi Móczár Ká­rolyra a Kecskemét Városi Bíróság két és fél év börtönt szabott ki, valamint négy esztendőre eltiltotta a járműveze­téstől. Csakhogy az ítélet nem emelkedett jogerőre, mert mind az ügyész, mind a védő négy nap gondolkodási időt kért. Meg is kapták, és azóta már döntöttek is. Az ügyész bejelentette, hogy a bíró­ság döntését tudomásul vette, míg a vádlott és védője enyhítésért fellebbe­zett. Mondván, hogy Móczár Károly „csak” a figyelmetlensége miatt oltotta ki a 33 éves Farkas József életét. Tehát — állításuk szerint akkor nem volt ittas. Emlékeztetőül mindössze annyit az október 25-én megtartott bírósági tár­gyalásról, hogy a vádlott saját bevallá­sa sierint aznap délelőtt 11 órakor a Dionüszosz presszóban megivott egy. kólát, amit szokása szerint most is 1 deci ginnel dúsított. Aztán hazament aludni. Délútán 4 órakor ébredt. Há­romnegyed hét körül ért a Virág presz- szóba, ahol — mint meséli — két pohár ugyanilyen koktélt rendelt n?ki valaki. A második poharat azonban teljes egé­szében már nem hajtotta fel; eltávozott a presszóból. (Ez ugyebár testvérek kö­zött is legkevesebb másfél deciliter gint jelent...) Ezután, körülbelül tiz-tizen- öt perc múlva halálra gázolta az út szélén kerékpárja csomagtartóján ülő, szétterpesztett lábaira támaszkodó 33 esztendős Farkas Józsefet. Szóval, Móczár és a védője tiltako­zik az ittasság ellen. Persze, nem vélet­lenül, hiszen nem babra megy a játék: ha ugyanis másodfokon a megyei bíró­ság valóban „csak” halált okozó gon­datlan járművezetésben találná bűnös­nek a fiatalembert, akkor az Orszg- gyűlés által meghirdetett kegyelem alá esne a vétke ... Hogy a számításuk bejön-e, vagy sem, majd a több hét múlva sorra kerü­lő másodfokú tárgyaláson kiderül. B. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom