Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-04 / 262. szám

2 ® PETŐFI NÉPE 0 1989. november 4.

TANÁCSKOZNAK A SZOCIÁLDEMOKRATÁK

Egységkovácsoló kongresszus

(Folytatás a 1. oldalról)

Az MSZDP politikai felfogását ösz- szegezve szó esett a szakszervezetekről, a velük való kapcsolat mikéntjéről is. Ezzel összefüggésben Tóth Alpár kifejtette: erős, önálló és független szakszervezetekre van szükség, olyanokra, amelyek képesek alkalmazkodni a különböző tulajdonformákhoz. Leszögezte: nem lehet cél a SZOT „szétverése”, hiszen a jelenlegi gazdasági körülmények között a szakszervezetek lehetnek a dolgozói érdekvédelem letéteményesei. Ezért is fontos célként hangsúlyozta a párt részéről a kompromisz- szumkeresést a szakszervezetekkel, s az MSZDP-és a szakszervezeti mozgalom tartós szövetségének megteremtését.

Az ezt követő előadások a szociáldemokrata párt belpolitikai céljainak és mozgásterének megfogalmazására tettek kísérletet. Benyó Pál kijelentette: az MSZDP baloldali párt, magáénak vallja a Szocialista Intemacionálé szocialista alapértékeit. A mai magyar átalakulásnak igenis szüksége van egy európai értelemben vett, hiteles baloldalra — mondotta. — Enélkül nem képzelhető el hosszú távon igazi parlementá- ris demokrácia. A hiteles baloldalt ma Magyarországon csak a történelmileg jogfolytonos, százéves Magyarországi Szociáldemokrata Párt — önmaga megújításával — teremtheti meg. Véleménye szerint az MSZDP-nek alapvetően a köztársasági elnök megválasztásával, valamint a parlament szerepével kapcsolatban kell megfogalmaznia ál- áspontját. Leszögezte: a párt ellenzi a lépszavazással és a közeljövőben törtélő köztársaságielnök-választást.

Rámutatott: folytatni kell a nemzeti cerekasztal-tárgyalásokat, az Ország- gyűlés, a parlamentnek felelős Ocor- nány és az Ellenzéki Kerekasztalt al- cotó pártok részvételével, az ideiglenes töztásasági elnök vezetésével.

Az MSZDP nemcsak a politikai, ha- íem a gazdasági demokrácia megte- emtését is zászlajára tűzte: egy tulaj- lonosi tudatot kialakító, alulról indu- ó, a tulajdonosi reformhoz kapcsolóló demokratikus rendeződést. Ha najd a 4,5-5 millió dolgozónak köze esz saját szűk sorsához, akkor kezdő- lik az igazi változás! — mondotta.

Szót kért a Franciaországban élő Fi- ipovics Tamás, az Európai önkor- nányzatok Szövetségének főtitkára, iki szerint minél előbb meg kell tartani i képviselő-választásokat Magyaror- zágon, hogy az új parlament új kor- lányt bízhasson meg, amely a külföld lizalmát is élvezi.

Az esti órákba nyúló belpolitikai vi- íban központi kérdés volt a közelgő álasztások, illetve az MSZDP szerep- :se. Ezzel összefüggésben az MSZDP álasztási kampányáról elhangzott: a

pártnak nem a múltjára, hanem a jövőbeni céljaira kell hivatkoznia, mert ellenkező esetben az a veszély fenyeget, hogy az MSZDP belefeledkezik önnön múltjába, s a választók egyfajta nosztalgiapártként könyvelik el. A felszólalásokban megfogalmazódott, hogy a , választásokon az MSZDP-nek hangsúlyoznia kell ellenzéki mivoltát, szembenállását a jelenlegi kormányzó párttal. Emellett érvényre kell juttatni, hogy a párt mindenképpen a békés átmenet híve, valamint, hogy nemcsak demokráciát és jogállamot, hanem jólétet és társadalmi igazságosságot szerepeltet programjában. Többen aláhúzták: a választási kampány során kiemelt figyelmet kell szentelni a nyugdíjasok helyzetének, a munkanélküliség, illetve az adórendszer kérdéseinek. Ugyancsak a választások vonatkozásában hangzott el: minden választókörzetben, illetve valamennyi listás helyen önálló jelöltet kell állítania a pártnak. Ezzel kapcsolatban felvetődött a választási szövetség kérdése is, ám a küldöttek körében egyetértés mutatkozott a tekintetben, hogy az MSZDP előzetes koalíciót egyetlen párttal se kössön.

A párt távlati politikai céljaival kapcsolatban elhangzott: a szociáldemokrata pártnak feltétlenül össze kell kapcsolnia a magánkezdeményezések, a vállalkozások támogatását a szociális ' érzékenységgel és a munkavállalók Védelmével.

A jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve több felszólaló is leszögezte: a szociáldemokrata pártnak egyértelműen fel kell lépnie az ellen, hogy korábbi kommunista vezetők kisajátítsák a szociáldemokrácia eszméit. Hangsúlyozták: a kommunista világmozgalom — s ezen belül a hazai kommunisták helyzetének — válsága nem oldható meg a cégtábla átfestésével, a korábbi kommunista párt szociáldemokrata alapokra épülő szocialista párttá alakításával.

Fontosnak tartották azt is, hogy a szociáldemokrata párt határozottan különítse el magát az MSZMP-től, illetve utódpártjától, az MSZP-től. Hozzátették azonban azt is, hogy az MSZDP-nek nem kommunistaellenes- ségben és radikalizmusban kell megvívni harcát választási ellenfeleivel. Volt olyan vélemény is, hogy a párt egyik legfontosabb feladata: ismét politikai érdekképviselethez juttatni azokat a rétegeket, amelyeket 1948 előtt képviselt.

A kongresszus az esti órákban fejezte be első napi munkáját. A küldöttek szombaton a pártprogram feletti vitát a belpolitikai, illetve a külpolitikai irányvonal meghatározásával folytatják. Szó lesz a párt jelenlegi helyzetéről, a szakszervezetekkel való kapcsolatáról, s várhatóan döntenek a szervezeti szabályzatról. (MTI)

, Többet voltam betiltva, nini az egész filmszakma együttI

beszélgetés Kosa Ferenccel

(Folytatás az 1. oldalról)

* •• • s nemzetben gondolkozom. Kicsit

yerekes dolognak tartom ezt a pártos- it, kicsi országunk szekértáborait. Jgy hiszem, hogy az egész nemzet soriról kell gondolkodni. Az én megfon- üásaimban az emberek nem úgy vál- ak ketté, hogy ki milyen pártállású, anem úgy, hogy ki mit tett le a nemzet sztalára, mennyire tisztességes.

— Vagyis közérdek értékeink meg- vása, hasznosítása.

— Ebben a 30 valamennyi esztendőén a Magyar Szocialista Párton belül agyon jelentős szellemi és erkölcsi rők halmozódtak fel, mint ahogyan ívüle is tekintélyes szellemi és erkölcsi rők. Ezért mind a két fölhalmozódott rő összefogásával és együttműködésé- el látom én a helyzet megoldását. Az i képzeletemben ez úgy él, mint a pa-' ikban a kavicsok, melyek a víz mozisával egymást csiszolják, a különféle nyalatok, formák egymást csiszolva akítják ki végül a maguk legkedve- )bb egymásmellettiségét.

—Tudtommal barátai közül is többen eglepődtek, amikor értesültek arról, >gy az MSZP irányító testületében dgozik.

— A véletlen úgy hozta, hogy kong- sszusi küldött lettem és megválasztot- k a reformszövetség vezetőjévé, így után a Magyar Szocialista Párt el- jkségébe is beválasztottak, de ez szá-. ómra nem jelent foglalkozásbeli vál- st, mert maradtam filmgyári foglalásaimban és csupán társadalmi unkában próbálok segíteni egy de- okratikus, baloldali párt létrehozásául. Talán most valamivel több időt ltok a szó szoros értelmében vett poli- cával. Ez átmeneti, néhány hétig vagy :hány hónapig tart. Ha helyrerende- idnek a dolgok, ha kialakul egy de- okratikus közélet, különösen, ha sirül valamit segíteni abban, hogy vér lkül történjen, akkor már nyugodtan iszatérhetek a filmkészítéshez.

— Nyilván megkezdett munkák vár- k befejezésre.

— Van 110 óra leforgatott anyagom az erdélyi határon a menekültekről, ezt összeállítom, montírozom és visszazökkenek az eredeti kerékvágásba.

— Mégis meg kell kérdenem, hogy egy művész számára nem túl nagy áldozat-e a politikai tisztség ellátásához szükséges rengeteg idő.

— En ezt visszájára fordítom. Az én feladatom az volt, hogy elviseljem a betiltásokat. És újra szeretném hangsúlyozni, hogy amikor évekre elnémítják az embert és nem engedik, hogy dolgozzon szakmájában, annak az elviselésére több energia ment el, mint most az elnökségben való részvételre. Egyébként is: összeszámolhatnánk huszadik századi történelmünkben azokat a napokat, heteket, amikor nem éppen valamilyen színű diktatúra működött Magyarországon. Ez országunk nagy balszerencséje, mert az a legszömyűbb a diktatúrában, hogy elsorvasztja azokat a képességeket, amelyek alkalmassá tennék a népet az önrendelkezésre. Maroknyi csoport uralkodott, a népnek nem volt beleszólása, megérthető, hogy az émberek belefásultak, beleuntak, nem nagyon bizakodnak abban, hogy ezt meg lehet fordítani.

— Meg lehet?

— Ha Magyürország meg akar maradni, ez az egyetlen lehetőség arra, hogy az ilyen és olyan színű önkény‘ uralom-rendszereket egyszer s mindenkorra lerázza magáról és kezébe vegye önnön sorsának irányítását. Ez a magyar történelem nyílt parancsa! Ritkán adódott ilyen lehetőség ehhez, mint a mostani. Élni kell vele. Ha sikerűi információs hatalmakat, főként az információs főhatalmat, a televíziót demokratizálni és ott valóságos gondolatok és valóságos értékek is megjelenhetnek, nemcsak ilyen-olyan felületes demagógiák, akkor ez a nép majd oda fog figyelni és meg fogja érteni, hogy dolga lehet a hazában.

— Köszönöm, már nagyon váiják a nagyteremben.

Heltai Nándor

Szűrös Mátyás nyilatkozata a kitüntetésekről

A Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke Illés György kétszeres Kossuth-díjas laváló művésznek, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanszékvezető egyetemi tanárának, rektorhelyettesnek, életműve elismeréseként, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Köztársaság Babérkoszorúkkal Ékesített Zász- lorendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Szűrös Mátyás ideiglenes államfő adta át pénteken.

Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke a Magyar Köztársaság kikiáltása után első ízben adományozott kitüntetést. Ebből az alkalomból nyilatkozott Csoknyay Editnek, az MTI munkatársának.

Mint mondotta: a kitüntetési rendszert ez idáig a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata szabályozta. A megváltozott helyzetben — az Elnöki Tanács megszűnése, a köztársasági elnöki intézmény létrehozása és a köztársaság kikiáltása révén — szükségessé vált e rendszer szinte áttekinthetetlen szövevényének felülvizsgálata is. Igaz, ez nem elsőrendű feladat, de mindenképpen szorosan hozzátartozik a demokráciához.

Szűrös Mátyás annak a meggyőződésének adott hangot: meg kell szüntetni azt a több évtizedes gyakorlatot, hogy évente kitüntetések tízezreit, sőt, százezreit adjak át különböző formában, nem kevésszer jövedelemkiegészítésként.

Ebben az átmeneti időszakban kétféle kitüntetés, a Magyar Köztársaság Zászlórendje és Csillagrendje, illetve azok különböző változatai adhatók. A további, a Magyar Népköztársaság nevében eddig adományozott kitüntetések azonban nem adhatók ki. Ezért arra lesz szükség, hogy törvényben szabályozzák a Magyar Köztársaság kitüntetési rendszerét— egyértelműen a köztársasági elnöki intézményhez illesztve. A kidolgozó munka szakértők bevonásával már meg is kezdődött —jelentette be Szűrös Mátyás. Hangsúlyozta: véleménye szerint az új kitüntetési rendszer alapja, hogy/a jövőben a

köztársaság nevében csak a köztársasági elnök adományozhat — a miniszterek, a kormány, illetve a miniszterelnök javaslatára — kitüntetéseket.

Ennek megfelelően a törvényben szabályozni kell a kormány ezzel összefüggő lehetőségeit, megszüntetve a miniszterek államikitüntetes-alapítási és -átadási jogát. Törvénybe kell foglalni azt is, hogy pártok, társadalmi szervezetek és mozgalmak ne kezdeményezhessék állami kitüntetések adományozását. Azaz: olyan, szigorúan szabályozott, kitüntetési rendszert kell kialakítani, amely visszaadja a kitüntetések értékét, méltóságát egyebek között azzal is, hogy kizárólag csak az arra érdemesek kaphatják meg ezeket. Ez vonatkozik a legmagasabb díjakra, például a Kossuth-díjra is — hangoztatta.

Az új kitüntetésekkel összefüggő elképzelésekre áttérve Szűrös Mátyás kifejtette: megítélése szerint a magyar állam alapítására tekintettel augusztus 20-át kellene állami ünneppé avatni és ehhez kapcsolódhatna a Szent István Rend kitüntetés, illetve annak változatai. Vissza lehetne állítani a köztársasági érdemrendet is, amely—szakértők álláspontja szerint :— numizmatikailag is igazi érték.

Minthogy a köztársasági elnök egyben a fegyveres erők főparancsnoka is, az ő hatáskörébe tartozik a fegyveres erők tagjainak kitüntetése. Erről Szűrös Mátyás úgy vélekedett: ha a többpártrendszerben működő Magyar Köztársaság meg akar szabadulni a régi szimbólumoktól és újakat kíván választani—ezek közé tartozik a címer is 4—, akkor ebből az aspektusból kell végiggondolni a fegyveres erők tagjainak adományozható kitüntetéseket is. Számukra átmenetileg ugyancsak a .zászlórend, a csillagrend és ezek változatai adományozhatok.

Az ideiglenes köztársasági elnök végezetül kijelentette: az állami kitüntetésekről szóló törvényt—meggyőződése szerint—ezekre az alapelvekre építve kell kidolgozni, a várható nagy viták, s az eddigi jogköröket megőrizni kívánók ellenére is. A törvény azonban előreláthatólag csak a választott köztársasági elnök hivatalba lépése után készül éli

Pályázat a munkásőrség vagyontárgyainak hasznosítására

Megkezdődött a munkásőrség vagyontárgyai hasznosításának előkészítése annak érdekében, hogy ha a népszavazás megerősíti a parlament döntését, mihamarabb sor kerülhessen a végrehajtásra. Gruber Nándor miniszteri biztos elmondotta, hogy az előkészítő munka során tájékoztatnak minden érdeklődőt. A nemzeti vagyon részét képező munkásőrségi vagyontárgyak hasznosítására nyilvános pályázatot írnak ki. A pályázat összesítésével, az érdeklődők informálásával az Állami Fejlesztési Intézet foglalkozik. A hasznosításra kerülő ingatlanok címlistájáról a 118-2094, a 118-4014 és a 118-4638-as telefonszámon kaphatók információk.

A miniszteri biztos elmondotta, hogy a munkásőrség vagyona a nemzeti vagyon szerves része, így hasznosítása össztársadalmi célokat kell hogy szolgáljon. A demokratizálódási folyamat, az új intézmények kialakítása jelentős anyagi eszközöket igényel az egész társadalomtól. A terhek csökkentése érdekében arra törekednek, hogy a vagyontárgyakat minél jobban, gazdaságosabban hasznosítsák. Ez nem jelenti azt, hogy a helyi tanácsok és érdekképviseleti szervek javaslatait figyelmen kívül hagyná a hasznosítást előkészítő bizottság. Ezeknek a szervezeteknek a javaslatait is várják, főleg ha a vagyontárgyakat kulturális, szociális, egészségügyi, vagy egyéb, társadalmi szempontból kiemelt célra kívánják felhasználni. A pályázatokat az Állami Fejlesztési Intézet Deák Ferenc utcai központjába kell eljuttatni, állami vagyon hasznosítása jelzéssel. A beküldési határidő 1989. november 30. (MTI)

KÖZLEMÉNY a lakosság devizaellátásáról

A Minisztertanács 1989. november 2-ai—a lakosság devizaellátását érintő — döntések részleteiről a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank az alábbi tájékoztatást adja:

Tekintettel arra, hogy a Minisztertanács 1989. november 3-ától november 20-áig a külföldre utazó belföldiek konvertibilis elszámolású országokra szóló valutaellátását felfüggesztetté, ez időszak alatt a valutaeladásra felhatalmazott szervek konvertibilis fizető- eszközt erre a célra nem adhatnak el.

1989. november 20-ától a konvertibilis elszámolású országokba kiutazók valutaellátása a következő lesz:

1. A lakossági turistaellátmány 1990-től 4 évre maximum 300 dollár lehet. Személyenként évente legfeljebb 50 dollárnak megfelelő konvertibilis fizetőeszköz vásárolható. Azok, akik a 4 éves időszak első és második évében nem vásárolnak konvertibilis fizetőeszközt, a harmadik és (vagy) negyedik évben évi 50 dollárnak megfelelő többlet-fizetőeszköz vásárlására jogosultak.

2. Az 1989. november 20. és 1990. december 31. közötti időszak alatt 50 dollárnak megfelelő valuta megvásárlására az jogosult, aki

— 1987-ben vagy azt megelőzően vette igénybe a turistaellátmányt;

— turistaellátmányra 1988—89-ben jogosult, de ellátmányának kevesebb mint 50 százalékát vette ténylegesen igénybe.

Ezen belül már 1989. november 20-ától vásárolhatnak legfeljebb 50 dollár értékű valutát azok, akik

— turistaellátmányt 1986-ban vagy azt megelőzően (illetve egyáltalán nem) vettek igénybe;

— turistaellátmányban 1987-ben részesültek, de az 1989. évre járó egyszeri 3000 forintos valutaellátást nem vették igénybe.

Csak 1990. január 1-jétől vásárolhatják meg az 50 dollárnak megfelelő konvertibilis valutát azok, akik

— turistaellátmányra 1988-ban és 1989-ben voltak jogosultak, de ellátmányuk kevesebb, mint 50 százalékát vették igénybe;

ffigj turistaellátmányt 1987-ben vettek igénybe, de 1989-ben az évi

. egyszeri 3000 forint értékű valutát megvásárolták; ~

— a 14 éven aluli gyermekek.

3. Előzőekből következik, hogy azok, akik

’ — 1988—89-ben az ellátmányuk több mint 50 százalékát igénybe vették, leghamarabb csak 1991-ben, illetve 1992-ben vásárolhatnak valutát, a 4 éves „prémiumos” feltételek szerint;

— a gyerekekre attól az évtől kezdődően vonatkozik a 4 éves „prémiumos” rend, amely évben a 14. életévüket betöltik.

4. A lakossági valutaellátáshoz kapcsolódó közlekedési költség- keret 15 400 forintos összege nem változik. Ennek terhére azonban üzemanyagköltség címén valuta nem vásárolható. Menetjegyet az eddigi szabályoknak megfelelően azonban azok is vásárolhatnak, akik az 50 dolláros valutaellátmány felvételére csak a későbbi években lesznek jogosultak, feltéve, ha a közlekedési költségkeretet még nem merítették ki. A 14. éven aluli gyermekek részére devizaértékű menetjegy továbbra is a szülő közlekedési költségkeretét terhelő menetjegyével együtt, azonos útszakaszra és időpontra vásárolható meg.

5. Az új valutaellátási rendre történő áttéréssel egyidejűleg az utazási csekk kötelező jellegű kiszolgáltatása megszűnik.

6. Azok, akik egyéni valutakeretük terhére 1989. november 2-áig devizában fizetendő külföldi szolgáltatást rendeltek meg hazai utazási irodánál, és azt az utazási iroda hitelt érdemlően igazolja, korábbi felhasználatlan valutakeretük terhére teljesíthetik az utazási iroda felé devizában fennálló fizetési kötelezettségüket. Továbbá 50 dollárnak megfelelő készpénz felvételére is jogosultak, amennyiben arra a még felhasználatlan turistakeretük fedezetet nyújt. (Üzemanyagkeret ebben az esetben sem vehető igénybe.)

Változatlanok az utazási irodák által — saját keretük terhére —rí szervezett utakra meghirdetett valutaellátási feltételek. Vagyis az ilyen típusú költőpénz-ellátásra az utasok továbbra is jogosultak.

7. A kiutazó belföldiek változatlanul személyenként 4000 forintnak megfelelő külföldi pénzt és maximálisan 400 forintot vihetnek ki külön engedély nélkül.

Ugyancsak nem változnak az 1989. szeptember 18. óta érvényes előírások a lakossági devizaszámlákat illetően, ideértve a befizetés és felhasználás jelenlegi lehetőségeit. (MTI)

Lesz hús jövőre?

Megcsappant az állatállomány

Hamarosan alapanyag-ellátási gondokat okozhat a húsipari vállalatoknál az állatállomány csökkenése; az utóbbi időben ugyanis minden jelentősebb állatfaj száma megcsappant. Új jelenség, hogy a korábbinál több termelőszövetkezet és állami gazdaság hagyott fel a szarvasmarha- és a baromfitartással. Az állattartási kedv csökkenése az ágazat jövedelmezőségének fokozatos romlásával van összefüggésben.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi felmérése szerint 1989. szeptember 30-án az országban 1 millió 663 ezer szarvasmarhát tartottak, ez az előző év azonos időszakához képest 83 ezerrel, 4,8 százalékkal kevesebb. A visszaesést elsősorban az okozta, hogy egy év alatt 22 termelőszövetkezet és két állami gazdaság számolta fel a szarvasmarha-állományt. Két év alatt 11 ezer kistermelő ugyancsak abbahagyta a szarvasmarhák tartását. Továbbra is kedvezőtlenül hat az állatállomány alakulására, hogy a húsipari vállalatok szinte teljesen megszüntetik a vemhesüsző-tartást ösztönző, az üzemeknek nyújtott támogatást, mivel ezt az akciójukat is csak olyan pénzeszközökből tudják fedezni, amelyek után 24 százalékos kamatot kénytelenek fizetni.

Sertésből’Szeptember 30-án 9 millió 14 ezer volt, az egy évvel korábbinál 640 ezerrel, 6,6 százalékkal kevesebb. A mostani az utóbbi tiz év legkisebb állománya. A következő időszakban a legtöbb gondot az jelentheti, hogy szeptember végén mindössze 546 ezer anyakocát tartottak a gazdálkodók, 48 ezerrel, csaknem 7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. 1981 óta még soha nem volt ilyen kevés anyakoca az országban.

Szeptember végén 63 millió baromfifélét tartottak a gazdák, 6,5 millióval, 9,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A csökkenés kizárólag a tsz-eknél következett be. Egy év alatt 51 szövetkezet — a tyúkféléket tartó közös gazdaságok csaknem ötödé — számolta fel a pecsenyecsirke-nevelést. Csupán a tojótyúkok száma volt nagyobb -4 a legutóbbi kimutatás szerint — az előző évinél.

— JEGYZÉKÁTADÁS. Pénteken délután Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár átadta Vlastimil Eh- renbergernek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetének a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos jegyzéket. A jegyzék az Országgyűlés legutóbbi ülésszakának döntése alapján kezdeményezi az 1977- ben kötött államközi szerződés módosítását, a nagymarosi létesítmény elhagyását, a bősi erőmű alapüzemmódú használatát. Továbbá javasolja a dunakiliti tározó feltöltésével együttjáró ártalmak kiküszöbölését garantáló kormányközi egyezmény megkötését.

FOLYTATÓDIK A KISKUNFÉLEGYHÁZI GAZOLÓ PERE

Móczár védője fellebbezett

Halált okozó ittas járművezetés bűntettéért a kiskunfélegyházi Móczár Károlyra a Kecskemét Városi Bíróság két és fél év börtönt szabott ki, valamint négy esztendőre eltiltotta a járművezetéstől.

Csakhogy az ítélet nem emelkedett jogerőre, mert mind az ügyész, mind a védő négy nap gondolkodási időt kért. Meg is kapták, és azóta már döntöttek is. Az ügyész bejelentette, hogy a bíróság döntését tudomásul vette, míg a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Mondván, hogy Móczár Károly „csak” a figyelmetlensége miatt oltotta ki a 33 éves Farkas József életét. Tehát — állításuk szerint akkor nem volt ittas.

Emlékeztetőül mindössze annyit az október 25-én megtartott bírósági tárgyalásról, hogy a vádlott saját bevallása sierint aznap délelőtt 11 órakor a Dionüszosz presszóban megivott egy. kólát, amit szokása szerint most is 1 deci ginnel dúsított. Aztán hazament aludni. Délútán 4 órakor ébredt. Háromnegyed hét körül ért a Virág presz- szóba, ahol — mint meséli — két pohár ugyanilyen koktélt rendelt n?ki valaki. A második poharat azonban teljes egészében már nem hajtotta fel; eltávozott a presszóból. (Ez ugyebár testvérek között is legkevesebb másfél deciliter gint jelent...) Ezután, körülbelül tiz-tizen- öt perc múlva halálra gázolta az út szélén kerékpárja csomagtartóján ülő, szétterpesztett lábaira támaszkodó 33 esztendős Farkas Józsefet.

Szóval, Móczár és a védője tiltakozik az ittasság ellen. Persze, nem véletlenül, hiszen nem babra megy a játék: ha ugyanis másodfokon a megyei bíróság valóban „csak” halált okozó gondatlan járművezetésben találná bűnösnek a fiatalembert, akkor az Orszg- gyűlés által meghirdetett kegyelem alá esne a vétke ...

Hogy a számításuk bejön-e, vagy sem, majd a több hét múlva sorra kerülő másodfokú tárgyaláson kiderül.

B. A.